A COVID miatt még inkább felpörgő digitalizáció szinte minden iparágat és üzleti szegmenst érint, melynek szereplői eredményesen szeretnék építeni és tartani a kapcsolatot ügyfeleikkel, partnereikkel vagy vevőikkel. Az újvonalas kommunikáció talán legfontosabb eszközei az audiovizuális tartalmak lettek, melyek hatékonyságához ma már kétség sem fér: a videók 64%-kal nagyobb eséllyel vezetnek valós vásárláshoz, a vállalkozások 81% így ma már jelentős forrásokat biztosít videómarketingre. A piac tehát dinamikusan bővül, de sok esetben szembesülnek azzal a cégek, hogy az igyekezet, illetve a ráfordított idő- és emberi erőforrás ellenére mégsem érnek el átütő eredményt. A választ az egyre több területen segítséget nyújtó mesterséges intelligencia – ezen belül is az emberi agy működését imitáló algoritmusokkal működő deep learning technológia – jelentheti, mely páratlan hatékonysággal szólíthatja meg az egyes célcsoportokat és maximalizálhatja a személyre szabott tartalomgyártásban rejlő üzleti lehetőségeket.

Személyreszabott kommunikáció gyorsan és hatékonyan

Hosszú évtizedek óta egy irányba tart a modern tartalomgyártás: a vállalatok minél inkább személyre szabott termékekkel és szolgáltatásokkal szeretnék kiszolgálni fogyasztóikat, esetleg olyan ajánlatokkal, melyekről korábban nem is sejtették a vásárlók, hogy érdekelné őket. Ezért is nyerhettek teret a szervezetek és a környezetük között kommunikációban a jobban célozható online megjelenések, a közösségi média és a rendkívül hatékonynak bizonyuló audiovizuális tartalmak. Ezzel együtt mind nagyobb szerepet kapnak az adat- és mesterséges intelligencia alapú megoldások is: „iparágtól és szektortól függetlenül repítheti új dimenzióba a cégeket az MI-alapú kommunikációs szemlélet és döntéshozatal. A technológiával gyakorlatilag minden szegmenst pontosan az őket megszólító üzenetekkel, hívószavakkal, képi tartalmakkal érhetik el, ez pedig már az olyan kreatív területeket is érinti, mint például a videóggyártás” – fűzte hozzá a témához Gönczy Gábor, a Protechtort szervező Stylers Group ügyvezető-tulajdonosa.

Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az emberi közreműködés feleslegessé válna, a mesterséges intelligencia inkább a mikrocélzásban segít, vagyis abban, hogy minden célcsoport az őt leginkább megszólító videós tartalommal találkozzon. A bevitt elemeket (hangot, képet) az algoritmus tetszőleges számú verzióba tudja rendezni (például nem, kor vagy érdeklődési kör szerint célozva) és tesztelni a különböző fogyasztói szegmenseken, így képes kiválasztani a leghatékonyabb videó-variánsokat. Ezzel nem csupán a marketingszakemberek álma válik valóra, de a fogyasztók is pontosan azokkal az információkkal találkoznak, melyek valóban értékesek számukra a döntésük meghozatalában. Talán a mesterséges intelligencia legnagyobb előnye ezen a területen az idő-, költség- és erőforráshatékonyság, ami komoly materiális és immateriális előnyöket biztosít a technológiát alkalmazó cégeknek.

Hosszú még az út – a deep fake-veszély is odébb van

A témával foglalkozó Protechtor webinárium vendége az MI-alapú videógeneráló platformot fejlesztő magyar startup, a Colossyan társalapítója és termékfejlesztési vezetője volt. Kovács Dominik Máté szerint jelenleg a legtöbb megoldás élő szereplőkkel dolgozik, akik a kamera elé állva olvasnak fel szövegeket, hogy megtanítsák az algoritmust a betűk, szavak kiejtésére – így indul a videógyártás folyamata. A következő mérföldkő az lehet, ha már nem csupán a felvételeken szereplők arcmimikáját és szájmozgását tudják a későbbiekben a célok szerint módosítani, de a kinézetüket is. Ez elvezethet oda, hogy akár nagyjátékfilmek erőforrásigényét és költségvetését is optimalizálhatja a minőségi szintet ugró technológia vagy élőben is lehetségessé válik az alkalmazása. Természetesen ezzel kapcsolatban napjainkban is számos aggály merül fel, hiszen találkozhattunk már deep fake (rossz szándékkal manipulált) tartalmakkal, de a megoldás olyan fejlett infrastruktúrát és tudást igényel, hogy tömeges csalásokra a közeljövőben nem kell számítani.

