A pályázatokat mostantól a rendes nevezési időszakban 2025. április 14-ig lehet benyújtani, a késői jelentkezési (late entry) időszak pedig április 15-től április 23-ig tart. A beérkezett pályázatokat az előzsűriből és főzsűriből álló szakmai testület hét szempont alapján értékeli.

„Az év fiatal PR szakembere” utánpótlás-díj jelentkezési határideje változatlan, május 9-ig várják a 35 év alatti vállalati és ügynökségi munkatársak jelentkezését. A nevezés ebben a kategóriában díjtalan.

A shortlistet május 9-én jelentik be, az előzsűri által kiválasztott pályázatok prezentációit 2025. május 15-én rendezik meg, ahol a nevezők háromperces előadásban mutathatják be munkáikat a zsűri és a közönség előtt.

A PREXA 2025 díjait ünnepélyes eredményhirdetés keretében 2025. június 5-én adják át.

A pályázati kiírás és a nevezési díjak elérhetők itt.

ÚJ DÁTUMOK:
Normál nevezés határideje: 2025. április 14.
Late Entry időszak: 2025. április 15–23.
Shortlist eredményhirdetés: 2025. május 9.
Shortlistes pályaművek élő prezentációja: 2025. május 15.
Díjátadó és eredményhirdetés: 2025. június 5.

A pr-szakma díjára 15 iparágban és 13 kategóriában lehet nevezni. A szakmai szervezet március 12-ig early bird, április 7-ig normál, április 14-ig pedig late entry nevezési díjjal várja a pályázatokat. A shortlistre kerültek személyes prezentációja május közepén lesz, a díjátadót június elején tartják.

Idén újra meghirdetik „Az év fiatal PR szakembere” utánpótlás-díját, ahová 35 év alatti vállalati és ügynökségi munkatársak jelentkezését várják, a nevezés ebben a kategóriában díjtalan.

Az előzsűri 20 szakemberből áll, ők online értékelik majd a pályázatokat.

A zsűri elnöke Szabó Ibolya, a Dreher vállalati kapcsolatok igazgatója.

A zsűri tagjai: Dávid Sándor, a Yettel vállalati kommunikációs igazgatója, Elkán Péter, a 4iG vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója, Hevesi Nóra, a Tesco Magyarország kommunikációs vezetője, Horváth Ágnes, a Kreatív magazin főszerkesztője, Molnár-Bánffy Kata, a Salt Communications ügyvezetője, Novák Péter, az MRSZ elnöke, Losonczi Gergely, az E.ON Hungária Csoport vállalati kommunikációs vezetője, R. Nagy András, a Próbakő Kommunikáció ügyvezető-tulajdonosa, Rózsa Iván, az Uniomedia stratégiáért és üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettese és Zubán Zoltán, a Ferling ügyvezető igazgatója.

A tavalyi évben a legtöbb pályázat a pr-vezérelt integrált kampányok, illetve a társadalmi kommunikáció kategóriában került a főzsűri elé, Az Év Ügynöksége díját a Noguchi, a kategóriák feletti fődíjat pedig az SOS Gyermekfalvak kapta.

A legtöbb pályázat a pr-vezérelt integrált kampányok, illetve a társadalmi kommunikáció kategóriában került a főzsűri elé, a legértékesebb díjakat is ezekben ítélték oda. A zsűri különösen szigorú volt, rendkívül magas szakmai kiválósági mércét állított fel, így már a bronz díjjal kitüntetett pályázatok is kiemelkedő eséllyel indulhatnak bármelyik meghatározó nemzetközi pr-versenyen.

„A PREXA zsűrije az egyik legszigorúbb volt, amelyikben valaha alkalmam volt részt venni. Tudatosan úgy értékeltük a pályázatokat, hogy a Szövetség díját a nagy nemzetközi szakmai versenyek elődöntőjének tekintettük, magasra tettük a lécet. A belépőszint az volt, hogy egy kampány átgondolt és jól kivitelezett – díjat csakis a legkiválóbb munkák kaphattak. Az, hogy épp ebben a két kategóriában került a legtöbb pályázat a shortlistre, aláhúzza a PR évről-évre meghatározóbb szerepét a kommunikációs világban: a kreatívkoncepció kidolgozása, a hatásos üzenetek kialakítása és a szerzett médián túli csatornák használata egyre inkább a PR-szakemberek feladata. A társadalmi ügyek kezelésében is kulcsszerepet játszunk, hiszen ez egyre fontosabb terület a vállalati reputáció hosszú távú építésében és védelmében” – mondta el Szántó Balázs, a zsűri elnöke, a Noguchi ügyvezető partnere.

