1926-tól kezdve, amikor még csak egy kis kreatív műhelyként indult a Montmartre-on, a nemzetközi terjeszkedésen és az új technológiák alkalmazásán át, egészen a mai iparágvezető holdingtársasági pozíciójáig követve kimondható: a Publicis jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt 100 év során. Egy hagyomány azonban nem változott: az éves Jókívánság.

Méltó módon ünnepelve az új évszázadot, az idei Jókívánság (Wishes) videót a Publicis Conseil ügynökség készítette – az az ügynökség, amelyet még a Publicis alapító-vezérigazgatója, Marcel Bleustein-Blanchet hozott létre.

A Publicis 100 évét ünneplő filmben, a valódi színészekkel forgatott és a Groupe saját platformjain és eszközein alapuló, legújabb AI technológiával készített jelenetek egymást erősítve mesélik el az úttörő szellem, végtelen innováció és lankadatlan kitartás történetét.

„Ezek a képességeink tették lehetővé, hogy az első száz évünk során túléljünk a háborúk, tűzesetek, gazdasági viharok, technológiai forradalmak és egy világjárvány okozta nehézségeket. Emellett – miközben belépünk a következő évszázadunkba – az iparág vezetőivé és megújítóivá váltunk. Merészen tekintünk előre a következő száz évünkre, bármit is tartogasson számunkra.” – olvasható a közleményben.

Arthur Sadoun, a Publicis Groupe elnöke és vezérigazgatója megjegyezte: „2026 különleges év lesz számunkra, hiszen lezárjuk első évszázadunkat. Egy évszázadot, amely során egy kis montmartre-i műhelyből az iparág legnagyobb holdingtársaságává nőttük ki magunkat az elmúlt két évben. Egy évszázadot, amely során a Groupe háromszor is feltámadt hamvaiból – néha szó szerint – és még többször találta fel újra önmagát.

E rugalmasság szelleme határozott meg minket 100 évig, és ez tükröződik a Jókívánságunkban is: egy oroszlán soha nem adja fel. 2026 lesz az év, amikor belépünk második évszázadunkba, melynek kezdetét kétségkívül a mesterséges intelligencia térnyerése fogja meghatározni. Ez a film egy emberi, történelmi és technológiai utazásra hív, melyben a legjobb kreatív ötleteinket ötvöztük a páratlan AI gyártási képességeinkkel, hogy bebizonyítsuk: az AI jövője a mi embereinkben rejlik.”

A jelentés alapját a GWI átfogó online kutatása adja, amely a 16-64 éves internetezők szokásait vizsgálja. A régió hét kulcsfontosságú piacainak – Bulgária, Horvátország, Csehország, Görögország, Magyarország, Lengyelország és Románia – trendjeit elemzi, az egyes országok internethasználó lakosságára reprezentatív mintáin keresztül.

„A közösségi média szerepe az emberek életében világszerte kiemelkedő jelentőségű, és ez a hatás átlépi az országhatárokat, valamint generációkon átívelően megfigyelhető. A közép-kelet-európai régióban az X generáció a legaktívabb a közösségi médiában, szorosan követve őket a milleniálok, ám hogy ez a két csoport mire használja a platformokat, jelentősen eltér. Annak megértése, hogy mi a legfontosabb a különböző fogyasztói csoportok számára a régióban, a legbiztosabb módja, hogy a márkák hatékonyan találják meg őket olyan üzenetekkel, amelyekre valóban rezonálnak” – mondja  Jason Mander, a GWI kutatási igazgatója.

Generációk és platformok: A közösségi média hatása Magyarországon

Magyarországon a közösségi média alapvető szerepet tölt be a digitális térben, és minden korosztály életét aktívan formálja. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a különböző platformok felhasználóinak átlagéletkora rendkívül változatos, jól tükrözve a közösségi média széleskörű társadalmi elérését. A Facebook és a LinkedIn felhasználói átlagosan 40 év körüliek, míg az Instagram (35 év) és a Snapchat (29 év) továbbra is a fiatalabb generációk kedvencei közé tartoznak. Különösen figyelemre méltó, hogy Magyarországon a TikTok átlagos felhasználói életkora 38 év, ami magasabb, mint a régió több országában, például Horvátországban (37 év) vagy Lengyelországban (36 év). Az adatok azt is mutatják, hogy a magyar internetezők napi átlagosan közel 2 órát töltenek saját bevallásuk szerint a közösségi média platformjain, ami megegyezik a közép- és kelet-európai régió átlagával. Ugyanakkor a kutatás szerint a felhasználók egy jelentős része aggódik amiatt, hogy túl sok időt tölt a közösségi médiában. Azok, akik úgy érzik, hogy túlzottan kötődnek ezekhez a platformokhoz, átlagosan 2 óra 30 percet töltenek naponta a közösségi médiában.

