A MI-jártasságot a rendelet 4. cikke szabályozza, és ennek keretein belül a fő elvárás az, hogy minden szereplőnek a tőle telhető legnagyobb mértékben biztosítania kell azon ismereteket a munkavállalói, közreműködői számára, melyekkel az érintett személyek az MI-rendszereket felelősen és a jogszabályoknak megfelelően képesek használni, működtetni.

„Ezek az ismeretek kontextustól és üzleti, technológiai környezettől függően változhatnak, és magukba foglalhatják például a MI-rendszerek megértéséhez, fejlesztéséhez, üzemeltetéséhez vagy alkalmazásához szükséges tudást, feladatokat, vagy akár a MI-rendszerek kimenete feletti etikai, biztonsági vagy technikai ellenőrzés módszertanokat” – mutatott rá Dékány Csilla, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogi szakértője.

Hogyan érhető el a szervezeti MI-jártasság?

A PwC tapasztalatai alapján, valamint a piaci szereplők visszajelzéseit figyelembe véve a megfelelő szintű tudás megteremtésének egyik legjobban skálázható és leghatékonyabb eszköze a szervezetek igényeire szabott és minden érintett munkatárs számára biztosított tréning-programok; melyet kiegészíthetnek az egyéb, folyamatos technikai és iparág-specifikus képzések, a felügyeleti szervekkel való aktív kapcsolattartás és szakmai fórumokon való állandó, aktív részvétel, valamint a szervezeti egységek közötti integrált koordináció és folyamatos kommunikáció.

Mi legyen az MI-jártasság tréningben?

Az MI-rendelet olyan jártasságot vár el, amely figyelembe veszi a felhasználók szakmai ismereteit, tapasztalatait, végzettségét és képzettségét, valamint azon körülményeket, amelyek között a MI-rendszereket használják. Illetve tekintettel kell lenni azokra is, akik a későbbiekben a MI-t használni fogják (pl. a cég ügyfelei egy ügyfélszolgálati chatbot esetén), ha pedig egy cég MI-alkalmazást fejleszt, akkor a fejlesztők számára testreszabott képzés szükséges.

„A tréningek tehát tartalmazhatnak általános ismereteket, de a jó programok szervezeti testreszabásához érdemes néhány tényezőt alaposan átgondolni, például a már meglévő és alkalmazott MI-rendszerek karakterisztikáit, azok jelenlegi és elvárt adaptációs szintjét, a szervezet technológiai érettségét, a technológiai és üzleti stratégiák MI-vetületeit, vagy a meglévő belső szerepeket és irányítási rendszert is” – mutatott rá Kereskényi Éva, a PwC Magyarország szakértője.

Photo by Igor Omilaev on Unsplash

Szalay Rita diplomáit az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, illetve a University of Cincinnati MBA programjában szerezte. Legmeghatározóbb, 16 éves munkatapasztalata a Budapesti Értéktőzsdéhez kötődik, ahol 2020-ig a Kibocsátói terület igazgatójaként, majd a BÉT tőkepiacszabályozási tanácsadójaként dolgozott. 2014-2016 között a KELER KSZF Zrt. felügyelő bizottságának tagja, 2020-ig elnöke volt. A PwC Legalhez való csatlakozását megelőzően az általa alapított ESG Capital Solutions Kft. ügyvezető igazgatójaként dolgozott, ahol elsődlegesen vállalati ESG fejlesztési projekteket vezetett. Munkája mellett számos szakmai bizottságban vállalt szerepet, rendszeres oktató az ELTE Jogi Továbbképző Intézetében és a Budapest Institute of Bankingben.

Szakterülete a vállalati ESG adatszolgáltatás, jelentéstételi kötelezettségek, belső megfelelés és szabályozás kialakítása. Új pozíciójában abban segíti a vállalatokat, hogy eligazodjanak az összetett fenntarthatósági szabályozás útvesztőiben, és megfeleljenek a megváltozott befektetői, hitelezői és egyéb üzleti elvárásoknak.

