A 2017-ben alakult Lumiere Filmiskola alapítói a filmes szakmában hiánypótló oktatásra vállalkoztak az iskola indulásakor. Céljuk, hogy olyan szakembereket képezzenek, akiket olyan minőségi szaktudással ruháznak fel, amivel később nagy eséllyel tudnak elhelyezkedni a filmiparban, így enyhítve a súlyos szakemberhiányt.

„Idén szeptembertől már együtt tanulhatnak nálunk a legfontosabb alkotói területek diákjai, a forgatókönyvírók, rendezők, operatőrök és vágók. A legjobb külföldi egyetemek és a Színház- és Filmművészeti Egyetem módszeréhez hasonlóan mi is abban hiszünk, hogy a filmes szakokon tanuló diákoknak együtt kell tanulniuk. Így már a kezdetektől, az iskolai keretek között megtapasztalják mit jelent csapatban, stábban dolgozni, megismerhetik a közös alkotás semmihez sem hasonlítható örömét, és egyben a közös felelősséget is”– mondta el Salamon András DLA, Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, egyetemi oktató, a Lumiere Filmiskola egyik alapítója.

A forgatókönyvíró osztályt Bereményi Géza Kossuth-, József Attila- és Balázs Béla-díjas író, forgatókönyvíró, filmrendező, a rendezői mesterség képzést Mátyássy Áron, Balázs Béla-díjas rendező, forgatókönyvíró, az Aranyélet című sorozat rendezője és Petrányi Viktória producer, a Proton Cinema alapítója, Mundruczó Kornél állandó munkatársa, az ACE elnökségi tagja közösen vezetik. Az operatőri mesterség alapjai osztály elindításával először valósul meg, hogy a magyar operatőr iskola három generációja Kardos Sándor, Kossuth- és Balázs Béla-díjas operaratőr, Jeles András, Bereményi Géza és Gothár Péter munkatársa, Medvigy Gábor, Balázs Bála-díjas, érdemes művész, operatőr, Tarr Béla, Makk Károly és Jeles András alkotótársa és Fillenz Ádám, Balázs Béla-díjas operatőr, számos hazai és nemzetközi játékfilm, valamint Kocsis Ágnes, Orosz Dénes és Kenyeres Bálint operatőre, együtt indítanak osztályt. A leendő vágókat – többek között – olyan elismert szakemberek képzik majd, mint Hargittai László, Almási Tamás és Szász Attila állandó munkatársa, Kovács Zoltán, aki több mint 30 magyar játékfilm és sorozat vágója, Czakó Judit, Dyga Zsombor, Ujj Mészáros Károly, Pálfi György, Bollók Csaba munkatársa, Duszka Péter, Kovács István Ostrom című, az Amerikai Filmakadémia Diák Oscar-díját elnyert filmjének vágója, és Szalai Károly, az Enyedi Ildikó által rendezett, Oscar-díjra jelölt Testről és lélekről vágója. A New Media osztályt Kálmán Olga vezeti, és szintén ezen a szakon tanít Vágvölgyi B. András, a Magyar Narancs alapító főszerkesztője és Katz Dávid, a 24.hu videós újságírója; a filmkészítési alapismereteket pedig – többek között – Salamon András, a Lumiere Filmiskola egyik alapítója oktatja.

Azok a diákok, akik a szeptemberben induló képzéseken sikeresen elvégzik a forgatókönyvíró, rendező, operatőr, vagy vágó szakot, közösen készített vizsgafilmjeiket 2020 őszén, egy tengeren túli fesztiválon mutathatják be. A Fesztivál jövő évi programját, így a végleges filmlistát magyar filmes szakemberekből álló előzsűri állítja össze, és sorolja be a különböző szekciókba.

