„Egy emberileg és szakmailag is kiváló csapatban dolgozhattam, fejlődhettem, amiért nagyon hálás vagyok. 2017-ben account managerként kezdtem itt dolgozni, 2020-tól pedig az üzletfejlesztési igazgatói feladatokat láttam el. Kihívás, élmény, öröm volt. Köszönöm Kulicz Gábornak, a Brightly ügyvezető igazgatójának, hogy a majdnem hét év alatt végig feltétlen támogatását és bizalmát élvezhettem. Kérlek benneteket, hogy a Brightly csapatát a jövőben is olyan változatlan bizalommal keressétek, mint tettétek ezt eddig rajtam keresztül” – mondta távozása kapcsán Polgár Péter.

A szakember 2024. október 1-től a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és társintézményei vállalati kapcsolatokért felelős Nonprofit Kft. vezető munkatársaként (head of corporate relations) folytatja tovább karrierjét.

„Megtiszteltetés számomra, hogy szakmai tapasztalataimat és a művészetek iránti személyes elkötelezettségemet egyszerre kamatoztathatom a magyar és a nemzetközi kulturális élet egyik legmeghatározóbb intézményénél” – mondta új feladatáról az ismert kommunikációs szakember.

Polgár Péter a Márkamonitor konferenciáinak is visszatérő előadója, moderátora, így számunkra külön öröm, hogy karrierjének egy újabb állomásáról adhatunk hírt.

Nyitó képünk a Jazzy rádió stúdiójában készült. 

Hogyan eszünk ma és mi kerül a tányérra néhány év múlva? Fenntarthatóság, súlykontroll, intoleranciák, böjtök, divatdiéták… és mi minden más. Melyek a napjainkban meghatározó táplálkozási trendek? Milyen egészség-szempontokat mérlegel a fogyasztó és mit a dietetikus, ha az élelmiszerválasztásról van szó? Hogyan segítheti az élelmiszer-innováció egy egészséget támogató étrend kialakítását?

Ezekről a kérdésekről tartott előadást Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének képviseletében, aki szerint a legfőbb trend a táplálkozás területén a fenntarthatóság, ami alá tagozódnak be a további irányzatok, mint a női egészség, a megfizethető táplálkozás, a só- és cukor-bevitel a csökkentése vagy a személyre szabott táplálkozás.

A fenntartható táplálkozás kapcsán elmondta, hogy, ha az ENSZ meghatározását nézzük, akkor az egy olyan egy olyan táplálkozási mintázat, amely a jólét és az egészség minden dimenzióját elősegíti, alacsony környezeti hatással jár, hozzáférhető, megfizethető, biztonságos, méltányos és kulturálisan elfogadható. De hogyan lehet fenntartható a táplálkozás egy olyan a hagyományokhoz erősen kötődő társadalom számára, mint a magyar? Egy biztos, az élelmiszeralapú táplálkozási ajánlásoknak elsődleges szerepe van, ahogy fontos az is, hogy a fenntartható táplálkozási szemlélet az egész élelmiszerláncban megjelenjen, ugyanakkor az is kiderült, hogy igazán konszenzusos vélemény a témában még nem fogalmazódott meg.

A másik fontos trend, amelyre Szűcs Zsuzsanna kitért, a személyre szabott táplálkozás volt. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége elkészítette a legújabb magyar táplálkozási ajánlást, amely az Okostányér elnevezést viseli. Az egészséges lakosságnak szánt útmutató a felnőttekre, valamint külön a gyerekekre fogalmazza meg az egészséges táplálkozás legfontosabb alapelveit, mindkettő rendelkezik az MTA ajánlásával is. Plusz szempontokat figyelembe véve kialakítanak egyénre szabott étrendeket is, figyelembe véve a hozzájuk forduló személynek például a korát, a nemét és az egészségi állapotát. „Ez utóbbi fontos változó, ezért lényeges, hogy a márkáknak legyen a szortimentjében olyan termék, amely reflektál a különböző igényekre, a speciális táplálkozást folytatókra is, így például a cukorbetegekre, a fogyókúrázókra, a mentes termékeket fogyasztókra. Ha van olyan gyártó, amelyik érti, figyeli, és beépíti ezeket a táplálkozási aspektusokat, az versenyelőnyre tud szert tenni” – mondta.

