Az új kollégát kereső munkáltatók a jelentkezőket az elváráshoz mérten azok tapasztalata, bérigénye és végzettsége alapján ítélik megfelelő, vagy nem megfelelő jelölteknek. Az elsődleges szempont az adott munkakörhöz szükséges tapasztalat megléte (ezt a cégek 75% jelölte meg a szellemi, míg 64% a fizikai munkaköröknél), amelyet a bérigény követ (54% és 49%).

A munkakörhöz szükséges végzettséget és annak minőségét a szellemi pozícióknál a hirdetők 56%-a, a fizikaiaknál pedig 45%-a tekinti fundamentális szempontnak. Érdekesség, hogy a végzettség a szellemi munkakörök esetében tavaly óta vesztett a fontosságából.

Jelenleg a munkáltatók elsődleges kihívása, hogy a jelentkezők gyakran figyelmen kívül hagyják a hirdetésben feltüntetett elvárásokat és azok megléte nélkül pályáznak a betöltésre váró pozícióra; különösen gyakori eset ez az elvárt nyelvtudás és/vagy szaktudás esetében – ezt a válaszadók negyede említette.

A munkáltatók többsége (57%) túl magasnak ítéli meg a munkavállalók által megjelölt fizetési igényeket. A bér mértékéből azonban nem szívesen engednek a munkakeresők, hiszen számukra ez a legfontosabb az álláskeresés során, az erre vonatkozó információt keresik elsősorban már a hirdetésekben is. Ennek ellenére a vállalatok 13%-a oszt meg információt a fizetésre vonatkozóan minden álláshirdetésében, további 31%-uk pedig csak alkalmanként, bizonyos munkaköröknél.

A munkavállalók attitűdje is kihívás elé állítja a cégeket: bár a helyzet sokat javult az elmúlt évhez képest, továbbra is negyedük hiányolja a jelentkezőktől a motivációt a meghirdetett pozíció betöltésével kapcsolatban és a felkészültséget. A jelentkezők mobilitását a válaszadók 17%-a jelölte meg problémaként, mivel sokan nem szívesen ingáznak vagy költöznek át egy másik településre a munkahely távolsága miatt.

Hogyan szélesíthető a megfelelő jelöltek tábora?

A toborzók az álláshirdetés alapos átgondolásával és precíz összeállításával is megkönnyíthetik a minőségi jelöltek megtalálását. Minél egyértelműbb és lényegre törőbb egy hirdetés, annál nagyobb eséllyel vonzza be a kiszemelt célcsoport figyelmét és gyűjti be a pozíció szempontjából releváns szakemberek jelentkezését.

„A hangzatosnak vélt, de homályos ígéretek, indokolatlanul magas elvárások és a hosszas megfogalmazások helyett konkrétumokra vágynak az álláskeresők, kiemelten például a feladatkör pontos leírására, a munkarend egyértelmű meghatározására és a hirdető cég nevére, lokációjára. Érdemes azt is figyelembe venni, hogy az emberek többsége mobiltelefonon keres állást, a jelentkezések több mint 60%-a mobiltelefonról érkezik, ezért a rövid, tömör megfogalmazás a célravezető” – mondta Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.

Egyes speciális képesítést és szakmai hátteret elváró pozíció betöltése különösen sokáig is elhúzódhat az elvárásoknak maximálisan megfelelő jelölt hiánya vagy legalábbis ritkasága miatt. Ilyenkor érdemes mérlegelni, hogy mi az az alapvető tudás, ami elengedhetetlen a munka elvégzéséhez és inkább a fontos soft skillek alapján megkeresni az új kollégát. Ilyen esetben ugyan szükség lesz támogatásra a hiányzó szaktudás elsajátításához, de így nagyobb eséllyel találhat motivált, fejlődésre és új ismeretek elsajátítására nyitott szakembert a cég.

Photo by Amy Hirschi on Unsplash

Nógrád vármegye (-27,2%) kivételével az ország egész területén nőtt a nyitott állásokra érkezett jelentkezések száma, legnagyobb arányban Somogy (38,5%), Fejér (34,2%) és Zala (32,1%) vármegyékben. A három legintenzívebb munkavállalói aktivitást magáénak tudó terület után szorosan következik a többi, szintén 20% fölötti jelentkezésszám növekedést elérő vármegye: Csongrád-Csanád (29%), Jász-Nagykun-Szolnok (28,9%), Győr-Moson-Sopron (28,3%), Vas (24,4%), Veszprém (23,7%), Borsod-Abaúj-Zemplén (23,6%), Pest (22,7%), Bács-Kiskun (21,8%), valamint Hajdú-Bihar (20,9%).

A legkisebb növekedést Békés vármegyében mérte a Profession.hu, ahol 2,5%-kal haladta meg a jelentkezések száma az előző év azonos időszakában elért eredményt.

