Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal csökkent. Az első három negyedévben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 0,6, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,7 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.

A KSH közölte: a bruttó hazai termék volumenének az előző év azonos időszakához viszonyított csökkenéséhez a nemzetgazdaság csaknem egyharmadát kitevő mezőgazdaság, ipar és építőipar együttes teljesítménye hozzávetőlegesen 2 százalékponttal járult hozzá. A visszaesést mind a piaci, mind a nem piaci szolgáltatások teljesítménye fékezte.

A harmadik negyedévi kiábrándító adattal újra technikai recesszióban van Magyarország, utoljára 2022 második felétől, az energiaválság időszakában került hasonló helyzetbe a gazdaság. Az azóta eltelt kilenc negyedév közül csupán háromban tudott növekedni a GDP, hat negyedévben csökkenést láthatunk – kommentálta a hírt a Portfolio.hu.

A bruttó hazai termék harmadik negyedévi részletes adatait december 3-án közli második becslése lapján a KSH.

Forrás: MTI, Portfolio.hu

A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyár második hónapjában nem változott az előző hónaphoz viszonyítva – derül ki a KSH friss adataiból. Ez azt jelenti, hogy a magyarok még nem tértek vissza a hazai boltokba. Hogy hol költik el a pénzüket, arra több magyarázat is van, hiszen a reálbérek emelkedése miatt többlet keletkezik a háztartásoknál.

Egyrészt lehet, hogy a szolgáltatások forgalma nő elsőként, nem pedig a termékeké. Másrészt sokan megtakarítanak és ha vásárolnak is, azt nem a hazai hanem a külföldi boltokban teszik. Azt a statisztikákból tudjuk, hogy a határon túli fizikai üzletekben emelkedik a magyarok költése, de ennek volumene a teljes hazai kiskereskedelemhez képest elenyésző. Ugyanakkor egyre népszerűbbek a külföldi online boltok a hazaiak rovására.

Az alábbi grafikonon látszik, hogy a kiskereskedelem még mindig a 2021-es szint alatt áll és mivel júliusban is stagnált, nem is közeledett ehhez a bázishoz.

További részletek a Portfolio cikkében.

A Portfolio.hu elemzése szerint a GDP termelésében az igazán nagy csalódást az ipar hozta: a szektor negyedéves alapon 2,1 százalékkal esett vissza, alaposan hozzájárulva a teljes GDP csökkenéséhez. Nem mondható igazán meggyőzőnek a szolgáltatások teljesítménye sem. Ahhoz képest, hogy már érdemi reálbér-növekedést láthatunk, negyedéves alapon a gazdaság legnagyobb szektora a KSH adatai szerint stagnált. Különösen érdekes a kereskedelem, vendéglátás ágazat esése. Valamivel érthetőbb a szakmai, műszaki tevékenység csökkenése, ami bizonyára a beruházások mélyrepülésével függ össze.

További részletek a Portfolio.hu cikkében.

A 2024. júliusi adatfelvétel eredményei szerint a Negyedéves Konjunktúramutató 9 pontra csökkent, ami a 2022. októberi mélypontjához hasonló értéket jelent. A bizonytalansági mutató értéke 42 pontos szinten áll, ami öt pontos emelkedést jelent áprilishoz képest. Ez azt mutatja, hogy a hazai vállalkozások helyzetértékelése áprilishoz képest még nagyobb bizonytalanságot mutat, de nagy a szórás a gazdasági szereplők várakozásaiban.

Az index tíz komponensből áll, amelyek közül a legnagyobb mértékű romlás a várható beruházási aktivitás megítélésében tapasztalható (28 pontos csökkenés). Szintén jelentős mértékű csökkenés történt a várható termelési szint, az elmúlt féléves termelési szint, illetve a várható kapacitáskihasználtság értékelése szempontjából is.

A jelenlegi és a várható üzleti helyzet mutatója leginkább a koronavírus-járvány alatti 2021. januári, illetve az azt megelőző 2014. júliusi értékekhez hasonlítható, amelyek kedvezőtlen folyamatokat vetítenek előre.