„Teljesíteni fogom azt, amit a cím ígért, de az előadásomnak nem az lesz a vezérfonala” – alapozta meg a márkák melletti „kortesbeszédét” Falus Tamás, a Kantar Hoffmann ügyvezető igazgatója. A prezentáció bemutatta a világ legértékesebb márkáit, de elsősorban arról szólt, hogy mitől értékes egy márka.

A Kantar által készített, márkákat rangsoroló BrandZ egyébként maga is egy márka. Az értékes márkának két alapvető teljesítménymutatóval egyszerre kell rendelkeznie. Az egyik a pénzügyi mutató, egy márkának pénzügyileg sikeresnek kell lennie és volument kell termelnie. A másik a fogyasztók kötődése, tehát milyen mértékben értékes a márka a potenciális vásárlók, fogyasztók körében.

A Kantar a világ legértékesebb márkáit bemutató ranglistához világszerte több mint négymillió fogyasztót kérdez több mint húszezer márkáról. Az értékes márkának magas az ismertsége, teljesíti a kategóriájával szembeni elvárásokat, nemcsak különbözik a többiektől, de diktálja is a trendet a kategóriában. A potenciális vásárlók vonzódnak hozzá, vásárlás során elsőként merül fel, mint releváns alternatíva. Magas funkcionális és emocionális teljesítmény egyszerre szükséges.

A Kantar először a vagyoni mutatót méri fel, majd azt, hogy a vagyontárgyakból mennyi köthető a márkához. A következő lépés a márka jövőképének vizsgálata, mennyire lesz fenntartható a fejlődés. Ezeket a vizsgálatokat a Kantar különböző ügynökségi együttműködések (pl. Kantar/Bloomberg, S&P Capital IQ) keretében végzi. Az eredmény egy jó magas összeg lehet, ami a márka mögött álló cég teljes értéke, de külön vizsgálatot érdemel, hogy ehhez a magas összcéges üzleti teljesítményhez a márkaérték mennyivel járul hozzá.

Hogyan mérjük a fogyasztók körében az értékes márkát? Megvizsgáljuk, hogy mennyire tartalmas, mennyire teljesíti a kategóriával szembeni elvárásokat. Jelentősen különbözik-e a többiektől és élénken él-e a vásárlók fejében. A márka (hozzáadott) értéke nem egyenlő az eladások összértékével, illetve a vásárlók számával. A márkaérték számítás során nem vesszük figyelembe azokat, akik „pusztán” a vonzó kereskedelmi akciók miatt, pl. olcsó ár vagy leértékelések vagy feltűnő bolti kihelyezések okán veszik a márkát.

A magas márkaérték alapjaiban támogatja a magas pénzügyi teljesítményt, nemcsak a magas eladási számokat alapozza meg, de lehetőséget ad arra, hogy a többiekhez képest árprémiumot érvényesíthessünk.

A BrandZ listában a világ száz legértékesebb globális márkája szerepel. Falus Tamás kiemelte, hogy a lista első harmadában található márkák összértéke jelentősen erősödött, de a százas lista összértéke valamelyest csökkent. Ezeket az eredményeket két oldalról érdemes megközelíteni: egyrészt az elmúlt évek globális gazdasági nehézségei nyomot hagytak a márkák teljesítményén, ugyanakkor az erős márkák még erősebbek lettek, a kiemelkedően erős márkák és a többiek között a távolság nőtt. Mindezek alapján levonhatjuk a következtetést, hogy a gazdasági nehézségek alatt is érdemes a márkaértékbe fektetni.

A Brandz globális ranglistán a techcégek szerepe kiemelkedő, az FMCG-retail szektor súlya csökkent.

Magyarországi adatokkal a Brandz egyelőre nem szolgál, kicsi piac a miénk, de idén júliustól már benne lesz Kelet-Európa, jövőre számokat is fogunk hallani róla. Magyarországról annyi azért máris elmondható, hogy nálunk nem a globális márkák a fogyasztók számára legértékesebb márkák. A Boci, a Pöttyös, a Balaton szelet vagy a Sió az országhatáron túl nem ismert, de itthon nagyon erős a pozíciójuk, és általánosságban elmondható, hogy a legerősebb hazai márkák szinte mind élvezeti cikkek, amelyek segítenek nekünk kiszakadni a hétköznapi valóságból.

