„Félig mese, félig musical, 9-99 éves korig, mondja a színlap. Így is van. Mesemusical, amelyben sok a nagyon komoly, nem mesei gondolat. És unokák meg nagypapáik egyaránt élvezhetik. Jó a zene, jók a színészek; különösen Kaszás Attila Rádiósa, Méhes László Hercege. Rudolf Péter Lámpása, Igó Éva Sünije, Tábori Nóra Mamókája aranyos. A Vígszínház (…) újabb biztos kasszasikert produkált, és megnyugtató, hogy a színvonal itt is, most is magas. Ami ismét igazolja: minőség és közönségsiker nem egymást kizáró fogalmak” – írta A padlás bemutatója után Takács István a Pest Megyei Hírlapban. Az előadás szinopszisát Sztevanovity Dusán vetette papírra egy ég és föld közötti helyen, a padláson lévő otthoni dolgozószobájában. Ahogy korábban mesélte, A padlás az ő hitvallása, mely örök kérdésekre keres választ: „miért vagyunk itt, egyedül vagyunk-e az univerzumban, mi lesz velünk, amikor meghalunk és így tovább”.

Az elmúlt 37 évben az előadás bebizonyította, hogy ezen a padláson tényleg bármi megtörténhet. A próbák a nagyszínpad helyett sokáig a Házi Színpadon zajlottak, pénzhiány miatt a Fehér Miklós által megálmodott díszlet nagy része korábban már használt elemekből állt össze, Jánoskúti Mártának fillérekből kellett megoldania a 13 szereplő jelmezét, a zenét pedig Presser Gábornak egyedül kellett feljátszania. A dalokat azonban azóta is mindenki dúdolja, és a díszlet is változatlan a kezdetek óta, még Robinson, a mindent tudó számítógép is csak kisebb frissítéseken esett át. Az előadásban máig közel 100 színész szerepelt. Igó Éva a bemutatón még Süniként, ma már – Hegyi Barbarával váltásban – Mamókaként, míg Méhes László a premieren Herceg szerepében, napjainkban pedig – Kőszegi Ákossal megosztva – Detektívként lép színpadra. A Varázskönyv különleges hajtogatási technikáját pedig nemcsak a Hercegeknek, de a kellékeseknek is mindig meg kell tanulniuk. A Vígszínházban eddig több mint 1 millió 100 ezer néző látta, a 999. előadást pedig streamen keresztül világszerte 50 országból tízezrek nézték élőben. A padlás felett reméljük még sokáig ragyognak a csillagok, és sok-sok generáció fogja átérezni annak a fontosságát, hogy a szellemeket miért csak azok láthatják, akiknek tiszta a szívük és romlatlan a lelkük.

Presser Gábor – Sztevanovity Dusán – Horváth Péter

A padlás

félig mese – félig musical

ősbemutató

szövegkönyv: Horváth Péter és Sztevanovity Dusán

Rádiós, aki egyszerűen fantasztikus         Kaszás Attila

Oberfrank Pál

Szőcs Artur

Wunderlich József

Ember Márk

Medveczky Balázs

Süni, fiatal lány, aki hegedülni tanul         Igó Éva

Saárossy Kinga

Hullan Zsuzsa

Jónás Rita

Kéri Kitty

Pápai Erika

Tornyi Ildikó

Péter Kata

Györfi Anna

Márkus Luca

Antóci Dorottya

Varga-Járó Sára

Mamóka, öreg nénike, aki mindent tud az emberekről         Tábori Nóra

Tanai Bella

Igó Éva

Hegyi Barbara

Barrabás, B. Barrabás, a gengszter /

Révész, aki csak külsőre azonos Barrabással         Hegedűs D. Géza

Kálid Artúr

Szemenyei János

Mészáros Máté

Csapó Attila

Ertl Zsombor

Herceg, finomlelkű szellem, 500 éves         Méhes László

Lux Ádám

Tunyogi Péter

Cserna Antal

Telekes Péter

Szántó Balázs

Zoltán Áron

Kölyök, naiv szellem, 530 éves         Pápai Erika

Fekete Györgyi

Szinetár Dóra

Széles Flóra

Mentes Júlia Virginia

Dobó Enikő

Radnay Csilla

Lámpás, a törpe zsörtölődő szellem, 670 éves         Rudolf Péter

Vizy György

Király Attila

Csőre Gábor

Tóth András

Dino Benjamin

Meglökő, óriási szellem, 560 éves, néma         Rácz Géza

Cserna Antal

Gesztesi Károly

Méhes László

Hujber Ferenc

Kolovratnik Krisztián

Lajos András

Juhász István

Horváth Szabolcs

Bölkény Balázs

Témüller, azelőtt házmester, most önkéntes         Balázs Péter

Sipos András

Fesztbaum Béla

Lipics Zsolt

Hegedűs D. Géza

Hevér Gábor

Orosz Ákos

Detektív, aki még önmagát is kinyomozza         Vallai Péter

Selmeczi Roland

Fesztbaum Béla

Kálid Artúr

Lajos András

Gyuriska János

Hajduk Károly

Znamenák István

Kőszegi Ákos

Méhes László

Üteg, a detektív másik balkeze         Seress Zoltán

Sipos András

Széles Tamás

Kálloy Molnár Péter

Fesztbaum Béla

Gyuriska János

Lajos András

Molnár Áron

Király Dániel

Darvasi Áron

Gyöngyösi Zoltán

ifj. Vidnyánszky Attila

Krasznai Vilmos

Robinson, a gép         Sipos András

Znamenák István

Kálloy Molnár Péter

Pataki Ferenc

Kálid Artúr

Gál Kristóf

Kolovratnik Krisztián

Lázár Balázs

Németh Kristóf

Dolmány Attila

Takács Zalán

zeneszerző: Presser Gábor

dalszöveg: Sztevanovity Dusán

díszlettervező: Fehér Miklós

jelmeztervező: Jánoskúti Márta

dramaturg: Radnóti Zsuzsa

koreográfus: Devecseri Veronika, Gesler György

Robinson tervezője: Budavári István

zenei munkatárs: Komlósi Zsuzsa / Bíró Rudolf / Gebora György / Mester Dávid / Gellért-Robinik Péter / Kovács Adrián