A hírfogyasztás digitális forradalma

A közép- és kelet-európai régióban, így Magyarországon is, a hírfogyasztók egyre inkább elhagyják a nyomtatott sajtót, és digitális forrásokból, különösen közösségi médián keresztül tájékozódnak. Az Instagram esetében a hírfogyasztási célú használat 22%-kal, míg a TikTokon ez az arány 30%-kal nőtt 2023 első negyedéve óta.

Ezek a platformok gyors, vizuális és könnyen elérhető tartalmakat kínálnak, ami egyre vonzóbbá teszi őket a magyar közönség számára hírfogyasztás szempontjából is. Emellett a platformok egyedi algoritmusai lehetővé teszik a személyre szabott hírfolyamokat, ami tovább növeli a felhasználói élményt. Érdekes módon a fiatalabb generációk körében a hírfogyasztás már gyakran kezdődik TikTokon vagy Instagramon, míg az idősebbek inkább a Facebookot részesítik előnyben.

A vásárlási döntések új alapjai

A kutatás rámutat, hogy a magyar fogyasztók közösségi médiahasználata jelentősen befolyásolja vásárlási döntéseiket. A TikTok, az Instagram és a Facebook a legfontosabb platformok a márkák és termékek felfedezésében, amelyeket a magyar internetezők 86%-a információszerzésre és termékértékelések olvasására használ. A Z generáció tagjai számára a közösségi platformokon indított keresések már megelőzték a hagyományos keresőmotorokat, míg a teljes lakosság körében továbbra is a keresőmotorok dominálnak. A TikTok különösen kiemelkedő az impulzusvásárlások terén, ahol a GWI adatai szerint a platformot felhasználók 58%-a találkozott brandekkel vagy termékekkel már. Az influencerek és szakértők véleménye jelentős bizalomépítő tényező, különösen a fiatalabb generációk körében, a pozitív kommentek, a „like”-ok száma és az exkluzív tartalmak további motivációként szolgálnak, amelyek az impulzusvásárlásokat is ösztönzik.

Videós tartalmak újabb hódításai

A videós tartalmak a közösségi média legnépszerűbb elemei közé tartoznak Magyarországon is, és ez a trend regionális szinten is megfigyelhető. Az Instagram-felhasználók 61%-a, míg a TikTok-felhasználók 48%-a nézett videós tartalmakat az elmúlt hónapban, ami a platformok vizuális fókuszát és a videók növekvő jelentőségét tükrözi. A rövid videós tartalmak, mint a TikTok és az Instagram Reels, továbbra is rendkívül népszerűek a fiatalabb generációk körében, mivel gyorsan fogyaszthatók és könnyen elérhetők.

„A rövid és hosszú formátumú videók egyaránt kulcsszerepet játszanak a digitális kommunikációban. Miközben a rövidebb tartalmak dinamikus megjelenítésük miatt különösen népszerűek, a hosszabb videók egyre nagyobb teret hódítanak, különösen olyan platformokon, mint a YouTube” – mondta Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere. „Ezek a trendek azt mutatják, hogy a márkáknak vizuálisan gazdag, figyelemfelkeltő kampányokat kell létrehozniuk, hogy hatékonyan érjék el a különböző platformokon aktív célközönséget” – tette hozzá a szakember.

Megfigyelhető, hogy a hosszabb videós formátumok iránti érdeklődés is növekszik, különösen olyan tartalomfogyasztási helyzetekben, amelyek mélyebb bevonódást igényelnek. Az elmúlt hónapban az internetezők jelentős hányada választotta a videókat információszerzés, szórakozás vagy vásárlási döntések támogatása céljából. A GWI kutatásai szerint a közösségi média-felhasználók több mint 30%-a használta a videós tartalmakat márkák felfedezésére, míg az impulzusvásárlásokat gyakran videók által inspirált tartalmak váltották ki.

„A GWI-vel való együttműködésünk páratlan betekintést nyújt a Közép- és Kelet-Európai digitális tér folyamatosan változó világába. Különösen figyelemre méltó, ahogy a közösségi média átszövi a régió mindennapjait – a termékek felfedezésétől kezdve a hírfogyasztásig. Az adatok rámutatnak arra, hogy a marketingszakembereknek továbbra is alkalmazkodniuk kell az állandó változásokhoz, és olyan tartalmakat kell létrehozniuk, amelyek megszólítják a fiatalabb és idősebb generációkat egyaránt” – foglalta össze Maria Tudor, a Publicis Groupe CEE Chief Operating Officere a kutatás eredményének fontosságát.