“Idén is csak résztvevőként voltam ott az élő zsűrizésen és jó volt látni, hogy a szakmai érvek mennyire fontosak voltak az értékelés során. Egy szakmai szövetség lehetősége és felelőssége is, hogy a mennyiség mellett a minőségre figyeljen oda elsősorban és a kreativitás mellett a hitelesség, az üzleti tevékenység támogatása legyen a fő értékelési szempont. Bízom benne, hogy az MPRSZ ebben is magasra teszi a szakmai mércét” –foglalta össze Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke.

A Nemzetközi kategória arany díjasa az Avantgarde, de a többi helyezett is nagyobb eséllyel indulhat az APEX pr-toplistáján: az ezüst 20, az arany minősítés pedig 32 pontot ér, négyszeres súlyozással.

A versenyre a hagyományoknak megfelelően ebben az évben is 13 kategóriában lehetett nevezni, az iparágak száma viszont bővült a vallásos szervezetek, egyházak, egyházi fenntartású intézmények csoportjával. Az Év Ügynöksége címet a zsűri pontszámai alapján ítélték oda, a PREXA fődíját pedig a legkiemelkedőbb kampány kapta. Az átadó a Telekom Székházában zajlott.

A kiválasztott pályázók a döntőben főzsűri előtt mutathatják be kampányaikat június 10-én a MOL Campuson, a nemzetközi kategóriában beérkezett pályamunkákat egy nemzetközi zsűri fogja értékelni. A zsűritagok a prezentációk után döntenek a nyertesekről, az eredményeket az MPRSZ június 26-án hirdeti ki.

A shortlistre került pályamunkák listája és rövid leírása elérhető az MPRSZ honlapján: PREXA2024 – shortlist

A verseny zsűrije rendkívül sokszínű, a kommunikációs szakma teljes spektrumát lefedi: a shortlistre kerülő pályaművek közül kiválasztott anyagokat az ügynökségi, a nagyvállalati megbízói, valamint a civil ágazatok képviselői bírálják majd el.

A PREXA 2024 zsűrije:

• Szántó Balázs, ügyvezető partner, Noguchi (zsűrielnök, 2023-ban az Év Ügynöksége)
• Romet-Balla Ágnes, Közép- és Kelet-Európai kommunikációs és forrásszervezési vezető, WWF (2023-ban az Év Kiváló Szakembere)
• Mechiat Zina, senior PR kommunikációs menedzser, Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zrt. (2023 Utánpótlás díjasa)
• Németh Flóra, PR & Content Product Owner, Magyar Telekom (a 2023. évi Signature40-lista első helyezettje)
• Balázs Ildikó, vállalati kapcsolatokért felelős igazgató, Auchan Magyarország Kft.
• Bujáki Zsolt, marketing és kommunikációs vezető, SMP Solutions
• Csermely Ákos, producer, konferenciaszervező
• Győri Krisztina, alapító-ügyvezető, Next9 Communications
• Nagy Andrea, ügyvezető, Positive PR
• Szalóky Tóth Judit, vállalati kapcsolatok, fenntarthatósági és kommunikációs vezető, The Coca-Cola Company
• Szinai Ádám, marketing és kommunikációs vezető, CIB Bank

A beérkező pályázatokról az első szakaszban az előzsűri dönt, az alábbi szakemberek határozzák meg, mely pályaművek érdemesek arra, hogy shortlistre kerüljenek:

• Adravecz-Laufer Flóra, PR Account Director, Noguchi
• Barathi Tamás, vezérigazgató, társalapító, Blue Colibri App
• Csonka Attila, Senior Public Relations Manager, HOLD alapkezelő
• Dickinson Andrea, vezető tanácsadó, Dickinson Consulting
• Esküdt Judit, PR- és kommunikációs igazgató, Four Seasons Hotel Gresham Palace Budapest
• Fadgyas Gábor, innovációs és stratégiai igazgató, FleishmanHillard Café
• Horváth Bálint, kommunikációs vezető, GVH
• Horváth Benigna, Belső kommunikációért felelős menedzser, MCC
• Horváth Dóra, Senior Public Relations Manager, Salt
• Katona Gergely, PR menedzser, Budapesti Fesztiválzenekar
• Kiss Orsolya, PR Grouphead, ACG Budapest
• Matastik Szilvia, head of corporate & lifestyle communications, Morpho
• Mezei Márk, ügyvezető, Silberstein and Partners
• Mező Zsófia, Account Director, Uniomedia
• Paparó Tamás, Szenior kommunikációs szakértő, Szerencsejáték Zrt.
• Stefanics Annamária, Business & Organizational Development Director, Mediator
• Tüske Gabriella, senior account director, Well
• Varga Zsuzsanna, CSR vezető, MBH Bank Nyrt.
• Vas Dóra, kríziskommunikációs szakértő,
• Zubán Zoltán, cégvezető, stratégiai tanácsadó, Ferling

Hosszabbított dátumok, május 13-ig normál áron lehet jelentkezni!

