A Prezi, az espell és a Google által 2013-ban indított Nyitottak Vagyunk kezdeményezés pár év alatt nonprofit szervezetté és társadalmi vállalkozássá nőtte ki magát. Az elmúlt tíz évben a több mint harminc nyilvános kampány mellett a szolgáltatásaikon keresztül gyakorlatban hasznosítható tudást és iránymutatást biztosítanak a vállalati szférának arról, hogyan lehet a nyitottságot a munkáltatói márka és a mindennapi működés alappilléreivé tenni. Ilyen például az inkluzív menedzsment kialakítását fókuszba helyező vezetői képzésük, a vállalati sokszínűséget mérő munkavállalói felmérésük, vagy az inkluzív toborzásról és kiválasztásról szóló workshopjuk. Mára a Nyitottak Vagyunk Európa egyik legnagyobb DEI-fókuszú üzleti koalíciója. Évről évre nagyszámú cég csatlakozik országos kampányaikhoz, 2019-ben a nyitott vállalati kultúrát hirdető, a Forbes-szal közös kezdeményezés nyilatkozatát 100 cégvezető írta alá.

“Amikor 2013-ban a Google, az espell és a Prezi összefogott, már az első néhány hétben 450 cég csatlakozott hozzánk. Ezek a vállalkozások és szervezetek már akkor megértették, hogy a sokszínűség és elfogadás a kiemelkedő üzleti működés alapfeltételei. Mára több mint 1100 céget tömörítő közösség vagyunk, akik több mint 110 000 alkalmazottat képviselnek. A kampányok és projektek mellett a szolgáltatásokkal mára nemzetközi példává vált a Nyitottak Vagyunk.” – mondta Árvai Péter, a Prezi vezérigazgatója és társ-alapítója, egyben a Nyitottak Vagyunk alapítója.

Az első tíz évhez képest nem változott a Nyitottak Vagyunk manifesztója, a céges sokszínűséggel foglalkozó legnagyobb régiós eseményükön, az idei OPEN Conference-en bemutatott kampányfilmben 33 új nagyvállalat vezetője közösen tette le a voksát az ítélkezésmentes, nyitott és befogadó vállalati kultúra építése mellett. Idén olyan nagyvállalatok csatlakoztak stratégiai partnerként, mint az RTL, vagy a legnagyobb hazai média-, digitális és kreatívügynökség, a Publicis Groupe Hungary. A Nyitottak Vagyunk a következő tíz évben ugyanezen értékeket megőrizve emeli új szintre tevékenységi köreit.

„Mára eljutottunk oda a Nyitottak Vagyunkkal, hogy nem csak beszélünk a változás szükségességéről, hanem meg is teremtjük magát a változást a hozzánk csatlakozott vállalatokkal közösen. Az évek alatt kifejlesztett gyakorlati DEI-programjainkkal egyedülállóan tudjuk lefedni a nyitott vállalati kultúraépítéshez kapcsolódó szolgáltatási spektrumot. Nemcsak hazai, hanem regionális szinten is kézzelfogható segítséget nyújtunk a cégeknek a DEI láthatóság, képességfejlesztés és mérés területén” – mondta Sásdi Helga, a Nyitottak Vagyunk igazgatótanácsának elnöke.

A Nyitottak Vagyunk szolgáltatási spektruma három kategóriában segít a vállalatoknak a társadalmi fenntarthatóság és ESG-előírások** teljesítésében. A DEI Audit és az OPEN Survey kutatás a cégek sokszínűségének és befogadási érettségének mérésére szolgál. A cégek DEI képességfejlesztéséhez a Nyitottak Vagyunk stratégiaalkotással és annak megvalósításával járul hozzá. A harmadik kategóriát, a sokszínűségben elöl járó cégek láthatóságának növelését pedig az országos kampányok segítségével érik el.

„Az ESG-előírásoknak köszönhetően a környezeti fenntarthatóság mellé egyenértékűvé nőtte ki magát a társadalmi fenntarthatóság kérdése, a vállalatoknak már ezen a területen is konkrét eredményeket kell felmutatniuk. Az elmúlt években kidolgozott szolgáltatási portfóliónk mára túlmutat azon, hogy edukáljuk  szervezeteket a nyitott vállalati kultúra fontosságáról. Kézzelfogható stratégiát, akciótervet, jó gyakorlatokat kínálunk a társadalmi ESG-előírások teljesítéséhez.” – tette hozzá Várady Nóra, a Nyitottak Vagyunk CEO-ja.