„Kérdésként merül fel, hogy mi történik amennyiben a munkáltató számlavezető bankja egyik napról a másikra nem tud utalásokat folyósítani, és ebből eredően a munkavállalók nem kapják meg a megszokott rendben a munkabérüket. Ilyen esetben egyértelmű, hogy a banki műveletek korlátozására egy elháríthatatlan külső esemény, a háború következtében kerül sor, ebből eredően a munkáltató ezért a mulasztásért nem tehető felelőssé” – mondja dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

A munkavállalók a bérfizetés elmaradása miatt nem élhetnek jogszerűen az azonnali hatályú felmondás jogával. Ilyenkor a munkáltatótól elvárható egy olyan tájékoztatás, ami kitér arra, hogy a munkavállalók akkor jutnak részben vagy egészben munkabérükhöz, ha a betétbiztosítási szabályok szerint, vagy az üzletszerű működése következtében a munkáltató is pénzhez jut. Amennyiben a munkáltató tartós ideig nem tud bért fizetni a banki műveletek ellehetetlenülése miatt, azzal mindenképpen számolnia kell, hogy a munkavállalók élhetnek a rendes felmondás jogával, amelyet indokolniuk sem kell.

Ha a bérutalás azért nem történik meg, mert a munkavállaló számlavezető bankja – az elrendelt korlátozások következtében – nem tudja az utalást befogadni, úgy a banki értesítést követően a munkavállalónak haladéktalanul számlát kell nyitnia egy másik pénzintézetnél, és erről a munkáltatót értesítenie kell. Amennyiben erre nem kerít sort, és ezért nem tud a munkáltató határidőben munkabért folyósítani, úgy ennek következményeiért a munkáltató nem vonható felelősségre.

Ha nincs munka, az alapbér sem jár

Az elkövetkező hetekben a háború okozta helyzet miatt több munkáltatónál előfordulhat, hogy a dolgozóknak azért nem tudnak munkát adni, mert akár az értékesítés ellehetetlenülése, akár az alapanyag-utánpótlás hiánya miatt ideiglenes jelleggel leáll a termelés vagy az értékesítés. A munkavállalók azonban ilyen esetekben is rendelkezésre állnak, ezért állásidőt kell elrendelni. Ha az állásidő elrendelésére elháríthatatlan külső ok miatt kerül sor – a háborús cselekmények miatt ellehetetlenülő alapanyaghiány vagy az értékesítési láncban beálló akadály ide sorolandó – úgy az erre alapított állásidő esetén a munkavállaló az alapbérére sem jogosult. A nem fizetett állásidő mértékét azonban figyelembe kell venni a munkaidő elszámolásakor, vagyis az állásidő beleszámít a munkaidő-keretbe.

„A folyamatos társadalombiztosítási jogviszony fenntartása érdekében a munkáltató a nem fizetett állásidő helyett ilyen esetben is kezdeményezheti a szabadság kiadását, vagy munkaidőkeret esetén a pihenőnapokat összevonhatja és kiadhatja arra az időre, amíg az átmeneti működési probléma kérdése rendeződik. Továbbá biztosíthat olyan, a törvényes szabadságot meghaladó, többlet távollétet is a munkavállalónak az állásidő helyett, amelyre a munkavállalóval egyeztetett – akár csökkentett – munkabér jár” – teszi hozzá dr. Zsédely Márta, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

Milyen feltételekkel foglalkoztathatóak a Magyarországra menekülő magánszemélyek?

Sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy az elmúlt napokban Magyarországra érkezett több tízezer háború elől menekülő magánszemély vajon foglalkoztatható-e, akár ideiglenes jelleggel. Számos munkáltató – főleg az építőipar területén – már most jelezte, hogy szívesen foglalkoztatna munkavállalókat, de feltehetően a tavaszi mezőgazdasági munkák megjelenésével, hosszabb távon az ukrán gyártókapacitások Magyarországra történő áttelepítésével ez a kérdés sok, jelenleg munkaerőhiánnyal küzdő vállalkozás számára égetővé válik.

A magyar-ukrán kettős állampolgársággal rendelkezők esetében a munkavállalás ugyanúgy történik, mint a magyar állampolgároknál, foglalkoztatásukhoz tehát nem szükséges semmilyen külön engedély beszerzése.