Az MPRSZ meghosszabbította a nevezési időszakot, a friss határidők:

• Normál nevezés: április 6 – május 13. (HOSSZABBÍTÁS)
• Late Entry: 2024 május 14 – 21. (HOSSZABBÍTÁS)
• Shortlist eredmény: június 4. (ÚJ IDŐPONT)
• Élő zsűrizés, a shortlistes pályaművek prezentációja: dátum hamarosan
• Díjátadó: június 26. (ÚJ IDŐPONT)

A versenyre idén is a megszokott 13 kategóriában lehet nevezni, az iparágak száma viszont bővült a vallásos szervezetek, egyházak, egyházi fenntartású intézmények csoportjával; így a díjakra már 15 ágazat szereplői jelentkezhetnek. A pályázatokat magyar nyelven várják, az angol nyelvű nemzetközi kategória kivételével. A nemzetközi kategóriában nincsenek alkategóriák sem iparág, sem szakterület alapján.

A szakmai zsűri a fő kategóriákon túl is kioszthat díjakat:

• Az „Év Kiváló Szakembere” helyett idén az „Év Kiváló Civil PR-szakemberét” díjazzák. A kulturális, civilszervezeti, oktatási, egyházi és karitatív szférában dolgozó szakembereket az előzsűri jelöli majd, a győztest pedig a főzsűri választja ki.
• Az „Év Ügynöksége” nyertesét a pályázatokra leadott pontok alapján választják ki.
• A PREXA 2024 Fődíját pedig a kategórianyertesek közül leginkább kiemelkedő pályamű nyerheti el.

A pályázatok leadására május 14-ig van lehetőség. Az április 5-ig beérkező pályázatokra a kedvezményes, early bird nevezési díj vonatkozik, az ezt követő időszakban egészen május 6-ig a normál nevezési díj lesz érvényes. A május 6-a után beérkező pályázatokra a late entry díj vonatkozik.

A shortlistre került pályázatokat május 28-án hirdetik ki, a döntőbe jutók június 4-én prezentálhatják kampányukat, kommunikációs programjukat a főzsűrinek. Az eredményhirdetésre június 20-án kerül sor.

A pályázattal, a kategóriákkal és díjakkal kapcsolatos részletek elérhetők a PREXA weboldalán.

Idén a storytelling és az issue management kategóriákban osztották ki a legtöbb díjat, ami azt mutatja, hogy az iparágban nagy hangsúly került a hatásos narratívákra és kommunikációs stratégiákra.

Az Év Ügynöksége díjat a Noguchinak ítélte a zsűri, a kategóriák feletti, összesített fődíjat pedig az ACG Pro nyerte el, „Bright Sky” nevet viselő kampányával.

Az év kiváló szakemberének kivételes teljesítménye és hivatástudata elismeréseként Romet-Balla Ágnest, az SOS Gyermekfalvak alapfejlesztési-értékesítési és kommunikációs igazgatóját választotta a zsűri. Az Utánpótlás díjat Mechiat Zina, az Uniomedia média-igazgatója kapta.

„Minden korábbinál jobban megmozgatta a PR szakmát az idei PREXA: soha ennyi pályázat nem érkezett, az előzsűri népesebb és aktívabb volt, mint valaha, és a több mint 40, shortlist-re jutott pályamű élő bemutatója valóságos szakmai ünneppé változott. A pályázók aktivitásában, a pályázatok színvonalában, az előzsűri és a zsűri tagjainak kíváncsiságában és az értékelő beszélgetések minőségében egy ambiciózus, a saját értékteremtő erejében magabiztos szakma tükröződött” – mondta Gáspár Bence, az OTP Bank kommunikációs vezetője, az MPRSZ alelnöke, a zsűri idei elnöke.

„Szövetségünk egyik legfontosabb célja, hogy jó szakmai gyakorlatok követésére ösztönözze iparágunk szereplőit. A PREXA is ehhez járul hozzá, az elő- és az élő zsűrizés is valódi versenyhelyzetet teremtett. Különösen büszke vagyok, hogy a nemzetközi kategória is egyre fontosabb – mert ez lehet az előszobája a külföldi elismeréseknek, illetve rajtuk keresztül tudjuk megmutatni a hazai szakmát egy nemzetközi közönségnek” – mondta Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke.