Talán a fenti kérdésekből is világossá válik, hogy a digitalizálódó mindennapjaink mögött pörgő információ-technológiai szektor már sokkal többről szól, mint végeláthatatlan kódokról. Azok az IT-szakemberek, akik sikeresek szeretnének lenni a karrierjükben, sőt, olyan innovációkat szeretnének létrehozni, melyek valóban nyomot hagynak a világban, ki kell lépjenek a komfortzónájukból és széleskörűen fejleszteniük tudásukat. Erre kínált nem mindennapi lehetőséget a Prezi és az IBM Budapest Lab spinoff-ja, a CraftHub csapata által szervezett konferenciasorozat, mely október első hetében a magyar fővárosra vonzotta a nemzetközi techvilág figyelmét. A hibrid formátumú előadásokat az online térből is zökkenőmentesen követhette a több, mint 600 csatlakozó, a helyszíni nyüzsgés élményét pedig közel ezer résztvevő élhette át a Közép-európai Egyetemen – a legtöbben az Egyesült Államokból, Németországból és hazánkból érkeztek.

A fejlesztések kulcsszereplői lettek az adatok – használjuk őket jól!

Az egyhetes tudásdömpinget a Crunch konferencia nyitotta meg, mely az üzleti szempontból is egyre fontosabbá váló data science, illetve a BI (üzleti intelligencia), és data engineering gyakorlati kérdéseivel foglalkozott, ezt pedig a sikeres product management alapjait boncolgató egynapos Impact követte. A sort az Amuse programja zárta, minden oldalról körbejárva a felhasználói élmény (UX) területének legaktuálisabb kérdéseit és trendjeit. Az eseménysorozat nagy erénye idén is az volt, hogy a sokszínűségre és a kapcsolatépítésre helyezte a hangsúlyt, ez pedig évek óta a szervező Crafthub egyik fő célkitűzése. „Mi elsősorban olyan nemzetközi közösséget szeretnénk létrehozni a rendezvényeinkkel, amely a tudásmegosztásra épül, és ahol szenior és junior szakemberek, programozók, menedzserek és cégvezetők laza keretek között beszélhetnek egymással a munkájuk során szerzett tapasztalatokról. Egyre több faktor játszik szerepet a sikerben a techvilágban is, a kihívásokkal pedig együtt a legkönnyebb megküzdeni” – mondja Baccifava Médea, az eseményt szervező CraftHub egyik alapítója.

Nos, hasznos szakmai fogásokban és újító gondolatokban ezúttal sem volt hiány – ahogy a neves nemzetközi előadókban sem. Kathleen Maley (Experian) arra hívta fel a közönség figyelmét, hogy a legtöbb fejlesztői csapatban még mindig kívülállóként tekintenek az adatokkal foglalkozó analitikusokra, akiknek csupán annyi a szerepük, hogy igazolják a kollégák munkájának eredményességét. A szakember jó gyakorlatokkal mutatott rá, hogy a big data bizony sokkal több hasznos információt rejt magában, mint azt a fejlesztők gondolnák, így érdemes sokkal jobban bevonni a folyamatokba adatelemzőket, akik a számokat látva fel tudják tenni a megfelelő kérdéseket, és irányt tudnak mutatni, ha például egy applikáció nem úgy teljesít, ahogy várták. Daniel Thomason (Google) azonnal alkalmazható modellt mutatott be arról, mire kell koncentrálnunk IT termékmenedzserként egy startupnál, egy kis cégnél vagy éppen egy terjeszkedő nagyvállalatnál, hogy személyes és szervezeti sikereket könyvelhessünk el. Gadi Weislovits (Wise) a piaci növekedés és a felhasználói elégedettség összefüggéseiről beszélt elgondolkodtató előadásában – írják.

Ideje, hogy a technológia visszakanyarodjon az emberhez

Itt is megmutatkozik, milyen szépen összesimult a három, látszólag teljesen önálló tematikával induló esemény programja, hiszen a hetet záró Amuse konferencia már teljes mértékben a felhasználói élményre koncentrált. Jól tudjuk, hogy ma már ez is egyértelműen kulcsterületnek számít a fejlesztői világban, ami nem is csoda, hiszen az emberek 75%-a az alapján ítéli meg a weboldal és a szolgáltató hitelességét, hogy mennyire nyeri el a tetszését a dizájnja, ha pedig bármelyik funkció rosszul működik mobilon, akkor semmi esély az üzleti sikerre.

Az előadók azonban ennél sokkal mélyebbre hatoltak a felhasználók működésének megértésében: Rama Gheerawo (Royal College of Art) arról beszélt, hogyan érthetünk el átütő erejű hatást a fejlesztéseinkkel, ha az elfogadásra, empátiára és kreativitásra támaszkodunk, a racionalitást pedig hátrébb szorítjuk. Korra, nemre, származásra és egyéni képességekre való tekintet nélkül kell párbeszédet kezdeményezni és igazán megérteni a felhasználókat, akik számára így lehet valódi értéket teremteni. A szakember bemutatta egyik kedvenc fejlesztését és annak születését: a virtuális valóságra épülő programmal különböző helyzetekbe helyezhetik a segítők a paranoiás betegeket, akik így fontos támpontot kapnak állapotuk megértéséhez és a sikeres terápiához.