Photo by Aaron Weiss on Unsplash

A beszélgetés apropója Bacsa Gábornak a Neverending Innovation konferencián elhangzott helyzetjelentése volt, amely szerint a cégek árbevételéből marketingre szánt költségvetés 25%-kal csökkent 2016-2023 között, ráadásul a marketingvezetők 83%-a a rövidtávú performance kampányokat priorizálta az elmúlt 12-18 hónapban (Forrester Research). Dickinson Andrea ezzel indította a kerekasztalt.

Bacsa Gábor mindjárt mondott jó hírt is a büdzsécsökkenés mellé: üzleti eredményesség szempontjából a márka ereje és a márka érzelmi ereje továbbra is kiemelten fontos. Azok a márkák, amelyek jól szerepelnek érzelmi intelligencia szempontjából, messze-messze jobb, hétszeres üzleti eredményt tudnak felmutatni a kevésbé erősekhez képest. De a büdzsécsökkenés kapcsán mondott ijesztőbb számot is: 1998 és 2023 között a TOP100 magyar hirdető reklámra költött pénzének az aránya az árbevétel 1,6%-áról 0,4%-ra csökkent. (Somlói Zsolt az MRSZ Reklámtorta prezentációján).

Havasi Zoltán a primer adatoktól kissé eltávolodva kezdte: nem lehet úgy sales célú kommunikációt folytatni, hogy közben ne lennénk hatással a márkára. Értékesítés és értékesíthetőség sincs egymás nélkül. A félreértés alapja az lehet, hogy a sales- és a marketingosztály egymás mellett létezik. Dickinson Andrea azt tette hozzá, hogy a cégvezetés rendszerint értékesítésben és a profitabilitásban gondolkodik, ami gyakran feszültséget gerjeszt a sales és a branding között, ezeknek az egyensúlyát kell okosan kialakítani. Horváth Rita azt hangsúlyozta, hogy az eredmény a sales és marketing kommunikációján, tágabb optikával nézve az ügyfél és a megbízó kommunikációján múlik. A Publicis Groupe éppen ezért szavazott az egycsatornás működés mellett, nincs külön kreatívügynökségi és médiaügynökségi munka. A különböző osztályok között nincs harc, mert minden bevétel egy számlára megy. Hosszú távon a brand awareness és a performance között nincs ellentét, a kettő együtt építi a márkát. Márkaismertséget hosszú távon a televízió és a videós platformok hoznak.

Havasi Zoltán jó példaként egy brit biztosítótársaságot említett, amelynek három márkája van, más-más stratégiával. Az egyik csak árösszehasonlító oldalakon szerepel, és alig költ márkakommunikációra, a másik kettőnél a márkakommunikáció is hangsúlyos. A marketingcsapat kért három évet kísérletezésre. Az árharcos márkájuknál tökéletesen kikapcsolták a márkatámogatást, a másik kettőnél pedig kísérleteztek az arányokkal. Három év után konkrétan, összegszerűen meg tudták mutatni, milyen hatással van a bevételekre az, hogyha a márkára is megfelelő összeget fordítanak.

Van-e ideális jó gyakorlat arra, hogy mire milyen arányban érdemes költeni? – tette fel a kérdést Dickinson Andrea. Bacsa Gábor szerint konkrét arányokat nem lehet mondani, az mindig a piactól, a márkától, a kampány céljától függ. Egy jól felépített kommunikációs kampányban az awarenesst építő üzenetek és a kereskedelmi üzenetek aránya akár kampányon belül is dinamikusan változhat. A konverziós célú üzenetek csak azokat érik el, akik már a piacon vannak, de ők idővel el fognak fogyni, tehát a brand építésére is figyelni kell.

Havasi Zoltán az előzetes elköteleződésnek nevezett jelenséget említette: az adatokból az látszik, hogy a vásárlási döntések nagyjából fele már azelőtt eldől, hogy maga az igény felmerülne. A jól felépített márka előre megnyeri a harcot.

Horváth Rita sem vitatta, hogy sokat csökkentek a médiabüdzsék a cégek árbevételéhez viszonyítva, de a Zenith prognózisai abszolút értékben évről évre növekedést mutatnak, nálunk és a régióban is. Persze régen könnyebb volt drágán megvenni az 1/1 oldalt, de azok az idők elmúltak. A performance aránya erősen kategóriafüggő, a bankszektorban, biztosításban nagyon magas, de például a pharmában alacsony, vagy akár nulla. A költések eltolódtak a digitális felé, van olyan ügyfelük, aki már digitális platformokon próbál awarenesst építeni a tévé helyett, egyelőre mérsékelt sikerrel.

