Több mint 1000 magyar jogász töltötte ki azt az online, anonim kérdőívet, melyet a jogi és ügyvédi marketinggel foglalkozó Pro/Lawyer Consulting készített. Az önbevalláson alapuló felmérés vizsgálta a munka mennyiségének változását, a bevételek csökkenését és a jogterületeket, ahol több vagy kevesebb munkája volt a jogi szolgáltatóknak. A felmérés külön vizsgálta az ügyvédek és az ügyvédjelöltek helyzetét.

A demográfia

A kitöltő ügyvédek 55%-a Budapesten dolgozik, 28%-a vidéki nagyvárosban, 17%-a pedig vidéki kisvárosban. 73% egyszemélyes ügyvédi irodában vagy egyéni ügyvédként tevékenykedik, 18% néhány fős irodában, a többiek pedig közepes vagy nagyméretű, illetve nemzetközi ügyvédi irodában. Bár a felmérés nem volt reprezentatív, ez az arány összhangban van a kb. 12.000 ügyvéd országos eloszlásával.

Csökkent a bevétel?

Kirajzolódik, hogy mint az sejthető volt, az ügyvédek jelentős részét megviselte az utóbbi néhány hónap. Csak az ügyvédek 20%-a nyilatkozott úgy, hogy nem csökkent a bevétele az utóbbi hónapokban a vírus miatt. 20% mondta, hogy 10-30% közötti csökkenést tapasztalt, 25% vallott be 30-60-% közötti csökkenést – 22%-nak még ennél is nagyobb, 60% fölötti bevétel-kiesése volt.

Ahogy egy ügyvéd fogalmaz: „Mindenki azt hiszi, hogy az ügyvédnél zsákszámra áll a pénz, pedig rengeteg kiadásunk van a felelősségbiztosításon, kamarai tagdíjon, bérleti díjon felül is. Rengeteg fiatal, pályakezdő ügyvéd, még akár egy-két éve praktizáló ügyvéd is teljesen kilátástalan helyzetbe került, pedig rengeteg évébe, és rengeteg pénzbe került, hogy eljusson odáig, hogy nyisson egy irodát.”

Változó munkatípusok – mi nőtt, mi csökkent?

Várható volt, hogy legnagyobb mértékben az ingatlanjoggal kapcsolatos munkák csökkentek, ezt minden negyedik ügyvéd jelölte meg válaszában. Ezután következtek a peres és a céges ügyek (20, illetve 15 százalékuk tapasztalt visszaesést). Büntetőügyeket, peres ügyeket, családjogot 5-5%-ban jelöltek meg az ügyvédek.

„Az M&A és finanszírozási ügyeket is 5% körül jelölték meg, de az adatok elemzéséből kiderült, hogy ezeket a területeket a nagy irodák tagjai 38%-ban jelölték meg – érthető, hiszen a nagyobb volumenű tranzakciók ezeknél az irodáknál összpontosulnak.” – mondja dr. Bende Máté, a Pro/Lawyer Consulting tulajdonosa.

Ahogy arra számítani lehetett, a munkajogi megbízások aránya nőtt a legnagyobb mértékben – 32% jelölte meg ezt a területet. Második helyen szintén nem meglepő módon a követeléskezelés végzett.

Ahogy egyikük megjegyezte: „Előfordulhat, hogy a visszaesés ellenére a munka összességében még több is lett, mint korábban, de ez azért van, mert a számlázható órák lecsökkenése miatt sok marketing jellegű munkát várnak el az illetőtől (pl. online előadás tartása, cikkírás, tájékoztatók készítése).” Illetve „A munkamennyiség növekedett, de azért került erre sor, mert a leépítés során az irodától távozó kollégák munkáit át kellett venni. Tehát nem a megrendelések száma növekedett, hanem a munkateher nőtt az alkalmazottakon, akik megmaradtak.”

Leépítések és megszűnések

Arra a kérdésre, hogy vajon az ügyvédek mekkora részét érinti negatívan a helyzet, a válaszadók csak 1%-a nyilatkozta, hogy senkit vagy maximum minden tizediket. 45% úgy véli, hogy mindenkit vagy szinte mindenkit, a kitöltők 1/3-a szerint pedig az ügyvédek több mint felét.

