A 2022 májusától érkező változások és azok céljai

Az új szabályok célja, hogy a fogyasztók mesterségesen, a promóciók előtt megemelt „eredeti” árakkal, majd valótlan százalékos kedvezményekkel való megtévesztését megakadályozza a következő módon. Az árcsökkentés bejelentésekor az új szabályok hatálybalépése után minden esetben meg kell jelölni az eladási ár mellett a korábbi (eredeti) árat is. Az eredeti ár a vállalkozás által alkalmazott azon árat jelenti, amely az árcsökkentés előtti meghatározott időszakban (minimum 30 nap) a legalacsonyabb volt. Amennyiben a termék 30 napnál rövidebb ideje van forgalomban, úgy 30 helyett minimum 15 nappal kell számolni. Kivételt kell alkalmazni ezen felül arra az esetre is, amikor a termék ára folyamatosan csökken (az ún. „progresszív árcsökkenés” esete, tehát például amikor először 20%, majd 50% kedvezmény jár és így tovább), akkor az eredeti ár az első árcsökkentés előtti utolsó ár. Ilyen esetekben tehát a 30 napos szabályt nem kell alkalmazni. Az új szabályok nem vonatkoznak majd a romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékekre.

„Fontos megjegyezni, hogy az új szabályok csak a megvételre kínált termékek (áruk) árcsökkentésére vonatkoznak. A termékek árcsökkentését az új szabályok szerint kell kommunikálni, történjen az eladás bármilyen értékesítési csatornán keresztül, akár online, akár a való életben (offline). Szolgáltatásnyújtással kapcsolatos árfeltüntetésre ugyanakkor az új szabályok nem vonatkoznak” – mondta el Priskin Boglárka, a CERHA HEMPEL versenyjogi szakértője.

Ezen túl a szigorítások csak olyan tájékoztatásokra vonatkoznak, amelyek egy konkrét, mérhető árcsökkenést hirdetnek, nem alkalmazandóak ugyanakkor például a „legjobb ár” szlogen használatára vagy a törzsvásárlói minőséghez kötött, az 1+1 vagy a második darab termékre járó 50% kedvezmények népszerűsítésére. Az ilyen kedvezmények fogyasztóvédelmi szempontú megfelelősége továbbra is a hatályos fogyasztóvédelmi szabályokrendelkezései szerint, esetről estre vizsgálandó.

A szabályozással kapcsolatban felmerülő kérdések és aggályok

Az új szabályok első olvasatra sem tűnnek egyszerűnek, a vállalkozásoknál pedig jogosan merülhetnek fel kérdések azzal kapcsolatban, hogy az eddigi árfeltüntetési gyakorlatukat hogyan érinti majd a jogszabályváltozás. Így például rögtön kérdésként merülhet fel, hogy jogszerű-e az, ha egy „sláger” terméket egy kereskedő egymást követő akciókban kíván szerepeltetni. Az új szabályok értelmében ugyanis úgy tűnik, nem lehet a Cyber Monday kampányban is akciósként hirdetni egy terméket, ha a pár nappal azt megelőzően kezdődő Black Friday akcióban már egy jelentős kedvezményt kínált a kereskedő. A Cyber Monday kampányban ugyanis már a Black Friday keretében alkalmazott ár lesz a referencia, hiszen az az ár tekinthető az akciót megelőző 30 nap „legalacsonyabb áranak”.

Szintén felmerülhet, hogy milyen hosszan lehet „akciósként” hirdetni egy terméket a kedvezményes árral anélkül, hogy az akciós ár ne minősüljön jellemző „eredeti” árnak. „Erre vonatkozóan az irányelv nem tartalmaz szabályokat, értelmezésünk szerint továbbra is az Fogyasztóvédelmi törvény és a GVH gyakorlata lesz irányadó e körben, érdemes tehát ezekre kiemelt figyelmet fordítani” – egészítette ki Pintér Anna, a CERHA HEMPEL szakértője.

Szintén nem világos, hogy az új jogszabály hatálya alá fognak-e tartozni az outlet áruházak ármegjelenítési gyakorlatai, ugyanis az ilyen jellegű boltok sajátossága az, hogy saját, a piaci átlag árszínvonalhoz képest olcsóbb áraik mellett az ajánlott fogyasztói árat, tehát nem saját árukat tüntetik fel referenciaként. Hasonló kérdést vet fel az ún. induló ár (,,launching price”) használata, amikor egy új terméket a fogalomba helyezése utáni rövid időszakban a népszerűsítés érdekében alacsonyabb áron tesznek elérhetővé, mint amin később hosszú időn keresztül értékesíteni tervezik. Megítélésünk szerint mindkét esetkör előnyös megoldás a fogyasztók részére, és a kedvezmények bemutatása az azokról szóló hasznos tájékoztatás a részükre, mégis kérdés, hogy a kereskedőknek az új szabályok alapján jövő májusától lesz-e lehetőségük ilyen típusú árfeltüntetésre.

