Kevésbé derűlátóak azonban a privátbanki vagyonra ható kockázatok kapcsán a hazai szolgáltatók. A Portfolio friss Privátbanki Felmérésében a szabályozói és piaci környezet miatt aggódnak leginkább, de a hazai gazdaságpolitika és a magyar gazdaság helyzete is fejtörést okoz. A legnagyobb vagyont továbbra is az OTP Private Banking kezeli, az MBH stabilan ott van a második helyen, és a K&H is bebetonozta magát a dobogón.

A leggazdagabb magyarok kezében lévő privátbanki vagyon elérte a 9 ezer milliárd forintot.

Ahogyan emelkedett a kezelt vagyon, úgynőtt az egy ügyfélszámlára eső vagyon is, ami az idei első 9 hónapban új rekordot, 158 millió forintot jelentett.

További részletes adatok és információk a Portfolio cikkében. 

A magyar tőzsde a március 15-i ünnep miatt ma nem tart nyitva, fontos adatközlés sem várható itthon. Külföldön viszont zajlik az élet, az EU-ból és az USA-ból is konjunktúraadatok jönnek, a legfontosabb piacmozgató tényezők viszont ma is az amerikai bankrendszerről szóló hírek lehetnek.

Az Európai Központi Bank a bankrendszerre nehezedő nyomás ellenére kitart az 50 bázispontos emelés mellett holnap, mivel az inflációt továbbra is túl magasnak értékelik, és a következő évekre is tartósan magas inflációval számolnak – írja a Reuters központi banki forrásokra hivatkozva.

Részletes informciókról olvassa el a Portfolio cikkeit itt és itt. 

A 2022-es év már jó pár olyan fejleménnyel szolgált, aminek erős kihatása lehetett a híroldalak látogatottságára, ezért a DKT elemzései is rendre visszatérnek ezekre. Elég csak az orosz-ukrán harcokra, a parlamenti választásokra, majd a gazdasági helyzet változására (pl. az üzemanyag-, az energia- és az élelmiszerárak elszabadulására, a forint árfolyamának gyengülésére, a jegybanki alapkamat és a banki kamatok folyamatos emelkedésére), valamint ezekkel összefüggésben a kormány gazdasági intézkedéseire gondolni. Rendszerint a nyári hónapok „uborkaszezonnak” számítanak a híroldalak számára, de idén ez biztosan nem igaz a júliusi és augusztusi adatok alapján. Az orosz-ukrán háború, majd a választási kampány által felpörgetett látógatószám ugyan április-júniusra valamelyest visszaesett, hogy aztán júliusra újra megközelítse a márciusi csúcsot. A magukat híroldalként (is) definiáló weblapok átlagos összesített napi látogatószáma (real user) ekkora újra közel 3 millió látogatóra nőtt – csaknem elérve a márciusi rekordot. Augusztusra valamelyest csökkent ez a szám, de még mindig 2,9 millió feletti napi átlagos látógatószámáról beszélhetünk a híroldalak vonatkozásában.

A híroldalak napi látógatószámának alakulásának ismertetése után bemutatjuk a szokásos havi toplistákat is.

A napi átlagos egyedi látogatószám (real user) alapján kialakított TOP10-es listát a weboldalak esetében továbbra is változatlanul a blikk.hu vezeti, de a második-ötödik helyen sem történt most változás, az Indexet az Origó, majd a 24.hu és a portfolio.hu követi. A hatodik helyre a femina.hu került öt helyet javítva júliusi helyezésén. A hetedik helyen jelenleg Telex áll, eggyel előrébb lépve múlt havi helyezéséhez képest. Nyolcadik az Időkép, kilencedik az nlc.hu, míg a tizedik helyen most a ripost.hu található.