A Coors sör bevezetése Magyarországon új fejezetet nyit a prémium sörfogyasztásban, kiegyensúlyozott gyümölcsös ízekkel. A cél nem csak piacrész, hanem az egész sörpiac bővítése. A magas minőségű termék és az amerikai sörfőzés hagyományai inspirálják a fogyasztókat, miközben a márkabemutatási kampányok ösztönzik a teljes piac növekedését.

„Ugyan a hazai sörfogyasztás – ahogy a nemzetközi is – folyamatosan csökken, 2008-ban 72 litert fogyasztottunk fejenként, addig 2022-ben már csak 68 litert, de a fogyasztók még mindig bíznak a gyártói márkákban. Olyannyira, hogy a sörpiacon értékesített mennyiségnek a kilencven százaléka ebbe a kategóriába tartozik” – kezdte előadását Frikton Ildikó, a Borsodi Sörgyár Kft. Senior Brand Managere, majd hozzátette, hogy a Magyarországon értékesített sörök 88%-a lager típusú. Nagyon kevés felsőérlelésű, úgynevezett ale típusú sört fogyasztunk. Az európai forgalom legnagyobb részét is az európai lagerek teszik ki, de a fogyasztók már nem csak egy lager sört keresnek.

A stratégia elengedhetetlen eleme a történet, a narratíva. A márkajegyeknek könnyen azonosíthatóaknak kell lenniük. Fontos, hogy a márka a termékelőny mellett kapcsolódjon érzelmileg is a fogyasztóhoz, és – lehetőség szerint kreatívan – kommunikáljon a fogyasztóval.

A Coors – amely jelenleg a világ hetedik legértékesebb sörmárkája – bevezetése Magyarországon új fejezetet nyitott a prémium sörfogyasztásban a kiegyensúlyozott gyümölcsös ízeivel. „A cél nem csak piacrész, hanem az egész sörpiac bővítése volt. A magas minőségű termék és az amerikai sörfőzés hagyományai inspirálják a fogyasztókat, miközben a márkabemutatási kampányok ösztönzik a teljes piac növekedését” – mondta el a Borsodi Sörgyár szakembere.

1873-ban egy Adolph Coors nevű fiatal sörfőző nyugatra indult Denverbe, Colorado államba, hogy megtalálja a tökéletes sörfőzési körülményeket. Végül közvetlenül egy jéghideg, kristálytiszta patak mellett telepedett le, 1670 méter magasan a tengerszint felett. Ez ideális hely volt nemcsak a sörfőzde építéséhez, hanem egy üde, hideg lager főzéséhez is. A sörfőzde még ma is ott áll Goldenben, Colorado államban, ahol a Coors család generációi folytatják a sörfőzés hagyományait. A rövid történeti áttekintést követően nem meglepő, hogy a hegyek a Coors márka szerves és alapvető védjegye azóta is.

„Azt szeretnénk, hogy a fogyasztóink olyan jéghideg sört tudjanak fogyasztani, mint a Sziklás-hegységben fellelhető hideg hegyi levegő, ebben pedig még segítséget is adunk! A sör csomagolása pontosan elárulja, hogy mikor elég hideg a sör az optimális ízélményhez. Termokróm tintát adtunk minden palackunkhoz, dobozunkhoz és poharunkhoz, így csak arra a pillanatra kell figyelnie, amikor a hegyek kékre változnak, mert akkor a sör fogyasztásra kész!” – avatta be az előadás résztvevőit Frikton Ildikó.

A kommunikációs tervvel kapcsolatban elmondta, hogy a fogyasztók nem csak láthatják és megérthetik, mit jelent egy igazi coloradói jéghideg hegyi sör, hanem át is élhetik azt. Ennek tudatosításához 360 fokos kommunikációs kampányt folytattak: a tévéreklámon túl rendeztek fogyasztói és partner eseményeket, de szponzorációs együttműködéseket is kötöttek.

Márka- vagy közösségépítés, és ennek piaci megvalósítása a Burn életében – erről tartott előadást Bartus Evelin, a Coca-Cola HBC Magyarország Kft. Portfolio Development Leadje.

