„Ami biztos: a belvárosi ingatlanpiac 2025-ben jelentős változásokkal néz szembe” – kezdi a belvárosi ingatlanok specialistája. „Az AirBnB-re vonatkozó korlátozások bevezetése különösen érinti majd azokat a tulajdonosokat, akik eddig főként rövid távú kiadásból termeltek jövedelmet. Ez a szegmens teljes átrendeződését vonhatja maga után, miközben az állam által meghirdetett új lakáshitel-programok lendületet adhatnak a fiatal vásárlóknak és a családoknak, akik eddig halogatták a lakásvásárlást.”

A szakértő szerint az államkötvényekből felszabaduló jelentős tőke szintén pozitív hatással lehet a piacra, hiszen ezek a források valószínűleg az ingatlanpiacra ömlenek, mivel az ingatlan stabil befektetési lehetőségnek számít, különösen egy bizonytalan gazdasági helyzetben.

„Sok ingatlanpiaci szereplő számított az aranyvízum programra, ami a 200 millió körüli ingatlanok szegmensét érintette volna” – teszi hozzá Ben-Ezra Orran. „Ebben a szegmensben robbanásszerű áremelkedést prognosztizáltunk, azonban jelenleg úgy néz ki, hogy ez a lehetőség már nincsen meg. Így ezen piaci szegmens szereplőinek újra kell gondolnia a 2025-ös stratégiáját.”

Külföldi befektetők és gyengülő forint

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a forint gyengülése külföldi befektetők számára mindig vonzóvá tette a magyar piacot. A számunkra kedvezőtlen árfolyamoknak köszönhetően 2025-ben is számítani lehet a nemzetközi vásárlók fokozott jelenlétére. Ez nemcsak az ingatlanárakat, hanem a kereslet általános szintjét is jelentősen befolyásolhatja.

Pozitív és negatív hatások egyensúlya

Ben-Ezra Orran szerint, bár számos pozitív élénkítő hatásra lehet számítani, a gazdaság lassulásának jelei is megmutatkoznak majd. Ez az ár-bummal kapcsolatos várakozásokat is árnyalhatja. Ennek ellenére a várakozásai optimisták: véleménye szerint 2025-ben a belvárosi ingatlanpiac forgalmának több mint 10%-os növekedése várható.

„Általában is elmondható, hogy 2025-ben a kereslet jelentősen növekedni fog az idei évhez képest” – mondja a szakértő. „Az ingatlanpiacra érkező friss források – legyen szó állami támogatásokról, külföldi befektetőkről vagy az aranyvízumok nyomán érkező tőkéről – erőteljes lendületet adhatnak a piacnak. A belváros kínálati oldalát viszont ezek a tendenciák alaposan megterhelhetik, hiszen a kereslet növekedése árfolyam-növekedéssel járhat.”

Közeleg 2016, és mi nem tudunk leállni a trendelemzések és jóslatok szemlézésével. Ma az eMarketer a soros. Szerintük 2016-ban is folytatódik a mobil brutális térnyerése, így kifejezetten erre vonatkozóan szedték össze a várható trendeket:

• A fogyasztó hallatja a hangját. Mármint egyre inkább előtérbe kerül a hangvezérlés (akár keresőhasználatról, akár más tevékenységről van szó), amelynek a mind okosabb kütyük, például az okosórák terjedése ad újabb lökést.
• A márkák is beszállnak a beszélgetésbe. Azaz megjelennek az olyan azonnali üzenetküldő szolgáltatásokban, mint amilyen a WhatsApp vagy a Facebook Messenger. Az eMarketer elemzője szinte azt mondja, hogy ez a mobilos üzenetküldés éve lesz, de aztán visszavonulót fúj;)
• Végre nekiindul a mobilfizetés. A legújabb okostelefonokba már be van építve a mobiltárca funkció, ám önmagában ez kevés ahhoz, hogy leváltsuk a bankkártyákat. Ehhez azt az előnyt is ki kell használni, hogy a mobilos környezet révén közelebb kerülhet a fizetés a kereskedelmi élményhez, a vásárlás folyamatához (pl. akciók, kuponok mobilon).
• Lejjebb mozdul a mobil az értékesítési tölcsérben. A mobil egyelőre inkább az inspirációs, ötletgyűjtő fázisban kap szerepet a vásárlások során, a jövőben viszont egyre több tranzakciót zárhatnak le e platformon a vásárlók.
• A fiatalok egyre több adatot adnak ki magukról. Ezzel nem mindig vannak tisztában, és nem is biztos, hogy boldogok ettől, de egyszerűen túl kényelmes és izgalmas a netre kapcsolt élet.
• A Facebook a mobilra költözik. 2015 harmadik negyedévében a Facebook felhasználóinak majdnem fele sosem látogatta az oldalt desktopon keresztül, és a közösségi oldal reklámbevételeinek 78 százaléka mobilon realizálódott.

