Trump „nagyon gyümölcsözőnek” minősítette Putyinnal folytatott megbeszélését. „Számos olyan kérdés volt, amiben egyetértettünk, sőt mondhatnám, a legtöbb-ben. Néhány nagyobb kérdésben ugyan még nem jutottunk dűlőre, de némi előrelépést elértünk” – hangsúlyozta az amerikai elnök. Hozzátette: „nagyon jó esélyük” van arra, hogy a legfontosabb kérdésben is eljutnak a megegyezésig, de „nincs megállapodás, amíg mindenben nincs megállapodás”.

Donald Trump azt is elmondta, hogy reményei szerint rövid időn belül újra találkoznak. Putyin erre reagálva megjegyezte, hogy a következő alkalomra Moszkvában kerülhet sor. Az amerikai elnök közölte, hogy hamarosan felhívja a NATO-beli szövetségeseit és más vezetőket, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is, hogy tájékoztassa őket a találkozóról. „Végül is rajtuk múlik” – tette hozzá.

A sajtótájékoztatón a két elnök nem bocsátkozott részletekbe a találkozón megbeszélteket illetően, és nem fogadták az újságírók kérdéseit. Az alaszkai Anchorage Elmendorf-Richardson katonai bázisán csaknem három órán át folytatott megbeszélésen a két elnök mellett amerikai részről Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Steve Witkoff különmegbízott, orosz részről pedig Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója volt jelen.

A miniszterelnök a varsói repülőtéren tartott sajtóértekezletet az Ukrajna ügyében vasárnapra összehívott londoni csúcstalálkozóra indulva. „Az ukrán-orosz háborúban Lengyelország Ukrajna oldalán áll” – jelentette ki, aláhúzva: ezt nemcsak a megtámadott ukránokkal vállalt szolidaritás követeli meg, hanem Lengyelország biztonsága is.

A helyzet bonyolult, mert Ukrajna mellett kiállva a lengyelek egyúttal „határozott hívei” annak, hogy Lengyelország, Európa, az egész Nyugat minél szorosabb szövetségben legyen az Egyesült Államokkal – folytatta Tusk. „Nem egészen egyértelműnek” nevezte azt az álláspontot, amelyet Washington jelenleg az ukrajnai háború ügyében képvisel. Ezt a dilemmát „át kell hidalni”, Lengyelországnak pedig ez ügyben hallható lesz a hangja „azon tekintély miatt, amellyel a szövetségesek és Amerika beszélnek róla” – – jelentette ki a kormányfő.

„Ma mindannyian hangosan azt mondjuk: béke az erőnek köszönhetően” – folytatta. A békét „a saját erejében bízó, erős, jól felfegyverkezett Európa”, annak „saját, kollektív ereje” garantálhatja, nem pedig Ukrajna kapitulációja – hangsúlyozta. Bejelentette: támogatni fogja Giorgia Meloni olasz kormányfő pénteki kezdeményezését európai-amerikai csúcstalálkozó megrendezésére.

Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester, a fő kormánykoalíciós erő, a Polgári Koalíció elnökjelöltje vasárnap a kelet-lengyelországi Rzeszówban megtartott választási kampánygyűlésén az ukrajnai háborúról kijelentette: „nyomást a támadóra kell gyakorolni, nem pedig az áldozatra”, ez Lengyelországnak, Európának, valamint az Egyesült Államoknak is érdeke. Az amerikaiaknak magyarázni kell, hogy az Egyesült Államok biztonságát is aláásná, „ha netán Putyin megnyerné a háborút, vagy esetleg a történéseket saját győzelmének állíthatná be” – jelentette ki Trzaskowski.

Forrás: MTI

A meg nem nevezett forrás hozzátette, hogy „Moszkva mindig is a politikai rendezés pártján állt.” Arról nem beszélt, hogy az orosz hadsereg tevékeny részt vállalt a szíriai polgárháborúban, és jelenleg is jelentős orosz katonai bázisok vannak Szíriában, amelyek biztonsága miatt az orosz vezetés komolyan aggódik.