A Lumiere Filmiskola a szeptemberben induló képzésén hiánypótló mesterségeket oktat majd. Magyarországon a kedvező körülmények és a világszínvonalon működő filmipari műhelyek óriási vonzerőt jelentenek a nemzetközi producereknek, Budapest az amerikai filmstúdiók kedvenc forgatási helyszínévé vált, lekörözve ezzel több európai nagyvárost. A hazai filmipar számára mégis komoly nehézséget jelent a súlyos szakemberhiány, ezt felismerve alapította 2017-ben Salamon András két társával a Lumiere-t. Az iskolaalapító három filmes szakember: Incze Ágnes, Balázs Béla-díjas filmrendező, vágó, egyetemi oktató és producer, az Európai Filmakadémia tagja, Jávor Tamás, az Egyesült Államokban élő, magyar származású fotográfus, producer és Salamon András DLA, Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, egyetemi oktató, az ELTE és az SZFE tanára. A Lumiere-t annak a nyilvánvaló ellentmondásnak a kezelésére hozták létre, hogy – noha Európán belül Budapesten forgatják a legtöbb amerikai filmet – a filmszakmához elengedhetetlen területeken mégis súlyos szakemberhiány van. A filmes szakemberek utánpótlására egyre nagyobb szükség van, azonban a képzésük a Lumiere Filmiskola megjelenéséig nem igazán volt megoldott. Ez az iskola egyszerre jelent képzési és szerencsés esetben elhelyezkedési lehetőséget is a fiatalok számára. A Lumiere Filmiskola együttműködő partnerei a hazánkban készülő amerikai, európai és ázsiai játékfilmek, sorozatok és reklámfilmek legjelentősebb beszállítói, így az iskola kedvező helyzetben van, hiszen napi kapcsolatot ápol a legfontosabb gyártócégek vezetőivel, egyre többen keresik meg őket különböző munkalehetőségekkel.

1849-ben, a világosi fegyverletétel után sokan még nem tudják, hogy a szabadságharc elbukott. Barnabás korábban megszökött a sorozás elől, az öccse vonult be helyette. Csak most, a vereség után csatlakozik a tizen-huszonéves, erdőben bujkáló gerillákhoz. A bűntudattól hajtott fiú bízik benne, hogy hazaviheti a testvérét, de egy hazugsága folytán besorozzák, így maradnia kell. Közel kerül egy lányhoz, aki a sebesülteket ápolja, és akibe az öccse szerelmes: ez tovább szítja a fivérek közötti ellentéteket. Barnabásnak hamarosan olyan döntéseket kell hoznia, amelyeknek egyre súlyosabb következményei lesznek.

„A trailer készítése során a mesélő, nevezzük vágónak, arra törekszik, hogy a film tulajdonságait, motívumait úgy rendezze az előzetes műfajába öntve, hogy az a néző számára tájékoztató és inspiráló legyen. A Guerilla esetében: a természeti képek atmoszféráját, a karaktereket, a korhűséget és a történetet szerettem volna ábrázolni, egy olyan zenei vázra felépítve, ami szintén a film sajátja. A vágási koncepció: a titkok, arcok, tájak kölcsönhatását és a történelem megidézését-hangulatát célozta megˮ – nyilatkozta Duszka Péter Gábor, aki Kovács István Ostrom című – diák-Oscar díjas – rövidfilmjének a vágója volt.

Kárpáti György Mór az SZFE filmrendező szakán végzett a Máthé Tibor operatőr és az Enyedi Ildikó rendező-forgatókönyvíró vezette osztályban. Utóbbi mentorként segítette a Guerilla létrejöttét. Az Erdő című vizsgafilmjét a Berlinalén, Provincia című diplomafilmjét Cannes-ban mutatták be.

A Guerilla főszereplői Váradi Gergely, Mészáros Blanka, Vilmányi Benett, Radetzky Anna, Orbán Levente, Páll-Gecse Ákos és Vlagyimir Szvirszkij. A filmet Hartung Dávid fényképezte és Duszka Péter Gábor vágta. A dramaturg Lányi Zsófi, a jelmeztervező Szlávik Juli, a látványtervező Antal-Fógel Adrienn, a zeneszerző Asher Goldschmidt, a hangmérnök Balázs Gábor. Az alkotást a Proton Cinema gyártotta, producere Petrányi Viktória. A Guerilla a Magyar Nemzeti Filmalap Inkubátor Programjának 64 millió forintos támogatásával készült. A film 2019. március 7-én kerül a hazai mozikba, a Mozinet forgalmazásában.