ügyelő: Héjj János / Kuti László / Wiesmeyer Erik / D. Mucsi Zoltán / Balázs László / Görög Zoltán / Varga Miklós / Röthler Balázs / Terjék Attila

súgó: Ba Éva / Kertes Zsuzsa / Gál Tünde / Szarvas Éva

rendezőasszisztens: Kertes Zsuzsa / Putnoki Ilona / Molár Kata / D. Mucsi Zoltán / Várnai Ildikó / Fenyvesi Lili / Szilágyi Brigitta / Patkós Gergő / Efstratiadu Zoé

rendező: Marton László

olvasópróba: 1987.11.30. 12:00

ősbemutató: 1988.01.29. 19:00, Vígszínház

A darabban szereplő Varázskönyv a RUBIK STÚDIÓBAN készült.

Mindenki a feldolgozásokra támaszkodik, pedig az eredeti mese hihetetlenül szórakoztató, fordulatos, humoros, és olykor kicsit ijesztő is. A Vígszínház új zenés változata arra vállalkozott, hogy minél többet megmutasson az eredeti történet csapongó fantáziájából, játékosságából és humorából. Az előadás szövegkönyvét Collodi-regénye alapján Benedek Albert, Keresztes Tamás és Kovács Krisztina írták, míg a dalokat Presser Gábor és Sztevanovity Dusán jegyzi.

„Pinokkió mindenhol ott van. A könyvespolcon, az altató mesét ismételgető anyukában, a filmekben és a színpadokon, és ott van minden fatörzsben, várva, hogy egy magányos öregember megtalálja, és életre keltse. Hogy legyen kivel veszekedni, legyen kit tanítani, legyen kiért aggódni. Hogy legyen kit szeretni” – emeli ki Sztevanovity Dusán, aki A padlás óta először dolgozott újra együtt zenés darabon Presser Gáborral. „Bár a Pinokkiót már rengetegen feldolgozták, nincs közöttük egy olyan zenés színházi mű sem, amit világszerte játszanának. Pedig ez a történet nem dobja le magáról a zenét. A karakterek és helyszínek sokféleségéből adódóan a dalok is sokfélék lehetnek, s ha jól csináljuk, a mi kis előadásunk érdekes lehet” – teszi hozzá Presser Gábor.

Az emberek többségének Pinokkió-képe a Disney-feldolgozásokra épül. Collodi Pinokkiója azonban jóval szertelenebb, izgalmas kalandok sorozata. Olyan, mintha az író az álmaiból fogalmazta volna, a figurái pedig sokkal mélyebbek, gazdagabbak és igazabbak. „Sajátos hangulatú világot szeretnénk teremteni. Vetítéssel, pimaszul egyszerű és könnyen mozgatható díszletekkel különös univerzumba repítjük a nézőket. Sokszor gyermekrajz-szerűen teremtődik meg egy-egy kép, és közben nem leplezzük azt sem, hogy az egész színházban zajlik. Megmutatjuk, mennyi ember munkájára van szükség, hogy egy ilyen gépezet működjön” – meséli a rendező, Keresztes Tamás.

Pinokkió meséje igazi hazatalálás történet: a kíváncsi és a világra folyamatosan rácsodálkozó naiv fabábu hihetetlen és nehéz kalandok után hazatalál, pontosabban visszatalál az apukájához, Dzsepettóhoz. Az előadás címszerepét Dino Benjamin játssza. „Pinokkió miután életre kel, szinte azonnal találkozik mindennel, gyorsan nagyon sok tapasztalatot szerez, és közben a legapróbb dolgokra is rácsodálkozik. Az a szépsége ennek a szerepnek, hogy újra gyerek lehetek, és felfedezhetek mindent. A próbák során elkezdtem azokat a dolgokat figyelni, amiket talán soha nem vennék észre: milyen egy ember szemébe nézni, milyen fantasztikus a lélegzet, vagy az éhség, ami egyébként benne is van az előadásban. Sokkal élesebbek lettek az érzékeim. A szövegben lévő csodálatos mondatok pedig segítenek abban, hogy ne csak mi, hanem a néző is rácsodálkozzon a hétköznapi dolgok nagyszerűségére… A mi Pinokkiónk nagyon más, mint a többi ember, de őt így kell elfogadni. A különbözőségei miatt lesz igazán nagy lélek, ezek által képes nagy erőket megmozgatni.”

A Pinokkió családi roadmovie december 9-től látható a Vígszínházban. Az előadás koreográfusa, Vati Tamás, videótervezője Sánta Balázs, jelmeztervezője Giliga Ilka, díszlettervezője Keresztes Tamás és Auer Alexandra.