Az országot mintegy ötven éve terrorban tartó Aszad család kapcsán az orosz tisztságviselő úgy nyilatkozott, hogy Aszad diktátor „a szíriai fegyveres konfliktus számos résztvevőjével folytatott tárgyalások eredményeként úgy döntött, hogy távozik az elnöki posztról és elhagyja az országot, utasítást adva a hatalom békés átadására.” Egy héttel ezelőtt Putyin még úgy nyilatkozott, hogy „mielőbb véget kell vetni a radikális csoportok által a szíriai állam ellen elkövetett terrorista agressziónak”.  Szíriában a nép vasárnap óta lelkesen ünnepli a lázadókat, és a bukott diktátor számos szobrát ledöntötte.

Európában több politikus üdvözölte az oroszbarát diktatúra bukását. Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kifejtette, hogy  „Szíria újjáépítésének folyamata hosszú és bonyolult lesz, és minden félnek készen kell állnia a haladást szolgáló együttműködésre.” Antonió Costa, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke  az X-en azt írta: „Bassár el-Aszad diktatúrája mérhetetlen szenvedést okozott, bukása által új lehetőség nyílik a szabadság és a béke megteremtésére a szíriai nép számára.”

Márkamonitor-összeállítás

Forrás: MTI

Mint bejegyzésében írta, szoros kapcsolatban áll a régió minisztereivel. „Szíria újjáépítésének folyamata hosszú és bonyolult lesz, és minden félnek készen kell állnia a haladást szolgáló együttműködésre” – hangsúlyozta.

Antonió Costa, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke ugyancsak az X-en azt írta: „Bassár el-Aszad diktatúrája mérhetetlen szenvedést okozott, bukása által új lehetőség nyílik a szabadság és a béke megteremtésére a szíriai nép számára.”

Iszlamista felkelők vasárnapra virradóra bejelentették Damaszkusz elfoglalását és az elnök 24 éves uralmának megdöntését. Bassár el-Aszad ismeretlen helyre távozott Damaszkuszból.

Nagy-Britannia is üdvözli a szír rezsim bukását. Sir Keir Starmer a Downing Street által ismertetett rövid nyilatkozatában példátlannak nevezte „az elmúlt órák és napok szíriai fejleményeit”, és úgy fogalmazott: „a szíriai nép túl hosszú ideig szenvedett Aszad barbár rezsimjének uralma alatt”. London üdvözli Aszad eltávolítását a hatalomból, folyamatos kapcsolatban áll térségbeli partnereivel és szorosan figyelemmel követi a szíriai helyzet alakulását – áll Starmer nyilatkozatában. A munkáspárti miniszterelnök szerint a brit kormány most arra összpontosítja figyelmét, hogy Szíriában a politikai megoldás kerüljön előtérbe, és sikerüljön helyreállítani a békét és a stabilitást.

Putyin kedden még a szíriai „terrorista agresszió” leállításágak fontosságát hangsúlyozta Erdogannak. Az orosz elnök úgy fogalmazott, „mielőbb véget kell vetni a radikális csoportok által a szíriai állam ellen elkövetett terrorista agressziónak”.  Ma már az orosz külügyminisztérium is elismerte, hogy az általuk támogatott Bassár el-Aszad lemondott és elhagyta az országot. Az orosz külügyminisztérium mindemellett nyomatékkal arra hívott fel minden érintett felet, hogy tartózkodjon az erőszak alkalmazásától, és a kormányzással kapcsolatos kérdéseket politikai eszközökkel oldja meg. Közölte, hogy Oroszország kapcsolatban áll a szíriai ellenzék valamennyi frakciójával. A tárca emellett arra szólított fel, hogy a felek tartsák tiszteletben a szíriai társadalom valamennyi etnikai-vallási erejének véleményét, és támogatásáról biztosította az ENSZ Biztonsági Tanácsa által egyhangúlag elfogadott 2254-es határozaton alapuló, inkluzív politikai folyamat létrehozására irányuló erőfeszítéseket. A bukott szír diktátor sorsáról egyelőre semmit nem lehet tudni, egyes hírek szerint lezuhanhatott a gép, amellyel megpróbált elmenkülni.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a szíriai határnál tett vasárnapi látogatásán azt mondta, hogy a szíriai kormány bukása Izraelnek a Hezbollahra és Iránra mért csapásainak a következménye. „Bassár el-Aszad bukása Szíriában történelmi fejlemény a Közel-Keleten. Az Aszad-rezsim központi láncszem volt az iráni gonosz tengelyében – és ez a rezsim megbukott” – mondta Netanjahu. „Ez közvetlen következménye az Iránra és a Hezbollahra mért csapásainknak, amelyek az Aszad-kormány fő támogatói voltak. Ez láncreakciót váltott ki az egész Közel-Keleten azoknál, akik meg akartak szabadulni az elnyomásnak és a zsarnokságnak ettől a rendszerétől” – jelentette ki az izraeli miniszterelnök.

