Az önkéntesség globálisan szerves részét képezi a Vodafone Csoport vállalati kultúrájának. Az önkéntes aktivitások fókuszában elsősorban hátrányos helyzetű csoportok segítése, a munkavállalók érzékenyítése és látókörük szélesítése, illetve a közösségépítés áll.

A Vodafone-nál nemzetközi összefogáson alapuló önkéntességre is van példa: az Instant Network program keretében a leányvállalatok szakembereiből álló nemzetközi csapat katasztrófa sújtotta területeken nyújt azonnali segítséget. A csapatba a Vodafone Magyarország is rendszeresen delegál szakembereket, 2021-ben például a németországi árvízkatasztrófa által sújtott területeken segítették a munkatársak a mentőszolgálatok munkáját mobil rádióállomások telepítésével.

A nemzetközi összefogás mellett ugyanakkor minden leányvállalat rendelkezik saját, lokális önkéntes programmal is, amelyek a helyi igényekre reflektálnak.

A Vodafone Magyarország Alapítvány által koordinált önkéntes programokra a Vodafone dolgozói munkaidőkeretükből évi 4 munkanapot, összesen 32 munkaórát fordíthatnak. A Vodafone-nál a hibrid munkarendhez hasonlóan az önkéntesség is rugalmasan alakítható: a kollégák maguk dönthetnek arról, hogy a személyes jelenlétet igénylő, fizikai önkéntes napokon vesznek részt vagy az otthonról végezhető, szakmai pro bono önkéntes programba kapcsolódnak be.

A fizikai önkéntesség keretében a kollégák 2021-ben az Élelmiszerbank és az Ökumenikus Segélyszervezet munkáját segítették, valamint a Bliss Alapítvány tantermeinek felújításában is részt vettek.

„Hosszú évek óta működünk együtt a Vodafone Magyarország Alapítvánnyal, akiktől a technikai segítségnyújtáson túl önkéntes támogatást is kapunk. Utóbbi azért nagyon fontos számunkra, mert olyan feladatokat is meg tudunk valósítani közösen, amikre nekünk nem lenne kapacitásunk” – mondta el Trexler Erik, a Bliss Alapítvány ügyvezetője.

Mivel a pandémia idején a személyes jelenlétet igénylő, csoportos programok szervezésére nem volt lehetőség, új megoldásokat kellett keresni, hogy a munkavállalók akár otthonról, home office-ból is be tudjanak kapcsolódni a segítségnyújtásba. A Vodafone Alapítvány ilyen módon csatlakozott a Máltai Szeretetszolgálat és a Fesztivál Önkéntes Központ közös, Hogy tetszik lenni? programjához, melynek keretében a munkatársak magányosan élő idős emberekkel tarthatták a kapcsolatot telefonon keresztül – ezáltal hozzájárulva a magány és elszigeteltség enyhítéséhez.

Ezen túlmenően az Alapítvány 2021-ben tavasszal pilot jelleggel elindította első saját szakmai pro bono programját is. Ennek keretében a Vodafone dolgozói otthonról, távmunkából tudtak szakmai támogatást nyújtani non profit szervezeteknek. A program keretében a kollégák 10 különböző szervezet összesen 12 projektjében működtek közre.

„Régóta dédelgetett álmunk volt, hogy a szakmai pro bono programunkat elindítsuk”– meséli Dupák Anna, a Vodafone vállalati felelősségvállalási szakértője. – A járványidőszak alatt az otthoni munkavégzésre kényszerült kollégáink számára olyan lehetőséget kerestünk, amit online, mégis a megszokott munkafolyamatokból kilépve, és képességeiket egy teljesen új területen kamatoztatva végezhetnek. A programmal célunk volt az is, hogy elősegítsük a vállalati és a civil szektorban dolgozó szakemberek találkozását, hogy a saját buborékjaikból kilépve megismerkedhessenek egy másfajta szervezeti és munkakultúrával. Hiszünk benne, hogy a különböző világok találkozása fejlődést és tanulást hoz mindkét fél számára, amit az eddigi visszajelzések egyértelműen visszaigazoltak.”

A segítséget igénylő szervezeteknek új perspektívát, strukturáltabb munkafolyamatokat és jelentős kapacitásbővülést jelentett a Vodafone-os szakemberek tudása és munkája. A szervezetek éppen azon a területen kaptak magas szintű szakmai támogatást, ahol hiányosságaik voltak, mint például a weboldal-fejlesztés, arculattervezés, önkéntesképzés, coaching.