Mint azt a szakember az előadásában ismertette, a Burn életstílus arról szól, hogy a fogyasztóik megteremtsék és megünnepeljék azokat a pillanatokat, amikor mélyen összekapcsolódhatnak a zenével és a közösséggel, amelyet szeretnek. „A legfőbb célunk, hogy ezeket a felejthetetlen pillanatokat felfedezzük és megosszuk a márka rajongóival” – mondta Bartus Evelin, aki egy személyes emlékét is megosztotta a konferencia résztvevőivel. Elmesélte, hogy egy, a Burn által támogatott rendezvényen a sötétben, hátulról is felismerte az egyik influenszerüket. Pedig belőlük van néhány, hiszen hét márkanagykövettel és nyolc influenszerrel működnek együtt, köztük a Bruno x Spacc párossal, KKevinnel, a BSW zenekarral, Metzker Viktória magyar DJ-vel és modellel, valamint Miskovits Marci televíziós személyiséggel. Látható, hogy a legtöbb csapattag zenei körökben mozog, vagy lifestyle jellegű tartalmakat készít, de az előadásból az is kiderült, hogy a márkával való együttműködésük nem csak a tartalomkészítésre terjed ki, hiszen a legtöbbjükkel közös projekteket találnak ki, hogy még relevánsabbak tudjanak maradni a közönségüknek.

A Burn energiaital fókuszában az elektronikus zene és az új zenei irányok támogatása áll. „Olyan felejthetetlen és egyedülálló zenei és kulturális élményeket keresünk, amelyek során a partnereink a legkülönlegesebb, a legextrább és a legegyedibb módon adhatják át értékeiket a márka fogyasztóinak” – tette hozzá a Coca-Cola HBC Magyarország Kft. szakembere.

A cél elérése érdekében folyamatosan keresik az új zenei irányzatok képviselőit, akik egyúttal még sehol sem látott aktivációs lehetőségeket is jelentenek a partnerek számára, de egy-egy Burn által támogatott esemény kiváló lehetőséget teremt a feltörekvő előadóknak is.

A márka piaci megvalósításával kapcsolatban elmondta, hogy a nemzeti fogyasztói promóciók és tailor made aktivációk is olyanok voltak, amelyek hűen képviselték a márkát, és ehhez kapcsolódtak a nyereményjátékok is. Példaként a Burn és a Jeep autómárka on-pack promócióját hozta. A koncepció szerint szerették volna megismételni a 2022-ben, a Fiattal kialakított együttműködésüket, amely során az előző évhez képest közel hétszázezer plusz zsugor eladást generáltak a régióban, de ezúttal még értékesebb nyereményeket kínálva a fogyasztóknak. A 2023-as Jeep on-pack promóciót, amelynek célja a Jeep életérzés, így a kalandok és a felfedezés izgalmának átadása volt, 360°-os marketingkampánnyal és extra kihelyezésekkel egészítették ki. A fődíj pedig egy Jeep Renegade volt.

Kiváló minőség pénztárcabarát árakon? Nem minden vásárló tudja, hogy a sajátmárkás termékek ugyanolyan megbízható minőségűek, mint a gyártói márkás társaik, hogy a velük szemben támasztott élelmiszerbiztonsági előírások megegyeznek. Itt jön képbe a branding, hiszen az üzenet célba érhet a megfelelő stratégiával és eszközökkel.

Kazatsay Eszter, a PENNY kommunikációs vezetője előadásában arról beszélt, mi mindent tesznek meg a diszkontlánc munkatársai azért, hogy fokozzák a vásárlói élményt. Elsőként a stratégia fontosságát emelte ki, amelynek értelmében modernizálnak és a fogyasztói trendekkel lépést tartva teljes arculatváltáson mennek keresztül. Ez értelemszerűen érinti magát a PENNY márkát, valamennyi üzletüket, de a termékeiket is. Utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy a megváltozott fogyasztói igényekre reagálva fejlesztik a sajátmárkáikat. Ennek keretein belül frissítették az arculatot, a designt, valamint bővítették a termékek választékát is.

„Fontosnak tartjuk, hogy a meglévő márkáinkkal képesek legyünk megszólítani olyan fizetőképes és fiatalabb vásárlókat is, akik esetleg eddig nem jártak a PENNY üzleteibe vásárolni” – mondta a kommunikációs vezető, aki konkrét példákat is bemutatott. Például a Salty sós rágcsálnivalójukat teljesen megújították 2022-ben. Azon túl, hogy szélesebb választékot kínálnak belőle, a termékeket újra is csomagolták. A szlogennel – Roppanj rá! – elsősorban a fiatal generációt kívánják megszólítani.