„Mindannyiunkat folyamatosan kihívások elé állítanak, újratervezésre késztetnek a mindennapok. Ezért is szeretném megköszönni a társulat nevében nézőink bizalmát.  A Vígszínház 2023/24-es évadára ugyanis már több mint 7200 bérlet fogyott, ami meghaladja a 2019-ben, a járvány előtti utolsó békeévben értékesített bérletek számát. Köszönjük, hogy velünk vannak!” – emelte ki Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója.

Az üvegcipő ősbemutatója 1924-ben volt a Vígszínházban. A teátrum házi szerzője, Molnár Ferenc a szóbeszéd szerint a darabban saját magánéleti válságát írta ki magából. Az előadás szeptember 23-án Mohácsi János rendezésében tér vissza igazi otthonába. Szabó Irma, a Józsefváros kis Hamupipőkéje és Sipos Lajos műbútorasztalos szerelmének története egy izgalmas, konfliktusokkal teli szerelmi négyszög, amely összeomló és felépülő kapcsolatokon keresztül bontakozik ki. Az élőzenével kísért előadás főbb szerepeiben Waskovics Andrea, Stohl András, Kovács Patrícia és Medveczky Balázs lesz látható. Az évadnyitó eseményen az előadás esküvői jelenetének kezdő forgatagába is betekinthettek a részvevők.

A Pesti Színházban már zajlanak a Krum próbái. Hanoch Levin életszeretettel és humorral teli, az 1970-es években írt művét az utóbbi időben újra felfedezték Európa-szerte, Barcelonától Brüsszelen át Marosvásárhelyig nagy sikerrel játsszák. Nem véletlenül. Az előadás középpontjában ugyanis a fiatal generáció jövőkép nélkülisége és elmagányosodása áll. A szerző azonban úgy mesél a legfontosabb dolgokról – a szerelemről, a magányról, az élet élhetetlenségéről és a be nem teljesített vágyakról –, hogy közben még nevetni is tudunk mindezeken. A Valló Péter rendezte előadás főbb szerepeiben Wunderlich József, Nagy-Kálózy Eszter, Kövesi Zsombor, Ötvös András és Szilágyi Csenge lép színpadra.

Peter Shaffer Amadeus című világhírű drámájában a művészeti hagyományokat tisztelő, rendkívül sikeres alkotó kerül szembe az újító zsenivel. Salieri számára rövidesen a fiatal Mozart puszta léte is már provokáció. November 25-től a Pesti Színházban Ötvös András és ifj. Vidnyánszky Attila főszereplésével, Hegedűs D. Géza rendezésében lesz látható az előadás, mely szellemesen beszél tehetségről, sikerről, a zsenikben is ott rejlő tökéletlenségekről.  Az alkotói csapat arra törekszik, hogy egyensúlyt teremtsen a mű alapjául szolgáló és széles körben elterjedt pletykák, valamint a történelmi tények között.

Egy zenés roadmovie, ami 10-től 100 éves korig megszólítja a családot. A Pinokkió bemutatóját Keresztes Tamás rendezésében, Presser Gábor zenéjével Dino Benjamin, Borbiczki Ferenc, Hegyi Barbara, Kern András, Seress Zoltán, Majsai-Nyilas Tünde, Halász Judit, Igó Éva, Méhes László, Antóci Dorottya, Szántó Balázs és Varga-Járó Sára (e.h.) szereplésével már régóta várja a közönség. December 9-én a Vígszínház színpadán végre megelevenedik Collodi-története.  Hajmeresztő kalandokon és csodás dalokon keresztül követhetjük végig, mi kell ahhoz, hogy egy a zabolátlan kisgyerek felismerje a bajtársiasság fontosságát. Asztalos műhelytől, bábszínházon, cirkuszon és a csodák mezején át a tengerig kalandozhatunk, miközben olykor egy róka és egy macska, máskor egy gumicsizmás tündér vagy éppen egy szamár fakad dalra, s közben még az is lehet, hogy a palacsintából lesz az új szilvásgombóc…

Goldoni A hazug című darabja kiváló jellemkomédia, amely egy különös és igen szórakoztató embertípust állít elénk a hazugságaival zsonglőrködő Lelio személyében, aki gyökértelen világutazóként városról-városra, szerelemről-szerelemre vándorol. De vajon meddig terjed Lelio szabadsága a saját maga által kitalált és felépített alternatív valóságban és történetekben? Horváth Csaba rendezése ezt a jelenséget mutatja be modern és árnyalt megközelítésben a commedia d’ell arte kortársra hangolt eszközeivel. Az előadás február 24-től Ertl Zsombor, Radnay Csilla, Petrik Andrea, Orosz Ákos, Brasch Bence, ifj. Vidnyánszky Attila, Kőszegi Ákos, Lukács Sándor, Bach Kata, Telekes Péter és Kövesi Zsombor szereplésével lesz látható a Pesti Színházban.

„Korunk társadalma hihetetlenül izgalmas, és olykor nehéz lehet, hogy elválasszuk vagy megkülönböztessük az ármányt a szerelemtől” – véli David Doiasvili, aki a jelenben fogja elhelyezni az Ármány és szerelem történetét. Schiller szenvedélyektől szétrobbanó darabjában örök ellentétpárok csapnak össze: a kötelesség és a szabadság, a hatalomvágy és az erkölcsi tisztaság, a megfelelési kényszer és önmagunk vállalása, az önzés és a szerelem. Az előadás 2024. március 9-től látható a Vígszínházban Hegedűs D. Géza, Medveczky Balázs, Márkus Luca, Nagy-Kálózy Eszter, Horváth Szabolcs, Rudolf Péter, Hegyi Barbara és Hirtling István szereplésével.