A Negyedéves Konjunktúramutató értéke a szolgáltató vállalkozások esetében a legmagasabb (27 pont), a kereskedelmi cégek körében 12, az építőiparban 6 pont, míg az iparban tevékenykedő cégeknél (-1 ponttal) a legalacsonyabb. Nagyobb baj, hogy ugyan az előző negyedévhez képest a kereskedelmi cégek esetében nem látszik itt változás, de a feldolgozóipari cégek körében 16, a szolgáltatások területén 7, az építőipari cégek esetében pedig 3 ponttal csökkent a Konjunktúramutató értéke.

További részletek a Portfolio.hu elemzésében.

Ez a javulás 10 hónapja a legmagasabb, az iparban és az építőiparban érzékelhető pozitív változásoknak köszönhető, míg a kereskedelmi szektorban enyhe romlás tapasztalható. Az ipari szektorban a rendelésállomány és a termelési kilátások javultak, az építőiparban a rendelésállomány értékelése nőtt, de a foglalkoztatási várakozások óvatosabbá váltak. A kereskedelemben a készletek növekedése és az üzletmenettel való elégedettség csökkenése ellenére a jövőbeli megrendelések iránti optimizmus nőtt. A szolgáltatási szektorban az üzletmenet javult, bár a foglalkoztatási tervek és forgalmi várakozások romlottak.

A foglalkoztatási hajlandóság nem mutatott jelentős változást, az iparban és az üzleti szolgáltatások területén az optimisták, míg az építőiparban a pesszimisták vannak többségben. Az áremelési tervek általánosságban csökkentek, különösen a kereskedelemben és a szolgáltató szektorban.

A fogyasztói bizalom továbbra is javuló tendenciát mutat, a lakosság a gazdaság és saját pénzügyi helyzetét is kedvezőbben ítéli meg, noha a következő 12 hónapra vonatkozóan a pénzügyi kilátások nem változtak. Az inflációs várakozások nőttek, és a munkanélküliség várható növekedése kapcsán is romlott a helyzetkép, állapította meg a GKI elemzése.

Forrás: Portfolio.hu

A hazai boltok forgalma 1,4 százalékkal emelkedett decemberben az előző hónaphoz képest. Ilyen nagy növekedést nem láttunk 2022 márciusa óta, de akkor is a járvány utáni felpattanás hatása eredményezte a kiugró értéket. Decemberben az üzemanyag-forgalom is jelentősen, 4 százalékkal emelkedett az előző hónaphoz képest.

A teljes kiskereskedelem éves bázison mindössze 0,2 százalékkal csökkent, ami 2022 november óta a legjobb adat. A mostani emelkedés mögött is áll egyedi hatás: az üzemanyagár-stopot 2022 decemberében vezették ki, vagyis tavaly decemberben már 12 hónapja tankoltak az emberek a piaci áron. Ez látszik az éves bázisú forgalomban is, ugyanis míg novemberig a benzinkutak jó 20 százalékos mínuszt hoztak össze hónapról hónapra, decemberben már 3,8 százalékos volt a növekedés a kiigazított adatok szerint.

Mindez azt jelenti, hogy bár a kiskereskedelem még mindig nem érte el a járvány előtti szintet, kimozdult a 2021-es szintről, amelyen hosszú idő óta stagnált.

További részletek a Portfolio cikkében.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) értékelése szerint a tagállamok munkaerőpiacai továbbra is jellemzően feszesnek tekinthetők. A foglalkoztatási ráta viszonylag stabil az európai gazdaságokban, illetve Japánban a bevezetett munkahelymegtartó programoknak köszönhetően. A feszes munkaerőpiacok hatására az elmúlt két évtized legalacsonyabb szintjére csökkentek a munkanélküliségi ráták az OECD tagállamaiban, amihez az üres álláshelyek szokatlanul magas aránya párosult.

Az OECD által feltüntetett adatok szerint a tavaly az utolsó negyedévben 3,8%-os volt a munkanélküliségi ráta Magyarországon, ami a 12. legalacsonyabb mutatónak számít azon 34 OECD-tagállam körében, amelyekkel kapcsolatban munkanélküliségi adatokat közölt a kiadvány. A hazai ráta így az 5,4%-os OECD-átlaghoz képest alacsonyabb értéket mutat.