A legismertebb márkájuk, a Sissy kapcsán elmondta, a hangsúly azon volt, hogy a csomagolásváltással egy minőségi (hiszen kizárólag magyar tejből készült termékekről van szó, amelyet igazol a Magyar Termék Védjegy és a Tejszív logó is), szerethető és megbízható összképet sugározzanak.

„Szerettük volna a termékválasztékunkat is bővíteni, kompromisszumok nélküli megoldást kívánunk nyújtani a vásárlóinknak, ezért teljesen átalakítottuk és új, letisztult designt kapott a PENNY To Go termékcsaládunk” – tette hozzá Kazatsay Eszter.

A két legsikeresebb felvágott márka, a Karát (prémium szegmens) és a Dárdás (mainstream portfólió) esetében a könnyen érthető pozícionálásra fókuszáltak, amelyet a letisztult csomagolással is szerettek volna kifejezni.

A Mix Your Nature története egy édesanyával kezdődött, aki, bár előtte sem volt közömbös számára a természet és a gyógynövények világa, első kisfia születésekor elhatározta, hogy ezekre nagyobb figyelmet fordít. Az elsődleges motiváció természetesen az volt, hogy kisfiának mindenből a lehető legjobbat adja, például egy saját napfényvédő krémet, de idővel elkezdte foglalkoztatni a jövő is. Így elkezdett olyan szakemberekkel együtt dolgozni, akik segítették az álom megvalósításában, majd ő maga is elvégzett egy kozmetikumkészítő iskolát. Tanulni szeretett volna és értéket teremteni. A döntésében elsősorban a küldetéstudata segítette, de időben felismerte azt is, hogy van egy piaci rés, amelybe tökéletesen illeszkednének a termékei.

Miután alaposan felmérte a versenytársakat, már csak a validálás és döntés meghozatala volt hátra. A szegmentálás, a célcsoportok kiválasztása és a pozicionálás során olyan kérdéseket tett fel magának, mint például, hogy a szépségápolási kategória melyik részét szeretné lefedni? Mitől más a márkája, mint a konkurenciáé?

A kistestvér születése után, 2020 augusztusában a Mix Your Nature natúrkozmetikum márka is megszületett, amely az azóta eltelt időben már kilenc elismerést érdemelt ki, köztük három JOY Prix de Beauté díjat is.

Mint az az előadásából kiderült, csak természetes, minőségi alapanyagokkal dolgoznak, amelyek megbízható forrásokból származnak. Az állatkísérletektől mentes termékeik, amelyeket lebomló csomagolásban forgalmaznak, a jelenleg érvényben lévő összes natúrkozmetikai szabványnak megfelelnek.

És, hogy mit tanult a folyamatokból, a mérések és visszacsatolások elemzéséből? Egyrészt azt, hogy folyamatosan elemeznie kell önmagát és a döntéseit. Nem maradhat el az újratervezés lépése sem, hiszen minden ponton adódhat olyan helyzet, amikor a dolgok nem a terv szerint alakulnak. Máthé Csilla elmélete szerint valahogy mindent meg lehet oldani, a sok kidolgozott szcenárió közül az egyik biztos, hogy segít. Másrészt azt is fontosnak tartja, hogy egy bizonyos szint elérése után a haladás előre valóbb, mint a tökéletesség. A következetes kommunikáció pedig nem csak a vásárlók felé, de a döntési kritériumok felállításakor is kiemelt jelentőséggel bír.

Sallai Sarolta, a Borsodi brand managere és Marosi Gergely, a Mito kreatívigazgatója a most futó Borsodi kampányról beszélt. A népszerű sörmárkának hat évig volt egy erős kreatív platformja, a Borsodi Szitu, ami a mindennapi örömöket állította a középpontba. De idén úgy döntöttek, hat év nagy idő, ideje váltani. Tavaly nyáron, amikor elkezdtek dolgozni az új platformon, elemezték, mi működött jól a Borsodi Szituban. Az erős megfogalmazást és a karakteres vizuális világot meg akarták tartani, úgy, hogy maradjanak a vicces-humoros vonalon, megtartva a Borsodi évtizedek óta érvényes filozófiájának az alaptételét: ez az élet habos oldala.

Platformok jönnek-mennek, a purpose viszont marad. Miről is szól az élet habos oldala? A Borsodi segít abban, hogy a fogyasztók észrevehessék az élet apró örömeit. Az öröm akkor az igazi, ha meg tudjuk osztani a hozzánk közel állókkal, a barátainkkal, ezért a Borsodi a baráti közösségeket hosszú idő óta beemeli a kommunikációba.

