A magyar fiatalok továbbra is párhuzamosan fizetnek készpénzzel és elektronikus módszerrel az üzletekben – derült ki a K&H ifjúsági index felméréséből, amely a 19-29 évesek elektronikus fizetési magatartását vizsgálta. A készpénzt 42 százalékuk, az elektronikus fizetést 58 százalékuk részesíti előnyben. Az arányok fokozatosan tolódnak el az utóbbi irányába: 2022-ben még 49–51 százalék volt ez az arány, míg 2023-ban már 47–53 százalék. A különbségek ugyan nem lépték át a változás statisztikai hibahatárát, de a készpénz visszaszorulásának tendenciája érzékelhető, a megkérdezett fiataloknak csupán a 15 százaléka fizet kizárólag, csak készpénzben.

Rákapcsolhatnak a QR-kódos fizetések

Az elektronikus fizetési módok Budapesten népszerűbbek az átlagosnál, itt 68 százalék a használati arányuk szemben az 58 százalékos országos átlaggal. Ebben szerepet kaphat az is, hogy a fővárosban arányaiban több az elfogadóhely. Azok aránya, akik, ha csak lehet, elektronikusan fizetnek, 23 százalék. Ez utóbbi az átlagnál erősebben igaz a nőkre, esetükben ugyanis 29 százalékos eredmény született. Mellettük a fővárosiakra és a diplomásokra igaz ez: előbbieknél 34, utóbbiak táborában 33 százalékos a mutató.

Photo by Daniel Romero on Unsplash

Az alkalmazás lehetővé teszi a termékek közvetlen beolvasását a vásárlás során, ezt követően pedig az applikációban megjelenő QR-kódot a pénztárgépbe beolvasva tudnak fizetni a vásárlók, ami jelentősen csökkentheti a pénztárnál eltöltött időt.

A Szkenneld és Vedd szolgáltatás amellett, hogy gyorsítja a vásárlás folyamatát, felhasználóbarát platform, a vásárló így néhány egyszerű kattintással le is tudhatja a fizetést. Első lépésként a kiválasztott termékeket kell beszkennelnie a látogatónak, majd a speciálisan kialakított bevásárlótáskába vagy bevásárlókosárba helyeznie ezeket, ezt követően pedig a termékek kipakolása nélkül, az IKEA applikációban kapott QR-kód beolvasásával már fizethet is.

A szkennelési funkció mellett a vásárlók lakberendezési inspirációt, az IKEA Family klubtagok számára elérhető ajánlatokról szóló információt, valamint a digitális klubtagsági kártyát és a korábbi vásárlásokról szóló blokkokat is megtalálhatják a felületen.

Az IKEA mobilalkalmazás, amelyben a termékek szkennelése történik, iOS és Android operációs rendszereken is elérhető.

A vállalat arra kéri az érintetteket, hogy amennyiben 2023. június 21-én vagy 22-én a web.auchan.hu vagy web.auchan.com domainnévvel bármilyen, különösen QR kódot tartalmazó e-mailt kaptak, akkor arra ne kattintsanak rá és ne adjanak meg adatokat.

Felmerülő kérdés esetén a vállalat az adatvedelem@auchan.hu elérhetőséget biztosítja, az erre küldött leveleket az adatvédelmi és IT biztonsági szakemberek válaszolják meg.

Mostantól személyesen is találkozhatnak a tömegközlekedéssel utazók az Álljon meg egy novellára! nyertes írásaival, melyeket a legforgalmasabb budapesti busz- és villamosmegállókban publikál a JCDecaux. A novellák idén először Augmented Reality (AR) kiterjesztést kapnak és egy QR-kód segítségével önálló életre kelnek a virtuális térben. Azok a járókelők, akik a telefonjuk segítségével beolvassák a plakátokon található QR-kódot, különböző szavakat láthatnak majd kiemelkedni a szövegből. Ha ezeket helyes sorrendben egymás mellé rendezik, akkor megfejtésként egy értelmes mondatot kapnak, ami kapcsolódik a novella tartalmához. Ha a felhasználó elfogadja a szabályzatot, akkor egyúttal egy játékban is részt vehet, melynek végén 3 db 30 ezer forintos Libri ajándékutalványt sorsol ki a JCDecaux.

A plakátok közt szerepel a közönségkedvenc is: F. Tóth Gergely Ha marad valami utánam című novellája már csak azért is különleges, mert korábban kiérdemelte a Grecsó Krisztián, Vecsei H Miklós és a Magyar Telekom zsűritagja által odaítélt fődíjat is. A szövegek emellett elérhetők online is a novellapályázat weboldalán, illetve podcast és YouTube-sorozat formájában is.