A magyar hatóságok szerepe az árfeltüntetéssel kapcsolatban

Érdemes megjegyezni azt is, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az elmúlt időszakban számos döntésében foglalkozott már az eredeti ár feltüntetésével kapcsolatos kérdésekkel. Az eMAG ügyben a GVH megállapította, hogy a társaság nem megfelelő gondossággal alakította ki és ellenőrizte az árfeltüntetési gyakorlatát, azaz nem tudta igazolni, ténylegesen alkalmazta-e az akciók során feltüntetett eredeti árakat. A hatóság a bírság csökkentése és a jövőbeni jogkövetés elősegítése végett elfogadta a vállalkozás azon vállalását, hogy az irányelv átültetését szolgáló Kormányrendelet szabályait magára nézve hamarabb alkalmazza, az eredeti árak és százalékos kedvezmények kommunikációjakor. Az ún. „Hut” ügyben szintén arra jutott a GVH, hogy valótlanok a vállalkozás által meghirdetett százalékos kedvezmények, mert sok termék esetén nem azonosítható az alapár, melyhez képest a kedvezmény értelmet nyerne, vagy az alapárat a vállalkozás csak nagyon rövid ideig alkalmazta. Érdekessége az ügynek, hogy a GVH a Hutnak az eMAG-éhoz hasonló, az árkommunikációs gyakorlatának irányelvvel összhangban történő módosításával kapcsolatos vállalásait nem találta elfogadhatónak. A Hivatal mindezt azzal indokolta, hogy álláspontja szerint e szabályokat belátható időn belül valamennyi vállalkozásnak végre kell majd hajtani, arra a piac szereplőinek egyébként is készülniük kell.

Az előrelátás és a felkészültség kiemelt szerepe

„Látható tehát, hogy érdemes tisztában lenni a jogszabályi változásokkal és felkészülni az árkedvezmény kommunikációjának 2022 májusától alkalmazandó követelményeire. A jövőben különösen figyelni kell a GVH elvárásaira, amely mellett a vállalkozások gyakorlatának természetesen továbbra is maradéktalanul meg kell felelniük a Fogyasztóvédelmi törvény és a UCP irányelv rendelkezéseinek” – zárta gondolatait Priskin Boglárka.

Mit nem szabad mondani egy gyerekeknek szóló reklámban?

A gyermekeknek szánt reklám közzététele önmagában nem tilos, ugyanakkor arra ügyelni kell, hogy a reklám nem szólíthatja meg, motiválhatja közvetlenül a gyermeket adott termék vagy szolgáltatás megvásárlására, igénybevételére. Szintén tilos a gyerekeket arra buzdítani, hogy győzzék meg szüleiket, hogy vásárolják meg számunkra a reklámozott terméket. Alapvető elvárás tehát, hogy a gyerekreklámokban kerülni kell a szerezd meg / gyűjtsd össze / keresd / vedd meg, vagy hasonló kifejezések alkalmazását. A fenti szabályokat be nem tartó gyerekreklámok a törvény értelmében annak vizsgálata nélkül minősülnek jogsértőnek, hogy az eljáró hatóság (legtöbb esetben a GVH) értékelné, hogy a reklám milyen szerepet játszhatott a gyermek (vagy szülője) vásárlási döntésében. Ezen – úgynevezett feketelistás – törvényi tényállás értelmében a 14 év alatti személyek minősülnek gyermekkorúnak, de a GVH a 14 és 18 év alatti korosztályt is sérülékeny, a reklámok befolyására különösen fogékony fogyasztói körnek tekinti és szigorúbb mércét alkalmaz a nekik szóló reklámok értékelésekor.

A Bayer Hungária Kft., a WALMARK Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és a Béres Gyógyszergyár Zrt. vállalkozásokkal szemben összesen 78 millió Ft bírsággal végződő eljárásokban a GVH a vállalkozások által gyártott, ajándéktárgyakkal összecsomagolt gyermekvitaminokat (Actival Kid, Marslakócska, Supradyn Kids) népszerűsítő egyes reklámokat találta jogsértőnek. A vizsgált reklámokat gyermekcsatornákon sugározták; a hirdetések felszólító módú, tegeződő kifejezéseket használtak és azok képi világa is alkalmas volt a gyermekek figyelmének felkeltésére. Ezen szempontok együttes értékeléséből a GVH arra jutott, hogy a reklám a gyermekkorúakat közvetlenül igyekezett motiválni a vitaminok és a hozzá tartozó ajándékok megszerzésére.

Irányt mutat a GVH

A fenti ügyek lezárásával közel egyidőben, 2020 év elején a GVH közzétette a gyermeknek szóló reklámokkal kapcsolatos iránymutatását. A szakmai anyag célja, hogy a piaci szereplőknek elmagyarázza, hogy a GVH milyen körülményeket vesz figyelembe, mikor azt vizsgálja, hogy egy adott reklám gyermekkorúakat célzott-e, vagy elérte-e a gyerekeket. Ez ugyanis a jogsértés megállapításának egyik feltétele. Az iránymutatás arra is kitér, hogy milyen szempontokat vizsgál a GVH, amikor azt értékeli, hogy a reklám tartalmazott-e közvetlen felszólítását adott termék megszerzésére vagy szolgáltatás igénybevételére. Ez utóbbi körülményt a GVH-nak szintén bizonyítania kell a jogsértés megállapításához. „A gyermekeket célzó reklámokat megjelenésük előtt nem csak abból a szempontból érdemes vizsgálni, hogy a tervezett marketingkommunikációk megfelelnek-e a gyermekreklámokra vonatkozó összetett törvényi feltételeknek, hanem figyelemmel kell lenni a GVH esetjogára és iránymutatásaira is” – mondta Priskin Boglárka, a CERHA HEMPEL versenyjogi szakértője.