Havasi Zoltán arra emlékeztett, hogy a platformok maguk is formálják az üzeneteket, befolyásolják, hogy milyen üzenetek tudnak megtapadni. Tegyük fel magunknak a kérdést: jót tesz-e a márkánknak az, ha 15 másodpercre redukáljuk a figyelmet?

Az is nagy kérdés, hogy az egyre inkább algoritmusvezérelt világban mi lesz az ügynökségek hozzáadott értéke. Hogy fogja megkülönböztetni magát a Publicis Groupe, a Dentsu meg a Wavemaker? Bacsa Gábor rövid válasza szerint az lesz a legjobb, akinek jobb AI megoldása lesz, de tréfa nélkül megfogalmazva inkább az a legfontosabb, hogy ki tudja jobban használni az elérhető technológiákat és megoldásokat. Annak viszont van komoly veszélye, hogy globalizálódik a médiaipar, és ez nem csak az ügynökségeket, hanem az egész magyar médiát érinti. Ha beállítanak egy kampányt egy globális platformon, globális eszközökkel, jól mérhető célcsoportra, ahhoz nem feltétlenül kell magyar ügynökségi szakértelem, sőt magyar marketinges sem, a bevétel pedig külföldi médiatulajdonoshoz kerül. Használhatunk nemzetközi technológiát és AI megoldásokat, de az igazi kérdés az, hogyan tudjuk megteremteni azt a környezetet, ahol helyi platformokon helyi kommunikációt lehet építeni.

Havasi Zoltán abban lát esélyt, hogy a helyi relevancia üzleti érték tud maradni tudásban és megvalósításban is. A márkák nem tudnának létezni, ha annak nem lenne emberi alapja. Ösztönösen vágyunk arra, hogy egy értékközösség része legyünk. Ha a márkák minden fogyasztónak más, egyedi üzenetet küldenek, akkor pont az értékközösség tűnik el. Horváth Rita úgy fogalmazott, nem az a legfontosabb, hogy kampányokat állítgatnak be különböző globális platformokon, az ügynökség hozzáadott értéke a stratégiai tanácsadásban jelenik meg, ezért marad meg a magyar ügynökségi világ és a magyar relevancia.

A régió országaiban felvett válaszok átlagát nézve elmondható, hogy a Z generáció tagjai közül már egyre többen házasok (8%), szülővé váltak (17%) és aktívan részt vesznek a munkaerőpiacon (50%). Ebben a területi összehasonlításban Magyarország vezet ezekben a mutatókban: a hazai Z generációs fiatalok 11%-a házas, 20%-a szülő és 57%-uk dolgozik.

Maria Tudor, a Publicis Groupe CEE operatív igazgatója elmondta: „Egy olyan régióban, ahol kevés átfogó fogyasztói felmérés készüli, a Publicis Groupe CEE és a vezető globális kutatási szakértő, a GWI együttműködése megbízható forrást biztosít. Az általunk létrehozott tudás támogatja a döntéshozatali folyamatokat és elősegíti a jó üzleti teljesítményt. Ezúttal a Zoomereket, az első valódi digitális bennszülötteket vizsgáljuk. Azt a dinamikus generációt, amely gyorsan változó világban navigál, és egyedi nyomot akar hagyni a történelemben. Rengeteg érdekes felismerésre juthatunk rajtuk keresztül.”

Új témák megjelenése: a mentális egészség kérdései

Közép- és Kelet-Európában különösen jelentős figyelmet kap a mentális egészség a Z generáció körében. A kutatás szerint ez a generáció 89%-kal nagyobb valószínűséggel szenved mentális betegségben, mint az átlag régiós lakosság; ettől a hazai átlag sem tér el jelentősen, ugyanez az arány hazánkban 73%. Az okok között gyakran említik a közösségi média hatását. Felvetődik a kérdés, hogy a magas arány oka a nagyobb tudatosság és a mentális problémák azonosításának képessége, vagy ténylegesen a digitalizáció okozta megnövekedett ingeráradat következménye. Beszédes adat, hogy a Z generáció több időt tölt a mobilján, mint bármelyik generáció – átlagosan napi négy és fél órát.

Korai befogadók és technológiai úttörők

A Z generáció tagjai a technológia korai alkalmazóiként ismertek, rendszeresen posztolnak a közösségi oldalakon. „Ők minden más generációnál gyorsabban kezdték el használni a TikTokot, jelenleg a generáció minden harmadik tagja használja tartalomfogyasztásra, körülbelül 50%-uk tartalmat is gyárt a felületre, 27%-uk rendszeresen itt kommunikál a többi felhasználóval és szintén 27%-uk itt tájékozódik termékekről és márkákról. Habár a Z generációs válaszadók az Instagramot jelölték kedvenc platformként, de mégis úgy vélik, hogy a TikTok csatornának van a legnagyobb kulturális befolyása” – emelte ki Major Helga, a Publicis Groupe Hungary stratégiai igazgatója.