Decemberben vezette be a dm az Allee Bevásárlóközpontban található üzletében a self scanning rendszert, amellyel elsőként jelentkezett a hazai drogéria piacon. Nemzetközi szinten az év végéig közel 30 dm-üzletet vont be a német anyavállalat a tesztelésbe, a társországok közül először Ausztriában, Szlovákiában és Magyarországon valósulhatott meg ez az innovatív szolgáltatás.  A budapesti Campona bevásárlóközpontban, az Újbuda Centerben, Csepelen a Rákóczi Ferenc utcai dm-ben és a ráckevei üzletben február 15-től próbálható ki az új szolgáltatás.

S hogy miként működik a bevásárlás hazánkban még talán szokatlan változata? A vásárláshoz a „snabble” mobil alkalmazásra van szükség. A kiválasztott termékeket a szkenner funkcióval lehet a telefon kamerájának segítségével beolvasni, a kosár tartalma bármikor ellenőrizhető, az alkalmazásban látható a vásárlási összeg is. A termékeket nem kell külön bevásárlókocsiba tenni, egyből a saját táskájukba pakolhatnak a vásárlók, majd a vásárlás végén a generált QR kód felmutatásával lehet fizetni a pénztárnál. A kasszánál a szokott módon érvényesíteni lehet a törzsvásárlói programban használt active beauty kártyát is, ez jelenleg 1,2 millió regisztrált tagot érint.

A kiegészítő szolgáltatás mellett természetesen a hagyományos kasszák is megmaradnak az üzletekben. Vannak olyan termékek, amelyeket a jövőben is csak a kasszaszalagra kipakolva van lehetőség megvásárolni, ilyenek a közeli lejáratos termékek, illetve a Cewe-termékek, vagy éppen a dm-ajándékkártyák.

„A járványhelyzet idején az érintésmentes vásárlás, a sorban állás elkerülése, a felesleges kontaktusok mellőzése felértékelődött. A self scanning applikáció egy új lehetőséget kínál azoknak, akik nyitottak a technikai innovációkra. Mindeközben természetesen a személyes tanácsadás is megmarad a dm üzleteiben, a magas színvonalú, emberközpontú kiszolgálás és a technikai újítások kéz a kézben járnak – fűzte hozzá Kanyó Roland, a dm marketing és PR menedzsere.

A cég az elmúlt évben is folytatta üzletei fejlesztését, új szolgáltatásként több boltban szoptatósarkot hoztak létre, illetve többfunkciós sminkállomással várják a vásárlókat.  Az üzletek energetikai korszerűsítése, LED-lámpákkal való felszerelése is folytatódik. A vásárlók az online vásárlásaik során megrendelt árut már a dm-üzletekben is átvehetik. A drogéria webshopja is megújult, akárcsak a dm applikációja. Tovább erősítik továbbá Mindig megéri tartós ár stratégiát, a változó körülmények között még attraktívabbak a megbízható, a négy hónapon át biztosan nem emelkedő árak.

A járvány legsúlyosabb hetei alatt számtalan cikk és tanulmány született a COVID-19 veszteseiről, valamint rendelkezünk egy általános képpel az egyértelmű nyertesekről is, úgymint a maszk- és kézfertőtlenítő-gyártók, vagy az e-kereskedelem. Kevesebb szó esik viszont azokról az ágazatokról és vállalati szereplőkről, akik közvetetten tudtak előnyt kovácsolni a pandémia által megváltozott körülményekből. A PwC Magyarország Kényszerpihenő helyett túlórák – Avagy kik a COVID-19 nyertesei? című tanulmányának célja egy szélesebb kép kialakítása a világjárvány nyerteseiről, rámutatva olyan összefüggésekre is, melyek nem tekinthetők magától értetődőnek.

Változó értékek – első a biztonság

A vírus idején mindennél fontosabb értékké vált a biztonság, amely az élet több területén is új trendek felemelkedéséhez vezetett. A társadalom összetettségéből és rendszerszintű összefonódásából kifolyólag a legnagyobb kihívást a hálózati biztonság megteremtése jelentette.

„A járvány által létrejött új társadalmi rendben háttérbe szorultak a közvetlen társas kapcsolatok, és a fizikai távolságtartás miatt szükség volt digitális támogató folyamatok kiépítésére. Ebbe a kategóriába sorolhatók az otthoni munkavégzés miatt kiemelt fontosságúvá vált kiberbiztonsági szolgáltatók, valamint a mind gyógyszerszállításra, mind a social distancing megfigyelésére használt drónok, de új lendületet kapott a fintech-szektor és a járványügyi megfigyelések során is alkalmazott QR-kód-megoldás is. A járvány egyik sajátos következménye, hogy a közösségi biztonság miatt a társadalom még az egyéni szabadságjogok mérsékelt korlátozását is elfogadta” – mondja Osztovits Ádám, a PwC közép- és kelet-európai régiójának stratégiai igazgatója.

