Az IP Hősök kampánysorozat első, gasztrotematikus részének célja szellemitulajdon-tudatos, hazai vállalkozások segítségével felhívni a figyelmet az élelmiszeripari oltalmak fontosságára, rajtuk keresztül megszólítva ezzel a többi élelmiszeripari kis- és középvállalkozást. A kampány nagykövetei – a PICK, a Szerencsi Bonbon, az Etyeki Kúria Borászat és a Szarvasi Mozzarella – mind olyan vállalkozások, amelyek a megszerzett oltalmaknak is köszönhetik a piacon betöltött részesedésüket. Igazi IP hősök az élelmiszeriparban, akik évek óta tudatosan használják a szellemitulajdon-védelem adta lehetőségeket a brandépítésében. A kampány során ezek a vállalkozások segítik a hazai élelmiszeripari kis- és középvállalkozásokat, ismertetik az oltalomszerzés előnyeit és a vele járó gazdasági hasznot, ami akár több tízmillió forint is lehet.

„Az élelmiszeripari kampány kiemelt célja, hogy közérthető módon tálalja az oltalomszerzéssel kapcsolatos információkat, így közelebb hozva a vállalkozókat a gyakran nehezen érthető jogi fogalmakhoz. Az egyedi videókkal és podcasttel, illetve az ismeretterjesztő grafikákkal nem csak a megszólaló szakmai szereplők tanácsait tesszük személyesebbé, de az IP Hősök kártyákon keresztül magukat az oltalmi típusokat is megszemélyesítjük” – emelte ki a kampány kapcsán Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke.

Az IP Hősök kártyák a különböző oltalmi típusokat és azok előnyeit szemléltetik, úgy, mint földrajzi árujelző, szabadalom, védjegy, formatervezésiminta-oltalom, használati-minta-oltalom vagy szerzői jog. A bejelentéstől a lajstromozásig tartó időszak adminisztratív lépésein egy társasjáték-infografika vezet végig; az IP Hősök az élelmiszeriparban című podcastban pedig Pomázi Gyula beszélget Kocsis-M. Brigitta tudományos újságíróval az olyan élelmiszeriparban megjelenő oltalmakról, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak egy vállalkozás sikeréhez. A beszélgetés a kampány nagyköveteinek termékeivel terített asztal mellett zajlik – a beszélgetőpartnerek egy csokoládé, egy bor, egy sajt és egy rúd szalámi kapcsán járják végig az IP védelem szempontjait. A podcastban a termékek márkanagykövetei is megszólalnak, és megosztják az IP védelemmel kapcsolatos tapasztalataikat. Takács István, a Szerencsi Bonbon ügyvezetője; Nagy Vince, az Etyeki Kúria kereskedelmi és cégvezetője; Rohony Miklós, a Szarvasi Mozzarella export- és marketingvezetője, valamint a PICK képviseletében Szokolai Júlia csoport marketing- és stratégiai vezető (Bonafarm Zrt.) mesélnek a tapasztalataikról.

A kampányt, melyért a MITTE Communications felel, átfogó sajtókommunikáció kíséri, a márkanagykövetek pedig külön videókban is elmesélik a legmeghatározóbb IP sztorijaikat, amelyekből kiderül, milyen kihívásokon segítette át a cégeket a különböző oltalmak megléte. A kampány infografikái a márkanagykövetek saját oltalmain túl a joghurt, pékáru, gyümölcslé, felvágott példáin keresztül is bemutatják, mi mindent helyezhetünk oltalom alá egy-egy élelmiszeripari terméken.

További információ: https://ipmindenkinek.hu/

A COVID-19 járvány Európa-szerte, így Magyarországon is megváltoztatta a fogyasztói szokásokat. Az Európai Bizottság idén közzétett felmérése szerint már a magyarok több mint fele (56,4%) szívesen vásárol online idehaza, és a lakosság többsége (54,1%) környezettudatosabban szerzi be a szükséges termékeket. Honfitársaink háromnegyede (76,6%) otthonához közelebb kezdett el bevásárolni, mint korábban, és jobban támogatja a helyi vállalkozásokat. A kutatás alapján az itthon tapasztalható attitűdváltás megegyezik az európai uniós trendekkel.