A Házi Színpadon a 2023/24-es évadban két bemutatót láthat a közönség. December 16-án a Magyar Elektrát mutatják be Valló Péter rendezésében, Brasch Bence, Orosz Ákos, Kovács Patrícia, Antóci Dorottya, Virágh Panna, Balázsovits Edit, Kövesi Zsombor és Zoltán Áron szereplésével. Bornemisza Péter közel 500 évvel ezelőtt az emberiség egyik legismertebb görög drámáját, Szophoklész Elektráját dolgozta át igazi magyar történetté, melynek karaktereiben és lélektaniságában magunkra és a világunkra ismerhetünk. S bár a nyelvezet elsőre nehéznek tűnik, ha Shakespeare-t eredetiben nézik az angolok, mi miért ne tehetnénk ezt egy régi magyar színdarabbal?

 Schwajda György komédiája, a Csoda egy teljesen groteszk helyzetből indul ki. Nagy Vencel nyomdai betűszedő egy napon elveszíti szeme világát, de miután betegállományban csak egy évig lehet, egy év után keresőképesnek nyilvánítják. Újra dolgozni jár, ám egy apró körülmény — tudniillik az, hogy vak — sok bosszúságot és kalamajkát okoz. Szívbe markoló élethelyzeteket láthatunk, melyekben a szó szoros értelmében botladozik a főhős, miközben a környezete önfeláldozóan és emberségesen próbálja menteni a menthetőt…  Az előadást március 22-én mutatják be Dino Benjamin rendezésében, Gyöngyösi Zoltán, Waskovics Andrea, Hullan Zsuzsa, Borbiczki Ferenc, Szántó Balázs, Bölkény Balázs, Karácsonyi Zoltán, Tar Renáta és Gados Béla szereplésével.

Sajtómunkások a színpadon

Az évadnyitó sajtótájékoztató szellemes bevezetővel indult. A regisztrált újságírókat, fotósokat arra kérték, hogy a kezdés előtt még ne menjenek be a nézőtérre. Fél háromkor aztán az összegyűlt sajtómunkásokat egy oldalajtón a kulisszák mögé vezették, ahol a társulat fiatal színészei mindenkinek belépésre jogosító pecsétet nyomtak a csuklójára, majd egy díszleten keresztül az egész sajtós csapatot felsorakoztatták a színpadon. Az egyik újságírót megkérték, mondja hangosan: most! – és a vezényszóra mindenki meghajolt, mint a színészek egy sikeres darab végén. Újabb meghajlás a színpad előterében, és az meghívott újságírók csak akkor, a nézőtéren ülő színészek felcsattanó tapsa közepette foglalhatták el helyüket immár a szokásos helyükön, a kényelmes nézőtéri fotelekben.

Alkalmazkodnak a nehéz időkhöz

Innen már a megszokott koreográfia szerint ment tovább a program.  Rudolf Péter igazgató jelezte, hogy nagyon nehéz évnek néz elébe a színház. Mint mondta, a legnagyobb nehézség az, hogy még csak nem is tudható pontosan, mekkora a baj. Hozzátette: az új kihívásokra reagálva számos intézkedést hoztak, és munkatársait arra kérte, hogy mindenki a saját területén takarékoskodjon. Az új évadtól több népszerű előadást – köztük A padlás, A dzsungel könyve és A Pál utcai fiúk című produkciót – is kettőzött szereposztásban láthat majd a közönség. A járványidőszakban látszott, hogy csak a folyamatos beugrásokkal működhet a színház, a kettőzés elengedhetetlen, így az ikonikus előadásoknak nem egyszerűen felújító, hanem szerepátvételi próbái voltak – tette hozzá.

A Vígszínházban már elkezdődtek az első idei bemutató, A kastély próbái, amelynek bemutatója október 8-án lesz. Kafka regényét Bodó Viktor állítja színpadra, aki elmondta, hogy az előadás korábbi sikeres hamburgi rendezésének majdnem hűséges másolata. Mint megjegyezte, először rendez meg újra ugyanúgy egy előadást, ráadásul ezt a darabot még játsszák is Hamburgban. Kiemelte, hogy Kafka humorát igyekszik minél erőteljesebben kibontani, de a szorongás is jelen lesz a darabban, többféle aspektusból megközelítve, mindenféle torz figurán, a világ sajátságos ábrázolásán keresztül. Attraktív és dinamikus, nem szomorú, inkább riasztó és humoros előadást terveznek – fűzte hozzá.

A Pesti Színházban október 22-én mutatják be Nick Payne Inkognitó című darabját, amelyet Szőcs Artur állít színpadra. A kortárs angol színmű története három szálon fut, kettő valós esemény, a harmadik fikció, a végén ezek a szálak összeérnek – mondta a rendező, hozzátéve, hogy a mű középpontjában Albert Einstein agyának elrablása áll. Mint mondta, a történet 1955-ben kezdődik és napjainkban ér véget, az időben állandóan ugrálva. A darab csaknem 20 karakterét négy színész játssza.

A Vígszínház nagyszínpadán december 9-én Rudolf Péter rendezésében mutatják be a Szeget szeggelt, Shakespeare utolsó vígjátékát. A rendező elmondta: régóta foglalkoztatja a darab, amelynek van egy sötét színe és vígjátéki vonulata, és mindig is érdekelte a benne zajló politikai játszma. Hozzátette: a Bécsben játszódó történet nehéz morális kérdéseket vet fel. Az előadást olyan játékosság, olyan közösségi munka jellemzi majd, ahol mindenki a másik jelenetéhez hozzáadhat, zenében, táncban, szövegben is – mondta.