„Ez természetesen új, nagyon fontos lehetőségeket hoz létre Izrael számára, de ez sem veszélytelen. Mindenekelőtt a határunk védelmén dolgozunk”- vélekedett Netanjahu. – „Ezt a területet közel 50 éve, az 1974-es, a haderőket szétválasztó megállapodás alapján pufferzónaként ellenőrzik, Ez az egyezmény összeomlott, a szíriai katonák feladták állásaikat”

Vasárnap az izraeli hadsereg (IDF) légiereje szíriai fegyverraktárakat és fegyvergyárakat lőtt, elfoglalta a Golán-fennsíkon a két ország közötti ütközőzónát és a Hermon-hegy szíriai részén a szíriai hadsereg által elhagyott katonai állásokat. A légierő az IDF jelentése szerint fegyverraktárakat, fegyvergyárakat, valamint föld-föld rakétákat vett célba, hogy azok ne kerüljenek a lázadó erők birtokába. A légierő vasárnap délben több katonai repülőteret, valamint az ott gyártott és raktározott fegyverek felszámolása érdekében Daraa és As Suwayda térségét támadta.

Forrás: MTI, Márkamonitor-összeállítás

Zelenszkij a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott, teljes részletességében szombaton ismertetett interjúban utalást tett egy olyan lehetőségre, amelynek alapján tűzszünet jöhetne létre, ha a NATO „védőernyő” alá venné a kijevi kormány által ellenőrzött ukrajnai területeket, az orosz megszállás alatt lévő térségek visszaszerzéséről pedig később diplomáciai úton lehetne dönteni. Hangsúlyozta: eddig senki nem tett Ukrajnának olyan javaslatot, amelynek értelmében „csak ez vagy az az ukrán terület kerülne be a NATO-ba”. Mégis tény azonban, hogy egy ilyen megoldás véget vethetne az Oroszországgal vívott háború „forró szakaszának” – fogalmazott az ukrán államfő.

Kijelentette: a NATO-csatlakozásra szóló hivatalos meghívásnak a nemzetközileg elismert ukrán határok közé eső terület egészére vonatkoznia kell, nem csupán egyes ukrán területekre, mivel az utóbbi megoldás elismerné, hogy bizonyos ukrán országrészek Ukrajnához, más térségek Oroszországhoz tartoznak. Hozzátette: az ukrán alkotmány tiltja annak elismerését, hogy Ukrajna orosz megszállás alatt lévő területe Oroszország része. Zelenszkij megismételte ugyanakkor, hogy ha Ukrajna véget akar vetni a háború „forró szakaszának”, akkor a NATO védőernyőjét egyelőre a Kijev által ellenőrzött ukrajnai területekre kell kiterjeszteni, „mégpedig gyorsan„.

Az ukrán elnök szerint ezután lehetőség nyílhat arra, hogy Ukrajna diplomáciai úton szerezze vissza területének többi részét. Zelenszkij úgy fogalmazott: számos ország javasolta Ukrajnának a tűzszünet elfogadását, de a kérdés az, hogy „ez a tűzszünet hol lenne”. Hozzátette: a tűzszünetnek garantálnia kell, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem jön vissza” újabb ukrán területekért, és éppen ezért lenne szükség a NATO-védőernyő „azonnali” kiterjesztésére a kijevi ellenőrzésű ukrán területekre.