„Nagyon örültünk annak, hogy az idei előadások között kifejezett hangsúlyt kapott az emberi tényező: az IT-szakemberek ugyanis nem csupán profik, hanem elsősorban magánemberek, akik maguk is szeretnének sikert tapasztalni a munkájukban és pozitív változást hozni mások életébe. Ezt kell szem előtt tartani a mindennapi feladatok során, hiszen így születhetnek olyan fejlesztések, melyek nem csak egy vállalatnak vagy egy személynek teremtenek értéket, hanem az emberiségnek összességében – és végülis ez a technológiai innováció lényege. Ebben a témában kiemelkedő volt Sebastian Gier (Footprint) előadása is, aki egy 75 dizájnerrel készült interjúsorozat főbb tanulságait osztotta meg a hallgatósággal” – foglalja össze az elhangzottakat Baccifava Médea.

Idén december 7. és 9. között tartották meg a Strech konferenciát, mely a legfrissebb menedzsment trendeket és gyakorlatban is hasznosítható tippeket vette sorra tapasztalt cégvezetők, tanácsadók és a sikeres szervezetek titkait kutató szakemberek segítségével. Az együtt gondolkodásra és a tudásmegosztásra talán még soha nem volt ekkora szükség, hiszen minden eddiginél gyorsabban gyarapodik az emberiség birtokában lévő szinte átláthatatlan információhalmaz, világunk pedig szélsőségesebb és kiszámíthatatlanabb, mint valaha – így a vezetők is mind nehezebb kihívásokkal találják szembe magukat. “Azok a szervezetek tudnak ma sikeresek lenni, amelyek képesek magas szintű együttműködésre, tulajdonosi szemlélettel és eredményfókusszal rendelkeznek, gyorsan reagálnak a változásokra és folyamatosan kapcsolatban vannak a környezetükkel. A modern menedzser legfontosabb feladata, hogy megteremtse az efajta működés lehetőségét és terét” – mondja Baccifava Médea, a konferenciát szervező CraftHub egyik alapítója.

Menedzser legyen a talpán…

Nem meglepő módon a változások kezelése és a sikeres krízismenedzsment, a vezetői szerepek közötti eligazodás, a COVID-kompatibilis működés biztosítása, valamint az ezeket segítő csapatépítési és szervezetfejlesztési témák kerültek az idén 9. alkalommal jelentkező Strech fókuszába. A Prezi, a Bitrise vagy éppen a GitHub menedzserei mellett neves kutatók és tanácsadók adtak mélyebb betekintést a vezetés tudományának rejtelmeibe. Damon Centola (University of Pennsylvania) a hálózatelméletet hívta segítségül, hogy bemutassa, hogyan lehet sikeresen fejleszteni a vállalati kultúrát a megfelelő “terjesztők” azonosításával és bevonásával. Alan Watkins (Complete), aki korábban a brit olimpiai csapat coach-a volt, arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbiaknál sokkal több dimenzióban kell ma helyt állnia egy vezetőnek: az üzleti sikerek és a bevételek biztosítása mellett képviselnie kell a közös víziót és célokat, fejleszteni a vállalati értékeket, hatékonyan menedzselni a humánerőforrást, ráadásul saját jólétére, az önfejlesztésre és a márkaépítésre is időt kell szakítania – vagyis a 4D-s vezetők korát éljük.

A hazai előadók táborát erősítette Kemény Dénes, aki három olimpiai bajnoki címig vezette a magyar férfi vízilabda válogatottat, így tud egyet s mást a sikeres csapatépítésről, motivációról és arról, hogyan hozhatja ki a maximumot az emberekből: “Talán a legnehezebb dolog az edzői munka során, amikor nehéz helyzeteket, rosszul induló meccseket kell valahogy egyenesbe hozni. Az én tapasztalaton az volt, hogy ha taktikát váltottunk az ilyen szituációkban, nem csak az ellenfelet leptük meg, de a játékosok is azonnal magabiztosabbak lettek. Rengeteg fogás adódik az élsport világában, melyet az üzleti életbe vagy a szervezetépítésbe is sikerrel lehet átültetni”. Joseph Pelrine agilis pszichológus pedig arról beszélt a hallgatóságnak, miért fontos, hogy adatokkal és objektív mérőszámokkal is értékelhetővé tegyük a csapatok működését vagy például a diverzitással elért eredményeket: ha nem tudsz mérni valamit, fejleszteni sem fogod tudni.

