A PwC legfrissebb jelentése (Electric Vehicle Sales Review Q1 2026) szerint Európa öt legnagyobb autópiacán a tisztán elektromos gépkocsik (BEV) eladása több mint harmadával nőtt, és részesedésük minden korábbi első negyedéves szintet felülmúlt. Ugyanakkor a kínai és amerikai piac visszaesése világosan mutatja, hogy az elektrifikáció ütemét jelenleg erősen befolyásolják az ösztönzők, a szabályozás és a kínálati verseny rövid távú változásai.

A riport legfontosabb megállapításai:

• Európa öt legnagyobb piacán (Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság) 2026 első negyedéve kiemelkedő BEV-eladási számokat hozott:
  • 36%-os növekedés éves összevetésben, és
  • 19%-os piaci részesedés, ami minden idők legmagasabb első negyedéves értéke.
• Franciaország és Németország vezette az ugrást 50%-os, illetve 41%-os növekedéssel, amelyet a megújított, illetve meghosszabbított kormányzati vásárlási ösztönzők is támogattak.
• A plug-in hibridek (PHEV) is látványosan bővültek: az öt legnagyobb európai piacon 42%-os növekedés mellett az Egyesült Királyság 47%-os emelkedéssel Európa legnagyobb PHEV-piacává vált.
• A kínai piac visszaesése miatt a globális EV-eladás 10%-kal csökkent, és 3,5 millió darabra mérséklődött. Kínában a BEV-eladások 20%-kal, a PHEV-eladások pedig 31%-kal estek éves összevetésben.

Az EU5 dominál, eltérő érettségű piacokkal

2026 első negyedévében a globális színtér összes vizsgált piacán a BEV-eladások enyhe, 1%-os éves visszaesést mutattak. A piaci helyzet viszont egyáltalán nem egységes, az 1%-os átlagot kibontva egy rendkívül széleskörű kép tárul elénk.

Európa jelenleg öt legmeghatározóbb piacán (EU5: Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság), 2025 első negyedévéhez képest a BEV-értékesítések 36%-kal ugrottak meg. Emellett a darabszámuk a valaha mért legmagasabb negyedéves szintre emelkedett, és az összesített volumen már a félmilliót közelíti. Franciaország és Németország voltak ennek a folyamatnak az éllovasai, náluk kiemelendő az ösztönzők szerepe: a vásárlási támogatások meghosszabbítása vagy újbóli bevezetése ugyanis látványosan fokozta a keresletet.

Spanyolország és Olaszország BEV-piacai évek óta jelentősen elmaradnak a top öt többi országától, azonban az elmúlt időszakban mindkét piac meredek növekedési pályára állt. 2026 első negyedévében rendre 42%-os és 66%-os bővülést értek el 2025 azonos időszakához képest. Bár a BEV-piaci részesedésük továbbra is alacsonyabb volt a többi vezető piachoz képest (9%, illetve 8%), ezek az arányok 2023 első negyedéve óta megduplázódtak.

A BEV-ek részesedése a teljes járműeladásokból 2026 első negyedévében (EU5+Magyarország)

Ezen az öt európai piacon a Plug-in hibrid (PHEV) értékesítések is jelentősen gyarapodtak az utóbbi évben, kiemelkedő, 42%-os növekedést produkálva 2025 első negyedévéhez képest. Figyelemre méltó, hogy az Egyesült Királyságban regisztrálták a legtöbb PHEV-eladást: a piac 47%-kal bővült éves összevetésben, és Németországot megelőzve Európa legnagyobb plug-in hibrid piacává vált. Eközben az értékesített hibridek száma (MHEV) az EU5 országokban először átlépte az egymilliós darabszámot egy negyedév során, és rekordszintű, 42%-os piaci részesedést ért el.

Átállás az európai piacokon

Európát (EU27+UK+EFTA) bővebben elemezve a kép még összetettebbé válik. A legnagyobb BEV éves eladás-növekedés Lengyelországban látható (73%-os), mely ugyan alacsony szintről produkált ilyen eredményt, de piacának gyarapodása illusztrálja, hogy a régiós piacok érezhetően reagálnak a kínálat bővülésére és a költségszintek változására. Kiemelendő emellett Dániának a 43%-os növekedése is, itt pedig az igazán figyelemre méltó, hogy a BEV-eknek 79%-os piaci részesedésük van, amelynél Európában csak Norvégia 98%-os, kimagasló adata magasabb.

Ezzel szemben a közép-kelet-európai régióban továbbra is alacsonyabb a penetráció: a tisztán elektromos járművek piaci részesedése 2025-ös adatok alapján például Csehországban 5,6%, Romániában 5,6%, Szlovákiában 4,7%, illetve még ennél is sokkal alacsonyabb Horvátországban (1,8%), ami jól mutatja a régión belüli felzárkózási potenciált. Mindezek mellett az alternatív meghajtású járművek iránti keresletet tovább erősítik a hagyományos üzemanyagokat érintő, geopolitikai eredetű bizonytalanságok. Ezek a lokális piacokra is közvetlenül hatnak, ugyanis növelik a fogyasztók ár- és ellátásbiztonsági kockázatokkal kapcsolatos érzékenységét.

Magyarországon folytatódik az egyenletes növekedés

2026-ban az elektromos járművek térnyerése tovább folytatódik Magyarországon, a tisztán elektromos modellek piaci részesedése elérte a 8,9%-ot márciusban, vagyis 0,2 százalékponttal növekedett egy év alatt. Már az első negyedév elején a számuk meghaladta a 100 ezer darabot, míg az összes zöld rendszámmal rendelkező jármű a 150 ezres küszöböt. A plug-in hibridek (PHEV) 5,9%-os részesedést értek el a magyar piacon és így a BEV-ek meg a PHEV-ek együttesen a Magyarországon értékesített új személygépkocsik 14,8%-át teszik már ki.

 „Míg az EU vezető piacain a BEV-részesedés szembetűnően magasabb szinteket ér el és dinamikusabb növekedést mutat, a magyar piac kiegyensúlyozottabb, mérsékeltebb ütemű bővülést követ, ami jobban illeszkedik a közép-kelet-európai átmenet strukturális sajátosságaihoz. Ugyanakkor régiós kontextusban Magyarország továbbra is az élmezőnybe tartozik az elektromos járművek elterjedtsége és növekedési pályája alapján, így a lassabb felzárkózás ellenére is stabilan erős pozíciót foglal el a CEE-piacon” – hangsúlyozta Szoboszlai Bea, a PwC Magyarország energiaipari és közműszolgáltatási tanácsadási csapatának igazgatója.

Visszaesés Kínában és az USA-ban

Abban, hogy az eladott elektromos autók száma az összes vizsgált piacon együttesen továbbra is kevesebb mint egy éve ilyenkor, nagymértékben közrejátszik az, hogy a világ két legnagyobb gazdaságában jelentős visszaesés tapasztalható az EV-piacon 2025 első negyedévéhez képest.

Kínában a BEV-eladások 20%-kal csökkentek, a PHEV-ek pedig 31%-kal estek éves összevetésben. A visszaesés elsősorban a támogatások csökkentésének tudható be, amely a változást megelőző hónapokban előrehozott vásárlási hullámot indított el. Most a kínai piac ennek a jelenségnek az utószelét érzi, bár a negyedév végére, 2026 márciusában már 1%-kal több BEV-járműt adtak el, mint 2025 márciusában.

Az amerikai EV-piac hasonló pályát követett. A 2025 szeptemberében megszüntetett adókedvezmények következtében a BEV- és PHEV-értékesítések az első negyedévben 23%, illetve 53%-os visszaesést mutattak. Ugyanakkor mindkét kategóriában enyhe növekedés volt megfigyelhető 2025 utolsó negyedévéhez képest, ami a fokozatos kilábalás első jele lehet.

Ezzel szemben a hibridpiac stabilan nőtt: 8%-os éves bővülés mellett a hibridek részesedése 14%-ra emelkedett, ami azzal magyarázható, hogy sokan a hibrideket a közlekedés elektrifikációjának praktikus első lépéseként kezelik.

Verseny és megfizethetőség dilemmája

A döntéshozók számára mindez egy kényes választást jelent. Ahogy Kína és az USA példájából láthatjuk, az ösztönzők visszavonása azonnali hatással jelentkezik a keresleti oldalon, ami a fogyasztói árak emelkedéséhez és az elektromos autókra való átállás lassulásához is vezethet. Kína fokozatosan visszavágja az ösztönzőket, az Egyesült Államok megszünteti a szövetségi adókedvezményeket, és enyhíti az üzemanyag‑fogyasztási előírásokhoz kapcsolódó szankciókat. Európa ezzel ellentétben újfent támogatásokat vezet be, miközben szigorítja a kibocsátási szabályokat.