Zelenszkij kijelentette, mindent megtesz annak érdekében, hogy a háború 2025-ben véget érjen. Az ukrán államfő szerint ez elérhető, mégpedig gyorsan, de csak Európával és az Egyesült Államokkal együtt, és úgy, hogy Ukrajna elsődleges szerepet kap az egyezségen belül. Hozzátette: mindezek érdekében „nagy nyomást” kell gyakorolni Oroszországra.

Zelenszkij szerint Ukrajna szövetségesei egységesebbek, mint Oroszország szövetségesei. Kijelentette: Putyin fő szövetségesei közül Kína és Észak-Korea, illetve Kína és Irán között az a különbség, hogy Észak-Korea katonákat, Irán fegyvereket adott Oroszországnak, Moszkva ugyanakkor nem kapott fegyvereket Kínától. Az ukrán államfő közölte: nem érte meglepetésként, hogy Olaf Scholz német kancellár a múlt hónapban személyesen beszélt telefonon Putyinnal, de ő nem tudja támogatni az ilyen kezdeményezéseket.

Hozzátette: vannak olyan külföldi vezetők, akik csak azért akarnak tárgyalni az orosz elnökkel, hogy a lapok címoldalára kerüljenek. Zelenszkij kijelentette: Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel közvetlenül szeretne majd együttműködni, és személyesen vele szeretné megosztani elképzeléseit, mivel Trump környezetéből „egymástól eltérő hangok hallhatók”.

Forrás: MTI

Fotó: Sky News, Volodomyr Zelenskyy and Sky’s Stuart Ramsay

Az orosz hadsereg hónapok óta csak korlátozott eredményeket ért el a harcmezőn, miközben az ukrán csapatok fegyver- és lőszerhiánnyal küzdenek. Kijev újra több milliárd dollárnyi friss fegyvert kap amerikai és európai szövetségeseitől, ezzel pedig az orosz áttörés lehetősége egyre szűkül. Oroszország továbbra is rakétákkal és drónokkal lövi az ukrán városokat, köztük az energetikai infrastruktúrát. Putyin célja egy ütközőzóna létrehozása volt a határ mentén, de Ukrajna azt állítja, hogy a Vovcsanszk városa körüli harcokban „nagyon nagy veszteségeket” okoztak az orosz csapatoknak.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka szerint van esély arra, hogy megváltoztassák a helyzetet saját javukra. Putyin ragaszkodik ahhoz, hogy háborús céljai változatlanok maradjanak: Oroszország addig fog harcolni Ukrajnában, amíg szükségesnek látja a győzelemhez. Az orosz elnöknek közben Ukrajna szövetségeseinek hozzáállásának megváltozásával is meg kell küzdenie.

Putyin döntése Andrej Belousov közgazdász védelmi miniszterré való kinevezéséről aláhúzza Oroszország gazdasági nehézségeit. A bruttó hazai termék százalékában kifejezett védelmi kiadások közelítenek a hidegháború csúcspontján elért szinthez.

További részletek a Portfolio cikkében.

Fotó: max-kukurudziak-qbc3Zmxw0G8-unsplash

Állítólag – egy jelenlegi és egy korábbi magas rangú amerikai tisztviselő szerint – amerikai és európai tisztviselők csendben tárgyalni kezdtek az ukrán kormánnyal arról, hogy milyen lehetséges béketárgyalásokat folytathatnának Oroszországgal a háború befejezése érdekében. A megbeszélések az ukrajnai katonai és az amerikai és európai politikai dinamika figyelembe vételét jelentik – mondták a tisztviselők az NBC hírcsatornának.

A harctéren ugyanis lényegében patthelyzet alakult ki, a tisztségviselő szerint ez már a centiméterek háborúja. Ukrajnának sürgősen el kellene jutnia egy megoldási lehetőségig, miután jövőre Oroszországban és Amerikában egyaránt választások lesznek. Putyin bizonyára igyekszik majd demonstrálni az erejét és komolyabb offenzívát indít. Amerikában a republikánusok és a demokraták állandó vitája kíséri az ukrán támogatások ügyét, és Trump republikánus jelölt jobban csodálja Putyint, mint Zelenszkijt. Stratégiai szempontból Ukrajna ráadásul új nehézségekkel néz szembe, mivel most Izraellel versenyez az amerikai és európai vezetők és politikai döntéshozók idejéért és figyelméért.

