Racsek Dániel 2023. június elsejétől tölti be az alelnöki pozíciót, a mindössze 36 éves szakember a legfiatalabb, aki a régióban ilyen kinevezést kapott. Racsek Dániel közgazdász diplomája megszerzése után nem sokkal csatlakozott a Schneider Electric csapatához és már több mint 10 éve dolgozik az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalatnál.

Mostani kinevezése előtt a vállalat EcoStruxure üzletágának üzletfejlesztési igazgatójaként csapatával olyan úttörőnek számító megoldásokkal foglalkozott, mint például az öntanuló intelligencia alapú, automatizált energetikai tanácsadási szolgáltatások. A szállodaszektorra is fókuszálva dedikált műszaki és projekt támogató csapatot hozott létre azzal a céllal, hogy olyan, akár egyedi igényekre szabott épületautomatizálási megoldásokat fejlesszenek, amelyek a hatékony működtetés mellett a vendégélmény növelését is szolgálják.

„Az energiaszektor digitalizálása kulcsfontosságú a jövőnk szempontjából. Az új technológiákkal lényegesen hatékonyabban tudjuk felhasználni a megtermelt energiát és integrálni a megújuló energiaforrásainkat a rendszereinkbe. Ennek köszönhetően csökkenthetjük a természeti csapások, vagy geopolitikai történések hatásait az energiaellátásra. Meggyőződésem, hogy az a legjobb energia, amit nem használunk fel, de ahhoz, hogy hatékonyabbá tehessük az energiafelhasználásunkat, pontos adatokra van szükségünk. Magyarországon már mintegy 100 olyan ipari helyszín van, ahol az általunk fejlesztett energiafelügyeleti rendszer támogatja az energiahatékony működést. Nagy megtiszteltetés számomra ez a kinevezés, ami természetesen komoly kihívást is jelent egyben, de úgy vélem, hogy a piacon egyre inkább megvan az igény azokra a lehetőségekre, amelyeket a mi termékportfóliónk kínál” – mondta el Racsek Dániel a kinevezése kapcsán.

“A most létrehozott új pozíció szükségességét több oldalról is maximálisan indokoltnak láttuk. Egyrészt sajnos testközelből tapasztalhatjuk, milyen, amikor egy geopolitikai esemény egy egész kontinens jól megszokott működését átrendezi. A folyamatok átalakulnak, az energiaárak emelkednek. Mindeközben az energiaigények egyre magasabbak, hiszen már olyan területeken is kiemelkedő az elektromos energián alapuló megoldások térnyerése, mint a fűtés vagy a mobilitás, de az Ázsiából Európába települő gyártóegységek is még tovább növelik kontinensünk energiaigényét. Ráadásul folyamatos kihívást jelent a megújuló energia integrálása, meglévő hálózatokba táplálása. Mindezen körülmények együttesen katalizálták a délkelet-európai digitális energia csapat megerősítését, és nagy reményeket fűzünk e terület jövőbeli szerepvállalásához” – mondta el Petr Hermann.

Egyelőre nehéz megbecsülni, milyen változásokat hoz majd az irodapiacon a jelenlegi krízis, azonban ahogy lassan visszatérnek a munkavállalók az irodaházakba, már látszik, hogy új helyzetre és új igényekre kell felkészülniük az üzemeltetőknek. A Fortune500 listán is szereplő, kereskedelmiingatlan-szolgáltatásokkal foglalkozó JLL elemzése szerint például az elmúlt években népszerűségnek örvendő és egyre zsúfoltabb hatalmas, nyílt terek koncepcióján változtatni kell. Az idei első negyedévben az irodaterület mintegy 70 százaléka volt ilyen jellegű, és míg a 2000-es évek elején még 30 négyzetméter körül volt az egy dolgozóra jutó átlagos terület egy irodában, addig napjainkra ez az érték 7 és 14 négyzetméter közé csökkent.

Az egyértelmű, hogy a biztonság megőrzése miatt ennél jóval nagyobb teret kellene biztosítani az irodákba visszatérő munkavállalóknak, de az elemzés arra is rámutatott, hogy az épületek üzemeltetőinek a közösségi terekkel, valamint azokkal a helyekkel is kezdeniük kell valamit, amelyek könnyen zsúfolttá válhatnak, mint például a liftek, vagy a recepció környéke. De jelentős feladatot ad majd a megfelelő higiéniai körülmények biztosítása, a rendszeres fertőtlenítés is.

Az is világos, hogy az otthoni munkavégzés szerepe jóval nagyobb lesz majd, mint korábban és a vállalkozások és a munkavállalók tömegesen élnek majd ezzel a lehetőséggel a járvány után is, ami szintén komoly hatással lehet az irodák iránti igényre. Emellett az elemzések alapján komoly gazdasági visszaesés jöhet a következő időszakban, ami szintén kihívás elé állítja az irodaházak üzemeltetőit.