Kérdezd Bongót

A GVH legutóbb a Bongo ügyben állapította meg, hogy a Global AQA Pty Ltd. nevű, Ausztráliában bejegyzett vállalkozás jogsértő módon, közvetlenül szólította fel a kamasz korosztály tagjait, hogy vegyék igénybe az eljárás során vizsgált „Ask Bongo” fantázianevű kérdezz-felek játékot. A GVH megállapította a döntésében, hogy a Bongo szolgáltatást olyan csatornákon (Középsuli Youtube sorozatban, TikTokon és Instagramon közzétett influenszer hirdetések stb.) népszerűsítették, amelyeken a kamasz korosztályhoz könnyen eljuthatott. A vloggerek és influenszerek által közzétett tartalmak különösen meggyőzőek, hatásosak lehetnek adott szolgáltatás népszerűsítésére a kamasz korosztályban. A GVH megfogalmazta azt is, milyen elvárásokat támaszt a vállalkozásokkal szemben annak megakadályozására, hogy adott szolgálatás közvetlen igénybevételét célzó reklámok ne jussanak el gyermekhez (pl YouTube-on targetálás, gyermekcsatornák kizárása). A vizsgált hirdetések a közvetlen felszólításnak minősülő „swipe up”, „küldd el” kifejezéseket tartalmazták, melyek a kamaszokat arra motiválták, hogy kérdéseket tegyenek fel Bongonak (emelt díjas) SMS-en keresztül, miközben még személyes adataikat is megküldték az üzemeltetőnek. A Bongót népszerűsítő influenszer hirdetésekkel még az is probléma volt, hogy – ellentétben a GVH által elvártakkal – nem derült ki a posztokból, hogy a véleményvezér ellenszolgáltatás fejében népszerűsíti a játékot. A hirdetések nem tartalmazták a szolgáltatás árát és az adatok kezelésének legfontosabb jellemzőit sem, amelyek a játékban történő részvétellel kapcsolatos döntés meghozatalában fontos szempontot kellett volna, hogy játszanak.

Az eljárásban vizsgált influenszer hirdetések esetén a gyermekreklámokkal, valamint a szerkesztői tartalomnak álcázott reklámmal kapcsolatos jogsértések tekintetében nem csak a Global AQA Pty Ltd. felelősségét állapította meg a GVH, hanem a posztok közvetítésében, kidolgozásában és megvalósításában résztvevő marketingügynökségekét is. A törvény rendelkezései szerint a reklámok kialakításában, megjelentetésében közreműködő vállalkozások (ügynökségek) felelőssége akkor állapítható meg, ha a reklám megjelenítése önmagában is jogsértő. Mentesülhet a felelősség alól az ügynökség, ha bizonyítani tudja, hogy mindenben csak a megrendelő (reklámozó) utasításait követte. A GVH a marketingügynökségek felelősségét azért is látta megállapíthatónak, mert az ügynökségeknek lehetőségük lett volna a gyermekhez eljutatott tartalmak, felhívások szűrésére, hiszen ők választották ki az influenszereket, a megjelenési csatornákat, velük egyezették a posztok/videók tartalmát, grafikai megjelenítését. Jelen ügyben az ügynökségek ugyanakkor mégsem tettek a tartalmak szűrésére vonatkozó lépéseket. Az eljárás alá vont hat marketingügynökség közül négy vállalkozást marasztalt el a GVH és kötelezte a vállalkozásokat, hogy dolgozzanak ki megfelelési szabályzatokat a jövőbeni jogsértések elkerülése végett.

„Az egyik vállalkozás, amellyel szemben a GVH az eljárást megszüntette, a vizsgálati jelentésre adott észrevételeiben rámutatott arra, hogy a jelentésben bemutatott influenszer hirdetések nem köthetőek a vállalkozásához, ezért a jogsértésért nem vonható felelősségre a GVH rendelkezésére álló adatok alapján. A GVH egyetértett ügyfelünk érvelésével és vele szemben megszüntette az eljárást – mondja Priskin Boglárka. – Fentiekkel kapcsolatban fontos tehát látni, hogy a GVH kiemelten vizsgálja a marketingügynökségeket, és cselekvő, aktív magatartását vár el tőlük a fogyasztóvédelmi jogsértések elkerülése érdekében. Minden ügynökségnek tehát kiemelt erőfeszítéseket kell tennie, hogy reklámjaik nemcsak a törvény betűjének, de a GVH esetjogának is megfeleljenek.”