Az álláskeresők érdeklődése a leginkább a cégvezetés, menedzsment és a HR, munkaügy kategóriákban nőtt

Az álláskeresők által preferált szakmák sorrendje átrendeződött: országos szinten 40,6%-kal több pályázatot küldtek be most a cégvezetés, menedzsment kategóriában elérhető lehetőségekre, mint egy évvel korábban.

Szintén kétszámjegyű emelkedés volt a HR, munkaügy (24,1%), a vendéglátás, hotel, idegenforgalom (21,4%), a gyártás, termelés (20,3%), az üzleti támogató központok (20%), a jog, jogi tanácsadás (18,9%), az IT programozás, fejlesztés (15,2%), a fizikai, segéd, betanított munka (14,1%), a szakmunka (13,2%), az ügyfélszolgálat, vevőszolgálat (10,3%), valamint az IT üzemeltetés, telekommunikáció (10,2%) területén meghirdetett pozíciókra is – ez utóbbi az előző negyedévben még az első helyen szerepelt

A legnagyobb csökkenés a mezőgazdaság, környezet területére jelentkezők arányában látható (-36,3%).

Több pályázatot adtak le a munkakeresők a meghirdetett állásokra, mint tavaly ilyenkor

Az ország egész területén átlagosan 2%-kal csökkent a feladott álláshirdetések száma 2024 harmadik negyedévében az előző év azonos periódusához képest. A legnagyobb mértékben Nógrád vármegyében (-26,8%) lassult le a toborzás intenzitása, de szintén kétszámjegyű csökkenés történt Borsod-Abaúj-Zemplén (-16,3%), Győr-Moson-Sopron (-13,9%), Veszprém (-12,8%), valamint Komárom-Esztergom (-12,6%) és Fejér vármegyében is (-11,3%). A legjelentősebb növekedés pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg (11,53%), Hajdú-Bihar (25,6%) és Békés (35,9%) vármegyékben látható.

„Szeptemberben felmértük a munkaadók 2025-re vonatkozó várakozásait. A megkérdezett közel 500 cég többsége bizakodó a jövő évvel kapcsolatban. Jó hír az álláskeresőknek, hogy a munkaállományra vonatkozóan is inkább bővüléssel terveznek jelenleg: 45%-uk növelni fogja vállalata foglalkoztatotti létszámát és mindössze 11%-uk látja úgy, hogy csökkenteni kényszerül állományi létszámán. A meglévő kollégák megtartására pedig a cégek 53%-a tervez bérfejlesztést a következő év során” – mondta el a friss kutatás eredményeit Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.

A munkavállalók kilátásait tekintve elmondható, hogy júliustól a mezőgazdaság, környezet területén elhelyezkedni vágyók lehetőségei szűkültek be elsősorban, ahol a tavaly tapasztaltakhoz képest 26,6%-kal kevesebb nyitott pozíció került ki most az álláspiacra. Kétszámjeggyel csökkent még a mérnök, valamint az IT üzemeltetés, telekommunikáció és az IT programozás, fejlesztés kategóriák kínálata is.

Kiugró munkaerőigény tapasztalható azonban a vendéglátó szektorban, ahova országos szinten 65,3%-kal több szakembert kerestek ez idő alatt, mint tavaly ilyenkor. Ehhez az átlaghoz elsősorban a Pest vármegyében és a fővárosban felélénkült munkaerőfelvétel járult hozzá, ahol a legtöbb hirdetést aktiválták a kategóriában, Budapesten 65,6%-kal nőtt, míg Pest vármegyében közel megduplázódott a betöltésre váró pozíciók száma. Békés vármegyében a bank, biztosítás, bróker területen dolgozóknak háromszor annyi állást hirdettek meg, mint tavaly ilyenkor és szinte azonos volt a helyzet Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg területén is. Nógrád vármegyében pedig a szakmunkásokra nőtt egyedül a kereslet.

Photo by Amy Hirschi on Unsplash

A Profession.hu felületén keresztül lezajlott folyamatokból látható, hogy 2024 harmadik negyedévében összesen 15,9%-kal több jelentkezés történt a fizikai munkásokat kereső hirdetésekre, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Ezzel párhuzamosan a nekik szóló álláshirdetések száma 2,4%-kal csökkent, így átlagosan egy meghirdetett pozícióra 13,5%-kal több munkakeresői jelentkezés jutott.

Szakterületenként nézve a kereslet és kínálat változásában az látható, hogy 2024 harmadik negyedévében a legjelentősebb kereslet új munkaerőre a bolti eladó, pénztáros, a betanított munka, valamint az anyagmozgatás, rakodás kategóriákban volt. A tavalyi év azonos időszakához képest a legnagyobb arányú növekedés a klímaszerelő esetében történt, ahol egy év leforgása alatt 115%-kal több hirdetést adtak fel.