Az ügyvédek 90%-a azt válaszolta, hogy nem történt leépítés az utóbbi hónapokban – ennek az az oka, hogy egyéni ügyvédek vagy egyszemélyes ügyvédi irodák a válaszadók nagy része. Ahol leépítés történt, ott nagyobb részt az adminisztratív személyzetet érintette, de 4% jelölte meg, hogy jogásztól kellett megválniuk.

Az ügyvédek egyötöde bizakodó és úgy véli, hogy minden ügyvéd praxisa túléli a válságot. 42% úgy gondolja, hogy az irodák egy tizede megszűnik, 23% tippel az egy ötödnek az eltűnésére, és 12% prognosztizál 30%-nál több praxis-megszűnést. De ahogy egy válaszoló tömören összefoglalta:

„Önmagában nem a koronavírus miatt szűnik meg a praxis – annál, aki a praxis feladását fontolgatja, ez még egy indok lesz.” Illetve ahogy egy másik ügyvéd fogalmaz: „Azoknak nincs bevétele, akik főként magánszemélyeket képviselnek. A perek esetén a bizonytalanság normális reakció. Az ingatlanpiac nyilván kivár. Az emberek jelenleg, ha lehet csak telefonon érdeklődnek, nem akarnak ügyvédre költeni. Ez van, de nyilván szükség lesz ránk, úgyhogy én pozitív vagyok.”

Szükség van kormányzati segítségre?

A megkérdezett ügyvédek több mint háromnegyede úgy véli, szükség lenne (vagy lett volna) valamilyen kormányzati intézkedésre az irányukban. Elsősorban járulékcsökkentéssel vagy a járulékok elengedésével lennének elégedettek, esetleg a KATÁ-s vállalkozókat segítő intézkedések kiterjesztését a KATA szerint adózó ügyvédekre is. Sokan írták, hogy többet vártak a Kamarájuktól, erősebb igényérvényesítést, illetve általános és könnyen igénybe vehető tagdíjkedvezményt (vagy a tagdíjak elengedését néhány hónapra). Ha az ügyvédek nem végeznek munkát, akkor is több százezer forintos költségük keletkezik, az irodabérletből, a tagdíjból, a kötelező felelősségbiztosításból és az infrastruktúra fenntartásából.

Elsősorban az egyszemélyes irodák vagy az egyéni ügyvédek szeretnének kormányzati segítséget, 5-ből 4 hiányolja ezen intézkedéseket. Ahogy nő az iroda mérete, úgy csökken az igény a segítségre, de még a nemzetközi irodákban dolgozók fele is a kisegítés szükségességét jelölte meg. Leginkább a közepes méretű irodákban dolgozók azok, akik nem tartanak erre igényt, 58%-os arányban.

Jövőkép – mire számítanak?

Többen bizakodóak az elektronikus eljárásokkal kapcsolatban, de több kritika is érte az online bírósági rendszert, többek közt a határidőkkel, az ügyintézés nehézkességével és a Skype-tárgyalás formátummal kapcsolatban érkezett a legtöbb kritika. Nem is csak az ügyvédeket állította kihívások elé, de a per résztvevői, például a tanúk vagy más érintettek meghallgatása is problémás volt az utóbbi hetekben.

De hogy egy pozitív gondolattal zárjunk: „Mi sok időt és figyelmet fordítunk most arra, hogy mindenki végiggondolja, miben szeretne fejlődni, szakosodni. Mindenkit biztatok önképzéssel és célkitűzéssel. Szerintem most az a fontos, hogy legyen jó stratégia vagy legyen stratégia a következő 2 évre.”