Néhány izgalmas grafikon és további részletek itt érhetőek el.

Íme, hat trend Sujan Pateltől, aki a vicces nevű When I Work marketingért felelős alelnöke:

1. Kevesebb cikk, több interaktív tartalom. A tartalommarketing gyakran megmarad az írott tartalmak, a klasszikus cikkformátum szintjén, ám ebből akkora túlkínálat van, hogy ha egy márka ki akar emelkedni a reklámzajból, egyre inkább a sokkal munkaigényesebb, de látványosabb, a figyelmet jobban megragadni képes videókra, infografikákra, podcastekre, kvízekre és egyéb audiovizuális, interaktív tartalmakra kell építenie.
2. Már nem elég a házibarkács tartalomgyártás és -terjesztés. Sokkal tudatosabban, okosabban kell tartalmakat gyártani, mint korábban, és mivel mindenki más is ráült a tartalommarketing-vonatra, törekedni kell a jól működő, hangunkat felerősítő partnerségekre.
3. Fizetni fogunk, mint a katonatiszt. Eddig is sejtettük, hogy nincs ingyen ebéd a közösségi médiában, de most már tényleg nem maradhat kétségünk. A Facebookon a márkák posztjaival átlagosan a követőik 16 százaléka találkozik, míg a Twitter esetében ez az arány 10 százalék.
4. A véleményvezérek bevonása kötelező kör lesz. Lásd a 2. pontot.
5. Ne csak a Google-ra építsünk. Az ügyes, értő SEO továbbra is fontos, de ha csökkenteni akarjuk az algoritmusváltozásoknak való kitettségünket, törekedjünk arra, hogy ne a kereső legyen az egyetlen értelmezhető forgalomforrásunk.
6. Személyre szabott, több csatornás párbeszédre kell törekedni a fogyasztókkal.

További részleteket itt olvashat.

Íme, a Toolkit 2016 keretében összegyűjtött hat meghatározó marketingtrend:

1. Stratégia – Pillanatmarketing. Ez annak a fontosságára hívja fel a figyelmet, hogy a márkák megtalálják azokat a „mikropillanatokat”, amikor a megfelelő fogyasztóval találkozik a megfelelő üzenet. Ehhez a korábbiaknál mélyebben, okosabban kell elemezni a vásárló útját, és adott esetben ennek rövidítésére is alkalom nyílik egy jól elhelyezett Vásárlás gombbal. (Lásd a közösségi médiában zajló vonatkozó kísérleteket.)
2. Fogyasztó – Fókuszban a Z generáció. A Z generáció nagyobb vásárlóerővel rendelkezik, mint régebben a hasonló korú gyerekek, egyszerűen azért, mert szüleik jobban rájuk bíznak bizonyos vásárlási döntéseket. Ez azt jelenti, hogy bizonyos felnőtt termékkategóriák számára is előbb válnak célközönséggé, mint az korábban megszokott volt. És ha fiatalok, akkor kulcsfontosságú a mobil. Emellett a márkáknak figyelniük és használniuk kell a „mikrocelebeket”, azaz a fiatal digitális véleményvezéreket.
3. Média – Transzparencia. A hirdetési technológia fontos szerepet játszik, és hajtja a piacot, ugyanakkor sok szempontból bizonytalanságot és bizalmatlanságot szül az olyan jelenségek miatt, mint a hirdetési csalás vagy a reklámok láthatóságával kapcsolatos kérdések. Ezeken a területeken transzparenciára és megnyugtató megoldásokra kell törekednie a piacnak. És ott van persze a legfogósabb kérdés: a hirdetésblokkolás. Ez gyorsuló ütemben terjed, és egyre jobban szorítja az idő a piacot.
4. Tartalom – A videó forradalma. A videós tartalmak és hirdetési formátumok száma nő, szóval a márkák felköthetik a gatyájukat, ha lépést akarnak tartani a fejlődéssel. Nemcsak őket nyomasztja azonban a fejlődés, hanem a kínálati oldalon a YouTube-ot is, amelynek immár a nyakában liheg a Facebook, az Instagram vagy a Vine is. És persze a programozott vásárlással is kell valamit kezdeni, amely mind fontosabb videós vonalon is.
5. Adat – Adatvezérelt kreativitás. A fő kérdés már nem a big data, hanem az, hogy miként lehet az adatokat felhasználni ahhoz, hogy a márkák jobb kreatívstratégiával álljanak elő. Ez tehát két látszólag nagyon távoli terület közelítését jelenti, és egyben azt feltételezi, hogy a marketingesek jelentősen átszabják a gondolkodásukat, adott esetben a marketingszervezetet is.
6. ROI – Attribúciós modellek újratöltve. Egyre jobbak az attribúciós eszközök, ám még mindig számos akadály van. Miközben a makroszintű modellezés fontos marad, az egyes felhasználók viselkedésének, vásárlási útjának ismerete kerül előtérbe.

