Az azonos nemű párok külföldön kötött házasságát a magyar hatóságok még mindig nemlétezőnek tekintik, így ők a magyar jog szempontjából továbbra is maximum sima élettársaknak minősülnek, ehhez pedig a házassághoz és a bejegyzett élettársi kapcsolathoz képest jóval korlátozottabb jogok és kötelezettségek társulnak. Néhány mindennapi hátrány: nem ismeri el a magyar jog a közöttük fennálló vagyonközösséget, valamelyikük halála esetén a másik nem törvényes örökös, és ha a pár egyik tagja nem magyar állampolgár, a kedvezményes honosítási és bevándorlási szabályok sem alkalmazhatók. Vagyi

A Háttér Társaság két ügyfele azután nyújtott be alkotmányjogi panaszt, hogy sikertelenül próbálták meg legalább a fent hivatkozott hátrányokat orvosolni képes bejegyzett élettársi kapcsolatként elismertetni külföldön kötött házasságukat. Beadványaikban azzal érveltek, hogy az elismerés megtagadása sérti az Alaptörvényben védett emberi méltósághoz és a magán- és családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogukat. Ez – érvelésük szerint – ellentétes az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) és az Európai Unió Bíróságának gyakorlatával is.

A logikus és jogállami megoldás az lenne, ha a külföldön kötött házasságokat Magyarországon is házasságként ismerjék el, ennek politikai realitása a jelenlegi kormánytöbbség mellett igen csekély. Az viszont, hogy e házasságokat még bejegyzett élettársi kapcsolatként sem ismerik el, teljesen érthetetlen, hiszen utóbbi jogintézmény 2009 óta elérhető Magyarországon. A probléma súlyosságát a jelenlegi kormánytöbbség által választott tagokból álló Alkotmánybíróság is elismerte. Júniusi határozatuk alapján a külföldön kötött házasságok hazai elismerésének megtagadása alapjogsértő, és a testület az azonos nemű házastársak számára kedvezőbb megoldást részesítette előnyben, amikor kifejezett jogalkotási kötelezettséget írt elő az Országgyűlés számára. Ennek határideje járt le eredménytelenül 2025. október 31-én. Hiába döntött az aktivistának és rendszerellenesnek éppen nem nevezhető Alkotmánybíróság az alapjogokat sértő helyzet felszámolása mellett, az Országgyűlés elé még tervezet sem került, vagyis továbbra is jogfosztottan élnek itthon a külföldön házasságot kötött azonos nemű párok. És nem állítható, hogy ezzel a kormányzó többség egy társadalmi elvárásnak kívánna megfelelni: az elmúlt években jelentősen nőtt az azonos nemű párok házasságának támogatottsága, egy  2024-es reprezentatív közvélemény-kutatás  szerint a magyarok 54%-a támogatná a házassági egyenlőséget, vagyis a többségnek nem lenne ellenére a házasság intézményének megnyitása sem az azonos nemű párok előtt.

„Az Alkotmánybíróság júniusi döntése fontos állomás volt az azonos nemű párok jogegyenlőségéért folytatott munkánkban; stratégiai pereskedésünk keretében azon dolgozunk, hogy felszámoljuk az azonos nemű párokat hátrányosan megkülönböztető gyakorlatot hazai és nemzetközi bíróságok segítségével. Az Alkotmánybíróság egyértelműen fogalmazott, amikor jogszabályalkotási kötelezettséget írt elő az Országgyűlés számára és továbbra is mindent megteszünk azért, hogy ennek a jogalkotó eleget tegyen” – mondta el Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának vezetője.

Photo by Tingey Injury Law Firm on Unsplash

A Háttér Társaság két ügyfele alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz miután sikertelenül próbálták meg bejegyzett élettársi kapcsolatként elismertetni külföldön kötött házasságukat. Beadványaikban azzal érveltek, hogy sérti az Alaptörvényben védett emberi méltósághoz és a magán- és családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogukat, hogy a külföldön kötött házasságukat a magyar hatóságok nemlétezőnek tekintik, és azt nem hajlandóak sem házasságként, sem bejegyzett élettársi kapcsolatként elismerni. Ez érvelésük szerint ellentétes az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) és az Európai Unió Bíróságának gyakorlatával is.

Az ügyben az Alkotmánybíróság 2024 februárjában személyes meghallgatást tartott, ahol a Külgazdasági és Külügyminisztérium kifejtette, hogy az államnak nincs kötelezettsége arra, hogy a külföldi jog alapján fennálló kapcsolatokat – az azonos nemű párok házasságát – a magyar jog szerint elismert jogosultsággá, bejegyzett élettársi kapcsolattá alakítsa. Az Igazságügyi Minisztérium írásbeli észrevételében megjegyezte, hogy az azonos nemű házaspárok köthetnek Magyarországon bejegyzett élettársi kapcsolatot, de továbbra is fontos a két intézmény közötti elhatárolás fenntartása, az elismerés álláspontjuk szerint ezt áttörné.