Minden tervezett bemutatót megtartanak

Hubay Miklós, Ránki György és Vas István Egy szerelem három éjszakája című műve a Pesti Színházban decemberben 17-én ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében lesz látható. A rendező elmondta: olyan darabot keresett, ahol fiatal emberek szemén keresztül lehet megmutatni, hogy milyen az, amikor a világ szétesőben van.

A Pinokkió Keresztes Tamás rendezésében és Presser Gábor zenéjével februártól látható a Vígszínházban. Az új zenés változat alkotói Carlo Collodi eredeti meséjéből készítenek színpadi művet. Keresztes Tamás szerint ez egy sötét történet, amelynek enyhe lidércességét szeretnék megtartani, de úgy, hogy családbarát legyen.

A Pesti Színházban Valló Péter rendezésében Tennessee Williams Macska a forró bádogtetőn című darabját mutatják be. Mint a rendező kiemelte, a darab megírása óta sok idő telt el, és az emberi kapcsolatok lélektana terén, a nemek viszonylatában rengeteg új dolog történt, ezért ma ezeket a darabokat máshogy olvassuk, mint megírásuk idején, vagy azokban az években, amikor Magyarországon elkezdték játszani őket.

A Házi Színpadon november 5-én Komán Attila K utazásai című drámai költeményének ősbemutatója látható Gardenö Klaudia rendezésében. A történet főszereplője K, vagyis egy 1211 kilogrammos kokainszállítmány, amelynek útját Dél-Amerikától az Azori-szigeteken keresztül, Budapesten át Erdélyig követheti a közönség. A MU Színházzal koprodukcióban készülő előadásban Dzsúdló új dala is hallható lesz.

November 26-án Czukor Balázs rendezésében mutatják be a Béranyák című művet, amelyet a rendező Kovács Krisztina dramaturggal közösen jegyez. A szövegkönyvet valós dokumentumokból, történetekből kiindulva írják, amelyek érintik az ukrán háború következtében kialakult helyzetet is. A szkeccs-szerűen, rövid képekből felépülő előadás a béranyaság különböző aspektusait mutatja be.

Fotó: Vígszínház

A hagyományokat követve a Vígszínház 126. születésnapján ismerhette meg a közönség a 2022/23-as évad bérletes előadásait és újdonságait. A Vígszínházban a Valló Péter rendezésében és Rudolf Péter főszereplésével már bemutatott Barátom, Harvey mellett két bérletes premiert terveznek. Franz Kafka A kastély című regényének új színpadi változatát Bodó Viktor rendezi a tőle megszokott abszurd fantáziával és groteszk humorral. Az “elkafkásodás egy részben álszünettel” műfajú előadásban ifj. Vidnyánszky Attila, Hegedűs D. Géza, Méhes László, Orosz Ákos, Kovács Patrícia és Radnay Csilla is látható lesz majd. Decemberben Rudolf Péter rendezésében mutatják be Shakespeare utolsó, nagy politikai játszmával, őrült vágyakkal, balfácánokkal és sok-sok szerelemmel tűzdelt vígjátékát, a Szeget szeggelt. A főbb szerepekben Kőszegi Ákos, Stohl András, Wunderlich József, Márkus Luca, Seress Zoltán, Fesztbaum Béla és Ötvös András lép színpadra.

A Pesti Színházban október 22-én Nick Payne Inkognitó című színművét mutatják be Szőcs Artur rendezésében, Nagy Ervin, Kovács Patrícia, Márkus Luca és Horváth Szabolcs szereplésével. Az előadás egy különös kutatás története, amelynek tárgya a 20. század talán legnagyobb géniuszának, Albert Einsteinnek az agya. Az Egy szerelem három éjszakája ma már igazi klasszikusnak számít, különös hangzású, költői betétdalai az idők során népszerű slágerekké váltak. A zenés drámát ifj. Vidnyánszky Attila rendezi, a főbb szerepekben Kern András, Lukács Sándor, Hegedűs D. Géza, Nagy-Kálózy Eszter, Hirtling István, Orosz Ákos, Ertl Zsombor és Varga Járó Sára lesz látható. Tennessee Williams fülledt hangulatú, Macska a forró bádogtetőn című műve egy házasság, egy család széteséséről és megmentéséről szól. A Valló Péter rendezte előadásban Szilágyi Csengét, Brasch Bencét, Hegedűs D. Gézát, Igó Évát, Radnay Csillát és Telekes Pétert láthatjuk majd 2023 tavaszán a Pesti Színházban.

A bérletes bemutatók mellett tavasszal egy gyerekelőadással is készül a színház a nagyszínpadon: Presser Gábor közreműködésével a Pinokkió új zenés változatát Keresztes Tamás állítja színpadra. A Házi Színpadon az előző évadok hagyományát folytatva kortárs magyar drámák kerülnek színpadra. Az évad második felében elkezdődnek Molnár Ferenc Az üvegcipő című darabjának próbái, amelyet Mohácsi János rendezésében tűz műsorra a színház a 2023/24-es évad elején.