Ilyen körülmények között kulcsfontosságú, hogy minél költséghatékonyabban működjenek a létesítmények, illetve intelligens megoldások bevetésével tovább növeljék a bérlők alkalmazottainak kényelmét és biztonságát. A Schneider Electric nyílt, gyártófüggetlen IoT-technológiára és felhőszolgáltatásokra épülő platformja, az EcoStruxure lehetővé teszi, hogy az irodaház-üzemeltetők a fűtésre-hűtésre fordított energiamennyiség 30 százalékát megtakarítsák, a villamosenergia-költségeiket pedig akár 13 százalékkal is csökkenthetik. A rendszer segítségével átlagosan 29 százalékkal csökkenthető a nem tervezett karbantartások száma, és előre ütemezhetők a szervizelések. A szoftverrel ezenkívül a fűtő-hűtő és szellőztető rendszereket érintő rejtett költségek 83 százaléka is beazonosítható.

„Egy kereskedelmi épület esetében a bekerülési költség 20 éves életciklusára levetítve mindössze 25 százalék, vagyis a teljes projekt ráfordításának 75 százalékát az üzemeltetés teszi ki. Az EcoStruxure Building Advisor épületmenedzsment-megoldásunkkal az automatizált adatszolgáltatás és -elemzések révén a felhasználók átfogó képet kapnak a működésről, így folyamatosan figyelemmel tudják kísérni az összes folyamatot, és ha kell, javítani azokat. A hatékonyság növelése és a költségek csökkentése mellett ne feledkezzünk meg arról, hogy komoly környezetvédelmi hatása is van, ha okosabban üzemeltetjük épületeinket. Az épületek létrehozása és fenntartása felelős a globális energiafogyasztás és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 30 százalékáért, ugyanakkor az épületekben rejlő energiahatékonysági potenciál jelenleg 82 százalékban kihasználatlan a Nemzetközi Energia Ügynökség World Energy Outlook jelentése szerint” – hangsúlyozta Racsek Dániel, a Schneider Electric EcoStruxure kereskedelmi és üzletfejlesztési igazgatója.

Energiamegtakarítás az egyik oldalon, akár hetekre felboruló bioritmus a másikon – pro és kontra számos érv hangzott el az elmúlt évek vitáiban az óraátállítás kapcsán. Az Európai Unióban a jelek szerint hamarosan újabb jelentős változás jön ezen a területen, hiszen az Európai Parlament idén tavasszal támogatta az átállítás megszüntetésére vonatkozó javaslatot. A jelenlegi állás szerint a nyári időszámítást választó uniós tagállamok legutoljára 2021. március, míg a téli mellett döntők 2021. október utolsó vasárnapján állítanák át az órákat. Itthon egy felmérés szerint a lakosság háromnegyede támogatja az átállítás eltörlését, kétharmada pedig a nyári időszámítást tartaná meg, amikor tovább van világos.

A MAVIR (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt.) évek óta méri és elemzi az óraátállítás körüli napok fogyasztási adatait. Ezekből látszik, hogy ezzel évente egy közepes méretű magyar város teljes fogyasztásának megfelelő villamos energiát spórolunk meg. Az 1980 óta működő rendszer segítségével mintegy 4000 gigawattórára becsülhető az energiamegtakarítás, amely az ország közel 5 heti átlagfogyasztásával egyenlő.

A villamosenergia-megtakarítás ugyanakkor nem az őszi, hanem a tavaszi óraátállításkor mutatható ki, és a nyári időszámításra való átállást megelőző és követő napok fogyasztási görbéinek összevetése alapján becsülhető. A tavaszi óraátállításból származó megtakarítás az átállást követően csökkenő mértékben jelentkezik, nagyjából szeptember végéig.

Az egyértelmű, hogy ha kevesebb energiát kell használnunk, csökken a károsanyag-kibocsátás is, ami napjaink egyik legkiemeltebben kezelendő problémája. A felhasznált energiamennyiség csökkentésével egészen látványos eredmények érhetők el, hiszen 1 egységnyi energia megtakarítása a fogyasztói oldalon 3 egységnyi energia megtakarítását eredményezi az erőművi oldalon. Tartalékok pedig még bőven vannak, az épületekben rejlő energiahatékonysági potenciál jelenleg 82 százalékban kihasználatlan a Nemzetközi Energia Ügynökség World Energy Outlook jelentése szerint, míg az iparban ez az érték 50 százalék.

A nagy kérdés persze az, hogyan tudjuk elérni ezt a bizonyos egy egységnyi megtakarítást. A modern LED izzók, az A+ vagy még magasabb besorolású háztartási gépek és szórakoztatóelektronikai berendezések, vagy egész egyszerűen a világítás lekapcsolása, ha nem tartózkodunk a helyiségben rengeteget számíthat a lakossági fogyasztók esetében. De nagyon fontos lenne odafigyelni a készenléti üzemmódra is, európai uniós felmérések szerint ugyanis az ilyen állapotban lévő eszközök egy háztartás teljes energiafogyasztásának 10-15 százalékáért lehetnek felelősek.