Minden piaci szerepő jól felfogott érdeke, hogy mélyen megismerjék és nyomon kövessék a Z generáció médiafogyasztási szokásait. Ez magában foglalja az általuk preferált platformok azonosítását, a fogyasztott tartalomtípusokat, és azt, hogy használják a technológiát.

„Kutatásunk középpontjában a fogyasztók változó igényeinek és nézeteinek megértése áll. Mindez egy adott időpontban, függetlenül attól, hogy a világ mely részén tevékenykednek” – tette hozzá Jason Mander, a GWI kutatási igazgatója. „A közép-kelet-európai Z generáció nem ugyanazokkal a gondolatokkal, érzésekkel és viselkedéssel rendelkezik, mint az azonos korúak más területeken. Átfogó kutatásunk a stratégiától a kivitelezésig ügyfeleink munkáját szolgálja.”

Videófogyasztási szokások és generációs különbségek a régióban

A régió legtöbb országában a hosszabb videós formátumok népszerűbbek, a magyarok 40%-a a rövidebb formátumokat, 45%-a pedig a hosszabb formátumokat kedveli. Kivételt képeznek a lengyelek (52% vs. 41%), akik a rövid formátumú videók rajongói. Információkeresési szokásaik is eltérnek a korábbi generációkétól: a kép- és hangalapú keresés, valamint az AI chatbotok különösen kedveltek. Érdeklődési köreik sokkal célzottabbak, így médiapreferenciáik is. A Z generáció identitását, akár személyesen, akár online, nem az életkora határozza meg, hanem hobbijai, érdeklődési körei, értékei és meggyőződései. Közöttük nem véletlen, hogy a közösségi média felhasználók közül minden negyedik arról számol be, hogy az online térben más személyként jelenik meg, hogy megvédje magánéletét.

Az AI már a fiatalok munkarutinjának része

Az alfa generáció mellett a Z generáció az első, amely teljesen digitális környezetben nőtt fel, így természetesen viszonyul az AI-hoz, „segítő munkatársként” tekint a mesterséges intelligenciára. A generáció több mint fele használ AI-t minden hónapban, és a ChatGPT-t különösen hasznosnak találják az információkeresésben (55%), a készségeik fejlesztésében (49%) és a szövegek adatok elemzésében (44%). A Z generáció tehát nem csupán a technológia kedvelője (58%), hanem annak aktív alkalmazója is, aki egyértelműen pozitívumot, lehetőséget lát az új eszközökben és technológiákban. Az érdeklődést tekintve a görögök (67%) vezetik a sort, a magyarok – a lengyelekkel és a csehekkel együtt – középmezőnyben vannak (59%), míg a horvátok (32%) a rangsor végén helyezkednek el.

Lokális és regionális együttműködés

„A nemzetközi együttműködések lokalizálása kulcsfontosságú ahhoz, hogy releváns, az adott országra vonatkozó insightokat biztosítsunk a piaci szereplőknek. Jó példa erre a Publicis Groupe és a GWI már évek óta tartó partnersége, amit  tavaly terjesztettünk ki Magyarországra, és aminek köszönhetően a hazai médiafogyasztási és internethasználási szokásokról is sokkal pontosabb képet tudunk alkotni” – mondta el Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere, a média üzletág képviseletében.

Photo by Hannah Busing on Unsplash

“A Vault újdonsága, hogy régiós szinten aggregált ökonometriai modellek (MMM) és mesterséges intelligencia segítségével kategóriánkénti összehasonlításokat kínál, lehetővé téve a megtérülés (ROI) alapú médiatervezést” – mondja Major Helga, a Publicis Groupe Hungary stratégiai igazgatója, a média üzletág képviseletében. “Ez jelentős előrelépés, mert így megtérülés alapon azonnal kimutatható az egyes médiacsatornák szerepe a kampányok során,  így látható a végleges eladásokhoz milyen mértékben járulhat hozzá például egy TV vagy egy social media kampány. Korábban az eddig drága ökonometriai modelleket és rengeteg adatot igényelt, ami nem mindig elérhető vagy kivitelezhető.”

A modell legnagyobb előnye az ügyfelek számára, hogy jelentősen csökkenti megtérülés alapú médiatervezés költségeit és időigényét, hiszen hozzáférhetnek pontos és megbízható adatokhoz anélkül, hogy egyedi és költséges modelleket kellene létrehozniuk. Ez különösen előnyös azoknak a kisebb ügyfeleknek, akiknek nincs lehetőségük ilyen jellegű nagyobb befektetésekre, de szeretnék optimalizálni médiaköltéseiket és növelni kampányaik hatékonyságát – írják.