Díjazottak:

A díjazottak és a shortlistre kerültek is pontot kapnak az APEX PR Toplistán.

Fődíj: Bright Sky

Pályázó: ACG Pro

Megbízó: Vodafone Magyarország Alapítvány

Év ügynöksége: Noguchi

Év PR-szakembere:  Romet-Balla Ágnes

Utánpótlás Díj:  Mechiat Zina

Nemzetközi kategória:

Arany:

Help Us Find You!

Pályázó: Lounge Group | Megbízó: Magyar Posta

Ezüst:

Cashfree zone

Pályázó: Uniomedia | Megbízó: Mastercard

Bronz:

Songs unite – Songwriters’ Day 2022

Pályázó: Próbakő Kommunikáció | Megbízó: Artisjus – Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület

Storytelling kategória:

Ezüst:

A Király zarándoklat

Pályázó: RTL

Bronz:

T Phone LIVE! kincsvadászat

Pályázó: Uniomedia Communications | Megbízó: Aegon Magyarország

Általános hírnévmenedzsment kategória:

Arany:

Az agrárkarrier élményalapú repozicionálása a Z- és α-generáció körében

Pályázó: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

Issue management kategória

Bronz:

Együtt az utakon

Pályázó: Morpho | Megbízó: Suzuki

Mi a közös Debrecenben, Pannonhalmában és a Nespresso-ban: A kávézacc

Pályázó: Next9 Communications | Megbízó: Nestlé Hungária

PR vezérelt integrált kampány kategória:

Arany:

„Hogy fiad méltó legyen” – A kulturális emlékezet formálása A TIZENÖTÖDIK című musical  PR-kommunikációs kampányán keresztül

Pályázó: Salt Communications Kft. | Megbízó: Madách Színház

Ezüst:

A dal összeköt – Dalszerzők Napja 2022

Pályázó: Próbakő Kommunikáció | Megbízó: Artisjus – Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület

Belső kommunikáció kategória:

Arany:

„Köszönjük, hogy kapcsol! – CIP program a DDC-nél”

Pályázó: FERLING Kft. | Megbízó: Duna-Dráva Cement Kft.

Ezüst:

Többgenerációs kollégákkal ünnepli az apák napját a Dreher Sörgyárak (átsorolva Belső kommunikáció kategóriából)

Pályázó: Noguch i| Megbízó: Dreher Sörgyárak Zrt.

B2B kampány kategória:

Arany:

Bright Sky

Pályázó: ACG Pro | Megbízó: Vodafone Magyarország Alapítvány

Ezüst:

Fények és gépek – B2B vállalati hírnévépítés különleges rendezvényekkel

Pályázó: FERLING | Megbízó: Körber Hungária Gépgyártó Kft.

Társadalmi kommunikáció / Közérdekű ügyek kezelése kategória:

Arany:

Legyen a színház mindenkié!

Pályázó: ACG Pro | Megbízó: Vodafone Magyarország

Ezüst:

Az emberi oldal

Pályázó: Noguchi | Megbízó: Profession.hu

Pro bono kategória:

Arany  kapott:

Üres asztalok – Valentin-napi kampány

Pályázó: Wavemaker | Megbízó: Budapest Pride és Háttér Társaság

Kis költségvetésű (1 M Ft alatti) kategória:

Arany:

Én is CallCenteresként kezdtem

Pályázó: eSense Nyrt.

Bronz:

„A szex jó dolog – gyakorlati tanácsok: hogyan ne legyél nemibeteg!”

Pályázó: Vágyaim.hu

Építőipar, ingatlan kategória:

Ezüst:

Kontár térkép és Építőiparibizalmi Index 2022.

Pályázó: Mapei Kft.

Közigazgatás, kormányzati, állami intézményi kategória:

Bronz:

5 nap, 5 vers

Pályázó: Lounge Group | Megbízó: Szerencsejáték Zrt

A Magyar PR Szövetség tavaly novemberben tartott tisztújítást. Sztaniszláv Andrást egy újabb ciklusra a szervezet elnökévé választották. Megkérem, hogy adjon egy rövid értékelést az első elnöki ciklusról, és mondja el, milyen kiemelt feladatokat akarnak megvalósítani a másodikban.