Akit érdekelnek a részletek, arra bíztatjuk, hogy kattintson ide.

A váratlanul feltűnő, a hagyományos iparágon kívülről érkező szereplők és az általuk okozott zavarok jelentik ma az egyik legfontosabb üzleti kockázatot a vállalati felsővezetők szerint – derül ki az IBM vállalatvezetői kutatásából. A korábbi években az üzleti kihívások zömmel előre látható forrásból érkeztek. A többek között az Uberhez vagy éppen az Airbnb-hez hasonló, megosztáson alapuló gazdasági szereplők teremtette verseny azonban egészen más helyzetet teremt, és még a legnagyobb cégek sem  kerülhetik el a kihívásokat.

A változás jelentőségét mutatja, hogy idén a két évvel ezelőttinél jó negyedével több megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy saját hagyományos iparágán kívülről kell kihívókra számítania. Két éve 43, idén azonban már 54 százalékuk vélte így. A megkérdezett 5200 felsővezető közül mind többen vélik úgy, hogy a kiszámíthatóságot leginkább a kognitív adatelemzésből származó előrejelzések biztosíthatják.

Az Internet of Things és a kognitív számítástechnika új fordulatot hoz

A felsővezetők szerint a következő 3–5 évben az iparági konvergencia lesz a legnagyobb üzleti hajtóerő és kihívás, ebben a helyzetben pedig azok a vállalatok teljesítenek majd a legjobban, amelyek mind nagyobb hangsúlyt fektetnek kognitív képességeik javítására. „A versenyképesség szempontjából a cégeknek olyan új kihívásokat kell figyelembe venniük, amelyek többsége csak akkor válik láthatóvá, amikor már túl késő tenni ellenük” – mondta Bridget van Kralingen, az IBM Business Services alelnöke. Az IBM szerint a kognitív elemzésen alapuló rendszerek képesek értelmezni és megmutatni az előre nem látható eseményekre utaló trendeket.

A felmérés eredményei szerint idén először – területtől és felelősségi körtől függetlenül – minden felsővezető a technológiát nevezte meg a legfontosabb, üzletmenetet befolyásoló külső tényezőként. A legtöbbek szerint a – ma már mindenki számára elérhető – felhőalapú megoldások, a mobiltechnológia, a „dolgok internete” (Internet of Things), illetve a kognitív számítástechnika lehet az, ami forradalmi változást hoz saját iparágában. Hasonló változást sejtet, hogy a két éve még a kockázati listák alsó részén szereplő IT-biztonság megteremtése mára a válaszadók több mint kétharmada szerint a legfontosabb feladatot jelenti.

A hagyományos üzletmenetre a jobb és/vagy olcsóbb szolgáltatást nyújtó, sokszor kívülről érkező versenytársak jelentik a legnagyobb kockázatot. A tradicionális szereplőknek ma már az akár teljesen eltérő üzleti modellel színre lépő kisebb, rugalmasabb működésű szereplőkkel kell felvenniük a versenyt. Az akár naponta megjelenő szolgáltatók kiszorító hatása ráadásul sok esetben egyáltalán nem fokozatos: rövid idő alatt egész iparágakat formálnak újra ezek a cégek, elsodorva szinte bárkit, aki az útjukba áll. „Igazán kockázatossá az teszi a jelenlegi helyzetet, hogy az új szereplők többsége kezdetben nem is azonosítható versenytársként” –hangsúlyozta Piotr Ruszowski, a Mondial Assistance marketingigazgatója.