A jelentés szerint a munkaerőpiac jelenlegi feszességét, a széleskörű munkaerőhiányt számos tagállamban nagyban enyhíthetné, ha emelkedne a nők foglalkoztatottsága. Magyarországon a 15-64 éves nők foglalkoztatási rátája 2021-ben 9,7 százalékponttal maradt el a hasonló korosztályú férfiak mutatójától, ami valamivel jobb érték, mint az OECD átlaga (10,5 százalékpont). A két nem foglalkoztatási rátája közötti különbség hazai mértéke a 2011-ben mérthez képest alig, csupán 0,7 százalékponttal csökkent, miközben az OECD esetében az átlag mutató 2021-ben több mint 2 százalékponttal javult a 2011-es szinthez képest.

További részletek a Portfolio összefoglalójában.

A megszorítások jelzik, hogy nagy baj van a jövő évi költségvetéssel. A babaváró hitel és a CSOK kedvezményezetti köre szűkül, de ez viszonylag keveseket érint. Igaz, ezzel a kormány eddigi kiemelt célja, a gyermekvállalási kedv ösztönzése kap mélyütést.

Az adóemelések közvetetten 1100 milliárd forinttal növelik a fogyasztók terheit (a különadók hatásai ugyanis beépülnek az árakba), marad ugyanis több extraprofitadó (a tervekkel ellentétben, nem vezeti ki őket a kormány), valamint a jövedéki adó is emelkedik az üzemanyagoknál. (Ezek nagy része jogilag tulajdonképpen nem adóemelés, hiszen annyi történik, hogy bizonyos különadók bent maradnak a rendszerben 2024-ben is. Viszont a gyakorlatban emelésnek tekinthető, hiszen korábban minden érintett azzal számolt, hogy az ígéreteknek megfelelően 2024-ben kivezeti a kormány az extraprofitadókat. Azzal tehát, hogy azok nagyrészt szinten maradnak, az eredeti pozícióhoz képest adóemelés valósul meg.9 – írja a Portfolio.

Ráadásul az állam elkezd takarékoskodni, ami a közszférában további megszorításokkal, eseteg elbocsátásokkal is jár.

A megszorító intézkedéseknek van egy kedvező olvasata is: pozitív fejlemény ugyanis, hogy a kormány belátta, ég a ház, a költségvetés gondban van és lépni kell, el kell oltani a tüzet. Miközben a jegybank gigantikus, 2000 milliárdos veszteségéből is 430 milliárd forint terheli már az idei költségvetést.

A jövő évi költségvetést érintő friss döntések is azt üzenik, hogy a büdzsé rendbetételét nem lehet halogatni, a dominánsan adóemelésre épülő kiigazítás növekedési áldozattal jár, ami egy ördögi csapdához vezet. Emelkednek az adók, csökken a fogyasztás, lassul a GDP-növekedés, megint romlik a költségvetés helyzete, megint lépnie kell a kormánynak – foglalja össze a Portfolio elemzője.

Első körben a blokk legnagyobb kitermelőjének számító Szaúd-Arábia vezetősége döntött egy napi 500 000 hordós kínálatcsökkentés mellett, majd néhány további tagország, így Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek és Algéria követték ezt a példát, továbbá az orosz vezetőség úgy döntött, hogy a márciustól júniusig tartó termeléscsökkentést 2023 végéig kiterjeszti.

Az olaj ára a múlt hónapban 15 hónapos mélypontra esett a bankválság okozta zavarok és a sokak által előre vetített esetleges recesszió miatt: a nyugati benchmark terméknek számító Brent nyersolaj például hordónként 72,4 dollárba került a múlt havi mélyponton. Bár azóta az ár mintegy 10 %-kal emelkedett, a kartell tagjainak ez nem elég, az év végére az árszint akár a 100 dollárt is elérheti.

Részletes elemzés és prognózis a Portfolio.hu cikkében.

Photo by Zbynek Burival on Unsplash