Az eladó a Mediaworks Hungary Zrt. volt, amelynek tulajdonosa a kormányközeli médiacégeket összefogó KESMA. A Vagyonkezelő még a szerződés tartalomjegyzékét se akarta kiadni, de a bíróság csak az aláírásokat engedte kitakarni – írják.

2022 szeptemberének utolsó napján, péntek este jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy az állam megvette a Nemzeti Sportot kiadó N.S. Média és Vagyonkezelő Kft.-t, és az állami tulajdonosi jogok gyakorlójának a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt.-t jelölte ki. „Az N.S. Médiát nyáron alapította napilapkiadásra a Nemzeti Sportot eddig megjelentető – jelenleg több mint nyolcvan lapot kiadó – Mediaworks Hungary Zrt., amelynek tulajdonosa a Fidesz-közeli KESMA médiaalapítvány” – írta a Napi.hu az ügyletről.

Két évig pereskedtek a szerződésért

A hír megjelenését követően az Átlátszó adatigénylésben kérte ki a miniszterelnök kedvenc újságja kiadójának megvásárlására vonatkozó szerződést, de hiába. Az állami cégek egy ideig pingpongoztak, majd végül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) közölte, hogy nem adják ki a dokumentumot, mert szerintük az üzleti titok. Mivel közérdekű adatok és közpénzköltés tekintetében ilyen nincs, bírósághoz fordultak, ahol első- és másodfokon is megnyerték a szerződésért indított pert – írják.

„Nemrég, több mint két év pereskedés után megkaptuk az MNV-től a 33 oldalas szerződést és a hozzá tartozó 2 mellékletet, amelyek együtt 14 oldalt tesznek ki. A szerződés legérdekesebb és legfontosabb része, a vételár a 13. oldalon szerepel. Az állam 3 milliárd 479 millió 756 ezer forintot fizetett a Nemzeti Sport kiadójáért. Ez a durván 3,5 milliárd forint közpénz jóval több annál a 3 milliárdnál, amit az adásvétel bejelentésekor a 444 forrásai mondtak a lapnak.”

Fotó: Átlátszó

A hirdetményben a kabinetnek is üzennek: „Önök nem csak a magyar népet árulták el, hanem a saját dolgozóikat is, akiket kormánytisztviselőnek merészelnek nevezni! Itt már nem csak arról szól a történet, hogy kineveti és hülyének nézi szó szerint bárki a kormánytisztviselőket a megalázóan alacsony bérezésük miatt, hanem önök megélhetési válságba sodortak rengeteg kollégát.”

Boros Péterné, az MKKSZ elnöke a 24.hu-nak elmondta: a sztrájkfelhívással arra reagáltak, hogy sok igénybejelentés érkezett arra vonatkozóan, hogy a szervezzenek meg egy sztrájkot. Jelen pillanatban abban a szakaszban vannak, hogy a szakszervezet elindította a dolgozói szándékok feltérképezését, továbbá zajlik a szakértői anyagok előkészítése és a törvényes sztrájk feltételeinek a megteremtése.

Növekvő igény mutatkozik egy munkabeszüntetés iránt, a kormánytisztviselők körében a feszültségek most nagyobbak mint az elmúlt években bármikor – erősítette meg.

Elmondta: a kormányhivatali dolgozók túlnyomó többségének havi fizetésénél továbbra is a garantált bérminimum szintje (jelenleg nettó 242 ezer forint) az irányadó, amely nem biztosít megélhetést. Ezt mostanra már egyre több dolgozó felvállalja, mert úgy érzi nincs veszíteni valója. Vérlázítónak tartják, hogy a miközben a minisztériumok felsővezetőinek évről évre jelentősen növelik az illetményét, addig a kormánytisztviselőknél 2022 óta nem volt általános bérfejlesztés, csak a hivatali vezetők illetménye növekedett. A kabinet tavaly azt is elmulasztotta, hogy a 2025-ös bérekről tárgyaljon a szakszervezetekkel – fűzte hozzá az elnök.

Photo by Pauline Loroy on Unsplash

Donald Trump elnöki rendeletben „kiléptette” az Egyesült Államokat a Párizsi Megállapodásból. “Ez azonban véleményem szerint sokkal inkább szimbolikus, mint valódi tartalommal bíró lépés, hiszen, ha drasztikusan fogalmaznánk, azt is lehetne mondani, hogy maga a Párizsi Megállapodás is szimbolikus” – írja elemzésében Huszár András.  Ebben a nemzetközi klímaegyezményben ugyanis a Részes Felek pusztán önmaguk által meghatározott kibocsátáscsökkentési vállalásokat tettek, és semmiféle hátrányos szankciót nem fogadtak el ezek elmaradása esetén.