A geopolitikai feszültségekből fakadó energiaár-volatilitás, különösen az üzemanyagárak ingadozása is egyre érzékelhetőbb hatást gyakorol az autópiacra. A magasabb üzemanyagköltségek számos piacon felerősítik az elektromos járművek iránti érdeklődést, mivel a fogyasztók egyre inkább az alacsonyabb üzemeltetési költségek felé fordulnak. Ugyanakkor a kereslet alakulása továbbra is többtényezős, ahol a szabályozási környezet és az ösztönzők szerepe meghatározó marad.

„2026 vízválasztónak tűnik az elektromos járművek piacán. Ott, ahol továbbra is erős a szakpolitikai támogatás, növekedés, míg ahol ezt visszafogták, ott egyelőre mérséklődés tapasztalható. A legizgalmasabb kérdés, hogy a támogatások fokozatos kivezetésével érintett piacok képesek-e önerőből is fenntartani a felzárkózást, vagy a kereslet tartósan érzékeny marad a szakpolitikai környezet alakulására. Ennek kimenetele meghatározó lehet az e-mobilitás következő fejlődési szakasza szempontjából” – mutatott rá Szoboszlai Bea.

A hűségprogram nem csak a kedvezményről szól

A növekvő tagsági számok ellenére a hűségprogramok többsége még mindig nem váltja be a benne rejlő üzleti potenciált és várt – margin eróziótól mentes – ügyfélmegtartó hatást. A PwC Fogyasztói Hűség Körképe azt mutatja, hogy a valódi értékteremtés nem az újabb kedvezményeken, hanem az élményszerű, adatvezérelt és technológiailag jól működő megoldásokon múlik.

A tizenegy szektort vizsgáló Körkép egyik legfontosabb üzenete, hogy a hűségprogram globálisan is jelentős átalakuláson ment keresztül. A korábbi tranzakcionális jutalmazási eszközből mára ügyfélértékre épülő üzleti infrastruktúrává vált, amelyet omnichannel működés, AI-alapú perszonalizáció és ökoszisztéma-szintű partnerségek határoznak meg. A változás üzleti relevanciáját jelzi, hogy a hűségprogram-menedzsmentben dolgozó csapatok létszáma 2023-ról 2025-re mintegy 35%-kal nőtt globálisan.

A PwC szakértői szerint a sikeres hűségprogramok négy alappilléren nyugszanak:

1. zökkenőmentesen működő csatornák
2. a jutalomgyűjtés módja
3. értékes jutalmazás
4. megfelelő adatfelhasználás.

Mindezek csak együtt, egymásra épülve hoznak üzleti eredményt.

Magas ismertség, korlátozott aktivitás 

A magyar piac képe ennek fényében felemás. Az online vásárlók 38%-a aktívan részt vesz egy vagy több hűségprogramban, ugyanakkor közel minden negyedik vásárló nyitott lenne a belépésre. Hasonló arányban vannak azok is, akik viszont tudatosan elutasítják a hűségprogramokat. A már tagok nagyjából fele vonódik be aktívan az előnyök kihasználásába, vagyis a hűségprogramok ismertsége ellenére a valódi aktivitás és elköteleződés egyelőre a fogyasztók kisebb részére jellemző, a további növekedés pedig elsősorban a passzív és a nyitott csoportok aktiválásán múlik.

A csatlakozási hajlandóság emellett erősen szektorfüggő. A legnagyobb nyitottság az élelmiszerüzletek (41%) és a drogériák (30%) hűségprogramjai iránt mutatkozik, míg az elektronika és a bankok területén a vásárlók lényegesen kevésbé fogékonyak. A hűségprogramok elsődleges csatornája ma már egyértelműen a mobilalkalmazás, amelyet a tagok közel kétharmada használ. A csatlakozás mozgatórugói között a rendszeres kedvezmények, a kosárértékhez kötött előnyök és a születésnapi jutalmak állnak az élen. Az elutasítás leggyakoribb oka, hogy a fogyasztó nem lát kézzelfogható előnyt a programban, nem szeretne több marketingüzenetet kapni, vagy újabb alkalmazást letölteni.

Hol vérzik el a hűség a gyakorlatban? 

A Körkép részletesen vizsgálja a hűségprogramok leggyakoribb kiábrándító tényezőit is. A tagok több mint fele (53%) számára a technikai hibák, például a nem működő alkalmazás jelentik a legnagyobb súrlódási pontot, és hasonlóan magas arányban említik a hosszadalmas regisztrációt, a nem vonzó jutalmakat vagy a kedvezmények hiányát. Ezek az eredmények egyértelműen jelzik, hogy a technikai működés és a könnyű használhatóság ma már nem versenyelőny, hanem alapfeltétel, és a bonyolult vagy hibás programok a kitűzött hűségépítési cél ellen dolgoznak.

Az sem egyértelmű, mit tekintünk sikernek, hogyan mérjük a program eredményességét: „Már induláskor el kell dönteni, mit akarunk növelni: megtartást, vásárlási gyakoriságot, kosárértéket vagy ügyfélélettartamot. Teljesítménymutatók nélkül a hűségprogram könnyen »jó fej marketingeszközzé« válik, valódi üzleti hatás nélkül” – hívja fel a figyelmet Timár Szabolcs, a lakossági felmérés vezető elemzője.

Nincs univerzális recept 

A kutatás emellett rávilágít arra is, hogy nem létezik minden helyzetre alkalmazható sikerrecept. Az „earn & burn”, a szintezett, az előfizetéses és az egyéb modellek eltérő vásárlási gyakoriságokra és motivációkra adnak optimalizált választ. Ezek kombinálása tudatos üzleti döntés, és nem az aktuális trendek határozzák meg. Mindezt a szektoronkénti elemzés is alátámasztja.

Az élelmiszerüzletekben a hűségprogram a mindennapi rutin részévé válik, a drogériákban a személyre szabás és a gamifikáció dominál, a patikákban a megbízhatóság és az árstabilitás, a ruházat és sport szektorban a lifestyle-élmény, a bankoknál a kapcsolati mélység, a telekommunikációban pedig a márkaélmény-menedzsment adja a hűség alapját. A generációk közötti különbségek is markánsak. A Z generáció számára a hűségprogram elsősorban aktiválható ösztönző, az Y generációnak hasznos kiegészítő, az X generáció funkcionális előnyként tekint rá, míg a baby boomerek esetében csak korlátozott relevanciával bír.

„Gyakran kérdezik tőlünk, hogy melyik a legjobb hűségprogram és mik a követendő gyakorlatok. Ennek most alaposan utánajártunk és arra jutottunk, hogy hűségprogramok esetében nincs ilyen sikerrecept, mindenkinek a saját céljaira és ügyfelei viselkedésére kell azt szabnia. A világ egyik legjobb hűségprogramjának a Starbucks Rewards-ot tartják, de ugyanezt nem lehet egy az egyben átültetni az elektronikai vagy bankszektorba. A Fogyasztói Hűség Körkép nem mások jó gyakorlatainak követését javasolja, hanem abban támogatja a márkákat, hogy saját, egyedi programot alakíthassanak ki” – mondta Kiss Virág, a PwC Magyarország menedzsere, a kutatás vezetője.

A hűség építése ugyanakkor nem csak stratégiai keret kérdése, hanem szemléletmódé is.„Funkcionális megközelítés helyett érdemes mindig azokra az eseményekre és élethelyzetekre gondolni, melyek a vásárlói döntéseket vezérlik. A fogyasztó akkor vesz péksüteményt, amikor éhes, hitelterméket pedig amikor otthont épít. Így döntése nem egy termék vagy szolgáltatás körül forog, hanem egy ökoszisztémán belül történik. A márkáknak azt kell felismerniük, hogy adott döntési helyzetben milyen releváns megoldást kínáljanak” – fogalmazott Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország digitális kereskedelmi csapatának vezető menedzsere.

Éppen ezért a tanulmány nem egyetlen bevált modellt kínál, hanem olyan eszközöket, amelyekkel minden vállalat a saját kontextusában tudja végig gondolni a hűségprogramját.

Értékeld a hűségprogramod

A riportot egy Excel-alapú PwC Loyalty Program Érettségi Önértékelő egészíti ki, amely 15 dimenzió mentén segít azonosítani a program erősségeit és a legkritikusabb fejlesztési pontokat. Emellett a PwC lakossági kutatás eredménytáblája az összesített adatokon túl több demográfiai bontásban is elérhetővé teszi a válaszokat, így a vállalatok közvetlenül a saját célcsoportjukra szabva tudják értelmezni a felmérés megállapításait. A riport egyes témáit szakértői tippek kísérik, amelyek segítenek az eredmények üzleti kontextusba helyezésében, a hűségprogramok költségstruktúrájának feltérképezésétől egészen a megtérülés értelmezéséig.