A vezetők élesebb képet akarnak a fogyasztóról

Az „Uber-hatás” korában a megérzések és a korábbi sikerek már nem elegendőek az előrelépéshez. A közeljövő piaci fordulatainak felmérése a legtöbb vezető számára ugyanakkor továbbra is komoly nehézséget okoz. Nem segíti az alkalmazkodást, hogy az új trendek és technológiák feltérképezésére csupán a megkérdezettek fele elemzi mélyebben a vásárlói és ügyfél-visszajelzéseket – bár már két éve a vezetők 60 százaléka tervezte a visszacsatolások direkt felhasználását. Még rosszabb a helyzet a közösségi média ilyen célú felhasználásában: a cégek kevesebb mint harmada él a lehetőséggel, hogy ügyfelei és vásárlói véleményét valamely közösségi fórumról begyűjtse és elemezze. A helyzet változhat, hiszen a legtöbb cégvezető számára ma már elsődleges feladat az ügyfél-elkötelezettséget növelő technikák fejlesztése, kétharmaduk egyénként helyezne nagyobb hangsúlyt vásárlóira (szemben a két évvel ezelőtti 22 százalékkal). Nyolctizedük a gyakoribb digitális interakcióban látja az előrelépés lehetőségét, míg két éve alig ötödük nyilatkozott így.

A felsővezetők 48 százaléka már felismerte a hagyományos rendszerek lazításában, és így a decentralizáltabb döntéshozatali formák kialakításában rejlő lehetőségeket. Több mint 50 százalékuk arra is hajlandó, hogy külső forrásból szerezzen be innovatív megoldásokat, 70 százalékuk pedig partneri hálózatát bővítené az üzleti sikerek érdekében.

A teljes kutatás elérhető itt.

A megkérdezett marketingigazgatók négyötöde (81%) gondolja úgy, hogy sikerül idén a bevétel- és piacrésznövekedéshez hozzájárulnia. A CMO Council világszerte 525 marketingvezetőt kérdezett meg, s ez alapján úgy látják: a korábbiakhoz képest optimistábbak a marketingesek.

Az önmagában jó hír, hogy a CMO-k úgy érzik, képesek a vállalati célokat hatékonyan támogatni, ám egyéb mutatók is pozitív képet festenek. Így például:

• 55 százalék a marketingosztály létszámának növekedését prognosztizálja, míg 22 százalék számít csökkenésre.
• 54 százalék a büdzséje növekedését várja, 27 százalék pedig stagnálást.
• Mindössze a válaszadók tizede érzi veszélyben a munkahelyét.
• A vezető marketingesek 75 százaléka kapott fizetésemelést vagy bónuszt a megkérdezést megelőző egy évben, 83 százalék pedig arra számít, hogy ez a következő üzleti évben történhet, amennyiben jól teljesítenek.
• 69% megbecsült, stratégiai fontosságú menedzsmenttagnak tartja magát.

További részletek itt érhetőek el.

Az e-kereskedelmi piac értéke elérheti 2014-ben az 1,471 billió dollárt, ami 19 százalékos bővülésnek felel meg, olvasható az eMarketer elemzésében. A piacok érettebbé válásával a növekedés üteme értelemszerűen lassul, ám még 2018-ban is 10 százalékos lesz, ami „szerény” 200 milliárd dolláros pluszt jelent a becslés alapján.

Idén még Észak-Amerika áll az élen, ám az Ázsia-Csendes-óceáni térség már 2015-ben elé kerülhet. E két régióban keletkezik az e-kereskedelmi bevételek csaknem kétharmada. Az eMarketer megjegyzi: korábban 2014-re várták az előzést, de a kínai e-kereskedelem lassulása miatt ez egy évvel eltolódott. Az ázsiai régió vezető helye elsősorban a nagy számoknak, az óriási piacnak köszönhető, de szerkezetét, fejlettségét, az online vásárlók arányát tekintve még a vizsgált periódus végére, azaz 2018-ra sem éri utól Nyugat-Európát vagy Észak-Amerikát.

A Carat évek óta közreadja várakozásait a globális reklámköltéseket, illetve az egyes médiapiacok változását illetően. Optimista hangulat uralkodik a világban: 2014-re 4.8%-os, míg jövőre 5%-os növekedést látnak a Carat irodák. A nagyobb régiók szerinti várakozások is pozitívak: a legvisszafogottabb a nyugat-európai régió, ahol 2014-ben két év után először számítanak növekedésre (+1,8%), szemben a Dél- és Latin-Amerikára becsült közel 13%-kal. A többi földrész 4-6% körüli növekedésre számít az aktuális és az ezt követő naptári évben. Összteljesítményét tekintve a közép-kelet-európai régió várakozásai is megfelelnek a világszintű átlagnak.