Mindennek tetejébe az Egyesült Államok által tett vállalások Donald Trump második ciklusának vége (2029. január 20.) utánra, 2030-ra, illetve ’35-re szólnak, így, ha valamiféle be nem tartástól lehetett volna tartania, az sem őt sújtotta volna.

Az a gyakran hangoztatott érv pedig, hogy a részvétel a klímaegyezményben valamiféle szükségtelen gazdasági korlátozást jelentene, azért sem áll meg, mert a zöld gazdaság fejlesztése még teljesített kibocsátási vállalások mellett is rengeteg gazdasági lehetőséget kínálna.

Történelmi tartozások, aggasztó trendek

Az Egyesült Államokat ugyanakkor kiemelt felelősség terheli az éghajlatváltozással kapcsolatban, hiszen történelmileg a világ legnagyobb kibocsátója: 1751 és 2017 között a kumulatív CO2-kibocsátások 25%-ért felelős. Ráadásul egy főre eső kibocsátásban a maga 17,2 tonna CO2-egyenérték/év adatával a legrosszabbak közé tartozik a világban (összehasonlításként Kínában ez az adat 9,8 tonna/év, Magyarországon pedig nagyjából 5 tonna/év).

“Ha a kibocsátási trendeket vizsgáljuk, vagyis azt, hogy képes-e az ország tartós és jelentős csökkentésre, nos, ott is meglehetősen elkeserítő a helyzet” – írja az elemző. “Az elérhető legfrissebb adatok szerint az USA 1990-hez képest 3, azaz 3%-kal csökkentette az üvegházhatásúgáz-kibocsátásait 2022-ig. Tehát 32 év alatt 3%, ez évente átlagosan kevesebb mint 0,1%. Ez gyakorlatilag a nullával egyenlő.” Eközben van ennél jobb példa is a nyugati világban: Az EU például 2023-ra 1990-hez képest 37%-kal csökkentett, (beleszámítva a természetes elnyeléseket is) vagyis több mint 10-szer annyival, mint az Egyesült Államok. Eközben az európai jólét nemhogy nem esett vissza, hanem jelentősen nőtt. Vagyis elvileg létezik a jólétet megőrző kibocsátás-csökkentés a fejlett világban, ha van rá komoly politikai szándék.

Valós veszélyek a szimbólumok takarásában

A szimbolikus kilépés tehát nem önmagában jelent sokat Huszár András szerint, azonban a Trump-kormányzat hatalomra kerülése három területen is komoly ütést visz be a nemzetközi klímapolitikának. Ezek

• a klímadiplomáciai tevékenység várható megszűnése,
• a nemzetközi finanszírozás leállítása és
• az „ideológiai muníció” biztosítása a zöld törekvések elnehezítésére.

Kétségtelen, hogy az USA, mint a világ legnagyobb hatalma, óriási diplomáciai befolyással rendelkezik. Ha el akar valamit érni egy vagy több másik országban, jó eséllyel indulhat neki a tárgyalásoknak. A diplomácia ráadásul 100%-ban elnöki kompetencia. Az amerikai klímadiplomácia tökéletes célja lehetne, hogy a legkülönbözőbb eszközökkel rábírja vetélytársát ambiciózusabb klímavállalások megtételére. Ehhez képest, habár ezt Trump külön nem jelentette be, de gyakorlatilag borítékolhatóan nem folytat majd semmilyen klímadiplomáciai tevékenységet, ami óriási veszteség, elmaradt haszon lesz, mert soha nem lenne nagyobb szükség az országok meggyőzésére, rábírására, hogy gyorsabban csökkentsék a kibocsátásaikat, mint most.