Ha nem site, hanem brand alapon állítjuk össze a napi átlagos látogatószámmal mért toplistát, akkor az előbbi listához képest nem látunk eltérést a dobogós helyeken: A Blikket az Index, majd az Origó követi. Innentől viszont megváltozik a sorrend a weboldalakhoz képest. A negyedik helyen az Időkép áll népszerű applikációjának és gyaníthatóan a nyaralási időszaknak köszönhetően. Ötödik a 24, míg hatodik a Telex. A brand-lista hetedik helyén a Portfolió áll. A tízes lista nyolcadik-kilencedik helyén a népszerű női brandek találhatók, a Femina és az NLC. Utóbbi helyezése megegyezik a weboldalak listáján elért helyezésével, akárcsak a listát záró Riposté.

Ahogy a napi, úgy a havi összesített egyedi látogatószám alapján készített domain-toplista első felében sem történt változás júliushoz képest (bár a két lista különbözik egymástól): a Blikket a havi toplistán a 24.hu követi, míg a harmadik helyen az Index, a negyediken az Origó áll. Őrzi ötödik helyét a femina.hu is. Hatodik a ripost.hu két helyet előre lépve júliushoz képest. Utána következik a hetedik helyét őrző nlc.hu. Nyolcadik helyen most a portfolio.hu áll. A kilencedik továbbra is a borsonline.hu, míg a tízes listát most a Telex zárja két helyet javítva pozícióján.

A brandek havi látogatószám alapján összeállított toplistája általában megfelel a brandekhez tartozó (fő) weblapok listájának. Többnyire ez a helyzet most is, kivéve az első két helyet. Míg a weboldalak listán első a blikk.hu és második a 24.hu, addig a brandek listáján éppen fordított a helyzet. Ugyanezt láthattuk egy hónappal ezelőtt is. Innentől kezdve viszont megegyezik az egyes brandek helye a toplistán a weboldalak helyezésével a harmadik helyezett Indextől a tizedik helyezett Telexig bezárólag.

Az adatok értelmezése során most is érdemes figyelembe venni, hogy a látogatottsági toplisták gyakran és könnyen változnak egyik hónapról a másikra, amelyik oldalnak vagy brandnek most romlott a pozíciója, annak akár már a következő hónapban javulhat.

A gázvezeték, amely az Európába irányuló orosz gázexport majdnem harmadát teszi ki, július 11-én állt le 10 napra a szokásos éves karbantartás miatt. Mivel az oroszok különféle technikai okokra hivatkozva eddig is korlátozták a gázszállításokat Európa felé, erőteljes volt az aggodalom, hogy az Északi Áramlat 1-et nem indítják majd újra technikai problémákra hivatkozva. Az aggodalom jelentős eurógyengülést váltott ki, és a gáz ára is emelkedett. A Reutersnek nyilatkozó, nevük elhallgatását kérő források szerint a gázvezeték újra fog indulni a tervezett időben, de csak napi 160 millió köbméter kapacitáson. „Vissza fognak térni a július 11. előtti szállítási volumenhez” – nyilatkozta az egyik forrás a Reutersnek.

További részletek a Portfolio cikkében.

Fotó: Kwon Junho, Unsplash

Bár a Challenger, Gray & Christmas globális outplacement cég által csütörtökön bejelentett összes elbocsátás az országban májusban 14,7%-kal csökkent áprilishoz képest, köszönhetően az erős munkaerőpiaci keresletnek, a technológiai szektorban 4044 munkahelyet szüntettek meg, szemben a január és április közötti 459-cel. Ez a legmagasabb havi összlétszám 2020 decembere óta, amikor is a technológiai vállalatok 5253 munkahelyet szüntettek meg.

„Számos technológiai startup, amely 2020-ban óriási növekedést ért el, különösen az ingatlan-, a pénzügyi és a szállítási szektorban, kezdi látni a felhasználói bázis bővülésének lassulását, amely az inflációval és a kamatlábakkal kapcsolatos aggodalmakkal párosulva arra készteti őket, hogy átszervezzék a munkaerőt és csökkentsék a költségeket” – mondta Andrew Challenger, a Challenger, Gray & Christmas vezető alelnöke.

További részleteket itt olvashat. 