A lojalitás új, adatvezérelt korszaka újraszabja a versenyfeltételeket: azok a vállalatok, amelyek most hoznak megalapozott döntéseket, évekre meghatározhatják piaci pozíciójukat. A kimaradás viszont költséges, hiszen a vásárlói szokások ismeretének hiányában a marketingköltségek jelentős része hatékonyság nélkül vész el. A Fogyasztói Hűség Körkép abban nyújt segítséget, hogy ezek a döntések ne feltételezéseken, hanem mérhető adatokon és a fogyasztói viselkedés valódi mintázatain alapuljanak.

Photo by Joshua Rawson-Harris on Unsplash, free license

Míg az élmezőny skáláz és automatizál, addig a többség még mindig csak pilotol. Mindez egyre élesebb szakadékot jelez az AI‑ban vezető vállalatok szűk köre és azon cégek többsége között, amelyek még mindig kísérleti (pilot) fázisban alkalmazzák a technológiát. A kutatás szerint a legjobban teljesítő vállalatok nem pusztán több AI‑eszközt vezetnek be, hanem a technológiát a növekedés és az üzleti megújulás katalizátoraként használják, és mellette erős adat-, irányítási és bizalmi alapokat is kiépítenek.

Joe Atkinson, a PwC globális mesterségesintelligencia‑vezetője (Global Chief AI Officer) így fogalmazott: „Sok vállalat eljut az AI‑pilot projekteket, de csak kevesen képesek ezt mérhető pénzügyi eredménnyé alakítani. Az élenjárók azért emelkednek ki, mert az AI‑t nemcsak költségcsökkentésre, hanem növekedésre is használják, és mindezt skálázható, megbízható alapokra építik.”

Az AI-éllovasok nem csak hatékonyabbak, de gyorsabban is nőnek

A legerősebb AI‑teljesítményt nyújtó szervezetek az AI-t üzleti modelljük átalakítására használják, és túllépnek a hagyományos iparági határokon. Ezek a vállalatok 2,6‑szor gyakrabban válaszolták azt, hogy az AI támogatja ezt az átalakulást, és kétszer-háromszor nagyobb valószínűséggel használják a technológiát az iparági konvergenciából fakadó növekedési lehetőségek azonosítására és kiaknázására – például az alaptevékenységen túli partnerségek révén.

A PwC elemzése szerint az AI‑vezérelt pénzügyi teljesítmény legfőbb mozgatója az iparági konvergencia adta növekedési pályák kihasználása, és nem önmagában a hatékonyságjavulás.

Amikor az AI már dönt is

A kutatás jelentős különbségekre mutat rá abban is, hogy miként alkalmazzák az AI‑t a vezető vállalatok a szervezeten belül. A legjobb AI‑vezérelt pénzügyi eredményeket elérő cégek közel kétszer akkora valószínűséggel számolnak be arról, hogy az AI‑t fejlett módon használják: például több feladat végrehajtására előre meghatározott keretek (guardrails) mellett (1,8‑szoros arány), illetve autonóm, önoptimalizáló működésre (1,9‑szeres arány).

Emellett az AI‑ban élenjárók közel háromszor (2,8‑szor) gyorsabb ütemben növelik az emberi beavatkozás nélkül meghozott döntések számát, mint versenytársaik.

Az automatizáció hátterében a „skálázható bizalom” tudatos építése áll. Az AI‑éllovasok körében gyakoribbak a felelős AI‑keretrendszerek (1,7‑szeres arány), valamint a több szakterületet összefogó AI‑irányító testületek (1,5‑szeres arány). Ennek eredményeként a dolgozók körében is erősebb a bizalom: kétszer akkora valószínűséggel fogadják el az AI által generált eredményeket.

„Az AI körüli félelmek kezelése, a munkakörök átalakulása és az innovációra nyitott vállalati kultúra megteremtése egyértelművé teszi: az AI bevezetését szervezeti szintű transzformációként kell kezelni, nem pusztán technológiai projektként” – emelte ki Oltyán Gábor, a PwC Magyarország Data & AI implementációs tevékenységét irányító szenior menedzsere.

Az AI-szakadék egyre szélesedik

Ha nem változik a megközelítés, az AI‑éllovasok és a lemaradók közti különbség tovább nő. A PwC idei Globális Vezérigazgató Felmérése is arra hívta fel a figyelmet, hogy 2026 kulcsév lehet a mesterséges intelligencia szempontjából. Míg egy szűk vállalati kör már most kézzelfogható pénzügyi eredményekké váltja az AI‑t, addig sokan továbbra is nehezen lépnek túl a pilotprojektek szintjén.

A különbség már ma is megmutatkozik a bizalomban és a versenyképességben, és gyorsan tovább nő azoknál, akik nem váltanak szemléletet. Az élenjárók gyorsabban tanulnak, a bevált megoldásokat gyorsabban kiterjesztik, és biztonságosan, nagy léptékben automatizálják a döntéseket.

„Ha Magyarországot nézzük, technológiailag mindig egy jól érzékelhető késéssel követjük a nyugati trendeket, ez most is így van. Másféle AI-projekteket csinálunk még itthon, mint amilyeneket szintén itthonról például az egyesült államokbeli vagy németországi ügyfeleinknek végzünk. Viszont a késésnek előnyei is lehetnek, ha okosan importáljuk a tapasztalatokat, működő megoldásokat, ami által itthon könnyen éllovassá válhat bárki – hangsúlyozta Lajtai Péter, a PwC Magyarország Data & AI területéért felelős cégtársa.

Photo by Steve A Johnson on Unsplash, free license

Dr AI: gyors, érthető, ítélkezésmentes

A mindennapi AI-használat látványos ütemű terjedését jelzi, hogy tízből hatan már napi szinten alkalmaznak valamilyen mesterségesintelligencia‑megoldást. A felmérés válaszadóinak kétharmada elsősorban a privát életben felmerülő kérdéseire keres gyors, könnyen értelmezhető választ a technológia segítségével. Bár a felhasználók több mint fele csak tavaly találkozott először AI‑eszközökkel, mára természetes számukra, hogy akár érzékeny egészségügyi információkat is megosszanak velük. Az AI‑források megbízhatóságát 1-től 5-ig terjedő skálán 2,73-ra értékelték, és már minden negyedik felhasználó (23%) orvosi témákban is kikéri olyan platformok véleményét, mint a ChatGPT vagy a Copilot.

A mesterséges intelligencia használatának legfontosabb mozgatórugója egyértelműen a gyorsaság: az Y generáció válaszadói közül tízből heten emelték ki, hogy az AI legfőbb előnye a gyors reagálás. A Z generáció azonban más dimenziókat is előtérbe helyez: 33%-uk úgy érzi, hogy orvosa nem ad elegendő mélységű magyarázatot, ezért a mesterséges intelligenciát hívja segítségül ahhoz, hogy jobban átlássa egészségügyi állapotát; 9%-uk pedig arról számolt be, hogy szívesebben beszél az AI‑jal, mert feszélyezve érzi magát az orvosi rendelőben.

Segít megérteni a leleteket, de nem váltja ki a szakembert

Az AI‑jal végzett egészségügyi tájékozódás rendkívül széles spektrumot ölel fel. A megkérdezettek

• 74%-a betegségleírások megértésére,
• 71% tünetellenőrzésre,
• 61% vitaminok vagy étrendkiegészítők kiválasztására
• 27% laborleletek,
• 22%-a pedig képalkotó diagnosztikai eredmények értelmezéséhez is igénybe vette már az AI-t.

A személyre szabott életmódtanácsadás terén a Z és Y generáció közel azonos arányban kér támogatást a platformoktól; sokan olyan szolgáltatásokhoz jutnak így hozzá, amelyekért egyébként hosszabb várakozási idővel vagy magas költséggel kellene számolniuk a magánegészségügyben. A Z generáció emellett vezető szerepet tölt be az AI‑alapú gyógymódajánlások használatában is.

Mindeközben az AI‑jal kapcsolatos bizonytalanság is jelen van: a válaszadók közel fele szerint nehéz megkülönböztetni a hiteles információt az algoritmusok „hallucinációitól”, 45,9% fél a pontatlan vagy téves javaslatoktól, és sokakban kérdéseket vet fel a szakmai felelősségvállalás hiánya is. A felhasználók többsége ugyanakkor tudatos: mindössze 7% alapoz kizárólag az AI által mondottakra, és csupán 9% nem ellenőrzi a válaszokat. 32% viszont úgy látja, hogy az AI segít abban, hogy a következő orvosi konzultációra célzottabb, pontosabb kérdésekkel érkezzen.

„A magyar felhasználó nem a szakemberek kiváltását várja az AI‑tól, hanem azt, hogy a technológia segítségével gyorsabban, érthetőbben és magabiztosabban juthasson el a megfelelő információkhoz. Az AI sokszor az első lépés, de a végső döntéshez továbbra is szükségük van az orvosi szakértelemre” – érvel Cserjés-Kopándi ildikó, a PwC Magyarország vezető menedzsere.