Az elemzés rámutat a fintech-szektor vírushelyzetben tapasztalt trendjeire is: a pár perc alatt online benyújtható hitelkérelmek, számlanyitások vagy éppen a tőzsdei applikációk népszerűségének megugrására. Az utóbbira példa a brit Freetrade, amelyet 125%-kal többen töltöttek le márciusban. A drónok használata is új terepet kapott: fertőtlenítésre, illetve emberek testhőmérsékletének beazonosítására is bevetették a repülő eszközöket.

A PwC szakértői azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy míg számos fintech-megoldás fogyasztói bizalmat kapott, addig a befektetési piacokon észlelhető tendenciák vegyes képet mutattak. Egyrészt a kockázatminimalizálás jegyében jelentősen megugrott az arany-befektetések volumene, azonban a bizonytalanabb helyzetű országok befektetői bátran fordultak kevésbé konvencionális termékek, így például a kriptovaluták felé. Az egészségügyi válsághelyzet idején azok a vállalatok is befektetői bizalmat tudtak szerezni, amelyek vegyipari vagy egészségügyi profillal bírnak.

Szabadidő másként – felívelő szórakoztató- és oktatóplatformok

Az oktatás és a munka mellett a szórakozás is a virtuális térbe költözött, így nagy igény mutatkozott a digitális szabadidős megoldások iránt. Ennek hatására számos tradicionális szórakoztatóplatform mellett olyan új szereplők is fókuszba kerültek, mint például a kínai TikTok – az applikáció letöltéseinek összesített száma 112 millió volt májusban. Szintén a beszűkülő sportolási és utazási lehetőségek vezettek a videojátékok és az online szerencsejáték felíveléséhez. Az emberek jelentős része nemcsak a szórakozásra formált igényt, hanem lehetőséget látott saját maga és a digitális oktatás kapcsán családtagjainak fejlesztésében is, így felgyorsult az oktatási témájú appok terjedése. Márciusban 32 millió új Microsoft Teams felhasználót regisztráltak, míg a Zoom-részvény árfolyama 108 USA dollárról 250 dollárra nőtt március és június között.

Vállalatok, amelyek rugalmasan és gyorsan alkalmazkodtak

A vállalati szféra is speciális alkalmazkodási folyamaton ment keresztül. Működési modell tekintetében a válság idején csak azok a szereplők képesek talpon maradni, akik megfelelő pénzügyi tartalékokkal rendelkeznek, hiszen a kereslet több iparágban is nehezen becsülhető, bizonytalan.

„A vírus az ellátási láncokat is érzékenyen érintette, a lezáruló határok és a szigorúbbá váló biztonsági előírások megnehezítették a pontos árumozgásokat és többletköltségekhez – vagy soha meg nem érkező szállítmányokhoz – vezettek. A krízist leghatékonyabban azok a vállalatok voltak képesek átvészelni, amelyek rugalmas beszállítói kapcsolatokat tartanak fent, valamint felismerik a fogyasztók elérésének megváltozott alternatíváit. Átfogó tanulságnak tűnik, hogy leginkább azok a szereplők tudták zavartalanul folytatni működésüket, akik egyszerű, helyi ellátási lánccal rendelkeznek, valamint a fogyasztókhoz szorosan kapcsolódva – vagyis őket közvetlenül elérve – működnek” – teszi hozzá Osztovits Ádám.

A tanulmány szerzői hangsúlyozzák: a koronavírus esetén azt sem felejthetjük el, hogy egy nehezen megfogható 2008-2009-es, tőzsdei összeomlással szemben ez a válság az emberek mindennapjaiba férkőzött be, a megváltozó szabályok és életvitel egyértelműen érezhetővé vált a társadalom minden szereplője számára. Azoknak, akik átélték a karantént és a kijárási korlátozások intézményét, nem csak új szokásaik alakultak ki, de sok esetben akár értékrendjük is változott: van, akinek a meditációval, otthoni jógaórákkal felértékelődött a lelassulás, spiritualitás.

„A világszerte prioritássá vált biztonság miatt a korábbinál elfogadottabbá vált a megfigyelés a személyi szabadság bizonyos értelemben vett feladása, a kijárási és utazási korlátozások vagy a házi karantén intézménye kapcsán. Új lendületet kapott a minimalista életstílus és a csináld magad (DIY) trend is, hiszen nagyon sokan kezdtek (újra) kertészkedni, barkácsolni, vagy éppen otthon kenyeret sütni, hajat vágni. A globális-lokális tengelyen is elmozdulás történt: előtérbe kerültek a helyi termékek, és a korábbi évekkel ellentétben a legtöbben helyi nyaralási célpontot választottak” – mondja Perger Júlia, a PwC Magyarország üzleti tanácsadója, a tanulmány egyik szerzője.