Lokáció alapján főként Nógrád vármegyében szűkült a választási lehetőség az ilyen típusú állást keresők számára (ahol 32,8%-kal kevesebb hirdetést aktiváltak, mint tavaly ilyenkor), illetve Győr-Moson-Sopron (-18,5%) és Veszprém vármegyében (-17,6%). Voltak azonban olyan területek, ahol gyarapodott a nyitott pozíciók száma a kategórián belül: Tolna vármegyében ráadásul 16,2%-kal, Hajdú-Bihar (12,9%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (6,6%) vármegyében is.

Mit keresnek a fizikai munkát vállalók?

A magyarok jelentős többségének (83%) a fizetés mértéke a legfontosabb szempont egy állás választásakor. E tekintetben elmondható, hogy az aktív álláskereső szak-, betanított- és segédmunkások között, akik a tapasztalatuknak megfelelően jelentkeztek egy álláshirdetésre, az átlagos havi nettó bérigény 301 560 Ft, ami tavaly óta 8,47%-ot nőtt. A legjelentősebb bérigény-növekedés a konyhai munka alkategóriában történt (66,9%-os növekedéssel 452 000 Ft), amit az ápoló, egészségügyi szakmunka alkategória követ (42,65%-os növekedéssel 476 000 Ft), majd az egyéb fizikai munka (21,75%-os növekedéssel 342 000 Ft).

Az elvárt bérek mértéke szerinti sorrendben a kőműves áll a lista elején 512 000 forintos havi nettó fizetési igénnyel, amit a szakács követ (506 000 Ft), majd a festő, mázoló (498 000 Ft).

A fizetést követően a második helyen a munkavégzés helye szerepel a munkakeresők prioritásában. Ez a szempont a fizikai munkát végzőknél az országos átlagnál ritkábban teljesül: szinte minden második szakember (47%) ingázik az otthona és munkavégzésének helye között, ami leginkább a gyártás, termelés (59%) valamint a vendéglátás, hotel és idegenforgalom (52%) szektorokban dolgozó fizikai munkavállalókra jellemző.

Photo by Jed Owen on Unsplash

Náluk már jelentősen többen vannak azok (18%), akiknek ezzel szemben soha egyetlen jelentkezésére sem reagáltak a munkaadók, ez a jelenség pedig gyakoribb az alacsonyabb végzettségűek esetében. 16% pedig csak akkor kapott választ, ha a pályázatok szűrése számára pozitív eredménnyel zárult és behívták állásinterjúra, negatív eredmény esetén nem.

Igényeljük a visszacsatolást

Nemleges válasz esetén a munkavállalók 55%-ának elég lenne csak egy – akár automatikus – értesítés az eredményről, 42%-uk viszont szívesen fogadna részletes indoklást is az elutasítás okáról. 44% szívesen foganda információt arról is, ha elhúzódik a kiválasztási folyamat és mindössze 3% jelezte, hogy nincs szüksége semmilyen értesítésre. Az elmaradó válaszok okát tízből egy munkavállaló – tévesen – az állásportálnak tulajdonítja, amin keresztül jelentkezett a pozícióra, a többi válaszadó a pozíciót hirdető céget jelölte meg.

„Azoknak a cégeknek, akik hatékonyan szeretnének toborozni, fontos, hogy folyamatosan kommunikáljanak a pályázókkal, értesítsék őket a fejleményekről, ez azonban tízből három munkavállalóval ez csak nagyon ritkán vagy soha nem történik meg. A munkavállalók részéről markáns igény mutatkozik erre: a dolgozók 42%-a szerint akkor lenne a legfontosabb értesítést kapni – akár csak egy automatikus üzenet formájában – amikor már nincsenek az állás betöltésére esélyesek között. Tízből két munkavállaló már akkor szeretne értesítést kapni, amikor elolvasták a pályázatát, míg közel ennyiüknek elég lenne csak abban az esetben, ha pozitív eredménnyel zárult a jelentkezés” – mondta Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.

Miért nincs válasz?

A felmérés kitért arra is, hogy a dolgozók mit gondolnak, miért nem kapnak visszajelzést a jelentkezésükre. 56%-uk gondolja úgy, hogy azért, mert mást választottak, ugyanennyien valószínűsítik, hogy miután megtörtént a szűrés, már csak a továbbjutó pályázókkal foglalkoznak a toborzók, a lehetőségtől elesőket pedig értesítés nélkül hagyják. 34% gondolja, hogy azért nem kapott választ, mert túl sokan jelentkeztek az adott állásra, 23% pedig úgy hiszi, hogy az az ok, hogy már nem aktuális a hirdetés. 14% a túl magas bérigényét hibáztatja azért, mert nem kapott reakciót, 12% pedig személyes ellenszenvet sejt a háttérben. 11% úgy véli, a nem megfelelő szakmai önéletrajz miatt nem kapott visszajelzést.