A ChatGPT Egészség 2026 januári bevezetése, amely egyelőre korlátozott felhasználói kör számára elérhető, jól mutatja, hogy a mesterséges intelligenciára épülő egészségügyi szolgáltatások jelentős érdeklődést generálnak. Az AI-alapú egészségügyi támogatás iránti nyitottságot az a globális adat is alátámasztja, hogy a ChatGPT platformon hetente több százmillió egészségüggyel kapcsolatos kérdés érkezik a felhasználóktól.

Puskás Otti, a PwC Magyarország egészségügyi tanácsadói csapatának menedzsere szerint „az egészségügyi AI‑megoldások valódi értéket csak akkor képesek biztosítani, ha működésük átlátható szakmai kontroll, validációs protokollok és felelősségi mechanizmusok mellett történik”.
A döntéstámogató rendszerek hibalehetőségei – ideértve a téves vagy nem kellően megalapozott válaszok kockázatát – különösen érzékennyé teszik ezt a területet, hiszen egészségügyi döntési helyzetekben a pontosság és a klinikai relevancia elsődleges követelmény. „A kérdés tehát nem csupán az, hogy milyen új generációs AI‑megoldások jelennek meg az egészségügyben, hanem sokkal inkább arról van szó, hogy az egészségügyi intézmények, szakpolitikai szereplők és szabályozó szervezetek miként képesek ezeket az eszközöket olyan irányítási és minőségbiztosítási keretek között integrálni, amelyek a társadalom biztonságát és a betegek bizalmát is fenntartható módon szolgálják” – tette hozzá a szakember.

Validált egészségügyi AI‑megoldások

A kutatásból az is jól látszik, hogy a mesterséges intelligencia az információadáson túl sokak számára egy biztonságos, ítélkezéstől mentes felületet teremt, ahol fel merik tenni a kérdéseiket. Ez különösen fontos a fiatalabb generációknál, akik számára az AI nem fenyegetés, hanem természetes partner a saját egészségügyi állapotuk megértésében.

A lakosság készen áll a szakemberek által jóváhagyott, egészségügyi célú AI‑megoldások bevezetésére. A megkérdezettek fele szívesen igénybe venne olyan alkalmazásokat, amelyek mögött orvosok vagy gyógyszerészek által validált ajánlások állnak. A válaszadók elsősorban leletértelmezésre, időpontfoglalásra, tünetellenőrzésre és egészségmegőrzési tanácsadásra használnának hitelesített AI-megoldásokat. Emellett többségük (61%) alkalmazásban, 65%-uk weboldalon, 12%-uk pedig patikai eszközön venné igénybe ezeket a szolgáltatásokat. Ha pedig választani kellene egy videóhívás egy ismeretlen ügyeletes orvossal vagy egy azonnali mélyelemzés egy orvosi mesterségesintelligencia-chatbottal a mobiltelefonján lehetőség közül, 67% a személyes kapcsolatot preferálná.

Major Helga, a Publicis Groupe Hungary médiastratégia igazgatója szerint: „Az AI nem képes önállóan ellenőrizni az általa felhasznált források hitelességét – még olyan érzékeny területeken sem, mint az orvosi tanácsadás. Ezért különösen fontos, hogy a gyógyszeripari szereplők olyan minőségi, strukturált tartalmakkal legyenek jelen a digitális térben, amelyek segítik a nagy nyelvi modellek pontos tájékozódását.”

Photo by Enchanted Tools on Unsplash, free license

A 15. PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérés főbb megállapításai és eredményei:

• 15 éves mélypontra került a vállalatvezetők bizalma a saját cégük bevételeinek növekedésével kapcsolatban: egy éves távlatban mindössze 31%-uk vár növekedést.
• A világgazdaság gyorsulásával kapcsolatban optimistábbak a vezetők, mint a hazai gazdaság növekedési ütemének emelkedésével.
• Gazdasági mutatók tekintetében 2026-ra 397 forintos eurót, 4,6%-os inflációt és 1,5%-os GDP-növekedést jósolnak.
• Az elmúlt években folyamatosan csökkent azok aránya, akik kitettnek érezték magukat a különböző vizsgált veszélyeknek. Ez most megfordult, újra nőtt azok aránya, akik a különböző külső tényezők fenyegetését veszélyként élik meg a vállalatukra nézve. A listát a szabályozói környezet változása, az infláció és a makrogazdasági volatilitás vezetik.
• „Elég gyorsan alakítom-e át a vállalkozásomat ahhoz, hogy lépést tartsak a technológia változásaival, beleértve az AI-t?” – ez a kérdés az, ami a legtöbb vezérigazgatót foglalkoztatja; közben 77%-uk még nem tapasztalja az AI hatását a vállalata eredményességében.
• A vállalati transzformációs törekvéseket nehezíti a gazdasági kilátásokból fakadó óvatosság és kockázatkerülés.
• A vezérigazgatók mindennapjainak az a sajátossága, hogy hosszú távú stratégiai döntésekre átlagosan munkaidejük 10%-át tudják fordítani.
• Felerősödtek a bizalmi kérdések a vállalatokkal kapcsolatban: a hazai vezetők 81%-a észlelte az érintettjei igényét nagyobb átláthatóság iránt a cégével kapcsolatban.

A növekedési várakozások kettőssége: világgazdaságot illető optimizmus, hazai óvatosság

A magyar vezetők jóval optimistábbak globális társaiknál, ha a világgazdaság növekedéséről van szó: 71% bízik annak élénkülésében, szemben a nemzetközi 61%-kal, és mindössze 5% számít lassulásra az előző év üteméhez képest. Ugyanakkor a hazai gazdasággal kapcsolatos kilátások már árnyaltabb képet mutatnak. A korábbi 60%-hoz képest idén csupán 53% vár gyorsulást, ami egyértelműen utal a bizalom romlására.

A vállalatok bevételi várakozásai is pesszimistábbak, mint az előző években: a következő 12 hónapra vonatkozó árbevétel-növekedést Magyarországon mindössze 31% valószínűsíti, ami a felmérés másfél évtizedes történetének legalacsonyabb értéke. A hároméves horizont viszont már optimistább, itt a hazai (48%) és globális eredmények (49%) szerint is a vezetők mintegy fele optimista.

A vállalatvezetők makrogazdasági előrejelzései a forint átlagárfolyamára, az inflációra és a GDP-növekedésre szintén mérsékelt bizalmat tükröznek: az idei jóslatok 397 forintos átlagárfolyamot, 4,6%-os inflációt és 1,5%-os GDP‑bővülést jeleznek.

A hazai szabályozási környezet az új első számú kockázat

A fenyegetettségek megítélésében fordulat következett be: 2023 óta először nőtt érezhetően a vezérigazgatók kockázatérzeti szintje. Idén a hazai szabályozási környezet került a félelmek élére 51%-kal, megelőzve az inflációt és a makrogazdasági volatilitást (mindkettő (43%), és némiképp emelkedett a geopolitikai konfliktusoktól tartók aránya (a tavalyi 36-ról idén 37%-ra), a kiberkockázat pedig továbbra is a legjelentősebb fenyegetések között szerepel 37%-kal (globálisan 31%). Jelentősen csökkent az alapvető fontosságú készségek rendelkezésre állásától tartók aránya (44% → 32%) és a technológiai zavaroktól való félelem (35% → 24%).

A vámok körüli bizonytalanság új jelenségként került fel a listára: a magyar CEO-k 75%-a csekély vagy semmilyen hatást nem vár, ugyanakkor 12% szerint a vámok negatív irányba fogják befolyásolni a nyereséghányadot. A kutatás rámutat, hogy a növekvő fenyegetések világában csökken a stratégiai kockázatvállalási hajlandóság. Magyarországon a vállalatok 18%-a mondta, hogy a geopolitikai helyzet miatt kisebb valószínűséggel hajt végre jelentős beruházást – ez a visszafogottság sok ágazatban szemmel látható.

Bizonytalan az AI megtérülése, az erős alapok nélkülözhetetlenek

A vezérigazgatók számára ma az a legfontosabb kérdés, hogy elég gyorsan alakítják-e át a vállalkozásukat ahhoz, hogy lépést tartsanak a technológia változásaival, beleértve az AI-t. Annak ellenére, hogy az AI-korszaknak még a korai szakaszában vagyunk, a szervezetek már számos területen kísérleteznek a technológiával, de a vállalati szintű integráció még kevéssé elterjedt. Magyarországon az AI-t a megkérdezettek nagy vagy nagyon nagy mértékben a keresletgenerálás (18%), az ügyfélélmény (17%) és a támogató szolgáltatások területén (12%) használja.

A mérhető üzleti eredmények szintén korlátozottak: mindössze 13% számolt be többletbevételről az AI‑bevezetések eredményeként, és a költségcsökkentés terén sem sokkal jobb a helyzet. A felmérésben részt vett hazai vállalatok 77%-a szerint pedig nem tapasztalható sem költségcsökkenés, sem bevételnövekedés a mesterséges intelligencia alkalmazásából.