A hatalmas sebességgel átalakuló vevői elvárásokhoz teljes iparágaknak kell felzárkózniuk termékeikkel és szolgáltatásaikkal, amiben kiemelt feladat hárul az Európai Unión belül több mint 7 millió embert alkalmazó kulturális és kreatívszektornak (CCI). A 2019-ben 643 milliárd eurós forgalmat generáló CCI terület az Ernst & Young (EY) idei tanulmánya szerint az uniós GDP 4,4 százalékát adta. A pénzügyi tanácsadócég beszámolója rámutat arra, hogy az alapvetően (90%) kis- és középvállalkozásokból álló szektor olyan kulcsfontosságú iparágakat is fellendít, mint az fuvarozás, a turizmus, a csúcstechnológia vagy a telekommunikáció. Ezzel a jövőbeni tevékenységük az európai gazdaság megszilárdításában is meghatározóvá válik.

„A koronavírus-járvány miatt felgyorsult digitális átalakulás az élet minden területét átformálta, miközben számos akadályt gördített a megszokott üzleti működés elé. Magyarország azonban, az egészségügyi vészhelyzet ellenére idén is képes volt javítani innovációs teljesítményén. Az újító gondolkodás, valamint a megfelelő szellemitulajdon-védelem pedig kulcsfontosságú ahhoz, hogy a megváltozott környezetben is versenyképesek és eredményesek legyenek a hazai kreatívipar szereplői” – hangsúlyozta Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.

Az Európai Bizottság idén elindította a New European Bauhaus (NEB) kezdeményezést, amelynek fókuszában az élhető környezet megteremtése áll, valamint egy jobb, ellenállóbb Európa építése. kilábalva a járványhelyzet okozta kihívásokból. A kezdeményezés a European Green Deal leképezése a társadalom számára, amely híd szerepet kíván betölteni a művészet, a kultúra, valamint a tudomány és a technológia között, továbbá a különböző generációk összekapcsolását és az össztársadalmi mobilizáció fejlesztését célozza. A Magyar Formatervezési Tanács, mint az Európai Design Szervezetek Szövetsége (BEDA) tagja, aktív szerepet vállal a projekt alakításában, népszerűsítésében, amelynek kulcsszavai az inkluzivitás, esztétikum és fenntarthatóság.

A formatervezés világszintű előretörését mutatja az amerikai designereket összefogó AIGA szakmai szervezet kutatása, ahol 10-ből 6 szakember is arra számít, hogy a design segít teljes iparágakat megerősítve kikerülni a járványból. Úgy vélik, elsősorban az olyan forradalmi digitális megoldások, mint a mesterséges intelligencia és a gép tanulás (49%), a virtuális és a kiterjesztett valóság (38%), illetve az együttműködést segítő szoftverek (33%) hoznak gyökeres változást a design területén. A digitalizálódó iparágban a sikerhez azonban teljesen új készségek kellenek a szakma képviselői szerint.

„A járvány következtében születő új normákat több mint 200 szakmai partnerrel járja körbe az idei Budapest Design Week. Minden előrejelzés azt vetíti előre, hogy az előttünk álló korszak megformálásában kiemelt szerepet kapnak a designerek, de az érvényesülésükhöz közös fellépésre és valódi összefogásra van szükség. A nemzetközi trendekhez igazodva, a 18. alkalommal megrendezett eseményen is a design kevésbé hagyományos területei kerülnek előtérbe, mint a társadalom aktuális kihívásaira válaszokat kínáló social design, a szolgáltatások és folyamatok szervezésében kulcsfontosságú service design, vagy akár a különböző online és digitális termékek tervezésére fókuszáló UX/UI design” – emelte ki Osvárt Judit, a Budapest Design Week kurátora, a Magyar Formatervezési Tanács tagja.

A felsorolt dizájnágazatok közül több együttműködésének is egyik kiemelt területe az autóipar, valamint a közösségi közlekedés, ahol az elektromos autók térnyerése, az autómegosztás népszerűségének növekedése és több más trend teljesen új helyzet elé állítják az iparág szereplőit. A forradalmi technológiák bevezetéséhez szükséges komplex feladatoknak és kihívásoknak egy egész szekciót szentel a Budapest Design Week, ahol egy kerekasztal beszélgetés során a MOL, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a KPMG és a MOME képviselői osztják meg egymással tapasztalataikat a témában.