A munkavállalók számára tehát fontos, hogy hozzájussanak a megfelelő információkhoz a toborzási folyamat egyes fázisaiban függetlenül annak eredményétől. Az indoklással a cégek segíthetik a jelentkezőket abban, hogy tudatosabban mérlegeljék a jelentkezéseiket és állítsák össze a pályázataikat, ez pedig a munkaadók számára hosszú távon több releváns önéletrajzot eredményezhet.  A jelentkezőkkel való rendszeres kommunikációra odafigyelni gyakran erőforrásigényes, viszont annál fontosabb a cégek jó munkáltatói hírnevének fenntartása és javítása érdekében.

Photo by Annie Spratt on Unsplash

A kutatásban részt vevő Z, Y és X generáció tagjai egyaránt egyetértettek abban, hogy a legfiatalabbaknak a legkönnyebb állást találniuk, az ő számukra adott a legtöbb lehetőség.

Hol vannak jó lehetőségek?

Az álláshirdetések számából következtetve az elmúlt egy évben valamelyest csökkentek a frissdiplomások lehetőségei az álláspiacon. 2023 és 2024 első hét hónapját összehasonlítva 8,6 százalékos visszaesés volt a számukra kínált álláshirdetések számában. Ennek a jelenségnek a háttérben azonban nem az áll, hogy kevésbé lenne igény a munkájukra, sokkal inkább a teljes munkaerőpiacon általánosan megmutatkozó jelenség üti fel a fejét esetükben is, mégpedig, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben kevesebb lehetőségük van a cégeknek új pozíciókat nyitni. A vállalatok jelentős részénél lelassult a toborzás, ami nem csak a pályakezdők, de a tapasztaltabb kollégák esetében is elmondható.

Vannak ugyanakkor olyan területek, ahol kimondottan intenzív a toborzás jelenleg is. Az elmúlt három évben diplomát szerzett munkavállalók leginkább a mérnök, a pénzügy, könyvelés, és a bank, biztosítás, valamint a gyártás, termelés területén keresettek.

Az állásportál önéletrajz-adatbázisa alapján a legtöbb pályakezdő diplomás álláskereső az adminisztráció, asszisztensi és irodai munka területén érhető el, az értékesítés, kereskedelem a második legnépszerűbb kategória, a harmadik pedig a marketing, média, PR. A frissdiplomások közül a legkevesebben a mezőgazdaság, környezet, az üzleti támogató központok és a jog, jogi tanácsadás kategóriában dolgoznak vagy épp keresnek munkát.

Mennyit lehet keresni frissdiplomásként?

A mérnöki szakmák nem csak igen keresettek a cégek részéről, de a fizetések terén is kiemelkedőnek számítanak. A Profession.hu álláshirdetéseiben megtalálható bérjelölések alapján a legtöbbet kínáló terület az értékesítés, kereskedelem átlagosan 993 262 forintos, az egészségügy, gyógyszeripar 990 000 forintos és a mérnöki szakmák 914 643 forintos bruttó havi fizetéssel.

A sikeres karrier kezdetben elsősorban nem a szakmai ismereteken múlik, általában ennél fontosabb a munkáltatóknak a jelölt hozzáállása, és hogy képes legyen alkalmazkodni az új helyzetekhez. „A HR szakemberek és döntéshozók leginkább azt várják a pályakezdőktől, hogy megbízhatóak legyenek és nyitottak az új ismeretek megszerzésére. Jelentős tapasztalat hiányában nem elvárható, hogy mindenhez értsen a munkavállaló, ami a szakmájában felmerülhet, természetesen rengeteg újdonsággal fog találkozni. Ami ilyenkor fontos, hogy ezeket az új információkat és ingereket jól adaptálja, megfelelően tudja kezelni a felmerülő kihívásokat és általában képes legyen csapatban dolgozni” – fogalmazott a pályakezdők felé támasztott elvárások kapcsán Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR igazgatója.

Photo by Csaba Balazs on Unsplash

A 6/2024. (II. 8.) NGM rendelet februártól több szempontból is enyhítette a munkáltatókra vonatkozó előírásokat. Többek között már nem kötelező munkavédelmi oktatást tartani az irodai munkát végzők, vagy az otthonról dolgozók számára, ehelyett elég egy általános oktatási tematikát átadni. A munkakörök szabályozottsága közötti különbség azonban nem látszik a vezető állásportál nyári felmérésének adataiban: a szellemi munkát végzők 64 százaléka, míg a szigorúbb szabályok alá eső fizikai munkások csupán 65 százaléka számolt be arról, hogy valamilyen munkahelyi biztonsági oktatásban részesült. Pozitív kivételt jelentenek az állami egészségügyi-szociális intézményekben (87%) és állami oktatási intézményekben dolgozók (77%).

Azok között, akik kaptak képzést magasan a munkavédelem (93%) és a tűzvédelem (91%) szerepelt leggyakrabban a témák között, ezt pedig az adatvédelem, adatkezelési biztonság (40%) és az elsősegély oktatás (29%) követte. Emellett minden ötödik munkavállaló vett részt egyéb szakspecifikus (például veszélyes anyagok kezelése, gépek biztonságos kezelése) oktatáson.