AZ MRSZ és partnerei márciusban hozták nyilvánosságra a reklámtorta és a médiatorta 2022-es számait. A helyzet nem rózsás. A hazai médiaszereplők összes reklámbevétele tavaly 208,9 milliárd Ft, a teljes médiatorta pedig 316,3 milliárd Ft volt tavaly. A reklámpiac nominális növekedése 3,7 százalék volt, ami reálértéken 10,8 százalékos csökkenést jelent, a bevétel nem éri a 2019-es szintet. Andrással arról fogunk beszélni, hogy a PR piac hogyan teljesített tavaly.

De megbeszéljük azt is, hogy milyen állapotban van a PR szakma a számokon túl. Milyen trendek jellemezték 2022-ben ezt a piacot? Készül újabb trendriport?

Beszélünk a PREXA díjról, áttekintjük a tavalyi kiírás főbb tanulságai, és azt is, mi történt eddig az idei kiírásban. Közel a pályázati határidő. Melyek lesznek következő lépések, mikor, hogyan zárják le a pályázatot, mikorra várható az  eredményhirdetés?

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A versenyre 2023-ban is 13 iparágban és 14 kategóriában lehet nevezni. A kampányokon túl a zsűri kiosztja az Év Kiváló PR-szakembere Díjat és a 35 év alatti legkiemelkedőbb szakembernek járó Utánpótlás Díjat is. E két díj esetében az előzsűri által összeállított listából a főzsűri választja ki a díjazottakat. Az MPRSZ az Év Ügynökségét is kihirdeti.

Sztaniszláv András, a Magyar PR Szövetség elnöke elmondta: „Az MPRSZ folyamatosan fejleszti a díjait, mivel fontos számunkra, hogy bemutathassuk a kiemelkedő megoldásokat és teret adjunk a legjobb szakembereknek. Ezzel a díjjal a szakma megítélésének javítása és a jó példák kiemelése a célunk. Emiatt a shortlistes pályamunkákat idén is nyilvánosan fogják prezentálni a nevezők. A PREXA egyik különlegessége a nemzetközi zsűri, ami egyben előszobája a külföldi megmérettetésnek.”

A Kreatív Magazin által minden évben kiadott PR Toplista összeállításakor immár nagyobb súlyt kap egy PREXA-helyezés, a magyar díjazott kampányok súlya 3,5 lett az eddigi 3 helyett, a nemzetközi díjaké pedig 4, ami azonos a Kreatív Prizma súlyával. Egy bronz minősítés 8,75, egy ezüst 17,5, egy arany 28, egy fődíj pedig 42 pontot ér. Emellett a shortlistre kerülő magyar kampányok 3 pontot érnek. Sztaniszláv András szerint ez a felminősítés jól mutatja, hogy az MPRSZ díjai egyre nagyobb létjogosultsággal rendelkeznek és mérvadónak számítanak az egész kommunikációs ipar számára.

A kampányok nevezése március 1-én nyílt meg, és 2023. április 25-én zárul. A 2023. március 21-ig beérkezett pályázatokra early bird nevezési díj vonatkozik, míg március 21-től április 19-ig a normál nevezési díj érvényes. A végső, late entry határidő április 25-e.

A beérkezett munkákból idén egy szakmai előzsűri állít fel shortlistet, amelyet május 10-én jelent be az MPRSZ. Ezt követi majd a beválogatott pályamunkák élő, nyilvános prezentációja május 17-én, melyet a főzsűri fog értékelni. Az eredményhirdetés dátuma: június 8. Az angol nyelvű pályázatokat nemzetközi zsűri bírálja majd el.

Három évvel ezelőtt választottak először a szövetség elnökévé. Azóta volt bő másfél év Covid, ami alapvetően felforgatta a szokásainkat úgy a munkában, mint a magánéletben, majd alighogy véget a járvány – ha véget ért egyáltalán –, jött az Ukrajna elleni orosz támadás és a lassan kilenc hónapja tartó háború. Számítottál rá, hogy szinte végig válságüzemmódban kell dolgoznod?

Nem, szerintem erre senki nem számított. Az első három elnökségi ülés után mi is áttértünk online üzemmódra, és ez végül így is maradt a ciklus végéig. Személy szerint sajnálom, mert egy igen sokszínű, dinamikus csapat jött össze, és az összetartozás érzésén sokat könnyített volna, ha élőben tudtunk volna találkozni. De ez olyan helyzet volt, amihez alkalmazkodni kellett. Így is tettünk, nagyon sok aktivitásunkat (például ügynökségvezetői találkozók, közgyűlések) áttettük az online térbe, kényszerűen is modernizálódtunk tehát.