Az eszközt a közép- és kelet-európai piacok igényeire szabták, figyelembe véve a régió sajátos dinamikáit és kihívásait. A fejlesztéshez a magyar csapat az eddig futtatott hazai ökometriai modell eredményeivel és helyi adatokkal is hozzájárult, a folyamat során integrálták a különböző piaci szegmensekből származó adatokat, így a Vault tökéletesen alkalmazkodik a helyi és regionális ügyfelek igényeihez.

Maria Tudor, a Publicis Groupe CEE operatív igazgatója elmondta: “A Vault megtestesíti a cég ‘Power of One’ filozófiáját. Ez eszközt a lengyel Publicis Groupe adat- és elemzési csapata hívta életre, és elérhető minden csapat számára Közép-Kelet-Európában. A Vault a régió adatokban gazdagabb területeiről mintákat és trendeket tud behelyettesíteni kisebb piacokra – mint például Magyarország -, ahol ezek az adatok nem léteznek vagy nem elérhetőek, ezáltal versenyelőnyt teremtve a helyi ügyfeleinknek, akár helyben, akár több piacon működnek.”

2024-et ezért nem csak egy, hanem egyből százezer újévi “jókívánság-videóval” indították be: minden munkatárs kapott egy önálló filmet.

A történetmesélés és a perszonalizáció határait feszegető első AI-videós kísérlet során Arthur (a Publicis Groupe CEO-ja) szokásos újévi üzenete szokatlan fordulatot vesz, amikor a videóban csatlakozik hozzá AI ikerpárja, valamint az AI Directoire+ és az AI Maurice kollégái.

A belsős fejlesztésű, AI alapú Marcel nevű platformnak köszönhetően a Publicis képes információkat gyűjteni és kapcsolatot teremteni a munkavállalóival. Így minden munkatárs, aki hozzájárult a cég növekedéséhez és sikeréhez, személyre szabott köszönetet kapott, ami kapcsolódik az általuk megadott érdeklődési körökhöz és hobbikhoz. A videóból kiderül, hogy útközben Carla, Dave, Agathe, Nigel, és még Maurice is meglepő új képességeket szereztek.

Nézd meg, ahogy Carla és Arthur köszönetet mond Évának, a sportrajongó Groupe Managing partnernek, aki Ausztriában él.

Nézd meg, ahogy Maurice és Arthur köszönetet mond Gabinak, a kalandor Sao Pauló-i business vezetőnek.

Nézd meg, ahogy Nigel és Arthur köszönetet mond Yourinak, a Publicis Sapient tervezőjének, aki eredetileg Szöulból származik, és inspirálja a tánc, az akrobatika és a művészetek. Kattints a videó megtekintéséhez IDE.

Nézd meg, ahogy Agathe és Arthur köszönetet mond Laurenak, a többnyelvű People Experience igazgatónak, aki Párizsban él, és szenvedélyesen szereti a videojátékokat és a szabadtéri programokat.

Nézd meg, ahogy Dave és Arthur köszönetet mond Tony-nak, a Publicis Media EVP-jének, aki Kanadában él, és imád utazni, rajongója a vízi sportoknak és a parkournek.

A kutatás megvizsgálta, mire is fordítjuk az online térben eltöltött időt. A TOP 10-es ranglista első helyezettje az információszerzés (76%), második helyen a barátokkal, családdal való kapcsolattartás (71%) áll és harmadik  helyre kerültek az arra irányuló kereséseink, hogyan kell egy adott dolgot megcsinálni (68%). Csupán nyolcadik a sorban az inspirációgyűjtés és egészen meglepő, hogy csak a kilencedik n a megvásárolni kívánt termékek megtalálása.

Külön megvizsgálva a ranglista vásárlással kapcsolatos helyezettjeit, kiderül, hogy a fogyasztók fontosabbnak tartják a vásárlásra való ráhangolódást még az adott termék tényleges megtalálásánál is. Mindez a bolgárokra (53% vs. 48%) és a csehekre (59% vs. 41%) a legjellemzőbb. A magyaroknál ez a két szempont szinte fej-fej mellett halad (48% vs. 47%), míg a lengyeleknél (54% vs. 58%) és a románoknál  (55% vs. 57%) kicsit erősebb az információszerzésre való igény.

Vajon az áraknak is utánanézünk?