„A vállalkozások és szervezetek számára már léteznek olyan energiahatékony rendszerek, amelyekkel mind a növekvő energiaigény, mind a károsanyag-kibocsátás hatásai kezelhetők. Sőt, akár csökkenthetők. Ráadásul a hatékony működtetésükhöz szükséges adatokhoz is hozzá tudunk férni, hiszen ma már szinte minden készülék kommunikál valamilyen módon. Napjaink egyik legfontosabb feladata az ebben rejlő lehetőségek maximális kihasználása, a nagy mennyiségű adat és információ szűrése, feldolgozása és felhasználása a hatékony működés és a tudatos felügyelet érdekében” – mutatott rá Racsek Dániel, a Schneider Electric EcoStruxure üzletfejlesztési igazgatója.

A társaság nyílt, gyártófüggetlen IoT platformja, az EcoStruxure használatával az eddigi tapasztalatok alapján akár az energiaigény 30 százalékát is megspórolhatják a vállalkozások. A Schneider Electric megoldásai a legfejlettebb mérésekkel, érzékelésekkel, felhő alapú szolgáltatásokkal, elemzésekkel, valamint kiberbiztonsági megoldásokkal segítenek digitalizálni a villamosenergia- valamint automatizálási infrastruktúrákat, egy valós idejű energiafelügyeleti és vezérlőrendszert kialakítva bármely végfelhasználó számára.

Az idei első Bécs rendkívül magas pontszámot ért el, hiszen a maximális 100-ból 99,1-et kapott, de nem sokkal maradt le a második Melbourne és a harmadik Sydney sem. Ez utóbbi város egyébként két pozíciót lépett előre a múlt évhez képest és a rangsor készítői kiemelték, hogy ebben jelentős szerepet játszottak a klímaváltozás hatásainak csökkentésére tett erőfeszítések, köztük „Sustainable Sydnes 2030” (Fenntartható Sydney 2030) stratégia meghirdetése.

Budapest az idei rangsorban viszonylag magas, 90 pont feletti eredménnyel a kelet-európai régióból a legjobb helyen végzett, azonban bőven van még mit javítani. Ráadásul ma már a lehetőség is adott, hogy fővárosunk nagyot lépjen előre a fenntarthatóság felé, méghozzá az energiahatékonyság jelentős javításával.

A Schneider Electric adatai szerint csak az épületekben egészen elképesztő mértékű energiamegtakarítási lehetőség rejlik, hiszen a világon lévő összes megtakarítási potenciál 82%-a az épületekben rejlik (ideértve az ipari, gyártási területeket kiszolgáló épületeket is). A digitális berendezésekkel felszerelt létesítményekben ugyanis rengeteg olyan adat keletkezik, melyeket hasznosítani lehet a fenntarthatóbb, költséghatékonyabb, sőt, komfortosabb működés érdekében.

„A fenntarthatósági kezdeményezések mindig befektetést igényelnek. De ma már ott tartunk, hogy ezek a beruházások azon túl, hogy a környezet és az élővilág érdekeit szolgálják, és erősítik egy intézmény vagy cég jó imázsát, az üzleti működést is képesek hatékonyabbá tenni. Az EcoStruxureTM Building Advisor épületmenedzsment-megoldásunkkal az automatizált adatszolgáltatás és -elemzések révén a felhasználók átfogó képet kapnak a működésről, így folyamatosan figyelemmel tudják kísérni az összes folyamatot, és ha kell, javítani azokat” – mutatott rá Racsek Dániel, a Schneider Electric EcoStruxure üzletfejlesztési igazgatója.

Az IoT-technológiára és a felhőszolgáltatásokra épülő rendszerrel átlagosan csaknem 30 százalékkal csökkenthető a nem tervezett karbantartások száma, és előre ütemezhetők a szervizelések. A szoftverrel ezenkívül a fűtő-hűtő- és szellőztetőrendszereket érintő rejtett költségek több mint 80 százaléka is beazonosítható. A cégek így nem használnak feleslegesen energiát, ezáltal pedig költségeket takarítanak meg, miközben az alaptevékenységükre tudnak koncentrálni.

A Schneider Electric kutatása szerint a vállalatok döntéshozóinak 69 százaléka 12 hónapon belül számít az új technológiák bevezetésének jelentős megtérülésére, ráadásul a megkérdezettek 75 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a digitális eszközökkel várhatóan képes lesz egy intelligens rendszerbe összekapcsolni a munkavállalókat, a munkafolyamatokat és az adatokat. Az összeköttetés és a megfelelő adatokhoz való hozzáférés pedig lehetővé teszi számukra, hogy a valós idejű információknak köszönhetően folyamatosan naprakészek legyenek. Ezáltal csökkenthetők a nem várt leállások, növelhető a berendezések élettartama, valamint az általános rendelkezésre állás is.

„Az EcoStruxure Building Advisor által nyújtott információkkal megvalósítható az épületek környezetbarát, egyben gazdaságos működtetése. Az energiafelhasználás jelentős csökkentése pedig számottevő mértékben hozzájárulhat az adott élettér, így akár Budapest élhetőségének javításához” – tette hozzá Racsek Dániel.