A másik érdemi hatású intézkedés a nemzetközi klímafinanszírozás megvonása. Ez a döntés sem jogilag rögzített még, de az eddigi befagyasztásból és a retorikai, ideológiai hozzáállásból egyenesen következik. Az Egyesült Államok nagy befizetője (volt) a különböző nemzetközi klímaszervezeteknek, így mindenekelőtt az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye Titkárságának vagy az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Testületének, ismertebb nevén az IPCC-nek. De komoly összegeket adott a Zöld Klíma Alapnak, és ugyanennyire jelentős összegeket várnak az USA-tól az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaira való felkészülést támogató Alkalmazkodási Alapnál, vagy éppen az újonnan felállított úgynevezett Veszteségekre és Károkra Reagáló Alapnál, amely olyan fejlődő országoknak biztosítana támogatásokat, amelyek az éghajlatváltozás már bekövetkezett hatásaitól szenvednek. Márpedig sok fejlődő ország azzal érvel, hogy ha nem kap forrást, akkor nem tud vagy nem fog kibocsátást csökkenteni, ami végső soron mindenkinek rossz lesz.

Végül, írja az elemző, “óriási ön- és közbecsapás kezd elharapózni azzal, hogy a »zöld átállásnak« nevezett folyamatot kezdik egyre többen kikiáltani a gazdasági, versenyképességi bajok fő felelősének.” Huszár András szerint a helyzet épp fordított: a gazdasági bajaink egyre inkább annak lesznek a következményei, hogy lassan elérjük a természeti környezet kirablásának határait, és beleütközünk a valóságba, ahol egyre szűkösebben és egyre drágábban állnak majd rendelkezésre nyersanyagok, az élelmiszer stb.

És ezek a jelenségek biztosan fokozódni fognak, ugyanis elképesztő mennyiségű üvegházhatású gázt és ezzel együtt óriási energiát teszünk a légkörbe, ami utána extrém időjárási szélsőségek formájában csapódik vissza ránk. Ha pedig ezt felpörgetjük (lásd „Drill, baby, drill”) akkor az elkerülhetetlen gazdasági, ebből következően pedig társadalmi problémáinkat hozzuk még közelebb, és tesszük soha nem látott méretűvé. Trump szimbolikus lépései a Green Policy Center szakértője szerint azzal is hatalmas károkat okozhatnak, hogy a társadalmi párbeszéd egy már meghaladottnak hitt szintre esik vissza, és a viták ismét nem a megvalósítás módjairól, hanem a zöldpolitikai célok elérésének szükségességéről szólnak majd.

Huszár András, a Green Policy Center szakértőjének teljes elemzése ábrákkal együtt elérhető a következő címen: itt.

Photo by Markus Spiske on Unsplash

A MÁV november 29-én hirdette meg állomásfelújítási programját. Az állami vasúttársaság olyan befektetők, ingatlanfejlesztők jelentkezését várta, akik az ingatlanok egy részének korlátozott időre szóló, kereskedelmi célú hasznosításáért cserébe vállalják az adott állomásépület megújítását a környezetével együtt.

A beruházást rengeteg kritika éri, mivel 99 évig a magáncégek üzemeltethetik az ingatlanokat a felújításért cserébe, amit Vitézy Dávid fővárosi képviselő a közösségi oldalán évszázados ingatlanpanamának nevezett.

A Raw Development Kft. a Déli mellett a Kelenföldi, a győri és a szegedi pályaudvarra is pályázott. A céget a piacon Matolcsy György körének érdekeltségeként emlegetik, mivel ez a társaság újította fel Magyar Nemzeti Bank (MNB) székházát 55 milliárd forintért és az MNB-hez tartozó Széll Kálmán téri Postapalotát 32 milliárd forintért – írják.

Photo by bruce mars on Unsplash

]]> https://markamonitor.hu/tobb-tizezer-diak-tuntet-elfoglaltak-a-hidakat-is/ Sat, 01 Feb 2025 17:32:57 +0000 https://markamonitor.hu/?p=68468 Több ezer egyetemi hallgató érkezett pénteken a szerb fővárosból Újvidékre, hogy részt vegyenek a szombati tömegtüntetésen. A tiltakozók megemlékeztek az újvidéki vasútállomáson három hónappal ezelőtt történt tragédia áldozatairól, majd lezárták Újvidék mindhárom hídját.

Az MTI tájékoztatása szerint a diákok a közlekedés akadályozásával tüntetnek a hozzájuk csatlakozó civilekkel együtt, mert indoklásuk szerint a tragédia felelőseit még mindig nem nevezték meg, és nem vonták őket felelősségre. A tiltakozók korábban 15 percre zártak le forgalmas útkereszteződéseket, hétfőn pedig 24 órára blokkolták Belgrád legforgalmasabb csomópontját. Ezúttal Újvidék közlekedését állították le Három hónap – három híd nevű akciójukkal.