A kutatás hangsúlyozza az erős AI‑alapok szerepét: akik rendelkeznek stabil technológiai környezettel, felelős AI‑keretrendszerrel és integrált ütemtervvel, háromszor nagyobb valószínűséggel realizálnak pénzügyi előnyöket (bevételnövekedés az elmúlt 12 hónapban 9% vs. 28% az erős alapokkal rendelkezők javára Magyarországon, a költségek csökkenése 12% vs. 33%). Annak ellenére, hogy a stabil AI-alapok tekintetében nincs lényeges eltérés a globális és a hazai minta között, a hasznok vonatkozásában a különbség látványos: sokkal kevesebben realizálnak előnyöket itthon. Míg Magyarországon mindössze 6% azok aránya, akik bevételnövekedésről és költségcsökkenésről is beszámoltak, addig nemzetközi viszonylatban ez 12%.

„A mesterséges intelligenciának már nem csak jövője, hanem múltja is van, ezért egyre több összefüggésre derül fény. Az idei felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy az AI-felkészültség megléte itthon kevesebb eredménnyel járt. Kérdés, hogy ugyanazt értjük-e felkészültség alatt, illetve amennyiben erre a kérdésre igen a válasz, úgy milyen más okok húzódnak meg a szerényebb eredmények mögött? Most csak találgathatunk, de a következő években izgalmas megállapítások jöhetnek, amik visszahatnak a mesterséges intelligencia alkalmazására” – érvelt Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa. 

Iparági transzformációk

A vállalatok egyre inkább felismerik, hogy a növekedéshez szükséges a hagyományos iparági határok átlépése. A magyar vezérigazgatók 35%-a, a globális vezetők 42%-a versenyez ma már új szektorokban az elmúlt öt év adatai alapján. Mindeközben a recessziós félelmek miatt a terjeszkedési kedv érezhetően alacsonyabb, mint világszerte.

Azok, akik a következő három évben legalább egy jelentős felvásárlást terveznek, hasonló arányban (Magyarországon 34%, globálisan 44%) várnak ügyleteket a meglévő ágazatukon vagy iparágukon kívülről. Tavaly ez a szám Magyarországon 42%, globálisan 60% volt.

„A versenyképesség megőrzéséhez több út is lehetséges, ezek egyike a más ágazatokba való átlépés. Ennek szándéka egyértelműen látszik világszerte és Magyarországon is, mértékét azonban itthon vélhetően jelentősen befolyásolta a növekedési kilátásokkal kapcsolatos óvatosság. A technológiai szektor vonzereje viszont Magyarországon kevésbé tapasztalható” – mutatott rá Mezei Szabolcs.

Ahogyan a PwC egy korábbi kutatása is rámutat, a következő évtizedben az iparágak a fogyasztói igények változásának megfelelően fognak átalakulni, mindez pedig a hagyományos ágazati határvonalakon átívelő új területek kialakulásához vezet.

„A gazdaság szerkezetének átalakulásával az értékteremtés egyre inkább olyan szervezetektől fog származni, amelyek felismerik a hagyományos iparágak közti kapcsolódási lehetőségeket. Az üzleti vezetők óriási növekedést érhetnek el, ha a változó ügyféligényekre összpontosítanak és a legfrissebb technológiák mentén alakítják üzleti tevékenységüket” – mutatott rá Radványi László, a PwC Magyarország vezérigazgatója.

Innováció: ambíció és valóság között

Az innováció a magyar vezérigazgatók 53%-a szerint vállalatuk üzleti stratégiájának kritikus eleme, ám a konkrét gyakorlatok terén jelentős szakadék mutatkozik. Magas kockázatot az innovációs projektek terén a vállalatok alig egyötöde tolerál (18%), ahogy az esetlegesen alulteljesítő K+F projektek leállítására szolgáló rutinszerű folyamatok is ritkák (16%).

A stabil innovációs alapokkal rendelkező vállalatok ugyanakkor gyorsabb árbevétel‑növekedést és magasabb nyereséghányadot érnek el, ami alátámasztja a hosszú távú és következetes innovációs stratégia szükségességét. A PwC szakértői kiemelik: a vállalati megújulás nem elszigetelt ötletekkel, hanem rendszerszintű építkezéssel valósulhat meg.

Bizalom és fenntarthatóság: új elvárások, változó prioritások

A bizalommal kapcsolatos aggályok világszerte és Magyarországon is erősödtek. A hazai CEO-k 81%-a szerint vállalatuknál az elmúlt évben legalább mérsékelt mértékben megjelentek az olyan területekhez kötődő bizalmi kihívások, mint az AI-biztonság, adatvédelem, transzparencia vagy a klímaváltozás hatásai. Eközben a klímakockázatok rendszerszintű integrációja még mindig alacsony szinten áll: mindössze minden harmadik magyar vállalat rendelkezik megfelelő folyamattal a fenntarthatósági szempontok beépítésére. A PwC elemzése szerint a vállalatok nagy része ma inkább az energiaigényekre, az ellenállóképesség növelésére és a változó ügyféligényekre koncentrál – a trend azonban egyértelmű: a fenntarthatósági jelentéstétel és a kapcsolódó elvárások erősödnek.

Radványi László, a PwC Magyarország vezérigazgatója hozzátette: „A vezetők visszajelzései is megerősítik, hogy bizonytalanság idején minden szervezetnek a saját értékeire és közösségére kell támaszkodnia. A bizalom, a transzparencia és az együttműködés azok a pontok, amelyekhez akkor is vissza tudunk nyúlni, amikor gyorsan változik körülöttünk a világ. A hosszú távú versenyképességhez most az kell, hogy tudatosan fűzzük szorosabbra a kapcsolatot az ügyfeleinkkel, és merjük átírni a régi működési mintákat. Ha jól használjuk ki ezt az időszakot, nemcsak alkalmazkodunk, hanem előnyt is kovácsolunk belőle.”

A vezérigazgatók mindennapjai: a rövid táv uralma

Az időhorizontok közötti feszültség a kutatás egyik legmarkánsabb üzenete. A vezetők világszerte idejük 47%-át fordítják egyévesnél rövidebb távú tevékenységekre, Magyarországon ez az arány 60%. Hosszabb távú, 5 évnél távolabbi ügyekre mindössze munkaidejük 10%-át tudják fordítani. A PwC szakértői szerint ez a rövid távú fókusz érthető a jelenlegi gazdasági helyzetben, ugyanakkor a stratégiai fejlődés egyik legnagyobb akadálya is lehet: a vállalatoknak időt kell szánniuk a hosszú távú transzformációs programokra, különösen az AI és az innováció területén.

„Ma a vezérigazgatóknak egy beruházási szempontból alapvetően kedvezőtlen környezetben kell kezelniük egy távlati, technológiai indíttatású transzformációt. A halogatás egyre kevésbé opció. A mesterséges intelligenciába vetett bizalom ma már nem kérdés, a döntésképesség, a megfelelő felkészültség és helyes alkalmazás viszont óriási kihívást jelent” – hangsúlyozta Radványi László.

A jövő kulcsa az időhorizontok közötti tudatos egyensúly megteremtése: a mikroszkópot időnként teleszkópra kell cserélni ahhoz, hogy a vállalatok ma és holnap is versenyképesek maradjanak.

A Publicis Groupe Hungary egy korábbi kutatásából, az AI Readiness Indexből már kiderült, hogy az AI-felkészültség évről-évre javul Magyarországon, és a mesterséges intelligencia nem futurisztikus elgondolás, hanem a hétköznapok szerves része. Míg a fehérgalléros, irodai munkát végzők használják leggyakrabban az AI-alapú platformokat, addig a többi demográfiai csoport is nyit a mesterséges intelligencia felé, és szélesebb körben kezdik felfedezni az új technológia adta lehetőségeket. Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary médiavezetője kiemeli: „Fontosnak tartjuk, hogy nyomon kövessük az AI kapcsán történő változásokat és ezt már ne csak általánosságban, hanem bizonyos szektorokra vonatkozóan is megvizsgáljuk.”

A Publicis Groupe Hungary mostani felmérése pedig arra kereste a választ, hogy mennyire válik központi szereplővé az AI használata az egészségügyi kérdésekben. A reprezentatív kutatást a digitálisan affinis, online is vásárló magyar lakosság körében végezték a PwC szakértői.

Általános körkép

A mindennapokban már 10-ből 6-an használnak mesterséges intelligenciát, és annak ellenére, hogy a válaszadók több mint fele tavaly ismerkedett meg először az AI-val,  66% azok aránya, akik leggyakrabban a privát életben felmerült kérdésekre keresik a választ a technológia által. Ez alapján kirajzolódik, hogy a mesterséges intelligencia használata egyenesen kilőtt, és a magyarok a személyes adataikat is rábízzák a platformokra. Arra a kérdésre, hogy hogyan értékelnék az AI-források megbízhatóságát egy 1-től 5-ig tartó skálán a válaszok átlaga 2,73 – ugyanakkor a válaszadók 23%-a fordult már egészségügyi kérdésekben a ChatGPT-hez vagy a Copilothoz.