Nők, COVID, karrier

A koronavírus-járvány ismét megmutatta, hogy az egész társadalmakra ható krízishelyzetekben gyakran sokkal nagyobb teher hárul a hölgyekre, így a karanténidőszak, a munkahelyi racionalizálások és a beszűkülő üzleti lehetőségek levét is leginkább a nők itták meg. Az idei Strech konferencia 0. napján a Morgan Stanley munkatársai személyes történeteiken keresztül mutatták be, hogy milyen karrierút várhat a nőkre a technológia férfiak uralta világában, hogy hogyan lesz informatikus szakember egy óvónőből vagy egy vendéglátósból, és persze a rugalmas munkavégzés és a munka-magánélet egyensúly kérdéseit is körbejárták. “Habár napjainkban a női vezetők száma egyre magasabb, még mindig találkozhatunk egyenlőtlenségekkel ezen a területen is. Mivel a diverzitás fontos volt számunkra a konferenciaprogram kialakítása során, így külön figyelmet fordítottunk arra, hogy kisebbségek is képviseljék magukat az előadók között, valamint a nemek aránya is kiegyenlített legyen. Linda Rising előadása a vállalati ösztönzőeszközökről vagy Jutta Eckstein ízelítője a szervezeti agilitást támogató BOSSA nova módszerről igazi csemegének számítottak” – teszi hozzá Baccifava Médea.

A Startupinfo oldalán a látogatók egy-egy kiemelt területtel – például blockchain technológiával vagy robotikával –, illetve népszerű márkákal vagy startupokkal – így a Snapchattel vagy a Prezivel – találkozhatnak. A tudásbázis olvasói legtöbbször a Magyar startup rovatban a hazai cégekkel, innovációkkal kapcsolatos híreket keresik, legyen az a Netpincér újítása, a Teqball piaci térnyerése vagy a személyre szabott gyógyszeres kezelésekkel kapcsolatos itthoni fejlesztések.

A közel 50 ezer kattintás alapján a magyar olvasóknak az okos eszközöket és otthonokat bemutató híranyagokon is megakad a szemük, amelyek a technológia segítségével könnyíti meg életünket. A látogatókat különösen érdekelte a Makerphone nevű telefon, amit használója szerelhet össze saját ízlése szerint, vagy a testen hordható okoseszközök tudását egyetlen alkalmazásba terelő magyar fejlesztésű app, a Fitpuli. Sokan kerestek rá az Amazon virtuális intelligens asszisztenséről, Alexáról szóló tudósításokra is.

Szintén népszerű a látogatók körében a Tesla – a Startupinfo.hu adatbázisában több mint 1100 cikk érhető el róla. A cég elektromos autóiról, illetve általában az elektromos autózásról szóló hírek a legnépszerűbbek. Sokan voltak kíváncsiak a Tesla mesterségesintelligencia-chipjére, amely biztonságosabbá és fejlettebbé is teszi majd az önvezető kocsikat. A cég vezetője, Elon Musk kommentárjait és botrányos megnyilvánulásait is szívesen követik a témára fogékony magyarok.

Az Uber iránt is sokan érdeklődnek, elsősorban a cég fejlesztéseiről és terveiről olvasnak, ahogy vállalat a legváltozatosabb eszközökkel próbálja megreformálni a városi közlekedést, a repülő taxiktól kezdve az önvezető autókon és kamionokon át az uberes autók közúti biztonságát növelő mobilos alkalmazásig.

A magyar olvasókat ugyancsak izgalomban tartja a fintech, azaz az újgenerációs pénzügyi technológiákkal kapcsolatos hírek. A legnépszerűbb téma a mobilfizetés, Kínában több mint százmillióan már nem használnak se készpénzt, se kártyát, csak a telefonjukat. Számos kattintást kaptak a bankok számára konkurenciát jelentő fintechstartupok – a Revolut, a Robinhood vagy a Freetrade –, amelyek most jutalékmentes részvénykereskedéssel foglalkozó brókercégeket indítanak Európában.

A Startupinfo.hu rendszerének alapja a Filter.hu saját fejlesztésű hírgyűjtő algoritmusa és testre szabható, egyedi kialakítású webes megjelenítési felülete. A portál automatizáltan gyűjti és szerkesztők által kategorizálva, témákba rendezve teszi közzé a startupokkal kapcsolatos – magyar és angol nyelvű online forrásokból származó – híreket és információkat. A hír címe és néhány szavas bevezetője alapján a látogatók továbbkattinthatnak az eredeti hírforrásra.

Egyedi kialakításának köszönhetően a Startupinfo lehetővé teszi azt, hogy az egyes startup cégek saját maguk kezeljék, frissítsék a legújabb hírekkel a róluk szóló témát a platform szerkesztőségi rendszerében. A lehetőség iránt érdeklődő startup cégek az info@startupinfo.hu címen jelentkezhetnek.