A Vígszínház társulata Budapest egyik külső, erdős területén ökológiai restauráció keretében Vígerdő létrehozásába kezdett. A színház születésnapjához kapcsolódóan a tagok hagyományteremtő szándékkal 126 facsemetét ültettek el a 10 millió Fa Alapítvány szakmai támogatásával. Az őshonos és a klímaváltozással járó szárazságnak ellenálló facsemeték segítenek majd a területen a természetes vegetáció helyreállításában.

Újdonság, hogy a Vígszínház a 2022/23-as évadában ifjúsági bérleteket is hirdet általános és középiskolás fiataloknak, mellyel olyan közönségkedvenc színdarabokat tekinthetnek meg kedvezményesen az érdeklődő diákcsoportok, mint A Pál utcai fiúk, a „Kinek az ég alatt már senkinek sincsen…”, a Toldi, Az öreg hölgy látogatása vagy éppen a Lóvátett lovagok. A bérletes előadások mellett színházi nevelési foglalkozások segítik a diákokat a látottak értelmezésében, a színdarabok által felvetett kérdések feldolgozásában.

A Vígszínház, a Pesti Színház és a Kombinált bérletesek átlagosan 20% kedvezménnyel tudják megtekinteni a legújabb előadásokat. A bérlettulajdonosok elővásárlási jogot és különleges kedvezményeket is kapnak, ezen felül részt vehetnek exkluzív rendezvényeken és a kulisszák mögé betekintést nyújtó programokon is.

A Sussex-i Egyetem 2009-es kutatása szerint az olvasás nagy mértékben képes csökkenteni a stresszt, még akkor is, ha csak pár percre mélyedünk bele egy-egy könyvbe. A Libri karácsonyi kampányában arra hívja fel a figyelmet, hogy az olvasás nemcsak a szabadidő eltöltésének egy lehetséges módja, hanem egy olyan tevékenység, ami kiszakít a mozgalmas hétköznapokból, nyugalmi helyzetet teremt, így egyfajta terápiaként is szolgál.

A kampány kreatívjain olyan helyszíneket és helyzeteket láthatunk, ahol tökéletes nyugalmat biztosít egy könyv. Egy tömött buszmegálló, egy utasokkal teli vonat, még a nyüzsgő város is alkalmas lehet, hogy az olvasás segítségével teljesen kikapcsolódjunk.

A kampány az olvasás fontosságára és az általa teremtett nyugalomra hívja fel a figyelmet. A libri.hu/nyugalom aloldalon a látogatók beleolvashatnak, illetve belehallgathatnak Bödőcs Tibor, Náray Tamás, Presser Gábor, Fábián Janka, Ugron Zsolna vagy Orvos-Tóth Noémi frissen megjelent műveibe. A részleteket maguk a szerzők olvassák fel. A felolvasásokat nemcsak a weben, de boltterekben kihelyezett QR-kódok segítségével is meghallgathatják az érdeklődők.

A Libri az aloldal mellett tíz könyvesboltjában és tizenkét bevásárlóközpontban otthonosan berendezett olvasósarkokat alakít ki annak érdekében, hogy a közönség egy kis időre kiszakadhasson a karácsonyi bevásárlás nyüzsgő forgatagából. A könyvesboltokban azonban nemcsak az olvasósarkok segítik a kikapcsolódást, hanem egy külön ehhez a kampányhoz írt, az elmélyülést segítő zene is a fiatal magyar zeneszerző iamyank jóvoltából.

A könyvkereskedő azokra is gondolt, akik – a könyvek mellett – haza akarják magukkal vinni az olvasópontok nyugalmát, számukra új merchandising-termékek készültek. A Libri Boxokban az olvasás kedvelt kellékeit kapja meg az közönség, egy klasszikus idézettel díszített puha takaróval, egy bögrével és egy illatgyertyával.

A kampány hirdetései országosan láthatók lesznek, plakátkampány biztosítja a kültéri megjelenéseket, de a kreatívokkal találkozhatunk online és nyomtatott magazinokban is, illetve hallhatjuk rádióspotok formájában, reklámspotként pedig különböző tévécsatornákon és nagyobb videómegosztó-felületeken láthatjuk őket viszont.

A Libri Magazin, valamint a Libri Könyvesboltok közösségimédia-oldalai is a nyugalmat és az olvasás kikapcsolódást segítő szerepét tematizálják az elkövetkezendő hetekben.

A Libri Magazin Irodalomterápia néven indít új rovatot, valamint Könyvtámasz címmel saját podcast-műsort, így hangsúlyozva a kampány üzenetét és kiszolgálva a márka hosszú távú céljait. A podcast-műsor első vendégei nem kisebb sztárok lesznek, mint Fábián Janka, Orvos-Tóth Noémi és Presser Gábor. A beszélgetéseket Szűcs Péter író, újságíró vezeti, segítségével betekintést nyerhetünk a megszólalók életébe, munkásságába és megismerhetjük frissen megjelenő könyvük kulisszatitkait is.