Az alacsony számokat a kontroll hiánya is indokolhatja. A válaszadók csupán 12 százaléka mondta, hogy folyamatosan és szigorúan ellenőrzik a munkahelyén a munkahelyi biztonsági előírások betartását és következménnyel jár, ha esetleges hibát, hiányosságot találnak. További 5 százalék számolt be arról, hogy az vizsgálat komoly, de a kihágásoknak nincs retorziója. Minden ötödik helyen egyáltalán nincs ellenőrzés.

Mindeközben a válaszadók háromnegyede gondolja úgy, hogy nem is lenne szükség komolyabb ellenőrzésre. A szigorítást a felsővezetők elleneznék a leginkább (90%), míg a támogatók legmagasabb aránya a szabadúszó vállalkozók körében van (49%).

Photo by Arno Senoner on Unsplash

A WHO által kidolgozott, a válaszadók önértékelésén alapuló mérési módszert is felhasználó kutatás szerint a magyarok kétharmada vidámnak és jókedvűnek érezte magát nyáron, és minden második ember mondhatta el a mindennapjairól, hogy azok tele voltak érdekes dolgokkal. A felnőttek általános hangulatát alapjaiban határozhatja meg a munkahelyi jóllét, hiszen az ébren töltött idő jelentős része munkával telik. Az állásportál felmérésében azokat a tényezőket vizsgálta, amelyek teljesülése szükséges ahhoz, hogy jól legyenek a munkahelyükön és örömmel végezzék a feladatukat.

Szinte mindenkit a fizetés mozgat, de csak ritkán érhető el a kívánt bér

A magyar munkavállalók szerint egy jó munkahely legfőbb jellemzője, hogy megfelelő mértékű fizetést biztosít az alkalmazottaknak – ezt a 18-65 évesek 79 százaléka gondolja így; emellett a béren kívüli juttatások már kevesebb, mintegy a válaszadók 43 százalékának kiemelten fontosnak. A fizetés mértéke az utóbbi években merőben meghatározza az álláskeresési- és választási motivációkat hazánkban, minden egyéb szempontot megelőzve a fontossági sorrendben.

Hiába a leggyakoribb elvárás a jó fizetés, a dolgozók – saját megítélésük szerint – mindössze harmadának (35%) adatik ez meg a jelenlegi munkahelyén, a többség nem teljesen elégedett a bérével. A másik, ritkább esetben fontosnak tartott anyagi jellegű igény pedig minden negyedik munkavállalónál realizálódik: 23 százalékuk részesül béren kívüli juttatásban.

Emocionális és szociális értékek fontossága a munkahelyen

A fizetést követően a második helyen a jó munkahelyi légkör és a szimpatikus kollégák állnak (69%), akik kedvességükkel és segítőkészségükkel járulnak hozzá az adott munkahely szerethetőségéhez. A harmadik helyet is egy érzelmekhez és hangulathoz kapcsolódó kritérium foglalja el: a munkavállalók több mint felének (59%) az emberséges, empatikus vezetőség az, ami elengedhetetlen jellemzője a jó munkahelynek. Azok lehetnek a legszerencsésebbek, akiknek ez a kiemelt elvárásuk, ugyanis a leginkább elérhető vágynak jelenleg a jó munkahelyi légkör és a segítőkész, kedves kollégák számítanak (37%). De közel ilyen gyakran mondható el egy-egy cégről, hogy empatikusnak, emberségesnek tartják a dolgozók a vezetőséget (33%).

A munka-magánélet egyensúly iránti vágy

A munkaidő szabályozására vonatkozóan elsősorban annak kiszámíthatósága fontos a dolgozóknak: minden második válaszadó (54%) szeretné pontosan tudni a beosztását, munkarendjét, és a gyakorlatban 34% esetében ez az igény teljesül is.

Ezzel párhuzamosan viszont sokan (43%) igénylik a munkaidő rugalmasságát, amely elősegítheti a munka és a magánélet optimális egyensúlyát, és közel ennyi válaszadónál (39%) ez biztosított is. Ezen kívül a válaszadók egyharmadánál (32%) a napközbeni távolléteket kezeli rugalmasan a munkaadó, ha munkaidőben akad magánjellegű elintéznivaló.

A munka-magánélet egyensúly támogatásának érdekében leginkább a szabadnapok felhasználása terén tapasztalható munkáltatói törekvés: minden második dolgozó dönthet szabadon a szabadságának kivételéről, holott a fizetett szabadnapok egy részével a munkavállaló rendelkezhet. Emellett 42 százalékuknál jellemző, hogy a munkahelyen tiszteletben tartják a munkaidő lejártát és ezzel egyidejűleg az alkalmazottak magánéletét.

A hivatalos, központi szabályozáson túlmutatóan több munkavállalónak (15%) is lehetősége van nyáron vagy ünnepek környékén bizonyos napokon korábban abbahagynia a munkáját a rövidített munkanap bevezetésének köszönhetően.