„Nagy az érdeklődés a világ minden részéről, de főként az Egyesült Államokból, Indiából és Európából, ahol sokan szeretnek innovatív megoldásokba fektetni, és maguk is a vízió megvalósulásának részeseivé válni. A magyar piacon is számos szereplővel dolgozunk együtt, különösen a pénzügyi és a telekommunikációs szektorból, a célokat tekintve pedig legtöbben a marketing tevékenységük részeként, a belső kommunikációban vagy tréningek és képzések kapcsán jelentkeznek nálunk. A visszajelzések egyértelműek: összehasonlíthatatlanul nagyobb elköteleződés váltható ki videós tartalmakkal, mi pedig abban tudunk segíteni, hogy ez minél hatékonyabban, pontosabban és gyorsabban menjen” – teszi hozzá Kovács Dominik Máté.

A koronavírus emberek százmillióit, milliárdjait kényszerítette, vagy valamilyen szinten kényszeríti jelenleg is otthonaikba világszerte, és bár időről-időre fellélegezhetünk, a változó mértékű korlátozások továbbra is megszabják nekünk, hogyan tervezzük a bevásárlásokat, mikor és hova utazzunk vagy éppen milyen formában vegyünk részt a következő szakmai konferencián. Közben rengetegen az online térbe „menekülnek” a valóságból. A helyzet a VR/AR fejlesztések felé hajtotta az előrelátó iparági szereplőket, és úgy tűnik, a következő években kapcsolhat igazán nagy sebességre a technológia alkalmazása, mely egyre inkább a mindennapjaink részévé válik. De miről is van szó pontosan?

„A virtuális valóság (VR) alatt a digitális technológiák által életre keltett, érzékszerveinket célzó komplex élményt értünk, a kiterjesztett valóságot (AR) pedig úgy tudjuk a legjobban jellemezni, hogy általa a körülöttünk lévő fizikai világba valós időben tudunk csupán virtuálisan létező elemeket ültetni. A vegyes valóságot (MR) pedig a gépek, az emberek és környezet közötti interakciók teremtik meg. Talán elvontnak tűnik mindez, mégis kézzelfogható gyakorlatokat hoz az életünkbe: az IKEA applikációjában már kipróbálhatjuk, hogy mutat majd a kiszemelt kanapé a nappalinkban, a magyar AerinX pedig MR-alapra helyezi a modern repülőgép-karbantartást. Ahány iparág, annyi megoldás – a lehetőségek szinte korlátlanok. A Protechtor Business online workshop-sorozatunk egyik legutóbbi eseményén éppen ezeket az ipari fejlesztéseket jártuk körbe” – mondja Gönczy Gábor, a Protechtort szervező Stylers Group ügyvezető-tulajdonosa.

5 terület, ahol nagyot mehet a VR/AR a következő években

A virtuális- és kiterjesztett valóság alapú megoldások piacán – oly sok más szegmenshez hasonlóan – a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás (ML) technológiája hozhatja el az igazi áttörést a szakértők szerint. „Képzeljük csak el, hogy a VR-szemüvegünk nem csupán láttatni engedi velünk a virtuális világot, de az AI eszközeivel megérti és fizikai valóságként fogja fel azt. Minden, amire a mesterséges intelligencia lehetőséget biztosít számunkra tárgyi valónkban, elérhető lesz a technológia által megteremtett térben, sőt, annál jóval több is” – magyarázza Gönczy Gábor. Emellett várhatóan az 5G hálózatok és a felhőalapú informatika rohamszerű terjedése is nagyban hozzájárul majd ahhoz, hogy új szintre lépjen az ember a virtuális közegben. Mindez talán már a messzi jövőbe vezet minket, de nézzük, hogy hétköznapjainkba mely területeken hoz jelentős változást a következő évtized!

1. Virtuális kézfogás a kollégákkal

Az elmúlt két évben valóságos slágertermékekké váltak az online meeting- és konferencia platformok, és bár mindannyian hálásan vetettük bele magunkat a vírusbiztos közegbe, valami nem volt az igazi. Nos, a virtuális jövőben gyakorlatilag testközelből szemlélhetjük majd a kollégák prezentációját, kezet foghatunk az avatárjukkal, de akár még a tárgyalóban gőzölgő kávé illatát is érezhetjük – és ez már nincs is olyan távol. A Facebook (újabban Meta) már 2021 nyarán bemutatta a Horizon Workrooms platformot, amely az együttműködés és a produktivitás soha nem látott egyvelegét ígéri a virtuális térben, de a vállalatok akár már a tréningtevékenységeket is a VR-felületekre vihetik.