A Filter hírgyűjtő portálról

A Filter.hu innovatív hírgyűjtő portál célja, hogy nemzetközi szinten is megváltoztassa a hírfogyasztás módját. A Filter működésének lényege, hogy az interneten található információkat könnyen érthető és jól kezelhető témákba rendezi. Az innovatív megoldás így az aktuális témakörökre helyezi a hangsúlyt, ami az információk személyre szabottabb szűrését és egy terület alaposabb megismerését is lehetővé teszi a felhasználók számára. A portál rendszerének alapja a saját fejlesztésű hírgyűjtő szoftver és az egyedi kialakítású webes megjelenítési felület. A témák gyűjteménye az aktuális politikai és gazdasági történésektől, a legnépszerűbb bulvárhíreken, sztárkapcsolatokon, karikatúrákon, lakberendezésen, érdekes történelmi eseteken, technológiai újításokon, illetve hobbikon át egészen az egyes sportágakig terjedhet. A Filter algoritmusa alkalmas arra, hogy egyedi portálok is felhasználhassák hírszűrési megoldásokra. A STARTUPINFO az első portál, amely a Filter motorjával kezdte meg működését.

Az Év Menedzsere címet Váradi J. József, a Wizz Air alapítója és vezérigazgatója, az Év Fiatal Menedzsere címet pedig Árvai Péter, a Prezi társalapítója és vezérigazgatója kapta. Dr. Beck György, a Vodafone Magyarország Zrt. elnöke Életmű Díjat kapott.

A Menedzserek Országos Szövetsége február 18-án adta át az Év Menedzsere és az Év Fiatal Menedzsere díjakat a XXIII. Menedzser Bál és Díjátadó Gálán, a Corinthia Hotel Budapestben.

A pályázaton ajánlás vagy direkt jelentkezés útján azok a magyar vállalatvezetők vehettek részt, akiknek meghatározó szerepük van vállalatuk irányításában és sikereiben. Előnyt élveztek azok a pályázók, akik 2016-ban vállalatukkal kimagasló eredményeket értek el. Jelöléseket a MOSZ által felkért kamarák (Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, AmCham, Brit Kereskedelmi Kamara, Joint Venture Szövetség, MGYOSZ, FIVOSZ) és a Bod Péter Ákos elnökletével működő Jelölő Bizottság tagjai tehettek. A három jelöltet mindegyik kategóriában a Fekete István, Hegedűs Éva, Jaksity György és Mosonyi Györgyrészvételével működő Jelölő Bizottság választotta ki, végül a díjazottakról a Menedzserek Országos Szövetségének Elnöksége titkos szavazással döntött. „A díjak rangját az adja, hogy a szakmaiságot helyezi a középpontba és pozitív vezetői mintát mutat, segítve ezzel a modern, európai vezetési kultúra kialakítását, növelve a menedzser szakma presztízsét” – nyilatkozta Szirmák Botond, a Menedzserek Országos Szövetségének elnöke, a Provident Pénzügyi Zrt. vezérigazgatója.

Az Év Menedzsere: Váradi J. József, a Wizz Air alapítója és vezérigazgatója

Váradi J. József a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett közgazdászként 1989-ben. 1991-től a Procter & Gamble-nél, majd 2001-től a Malévnél szerzett vezetői gyakorlatot. 2001 és 2003 között a Malév vezérigazgatója volt. 2003-ban alapítóként létrehozta és azóta is ő irányítja Közép- és Kelet-Európa legnagyobb diszkont légitársaságát. Vezetésével 2015-ben a Wizz Air Holdings Plc részvényeit bevezették a londoni tőzsdére, a vállalat 2016-ban 1,43 milliárd eurós bevételt generált és 3000 alkalmazottjával 23 millió utast szállított. 2007-ben az Ernst&Young tanácsadó cég Az Év Üzletembere választásán „A merész újító” Díjat, 2009-ben pedig a Figyelő TOP 200 Gálán „Az előző évtized leginnovatívabb vezetője” különdíjat kapta meg.

Az Év Fiatal Menedzsere: Árvai Péter, a Prezi társalapítója és vezérigazgatója

Árvai Péter üzletember, fejlesztő, a Prezi társalapítója és a Bridge Budapest elnöke. 2008-ban társalapítóként vett részt a prezi.com megszületésében. A vállalkozás Budapestről indult, de ma már San Franciscóban és Mexikóvárosban is van irodájuk, ahol több mint 250 embert alkalmaznak. Elérték a 75 milliós felhasználói számot, és havonta egymillió új felhasználóval büszkélkedhetnek. A Prezi célja, hogy segítse az embereket a hatékony kommunikációban, a Prezi elnökének víziója pedig egy olyan Magyarország, ahol büszkék arra, hogy értékeket és tudást hoznak létre a világ számára. Árvai Péter vallja, hogy Budapestről is meghódítható a világ. Ezért a Bridge Budapestben tudásátadó rendszereket hoztak létre tehetséges, kreatív magyar fiataloknak. Megalapították a Széchenyi-Bridge díjat, mellyel azokat a vállalkozókat ismerik el, akik a Széchenyi István által megfogalmazott vállalkozói értékeket képviselik Magyarországon.