A csoporthoz tartozó budapesti, Váci út 175. szám alatt található autószalonban mostantól a Maserati, Isuzu és BMW Premium Selection mellett a SsangYong teljes modellpalettája is elérhető az autóvásárlók számára. A csoport 2012 óta képviseli a SsangYongot, de eddig a márka gépjármű- és alkatrész kizárólagos nagykereskedelmi tevékenységét végezte először Magyarországon, majd Romániában, Csehországban és Szlovákiában.

A márka sikerét és felfutását jelzi, hogy az elmúlt években a Csoport jelentősen növelni tudta piaci részesedését a régióban: Magyarországon 2021-ben összesen 1000 darab SsangYong talált gazdára, ami 15,47 százalékos növekedést jelent egy év alatt, miközben a hazai személyautó-piac 3,4 százalékkal csökkent.

Az AutoWallis mostani lépése jól illeszkedik a Csoport stratégiájába, melynek célja, hogy a vállalat az akvizíciók mellett organikusan is tovább növekedjen, így a már képviselt márkákat egyre több helyen tegye elérhetővé a kiskereskedelem terén is a kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt.

Antal Péter, az AutoWallis Kiskereskedelmi üzletágának vezetője elmondta: céljuk, hogy a Csoport által nagykereskedőként képviselt márkákat a lokális piaci igényeket felmérve, egyre több országban tegyék elérhetővé. Így az AutoWallis ismertsége és pozíciója, valamint a csoport tagjai közötti szinergiák támogatják egymást, fokozzák a működési hatékonyságot, ezáltal a részvényesi értéket növelik. Hozzátette, hogy a mostani lépéssel a SsangYong összes modellje – a Korando, a Musso és a Musso Grand, a Rexton, a Tivoli, valamint a Tivoli Grand – elérhetővé vált az érdeklődők számára, az értékesítés mellett pedig hivatalos márkaszervizpont is elérhető a helyszínen, így a Csoport szolgáltatási portfóliója is egy újabb márkával bővült.

Fotó: SsangYong

A díjakat Amanda Nelson, a Vodafone Magyarország vezérigazgatója és Balogh Gabriella, a Portfolio Csoport társtulajdonosa és igazgatósági tagja adták át a Vodafone Magyarország székházában megrendezett díjátadón.

A díjazottak:

• Árvai Anita, étteremtulajdonos, gasztroinfluencer, @veganeeta
• Beh Mariann, kertészmérnök, @bazsalikomoskert
• Burján Szafi, @burjan_szafi
• Debreczeni Dóri, fitness edző, sportoló, @debreczenidora
• Forgács Mariann, közösségi média szakértő, a Be Social social media ügynökség alapítója és társügyvezetője,@mankagram
• Kovács Rami, fitnesz edző, @kovirami_fit
• Muszula Timi, virágkötő és a Cloé Café kávézó franchise alapítója, @lauraviragtimi
• Rácz Judit, kozmetikai vegyész, a Skinsmart.hu alapítója, @skinsmarthu
• Szalai Dóra, cukrász, @chezdodomacaron
• Viszkok Fruzsi, digitális tartalomfejlesztő, @vfruzsi

„A Vodafone fontosnak tartja a kis-és középvállalkozások támogatását, megerősítését is, hiszen ők adják a gazdaság gerincét, illetve mindannyiunk érdeke, hogy egy erős, lehetőségekkel teli és sokszínű piaci környezetet teremtsünk. A Vodafone az Év Női Digitális Vállalkozója Díjjal szeretne rámutatni arra, hogy milyen eredményeket érhetnek el azok a kis- és középvállalkozások, akik naprakészen használják a digitális eszközöket. Azt reméljük, az ő sikerükkel inspirálni tudunk másokat is, hiszen a most díjazott hölgyek mind prosperáló kis- és középvállalkozásokat vezetnek, inspirálóak, rugalmasak és agilisek, olyan vezetők, akik felismerik és kihasználják a digitalizáció kínálta lehetőségeket” – mondta el a díjátadón Amanda Nelson, a Vodafone Magyarország vezérigazgatója.