A foci a kezdetektől benne van a márka a DNS-ében, a profi klubok, a magyar bajnokság, az amatőr csapatok, de mindenekelőtt a szurkolók számíthatnak a támogatására. A Borsodi 15 év után ismét stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Magyar Labdarúgó Szövetséggel, egy olyan évben, amikor EB van, magyar részvétellel. Ez fontos mindenkinek, a sportágnak, a márkának, és persze a szurkolóknak, akik sok-sok baráti kör összessége. Összejönni egy társaságban és meccset nézni az élet apró örömei közé tartozik.

Idén a Borsodi lett a válogatott hivatalos söre. Az „együtt a csapat” kifejezést sokféle értelemben használhatjuk, vonatkozik a válogatottra, a szurkolókra, és a szurkolók is együtt vannak a nemzeti csapattal, együtt adják azt az erőt, ami a sikerhez vezet. A közös öröm legfontosabb mozzanata pedig a gólöröm pillanata. Ezt a pillanatot akarták megjeleníteni a különböző kommunikációs platformokon, amelyek közül az egyik kiemelkedő felület a csomagolás. A Borsodi Világos azonos tartalommal, de három különböző designnal vásárolható meg.

Az EB menetrendjét mindenki ismeri, tudtuk, hogy a magyar válogatott második meccse, a németek ellen egy szerdai napon, azaz hétköznap este hatkor kezdődik. A Borsodi elindított egy aktivitást, hogy a munkaadók lehetőség szerint aznap engedjék haza hamarabb a dolgozóikat, hogy a himnuszt már a képernyők előtt hallgathassák. A Borsodi Facebook-oldalán két válogatott labdarúgó, Nagy Ádám és Nagy Zsolt közreműködésével egy felhívást tettek közzé, amire reagálva a vállalatok a csatlakozásukat kommentben jelezhették.

A prognózisok szerint 2030-ra a média 90%-át algoritmusok irányítják majd. Hogyan építhetünk és gondozhatunk ikonikus márkákat egy algoritmikus világban?

„Sok cégnél úgy vannak a digitális transzformációval, hogy azon mielőbb túl kell lenni, és azután lehet előbbre jutni” – kezdte előadását Mérő Ádám, a Coca-Cola európai Senior Consumer & Shopper Connection igazgatója. Szerinte azonban a digitalizáció nem egy átmeneti állapot. Ezért a fő kérdés, amelyet minden cégnek fel kell tennie: mit tudunk most megtenni, ami felkészít minket a jövő kihívásaira?

A marketing-kommunikációt és a tartalomfogyasztási piacot alakító főbb trendek kapcsán elmondta, hogy az egyik meghatározó jelenség a monokultúra halála, a tömegmédia polarizálódása. Ha csak a nyugat-európai adatokat nézzük, azt láthatjuk, hogy a több mint négymillió nézővel rendelkező lineáris tévéműsorok száma a felére csökkent az elmúlt évtizedben az Egyesült Királyságban, és 2023-ban gyakorlatilag eltűnt Spanyolországban. Különösen meghatározó ez a trend a fiatal generáció körében. Ennek kapcsán három fő kérdésre kell választ adnunk. Egyrészt ebben az atomizált környezetben számít-e még az, hogy egy márka tömegek számára kíván releváns lenni? Ha egy adott szervezetben azt gondolják, hogy igen, akkor vajon rendelkeznek-e elegendő kommunikációs erőforrással ahhoz, hogy jelentős hatást érjenek el? Illetve számít-e még valamit egy adott kulturális pillanat megragadása?

A másik meghatározó jelenség a digitalizációnak köszönhető, és az elektronikus eszközök, így például a mesterséges intelligencia felemelkedését mutatja. Elég, ha csak egyetlen adatot emelünk ki: a Google naponta több mint harminc milliárd reklámot jelenít meg, és ez a szám évről évre növekszik. A GroupM prognózisa szerint 2030-ra az összes média 90%-a algoritmus alapú lesz. Hogyan építsünk ikonikus márkapillanatokat egy algoritmikus világban? Egyrészt sokkal fókuszáltabbnak kell lennie minden márkának. Észre kell venni, hogy a monokultúra atomizálttá vált, valamint azt, hogy a reach alapú tervezést az impact alapú tervezés váltotta fel.