Magyarországon jelenleg ritkán van példa az extra szabadnapok biztosítására, illetve a családbarát támogatások (mint például a rugalmasság váratlan események kapcsán, beiskolázási támogatás, gyereksarok, szoptató szoba) és a céges rekreációs szolgáltatások (pl. fitnesz, jóga, masszázs) nyújtására.

Van, amiből nem engedünk

„Országos kutatásunkban felmértük azt is, hogy mik azok a jólléti tényezők, amelyekért a munkavállaló akár fel is mondana egy új állást választva, amennyiben a többi feltétel azonos a másik cégnél is. A leggyakrabban említett ilyen tényező a munkaidő végének és a magánéletnek a tiszteletben tartása (39%) volt” – emelte ki a kutatás eredményei közül Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője. „A második legfontosabb motivátor, ami szintén sokakat sarkallhat munkahelyváltásra, az a home office és/vagy a távmunka lehetősége (32%), illetve a rugalmas munkaidő (31%)” – tette hozzá a szakértő.

Photo by Amy Hirschi on Unsplash

Az otthoni munkavégzés a járványhelyzet alatt gyorsan és széleskörűen elterjedt országszerte, néhány év után viszont számos helyen módosulni, szigorodni látszanak ennek szabályai. A munkavállalók háromnegyedénél ugyan megmaradtak a home office munkavégzésre vonatkozó keretek azóta is, de a munkavállalók többsége szigorításra számít. Akiknek jelenleg biztosított az otthoni munkavégzés, azoknak a 16%-a nem tolerálná, ha jelentősebben korlátozná a munkaadójuk ennek feltételeit, akár fel is mondana ennek hatására. A megkérdezettek közel fele jelezte, hogy bár nem mondana fel, de nem örülne a szigorításnak, 9% pedig valamilyen kompenzációt kérne cserébe. 18% azoknak az aránya, akik támogatnák a munkavállalók mozgásterének szűkítését ezen a téren. Az esetleges szigorításról a különböző korcsoportoknak eltérő véleménye van: minél idősebb munkavállalói csoportról van szó, annál jellemzőbb, hogy támogatják azt: míg a 30-39 évesek esetében ez az arány mindössze 11%, addig a 40-49 éveseknél 21%, az 50-59 éves korcsoportban pedig 27%.

„A cégek döntései és a munkavállalók igényei között egy enyhe eltávolodás figyelhető meg az elmúlt egy évet vizsgálva: a dolgozók körében a járványhelyzet óta töretlen az igény az otthoni munkavégzésre, a munkaadók viszont bár óvatosan, de igyekeznek szigorúbb keretek közé szorítani az erre vonatkozó szabályozásukat. Azok a vállalatok viszont, akik biztosítanak otthoni munkavégzési lehetőséget és ezen a téren rugalmasak a dolgozói igényekkel kapcsolatban, ki tudnak tűnni a munkavállalókért folyó versenyben és rendszerint több jelentkezőt, több megfelelő szakembert képesek megszólítani – akik körében már elvárás a legtöbb esetben a home office biztosítása – mint azok, akiknél nem adott ez az opció” – fogalmazott Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.

A Profession.hu tavalyi kutatásához képest több, részben vagy teljesen otthoni munkavégzésben dolgozó jelezte, hogy kevésbé hatékony ezen a téren otthon, mint a munkahelyén: míg tavaly tízből hárman, addig idén tízből négyen számoltak be a produktivitásuk visszaeséséről. Kis mértékben csökkent azoknak az aránya is, akik kimondottan hatékonynak érzik az otthoni munkavégzésüket: míg tavaly a válaszadók 38%-a jelezte, hogy jobban megy neki a munka otthonról, addig idén ez az arány 23%-ra redukálódott.

Akik körében biztosított a home office, az otthoni munkavégzés három leggyakrabban említett előnye között első helyen a rugalmas időbeosztás lehetősége (65%), az időtakarékosság az utazási idő kiesése miatt (61%), valamint az ideálisabb munka-magánélet egyensúly (40%) szerepel.

Azonban a home office negatív oldalát is tapasztalja a munkavállalók egy része: 39%-uk szerint nem mindenki tud és szeret egyedül, elszigetelten dolgozni, és 18% mondta, hogy otthon nincs meg a munkához szükséges nyugalom és csend és 14%-uk túlterhelt, mert úgy érzi, hogy sosincs vége a munkaidőnek.

Az otthoni munkavégzés egyik legnagyobb dilemmája munkavállalói részről tehát a mai napig annak lelki egészségre gyakorolt hatása, erről pedig megoszlanak a vélemények: a leggyakrabban jelzett hátrányok között a home office munka-magánélet egyensúlyára kifejtett negatív hatása is szerepel (36%), a legfőbb előnyök között pedig éppen az erre gyakorolt pozitív hatást jelezte vissza számos válaszadó (40%).