Az eseményen a szolgáltató a Vodafone Equality Award 2022 nevű különdíját is átadta egy különleges kezdeményezésnek. Ezt az elismerést a Vodafone évek óta olyan személyeknek ítéli oda, akik kimagaslóan sokat tettek az esélyegyenlőségért. A díjat 2022-ben a #nemluxustáska elnevezésű kezdeményezés alapítói, Huszka Ágnes, Kovács-Pálffy Anna és Sipos-Mohai Réka kapták, akik egy példaértékű, virtuális adományozói közösséget hoztak létre adománygyűjtő kampányukkal. A #nemluxustáska mozgalom alapítói, követőik bevonásával évek óta higiéniai termékeket tartalmazó táskákat gyűjtenek és juttattnak el rászoruló, mélyszegénységben élő nőknek és lányoknak.

A Vodafone kiemelten fontosnak tartotta a díjátadó kapcsán, hogy az ünneplés mellett reagáljon az ukrajnai helyzetre is, és segítsen a háború elől menekülő nőkön. Ezért, együttműködésben a #nemluxustáska mozgalommal, a díjátadó résztvevői körében egy rendkívüli adománygyűjtést szervezett. Az esemény vendégei, szervezői és a Vodafone munkatársai a háború elől menekülő nők számára létfontosságú higiéniai és tisztálkodási termékeket tartalmazó csomagokkal, ún. „szükségtáskákkal” érkeztek a helyszínre. Az így összegyűlt adományokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat segítségével a menekülteknek juttatják majd el.

A díjnyertes tranzakció, amely a Cushman & Wakefield közvetítésével jött létre, a Vodafone és UPC összeolvadásának jelentős lépése: a vállalat fővárosi irodáiban dolgozó kollégái 2022 őszén a Budapest ONE irodaparkba költöznek át. Ezzel a Futureal fejlesztésében megvalósuló komplexum ad majd otthont a Vodafone új főhadiszállásának. Az új helyszínen a legmagasabb elvárásoknak is megfelelő, innovatív technológiai megoldásokkal felszerelt irodát alakítanak ki, ami a fenntarthatóságon túl a dolgozók egészségére és közérzetére is összpontosít.

„Büszkék vagyunk az elismerésre és büszkék vagyunk arra is, hogy a Vodafone a Budapest ONE-t választotta. A sikeres tranzakció és a díj a bizonyíték arra, hogy a jelenlegi nehéz körülmények közepette is komoly piaci igény mutatkozik a kiváló lokációjú, modern, egészséges és innovatív irodai környezetre, ahol a pandémiát követő új korszak elvárásai szerint, kreatívan kialakított terekben, rugalmasan dolgozhatnak a munkatársak” – mondta Dr. Berki J. János, a Futureal nemzetközi iroda-bérbeadási és vagyongazdálkodási igazgatója.

„A Cushman & Wakefield és a Vodafone Magyarország kapcsolata hosszú és sikeres múltra tekint vissza mind bérbeadási, mind pedig projekt menedzsment szolgáltatások tekintetében, melyre nagyon büszkék vagyunk. Örömmel tölt el minket, hogy egy igen hosszú tárgyalási folyamat sikeres lezárásaként kiválasztásra került a Budapest ONE irodaház, amely a Vodafone Magyarország jövőbeni igényeit teljeskörűen kiszolgálja. Nagy előny továbbá, hogy a Vodafone Magyarország a projekt legelején, már a tervezési fázisban becsatlakozhat a folyamatba, mely biztosítja számára, hogy az épület teljes egészében a vállalat igényei szerint kerüljön megépítésre és kialakításra. A Cushman & Wakefield PDS csapata számára az együttműködés továbbra is folytatódik a projekt érdemi részével, mely magában foglalja az épülő irodaterület teljeskörű tervezését, kialakítását és magát a költözést is” – tette hozzá Szántó Tamara MRICS, a Cushman & Wakefield Partnere és irodabérbeadási vezetője.

