Nagy érdeklődés övezte a PwC 7. Magyarországi Pénzügyi Vezetői Felmérését bemutató eseményt, melyen a résztvevő gazdasági szereplők valós vállalati példáit is megismerhettük – érett digitalizációs megoldásokról, a pénzügyi csapatok kompetenciafejlesztéséről és EPM-rendszerekről is szó esett.

Hatékonysági és költségcsökkentési nyomás alatt a CFO-k

A magyar pénzügyi vezetők egyre tudatosabban keresik a fejlődési lehetőségeket, miközben a gazdasági környezet és a szabályozási változások folyamatos alkalmazkodásra kényszerítik őket. A felmérésben megkérdezett vezetők 57%-a húzta össze a vállalati nadrágszíjat, 39%-uknak pedig szervezeti átalakulásban vagy felvásárlásban volt része az elmúlt évben. Helyzetüket számos tényező nehezítette, és idén jelentős növekedés tapasztalható minden kockázati tényező esetében a 2024-es kiemelkedő optimizmushoz képest. A válaszadók 83%-a komoly akadályként jelölte meg a kedvezőtlen gazdasági környezetet, 79%-uk a geopolitikai kockázatokat és a protekcionizmust, és azonos, 74%-os arányban a képzett szakemberek hiányát, valamint a túlszabályozottság erősödését. Szinte minden érték 10 százalékponttal magasabb, mint az előző évben.

Ahogy Balogh Roland, a PwC Magyarország CFO tanácsadási csapatának igazgatója, a kutatás vezetője rámutat: „A pénzügyi vezetők egyre nagyobb nyomás alatt dolgoznak, miközben a külső környezet bizonytalansága, a szakemberhiány és a szabályozási terhek is fokozódnak. Ezek a kihívások alapjaiban befolyásolják a CFO-k döntéseit, fókuszterületeit és fejlesztési prioritásait, valamint azt is, hogy milyen stratégiákkal próbálnak alkalmazkodni a folyamatosan változó környezethez.”

A következő hároméves időtávon a legnagyobb kihívások között a csapatuk motiváltságának megtartását és növelését (78%), a képzett munkatársak megtalálását és megtartását (75%), valamint a költségek csökkentésére irányuló nyomás kezelését (78%) említették.

Technológiai transzformáció: AI a pénzügyi funkciókban

A CFO-k 52%-a úgy látja, hogy a folyamatok nem kellő mértékben standardizáltak, ami akadályozza a hatékonyság növelését. Így aztán nem meglepő, hogy a válaszadók 25%-a tervez folyamatátvilágításba és -fejlesztésbe fektetni a következő 1-3 évben. 9 százalékponttal 72%-ra növekedett azok aránya, akik a szigetszerű működést és a folyamatszemlélet hiányát látják problémának.

A CFO-k 55%-a hajtott végre automatizációt vagy vezetett be digitalizációs megoldásokat, és 36%-ra nőtt azok aránya, akik a bejövő számlák több mint felét automatizáltan dolgozzák fel. A következő 1-3 évben 62% tervez további automatizációs és digitalizációs fejlesztéseket, ami jelentős előrelépést vetít előre a pénzügyi folyamatok hatékonyságában. A generatív mesterséges intelligencia (genAI) megoldások bevezetése látványos növekedést mutat: míg az elmúlt három évben csak 6% fektetett ilyen technológiába, a következő három évben már 38% tervezi ezt. A válaszadók 56%-a használ jelenleg valamilyen genAI-on alapuló megoldást, de ezek többsége főként általános működési feladatokban jelenik meg, míg a stratégiai jelentőségű területeken, mint a menedzsmentriport vagy előrejelzés, a technológia használata még kevésbé elterjedt.

„A technológiai fejlődésben rejlő hatékonyságnövelési lehetőségek kiaknázása még csak most kezd igazán teret nyerni a pénzügyi funkciókban. Azok, akik használnak generatív AI-on alapuló megoldásokat, főként szövegek írására, keresésére, illetve egyéb egyszerű feladatokra alkalmazzák azokat” – mutat rá a szakember.

Bár az Excel továbbra is megkerülhetetlen szinte minden folyamatban, évről évre nő azok aránya, akik valamilyen célszoftverrel támogatják a tervezési, konszolidációs, valamint jelentéskészítési folyamatot, vagy akár magát az ERP-rendszert.

Kompetenciafejlesztés és együttműködés a jobb pénzügyi csapatokért

A pénzügyi vezetők a csapatukban továbbra is a „hagyományos” szakmai ismeretekkel a legelégedettebbek, ugyanakkor a projektmenedzsment, valamint a folyamat- és hatékonyságfejlesztés terén jelentős hiányosságokat érzékelnek. A belső csapathatékonyság növelését a kommunikációs és együttműködési platformok fejlesztésében (69%), valamint a meetingek számának csökkentésében (68%) látják.

Számviteli és pénzügyi területen létszámcsökkenésre számítanak, elsősorban az automatizálásnak és az AI térnyerésének köszönhetően. A technológia használatával kapcsolatos hiányosságokat rövid távon külső erőforrás bevonásával, hosszú távon a csapattagok digitális képességfejlesztésével és az AI-kompetenciák erősítésével igyekeznek megoldani.

A BI (Business Intelligence), ESG (Environment, Social and Governance) és FP&A (Financial Planning & Analysing) területeken viszont jelentős létszámbővítés várható: a CFO-k 49%-a BI-szakértőkkel, 43%-a ESG, 29%-a pedig kontrolling és FP&A szakemberekkel szeretné bővíteni csapatát.

A fenntarthatósági jelentéstétellel számos feladat jár

A fenntarthatósági jelentésekhez és ESG-beszámolókhoz szükséges adatok előállítása egyre nagyobb erőforrásokat igényelnek a pénzügyi csapatoktól: 2024-ben 56%, 2025-ben már 61% véli úgy, hogy ezek jelentős új feladatokat hoznak. A szabályozási változások – mint az Omnibus egyszerűsítési csomag – magasabb küszöbértékeket és időbeli kitolást eredményeztek, de a vállalatok egy része már most is önkéntesen készít fenntarthatósági jelentést. Az érdekelt felek bevonásával biztosított átlátható működés hosszú távú stratégiai előnyöket nyújt, a fenntarthatósági jelentések közzétételének motivációi között kiemelt szerepet kapnak a szabályozási felkészültség, a befektetői és tulajdonosi elvárások, valamint a vállalati imázs és munkáltatói márka erősítése.