A 2021. október 8. és 17. között zajló Budapest Design Week fő helyszíne idén a kulturális és művészeti eseményeknek egyaránt otthont adó Société Budapest rendezvényközpont lesz. Az SZTNH és az MFT számára kiemelt fontossággal bír a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása, így tekintettel a koronavírus-járványra, a 2021-es évben eltekintenek a részvételi díj megfizetésétől, ezzel is hozzájárulva a hazai designvállalkozások bemutatkozásának elősegítéséhez.

A Magyar Formatervezési Tanács több kezdeményezés keretében is azon dolgozik, hogy támogassa a hazai designerek munkáját és érvényesülését. Ezek egyike a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával és a Budapest Design Week projektstábjával közösen szervezett Start Up Guide LIVE vállalkozásfejlesztési program, amelynek célja, hogy különböző platformokon és ingyenes kiadványokon keresztül segítse a mikro-, kis- és középvállalkozások piacra lépését és sikeres működését a kreatíviparban. A Magyar Formatervezési Tanács által 2009-ben alapított Design Management Díj pedig bemutatja, miként segíti a design alkalmazása és szakszerű menedzselése egy szervezet célkitűzéseinek megvalósítását, eredményes tevékenységét, emellett közelebb hozza a formatervezés integrált alkalmazását mind a gazdasági élet szereplőihez, mind a nagyközönséghez.

Fotó: Minh Pham / Unplash

A hibrid Budapest Design Week idei témája a körforgásos gazdaság volt. A tíznapos rendezvény előadói több aspektusból mutatták be a design, körforgásos gazdaság és innováció mindennapi életünkre és a gazdaságra gyakorolt hatását – kutatások, irányelvek és jó gyakorlatok révén egyaránt. Az eseménysorozat szervezője idén is a hazai kreatíviparban központi szerepet ellátó Magyar Formatervezési Tanács, védnöke és finanszírozója pedig a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala volt. A két szervezet elnöke, Pomázi Gyula a rendezvény kapcsán a tervezők társadalmi felelősségét hangsúlyozta: “A hazai vállalkozások érettségét mutatja, hogy évről évre nő azon kreatív ipari szereplők száma, akik zöld design innovációkat hoznak létre, vagy designvállalkozásuk működtetésében mind tervezői, mind gyártási szempontból kiemelt szerepet kap a fenntarthatóság értékrendszere. Ebben az SZTNH széleskörű szolgáltatásokkal, információs pontok fenntartásával és ingyenes szaktanácsadással és szemináriumokkal segíti a vállalkozások munkáját.” – jelezte Pomázi Gyula.

A jelenleg domináns lineáris termelési modell következtében a termékgyártás során felhasznált anyagoknak 99 százaléka hulladékként végzi fél évvel az értékesítés után – miközben a Föld nyersanyagainak 20 százaléka 50 éven belül ki fog fogyni – hangsúlyozta Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért igazgatója a Budapest Design Week keretében megjelent, körforgásos gazdaság témájú videójában.  A PwC 2018-as „Ha a kör bezárul – a körforgásos gazdaság jelentősége és lehetőségei” című elemzésében az áll, ezeknek a hulladékoknak a természetbe és a termelésbe való visszaforgatása akár 4500 milliárd dolláros üzleti lehetőséget is jelenthet a gazdasági szereplők számára 2030-ig.

„A körforgásos gazdaság legfontosabb eleme, hogy megvizsgáljuk, a termékre, szolgáltatásra valóban szükség van-e. Következő lépés, hogy olyan terméket tervezünk-e gyártani, ami hosszú élettartamú, emellett azt is fontos átgondolni, mi lesz ezzel a termékkel, ha már nem szeretnék tovább használni, fel lehet-e újítani, bizonyos részét úgy módosítani, hogy egy korszerűbb terméket kapjunk. Ez mind a design feladata.”  – hívta fel a figyelmet Márta Irén. Az Európai Bizottság idén márciusban bejelentett cselekvési terve is a körforgásos gazdaság megvalósítására törekszik. Az elképzelés magában foglalja a csomagolási hulladék 70 százalékos újrahasznosítását és a hulladékok 10 százalék alá szorítását 2030-ra. A körforgásos gazdaságra való átállás 2030-ra 0,5 százalékkal növelheti az EU GDP-jét, mintegy 700 000 új munkahelyet teremtve. Ezekben a lépésekben pedig óriási szerepe van a nemzetközi és hazai kreatív iparnak.