A jogi kommunikációval és ügyvédi marketinggel foglalkozó Pro/Lawyer Consulting arra volt kíváncsi, hogy mi befolyásol minket az ügyvédválasztás során. A nem reprezentatív online felmérést több mint 300-an töltötték ki, ennek eredményeiből tudunk következtetni a hazai trendekre. A kérdéssor olyanokat vizsgált, akik az utóbbi 3 évben legalább egyszer vettek igénybe ügyvédi szolgáltatást, akár cégként, akár magánszemélyként. Ahogy sejteni lehetett, a legnagyobb arányban cégekkel kapcsolatos kérdésekkel, ingatlanügyekkel és családjogi tanácsadással keresnek ügyvédet a magyarok. A kitöltők 75 százaléka 35 és 55 év közötti volt, és a felük vezető pozícióban vagy vállalkozóként, cégtulajdonosként dolgozik.

Hol találta az ügyvédet?

A külföldi, elsősorban amerikai adatokból is kiderült, hogy az emberek elsősorban ajánlások alapján kerülnek kapcsolatba az ügyvédekkel. Ezt támasztja alá a kutatás is: a kitöltők közel felének egy ismerőse ajánlotta az ügyvédet – közel egyharmaduknak pedig személyes ismertségében volt ügyvéd. Viszont minden tizedik ügyvédkeresés már az interneten zajlik – elsősorban Google-keresés alapján.

Az ügyvédválasztás folyamata

Kutatások szerint az ügyvédválasztás négy lépésből áll: először realizáljuk, hogy jogi tanácsadásra van szükségünk. Utána kutatunk – ismerősök körében vagy az interneten. Majd jön a harmadik, legérdekesebb lépés: a megerősítés. Ekkor próbáljuk leellenőrizni, hogy az ajánlott ügyvéd tényleg ért-e ahhoz, amire szükségünk van. Leggyakrabban beírjuk a nevét a keresőbe és átnézzük a találatokat – amennyiben vannak. A negyedik lépésben, ha elégedettek vagyunk a találatokkal, következik a kiválasztás és a megbízás.

„Tudtuk, hogy ez nemcsak nemzetközi, hanem magyarországi trend is. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy az ügyvéd megtalálása után mit tesznek a jogkeresők, használják-e aktívan az internetet. Az arányokon mi is meglepődtünk” – mondta el dr. Bende Máté, a Pro/Lawyer Consulting cégvezetője.

A kutatás adatai szerint az emberek közel fele, 47 százaléka leellenőrzi a neki ajánlott ügyvédet az interneten: megnézi a honlapját, beírja a nevét a Google-be vagy rákeres a Facebookon, illetve a LinkedIn-en. Akik elvégezték ezt az ellenőrző lépést, azok 37 százalékát befolyásolta az, amit talált az ügyvédről – volt, akit megerősített, volt, akit eltántorított. A felmérés rákérdezett, hogy mi az, ami megerősítette az ügyvéddel kapcsolatban: 34,5 százalékban a honlapja, 55 százalékban a megjelenések és cikkek, amiket az ügyvédről talált. És mi tántorította el azokat, akik nem fogadták el az ajánlást? 29 százalékukat az, hogy nem volt az ügyvédnek honlapja, 62 százalékot pedig, hogy negatív véleményeket talált az adott ügyvédről.

Ezek után adta magát a kérdés a teljes közönség felé: lényegesnek tartja-e, hogy legyen valamilyen információ az ügyvédről az interneten. A válaszadók 70 százaléka tartja ezt fontosnak, azaz hogy legalább weboldala legyen, de még jobb, hogyha találhatunk cikkeket, előadásokat az ügyvédtől vagy esetleg vezessen saját szakmai blogot.

Az ügyvédség munkájának megítélése

„Bár a felmérésnek nem volt célja az ügyvédség általános megítélését vizsgálni, néhány érdekes adat azért felmerült a válaszok értékelése során – ismertette a Pro/Lawyer Consulting szakértője. – Akik nem voltak elégedettek az ügyvédi munkával, azok legnagyobb részének nem szakmai problémája volt, hanem az ügyvédi kommunikációval volt elégedetlen. Nevezetesen az ügyvédje nem elég gyakran vagy nem elég egyértelműen kommunikált vele, a megbízóval. Ez olyan visszajelzés, amely minden ügyvédnek hasznára válhat. Nem elég jól végezni a munkát, megfelelően is kell kommunikálni az ügyféllel” – magyarázta dr. Bende Máté.