További információ: https://www.libri.hu/nyugalom/

AZ ALKOTÓK LISTÁJA:

Marketingigazgató: Sándor Gabriella
Brandmenedzser: Tömör Annamária
Junior marketingmenedzser: Zsoldi Gabriella
Marketingkoordinátorok: Juhász Fruzsina, Göcsei Georgina
Bolthálózati marketing: Illés Nikolett
Szövegíró: Paál János, Frauenhoffer-Piller György

PR-menedzser: Jávor Zsófia
PR-asszisztens: Bistey Attila

Art director: Kozlovsky Katalin
Grafikusok: Artner Gábor, Kopacz Kriszta, Makovnyik Csilla
UX-design: Sárosi Tamás
Portálmenedzser: Halmos Szabolcs
Médiamenedzser: Szabó-Kenderesi Kata
Médiakoordinátor: Ilcsik Tünde
Közösségi média: Juhász Fruzsina, Zsoldi Gabriella

Fotó: Gálos Viktor

A reklámspotot rendezte: Hartung Attila

Producer: Lóránt Judit

 Presser Gábor felajánlásának köszönhetően egy valódi, ’70-es évekből származó, a Locomotiv GT-hez köthető dedikált ritkaságra is licitálhatnak az árverés látogatói a több mint 150 nemzetközi és hazai tétel mellett a Próféta Galériában. A különleges tétel elárverezéséből befolyó teljes összeget Presser Gábor jótékonysági célra ajánlja fel.

Az aukció különlegessége, hogy a hazai plakátszcéna egyik legjelentősebb, napjainkban is alkotó grafikusművésze, a Munkácsy Mihály-díjas Kemény György munkái is licitre kerülnek.

A Múzeum Antikvárium, a Plakátfiú és a Gallery 567 szervezésében megvalósuló aukción eredetileg tömeggyártásra készült filmes, zenei, kiállítási és reklámplakátokkal találkozhat a közönség, melyekből mára csupán néhány példány maradt meg épségben, így egyedi értéket képviselnek. A változatos kollekcióban a filmrajongók, a kreatív lakberendezési ötleteket kedvelők, a gyűjtőszenvedéllyel vagy éppen befektetési szándékkal érkezők és a licitálás izgalmait keresők egyaránt megtalálják számításukat. időben.

Az aukció anyagában megtalálhatóak olyan külföldi filmklasszikusok plakátjai, mint a Ponyvaregény, a Kill Bill, a Jackie Brown, a Rocky, a Bosszúállók, a Farkasokkal táncoló, a Sissi, a Dühöngő bika, az Evita, a Kelly hősei, a Ryan közlegény megmentése, a Szelíd motorosok, a Sörgyári capriccio, a Csillagok háborúja, de számos James Bond-film posztere közül is válogathatnak a gyűjtők. A neves magyar filmalkotásokat – többek között – A londoni férfi, a Bohóc a falon, a Hattyúdal, az Apa, a Szerelmem, Elektra, a Körhinta, a Meteo, a Szikrázó lányok, a Vuk, a Szaffi, a Süsü, a sárkány, valamint a Hugó, a víziló képviselik. A zenei csemegék sorában Beatles, Elvis, Queen, Sziámi, Bizottság, Test Department és Sex-e-pil plakátokkal is találkozhatnak az érdeklődők. A jelentős számú reklám- és propagandaplakát között múlt századi és napjainkban készült példányok egyaránt megtalálhatóak, legyen szó akár a Pepsi, akár a Turul kóláról, a Nemzetközi Tejnapról vagy éppen az Országos Mezőgazdasági és Tenyészállatvásárról.

Az aukció a Múzeum Antikvárium, a Plakátfiú és a Gallery 567 szervezésében valósul meg november 26-án 19 órakor a Próféta Galériában.

Az esemény meglepetésvendége a MÖBELKUNST design vásár.

Időpont: 2019. november 26. 19:00

Helyszín: Próféta Galéria, 1111 Budapest, Szent Gellért tér 3.

Facebook: fb.com/events/1277038295831456

Katalógus: https://falrafel.com/katalogus/falra-fel-3.pdf

Ki az, aki a legjobban össze tudja kötni a generációkat, akinek karizmája van és nem megosztó? Ezt a kérdést tette fel Zwack Sándor, és a válasz egyértelmű volt: Presser Gábor. A reklámokban nemigen látható zenészt egy három és fél órás beszélgetés győzte meg az Unicum Múzeumban, no meg az, hogy nem a hagyományos értelemben vett reklám, sokkal inkább film készült az együttműködésből.

A 105 másodperces műben – amelynek 45 másodperces változata mozikban, 30 és 45 másodperces vágatai pedig a televízióban is láthatóak lesznek novembertől – csak jelzésértékűen bukkan fel az ital, sokkal inkább a közös élmények kerülnek a középpontba. A film a Félvilágot és az Örök telet is jegyző Szász Attila munkája, a szereplők között pedig amatőr színészek és a Zwack-gyár dolgozói – valamint maga Zwack Sándor, aki minden eddigi reklámban szerepelt – is feltűnnek.

A mintegy egyéves alkotói folyamat során készült film a Nagoo Marketing Solutions ügynökség munkája, Kádár Gergely kreatív igazgató és Nagy Zsolt Csaba ügyvezető igazgató irányításával.

A sajtóbemutatón az is kiderült, hogy a Zwack már a húszas években is támogatta a kultúrát: Presser Gábor a saját gyűjteményéből adta Zwack Sándornak egy 1922-es, Korda Sándor által rendezett darab szórólapját, amelynek hátoldalán a Zwack Likőrök szerepeltek támogatóként.

A Neked írom a dalt című mű ennyire nem régi, „csupán” 1975-ben kezdte írni Presser, de a mai napig szinte mindenki ismeri a szövegét, és erre a közös élményre épít a film, amelynek célja – Balázs Péter senior brand manager szavai szerint -, hogy segítsen a márkának továbbra is kiemelkedni a tömegből. Palcsó Sára marketingigazgató ehhez még annyit tesz hozzá, hogy Presser Gábor életútja ugyanúgy unikális, mint a legendás ital és család története.