Életmű Díj: dr. Beck György, a Vodafone Magyarország elnöke

A matematikus végzettségű üzletember az utóbbi két és fél évtizedben a Digital Equipment Corporation, a Compaq, majd a HP hazai leányvállalatát is irányította. 2007-ben lett a Vodafone hazai leányvállalatának vezetője és a Vodafone a magyar mobil távközlési piac egyik leginnovatívabb és legdinamikusabban fejlődő szereplőjévé vált. 2011 októbere óta a Vodafone Magyarország elnökeként folytatja munkáját. Társelnöke a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének, a Magyar Vízilabda Szövetségnek és a Kínai-Magyar Üzleti Tanácsnak, és elnökségi tagként támogatja a MOBmunkáját. 2011 óta a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójaként vesz részt a jövő nemzedék vezetőinek kinevelésében. 2014-ben egyik alapítója a SEED (School for Executive Education and Development) regionális vezetői iskolának, amely a térség meghatározó felsővezetőinek szervez kurzusokat nyolc országban. Az elmúlt két évtizedben több mint húsz társadalmi és szakmai díjat kapott: több ízben volt az Év Informatikai Menedzsere (1997., 1999.), elnyerte Az Év Menedzsere (2000.), a Leginspirálóbb vezető (2002.), az Év Üzletembere (2003.) – A példakép – különdíjat /Ernst & Young /), 2005-ben pedig megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti keresztjét.

Az Inc. magazin az Egyesült Államokban már 2007 óta publikálja a legnagyobb növekedést elérő cégek ötezres listáját, Európára másodszorra készítettek ilyen elemzést. A Bisnode Magyarország a legjobban fejlődő magyar vállalkozások teljesítményét elemezte.

A 2016-os listára az az ötezer vállalkozás kerülhetett fel, amelyek 2011-ben minimum 200 ezer eurós, illetve 2014-ben legalább 2 millió eurós árbevételt produkáltak, továbbá európai székhelyű, magánkézben lévő, önálló társaságok voltak. A jelentkező cégek végső rangsorát a 2011 és 2014 közötti bevétel-növekedésük százalékos értéke szerint határozták meg.

A tavalyi listához képest sokat erősödött a mezőny, míg akkor az első helyhez közel 7,5-szeres, addig idén már közel 12-szeres növekedésre volt szükség a vizsgált periódus alatt. A lista végén is látványos növekedést tapasztalhattunk; idén legalább 92 százalékos értékesítés-növekedésre volt szüksége, míg egy évvel korábban mindössze 34 százalék is elegendő volt az utolsó helyek valamelyikére. Az erősödő mezőny ellenére a magyar cégek száma csaknem százzal – 185-ről 280-ra – növekedett egy év leforgása alatt, így hazánk a korábbi kilencedik helyről a hetedik legtöbb céget felvonultató európai ország lett.

A tavalyi TOP 10 országból Nagy-Britannia több mint duplájára növelte részarányát a listán, így a hetedik helyről előlépett a második helyre. Bár a svéd cégek számában is tíz százalék feletti növekedést tapasztalhattunk, idei elsőségüket mégsem ennek, hanem a francia és olasz cégek számában történő visszaesésnek köszönhetik. Előbbi több mint ötven, utóbbi több mint nyolcvan százalékkal redukálódott egyik évről a másikra. Spanyolország egy éve még kevesebb, mint 100 résztvevővel képviseltette magát, ám számuk ebben az évben már megközelítette a 400-at, sőt a lista első helyezettje is egy spanyol vállalkozás lett. Ugyancsak idén debütált 200 feletti cégszámmal Szlovákia és Portugália a 10 legtöbb céget számláló országok listáján, kiszorítva ezzel Litvániát és Lettországot is.

Megerősödő feldolgozóipar

A felsorolásban szereplő cégek tevékenységét vizsgálva már tavaly is az építőipar és a feldolgozóipar képviseltette magát a legnagyobb arányban. Harmadik helyre szorultak az üzleti termékek és szolgáltatások, melyet az étel- és italgyártás, illetve a szállítás és logisztika követett. 2016-ban a feldolgozóipar aránya megerősödött, így átvette a vezetést a 14 százalékon stagnáló építőipartól. A kiskereskedelem feljött a harmadik helyre a hatodikról, míg az üzleti termékek és szolgáltatások iparága visszaszorult a negyedik helyre, az étel- és italgyártás pedig a hatodik helyen zárt. A szállítás és logisztika követően maradt az ötödik. Legalacsonyabb részaránnyal a számítógépalkatrész-gyártók kerültek fel a listára mindössze 7 céggel. Érdekesség, hogy a 7 cég közül kettő Magyarországon került bejegyzésre.

