A rendezvény az innováció és a digitális megoldások területéhez kapcsolódó több szakterületet érintve mutatta be az infokommunikációs eszközök és az MI gyakorlati alkalmazási lehetőségeit a hazai innovációs ökoszisztémában, kitérve az ipari alkalmazási lehetőségekre is.

Prof. Dr. Palkovics László, mesterséges intelligenciáért (MI) felelős kormánybiztos díszelőadásában azt világította meg, hogy hazánk MI-stratégiáját miként bontják le konkrét kormányzati intézkedésekre, amelynek célja egy olyan  keretrendszer megteremtése, amelyben az innováció, a szabályozás és a fejlesztéspolitika összehangoltan támogatja Magyarország versenyképességét és digitális átállását.

“Az éves konferencián elhangzott előadások is rámutattak arra, hogy az innováció nem csupán új technológiákat jelent, hanem azt a képességet, hogy a meglévő tudást és erőforrásokat kreatívan, korszerű módon használjuk fel. A Neumann Társaság számára ez mindig is alapérték volt. A jövő kulcsa továbbra is az emberi kreativitás és ambíció: a technológia csak eszköz, az értéket pedig az teremti meg, ahogyan a közösség javára alkalmazzuk” – összegezte az idei rendezvény fő üzenetét Prof. Dr. Kovács Levente, a Neumann Társaság elnöke.

A szakmai előadások között került sor a Neumann Társaság hagyományos díjainak átadására, amelyekkel minden évben a hazai informatika kiemelkedő kutatóinak és oktatóinak tevékenységét ismerik el.

A Neumann Társaság idei életműdíjasa

A Neumann Társaság Életműdíjjal ismeri el azon tagtársait, akik több évtizedes szakmai tevékenységükkel, kiváló eredményeikkel és a Társaságért hosszú éveken át végzett munkájukkal meghatározó szerepet játszottak a hazai informatika és a társaság életében.

• Dr. Szolgay Péter Norbert a magyar informatikai és mérnöki tudomány egyik kiemelkedő alakja. Korábban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánjaként és Doktori Iskolájának meghatározó alakjaként játszott fontos szerepet az új szakemberek kinevelésében, de témavezetőként is aktívan támogatta a doktoranduszok pályára lépését. A celluláris neurális hálózatok és az analóg–kevert jelű áramkörök területén végzett kutatásai alapvetően járultak hozzá a nemlineáris rendszerek és a nagy teljesítményű képfeldolgozás fejlődéséhez.

Az idei Neumann-díjasok

Az NJSZT hagyományosan évente Neumann-díjjal ismeri el azokat, akik kiemelkedő eredményeket értek el a hazai számítástechnikai kultúra kialakításában és fejlesztésében – az idei évben hárman részesültek ebben az elismerésben.

• Bárány Sándor az Infelor és az SZKI fejlesztőjeként tevékenykedett. Ausztriában MProlog alapú szakértői rendszereket fejlesztett, majd banki informatikában dolgozott tovább. Aktívan részt vett a nagygépes Linux bevezetésében, IBM-es munkássága során pedig a vállalat munkatársi közösségének európai társelnökévé vált. 2018 óta az NJSZT Informatikatörténeti Adattárának egyik legaktívabb, legkreatívabb szerkesztője, egyik legújabb kezdeményezése az NJSZT Képtára, több mint 10000, digitálisan hozzáférhetővé tett fotóval.
• Dr. Hangos Katalin a rendszer- és irányításelmélet nemzetközileg elismert kutatója, aki úttörő eredményeket ért el a nemlineáris dinamikus rendszerek modellezésében és diagnosztikájában. A Pannon Egyetem professzoraként és a HUN-REN SZTAKI kutatóprofesszoraként tevékenykedve több száz publikációt és szakkönyvet publikált, melyekkel aktívan hozzájárult a terület fejlődéséhez és a mérnökök munkájához. 2025-ben az MTA levelező tagjává választották, korábban az akadémiai Eötvös József-koszorúval is elismerték munkásságát.
• Dr. Takács Márta a fuzzy lágy számítási módszerek nemzetközileg elismert kutatója, aki több mint 150 publikációval és könyvvel járult hozzá a döntéstámogató, irányítástechnikai és mérnöki rendszerek fejlesztéséhez. Az Óbudai Egyetem doktori iskolájának oktatója, a Magyar Fuzzy Társaság aktív képviselője és az általa alapított SISY nemzetközi IEEE konferencia elnöke, aki a Vajdaságban is kiemelkedő közösség- és intézményépítő munkát végez.