2. Az oktatás forradalma

Naponta hallhatunk arról, milyen nehéz a gyerekek figyelmét lekötni, illetve még inkább használható tudást átadni az egyre nagyobb információs zajban. Az interaktív tábláktól elindulva nagy lépést jelent, ha a biológia órán megismert növényeket a tanulók egy VR-szemüvegen keresztül szemlélhetik, ha megsimogathatnak egy soha nem látott állatot vagy végignézhetik egy uralkodó megkoronázását a virtuális térben. Emellett a technológia valós alternatívát teremt a mentorlásra és különböző továbbképzések megtartására függetlenül attól, hogy éppen egy országban vagy akár földrészen tartózkodik-e az oktató és a hallgató.

3. Új lehetőségek az ingatlanpiacon

Miközben a lakáspiac és a nagyobb építőipari beruházások sem pihentek a pandémia időszakában, jelentősen megnőtt az igény az ingatlanok és fejlesztési területek gyors és biztonságos megtekintésére és az ehhez kapcsolódó technológiai megoldásokra. A vásárlók és befektetők így még azelőtt megnézhetik virtuálisan a kiszemelt új otthont vagy irodaházat, mielőtt az megépülne, a használt lakásokat pedig úgy tudja megmutatni a közvetítő, hogy az érdeklődőnek nem kell hosszú órákat utaznia, mégis testközelből tapasztalhatja az ingatlan adottságait és hangulatát. Sőt, ennél még többet is tud a VR: az értékesítők azt is megmutathatják, mennyi minden rejlik még az ingatlanban, hiszen modellezhetik a különböző átalakításokat, új bútorzatot vagy világítást is.

4. A divatipar jövője: virtuális ruhapróba

A kereskedelem és a divatipar már évekkel ezelőtt elkezdte alkalmazni a különböző VR-technológiákat, hogy a termékek mellett élményekkel is kiszolgálhassák a vásárlók igényeit. Ennek adott új lendületet a pandémia: a divatbemutatók helyett VR-szemüvegben lehetett megcsodálni a ruhákat, de ma már létezik olyan applikáció, mely képes lemodellezni a testalkatunkat, hogy könnyebb legyen a választás. Sőt, találunk olyan fejlesztést is, mellyel gyakorlatilag a virtuális térben próbálhatjuk fel a nekünk tetsző darabot, anélkül, hogy kimozdulnánk a lakásból.

5. Csípőműtét VR-ben

Ha van olyan terület, ami minden másnál jobban felértékelődött az elmúlt két évben, az az egészségügy – amelyet szintén egyre inkább átsző a digitalizáció. A következő években az orvosi VR-piac közel 2.5 milliárd dollárral nő majd és egyre több részfeladat kerülhet át a virtuális világba. Bevett gyakorlattá válhat például, hogy a sebészek VR-ben próbálhatják le az elvégzendő műtétet a megadott betegadatok alapján vagy éppen oktathatják az orvostanhallgatókat a különböző fogásokra, de olyan beavatkozást is végeztek már, melynél a műtőorvosok az általuk viselt speciális szemüvegen keresztül, valós időben kaphattak fontos információkat a páciens állapotáról.

„Legyen szó virtuális meeting platformokról, termékbemutatókról, vagy éppen olyan konkrét ipari alkalmazásokról, mint a felületkezelt alkatrészek minőségbiztosítása, egyet biztosan kijelenthetünk: a különböző VR/AR-megoldások alkalmazása megkerülhetetlen lesz, de ami még fontosabb, nem is éri meg kihagyni az általuk nyújtott lehetőségeket. A technológiát használó cégek arról számolnak be, hogy az egyes feladatokon mintegy 46%-nyi időt tudnak spórolni, a produktivitásuk pedig mindeközben átlagosan 32%-kal nő, ami pénzben is kifejezhető, jelentős hasznot hoz. A következő években minden bizonnyal egyre több területen, egyre könnyebben hordható és egyre sokoldalúbb VR-eszközök jelennek meg” – hangsúlyozza Gönczy Gábor.