Nyilvánosságra hozták a szervezők a január 25-én kezdődő Göteborgi Nemzetközi Filmfesztivál programját. Kárpáti György Mór Guerilla című mozifilmjének rendezői bemutatkozása a legjobb első filmnek járó Ingmar Bergman-díjért versenyez. 1849-ben, a világosi fegyverletétel után sokan még nem tudják, hogy a szabadságharc elbukott. A történet két testvér viszonyán és egy szerelmi háromszög történeten keresztül mutatja meg az erdőben harcoló fiatal gerillák életét, és tesz fel kérdéseket bátorságról és felelősségről. A Guerilla a Magyar Nemzeti Filmalap Inkubátor programjának 64 millió forintos támogatásával készült. A film március 7-én kerül a hazai mozikba a Mozinet forgalmazásában. A világosi fegyverletétel 170. évfordulója különös aktualitást ad a filmnek.

1849-ben, a világosi fegyverletétel után sokan még nem tudják, hogy a szabadságharc elbukott. Barnabás korábban megszökött a sorozás elől, az öccse vonult be helyette. Csak most, a vereség után csatlakozik a tizen-huszonéves, erdőben bujkáló gerillákhoz. A bűntudattól hajtott fiú bízik benne, hogy hazaviheti a testvérét, de egy hazugsága folytán besorozzák, így maradnia kell. Közel kerül egy lányhoz, aki a sebesülteket ápolja és akibe az öccse szerelmes: ez tovább szítja a fivérek közötti ellentéteket. Barnabásnak hamarosan olyan döntéseket kell hoznia, amelyeknek egyre súlyosabb következményei lesznek.

A Guerilla hiteles korrajz: a film készítőinek célja, hogy a historizáló szemlélet helyett a közeli perspektíva használatával mutassák meg az 1848–49-es időszak hangulatát, az ismeretlen hősök néhány napját az erdő mélyén.

A Göteborgban megrendezett fesztivál Észak-Európa legnagyobb filmes eseménye, melyen több mint 500 alkotást vetítenek a világ 80 országából. Ingmar Bergman a Göteborg Filmfesztivál tiszteletbeli elnöke volt 2007-ben bekövetkezett haláláig. Az ő kezdeményezésére a fesztivál minden évben díjazza a legjobb első filmes rendezőt. A versenybe olyan alkotókat hívnak meg, akik műveikben egzisztenciális kérdéseket boncolgatnak és dinamikus,kísérleti módon viszonyulnak a filmes eszközökhöz. Korábban olyan rendezők kapták meg az Ingmar Bergman-díjat, mint Andrea Arnold, Alice Rohrwacher, Pietro Marcello és Derek Cianfrance.

Kárpáti György Mór az SZFE filmrendező szakán végzett a Máthé Tibor operatőr és az Enyedi Ildikó rendező-forgatókönyvíró vezette osztályban. Utóbbi mentorként segítette a Guerilla létrejöttét.

A Guerilla főszereplői Váradi Gergely, Mészáros Blanka, Vilmányi Benett, Radetzky Anna, Orbán Levente, Páll-Gecse Ákos és Vlagyimir Szvirszkij. A filmet Hartung Dávid fényképezte és Duszka Péter Gábor vágta. A dramaturg Lányi Zsófi, a jelmeztervező Szlávik Juli, a látványtervező Antal-Fógel Adrienn, a zeneszerző Asher Goldschmidt, a hangmérnök Balázs Gábor. Az alkotást a Proton Cinema gyártotta, producere Petrányi Viktória.

A film 2019. március 7-én kerül a hazai mozikba a Mozinet forgalmazásában.