Első ciklusod elején a tagtoborzást nevezted meg az egyik kiemelt feladatodnak. Milyen sikerrel jártál? Kiket képvisel ma az MPRSZ?

Óriási érték, hogy az MPRSZ egyszerre képviseli az egyéni tagokat – akik sok esetben szabadúszók –, az ügynökségeket és a vállalati, megbízói szférát. Mindhárom területen jól állunk. A Covid alatt segítséget adtunk az egyéni tagoknak, így sokan csatlakoztak hozzánk. Az ügynökségek egyre inkább látják az értéket a tagságban, számuk a szövetségen belül közel duplájára nőtt. A vállalati szféra nehezebb kérdés: szinte minden új tagunkkal külön-külön leültem beszélgetni, hogy megértsem, mi ad számukra értéket egy szakmai szervezeti tagságban. Velük kapcsolatban fontos azt is látni, hogy míg az ügynökségek három, a vállalatok öt munkatársat delegálhatnak, így nemcsak a vezetők, hanem szenior és junior kollégák számára is megnyílhat a lehetőség a kapcsolatépítésre, a programjainkon való kedvezményes részvételre. A mostani tisztújítás során több vállalati kommunikációs vezető is bekerült a szövetségbe, akik közül a leendő alelnök, Gáspár Bence egyik fontos programpontként emelte ki, hogy még erősebb értékajánlatot tudjunk biztosítani a vállalati tagok számára.

Hogyan értékeled az előző három évet a szövetség szempontjából? Melyek voltak a legfontosabb eredmények, és mi az, amiben szerinted jobban kellett volna teljesíteni?

Könnyű büszkének lenni, mert rengeteg újdonságot vezettünk be az elmúlt három évben. A Trendriport a szakma egyik eddigi legnagyobb dobása volt, több mint száz megszólalóval dolgoztunk, a projektet Bánhegyi Zsófia alelnök vezette. Megújult a PR-díjunk is PR Excellence Award Hungary, azaz PREXA néven Szányi Gabriella gondozásában, amelyet az idei évben továbbfejlesztettünk. Az élő zsűrizés, a nemzetközi kategória meghozta az eredményt: több mint duplaannyi pályázat érkezett.

A harmadik nagy újdonság a NextGenPR nemzetközi verseny volt, amelynek a magyarországi elődöntőjét mi szerveztük, kifejezetten a fiatal PR-szakemberek megmérettetése céljából – ez is óriási siker lett. Megszerveztük továbbá az Employer Branding Awardot, kiadtuk a Krízistérképet és számos szakmai ajánlást, könyvet. Rendszeressé váltak a szakmai egyeztetések az ügynökségvezetőkkel, elérhetővé vált nálunk egy nemzetközi akkreditációs rendszer is.

Hogy miben kellett volna jobban teljesíteni? A ciklus végén azt éreztem, hogy kicsit úgy működtünk, mint egy startup: rengeteg ötletünk volt, elképesztően sok projektet próbáltunk ki, és vártuk a szakma reakcióit. Nem az irodában vagy az elefántcsonttoronyban találtuk ki, mivel akarunk foglalkozni, hanem folyamatos párbeszédben álltunk a gyakorló szakemberekkel. Ez viszont néha a pontosság rovására ment, voltak kevésbé kidolgozott programok is – a tapasztalatokat viszont be tudjuk építeni a következő ciklus aktivitásaiba.

A Covid-válság egyértelműen a PR felértékelődését hozta a kommunikációs szakmákon belül. Tart még ez az állapot, vagy visszakerült a PR a korábbi pozíciójába?

Szerintem tart az erősödés, már csak azért is, mert több társszakma is tanul tőlünk. Nem elegáns ilyet mondani, de a válságok általában jót tesznek a PR-szakmának. Ilyenkor ugyanis hirtelen több stakeholderrel kell folyamatos és kétirányú kommunikációt fenntartani, a válságidőszakokban általában csökken az értékesítéstámogató marketingtevékenység, a vezetők viszont saját bőrükön is érzik a kommunikáció fontosságát és stratégiai szerepét. A Covid és a háború (illetve az energiaválság és recesszió) mellé behoznám a klímaváltozás kérdését is, mert ez ma már része minden kommunikációnak. A kommunikációs tortából az is látszott, hogy a PR által kihasított szeletnek nemcsak a mérete nőtt tavaly a megelőző évhez képest, hanem az aránya is. Ezt tapasztalom nemzetközi területen is: a nemrég bemutatott World PR Report szerint is egyértelműen erősödik a PR szerepe, de még mindig sokat kell tennünk annak érdekében, hogy a szervezetek vezetői megértsék a szakmánk stratégiai jelentőségét, és ne tartalomgyárosokként vagy sajtósként tekintsenek a PR-esekre.