A WELL Building és BREEAM környezettudatos épületminősítési rendszer elvárásai szerint megtervezett Budapest ONE-t energiatakarékos, intelligens központi épületirányítási rendszerrel szerelik fel. A dolgozók mentális és fizikai egészségét többek között az épületben megtalálható multifunkciós közösségi szoba, a tusolóval felszerelt kerékpártároló, az épület tetején lévő panorámás futópálya, és az irodapark belsejében található félhektárnyi nyitott köztér is támogatja, amit szökőkutak és egyedi kialakítású zöldterület tesz majd közkedvelt találkozóhellyé.

A Vodafone új székhelyének kiválasztásánál az elhelyezkedés is kiemelt szempont volt, hiszen a Budapest ONE Magyarország legnagyobb multimodális, azaz több közlekedési módot összekötő közlekedési csomópontjában helyezkedik el. Őrmezőn, Budapest egyik dinamikusan fejlődő városrészében, a Kelenföldi pályaudvar, a 4-es metró, az 1-es villamos és számos buszjárat, illetve az M1–M7 autópályák fővárosi bevezető szakaszának találkozásánál megvalósuló nagy ívű fejlesztés – közvetlen járatokkal – akár 10 perc alatt is elérhető a belvárosból.

A portfólió egyszerűsítése a koherens márka felépítését is támogatja.

A General Electric korábbi, meglehetősen széles portfólióját folyamatosan tisztítja: az NBCtelevíziótársaságot eladta a Comcastnak, a GE Capital pénzügyi befektetései nagy részét szintén értékesíti és a háztartási gépeket gyártó GE Appliances is piacra kerülhet, miközben a francia Alstom energiacég felvásárlása folyamatban van. Így a vállalat tevékenységei az egészség, szállítás és energia köré csoportosulnának.

Linda Boff, a GE globális márkaépítésért felelős igazgatója szerint ez gyakorlatilag visszatérést jelent a cég iparvállalati gyökereihez, egyúttal sokkal koherensebb márkázást tesz lehetővé – szemben azzal az időszakkal, amikor hűtőszekrénytől ingatlanfinanszírozásig mindenféle terméket kínáltak a GE név alatt.

(Forrás: WARC)

Sándor Gabriellával, a Libri-Shopline marketingigazgatójával a hazai marketing hőskoráról, a könyvpiaci marketingről, kiadói portfólió kezeléséről, a Libri megújulásáról, házon belüli ügynökségi modellről és technológiai kihívásokról beszélgettünk.

Milyen háttérrel kerültél ebbe a pozícióba?

A McCann Ericksonnál kezdtem a pályafutásomat az egyetem után. Akkor még a McCann számított a legnagyobb ügynökségnek, a második helyezett is csak tizedakkora volt. Nagyon jó indítópályának bizonyult: rengeteg tréninget és workshopot szerveztek, sokat küldtek minket külföldre. Főleg a Nestlé márkáin dolgoztam. Utána átmentem a Lowe GGK-hoz, ami szintén a tréningek és az iskolázottság szempontjából volt jó: a cég nagyon jól kiépített hálózattal rendelkezett, például New York-ba küldtek minket stratégiai menedzsmentet tanulni, és sokszor dolgozhattunk külföldön egy-egy kampány erejéig. Ott is dolgoztam a Nestlének és az Unilevernek, illetve több kisebb magyar márka is az ügynökséghez tartozott, amelyeket fel kellett futtatni, mint például a Gyermelyi.

Ezt követően a DDB-nél Regionális Ügyfélkapcsolati Igazgató voltam, nemzetközi koordinációs feladatkörrel. Ez volt a központosítások időszaka, így például olyan feladatokon dolgoztunk, mint egy Libero-reklám régióbeli – Balkán, Görögország, Oroszország, Ausztria – hatékonyságának a vizsgálata, illetve, hogy az adott reklámot hogyan lehet más-más releváns üzenettel adaptálni. Majd a Kirowskinál töltöttem három évet. Közvetlenül a mostani pozícióm előtt pedig két évig egy startup cégnél dolgoztam Szlovéniában.