További fontos részletek Káncz Csaba írásában.

Fotó: Chandler Cruttenden, Unsplash

A védelmi minisztérium egyelőre nem kommentálta a nyilvánosság előtt a szombat óta nem látott Szurovikin állítólagos letartóztatását. Mint köztudott, Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője akkor még Moszkva felé tartott a fegyvereseivel. Az egyik forrás úgy nyilatkozott, hogy „Szurovikinnak valami nem volt rendben.” A második forrás szerint a letartóztatást „Prigozsin lázadásával öszefüggésben” hajtották végre, vagyis „Armageddon tábornok” feltehetőleg támogatta a puccsot. Azt egyik forrás sem árulta el, hol van a letartóztatott tábornok.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön nem kívánta kommentálni Szurovikin hollétét, ehelyett azt tanácsolta az újságíróknak, hogy kérdéseikkel a védelmi minisztériumhoz forduljanak.

Vlagyimir Romanov háborúpárti katonai blogger szerint Szurovikint vasárnap vették őrizetbe. Alekszej Venediktov, a bezárt Eho Moszkvi rádió főszerkesztője a Telegramon azt írta, Szurovikin három napja nem tartja a kapcsolatot a családjával.  A New York Times kedden meg nem nevezett amerikai tisztségviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy Szurovikin előzetesen tudott Prigozsin tervéről.

Szurovikin 2022 októbere és 2023 januárja között három hónapig irányította az orosz haderőt Ukrajnában, végül a Putyin belső köréhez tartozó, Prigozsin által sokat kritizált Valerij Geraszimov vezérkari főnök leváltotta.

A reggeli-délelőtti órákban még minden híroldal arról cikkezett, hogy Prigozsin csapatai elindultak Moszkva felé, útközben elfoglalták a milliós várost, Rosztovot, ahol az orosz Déli Katonai Körzet parancsnoksága is található, és várhatóan még szombaton este elérhetik Moszkvát.

A Wagner egységei délelőtt elérték Lipeck körzetét. A Reuters újságírói csapatszállítókat és egy tankot szállító platós teherautót láttak elhúzni Voronyezs városa mellett Moszkva felé több mint félúton, ahol egy helikopter rájuk lőtt. Több híradás is megemlékezett arról, hogy Prigozsinék felvették a harcot a támadó orosz légierővel, egy repülőgépet pedig le is lőttek.

Vlagyimir Putyin rövid tévébeszédet intézett az orosz néphez, melyben árulásnak nevezte Prigozsin akcióját. „Bármilyen belső zavargás halálos veszély államunknak, nekünk, a nemzetnek. Ez népünk hátba szúrása” – fogalmazott. Később Putyin egyik repülőgépe felszállt és Szentpétervárra repült – azt nem lehetett tudni, az orosz elnök a gépen volt-e. Moszkvában katonák lepték el az utcákat, bár pániknak nem volt látható jele. Ugyanakkor más híradások arról szóltak, hogy az oroszok torlaszokat emelnek a Moszkvába vezető utakon és hidakon, és állítólag a hidakat alá is aknázzák, hogy a Wagner előrenyomulása esetén fel tudják robbantani az átkelőket.

Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester bejelentette, hogy hétfőn nem lesz munkanap, minden orosz maradjon otthon. Medvegyev volt orosz elnök (már nem először), az orosz atomfegyvereket emlegette, és  újságírói kérdésekre válaszolva azt mondta, az egész világ a katasztrófa szélére kerülne, ha az orosz nukleáris fegyverek a Wagner kezébe kerülnének. „Az emberiség történetében még nem fordult elő, hogy a legnagyobb nukleáris fegyverarzenál gengszterek ellenőrzése alá kerüljön” – jelentette ki Medvegyev.

Késő délután már arról szóltak a hírek, hogy Lukasenka fehérorosz diktátor meggyőzte Prigozsint, mondjon le a Moszkva elleni támadásról. Ezt követte Prigozsin bejelentése arról, hogy nem akarja, hogy orosz vér folyjon, ezért nem mennek Moszkva ellen, noha már csak 200 kilométerre voltak a  fővárostól.