AI doki rendel!

Az AI egyre több háztartásba ér el és bővül a felhasználásának spektruma is. Nem meglepő tehát, hogy a hosszabb és mélyebb kutatómunkát számos területen kiváltották az egy gombnyomással elérhető AI-alapú összefoglalók. A lakossági felhasználók számára a nagy nyelvi modell alapú platformoknak megvan az az előnye, hogy gyors válaszokat kapnak, 0-24-ben elérhetőek és képesek bármilyen szakzsargont számukra érthető szöveggé alakítani.

A kutatási eredmények is ezt támasztják alá. Az egészségügyi témakör kapcsán az Y generációsok 70%-a emelte ki, hogy a mesterséges intelligencia legnagyobb előnye a gyorsaság. Ugyanakkor a digitálisan natív Z generáció az AI-használat egy másik oldalára reflektál: 33% érezte úgy, hogy az orvosa nem adott elég mély tájékoztatást, ezért a mesterséges intelligenciát kérdezte, hogy átfogóbb képet kapjon, vagy jobban megértse a kórképét; 9% pedig szégyellős az orvos előtt, és biztonságosabbnak érezte online megvitatni a kérdéseit. Az AI tehát nem csak pillanatok alatt és könnyen elérhető információkkal szolgál, hanem egy olyan platformot képes teremteni, ahol – főleg a fiatalabb felhasználók – komfortosabban tudnak tájékozódni.

Mire használjuk a perszonalizációt? Generációs különbségek

A válaszadók legnagyobb arányban betegségek kórképének összegzésére, a tüneteik ellenőrzésére, illetve a számukra megfelelő vitaminok és étrendkiegészítők kiválasztására használják az AI-t. Ezenfelül 27% kér segítséget a laborlelet ellenőrzésében, 22% pedig képalkotó diagnosztikai lelet szöveges értékelésének értelmezésében.

Az életmódbeli tanácsadás promptolásában az Y generáció kezd felzárkózni az eggyel fiatalabbak mellé, és hasonló arányban kérnek csak az AI-tól segítséget, mint a Z generációsok. A gyorsan válaszoló AI-felületek által olyan szolgáltatásokat éreznek magukénak, melyekért hosszú várólistákat kellene kivárniuk, vagy borsos árat fizetniük magánellátásban: így aztán személyre szabott étrendet, edzéstervet és alvásminőség elemzést egyeztetnek az eszközökkel.

Összességében, nem meglepő módon, a Z generáció használja a legmagasabb arányban csak az AI-alapú leírásokat, míg a többi vizsgált demográfiai csoport inkább hagyatkozik a Google keresőre, vagy a Google és más AI iránymutatására. Szintén a Z generáció az éllovasa a lehetséges gyógymódok AI általi kiválasztásának.

Viszontagságok

Mindezek ellenére a válaszadók közel fele, 45%-a gondolja úgy, hogy az AI és valós tartalmak összemosódnak, és a jövőben nehéz lesz elkülöníteni a hiteles információt a hallucinációtól. Számos felhasználó támaszkodik az AI iránymutatásaira, de a többség mégsem veszi azt készpénznek: a válaszadók csupán 9%-a nem ellenőrzi a mesterséges intelligencia válaszait, és 7% hozott kizárólagosan az AI-ra alapozva döntést. 32% viszont úgy érzi, hogy összességében, az AI használata által célzottabb kérdéseket tud feltenni az orvosának.

Jövőbeli potenciálok

Míg a lakossági felhasználók számára az AI demokratizálta az információt, addig a cégeknek potenciálisan a technológia nemcsak időt és költséget csökkenthet, hanem a kutatási stratégia új gondolkodásmódját hozza el. Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC vezető menedzsere, a kutatás szakmai felelőse a prezentációban kifejtette: „A kutatás egyik legfontosabb üzenete, hogy az AI akkor válik valódi értékké az egészségügyben, ha a technológia és a szakmai hitelesség kéz a kézben jár. A felhasználók már nyitottak, de bizalom csak akkor épül, ha az ajánlások mögött egyértelmű felelősségvállalás és szakmai kontroll áll.”

A válaszadók üdvözlik a praktikus AI-megoldásokat az egészségügyben, és hasznosnak tartanák az orvosok által felülvizsgált alkalmazások bevezetését: ilyenek például az automatikus receptmegújítás, a leletek „emberi” nyelvre való lefordítása, illetve egy közvetlen chat-vonal a háziorvossal vagy egy szakorvossal. Bár az idősebb generációk körében még kevésbé ismertek ezek az opciók, a válaszadók túlnyomó többsége pozitívan áll hozzá a kezdeményezésekhez, és szívesen igénybe vennék azokat.

Major Helga, a Publicis Groupe Hungary médiastratégia igazgatója szerint: „Az AI nem képes önállóan ellenőrizni az általa felhasznált források hitelességét – még olyan érzékeny területeken sem, mint az orvosi tanácsadás. Ezért különösen fontos, hogy a gyógyszeripari szereplők olyan minőségi, strukturált tartalmakkal legyenek jelen a digitális térben, amelyek segítik az LLM-ek pontos tájékozódását. Ebben a hirdetőknek és az ügynökségeknek is kulcsszerepük van: a SEO mellett a GEO-nak is egyre hangsúlyosabb helyet kell kapnia a digitális fogyasztói útvonal tervezésében.”

Múlt pénteken (január 30-án) jelent meg, és már most alkalmazható az a kormányrendelet, amely bizonyos korlátokkal mentesíti a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó alól az ügyfelekkel közösen elfogyasztott ebédet vagy vacsorát. A cél az éttermek forgalmának növelése.

Mi vált adómentessé?

Az új rendelkezések szerint akkor, ha egy vállalkozás az üzleti, szakmai kapcsolatok keretében az ügyfeleit, munkavállalóit egy étteremben látja vendégül, akkor nem kell megfizetnie a reprezentáció, mint magánszemélyeknek adott juttatás utáni 33,04%-os adót. (Ez az adómérték azért alakul így, mivel a juttatás áfával növelt értékének 118%-a az adóalap, amelyet 15% szja és 13% szociális hozzájárulási adó terhel).

Az új előírás a vállalkozás bevételének 1%-áig, de legfeljebb évi 100 millió forintos határig mentesíti a reprezentációs juttatásokat az adók alól. Így például egy évi 12 millió forintos bevétellel rendelkező egyéni vállalkozó éves szinten 120 000 Ft-os értékben biztosíthat adómentes étkezést az ügyfeleinek, míg egy tízmilliárd forintnál nagyobb bevétellel rendelkező nagyvállalat esetében az értékhatár 100 millió forint.

Mik az adómentesség feltételei?

Tekintettel arra, hogy a szabály csak az étteremként nyilvántartásba vett vendéglátóhelyeken elfogyasztott ételre mondja ki az adómentességet, így a kávézóban, gyorsétteremben, bárban, munkahelyi étkezdében adott étel- vagy italszolgáltatás nem tartozik az adómentes körbe.

Honyek Péter, a PwC Magyarország igazgatója hozzátette: „Mivel az étkezésnek az étteremben kell megvalósulnia, így az onnan megrendelt, de nem ott elfogyasztott étel vagy ital sem tartozik a kedvezményes körbe. És mivel az új mentesség a rendelet szövege szerint csak az étel és az ital árára vonatkozik, ezért kérdéses, hogy a számlában szereplő felszolgálási díjra vagy az ahhoz hozzácsapott borravalóra az adómentesség érvényes-e.”

A reprezentáció fogalmába a szakmai és a hitéleti események is beletartoznak. Ezért egy céges szakmai esemény utáni éttermi vendéglátásra vagy egy étteremben elfogyasztott karácsonyi vacsorára is vonatkozik a szabály. Ugyanakkor, ha az eseménynek nincs üzleti, szakmai, hivatali jellege, akkor az adómentesség nem alkalmazható. Így például, ha egy munkavállaló születésnapja vagy nyugdíjba vonulása esetén látja vendégül a munkáltató a dolgozókat, akkor a 33,04%-os adót meg kell fizetnie.

A szabály különlegessége az, hogy már a 2026 januárjában történő fogyasztásokra is visszamenőlegesen alkalmazható.

A pálinka adómentes juttatása

A reprezentációra vonatkozó szabálytól független további, február 1-jétől alkalmazandó könnyítés, hogy a továbbiakban nem csak a termelőtől származó bor, hanem a közvetlenül az előállítótól vásárolt pálinka is mentes a juttatót terhelő 33,04%-os adó alól akkor, ha pálinkát ad az ügyfeleinek vagy a munkavállalóinak ajándékba.