Photo by Dylan Gillis on Unsplash

A kutatást készítő szervezetek 188 ország több mint 150 000 dolgozóját kérdezték meg tavaly a munkavállaláshoz kapcsolódó preferenciáikról, a válaszokból pedig világosan kirajzolódik a technológia fejlődésének, kimondottan a mesterséges intelligenciának munkaerőpiacra gyakorolt hatása is.

Jellemzően a fiatalabbaknak fontos a biztonság

Nemzetközi viszonylatban a 40 év alatti korcsoportok számára a hosszú távú biztonság a legfontosabb tényező egy állás kiválasztásánál. Második helyen már változatosabbak voltak a válaszok: a 30 év alattiak a karrier és a fejlődés lehetőségét, míg a 31-40 évesek a munka-magánélet egyensúlyát sorolták ide.

„Valamivel fontosabbá váltak az anyagi szempontok és a szakmai fejlődés a munkavállalók számára globális szinten, mint három évvel ezelőtt, viszont a legnagyobb előrelépést a munka hosszú távú biztonsága érte el a listán. A 2021-ben és 2023-ban is elvégzett felméréseink alapján a munkavállalók fontossági sorrendjében mutatkozó markáns változás egybeesik a mesterséges intelligenciára épülő szoftverek széleskörű elterjedésével: a munkahely hosszú távú biztonsága a hetedik helyről az elsőre lépett elő” – foglalta össze a kutatás leginkább kiugró eredményét Kotsis Ádám, a BCG partnere.

Globálisan vizsgálva a 41 és 50 év közöttiek a munka-magánélet egyensúlyát tartották a legfontosabbnak a válaszaikban, ezt pedig a hagyományos listavezető, a fizetés mértéke követte. Az 51-60 évesek és a legidősebbek is a kollégákkal való jó kapcsolatot tették első helyre. Másodikként az előbbi csoport a vezetőkkel való jó viszonyt, utóbbiak pedig a munkájuk elismertségét jelölték meg másodikként.

A magyaroknak a fizetés a legfontosabb

A globális eredményekkel szemben Magyarországon a hangsúlyok máshol vannak. . A hazai válaszadóknak a munka hosszú távú biztosítottsága csak a harmadik legfontosabb tényező, pedig három évvel korábban még a második volt a jó munkatársi kapcsolatok után. Jelenleg legfontosabb szempontként a bérezést, a másodikként pedig a munka-magánélet egyensúlyát jelölték a válaszadók.

Korosztályos bontásban elmondható, hogy hazánkban a 31 évnél idősebb és 60 évnél fiatalabb munkavállalók esetében egyhangúan a fizetés a legfontosabb egy állás mérlegelésénél, a 21-30 éves korosztály számára pedig az állás biztonsága, stabilitása. A második helyre az utóbbi korosztálynál is a fizetés került, csak úgy, mint a 60 év fölötti dolgozóknál, a 31-50 év közöttieknél ugyanitt a munka-magánélet egyensúlya szerepel, az 51-60 évesek csoportjában pedig a munka biztonsága.

Kizáró okok egy állásajánlatnál

A felmérés azt is vizsgálta, hogy a magyar munkavállalók milyen tényezők miatt utasítanak el biztosan egy állásajánlatot. A válaszadók 68 százaléka jelezte, hogy ilyen faktor számára a negatív benyomás egy állásinterjú során, 43 százalék esetében a toborzási folyamat alatt szerzett rossz tapasztalat lehet döntő, a harmadik leggyakrabban jelölt válasz pedig a cég káros környezeti vagy társadalmi hatása.

„Ahogy a felmérés is rámutat, a kiválasztási folyamat minősége meghatározó egy új jelölt sikeres felvételekor. Gyakran hiába biztosít egy munkaadó megfelelő bérezést, jó munkakörnyezetet vagy tesz lépéseket a munka és magánélet egyensúlyának megteremtése felé a munkavállalói számára, ha a jelöltnek valami miatt negatív benyomása lesz a felvételi folyamat során. Ez látszólag apró dolgokon is múlhat, például, ha a vállalat nem ad reális időn belül visszajelzést arról, hogy hol tart a kiválasztási folyamat, éppen azt kockáztathatja, hogy a jelölt elfordul az adott munkalehetőségtől” – fogalmazott Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR igazgatója.

Amiről évről évre hasonlóan vélekednek a nemzetközi és a magyarországi válaszadók, az a munka és magánélet egyensúlya. 2018 óta minden mérés esetében – mind hazai mind globális viszonylatban – a három legfontosabb tényező között szerepelt egy munkahely esetében. Erre a tényezőre tehát különösen fontos odafigyelniük a munkáltatóknak, időről-időre érdemes felmérni a cégen belüli vélekedést, majd ez alapján lépéseket tenni az elősegítésének irányába, ha a munkavállalóikat hatékonyan szeretnék megtartani – írják.