A programban résztvevő egyik szervezet, a gyermekek korai fejlesztésével foglalkozó BHRG Alapítvány kommunikációért felelős munkatársa, Sallai Zoltán így nyilatkozott az együttműködés kapcsán: „Fordulópont volt szervezetünk számára ez az együttműködés, mert ilyen gyorsan nem tudtuk volna a weboldalunk arculatát megújítani és az alapítványunk bemutatkozó kisfilmjét elkészíteni. Próbáltam megfogalmazni, miben volt más ez az együttműködés annál, mint amikor pénzért megrendelsz egy szolgáltatást, és arra jutottam, hogy a Vodafone-osok hihetetlen elhivatottsággal és lelkesedéssel álltak ehhez a munkához, és végig azon voltak, hogy a maximumot hozzák ki belőle. A lelkiismeretességük pedig elismerésre méltó és megfizethetetlen.”

A Vodafone önkéntes programjai, így a fizikai önkéntes napok és a szakmai pro bono program 2022-ben egyaránt folytatódnak még több kolléga és további non profit szervezetek bevonásával.

A Média 2.0 Blog idei utolsó meetupjának témája a non-profit szervezetek kommunikációja volt. A szektor egyre profibban működik, ugyanakkor a társadalomban még számos tabutéma és rossz beidegződés nehezíti a munkájukat.

A rendezvényen Dely Géza, a Nem Adom Fel Alapítvány vezetője, Fodor-Kovács Éva, a Bátor Tábor marketingvezetője, Romet-Balla Ágnes, az SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítvány adománygyűjtési és kommunikációs igazgatója, valamint Gusztos Péter, a Suhanj! Alapítvány elnöke beszélgettek a nonprofit szervezetek kommunikációs megoldásairól.

Akár rendelkeztek korábbi céges tapasztalatokkal, akár más pályáról kerültek a civil szférába, abban mindannyian egyetértettek, hogy a non-profit szervezetek nem amatőrök, nagyobb méret esetén ugyanúgy éves és kampánytervezésre van szükségük, mint a vállalatoknak. Akik hobbiból vágtak bele a tevékenységbe, azok is érzik, hogy eljön az a pont, amikor már profivá kell válni. A főbb különbségeket a büdzsék eltérő nagyságrendje, a bizalom kiemelt szerepe, valamint a vásárló és a fogyasztó személyének elkülönülése jelentik. A vásárló ebben az esetben az adományozás élményén túl egyfajta márkaértéket „visz haza”, bár egyes esetekben az önkénteseknek is lehetősége nyílik a bevonódásra, illetve a folyamatos kommunikáció, a nem feltétlenül pénzgyűjtő célú megkeresések is fontosak. További nehézség, hogy a társadalmi célú reklámkampányokat nehéz tervezni, az erre szolgáló felületek rendelkezésre állása gyakran csak az utolsó pillanatban derül ki, ami nagyfokú rugalmasságot követel meg.

A kampányoknál ugyanúgy vannak megalapozó kutatások, kidolgozott üzenet és call to action, mint az egyéb reklámoknál. A cél itt is a tömegből, a zajból történő kiemelkedés, amihez erős nemzetközi háttér és know how hiányában gerillataktikákat lehet bevetni. Mindenkinél van valamilyen „varázslat”, amit be lehet mutatni. Az üzeneteknél különösen vigyázni kell arra, hogy ne legyenek sértőek. A nyugatabbra már elterjedt provokatívabb reklámok nálunk még nem működnek, kerülni kell a túlzó ábrázolásokat, gondosan egyensúlyozva a kreatívokban a „szomorú és éhes, de még nem túl reménytelen helyzetben lévő kisgyerek” megmutatásáért. Bár a Nem Adom Fel és a Suhanj! esetében is kimondott cél a pozitív üzenet, a fogyatékossággal élők értékeinek és lehetőségeinek, a társadalomhoz való hozzájárulásuknak a bemutatása, és ezen a területen sikeresek is, ami elindíthat egyfajta szemléletváltozást.