Photo by Lily Banse on Unsplash, free license

A technológiai szektor várhatóan kétszer-háromszor nagyobb valószínűséggel vonzza majd a legtöbb befektetést, mint az eszköz- és vagyonkezelés (25%), az energia- és közműszolgáltatások (24%), valamint a banki és tőkepiaci szolgáltatások (19%) szektora – véli a kutatásban megkérdezett 1074 befektetési szakember. A technológia térnyerésével párhuzamosan a befektetők azt is elvárják, hogy a vállalatok lépést tartsanak a fejlődéssel: 92%-uk szorgalmazza a technológiai átalakulásra fordított tőke növelését.

Töretlen az MI iránti befektetői láz

A digitális transzformáció iránti erős támogatás szorosan összefügg azzal, hogy a befektetők már most is kézzelfogható előnyöket látnak a mesterséges intelligencia alkalmazásából. Az elmúlt évben az általuk finanszírozott vállalatoknál 86% számolt be termelékenységi javulásról, 71% a nyereség növekedéséről, míg 66% bevételbővülést tapasztalt, amelyhez az MI érdemben hozzájárult.

Nem meglepő tehát, hogy a válaszadók több mint háromnegyede (78%) legalább mérsékelten növelné befektetéseit azokban a cégekben, amelyek vállalati szintű MI-átalakítást hajtanak végre. Ugyanakkor nagyobb átláthatóságot várnak döntéseik megalapozásához, kevesebb mint kétötödük (37%) gondolja úgy, hogy a vállalatok elegendő információt hoznak nyilvánosságra MI-stratégiáikról és irányelveikről.

„A befektetők egyre több kézzelfogható bizonyítékot látnak arra, hogy a mesterséges intelligencia valódi működési és pénzügyi eredményeket hoz. Tisztában vannak vele, hogy a technológiai befektetések eleinte komoly tőkét igényelnek, és elvárják a fegyelmezett megközelítést: átlátható, döntéshozatalt segítő mutatókat, megbízható irányítási kereteket, valamint világos igazolását annak, hogy az MI biztonságosan csökkenti a költségeket, valamint növeli a termelékenységet és a bevételeket” – mondta Polacsek Csaba, a PwC Magyarország tranzakciós tanácsadási üzletágát vezető cégtársa.

Piaci fókuszok: USA az élen

A technológiai beruházások iránti élénk érdeklődés ellenére a globális növekedéssel kapcsolatos várakozások visszafogottak a kedvezőtlen makrogazdasági környezet miatt: mindössze a válaszadók 28%-a számít mérsékelt vagy jelentős javulásra a világgazdaság teljesítményében a következő év során.

A globális képet közelebbről vizsgálva a befektetők úgy vélik, hogy az Egyesült Államok lesz a legvonzóbb befektetési célpont (67%) a következő három évben, megelőzve Indiát (45%), Kínát (32%), az Egyesült Királyságot (26%) és az Egyesült Arab Emírségeket (26%). Bár az USA áll a népszerűségi ranglista élén, az amerikai befektetők kevésbé optimisták a globális növekedést illetően, ami azt mutatja, hogy piaconként eltérő óvatosság jellemző.

A visszafogott növekedési várakozások részben a befektetők kockázatértékelésével magyarázhatók. A válaszadók több mint fele (55%) magas vagy rendkívül magas kitettséget lát a kiberkockázatok terén az általuk vizsgált vagy finanszírozott vállalatoknál, és közel ugyanennyien (53%) érzékelnek hasonló mértékű kitettséget a technológiai átalakulásokból fakadó kockázatokkal kapcsolatban. Az infláció (44%), a makrogazdasági volatilitás (43%) és a geopolitikai konfliktusok (42%) szintén visszavetik a befektetési kedvet.

MI-átláthatósági, nem-pénzügyi teljesítmény – ezekre a mutatókra kíváncsiak a befektetők

A kiszámíthatatlan környezetben a befektetők azokat a vállalatokat részesítik előnyben, amelyek erősítik ellenálló képességüket, miközben a technológia adta lehetőségeket kihasználva világos, átlátható megtérülést biztosítanak. Ennek megfelelően támogatják, hogy a vállalatok többet költsenek kiberbiztonságra (88%), az üzleti modell rugalmasságára (73%), szabályozói megfelelésre (66%) és az ellátási lánc menedzsmentjére (64%).

A válaszadók közel háromnegyede (74%) magasabb növekedést vár azoktól a vállalatoktól, amelyek a hagyományos ágazati határokon átnyúló lehetőségeket is megragadják, és 65% szerint nagyobb a működési zavarok kockázata azoknál a cégeknél, amelyek ezt nem teszik.

A reziliencia és növekedés iránti törekvés a fenntarthatóságra is kiterjed: a befektetők 84%-a szerint a vállalatoknak fenn kell tartaniuk vagy növelniük kell a klímaadaptációra irányuló beruházásaikat. Mindeközben 61% nyilatkozott úgy, hogy legalább mérsékelten növelné saját befektetéseit azokban a vállalatokban, amelyek fenntarthatósági adatokat használnak a hatékonyság és a teljesítmény javítására. A befektetők több információt várnak arról is, hogy a vállalatvezetés miként kíván növekedést elérni a bizonytalan környezetben. Az átláthatóság szempontjából a legfontosabb területek az innovációs stratégiák (47%), az MI-hez kapcsolódó hozamok és költségmegtakarítások (42%), az MI-beruházások (42%), a versenypozíció (37%) és a reziliencia stratégiák (29%).

„A befektetők szerint a növekedéshez a technológiai fejlődés vezet, de fontos, hogy a cégek ellenállóak legyenek és átláthatóan működjenek. Azok a vállalatok számítanak sikeresnek, amelyek okosan és felelősen fejlesztik az innovációt, világosan irányítják a folyamatokat, mérhető eredményeket mutatnak fel, és hiteles tervekkel dolgoznak. Így a technológia valóban hosszú távú értéket teremthet” – mutatott rá Herodek Róbert, a PwC Magyarország Executive Directora.

A világ 95 országában megkérdezett 4454 vezérigazgató közül mindössze 30 százalék nyilatkozott úgy, hogy bizakodó cégének következő 12 hónapban várható bevételnövekedésével kapcsolatban – szemben a 2025-ben mért 38, illetve a 2022-es 56 százalékkal. Az eredmények arra utalnak, hogy számos vállalat még nem tudta a befektetéseit pénzügyi eredményekké formálni, miközben a vezérigazgatók olyan összetett működési környezetben próbálnak eligazodni, amelyet a gyors technológiai változások, a geopolitikai bizonytalanság és a gazdasági nyomás alakít.

2026 döntő év lehet az „AI-éllovasok” és a „lemaradók” közötti versenyben

A vezérigazgatók számára a legfontosabb kérdés az, vajon elég gyorsan alakítják‑e át a működésüket ahhoz, hogy lépést tartsanak a technológiai változásokkal, beleértve a mesterséges intelligenciát (AI) is. A megkérdezettek 42 százaléka ezt nevezte meg első számú aggodalmának – jóval megelőzve az innovációs képességekkel vagy a közép- és hosszú távú életképességgel kapcsolatos félelmeket (mindkettő 29%).

Bár széles körben kísérleteznek a mesterséges intelligenciával, mindössze 12% lát kézzelfogható előnyöket. A megkérdezettek 33%-a nyilatkozott úgy, hogy jelentős mértékben invesztált a technológiába, és ebből bevételnövekedése is származott, miközben a cégvezetők 56%-a eddig nem tapasztalt jelentős pénzügyi hatást.

A gyors, szervezeti szintű AI-integráció profitkülönbséget teremt: azok a vezérigazgatók, akik az AI-befektetések után már többletbevételeket is realizálnak, két‑háromszor nagyobb arányban jelezték, hogy vállalatuk széles körben beépítette az AI-t termékeibe és szolgáltatásaiba, az ügyféligények generálásába, valamint a stratégiai döntéshozatalba.

Az alapok legalább annyira számítanak, mint a bevezetés mértéke. Azok a vállalatvezetők, akik szerint szervezetük erős AI‑alapokkal rendelkezik – például felelős AI-keretrendszerrel és olyan technológiai környezettel, amely lehetővé teszi a vállalati szintű integrációt –, háromszor nagyobb valószínűséggel számoltak be érdemi pénzügyi megtérülésről. A PwC külön elemzése szerint azok a vállalatok, amelyek széles körben alkalmazzák az AI-t termékeikben, szolgáltatásaikban és ügyfélélményeikben, közel négy százalékponttal magasabb profitrátát értek el, mint azok, amelyek idáig még nem jutottak el.

Mohamed Kande, a PwC globális vezetője kiemelte: „2026 döntő évnek ígérkezik a mesterséges intelligencia szempontjából. Egy szűk vállalati kör már most mérhető pénzügyi eredményekké alakítja az AI-t, miközben sokan továbbra is küzdenek azzal, hogy a pilotprojektek szintjéről továbblépjenek. Ez a szakadék már most megmutatkozik a bizalomban és a versenyképességben – és gyorsan tovább fog nőni azok számára, akik nem lépnek.”