A magyar kreatív szektor következő évtizedét határozza meg az a stratégia, amely a jövőben az ágazati szereplők számára lehetővé teszi az exportkapacitás fejlesztését és a kreatív ipar mérési rendszerének kidolgozását. A stratégia megalkotása kapcsán Pomázi Gyula kiemelte: minden lehetséges eszközzel segítenünk kell a kreatív vállalkozásokat, hogy sikeresebbek lehessenek mind a hazai, mind a nemzetközi piacon. A stratégiánkban lényeges szempont, hogy a Magyarországon született tudást úgy támogassuk, hogy az gazdaságélénkítő szerepet tölthessen be.

A kulturális és kreatív ipar európai szinten már kiemelkedő húzóágazat, melynek kulcsszerepét a cirkuláris gazdaság előmozdításában kutatások is alátámasztják. Az EY 2014-es európai kreatív ipart elemző tanulmánya szerint a terület 535,9 milliárd euró forgalom és 7,1 millió munkahely mellett erős növekedési és befolyási potenciált mutat. A McKinsey 2018-as jelentéséből kiderül, hogy a designorientált vállalatok a piaci átlagos 3-6 százalékos bevételnövekedés helyett akár a tíz százalékot is képesek elérni. Az Egyesült Királyságban végzett kutatások kimutatták, hogy a design nem csak a nyereséget növeli, hanem pozitív hatással van a forgalomra és az exporttevékenységekre is.

A lineárisról cirkuláris termelésre való átállást már több hazai cég is megkezdte – a Nestlé Hungária Kft. például vállalja, hogy 2025-ig minden csomagolóanyaguk újrahasznosíthatóvá válik, de hasonlóan jó példákként állnak előttünk a Platio napelemmel működő burkolatai, a Cycle Bio környezettudatos tisztítószerei, vagy a Folprint Zöldnyomda egyedi fenntartható nyomdatechnikai megoldásai. A fenti kezdeményezésekben kulcsszerepet játszik a kreatív ipar – hiszen a körforgásos modellek alapelemei a hulladéktermelés minimalizálása, a korlátozott mennyiségben elérhető erőforrások hatékonyabb felhasználása és a termékek életciklusának meghosszabbítása – ezek mind a körforgásos design szemléletre vezethetőek vissza.

Ha viszont a szellemi tulajdonhoz kötődő munkahelyeket tekintjük, Magyarország az EU-s átlag fölött áll: a szellemitulajdon-intenzív ágazatok a munkahelyek 30,8%-át teszik ki, az európai 29,2%-hoz képest. Ezek a munkahelyek a GDP majdnem felét, 48,2%-át termelik – míg az EU-ban csak 44,8% ugyanez a mutató, derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatal legfrissebb statisztikáiból.

Október 1. és 11. között rendezik meg a Budapest Design Weeket, melynek programjai idén a Tartsd körforgásban! mottó köré épülnek. Az eseménysorozat a hagyományoknak megfelelően a Magyar Formatervezési Díjak és a Design Management Díj ünnepélyes átadásával kezdődött. Az idén negyvenegy éves Magyar Formatervezési Díj a hazai design kiemelkedő, innovatív eredményeire hívja fel a figyelmet. A termék, terv, vizuális kommunikáció és diákmunka kategóriában díjazott hét tervező és a különdíjasok pályamunkáinak megítélése során kiemelt értékelési szempontot jelentett a formai minőség, az újszerűség, a versenyképesség és kivitelezés minősége, a felhasználóbarát kialakítás, illetve a környezetvédelmi szempontok érvényesülése.

A Magyar Formatervezési Tanács által alapított Design Management Díj olyan szervezeteket ismer el, melyek stratégiájuk megalkotásában, operatív működésükben, termékeik, szolgáltatásaik kialakítása során a designmenedzsment eszközrendszerét alkalmazva folyamatos innovációra és kiemelkedő minőségre törekednek, szem előtt tartva a társadalmi felelősségvállalás és a fenntarthatóság szempontjait is. A díjat idén a Plydesign Kft. bútoripari márka kapta, mely hatéves fennállása során nemzetközileg elismert, professzionális csapattá fejlődött, amit biztos gyártói háttér, az új technológiákat az innovációval ötvöző tervezői szemlélet, és a kulturális örökség tisztelete jellemez. A fődíjas mellett három kiváló hazai márka pedig elismerő oklevélben részesült.