Három magyar vállalkozás a top 100-ban

A lajstromozott magyar cégek között a kiskereskedelmi, az építőipari továbbá a szállítás és logisztikai cégek némileg felülreprezentáltak az összeurópai arányokhoz mérten, míg az üzleti termékekkel és szolgáltatásokkal, illetve IT szolgáltatásokkal foglalkozó cégek valamelyest alulteljesítettek, a feldolgozóipar pedig igazodott az európai átlaghoz.

A Magyarországot képviselő cégek között túlsúlyban vannak a fővárosba vagy Pest megyébe bejegyzett cégek (40,4 és 17,9 százalék). A harmadik helyen Bács-Kiskun megye vállalkozásai állnak 4,6 százalékkal, őket követik Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye cégei 3,9 százalékkal. Az egyetlen megye, ahonnan nem sikerült egyetlen cégnek sem felkerülnie az Inc. listájára, Nógrád megye volt. A magyar élbolyba tartozó tíz vállalkozás 2011 és 2014 között összesen több, mint 500 százalékos bevétel-növekedést produkált, együttesen több mint 37 milliárd forint bevételt elérve ezzel.

A listán szereplő vállalkozások összárbevétele 861,28 milliárd euró volt, melyet 2015-re további 10 százalékkal közel 950 milliárdra tudtak növelni (95 százalékos beszámoló-feldolgozottság mellett), míg adózás előtti eredményük 60,5 milliárdról 73,8 milliárdra emelkedett.

A legnagyobb árbevétellel rendelkező öt cég bevétele 2014-ben meghaladta a 200 milliárd forintot – az ötödik legnagyobb bevételt az Auto Palace Hungary Kft. könyvelhette el, maga mögé utasítva a Hell Energyt–, míg 2015-ben a legnagyobbak 250 milliárd forint felett zártak.

A 2016-os lista első 10 magyar résztvevője

A lista legnagyobb árbevételt elérő cégei 2015-ben

Októberi számában a legmenőbb hazai márkák listázásáravállalkozott a Forbes magazin. Magyarnak a Magyarországon, magyar cégekben fogant márkákat tekintették: az nem volt kizáró ok, ha születése után egy adott márka egy ponton külföldi kézbe került, de az igen, ha eleve egy multi hozta létre, még ha kizárólag a magyar piacra szánták is. Csak fogyasztói márkákat vizsgáltak, a B2B, valamint a médiamárkákat szerkesztőségi döntéssel kizárták.

A Forbes első Legmenőbb Magyar Márkák listája bevallottan szubjektív, a szerkesztőség által felkért, a márkák világában otthonosan mozgó szakemberek és a szerkesztőség véleményét tükrözi. A zsűri tagjai voltak: Baráth Péter, a Vodafone Magyarországmarketingkommunikációs igazgatója, Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminálvezetője, Csókay Gergely, a 4Bro társalapítója, Nagy Bálint, az IBS Marketingtanszékének vezetője és Román Balázs, a Kreatív marketingkommunikációs szaklap főszerkesztője.

A lista összeállításához ajánlásokat gyűjtöttek szerkesztőségen belülről, a zsűritől, más szakmabeliektől és a Facebook népétől. Az így összegyűlt márkákat elsősorban ismertség alapján szűrték, majd három szempont – eredetiség, elérés és menőfaktor – szerint pontozták. A három szempont egyenlő ranggal számított, és a zsűri és a szerkesztőség ítéletét 1:1 arányban súlyozták.

A lista első helyén a Sziget végzett, amely a Forbes szerint évtizedes történelemmel rendelkezik, mégis képes meg-megújulni. Sőt, mára Magyarország szociokulturális életének szerves része lett. Az állandó megújulásban – ahogy Gerendai Károly, a vállalat alapító-ügyvezetője a lapnak adott interjúban fogalmaz – szerint segíti őket, hogy ma már sokkal könnyebb lemérni az igényeket, a technológiai fejlődés számos pozitív változást hozott.

Sokan beszélnek róla, azonban Magyarországon nem használják sokan, mégis, a világsiker jó helyezést hozott a Prezinek. A San Franciscóban is irodát működtető magyar cég ezüstérmes lett a Forbes listáján.

Harmadik helyen végzett a BP Clothing/BDPST, amely a budapesti lokálpatriotizmusra építve hozta létre trendi ruhamárkáját.

Negyedik helyre egy újabb IT-cég, a USTREAM, ötödik helyre a saját tejivót fejlesztett Cserpes Sajtműhely futott be, ezzel megelőzve a régió vezető fapados légitársaságát, a magyar alapítású WizzAirt, amely hatodik lett.