Csökkenő bizalom, fokozódó vám- és a kiberkockázatok

A vezérigazgatók bizalma tovább csökkent, miközben növekedett a külső kockázatokkal szembeni kitettség. Világszerte a cégvezetők egyötöde (20%) úgy véli, hogy szervezetük a következő 12 hónapban nagy vagy rendkívül nagy mértékben ki lesz téve a vámokból eredő jelentős pénzügyi veszteségek kockázatának, bár a kitettség mértéke régiónként jelentősen eltér – a Közel-Keleten 6%, a kontinentális Kínában 28%, Mexikóban pedig 35%. Az Egyesült Államokban a vezérigazgatók 22%-a számolt be magas kitettségről.

A kiberkockázatokkal kapcsolatos aggodalom jelentősen erősödött: a vállalatvezetők 31%-a említi ezt fő fenyegetésként, szemben a tavalyi 24, illetve a két évvel korábbi 21%-kal. A megkérdezettek 84%-a jelezte, hogy a geopolitikai kockázatokra adott válaszaként vállalati szinten erősíteni kívánja a kibervédelmet.

A makrogazdasági volatilitással (31%), a technológiai zavarokkal (24%) és a geopolitikával (23%) kapcsolatos aggodalmak szintén fokozódtak, míg az infláció miatti félelmek kis mértékben csökkentek (27%-ról 25%-ra az előző évhez képest).

A megújulás stratégiai kényszerré válik

A kedvezőtlen kilátások ellenére a vezérigazgatók egyre inkább úgy látják, hogy a folyamatos megújulás elengedhetetlen a növekedéshez. Tízből több mint négyen (42%) jelezték, hogy vállalatuk az elmúlt öt évben új ágazatokban kezdett versenyezni. A jelentős akvizíciókat tervezők 44%-a várhatóan a jelenlegi iparágán kívül fog befektetni, a technológia pedig a legvonzóbb szomszédos szektor.

A vezérigazgatók valamivel több mint fele (51%) tervez nemzetközi beruházásokat az előttünk álló évben. Az Egyesült Államok továbbra is a legfontosabb célpiac – a megkérdezettek 35%-a sorolta a három elsődleges célország közé. Az Egyesült Királyság és Németország (mindkettő 13%), valamint a kontinentális Kína (11%) szintén előkelő helyen szerepel. India iránt gyakorlatilag megduplázódott az érdeklődés éves összevetésben: a nemzetközi befektetést tervező vezérigazgatók 13%-a sorolta a három legfontosabb célország közé.

A megvalósítás terén azonban továbbra is vannak hiányosságok. Mindössze minden negyedik megkérdezett mondta azt, hogy szervezete magas kockázatot is elfogad az innovációs projektekben, határozott folyamattal rendelkezik az alulteljesítő kezdeményezések leállítására, vagy dedikált innovációs központot, illetve vállalati kockázati tőke funkciót működtet.

Az idő is szűk keresztmetszet: a vezérigazgatók arról számoltak be, hogy idejük 47%-át olyan témákra fordítják, amelyek időhorizontja kevesebb, mint egy év, miközben mindössze 16%-ot szánnak az öt éven túli döntésekre.

„A jelenlegi helyzet legnagyobb ellentmondása, hogy a világgazdasági helyzet (ideértve az összes körülményt) óvatossági reflexet hoz felszínre a vezetőkben, miközben egy olyan technológia időalapú versenye zajlik, ami hosszabb távon alapjaiban formálja át a működést, és láthatóan nem adaptálható gyors intézkedések keretében” – mutatott rá Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa.

Szabályozás és innováció teremt versenyelőnyt

A digitális fizetések fejlődését Magyarországon a technológiai innovációk mellett leginkább a szabályozás alakítja. Az EU-s PSD3/PSR csomag a fogyasztóvédelem, a verseny és a biztonság erősítésére fókuszál: szigorodó felelősségi szabályok (egy munkanapon belüli megtérítés jóvá nem hagyott tranzakcióknál, kivéve bizonyított csalási szándék vagy súlyos gondatlanság esetén), kötelező valós idejű fraud-megelőzés és a kedvezményezett név-számlaszám egyezőség (VoP) ellenőrzése, valamint a nyílt bankolás (open banking) szabványosított interfészekkel való kiterjesztése.

A PwC Digitális Pénzügyi Körkép 2025 bemutatja az EU-s és hazai szabályozói környezet változásait, beleértve a PSD3, PSR, FIDA, DÁP, KVR, NIS2 és DORA szabályozásokat, melyek jelentős hatással vannak a pénzügyi szektor működésére, különösen a biztonság, adatvédelem és fogyasztóvédelem terén. Hazai oldalon 2025. júliustól alkotmányos jogként rögzítették a készpénzfizetés lehetőségét, és 2025. december 31-ig minden 1000 főnél, 2026. december 31-ig pedig az 500 főnél nagyobb településen működnie kell legalább egy ATM-nek.

A Digitális Állampolgárság Programhoz (DÁP) egységes és biztonságos ügyintézési keretet teremt az állami és piaci szolgáltatásokhoz: már 125-nél több szervezet és több nagybank csatlakozott, az alkalmazásban elérhető eAzonosítás/eAláírás, ePosta, eFizetés lehetősége jelentősen megkönnyíti a fizetési folyamatokat.

„A hazai szabályozás gyakran gyorsabb és szigorúbb, mint az EU-s átlag, ami felkészültséget és gyors implementációt kíván a piaci szereplőktől. Ez a tempó pedig versenyelőnyt is ad: ahol a biztonsági és UX-követelmények egyszerre teljesülnek, ott felgyorsul a digitális adaptáció” – mondta Madar Norbert, a PwC Magyarország digitális kereskedelmi csapatának vezetője.

A BNPL terjed, az áruhitel visszaszorul

A BNPL (Buy Now Pay Later) Magyarországon 2025-ben még korai, de gyorsuló fázisban van – mutat rá a tanulmány. Megjelentek a nemzetközi és hazai szereplők (Klarna, InstaCash, Milpay és PastPay) – eltérő finanszírozási modellekkel (kereskedő-, szolgáltató- vagy faktoring-finanszírozás) és több szektorban (e-kereskedelem, prémium retail, szállodaipar, magánegészségügy). A „Pay in 3/Pay4” típusú kamatmentes, rövid futamidejű részletfizetés a legnépszerűbb konstrukció.

A szabályozás 2026-tól szigorodik, és a BNPL szolgáltatások is a fogyasztóvédelmi szabályok alá kerülnek.
A hagyományos áruhiteli piac közben 2025-ben 17%-os visszaesést mutat, leginkább az alacsonyabb kamatszinten elérhető személyi kölcsönök és új programok (pl. „munkáshitel”) kannibalizációja miatt, de a digitalizáció (e-aláírás, self-care, DÁP-azonosítás) itt is gyorsul.

Fogyasztói tudatossággal és edukációval a visszaélések ellen

A perszónák elemzése során kiderült, hogy a digitális affinitás szintje erősen befolyásolja az új fizetési megoldások elfogadását, ezért a célzott edukáció és a felhasználói élmény fejlesztése kulcsfontosságú a további fejlődéshez. Az ügyfelek digitális érettsége és a technológiai innovációk iránti nyitottság jelentős eltéréseket mutat, ami kihívást jelent a szolgáltatók számára a különböző célcsoportok elérésében. Az edukáció és a bizalomépítés kiemelt szerepet kap, különösen az idősebb generációk esetében, akik számára a digitális pénzügyi megoldások még mindig idegenek.

„A digitális pénzügyi szolgáltatások terjedésének egyik legnagyobb akadálya a felhasználók bizalmatlansága és a digitális tudatosság hiánya. Mind a vásárlók, mind a kereskedők körében szükség van központi, példákon alapuló kommunikációra és gyakorlati bemutatókra, hogy a digitális átállás sikeres legyen” – hívta fel a figyelmet Timár Szabolcs, a PwC Magyarország vezető menedzsere.

A digitálisan affinis internetezők 87%-a már találkozott online vagy telefonos csalási kísérlettel (leggyakrabban SMS-ben érkező hamis linkkel, gyanús e-maillel vagy telefonos adathalász hívással), és 18% számolt be arról, hogy saját maga vagy közeli hozzátartozója adott meg csalási helyzetben adatokat. A fizetési kérelem ismertsége a 2024-es 43%-ról 2025-ben 56%-ra nőtt, különösen a Z és Y generációk alkalmazzák. Az ügyféloldali edukáció – figyelmeztetések, költségösszesítők, limitbeállítások, egyszer használatos/virtuális kártyák – és a transzparens díjkommunikáció kézzelfoghatóan mérsékli a kockázatokat. A legújabb edukációs és biztonsági trendekről is számos példát találunk a kutatásban.