Harmadik országbeli állampolgárok, így az ukrán állampolgárok, Magyarország területén történő foglalkoztatása azonban alapvetően engedélyköteles. Az ukrán állampolgárok rövid távú, azaz 180 napon belül 90 napot meg nem haladó foglalkoztatásához munkavállalási engedély, hosszú távú, azaz 180 napon belül 90 napot meghaladó foglalkoztatásához pedig összevont engedély szükséges a főszabály szerint.

A háború elől menekülő ukrán állampolgárok menedékes státuszt kérelmezhetnek Magyarországon. Foglalkoztatásuk e státusz birtokában is engedélyhez kötött marad, kivéve azokat az eseteket, amikor a foglalkoztatásuk engedélymentes. Az engedélymentes foglalkoztatás egyik leggyakoribb esete, ha az Ukrajnában lakóhellyel rendelkező ukrán állampolgárokat bizonyos hiányszakmákban (pl. műszaki-informatikai terület, kereskedelem és vendéglátás, mezőgazdaság stb.) foglalkoztatják. Hiányszakmákban ugyanis a menedékes státusz fennállásának teljes időtartama alatt engedély nélkül foglalkoztathatóak, akár munkaerő-kölcsönzés keretében is.

Fotó: Hunters Race/unsplash.com

A koronavírus-járványra tekintettel az egyes országok más és más intézkedéseket hoznak az adott országban regisztrált járványügyi adatok alapján. Magyarországon a jogszabályok folyamatosan változnak a járványhelyzetnek megfelelően, jelenleg a még alacsony fertőzöttségi adatok miatt viszonylag enyhe szabályok érvényesek a szabadidős tevékenységek során, ugyanakkor több európai országban ismét korlátozások bevezetése vált szükségessé. Magyarországon jelenleg nincsen karanténkötelezettsége a külföldről visszaérkezőknek, ezért a munkáltatónak kell döntenie arról, hogy engedélyezi-e a munkahelyre történő belépést közvetlenül a külföldi nyaralás után.

„A kormány ezidáig az egészségügyi és szociális ágazatban tette kötelezővé a védőoltást a foglalkoztatáshoz, más szektorok esetében ilyen kötelezettség még nincs. Erre tekintettel minden munkáltató maga döntheti el, hogy milyen munkavédelmi intézkedést tart szükségesnek ahhoz, hogy a munkavégzés helyén a fertőzés kockázatát alacsony szinten tartsa” – mondja dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

Ennek során érdemes azt is értékelni, hogy a munkavállalók jelentős hányada már rendelkezik természetes vagy védőoltás útján megszerzett védettséggel. Ugyanakkor a még nem védett munkavállalók szempontjából az is fontos körülmény, hogy a védettséggel rendelkezők is képesek megfertőződni és a fertőzést továbbadni.

Mivel a közkedvelt európai nyaralási célpontok – Horvátország, Olaszország, Spanyolország, Görögország – mind fokozott biztonsági kockázatot jelentő országnak minősülnek, a munkáltatók dönthetnek úgy, hogy a kiutazás előtt tájékoztatást kérnek a célországról és a visszaérkezés időpontjáról is, valamint a külföldi nyaralást követően csak türelmi idővel és/vagy negatív PCR teszttel engedik vissza a dolgozókat a munkavégzési helyükre.

„Fontos tudni, hogy ha a munkaadó csak türelmi időszak után engedi vissza a munkahelyre az érintett munkavállalókat, akkor a munkavállaló ebben a türelmi időszakban nincs betegállományban, és már a szabadságát sem tölti, ezért erre az időre neki alapbér jár, mivel ez a köztes idő állásidőnek minősül. Azokban a munkakörökben, ahol lehetőség van távmunkavégzésre, értelemszerűen nem szükséges türelmi időt beiktatni” – teszi hozzá dr. Zsédely Márta, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

A PwC Legal munkajogászai hangsúlyozzák: amennyiben PCR teszt elvégzését írja elő a munkáltató a visszatérés feltételeként, akkor annak költségeit is neki kell viselnie, mivel a jogszabályok ilyen PCR teszt elvégzésére nem kötelezik a munkavállalókat. A PCR teszt eredménye – akár pozitív, akár negatív – a munkavállaló egészségügyi adatának minősül, ezért a munkáltatónak rendelkeznie kell hozzáférhető adatkezelési tájékoztatóval és megfelelő érdekmérlegelési teszttel is, mielőtt az intézkedést bevezeti.