Photo by Priscilla Du Preez on Unsplash

A Profession.hu Az emberi oldal elnevezésű kezdeményezéséhez készített kutatásából kiderült, hogy a munkaadók többnyire támogatóak a leendő szülőkkel, ez a hozzáállás pedig hosszú távon meghatározó az érintettek számára a várandósság bejelentésétől kezdve a szülés miatti távozásig – sőt akár a jövőbeni visszatérést is befolyásolhatja.

Azoknál a munkáltatóknál ugyanis, ahol támogatták és igyekeztek gördülékennyé tenni a távozás folyamatát, sokkal inkább számíthatnak arra, hogy vissza is térnek hozzájuk az értékes tapasztalattal rendelkező munkavállalóik (90%). Ráadásul – a tapasztalatok szerint – ők motiváltan (91%) felkészültebben (80%) is folytatják majd karrierjüket.

Kapcsolat a munkával szülési szabadság alatt

A szülési szabadság időszakát már kevesebben értékelték problémamentesnek. Tízből három munkavállaló nyilatkozott arról, hogy zökkenőmentesen sikerült adaptálódnia az új élethelyzettel járó változásokhoz. A megkérdezettek közel fele (48%) nyilatkozott arról, hogy bár akadtak kihívások, alapvetően jól boldogult. Tízből két válaszadónak voltak számottevő nehézségei, 7 százalékuk pedig a jelentős problémák mellett a megfelelő támogatás hiányáról számolt be.

Tízből nyolc nő nem dolgozott a szülés szabadsága folyamán. Kivételt ez alól leginkább a felsővezetők jelentettek, akiknek a 29%-a végzett munkát és az egyéni vállalkozók, akiknek 82%-a dolgozott ez idő alatt. Valamivel kevesebben voltak azok, akik figyelemmel követték a szakmájukban történő fejleményeket (44%), mint akik nem (56%) az otthon töltött idő alatt. Ennek előfordulási gyakoriságát meghatározza a munkahelyi hierarchiában betöltött szerep: a felsővezetők (65%) és a középvezetők (59%) az átlagosnál jelentősen nagyobb arányban igyekeztek naprakészek maradni e téren. Ezzel párhuzamosa ez a két csoport tartotta leginkább a kapcsolatot a munkahelyével is ebben az időszakban.

„Kutatásunk eredményei rámutattak arra, hogy nagyobb arányban térnek vissza eredeti munkahelyükre azok a munkavállalók, akik a szülési szabadság alatt szorosabb összeköttetésben álltak munkaadójukkal. A kapcsolattartás formáját ugyanakkor a munkáltatóknak érdemes minden munkavállaló egyéni igényeihez mérten alakítania, a kolléga számára megfelelő mértéket pedig semmiképp nem érdemes túllépni” – monda el Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR igazgatója. „A gyermekvállalás munkaügyi aspektusaiban nagyon fontos szerepe van a kommunikációnak a munkavállaló és a munkáltató között már a bejelentés pillanatától kezdődően. Érdemes a rendszeres kapcsolattartáshoz olyan platformot választani, ahol mindkét fél biztonságban megoszthatja igényeit és gondolatait” – tette hozzá a szakértő. A munkaadók leggyakrabban telefonon vagy e-mailben tartják a kapcsolatot a szülés miatt távol lévő kollégákkal, de több esetben ez teljesen elmarad: a kontaktus teljes hiányáról tíz munkavállalóból három számolt be.

„Az UNICEF Magyarország munkájának fókuszában a gyermekek jogai és jólléte állnak, stabil hátteret egy egészséges, biztonságos, boldog gyerekkorhoz pedig csak az a szülő tud nyújtani, aki a szűkebb és tágabb környezet megfelelő támogatásának köszönhetően képes összehangolni a családi és munkahelyi feladatait, szülői és szakmai ambícióit. Fontos, hogy a munkáltatók is lehetőségeikhez mérten vállaljanak felelősséget a náluk dolgozó szülők mentális egészségének megőrzésében. Ezért tartjuk fontosnak a cégek erre vonatkozó családbarát intézkedéseit is, például lehetőség szerint a rugalmas munkaidőbeosztás biztosítását, a távmunka lehetőségét, vagy egyáltalán a szerződésben lefektetett munkaidő túllépésének mellőzését” – mondta el Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója.

A jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben a toborzási folyamatok a szokásosnál lassabbak, a cégek inkább a megtartásra koncentrálnak, mint az új munkaerő felvételére. A munkaadók számára különösen fontos ebben a helyzetben a bizalom kiépítése a munkavállalókkal. A szülés miatt átmenetileg távozó kollégák jelentősen nagyobb eséllyel maradnak a cégnél a visszatérés után is, ha támogató hozzáállást tapasztalnak, valamint a munkaadó belső megítélésére is jó hatással van, ha az alkalmazottak biztonságban érzik magukat a hasonlóan érzékeny helyzetekben – írják.

Photo by Bethany Beck on Unsplash