Az idei Kalmár-díjasok

Kalmár-díjban azok a tagok részesülnek, akik a számítástudományban, illetve a számítástechnika alkalmazása területén kimagasló eredményeket értek el.

• Fazekas Attila a hazai informatikai kutatás és oktatás kiemelkedő alakja, nemzetközi szinten kutatta a digitális topológiát és az ember–gép kapcsolatát. A Debreceni Egyetem Informatikai Karának oktatójaként több mint 120 publikációt adott ki, továbbá széles körű tudományos együttműködései is tanúskodnak munkásságáról. Aktívan részt vett az NJSZT munkájában, továbbá a Képfeldolgozók és Alakfelismerők Társaságának (NJSZT KÉPAF szakosztály) alapító és elnökségi tagja, valamint elnöke volt.
• Dr. Szederkényi Gábor a nemlineáris rendszerek és a modern szabályozáselmélet nemzetközileg is elismert kutatója. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának (PPKE ITK) professzora, valamint a HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratórium tudományos tanácsadója, aki eddig már több mint 160 publikációval adott számot szaktudásáról. A PPKE ITK-n működő Roska Tamás Műszaki és Természettudományi Doktori Iskola vezetőjeként és számos PhD-hallgató témavezetőjeként támogatja a kutatók utánpótlását.

Az idei Kemény János-díjasok

Kemény János az amerikai Dartmouth College professzoraként a BASIC nyelv egyik fejlesztője és az időosztásos rendszerek egyik úttörője volt. A róla elnevezett díjjal a Neumann Társaság azokat a 35 éven aluli fiatalokat ismeri el, akik az informatikához kötődően ígéretes tudományos eredményeket értek el.

• Cserép Máté az ELTE Informatikai Karának oktató-kutatója, fő területei a térinformatika, a távérzékelés és a statikus analízis. Fiatal kora ellenére több ipari és egyetemi projektet vezet, publikációkat szerez, valamint témavezetőként tevékenykedik. 2021 óta az NJSZT Térinformatikai és Távérzékelési Szakosztályának elnöke, aki a népszerű Térinforrás meetupokkal is sokat tesz a Neumann Társaság fiatalításáért.
• Éles András már a Nemzetközi Matematikai Diákolimpián és az OKTV-n is kiemelkedő eredményeket ért el matematikából. Kutatási területe az energiaellátó és nagy műszaki rendszerek optimalizálása, valamint operációkutatási és lineáris programozási módszerek ipari alkalmazása, több mint 60 publikációval. Munkáját Kiemelkedő Ifjú Kutató díjjal ismerte el az MTA. A Pannon Egyetem adjunktusaként, valamint az Erdős Pál Matematikai Tehetséggondozó Iskola tanáraként képzi a jövő informatikusait és matematikusait.

A Tarján-emlékérem idei díjazottjai

A társaság a hazai számítástechnika egyik úttörőjéről, Tarján Rezsőről elnevezett Tarján-díjjal az informatika oktatásában, népszerűsítésében kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakembereket díjazza.