Akkor végigcsináltál majdnem mindent, ami a magyar marketingben történt, a hőskortól a központosításon át a válságig.

A válság idején szerencsére pont a Kirowskiban voltam, és az online szegmens dinamikus fejlődése miatt a válságot ott kevésbé érzékeltük.

És hogy jött a könyvpiac?

Teljesen véletlenül: marketingigazgatót keresett a Bookline és egy ismerősöm beajánlott. Felhívtak, hogy jöjjek be interjúra, találkoztam Starcz Ákossal és felvett. Most pedig már itt vagyok egy ideje.

Mi a jó a könyvpiacban?

Gyakorlatilag értelme van annak, amit csinálsz. Nem egy harmadik fogkrémmárkát kell bevezetned a piacra, hanem az olvasás népszerűsítését tarthatod szem előtt és mindent ez alá tudsz rendelni. A kultúra támogatása szerintem nagyon jó mindennapi feladat. A marketingszakmán belül ez egy olyan ritka, értékalapú hivatás, mint egy orvosé, ápolónőé vagy óvónőé lehet. Ebbe bele tudsz kapaszkodni.

Van azért árnyoldala is?

Akadnak olyan könyvek, amelyekkel nem feltétlenül értesz egyet vagy nem hiszed, hogy nagyon promotálni kellene, de ez hasonlóan működik, mint a filmeknél: nem mindig a legnépszerűbb a legjobb, viszont azokból él a piac és kénytelen vagy megtenni. De túl sok árnyoldalát eddig nem fedeztem fel.

Ezzel azért együtt lehet élni. A könyvpiaci fejleményeket szakmán belül milyen megélni csődökkel, büntetőfeljelentésekkel, beragadt pénzekkel?

Nagyon óvatosak vagyunk, nem jó számunkra ez a helyzet. Például az Ulpius-ház csődje egyáltalán nem teremt számunkra piaci előnyt: ők egy olyan kereskedelmi területre léptek be, ami idegen terep volt számukra. A kereskedelmi szférának nem előnyös, ha egyes cégek becsődölnek, mert ze nem tesz jót a könyvpiac megítélésének . Az is forgalomkiesést jelent nekünk, ha az Ulpius nem tud a könyveiből szállítani, nem tudjuk a rendeléseket kielégíteni. Az ő bestsellereiket valamivel pótolnunk kell. Ezért drukkolunk az Ulpiusnak és az Alexandrának is, hogy talpra álljanak, mert az senkinek nem érdeke, hogy nagyon olcsón, a piaci értékük alatt jussanak az emberek a könyvekhez. A mi célunk, hogy kiegyensúlyozott verseny legyen.

Ha már szóba kerültek a potenciállal rendelkező címek: olvasói szegmensek mennyire határozhatóak meg ma a magyar piacon? Vannak tipikus olvasói, könyvvásárlói csoportok?

A középiskolás diákok és az egyetemisták, valamint a szüleik mind a mai napig óriási szegmenst képviselnek. Tudni kell, hogy a piac a long tailből él: az új könyvek értékesítése 25-30 százalék, a bevétel fennmaradó része a régi, bevált bestsellerek újrakiadásából jön. További célcsoportot jelent, és jelentős potenciált képviselnek, a 30 pluszos nők, akár még gyerekvállalás előtt, vagy utána a gyerekkönyvek piacán. A férfiak a tapasztalataink szerint kevesebbet olvasnak.

Több fogyasztói kutatást készítettünk arról, hogy kik a könyvvásárlók, ezt külön megnéztük márkákra vetítve is, hogy van-e különbség a Libri és a Bookline célcsoportja között. A két márka között demográfia, kor és nem szerint nincsenek jelentős különbségek, inkább életstílusban, az élethez való hozzáállásban láthatók eltérések.