Arra is kitért a felmérés, hogy milyen csatornákon keresgélünk leginkább, amikor bővebb információt szeretnénk online a minket érdeklő termékekről, szolgáltatásokról és árakról. A megkérdezettek 56 százaléka tájékozódik keresőmotorokat használva, 44 százaléka figyeli a vásárlói értékeléseket és 40 százaléka az árösszehasonlító és közösségi média oldalakat.

Az árösszehasonlító oldalak figyelése a TOP 3 szempont között van régiós szinten. A kutatásban résztvevő országokat megnézve  leginkább a magyarok és a lengyelek nézik össze az árakat online. Generációs összehasonlításban pedig az idősebbek, a baby boomer és az X generáció viszik a prímet.

Az eredetileg tervezettnél végül többet költünk

A kutatás szerint végül többen vásárolnak, mint amennyien eredetileg tervezték. Az elektronikai eszközöknél a legnagyobb az eltérés, végül 57 százalék invesztált, pedig csak 51 százalék tervezte eredetileg. Ezt követik a személyes tárgyak és használati cikkek, ahol  ez az arány 54% – 47%, persze a vásárlás javára. Országokra bontva a legimpulzívabb vásárlók a románok és a lengyelek.  Sőt ők azonnal akarják, amit kinéztek, a többiekhez képest náluk prioritást élvez a másnapi szállítási szolgáltatás. A magyaroknál és a cseheknél az ingyenes szállítás és a kuponok megléte sokkal fontosabb szempont. “Az árkedvezmények impulzusvásárlásra ösztönözhetnek. Az online akciók hatására gyakran vásárolunk, még akkor is, ha eredetileg nem szándékoztunk költeni. Mindez egy megélhetési krízis lecsengése közben történik, amikor különösen óvatosnak kellene lennünk és ellenállnunk az ilyen csábításoknak” – emelte ki Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary média üzletágának vezetője.

A The Big C pályázat az iparág egyik legjelentősebb, akár 4 milliárd ember életére is hatást gyakorló felhívása: a jelentkezőktől egy olyan kultúrateremtő program, élmény és kampány létrehozását várják, amely képes megszüntetni a munkahelyi rákos megbetegedésekkel kapcsolatos megbélyegzést és bizonytalanságot.

A felhívás teljesen nyitott és egyének, csapatok, ügynökségek jelentkezését is várják. A győztes kampány a 2024-es rákellenes világnapon indul egy 100 millió dollárral támogatott globális multimédiás kampány keretében.

A pályázatok elbírálása a Cannes Lion verseny világszínvonalú zsűrizési rendszerével történik, a zsűriben a pályázatot kihirdető öt holdingvállalat kreatív és stratégiai vezetői vesznek részt, többek között: Susan Credle (global chair & global chief creative officer, FCB), Chaka Sobhani (global CCO of Leo Burnett), Luiz Sanches (CCO of BBDO NA), Judy John (global CCO of Edelman) and Debbi Vandeven (global CCO of VMLY&R).

A pályázatokat szeptember 15-ig várják, a zsűrizést követően október végén hirdetik ki a nyertest. A győztesek a fesztiváltól egy delegált belépőt is kapnak a Cannes Lions 2024-re.

A részletek és a nevezési felület a www.workingwithcancerpledge.com weboldalról érhető el.

A nehezedő gazdasági hatásokra a magyarok érzékeny reakciója a legszembetűnőbb a régióban: 41 százalékuk számolt be arról, hogy csökkentette költségeit. Ez az egy évvel ezelőtti eredményeknek (22%), közel a duplája. A cseheknél az idei adat 22% a tavalyi 15-tel szemben, a lengyeleknél 28% (tavaly 20%), a szlovákoknál pedig mindez 25% (tavaly 21%). Így elmondható, hogy a többiek – különösen a csehek – kevésbé érzik kitettnek magukat az inflációs hatásnak.

A válaszokból kiderül – és ez Magyarországra és a többi országra is igaznak bizonyult – hogy a visszafogottabb költekezés  szükségességét az emberek egyre kevésbé egy elhúzódó háborútól való félelem, mint inkább az infláció által kifejtett nyomás miatt érzik. Az adatok az mutatják: a magyarok 58 százaléka nevezte meg közvetlen okként az inflációt és csak 15 százaléka a háborút.