• Aknai Dóra Orsolya a digitális kultúra gyógypedagógiában és kisgyermekkori robotikában való alkalmazásának szakértője. Kutatóként és az IKT MasterMinds csoport egyik alapítójaként számos hazai és nemzetközi konferencián indult. Módszertani újítóként és elkötelezett tudásmegosztóként digitális tananyagokkal, illetve továbbképzésekkel nyújt gyakorlati segítséget sokezer tanárnak, valamint aktívan részt vesz a pedagógusközösség építésében.
• Gaál Bence az ELTE Informatikai Karának adjunktusa, summa cum laude minősítéssel doktorált a robotika természettudományos integrációjáról. Több száz hátrányos helyzetű gyermek számára szervezett élményalapú foglalkozásokat a STEMPont projektben, emellett minél több gyermekhez és pedagógushoz igyekszik közelebb hozni az informatika és a robotika világát. A Micro:bit Programozási Verseny alapítója, valamint aktívan részt vesz az e-Hód verseny munkájában.
• Kelemen András Félix a Szegedi Tudományegyetem oktatója és a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium tanára. Diákjai kiválóan szerepelnek az országos versenyeken, közöttük a diáklányok is érmes helyezéseket érnek el az Európai Leány Informatikai Diákolimpián (EGOI). A MATFIZ Alapítvánnyal közös szakkörei, publikációi és versenyfelkészítő anyagai fontos elemei a hazai tehetséggondozásnak.
• Majoros József sikeres robotikaoktató, versenyfelkészítő és kreatív foglalkozások vezetője. Csapataival rendszeres sikereket ér el többek között a Magyar Ifjúsági Robot Kupán és a RoboCupJunior nemzetközi bajnokságokon, robotikai és innovációs versenyeken. Számos oktatási intézményben oktatóként, tanárként és kreatív robotfoglalkozások vezetőjeként támogatja a fiatal tehetségeket, emellett az NJSZT Robotika Szakosztályának aktív tagja.

A konferencia a közelmúltban elhunyt Dr. Dömölki Bálint pályájának felidézésével indult. A matematikus Dömölki a magyar számítástechnika egyik meghatározó alakja volt. Az MTA Kibernetikai Kutató Csoport tagjaként részt vett az első magyar számítógép, az M-3 fejlesztésében. Később vezető tisztséget töltött be több hazai szoftverfejlesztő vállalatnál és kutatóintézetnél, valamint a Neumann Társaságnál is.

Az innovációs ökoszisztéma tekintetében ideálisnak nevezte a Magyar Telekom, a T-Systems Magyarország, a Szegedi Tudományegyetemmel és a Szent István egyetemmel aláírt megállapodást Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. „Ha Magyarország a nemzetközi oktatási és kulturális térben hosszú távon is szeretné megállni a helyét, akkor olyan felsőoktatásra van szükség, amelyből a kutatás-fejlesztés és a gazdasági igények nem hiányozhatnak. Innovatív felsőoktatás csak a vállalatokkal és az egyetemeken meglévő tudással kölcsönhatásban valósítható meg” – fogalmazott a megállapodások ünnepélyes aláírását megelőző beszédében.

A Magyar Telekom, a T-Systems Magyarország, valamint a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Szent István Egyetem (SZIE) összefogásának célja a hatékony együttműködés a kutatás-fejlesztésben, az innovációs és kutatási eredmények hasznosításában, a technológiatranszferben, az intézmények digitális infrastruktúrájának fejlesztésében. A kooperáció szerves részeként a leendő mérnökök és iparági szakemberek képzésében évről évre növekvő hangsúlyt kaphatnak a digitális készségek: a SZIE Élelmiszer-tudományi Karának esetében például a felek együttesen tervezik elindítani az agrár- és élelmiszer-informatikai szakot.

Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója az eseményen elmondta: „A Telekom Csoportnál mi úgy tartjuk, a digitális lehetőségeket megragadva bárki előrébb juthat a maga területén – legyen szó egyéni, családi, üzleti vagy akár társadalmi célokról. Ebből is kitűnik, mi a tettek emberében hiszünk. Ugyanakkor azt is valljuk, bárkiből lehet ilyen ember, ha a környezete megfelelően támogató, ha a családja, az egyeteme, a munkahelye biztosítja az előrelépéshez szükséges hátteret. Mi is ilyen támogatást nyújtunk az ügyfeleinknek, partnercégeinknek, és mostantól a Szegedi Tudományegyetemnek és a Szent István Egyetemnek is. A ma megkötött együttműködések közvetlen átjárást teremtenek a tudomány, az oktatás és a munka világa között, segítve ezzel azokat a hallgatókat, akik fontosnak tartják, hogy korszerű, versenyképes tudással felvértezve lépjenek majd ki a munkaerőpiacra.”