Akkor részben meg is van a válasz arra, hogyan lehet egy többkiadós portfóliót menedzselni: hiszen ha a specialistákat – gyerekkönyvek, zeneművek – le is vesszük, még mindig ott van egymás mellett a Libri és a Bookline.

Ezt a kezdetektől fogva nagyon érdekes feladatként kezeltem és mindig úgy gondoltam rá, mint amikor az ügynökségeknél több márkával dolgoztunk és mindegyikről tudtuk, hogy milyen stratégia működik, milyen üzenetek és médiacsatornák rendelhetők hozzájuk. Nálunk most érzékenyebb a helyzet, hiszen mindkét márka pontosan ugyanazzal foglalkozik és ugyanazt a portfóliót szeretné értékesíteni, tehát még jobban külön kell választani kommunikáció szempontjából. Azt gondolom, elég jó megoldást találtunk mindkét márkára. A fő különbség, hogy a Libri alapvetően offline, míg a Bookline online márkaként van elkönyvelve a fogyasztók fejében. A Bookline – mint „a magyar webáruház” – egy lovebrand, a CEMP portfólió egyik legerősebb márkája volt már a fúzió előtt is. Mindig is az online világ irányába fejlesztettük, minden ilyen lehetőséget megragadtunk és megragadunk mind a mai napig. Rengeteg rendszer és üzleti fejlesztés áll amögött, hogy megpróbáljuk a legjobb szolgáltatást nyújtani a webáruházak között a magyar piacon. A Bookline a fiatalosabb, dinamikusabb, elsősorban az online térben aktív célcsoportot célozza meg. A Libri egy fokkal konzervatívabb, inkább a szakértői imidzset szeretné erősíteni. Nagyon fontos a fizikai bolthálózat. A Libri arculatváltása is azért jött létre, hogy egyrészt élesen meg tudjuk különböztetni a Bookline-tól, ne legyen márkakeveredés, másrészt hogy a márkát – Magyarország egyik legelismertebb márkáját – a presztízsének megfelelő helyre pozícionáljuk.

A nemzetközi áruházak, mint például az Amazon, mekkora kihívást jelentenek?

Fel vagyunk készülve arra, hogy bármikor beléphet egy komoly háttérrel rendelkező nemzetközi szereplő, és ezért is törekszünk arra, hogy mindkét márka minden elemében erős legyen. De jelenleg a könyvpiacon nem annyira érződik a nemzetközi versenytársak szerepe. Magyar nyelvű könyvtartalmat tőlünk lehet venni, ha pedig valaki külföldi tartalomra kíváncsi, azt is beszerezheti a Bookline nagyon széles idegen nyelvű kínálatából, olcsóbban, mint ha az Amazonon rendelné. De ez a lehetőség mintha nem lenne triviális: amikor kampányban felhívjuk rá a figyelmet, megerősödik a külföldi könyvek forgalma, azon kívül visszaesik.

A márkaépítés a válság alatt is ennyire fókuszban volt a cégnél, vagy inkább az utóbbi évek fejleménye?

A Bookline-nál ez mindig is így volt, és amikor a fúzió létrejött, akkor azért került újra elő, mert muszáj volt a két brandet egymás mellettműködtetni. A Bookline márkaépítését a gyökerektől folytattuk, csak elvittük egy még dinamikusabb, még sarkosabb irányba, a Librinél pedig elővettük a márkaépítést, mint feladatot, és egy jól működő bolthálózatot és egy kedvelt márkát töltöttünk fel tartalommal.

És milyen munka áll Bookline kampány mögött, hogyan épült fel?