Őrült tempóba kapcsolt tavaly a hazai e-kereskedelem: míg korábban 30-40%-os növekedést tapasztalhattunk a szektorban negyedévente, 2020 nyarán már 62%-os bővülésről számolt be a KSH statisztikája. A vállalkozásokat kész tények elé állította az online kereskedelem robbanása, akik korábban lemaradtak a fejlesztésben, most rohamtempóban igyekeznek felzárkózni, azonban azok a cégek sem dőlhetnek hátra, melyek már rendelkeznek webshoppal és gördülékenyen működő technológiai háttérrel. A fokozódó versenyben ugyanis a fogyasztók gyorsaságot, átláthatóságot, valamint biztonságos és megbízható szolgáltatásokat várnak – és még több élményt. Vajon megéri chatbotot integrálni webáruházunkba? Mire figyeljünk, ha a Google AI segítségével ajánlanánk termékeinket? Hogyan használjuk ki az adatelemzés adta lehetőségeket a digitális világban? Mit akar a vásárló, és hogyan tudjuk befolyásolni a döntését?

Walmart, PwC Legal, Talk-A-Bot – nagyágyúk a nappaliban

A legégetőbb kérdések megválaszolásában szeretné segíteni a hazai vállalkozásokat a Stylers Group és a Braining Hub IT oktatási centrum által indított Protechtor E-commerce előadássorozat. A szervezők célja az, hogy a hazai e-kereskedelmi szereplők mind üzleti, mind technológiai oldalról naprakész, gyakorlati tudásra tegyenek szert. Szó lesz többek között az ajánlórendszerek és mesterséges intelligencia kapcsolatáról, az e-kereskedelem kibervédelmi kihívásairól, a kapcsolódó jogi normákról, valamint a chatbot integráció és a fejlesztések visszamérésének lehetőségeiről. Mindezt ráadásul az e-kereskedelem tapasztalt szakértői osztják meg a hallgatókkal: Nagy Sándor (Ecommerce Hungary), Firniksz Judit (Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal), Kovács Gyula (Neuron Solutions), Geiger Tamás (JabJab), Vajna Balázs (Loupe Digital), Kovács Ádám (Nielsen Brandbank), Bagladi Balázs (Talk-A-Bot), Szöllősi Péter és Luter Tibor (Black Cell Magyarország Kft.).

Az első előadásra január 19-én kerül sor, ráadásul rögtön egy nagyágyúval nyitja meg az évet a Protechtor: Claude Jones, az Egyesült Államok egyik legnagyobb kiskereskedelmi szereplőjének saját technológiai vállalata, a Walmart Labs San Diego-i vezetője osztja meg gondolatait a vásárlási élmény rohamtempójú fejlődéséről. A részvétel a regisztrációt követően ingyenes, a további előadások részletes tematikája pedig a protechtor.hu weboldalon olvashatók.

Ma már sokdimenziós a technológia: közös érdek a tudásmegosztás

Az információ-technológiai szolgáltató Stylers Group cégcsoport számára kiemelten fontos a hazai tech-szereplők közötti folyamatos párbeszéd és együttműködés kereteinek megteremtése, a tapasztalatcsere és a jó gyakorlatok megosztása a magyar vállalkozásokkal. 2021-től ezért az általuk alapított Protechtor digitális rendezvénysorozat az üzleti IT és az e-kereskedelem mellett újabb területekkel bővül: a workshopok a jövőben boncolgatni fogják a HR és az IT találkozásának aktuális kérdéseit, a legizgalmasabb amerikai trendeket, emellett külön rendezvényág foglalkozik majd olyan inspiráló karriert befutott nőkkel, akik sikeresen törtek a csúcsra a technológia férfias világában.

„Tavaly kezdtük el szervezni a Protechtor online sorozat eseményeit, és hamar kiderült számunkra, hogy számos olyan, az információs technológiához lazábban kapcsolódó téma van, melyekről keveset beszélünk, mégis rendkívül fontosak. Hogyan lehet felépíteni és hatékonyan vezetni egy csapatot? Milyen szerep jut a nőknek a technológiai iparban az új évtizedben? Milyen friss trendeket érdemes átültetni az USA piacáról a magyar viszonyok közé? Mivel évek óta saját irodával aktívak vagyunk a tengerentúlon, mindig fontosnak tartottuk tapasztalataink megosztását, ugyanakkor látjuk azt is, milyen sokat tudunk tanulni másoktól” – fogalmazott Gönczy Gábor, a Stylers Group CEO-ja.