Az Alkotmánybíróság tegnap meghozott határozatában emlékeztetett arra, hogy a jogalkotó már több, mint másfél évtizede létrehozott egy jogintézményt – a bejegyzett élettársi kapcsolatot – az azonos nemű párok párkapcsolatának elismerésére, amely joghatásaiban a házassághoz hasonló. A testület hangsúlyozza, az elismerés hiánya sérti az indítványozók alapjogait, és ezt a jogkorlátozást a bíróságok nem tudják jogértelmezéssel feloldani.

A kisebbségi véleményekkel összevetve megállapítható: az Alkotmánybíróságban teljes egyetértés volt annak kapcsán, hogy a jelenlegi helyzet alapjogsértő, ugyanakkor két megoldás rajzolódott ki: az egyik szerint a külföldön kötött házasságokat bejegyzett élettársi kapcsolatként kell elismerni, és ezt jogszabályban kell rögzíteni. A másik szerint elég lenne azt rögzíteni (jogszabályban vagy az Alkotmánybíróság által megállapított alkotmányos követelményben), hogy a külföldön kötött házasság nem akadálya annak, hogy ugyanazok a személyek Magyarországon később bejegyzett élettársi kapcsolatot kössenek. Az Alkotmánybíróság többsége végül az első, az azonos nemű párok számára kedvezőbb megoldás mellett döntött.

Az Országgyűlésnek 2025. október 31-ig kell megalkotnia az alaptörvény-ellenes helyzetet felszámoló jogi szabályozást: ennek során az Alkotmánybíróság döntésében foglaltaknak megfelelően kell eljárnia, azaz érvényre kell juttatnia a külföldön házas azonos nemű párok emberi méltósághoz és a magán- és családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogukat.

Az Alkotmánybíróság döntése hosszú évek pereskedése végére tesz pontot. Egy amerikai-magyar pár Belgiumban kötött házasság ügyében már 2017-ben kimondta egy hazai bíróság, hogy házasságukat bejegyzett élettársi kapcsolatként kell elismerni, ezt az ítéletet azonban a Kúria – formai okokra hivatkozva – később hatályon kívül helyezte. Szintén az elismerés álláspontjára helyezkedett egy Amerikában kötött házasság kapcsán a Fővárosi Törvényszék 2022-ben, ezt a Kúria érdemben elbírálva hatályon kívül helyezte, kimondva: kifejezett jogi rendelkezés hiányában nincs lehetőség a házasságok bejegyzett élettársi kapcsolatként történő elismerésére. Az Alkotmánybíróság most azt állapította meg: egy ilyen jogszabályi rendelkezés megalkotása nemcsak lehetősége, hanem kötelessége a jogalkotónak.

Az azonos nemű párok jelenleg a világ 38 országában köthetnek házasságot, nemcsak Nyugat-Európában és Észak-Amerikában, hanem például Taiwanon, Thaiföldön, a Dél-Afrikai Köztársaságban és Latin-Amerika legtöbb országában is. Az Európai Unió 27 tagállama közül 16 ismeri el az azonos neműek házasságát. A magyar társadalomban az elmúlt években jelentősen nőtt az azonos nemű párok házasságának támogatottsága, egy 2024-es reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a magyarok 54% támogatná a házassági egyenlőséget.

„Az Alkotmánybíróság döntése fontos mérföldkő az LMBTQI emberek jogegyenlőségéért folytatott munkánkban. Büszkék vagyunk rá, hogy ügyfeleink megtiszteltek minket a bizalmukkal, és együtt érhettük el ezt a sikert. Jogsegélyszolgáltunk 25 éve dolgozik azért, hogy Magyarországon szexuális irányultságától vagy nemi identitásától függetlenül azonos jogok illessenek meg, és most egy kis lépéssel közelebb kerültünk ehhez” – mondta el Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának vezetője.

Az eset előzménye, hogy a tanár és az iskola egy takarítója között nézeteltérés alakult ki, amiért a takarító, mások elmondása szerint előítéletes okokból, rendszeresen nem takarította ki a meleg pedagógus osztálytermét. Amikor a takarítót a terem takarítására utasították, ő megtagadta a munkát, és távozott. Még ugyanazon a napon visszatért az édesanyjával, aki az iskola tanulói és dolgozói előtt emelt hangon homofób kijelentéseket intézett a meleg pedagógus felé. A szexuális irányultsággal kapcsolatos válogatott sértések mellett közölte azt is, hogy tudják, hogy kivel él, és hogy nem hagyják, hogy a gyerekeiket tanítsa. Kilátásba helyezte azt is, hogy megvereti, illetve hogy intézkedik a polgármesternél, hogy kirúgják. A történtekről korábban maga a sértett is beszámolt.