A szövetség tagja, illetve partnere olyan nemzetközi szervezeteknek, mint az ICCO, a CIPR és az IPRA. Milyen gyakorlati előnyöket jelent a tagoknak, illetve a szakmának a nemzetközi kapcsolatrendszer?

A legerősebb és legaktívabb kapcsolatunk szervezeti szinten az ICCO-val épült ki. Rajtuk keresztül szervezzük a NextGenPR versenyt, az ügynökségi akkreditációt, de van ügynökségkereső szolgáltatásuk, belső online tudásanyaguk, nemrég jelent meg a World PR Report, elérhető az ICCO Global Award, és ami szintén fontos, hogy nemzetközi szakmafejlesztési projektekbe (például etikai kérdésekben) is be lehet csatlakozni. A CIPR elsősorban tudásanyagot tesz elérhetővé, az IPRA pedig a Golden World Award, illetve korábban az Eventiada versenyekhez adott támogatást.

A hivatalos együttműködéseken túl szerencsére sokan keresnek meg engem is, tanácsot kérve akár a szakmai tagságot illetően, akár nemzetközi ügyfél- vagy ügynökségipartner-keresésben. Éveken keresztül vezettem a CIPR nemzetközi tagozatát, jelenleg pedig az ICCO pénztárnoka vagyok, ezért sokkal többet tudok mesélni ezekről a szervezetekről, mint ami a honlapokon olvasható.

Minden szakma életében fontos az elvégzett munka értékelése, a megmérettetés. Mennyit érnek ma a PR szakmai díjai, a PREXA (PR Excellence Award Hungary) és az Employer Branding Award? Várhatóak ezek kapcsán lényeges változások?

Sokat érnek, egyértelmű visszajelzések, és sok esetben a díjazottak pozíciója is erősödik általuk például a tenderezési folyamatokban. Az élő (startupos pitchelős) zsűrizés, valamint a nemzetközi kategória egészen más szintet (és hangulatot) adott a PREXA megmérettetésnek. A NextGenPR pedig nagyon egészséges versenyt indított el az ügynökségek között, hiszen a fiatalok bemutatkozása jó fokmérője lehet az ügynökség színvonalának. Bízom benne, hogy ennek a díjnak a presztízse is évről évre növekszik majd, és az ügynökségek mellett vállalati csapatok is indulni fognak a jövőben.

Ma szinte minden szakma – nem csak a kommunikáció – egyik legnagyobb problémája az utánpótlás hiánya, az, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő számú és képzettségű fiatal szakember. E téren hogy áll a PR-szakma?

Mint majdnem minden más szakma. (Nevet.) A mi szakmánk szépsége – legalábbis szerintem –, hogy egyszerre kell racionálisnak (érteni a számokat, szervezeti struktúrákat, társadalmi és gazdasági összefüggéseket) és kreatívnak lenni. Ma egyre többen egyre inkább specializálódnak, és sokszor nehéz valóban nyitott, minden iránt érdeklődő fiatalokat találni. Az utánpótlás kérdése nemzetközi szinten is a legégetőbb probléma, ezt hallom a külföldi eseményeken is az összes vezetőtől.

Az utánpótlás és a képzés rendkívül összetett kérdés. Nagyon sok múlik a felsőoktatási képzések rendszerén – az intézmények még mindig elsősorban az elmélet átadására koncentrálnak (ami egyébként valóban a fő feladatuk), az így megszerezhető tudás viszont nehezen használható a gyakorlati munka során. Szakmai szövetségként felelősségünk van abban, hogyan segítünk a főiskoláknak, egyetemeknek a képzéseik fejlesztésében – ez lesz az egyik kiemelt terület Ludvig Orsolya (frissen megválasztott elnökségi tag, aki maga is oktató – a szerk.) feladatai között. Képzésnek számítanak továbbá a különböző tanfolyamok, workshopok is, amelyek már egy-egy speciális téma köré csoportosulnak (például prezentációs tudás, jogi vagy épp technológiai ismeretek). Szintén képzésnek számíthat egy-egy nagyobb szakmai konferencia, ahol hazai és nemzetközi előadóktól vagy átfogó trendeken, vagy konkrét esettanulmányokon keresztül tanulhatunk.