Amihez a leginkább ragaszkodunk: gyógyszer, vitamin és kávé

A kategóriákban nincs nagy változás 2022-höz képest: a magyar emberek többsége továbbra is a nyaralásra, éttermekre, sportfelszerelésekre szánt költéseit fogta vissza. Emellett átgondolják az öltözködésre, az édességre és tartós élelmiszerre szánt forintokat is, méghozzá úgy, hogy vagy olcsóbb márkákra váltanak vagy kevesebbet vásárolnak ezekből a termékekből. Vannak bizonyos termékkategóriák, amelyekről a magas infláció ellenére is nehezebben mondanak le a megkérdezettek. A vizsgált országok közül magyarokra igaz a leginkább, hogy az elmúlt három hónapban semmit sem változtattak a vásárlások terén ezekben a kategóriákban: telekommunikációs szolgáltatások (41%), gyógyszerek (36%), higiéniai termékek (34%) és kávé (30%). Általános trendként jelent meg, hogy a férfiak nehezebben változtattak vásárlási szokásaikon, mint a nők. Érdekes változás volt általánosan, minden nemzetnél megfigyelhető: az alkoholos italok esetén a vásárlás jelentős része az online térbe helyeződött át. A magyaroknál ez majdnem a duplájára, 15%-ra ugrott a tavalyi 8%-hoz képest.

Mibe fektetnek most szívesen a magyarok?

A jövő biztosítása, a pénzügyi és befektetési termékek használata terén a magyarok még mindig a konzervatív nemzetek közé tartoznak. Leginkább a folyószámlás megtakarítást (61%) preferálják és közepesen bíznak a nyugdíjalap (18%), a megtakarítási számla (16%), a jelzálog (16%), az életbiztosítás (16%), valamint a kötvények (14%) adta lehetőségekben. Amibe a legkevésbé invesztálnak, azok a részvény- és befektetési alapok (8%), a kriptovaluta (9%), és az arany és egyéb nemesfémek (6%), a lekötött betétek (7%) és ingatlanba való befektetés kiadási céllal (7%).

A kutatók a következő negyedévre nem jósolnak jelentős változást. Javulást egyelőre csak minimálisat remélnek, és azt is csak egy-egy termékkategóriában, valamint úgy vélik, hogy a fogyasztók már azt is jó hírként fogják értékelni, ha stagnálás következik. “ A nemrég kijött Eurostat adatokból látjuk, hogy a hazai infláció jóval magasabb, mint az Unió több országának mutatója. A kutatásunk rávilágít, hogy a vásárlók jelentős része a fogyasztás jelentős visszafogásával reagál az áremelkedésre, sokkal nagyobb arányban, mint a környező országok polgárai” – foglalta össze Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary média üzletágának vezetője. Az Eurostat adatai szerint az EU tagállamok között Magyarországon az egyik legmagasabb az inflációs ráta, 25,6 százalék, régiós szomszédainknál, például a cseheknél mindez csak 16,5 %.

Viszont itthon is van egy réteg, akit kevésbé viselt meg a nehezedő gazdasági helyzet: a magasabb jövedelemmel rendelkező háztartások (430 ezer forint felett keresők) kevésbé érezték magukat érintettnek, 25 százalékuk nyilatkozta, hogy semmit sem változtatott, míg az alacsonyabb jövedelműek (270 ezer forint alatt keresők) csupán 15% százaléka mondta ugyanezt. Tavaly ezek a számok jóval magasabbak voltak: a duplájához közelített mindkettő, 44 és 33 százalékos adatokkal.

Fotó: regularguy.eth/unsplash.com

Prezenszki Alex számára nem teljesen új terep a független, full-service reklámügynökség világa, hiszen 2020 tavaszáig a Mediator Senior Social Media Managereként dolgozott egy kisebb csapat élén, majd a Publicis Groupe Hungary Social Media Team Lead-jeként vezetett két és fél évig performance csapatot.

„A meglévő ügyfeleinknek nyújtott folyamatosan magas minőségű szolgáltatás és az ügyfélélmény növelése mellett legalább ennyire fontosnak tartom, hogy a social media terület az ügynökségen belül is élen járjon a jövőben akár a new business, akár a látványos és mérhető sikert, szakmai elismerést kivívó kampányok terén” – fogalmazta meg Prezenszki Alex a legfontosabb kihívásokat. Új felelősségi körében kimondottan előnyösnek érzi, hogy a korábbi content irányú tapasztalatait az elmúlt években média-performance fókusszal bővítette, mert ahhoz, hogy kiaknázza a digitális költésből folyamatosan egyre nagyobb szeletet kihasító social mediában rejlő lehetőségeket, mindkét szemléletmódra szüksége lesz.

„Örülünk, hogy újra üdvözölhetjük Alexet a fedélzeten! Kinevezésével ismét új lendületet kap a mind létszámában mind ügyfélkörében folyamatosan bővülő közösségi média terület nálunk” – értékelte a változást Biró László, a Mediator CEO-ja, aki szerint továbbra is hatalmas potenciál rejlik a social mediában mind az integrált szolgáltatásokkal támogatott márkák, mind az önálló ügyfelek kiszolgálása esetében.