A helyszínre kiérkező rendőrök nem kezelték a súlyosságának megfelelően az ügyet, az előítéletes motivációra utaló egyértelmű körülmények és az erőszakkal való fenyegetés ellenére becsületsértés, nem pedig gyűlölet-bűncselekmény miatt indult eljárás, és az később meg is szűnt. A Háttér Társaság jogsegélyszolgálata sértetti képviselőként való közreműködésének eredményeképpen végül a cselekmény súlyának megfelelően közösség tagja elleni erőszak, vagyis gyűlölet-bűncselekmény miatt indult új eljárás. A büntetőeljárás során az elkövető kezdeményezte, hogy azt közvetítői eljárás céljából függesszék fel. Egy ilyen közvetítői eljárásban speciálisan képzett, pártatlan és semleges szakember közreműködése mellett lehetőség van arra, hogy az érintettek feltárják a konfliktus körülményeit, az ahhoz vezető okokat, valamint az okozott sérelem helyreállításának lehetséges módját, és ennek megfelelően mindkét fél számára előnyös békés megoldás szülessen. Az ügyészség álláspontja szerint azonban erre az elkövetés körülményeire tekintettel ebben az esetben nem volt lehetőség. Az ügyészség emellett jelentőséget tulajdonított annak, hogy a cselekményt egy általános iskolában követték el, és az elkövetőt nem érdekelte, hogy a közelben kiskorú gyermekek, pedagógusok tartózkodtak.

Az ügy lezárásaként a Szentendrei Járásbíróság büntetővégzésében közösség tagja elleni erőszak elkövetése miatt 375 000 forint pénzbüntetést szabott ki. A bíróság hangsúlyozta, hogy az elkövető kihívóan közösségellenes magatartása alkalmas volt arra, hogy a sértettben és a jelenlévőkben riadalmat keltsen, és mivel arra előítéletes indítékból került sor, ez kimeríti a gyűlölet-bűncselekmény tényállását.

„Az ítélet sikernek tekinthető, azonban ezt csak a Háttér Társaság jogászainak köszönhetem. Egyedül semmit nem értem volna el. Ez pedig nem a jogszabályok, hanem a hivatalos szerveknél dolgozó emberek miatt van. Az ő hozzáállásuk, rejtett homofóbiájuk az, ami miatt gyakran maradnak egyedül az áldozatok. Ami a büntetést illeti, ez legfeljebb visszatarthatja a potenciális elkövetőket, de nem változtat a szemléleten, és nem segíti elő a békés együttélést, elfogadást. Jobbnak tartottam volna, egy bocsánatkérést vagy egy LMBTQ+ civil szervezetnél elrendelt önkéntes munkát. Ez jobban szolgálná a közösség fejlődését. Együtt élünk. Hogyan? Ők kerülik a tekintetem, mások kerülik a témát. Lappang a gyűlölet. Szerintem pedig beszélni kellene…” – mondta el az eset sértettje.

„Az ügy jó példa arra, miképpen tud már az elején félremenni egy büntetőeljárás: ha a sértett hagyja magát eltántorítani a feljelentés megtételekor, vagy elfogadja az eljárás megszűnését, akkor az ügyben sosem születik elmarasztaló döntés, és nem mondja ki bíróság, hogy igenis gyűlölet-bűncselekmény történt, ezzel igazat adva az áldozatnak. Sajnálatos, hogy erre csak a sértetti képviselő közbenjárását követően került sor. Továbbra is bátorítunk mindenkit, akit szexuális irányultsága vagy nemi identitása miatt ért verbális vagy fizikai abúzus, ne hagyja annyiban, tegyen feljelentést, egyúttal forduljon civil szervezethez is, csak így lehet hatékonyan fellépni a gyűlölet-bűncselekményekkel szemben” – kommentálta az eljárást Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának vezetője. A homofób vagy transzfób támadások áldozatai a Háttér Társaság a Jelentsd a homofóbiát! oldalán is bejelentést tehetnek, a Jogsegélyszolgálat munkatársai – ha az áldozat ezt kéri – jogi támogatást biztosítanak számukra az eljárás során.

A Háttér Társaság Jogi Programjának működését az Európai Unió „Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” (CERV) programjából finanszírozott, az ÖKOTÁRS Alapítvány és partnerei által lebonyolított Közös értékeink program is támogatja.