Ügynökség az ügynökségben rendszer működik nálunk, önálló kreatív ügynökséggel nem dolgozunk. Miután nagyon gyorsan változik a piac, rengeteg a marketingkommunikációs feladat, viszont nekem is van ügynökségi hátterem és több kolléganőt is a marketingkommunikációs tapasztalat figyelembe vételével rekrutáltunk, nálunk ez a megoldás működik. Ennek a kampánynak Méth Barbara kolléganőm a márkamenedzsere. A kampányon dolgozott Radovics Péter szövegíró, aki már évek óta a partnerünk, általában ő hozza a kreatív koncepciókat. Unger Zsolt a kreatív igazgatónk és art directorunk, ő a vizuális megjelenésért felel. Az alapproblémára készült briefre először ők adnak reakciót, majd a házon belüli hat grafikus és másik két szövegíró kidolgozza az anyagokat.

Régebben talán éppen az Ulpius-ház vitte először outdoor felületekre a könyvreklámot, most viszont a hátteredből is látom, hogy nagyon erős a digitális láb, az online marketing, keresőmarketing, CRM… Hol áll most a könyvmarketing, milyen eszközökkel dolgozik?

Az organikus találatok hozzák a forgalom 70-80 százalékát, amihez egy jól felépített weboldal szükséges, a Libri esetében pedig nagyon fontos a bolthálózat. A közösségi marketing, Facebook, Instagram kampányok inkább imidzsnövelő célúak, bár van forgalmi hatásuk is, de nem olyan számottevő, mint például egy kkv esetében. A folyamatos ismertségnövelésre – és itt nem elsősorban maguk a márkák, hanem a márkán belüli, forgalmat is generáló események ismertségéről beszélek – használjuk a cég médiaportfólióját, amelyben benne van a CEMP és az egykori Libri Média, ma CEMP-X is. A közösségi, esemény és egyéb médiafelületek hatása 10-15 százalékot tesz ki, minden más Google organikus találat, PPC, maga a bolthálózat és a klasszikus médiafelületek, a tévé és az outdoor hatása továbbra is.

A tévé milyen formában fér bele a mixbe? Feltételezem, egy-egy címre nem éri meg.

Inkább nagyobb promóciós kampányok, például a karácsonyi kampány népszerűsítésére használjuk. Ha már felépül a tudat, hogy karácsonyra könyvet kell venni, onnantól nagyjából nyert ügyünk van.

A jövő útja is ez: marad a kissé technológiai irány a könyvpiacon?

Azt látom, hogy nagyon fontos az integráció. Akkor erősödnek meg dolgok, amikor offline és online is jól vannak jelen. Ha valami csak az online térben létezik, akkor el kell fogadni, hogy az meg is marad ott, és ilyen típusú stratégiát kell folytatni.

Ami a könyvpiaci technológiai fejlődést illeti, az e-bookok és e-könyvolvasók terén még van fejlődési lehetőség, de nem gondolom, hogy fel fogják váltani a fizikai könyveket. Szerintem beáll az egyensúly: a számomra fontos könyveket megveszem fizikai formában, hogy legyenek ott a könyvespolcomon, míg az egyetemi jegyzeteimet, a ponyvát és minden mást pedig beszerzem e-könyvben, amivel könnyen tudok utazni és tárolni is lehet. Amerikában már arról cikkeznek, hogy hiába van szinte mindenkinek e-könyv olvasója, a fontos pozícióban lévő emberek a slow mozgalom jegyében már leülnek egy fizikai könyvvel.

Az élő események mennyire fontosak?

Ha van egy jól megszervezett esemény és egy érdekes szerző, akkor nagyon jól működnek. Néhány hete például Jo Nesbonek volt dedikálása az Allée-ban, és ott kígyóztak a sorok; igaz, ő kultikus figurának számít, erősen felépített imidzsel. De másnál is fontosak az író-olvasó találkozók, a PR, a háttérmunka, vagy a Margó irodalmi fesztivál. A Margó is azért tudott teret nyerni, mert másképp szólította meg a közönséget, az irodalmat közelebb vitte az emberekhez. A 20-30 éve bevett megoldások már nem működnek: egy unalmas panelbeszélgetésen már senki sem szeretne részt venni, viszont ha villamoson olvasnak fel slammerek verseket, arra odafigyelnek. Az irodalmat másként tálalni ma az embereknek – ez egy feladat