Azt a beszélgetők is elismerték, hogy létezik egyfajta verseny a szervezetek között a viszonylag limitált, jellemzően AB státuszú városi nőkből álló célcsoportért, egyesek attól sem riadnak vissza, hogy a többiek keresőszavaira ráhirdessenek. Ugyanakkor a versenyt magát építő jellegűnek értékelik, mert hatékonyságra ösztönöz és az egész szegmens láthatóságát, elfogadottságát, társadalmi beágyazottságát is növeli. Amit inkább problémaként érzékelnek, az a 4-5 jelentős háttérrel bíró szervezet, valamint az a tény, hogy sokszor állami intézmények, például kórházak felszerelésében is civil szervezetek vállalnak szerepet, holott ez az állam feladata lenne.

A nagyvállalati szférában már egyre tudatosabb az adományozói tevékenység, azonban sok helyen még mindig úgy gondolják, az önkéntesség a piszkos, kétkezi munka, a plüssjáték-gyűjtés, a sütisütés és a cipősdoboz-ajándékok gyűjtése körében kimerül, holott „elfogytak a lefestendő kerítések”. Az ügynökségek pro bono felajánlásai kapcsán viszont egyöntetűen pozitívak a tapasztalatok.

Ami a lakossági adományozókat illeti, a legegyszerűbb megoldásokat – például televízióban hirdetett mobilos adományozást – érdemes választani, mert az összetettebb modellek, különösen a havi fix adományozás rendszere nálunk még nem terjedt el, nem is beszélve a hagyatéki adományozás roppant kényes terepéről, amelyet egyelőre inkább csak a partvonalról vizsgálnak a szektor szereplői. Szintén ritka még a napi fix időben felajánlott önkéntes szellemi munka, pedig az alapítványoknak is szükségük van pénzügyesekre vagy marketingesekre. Különösen azért, mert hazánkban még nem elfogadott, hogy az egyes szervezetek személyi költségeket vagy reklámköltségeket is elszámolnak, holott ez a napi működésük része. Épp ez az egyik akadálya a valóban transzparens kommunikációnak is, holott a nyíltság és egyenesség a szektor alapvető értékei közé tartoznak.

De mint a lezárásban elhangzott, a hazai non-profit szektor csupán 25 éves, elfogadottságban, a stabilitás érzetében még nem versenyezhet a nagy történelmi intézményekkel. Idővel viszont alakulhat a szemlélet, fokozódhat a profizmus és a tabutémák listája is egyre rövidebb lesz.

(A szervezőknek ezúton is külön gratulálunk a jelnyelvi tolmácsoláshoz. A Média 2.0 oldala itt található.)

Az Önkéntes Központ Alapítvány és a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége közösen 2015. november 20-án KreatOn címmel egynapos kreatív maratont szervez. Az esemény a célja, hogy a kiválasztott civil szervezetek számára, magyarországi vezető reklámügynökségek csapatai révén kommunikációs, arculati, holnapfejlesztési támogatást biztosítsanak.

A pro bono maraton egy nemzetközileg széles körben elterjedt forma, mely keretében egy napba sűrítve nyújthatnak koncentrált segítséget a bekapcsolódó cégek munkatársai. Ilyen maraton megvalósulhat design, informatikai, jogi, pénzügyi és szervezeti területen is.

A KreatON esemény a reklámügynökségek profiljához illeszkedve arculati, kommunikációs és holnapfejlesztési témákban fog segítséget biztosítani. Olyan szervezetek jelentkezését várják, melyek az alábbi területeken szeretnének igénybe venni professzionális segítséget, hogy az általuk fontosnak tartott társadalmi ügyek láthatóságát növelni tudják:

• új logó tervezése
• új arculat kialakítása (névjegy, brosúra, szórólap, fejléc stb.)
• esemény arculatának kialítása
• termékmegjelenítés kommunikációs támogatása
• társadalmi ügy kommunikációs megjelenítése
• kampánytervezési támogatás (pl. plakát, spot)
• általános kommunikációs támogatás
• design gondolkodás előmozdítása a szervezet életében
• honlap design
• PR kampány
• mobilapplikáció fejlesztése

Az eseményen olyan bejegyzett civilszervezeteknek szeretnének támogatást biztosítani, melyek helyi vagy országos társadalmi ügyek komplex hosszú távú fejlesztése mellett kötelezték el magukat.

A bekapcsolódó ügynökségi csapatok számának megfelelően maximum 5 db civil szervezet kerül kiválasztásra. (Ez változhat a résztevő ügynökségek végleges létszáma alapján.)

A jelentkezést 2015. szeptember 30. 18 óráig kell beküldeni a probonomaraton.hu felületen.
Bővebb információ ugyanott érthető el.