„A digitalizáció átalakítja a hagyományos működési kereteket: egyedülálló és vissza nem térő lehetőség ez arra, hogy a versenyszféra és az oktatás és a tudomány is összehangoltan készüljön fel a változásra és álljon élére a technológiai fejlődésnek. Fontosnak tartjuk ezért, hogy a jövő szakemberei már most a legújabb technológiát alkalmazó, valós üzleti projekteken szerezzenek gyakorlatot, a robotika, az automatizáció és az informatika világában is otthonosan mozogjanak, ezáltal még értékesebb, még inkább versenyképes munkavállalók lesznek, hiszen a MOST gazdaságára jellemző sebesség ezt kívánja mindenkitől” – vélekedett Kaszás Zoltán, a T-Systems Magyarország vezérigazgatója.

A Szegedi Tudományegyetem

„Szeged regionálisan és európai szinten is komoly tudásközponttá vált az elmúlt években, mely élen jár a hazai digitalizációt tekintve. Az ELI-ALPS Lézerkutató Központ mellett európai tudásváros épül: az ELI Science Parkba kifejezetten tudás- és innovációorientált, kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató cégeket, laboratóriumokat várnak” – mondta az eseményen prof. dr. Rovó László, a SZTE rektora. „Az együttműködés egyik kiemelt célja a tudományos-innovációs központ támogatása, az innovációs tevékenységek összehangolása” – tette hozzá. Szerinte az együttműködés révén a tudáspark ökoszisztémája nem csupán a kutatás-fejlesztésben és innovációban élen járó vállalkozásoknak lesz vonzó, hanem európai mércével mérve is meghatározóvá válik.

A szegedi egyetemmel kötött stratégiai szövetség kiterjed a képzésekre is. A tervek között szerepel közös, integrált oktatási, gyakornoki és ösztöndíjprogramok elindítása, illetve már meglévők célszerű átalakítása. „Az informatika és ezen belül az egészségügyi informatika robbanásszerű fejlődése mellett nem elégedhetünk meg azzal, hogy közelről figyeljük az eseményeket: a világ legjobb 500 egyetemének egyikeként a történések alakítói között kell lennünk, amihez ideális partner a Magyar Telekom Csoport” – mondta Rovó László. A felek utaltak az SZTE informatikai intézetének szoftverfejlesztés tanszékén évek óta sikeresen működő projektalapú oktatási modellre, amely tökéletes kiindulási pont lehet az oktatást és a szakember-utánpótlást biztosító, közös megoldások kifejlesztéséhez.

A Szent István Egyetem

A digitalizáció az agrárágazatban is versenyképességi tényezővé vált. A hazai élelmiszeripar és mezőgazdaság informatikai fejlesztése, a technológiai fejlődés integrációja és a megfelelő szakemberek képzése az ágazat, az informatikai piac és a kormányzat közös célja, amely a Digitális Agrárstratégia fő irányvonala is. Ehhez illeszkedve fűzi szorosabbra kapcsolatát az agráriumban központi szerepet betöltő Szent István Egyetemmel a Magyar Telekom és a T-Systems Magyarország.

Prof. dr. Palkovics László, a SZIE rektora leszögezte: „a duális képzéssel kombinált közös szakok egyszerre teremtenének ideális körülményeket a tehetséggondozására, és az így végzett szakemberek folyamatos utánpótlására”. Szerinte egyre inkább elvárássá válik, hogy a munkavállalók erős informatikai kompetenciákkal rendelkezzenek. Az együttműködés egyben azt is jelenti, hogy a hallgatók innovatív és inspiratív környezetben szerezzék meg a legpiacképesebb tudást, amelynek egyik kiváló színtere az élelmiszer-tudományi kar. Oktatási és kutatási tevékenységük, valamint a duális képzési tapasztalataik garanciát adnak az együttműködési megállapodásban foglaltak gyakorlati és sikeres megvalósítására. Aktív szerepet vállalnak az élelmiszeripari innovációk indukálásában az élelmiszer-gazdaság eredményességének érdekében.