Magyar Formatervezési Díj 2020

„Ahhoz, hogy 2020-ban valami versenyképes legyen, fontos az innováció, de az előállított újdonságnak a design is elengedhetetlen része kell, hogy legyen. Ha ebből a kettőből valamelyik hiányzik, akkor piaci hátrányba kerül a vállalkozás, amit ma senki nem engedhet meg magának. Nagyszerű, hogy immár 17. alkalommal van lehetőségünk arra, hogy a Design Héttel és az ilyenkor átadott díjakkal koncentráltan erre a szegmensre irányíthassuk a figyelmet. Bízunk benne, hogy sok kreatív vállalkozásnak adhat olyan lendületet, amely átsegítheti őket a jelenlegi nehéz időszakon” – emelte ki Pomázi Gyula, a Magyar Formatervezési Tanács és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által meghirdetett elismerés egyik fő célja, hogy láthatóvá tegye azt az erős gazdasági potenciált, amit a kreatív ipar nyújtani képes. „A több mint negyvenéves múlttal rendelkező Magyar Formatervezési Díj az innováció iránytűje a magyar kreatív iparban, nemcsak az alkotók, hanem a felhasználók számára is. A díjazott alkotások mind olyan tervezők pályamunkái, amelyek nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is figyelemre méltóak és rendkívül magas designértéket képviselnek. Elsődleges számunkra, hogy a Magyarországon született tudást úgy támogassuk, hogy az gazdaságélénkítő szerepet tölthessen be, a Magyar Formatervezési Díj pedig ebben segíti az alkotókat. Nem csak a szakma legjobbjait emeli ki évről évre, hanem felhívja a figyelmet a kreatívipar gazdasági jelentőségére is” – emelte ki dr. György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár.

A Magyar Formatervezési Díj díjazottjai és különdíjasai 2020-ban

A Magyar Formatervezési Díj termék kategóriájában elismerésben részesült a ZigZag elnevezésű, modulokból építhető mászófal rendszer három tervezője, Erdélyi Tamás, Gara Bernát és Csepregi Szabolcs, a Hard Body Hang brand alapítói, a Lakos Dániel tervezte könnyed és ergonomikus TILT szék, valamint a környezettudatos gyártást és a technológiai innovációt egyesítő Illan függőlámpa, Horváth Zsuzsanna munkája. Vizuális kommunikáció kategóriában a 2019-es FIE vívó-világbajnokság arculata érdemelte ki a díjat, amelyet Kátay Hunor, Németh Sebestyén és Kovács Szilárd készített a Nemzetközi Vívószövetség felkérésére.

„Nagy öröm számomra a díjazott munkákban viszontlátni azt, hogy a tervezői lét mára nem csupán foglalkozás, feladat, igényeknek való megfelelés, hanem ennél sokkal komplexebb tevékenység. Egyfajta gondolkodásmód, magatartás, ahol a tervező nem megfelelni igyekszik, hanem keres kutat, egyre inkább a maga által felvetett kérdésekre fókuszál. Nem felülírja, hanem rohamosan bővíti szerepét” – emelte ki Harmati Hedvig DLA, a Magyar Formatervezési Díj bíráló bizottságának elnöke, textiltervező, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Textiltervező Tanszékének tanszékvezetője.

Terv kategóriában megosztott díjat vehetett át a Nagy Ádám tervezte Birosign, amely Bíró László világhírű találmányának, a golyóstollnak ad többletfunkciót. Mindezt egy új technológia segítségével, mely az aláírást digitalizált mozdulatok sorozataként értelmezi. A kategória megosztott díjának másik kitüntetettje pedig a Rubik-kocka rokonaként elhíresült, a Leonardo-féle koordináta-rendszerre épülő LavosBall, Szabolcs János alkotása.