Mérő Ádám szerint a világos célok vezetnek el a nagyszerű ötletekhez, amelyek viszont nincsenek meg nagyszerű stratégia nélkül, amelyben nagy szerepe van a vállalatok munkatársainak is. A varázslat pedig csak akkor történik meg, ha a szervezetekben hisznek, ha reflektálnak a körülöttük lévő világra.

A délelőttöt záró kerekasztalban Maczelka Márk, a SPAR kommunikációs vezetője, Pákolicz Attila, az ALDI tanácsadójaként dolgozó Solutions Communications ügyvezetője és Falus Tamás, a Kantar Hoffmann ügyvezetője cserélt eszmét az FMCG-retail szektor innovációiról. A beszélgetést Polgár Péter, a Brightly üzletfejlesztési igazgatója vezette.

Az első kérdés a fogyasztók attitűdjére vonatkozott. A nehéz inflációs évek után mennyire nyitottak egyáltalán a változásra? Falus Tamás úgy fogalmazott, hogy ebben a polikrízises világban azok a változások számíthatnak sikerre, amelyekhez magának a fogyasztónak nem kell feltétlenül változnia. A magyar lakosságnak ma 10-15%-a (korábban több) tekinthető innovátornak vagy korai elfogadónak. De ez nem azt jelenti, hogy a mainstreamnek egyáltalán nem lehet új dolgokat eladni. Maczelka Márk úgy látja, hogy az innovációk sokszor nehezen mennek át, még a gondos edukáció mellett is jó pár hónapba telik, mire egy újítás sikeres vagy elfogadott lesz. Jó példa erre a biológiailag lebomló zacskók bevezetése az egyszer használatos műanyagok helyett a zöldség-gyümölcs osztályokon. Három-négy hónap eltelt, mire ezt a nagyszerű, a környezeti fenntarthatóságot támogató megoldást elfogadták a vásárlók. Az értékesítés és a beszerzés gyors sikereket vár, napi forgalmi elemzések vannak, de kell néhány hónap, mire valós számokat kapnak egy új termék teljesítményéről. Szükség van türelemre. Pákolicz Attila szerint a fogyasztó azonnali, instant előnyt akar. Az, hogy előző nap sütött pékárut másnap délig féláron lehet megvenni, rögtön sikert hozott. De a húshűtők áthelyezése, átrendezése eleinte lehet, hogy inkább bosszantja a vásárlót, aki később rájön, hogy a kínálat így több termékből áll, egyúttal áttekinthetőbb is lett.

A következő kérdés a hirdetések hatékonyságára vonatkozott: klasszikus banner kampányok, social media, influenszerek – mi működik ma? Pákolicz Attila a felsoroltak mellett a PR erejét hangsúlyozta. A tavalyi inflációs környezet is hozott jó lehetőségeket, az ALDI a legnagyobb sikereket az árazással kapcsolatban érte el. A megfelelő időben és a megfelelő targetálással alkalmazott PR sokkal többet tud hozni, mint bármilyen fizetett kampány. Az ALDI piaci részesedése csak 6-7 %, de tavaly a második legtöbb megjelenést érte el a sajtóban. Maczelka Márk elmondta, hogy direkt hirdetésekre és PR-re két külön büdzséjük van, az előbbiben dominál a televízió és a szórólap, az utóbbiban az online. Az osztrák anyavállalatuk még nagy mértékben használja a printet a direkt és PR-jellegű hirdetések területén, ami itthon már elenyésző. Ami az influenszer-világot illeti, ott Márk óvatosságra intett, az árak gyorsan nőnek, de a hatékonyság sokak esetében igen kérdéses. Banner-kampányaik még vannak, egyre kisebb súllyal, a social médiáról pedig azt mondta, tíz éve kevés pénzből nagy eredményeket hozott, ma már sokszor inkább fordítva van ez. Falus Tamás az „ATL vagy BTL” hamis dilemmáját emelte ki, nem lehet egyik vagy másik mellett dönteni, mert mindkettőre szükség van. Márkaértéket továbbra is ATL-ben lehet építeni. A fogyasztók érzékenyek a BTL-re, POS-re, hírlevelekre, de az eladások nem ezek függvényében mozdulnak nagyokat. Az ATL-nek és az offline kommunikációnak még mindig nagy a szerepe. Falus Tamás azt is hangsúlyozta, az árérzékenység és az ár totális ignorálása nem a skála két végén van, az elithez tartozó fogyasztók is nézik az ár-összehasonlító online oldalakat, mert senki nem akar lúzer lenni.