A tiltakozók szombaton 11 óra 52 perckor 15 perces csenddel emlékeztek meg az újvidéki vasúti pályaudvaron történt tragédia áldozatairól. A pályaudvar előtetője ugyanis három hónappal ezelőtt éppen abban a percben szakadt le 15 ember halálát okozva. A tiltakozókhoz motorosok és traktorokkal érkező mezőgazdasági termelők is csatlakoztak. Milos Vucevic leköszönő miniszterelnök, a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) elnöke arra kérte pártja szimpatizánsait, hogy ne is menjenek a blokád közelébe, és ne kerüljenek összetűzésbe a tiltakozókkal. Ennek hátterében az áll, hogy kedd hajnalban az SNS tagjai baseballütőkkel támadtak tiltakozó egyetemistákra, és egy lány súlyosan megsérült. A történtekért hatására mondott le a kormányfői tisztségről Vucevic.

A hétfői tüntetések után Aleksandar Vucic szerb elnök engedett a tüntetők több követelésének is, de ő sem tudott úrrá lenni a tiltakozókon.

„Szerbia sorsáról nem az utcán fognak dönteni, arról csak választások útján dönthetnek az állampolgárok” – jelentette ki a szerb köztársasági elnök szombaton a dél-szerbiai Aleksandrovacon.

Photo by Chris Slupski on Unsplash

]]> https://markamonitor.hu/ismert-muveszek-allnak-ki-a-kolibri-szinhaz-mellett/ Fri, 31 Jan 2025 15:35:06 +0000 https://markamonitor.hu/?p=68441 Az alábbiakban azon alkotók nyílt levelét olvashatják, akik az elmúlt évtizedekben csatlakoztak a Kolibri Színházban zajló munkához.

„Mi, magyar alkotóművészek, akik az elmúlt több mint három évtized alatt együttműködtünk a Kolibri Színház társulatával, aggodalommal figyeljük a színház igazgatói pályázata körül kialakult helyzetet.

Mindannyian szívesen járultunk hozzá teremtő erőinkkel, alkotói energiánkkal, szakmai és emberi odaadásunkkal, hogy a Kolibri az lehessen, amit ma jelent – hiszünk abban, hogy olyan értékek születtek, amelyeket érdemes megőrizni, amelyek átadása a következő generációknak mindannyiunk közös érdeke és felelőssége.

Ezért aláírásunkkal csatlakozunk a fővárosi fenntartású színházak vezetőinek nyílt leveléhez, és kérjük a döntéshozókat, tegyenek meg mindent, ami módjukban áll, hogy elkerülhessük ezt az értékvesztést.

Budapest, 2025. január 30.

Ágoston Péter, Alexis Latham, Andrusko Marcella, Bagossy László, Bagossy Levente, Bán Bálint , Bán János, Benedek Judit, Bodnár Enikő, Czeizel Gábor, Czukor Balázs, Darvasi László, Faragó Zsuzsa, Grisnik Petra, Győri Katalin, Harangi Mária, Hámori Ildikó , Háy János, Hevér Gábor, Horgas Péter, Lutz Hübner, Illés Haibo, Jeli Viktória, Kárpáti Péter , Kiss Márton, Kolozsi Angéla, Kőszegi Mari, Kováts Kriszta, Laboda Kornél, Marék Veronika, Mátravölgyi Ákos, Molnár Piroska, Monori András, Nagy Orsolya, Stefo Nantsou, Oláh Horváth Sára, Pajor Patrícia, Pelsőczy Réka, Pintér Réka, Pogány Judit, Rumi László, Scherer Péter, Agnija Seiko, Somogyi Tamás, Szabó Győző, Székely Andrea, Szűcs Zoltán, Tasnádi István, Tihanyi Ildikó, Udvaros Dorottya, Inga Vares, Zalán Tibor”

Az aláírók listája még bővül – teszi hozzá a szinhaz.online.

Eddig több mint ötven művész emelte fel a szavát Zalán János kinevezése ellen, akit Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter annak ellenére nevezett ki a Kolibri Színház igazgatójának, hogy a társulat elsöprő többsége ellene szavazott. Azóta az is kiderült, hogy Zalán, aki korábban a Pesti Színházat vezette, meglehetősen rossz állapotban hagyta utódjára a színházat, mely ellen hatósági vizsgálat folyik annak – a Zalán-időszakban tapasztalható – szabálytalan működése miatt.