Diákmunka kategóriában Vatány Szabolcs Focus Ex digitális szövegolvasást segítő böngészőbővítményét ismerték el a díjjal. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma – Kultúráért Felelős Államtitkárság különdíját Kókai András Aura adaptív hangrendszere kapta, amely a zenehallgatás új dimenzióját ígéri. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium – Felsőoktatásért, Innovációért és Szakképzésért Felelős Államtitkárság különdíja pedig Kispál Márton Frigo moduláris hűtőjét illette meg, amely egyszerre hűtő és fertőtlenítő ételtároló rendszer is. A Magyar Formatervezési Tanács különdíjasa a skandináv formavilágot követő SLÉ rétegelt lemez szánkó, Miklósi Ádám tervezésében. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala különdíjasa a járműgyártáshoz kapcsolódó AXIS PRO mérőkészülék lett, amelyet a Losonczi Innovation Kft. megrendelésére a Remion Design Studio tervezett.

A Design Management Díj díjazottja és az elismerő oklevélben részesültek 2020-ban

A tizenegy éve alapított Design Management Díj olyan gazdálkodó szervezetek elismerése, melyek a designt és az innovációt átfogóan, az üzleti stratégia részeként kezelik az arculattól a terméktervezésen át egészen a működési és menedzsmentfolyamatokig. Design Management Díjban részesült, a tavaly termékcsaládjával Magyar Formatervezési Díjat nyert Plydesign bútormárka, amely a nemzetközi porondon is versenyképes minőségi és innovatív termékeket kínál. Emellett elismerő oklevélben részesült a WAMP Design Vásár, amely majd másfél évtizede szervez design vásárokat, hazai alkotók és azok saját tervezésű, egyedi és kisszériás termékeik számára. Szintén oklevelet kapott a fenntartható táskatervező YKRA, amely elkötelezett a minőségi alapanyagok használatában és a gondos kivitelezésben, valamint okleveles lett a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft., amely Magyarország legnagyobb, európai szinten is jegyzett orgonaépítő műhelye.

„A pályázatok elbírálásakor elsődleges kritérium volt a designmenedzsment-szemlélet beépülésének mértéke és szintje a szervezet működésébe, innovációs folyamataiba. Az elismeréssel kiemelt célunk, hogy a kreatív ipar iránt érdeklődők és a nagyközönség számára közelebb hozzuk a design integrált alkalmazásának fontosságát, ezen felül a gazdasági szféra figyelmét felhívjuk a design fontosságára és értéknövelő erejére. Az elmúlt évek igazolták, hogy a designmenedzsment a gazdaság minden területén fontos eszköz lehet: a díjazottak között ugyanúgy akadtak kis- és középvállalatok, mint nonprofit intézmények, kifejezetten designnal foglalkozó vagy kereskedelmi profilú cégek.” – emelte ki Dr. Simon Attila a Design Menedzsment Díj bírálóbizottságának elnöke, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Formatervezési Tanács tagja.

Budapest Design Week

 „A Budapest Design Week idei központi témája a Tartsd körforgásban!, mely a körforgásos gazdaság (circular economy) fontosságára, szerepére kívánja felhívni a figyelmet. Ma Magyarországon érdemes ezzel a témával foglalkozni, hiszen ezzel a szemlélettel új, eddig kiaknázatlan piacokat tudunk mutatni a hazai designvilágnak. A circularity azon túl, hogy hulladékmentes és környezetbarát, növelheti a hazai vállalatok hatékonyságát, versenyelőnyét. Szükségesnek tartjuk megmutatni, hogy a körforgásos gazdaság egy pozitív jövőképet takar, ahol a hazai designvilág szereplői komoly versenyelőnyhöz juthatnak. A Budapest Design Week, melyre a koronavírus-járvány ellenére ugyanannyi jelentkező volt, mint tavaly, idén hibrid formában jelentkezik, eseményeink nagy része a fesztivál honlapján is követhető, így bízunk benne, hogy országszerte csatlakoznak hozzánk a design szerelmesei” – emelte ki Osvárt Judit, a Budapest Design Week szakmai vezetője és a Magyar Formatervezési Tanács tagja.

A díjazottak és a legkiemelkedőbb pályázók munkáiból nyíló online kiállítás a Budapest Design Week honlapján tekinthető meg. A fesztivál védnöke és finanszírozója a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, szervezője a Magyar Formatervezési Tanács.

Magyar Formatervezési Díj és Design Management Díj online kiállítás itt tekinthető meg.