A listára egyaránt felkerültek kulturális márkák, mint a Művészetek Palotája (7.) és a Budapesti Fesztiválzenekar (8.) és több évtizedes múltra visszatekintő retromárkák, mint a Pöttyös (Túró Rudi) és a megújult Csepel Royal.

A Forbes legfrissebb száma szerdától kapható, a lapárbevétel 10 százalékát a menekülteket támogató civil szervezeteknek ajánlja fel a kiadó.

2014-ben a kelet-közép-európai régióban összesen több mint 10 ezer aktív kereskedő és webshop használja a PayPal rendszerét nemzetközi és országon belüli vevőinek kiszolgálására.

Az év első felében jelentősen, 21%-kal növekedett a Magyarországra érkező PayPal fizetések volumene az elmúlt év azonos időszakához képest. A legkeresettebb kategóriák között a számítógépes játékok, az autóalkatrészek, a szórakoztató-elektronikai készülékek, a divatcikkek, az utazási szolgáltatások és a szoftverek is megjelentek.

A magyarországi kereskedők 13%-a értékesíti online is termékeit, közülük pedig 33% fogadott megrendeléseket 2012-ben az EU más országaiból. A magyar online kereskedők megrendelései a PayPal információi alapján legfőképpen Európán belülről érkeznek. A nemzetközi tranzakciók 17%-a az Egyesült Királyságból, 11%-Németországból érkezik, de Észak-Amerika is jelentős felvevője a magyar kereskedők termékeinek – az átutalások 34%-a érkezik a tengeren túlról.

Sikerfaktorok a magyar kereskedők számára

A magyar online kereskedők sikeréhez jelentősen hozzájárult, hogy számos egyedi, kézműves termék készül az országban, valamint nemzetközi összehasonlításban versenyképesek az árak. A legtöbb nyugati piacokról érkező vásárló azért vásárol külföldről, mert olcsóbb (80%), illetve mert nagyobb a választék azokból a termékekből, amik náluk nem elérhetőek (79%).

Az új típusú, népszerű, történetmesélésen alapuló prezentációs eszközt kidolgozó és forgalmazó magyar vállalat, a Prezi például jelentős nemzetközi pénzforgalmat bonyolít a PayPalen keresztül. De számos népszerű kereskedő használja a PayPal szolgáltatásait – köztük például az Extreme Digital – az egyik legnagyobb forgalmú webshop, illetve a Deadcode Production, az egyik legnagyobb magyarországi jegyértékesítő.

“A kereskedelem globalizálódását segítő eszközök, mint a PayPal segítették a Prezit, hogy mára világcéggé válhasson” – mondta el Scott Kabat, a Prezi marketing vezetője. “A Prezit immár több mint 190 országban használják világszerte és a PayPal, csakúgy, mint a többi fizetési szolgáltató sokat segít nekünk abban, hogy problémamentesen és biztonságosan dolgozzuk fel a nemzetközi fizetéseket.”

„Az értékesítések globalizálódása és az internet nyújtotta lehetőségek segítettek, hogy kiterjesszük üzletünket a magyar határokon túlra. Ma 5 országban értékesítünk és egyebek mellett a PayPal rendszerét használjuk az átutalások kezelésére. Megkerestük és implementáltuk az olyan online és mobil megoldásokat, amelyek segítségével hatékonyan működtethetjük oldalunkat. Ez valóban segített számunkra vásárlóink elvárásainak teljesítésében, és új szintre emelte vállalkozásunkat” – mondta el Szarka Szilvia, az Extreme Digital marketing igazgatója.

A régió webáruházainak vásárlói – beleértve a magyarokat is – nagy számban preferálják a PayPal fizetéseket a vásárlóvédelem és adataik biztonságának okán. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a vásárlóhoz nem érkezik meg a kért termék, vagy nem felel meg a leírtaknak, úgy a teljes árat visszakapja a PayPal rendszerén keresztül. Az IPSOS Vantis európai piacokon végzett felmérése alapján a brit (helyi vásárlások esetén 62%, nemzetközi vásárlások esetén 58%), a német (65%-58%) és a francia (40%-41%) vásárlók is a PayPalt preferálják, amennyiben van ilyen opció az oldalon.

A kutatás ugyanakkor rámutat, hogy háromból csak egy nyugat-európai vásárlóban tudatosul, hogy nem saját hazájában található webshopból rendelt. Ez többek között annak is köszönhető, hogy a regionális, köztük a magyar webshopok közül is sokan futtatnak felületeket angol és német nyelven, nemzetközi domain alatt olyan szolgáltatásokkal támogatva, mint a helyi nyelven történő kapcsolattartás, mobiloptimalizált fizetési lehetőség és nemzetközi csomagkövetés.