A 24.hu Rácz András Oroszország-szakértőt idézte, aki Facebook-oldalán arról írt, hogy szerinte különös volt a hangüzenet, amelyben a Wagner-vezér bejelentette, hogy visszavonulnak. „Nincs követelés, nem határoz meg további célokat, semmi ilyesmi. Teljesen érthetetlen, miben reménykedik – írta Rácz, aki úgy véli, a hangfelvétel is „valahogy szokatlan” volt, olyannak tűnt, mintha összevágták volna. Rácz azt is írta, hogy a TASZSZ által elsőként lehozott hír egy másik, megtévesztő Telegram csatornán ment.

Ukrajnai háborús bloggerek, illetve néhány Wagner csoporthoz köthető Telegram-csatorna közzétette annak a megállapodásnak az állítólagos részleteit, melyet Jevgenyij Prigozsin, a Wagner csoport vezére Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kötött azért cserébe, hogy a zsoldosbrigád leállítsa a Moszkva elleni támadást. Az egyezménynek állítólag három fő pontja van: Szergej Sojgu védelmi miniszer és Valerij Geraszimov vezérkari főnök azonnali lemondása; a Wagner csoport műveleteinek átcsoportosítása Afrikába; amnesztia minden zendülésben résztvevő Wagner zsoldosnak.

Este Prigozsinék feladták a nemrég elfoglalt Rosztovot, a zsoldoscsoport kivonulásáról videók kerültek fel a közösségi hálóra – nagyrészt orosz állami médiaügynökségek jóvoltából.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy „Oroszország főnökei nem irányítanak semmit. Egyáltalán semmit. Teljes káosz.” Az ukrán elnök szerint országa minden bizonnyal képes lesz megvédeni Európát bármilyen orosz erővel szemben, és nem számít, hogy ki a parancsnokuk, meg fogják védeni. „Európa keleti szárnyának biztonsága csak a mi védelmünkön múlik” – fogalmazott. Szerinte itt az ideje, hogy a világon mindenki őszintén kimondja, hogy Oroszország minden bűnös akciója Ukrajna ellen nem provokáció eredménye. Szerinte már a júliusi vilniusi NATO-csúcstalálkozón történelmi esély nyílik arra, hogy valódi döntéseket hozzanak.

Huszonnégy óra elteltével senki sem tudja, hogy minek indult el Prigozsin, és miért fordult vissza. Puccs, dráma, bohózat vagy cirkusz, és ha cirkusz, kit akartak szórakoztatni vele? Csak annyi biztos, hogy Oroszország egyre mélyebbre merül a káoszba, amit Putyin tavaly februárban indított agressziója okozott.

A Wagner zsoldoscsoport vezetője több hangfelvételt tett közzé péntek este a Telegram-oldalán. Megfogadta, hogy „megállítja” Moszkva legfelsőbb katonai vezetését, és felszólította az oroszokat, hogy ne álljanak ellen az erőinek – közölte az al Jazeera.

Jevgenyij Prigozsin hangüzenetét a szóvivői tették közzé a  Telegramon. ERzekben a Wagner vezetője úgy fogalmazott: „Meg kell állítani azt a gonoszságot, amelyet az ország katonai vezetése hordoz. Elhanyagolják a katonák életét. Elfelejtették az »igazságosság« szót, és mi vissza fogjuk adni. Ezért azok, akik ma tönkretették a mi embereinket, és tönkretették az orosz katonák tíz, sok tízezer életét, meg lesznek büntetve”.

Prigozsin azt is mondta a felvételen, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter Rosztovba érkezett nemrég, de elmenekült előlük, amikor felelősségre vonták a csapás miatt, és ezért nincs más választásuk, mint hogy leszámoljanak a belső ellenségükkel. Mindennek előzménye az volt, hogy Prigozsin szerint az orosz védelmi minisztérium egy rakétatámadást hajtott végre ellenük.

További részletek az Index cikkében. 

Illusztráció: Chandler Cruttenden, Unsplash