Az Orientale lumen sorozat nyolcadik évadának húsvéti hangversenye május 2-án, csütörtökön 19.00 órakor a Győr-Újvárosi Kossuth utcai római katolikus templomban, május 3-án, pénteken 18.00 órakor Nyíregyházán, a Kodály Teremben, május 4-én, szombaton, 19.30-kor pedig a budapesti a Belvárosi Nagyboldogasszony-főplébániatemplomban csendül majd fel, ahol a Szent Efrém Férfikar a hazánkban most először fellépő orosz Doros Kvintettel ad közös koncertet. Az est folyamán a keleti egyház legszebb nagyheti és húsvéti dallamai hangzanak majd el a Szentföldtől és Szíriától Moszkváig, Grúziától Kárpátaljáig. Tradicionális ősi liturgikus énekek mellett jelentős bolgár, orosz, olasz, magyar, ruszin és ukrán mesterek – Balakirev, Boksay, Degtarjev, Diletsky, Hristov, Ippolitov-Ivanov, Rachmaninov, Schiavo és Sáry – műveit hallhatja majd a közönség.

A Doros Kvintett neve görögül „ajándékot” jelent, mert azt vallják, az ének Isten ajándéka, amit ők szeretnének továbbadni a közönség számára. Moszkva leghíresebb férfi énekegyüttese egyidős a Szent Efrém Férfikarral: mindketten 2002-ben alakultak. A férfikar vezetője az alakulás óta Konstantin Senchenko, aki a nyizsnyij novgorodi konzervatóriumban szerzett diplomát. Különleges hangjukat és zenei talentumukat Moszkva talán legismertebb ortodox templomában, a Vörös téri Vaszlij Blazsennij-székesegyházban szinte minden nap megcsodálhatják az oda látogatók.

A Szent Efrém Férfikart a Liszt- és Magyarország érdemes művésze díjas Bubnó Tamás alapította. Az együttes névadójáról, Szír Szent Efrémről (306-373) – akit már kortársai a „Szentlélek hárfája” megtisztelő címmel illettek – feljegyezték, hogy énekei, himnuszai sok embert vezettek vissza az „igaz útra”. A Magyar Örökség és Budapest Márka díjas Szent Efrém Férfikar célja és küldetése három pilléren nyugszik: egyrészt a bizánci rítusú keresztény világ vokális örökségének kutatása és bemutatása, másrészt a magyar férfikari hagyomány (Liszt, Bartók, Kodály, Ligeti) ápolása, harmadrészt pedig a vokális kortárszene népszerűsítése. Énekeltek többek között a King’s Singersszel, Sebestyén Mártával, a Muzsikással, Presser Gáborral, a Budapesti Fesztiválzenekarral egyaránt.

Az Orientale lumen sorozat nyolcadik évadának húsvéti hangversenye május 2-án, csütörtökön 19.00 órakor a Győr-Újvárosi Kossuth utcai római katolikus templomban, május 3-án, pénteken 18.00 órakor Nyíregyházán, a Kodály Teremben, május 4-én, szombaton, 19.30-kor pedig a budapesti a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban csendül majd fel, ahol a Szent Efrém Férfikar a hazánkban most először fellépő orosz Doros Kvintettel ad közös koncertet. Az est folyamán a keleti egyház legszebb nagyheti és húsvéti dallamai hangzanak majd el a Szentföldtől és Szíriától Moszkváig, Grúziától Kárpátaljáig. Tradicionális ősi liturgikus énekek mellett jelentős bolgár, orosz, olasz, magyar, ruszin és ukrán mesterek – Balakirev, Boksay, Degtarjev, Diletsky, Hristov, Ippolitov-Ivanov, Rachmaninov, Schiavo és Sáry – műveit hallhatja majd a közönség.

A Doros Kvintett neve görögül „ajándékot” jelent, mert azt vallják, az ének Isten ajándéka, amit ők szeretnének továbbadni a közönség számára. Moszkva leghíresebb férfi-énekegyüttese egyidős a Szent Efrém Férfikarral: mindketten 2002-ben alakultak. A férfikar vezetője az alakulás óta Konstantin Senchenko, aki a nyizsnij novgorodi konzervatóriumban szerzett diplomát. Különleges hangjukat és zenei talentumukat Moszkva talán legismertebb ortodox templomában, a Vörös téri Boldog Vazul-székesegyházban szinte mindennap megcsodálhatják az oda látogatók.

A Szent Efrém Férfikart a Liszt- és Magyarország érdemes művésze díjas Bubnó Tamás alapította. Az együttes névadójáról, Szír Szent Efrémről (306–373) – akit már kortársai a „Szentlélek hárfája” megtisztelő címmel illettek – feljegyezték, hogy énekei, himnuszai sok embert vezettek vissza az „igaz útra”. A Magyar Örökség és Budapest Márka díjas Szent Efrém Férfikar célja és küldetése három pilléren nyugszik: egyrészt a bizánci rítusú keresztény világ vokális örökségének kutatása és bemutatása, másrészt a magyar férfikari hagyomány (Liszt, Bartók, Kodály, Ligeti) ápolása, harmadrészt pedig a vokális kortárszene népszerűsítése. Énekeltek többek között a King’s Singersszel, Sebestyén Mártával, a Muzsikással, Presser Gáborral, a Budapesti Fesztiválzenekarral egyaránt.

A Szent Efrém Férfikar és a Doros Kvintett ortodox húsvéti hangversenyére jegyek a Jegy.hu hálózatában, illetve az együttes oldalán már kaphatók.