A döntés ellen tiltakozott a Magyar Színházi Társaság, majd közös nyilatkozatban a Szabad Tér Színház, a Trafó, az Örkény Színház, a Radnóti Színház és a Katona József Színház igazgatója is.

Fotó: Kolibri Színház

Ha élt volna a kormány a vétójogával, amit Orbán Viktor miniszterelnök még a múlt pénteki rádióinterjújában is kilátásba helyezett, akkor az összes szankció elvesztette volna a hatályát, mivel félévente kell meghosszabbítani azokat, és most járt volna le a következő határidő.

A magyar kormány az energiaellátás biztonságára és az ukrajnai gáztranzit leállására hivatkozott a vétófenyegetésénél. Ezt Brüsszel úgy semlegesítette, hogy a szankciók szövegébe beemeltek egy már korábban elfogadott nyilatkozatot, amely az energiaellátás biztosításáról szól, amiről mégRobert Fico szlovák miniszterelnökkel állapodtak meg – írja a 24.hu.

Photo by Ivan Shilov on Unsplash

A Miniszterelnöki Kabinetiroda válaszából kiderült, hogy habár ugyanannyi konzultációs ívet, szám szerint 7 millió 800 ezret gyártottak le, mint legutóbb, az ívek gyártási költsége ezúttal 12 millió forinttal többe került. Az előző kampányban 375 millió forintot szántak a gyártásra, a „Magyarország meg tudja csinálni” címmel indított nemzeti konzultáció esetében ugyanez a költségtétel már 387 millió forintba került.

Mint írják, a közérdekű adatigénylést benyújtott szervezet, az aHang azt is szerette volna megtudni, hogy mennyibe kerültek a tájékoztató kampányok és reklámköltségek, valamint hogy tételesen milyen költségek jelentkeztek a konzultációhoz kapcsolódóan, de Kabinetiroda megtagadta a válaszadást. Arról sem adtak tájékoztatást, hogy hány ív került postázásra, ám az kiderült, hogy a mostani konzultációs időszak végére közel 150 ezren mondták le az ívek postai kézbesítését.

„7 millió 800 ezer ív került legyártásra, ebből nagyjából 6 millió 450 ezer ív a kukában vagy a kályhában végezte. Sokadjára derült ki, hogy az emberek többsége nem akar részt venni a kormány látszat konzultációjában” – vélekedett az aHang politikai igazgatója.

Fotó: mediaworks.hu

A feladatot Tom Homanre bízta, aki már Trump első ciklusa alatt is fontos szereplő volt az ICE megbízott igazgatójaként. Homan ugyan 2018-ban lemondott, de továbbra is támogatta az elnök bevándorlással kapcsolatos elképzeléseit. Az egyik héten adott interjújában hatalmas rajtaütéseket ígért, korábban pedig arról beszélt, hogy Chicago lesz az akció kiindulópontja. A Michigan-tó partján fekvő metropoliszon kívül New Yorkban, Los Angelesben, Miamiban és Denverben kezdhetik meg január 21-én a deportálásokat. Ezek a nagyvárosok ugyanis korlátozzák az együttműködést a szövetségi tisztviselőkkel, így Trumpék szemében az illegális bevándorlók mentsvárának számítanak – írják.

Homan korábban azt nyilatkozta egy chicagói republikánus gyűlésen, hogy január 21-én az idegenrendészet rengeteg ügynöke tűnik majd fel a városban, hogy megkeresse a bűnözőket és bandatagokat.

Photo by History in HD on Unsplash

A dal címe Csurran, cseppen, és a hozzá készült kisfilmben a rapper egy kitalált ország, Bindzsisztán miniszterelnökét, Pandur Pjetrőt alakítja, aki évek óta először ad élő tévéinterjút, amely előtt igazságszérumot itatnak vele. Ennek hatására „bevall minden disznóságot, amit elkövetett nyolc év alatt”.

„Pénz, pénz-pénz-pénz, pénzecske” – hallani az intróban, majd az első verze így kezdődik: Lassan már 8 éve én vagyok az ország fasza! / Csak annyit kellett kiabálni: ruszkik haza!

De énekel arról is: „Nagyobbak lettünk, mint egy gyülekezet, csak szidnom kellett a melegeket…”