A következő témakör a gyártói márka – sajátmárka kérdését boncolgatta, amiről a nyitó NIQ-prezi is szólt. Magasnak tűnnek a számok, de Maczelka Márk szerint a valóságban még magasabbak lehetnek, mert sokan nem is tudják, hogy egy lánc sajátmárkáját vásárolják. A SPAR húszezres kínálatában évek óta 25% volt a sajátmárkák részesedése, de tavaly, az inflációs időszakban ez pár hónap alatt 33%-ra nőtt, és ma is ennyi. De a gyártói márkáknak nincs mitől félniük, tőlünk nyugatra van olyan ország, ahol a sajátmárkák részaránya a 40%-ot is eléri. A fogyasztók egyre inkább értik, hogy a sajátmárkás termékek jó minőségűek és jó ár-érték arányúak. Az infláció kevésbé örvendetes hozadéka, hogy az egészséges életmódra való törekvés háttérbe szorult. Az ALDI helyzete egyszerűbb, mert a sajátmárkák aránya eleve 90% fölötti az üzleteikben. Magyarországon a sajátmárka 25 évvel ezelőtt alacsony árat és gyenge minőséget jelentett, de ez már a múlté. A sajátmárka filozófia alapja az, hogy meghatározzák a minőségpontot és ahhoz keresik meg a legjobb árat, tehát nincs szó a termék lebutításáról. Pákolicz Attila is látja a „lefele vásárlásnak” nevezett trendet, de az szerinte a csatornákon belüli eltolódást jelenti, a diszkontok nyertek teret az elmúlt években. Falus Tamás kutatói praxisából kiindulva azt mondta, hogy a gyártói márka – sajátmárka megkülönböztetés is fals, hiszen mindkét esetben egyszerűen márkákról van szó. Az infláció időszaka megmutatta, hogy a sajátmárkák is ki tudnak elégíteni minden fogyasztói igényt, és az emocionális töltetnek sincsenek híján, ezért is lehetnek napjaink győztesei. A fogyasztó már nem kompromisszumként éli meg, ha sajátmárkát vásárol. Pákolicz Attila azt tette hozzá, hogy már a gyártók hozzáállása is megváltozott, a márkatulajdonosok szívesen működnek együtt a láncokkal, lásd például az ALDI és Café Frei nemrég bevezetett termékcsaládját.

Előkerült az e-commerce és a márkaépítés kapcsolata is. Pákolicz Attila szkeptikus az üzleti eredményességet illetően, a kiszállítás Magyarországon a legtöbb szereplőnek egy átlagos üzlet forgalmát adja, viszont rengeteget kell invesztálni hozzá, és csak nagyon hosszú távon hoz hasznot. Maczelka Márk is problematikusnak látja az online üzletet.  A legárérzékenyebb terület az élelmiszer-kereskedelem. A terméket online sem lehet drágábban adni, mint a boltban, pedig más árazásra lenne szükség, csak azt a piac nem fogadja el. Elvileg a kiszállítási díjban lehetne érvényesíteni a költségeket, de azt a fogyasztók nem hajlandók megfizetni, miközben az árrések elképesztően alacsonyak. A SPAR a COVID kezdete óta húsz autóval szállít, nem is tervez bővíteni. Budapestet és az agglomerációt lefedik, vidéken pedig a drive modellt alkalmazzák, a vevő behajt az áruházhoz és felveszi az összekészített rendelést. És hogy miért csinálják, ha annyira nem éri meg? Azért, mert aki nem nyújt teljeskörű szolgáltatást, az vevőt veszít. A Kantar Hoffmann mérései szerint szinte mindenki rendelt már online, de a rendszeres használók aránya még ma is csekély, szó nincs arról, hogy az e-commerce megölné a hagyományos kereskedelmet. Az online rendelés első szempontja, hogy van-e ideje az ügyfélnek vagy nincs. A második viszont a bizalom, és abból Magyarországon kevés van. Az ár csak utána jönne, de odáig el se jutunk. Abban minden résztvevő egyetértett, hogy a bizalom felépítése a legnagyobb kihívás.