Az elmúlt években nemcsak a képzések témája, hanem az eszközök is rengeteget változtak: az online világban elérhetővé váltak webinarok, e-learning-platformok, kurzusokat vehetünk (akár ingyen) a Harvardról is; ezt is érdemes integrálni tehát a közös gondolkodásba. És talán a legfontosabb: az utánpótlás és a képzés problémáját leginkább az ügynökségek, illetve a vállalati kommunikációs vezetők látják, ezért a megoldást, a javaslatokat velük együtt fogjuk kidolgozni.

Az angol CIPR szervezetben évtizedek óta működik a CPD (Continuing Professional Development) rendszere, amiben minden tag összeállíthatja a saját képzési tervét, és minden tevékenységét itt tudja regisztrálni, ezzel pontokat gyűjt. Ez rendkívül ösztönző program, minden szakmabelinek kizárólag a saját érdekét szolgálja – valami hasonló bevezetését tervezem Magyarországon is, de részleteket majd később fogok elárulni.

Tavaly októberben jelent meg a szakma eddigi legnagyobb átfogó értékelése, a PR Trendriport, amelyet kétévente terveztek kiadni. A munkát kezdeményező és koordináló Bánhegyi Zsófia nem vállalt pozíciót az új elnökségben. Lehet már tudni, ki fogja össze a Trendriport 2023-as kiadását?

Abban maradtunk, hogy két-három évente igyekszünk megismételni a riportot, attól függően, hogy a piaci változások mit indokolnak. Azt fontosnak tartom, hogy a szövetség életében legyenek nagyobb projektek, amiket jó, ha egy-egy vezető felkarol, útnak indít; a későbbi megvalósítás pedig már az iroda feladata legyen, hiszen így tartható fenn a folytonosság. Bízom benne, hogy Zsófira számíthatunk majd a következő kiadásnál is. Úgy vélem, annak ellenére, hogy valaki nem tagja az elnökségnek, még ugyanúgy vihet projektet – öröm volt látni, hogy a nemrég lezajlott tisztújítás után többen is megkerestek, hogy milyen szakmai aktivitásokat szerveznének, amihez az MPRSZ nagyon szívesen ad támogatás. Egyelőre azt tapasztalom, hogy művészeti kommunikáció, digitalizáció és technológia, CSR és stakeholder engagement témakörben komoly érdeklődés van, igyekszem minden ilyen kezdeményezést támogatni. Ettől lesz ez a szervezet igazán inkluzív.

Összeállt már a következő három év programja, munkaterve? Neked melyek a prioritásaid a következő ciklusra?

Több irányvonal is felmerült: biztosan fogunk foglalkozni a különféle tagtípusoknak nyújtott egyedi szolgáltatásokkal, kiemelten szerepel programunkban a képzés kérdése, és remélem, tudunk majd láthatót alkotni a szakmafejlesztés területén is, erősítve a PR stratégiai szerepét a vállalatvezetésben. Az elmúlt ciklusban személy szerint elsősorban az itthoni projektekre koncentráltam, de elég sokat dolgozom nemzetközi környezetben is. Ha sikerül megerősíteni az MPRSZ-irodát, és az elnökségi tagok is aktívak lesznek önálló projektekkel, akkor több időt tudok majd szánni arra, hogy újabb szintre emeljük a nemzetközi kapcsolatainkat, régiós, európai és globális szinten is.

Az elnökségi programterv általában egy-két hónap alatt áll össze, és közösen fogjuk megtervezni, hiszen minden megválasztott vezető komoly ambícióval és ötletekkel érkezett – ezekből formálunk majd programot.

Az alapszabályunk változásával a ciklusok kétévesek lettek, aminek szerintem több előnye is van. Egyrészt a megválasztott vezetés még dinamikusabbá válik, hiszen „csak” két éve van megmutatni magát, elindítani valami újat; másrészt ez könnyebben vállalható elkötelezettség a vezetők részéről, vonzóbbá válik tehát számukra tisztséget vállalni; harmadrészt pedig jobban megmozgatja azokat, akik a napi munkájuk mellett a szakmájukért is többet tennének, hiszen kétévente bekerülhetnek a vezető testületekbe, hogy megvalósítsák elképzelésüket. Úgy látom, hogy az MPRSZ láthatósága és elismertsége sokat nőtt az elmúlt években, sokkal többen csatlakoznak bármely kezdeményezésünkhöz, mint korábban, és egyre többen fordulnak hozzánk ötletekkel, amelyeknek a megvalósításában fogunk tudni segíteni.

Ez az interjú eredetileg a Márkamonitor 2022/4. számában jelent meg.