Magyarországon azonban más a helyzet. A magyar Carat iroda a 2013-ban mért 1,1%-os csökkenéshez hasonló eredményre számít az idén is, és minimális csökkenést, vagy legjobb esetben stagnálást valószínűsít jövőre is. A makrogazdasági mutatók egyértelmű növekedésére van szükség hosszabb távon ahhoz, hogy a médiapiac is növekedési pályára álljon. A 2014. év médiában is jelentős eseményei, közülük leginkább a nyári labdarúgó világbajnokság ugyan jótékony hatással lehetnek a piacra, de ezek összességében várhatóan nem fordítják majd meg a trendet.

Piaci ágazatok szerint vizsgálva a médiaköltéseket a legszembetűnőbb jelenség az állam, mint hirdető fokozódó szerepvállalása. A Kantar Media besorolása szerint az állami intézmény és fejlesztés néven nyilvántartott kategória a legdinamikusabban növekvő piacnak tekinthető, amit az élelmiszerüzletek (Aldi, Lidl, CBA stb.) hirdetései követnek. A legtöbbet költő kategória idén is a gyógyhatású készítmények (OTC) volt, 2%-os növekedéssel 2013-ban.

Az egyes kategóriák költése a következőképpen alakult 2013-ban:

Ami a hirdetőket illeti, a Magyar Telekom stabilan sokat fordít médiára, a német hard diszkont-láncok jelentősen erősítettek, és megelőzték a Tescot. Az FMCG-óriások között a hagyományosan médiaintenzív Reckitt Benckiser tovább növelte költéseit, míg az Unilever szinten tartotta, a P&G viszont jelentősen visszafogta azokat.

A médiatípusok közül valamennyinél világszinten növekedésre számít a Carat, a nyomtatott sajtó kivételével. Az összesített piaci költések megoszlását tekintve még a tévé tekinthető az első számú médiumnak, de a valódi nyertes a digitális média, amely több fejlett országban már átvette a vezetést. A tendencia folytatódni fog, elsősorban a mobileszközök és mobil internet további intenzív terjeszkedése miatt a többi országban is. Utóbbi várakozás Magyarországra is igaz, ám nálunk valamennyi eszköz közül csak a digitális médiában számítanak növekedésre. Az offline médiában tapasztalható visszaesést valamelyest ugyan kompenzálják az internet-alapú megoldások, ám még mindig a televízióreklámra költenek a legtöbbet a hirdetők. A digitális megoldásokon belül továbbra is a display piac realizálja a legtöbb bevételt, növekedési ütemét tekintve azonban a keresőmarketing (search), a videomegosztókon megjelenő reklámok, valamint a közösségi médiában és mobil eszközökön látható hirdetések nőnek a leginkább dinamikusan. A küszöbönálló digitális hatalomátvételt jól mutatja a tévépiac enyhe, de stabilnak tekinthető csökkenése is.

A Carat a konvergens szemléletben látja a legjobb választ a fenti tendenciákra, ezért a budapesti irodában is szorosabbá fűzték a belső együttműködést a különböző területekért felelős divíziók között. Ennek eredményeként egyre nagyobb hangsúlyt kap a tartalom és a felület harmonizációja a kommunikációs tervezés során.

Áprilisban nőtt a marketingesek optimizmusa, legalábbis a WARC Global Marketing Index (GMI) mutatója alapján. A mutató 1,1 ponttal erősödött márciushoz képest, és így elérte az 58,3 pontos értéket. A mutató összeállításánál többek között a büdzsévárakozásokat és a marketingosztályok létszámát veszik figyelembe. Miközben Európa és Ázsia nem tudott javítani márciushoz képest, az amerikai piac (Észak- és Latin-Amerika egyaránt) különösen optimistának bizonyult.

Ha kifejezetten a büdzsévárakozásokat tekintjük, a globális érték 55,6 pont, ami 1,4 pontos emelkedést jelent az előző hónaphoz képest. A fő hajtóerő a mobil, amely két év óta most mutatta a legnagyobb bővülést. Miközben a GMI Európában stagnált, az annak egyik komponensét jelentő büdzsébővülés itt volt a legjelentősebb. A többi régióban ennél szerényebbek a fejlemények, de a trend mindenhol ugyanazt mutatja.

A kereskedelmi kondíciókat illető várakozások Amerikában jelentősen javultak, míg az Ázsia-Csendes-óceáni térség mellett Európában is romlottak. Nálunk az ukrajnai események okozhatnak jelentősebb bizonytalanságot. A foglalkoztatást illető várakozások minden régióban pozitívak voltak, derül ki az adatokból.

A WARC szerint a számok egészében növekvő optimizmust jeleznek, és különösen látványos a költések digitalizálódása, ezen belül is a mobil erősödése.