A technológiai szektor várhatóan kétszer-háromszor nagyobb valószínűséggel vonzza majd a legtöbb befektetést, mint az eszköz- és vagyonkezelés (25%), az energia- és közműszolgáltatások (24%), valamint a banki és tőkepiaci szolgáltatások (19%) szektora – véli a kutatásban megkérdezett 1074 befektetési szakember. A technológia térnyerésével párhuzamosan a befektetők azt is elvárják, hogy a vállalatok lépést tartsanak a fejlődéssel: 92%-uk szorgalmazza a technológiai átalakulásra fordított tőke növelését.

Töretlen az MI iránti befektetői láz

A digitális transzformáció iránti erős támogatás szorosan összefügg azzal, hogy a befektetők már most is kézzelfogható előnyöket látnak a mesterséges intelligencia alkalmazásából. Az elmúlt évben az általuk finanszírozott vállalatoknál 86% számolt be termelékenységi javulásról, 71% a nyereség növekedéséről, míg 66% bevételbővülést tapasztalt, amelyhez az MI érdemben hozzájárult.

Nem meglepő tehát, hogy a válaszadók több mint háromnegyede (78%) legalább mérsékelten növelné befektetéseit azokban a cégekben, amelyek vállalati szintű MI-átalakítást hajtanak végre. Ugyanakkor nagyobb átláthatóságot várnak döntéseik megalapozásához, kevesebb mint kétötödük (37%) gondolja úgy, hogy a vállalatok elegendő információt hoznak nyilvánosságra MI-stratégiáikról és irányelveikről.

„A befektetők egyre több kézzelfogható bizonyítékot látnak arra, hogy a mesterséges intelligencia valódi működési és pénzügyi eredményeket hoz. Tisztában vannak vele, hogy a technológiai befektetések eleinte komoly tőkét igényelnek, és elvárják a fegyelmezett megközelítést: átlátható, döntéshozatalt segítő mutatókat, megbízható irányítási kereteket, valamint világos igazolását annak, hogy az MI biztonságosan csökkenti a költségeket, valamint növeli a termelékenységet és a bevételeket” – mondta Polacsek Csaba, a PwC Magyarország tranzakciós tanácsadási üzletágát vezető cégtársa.

Piaci fókuszok: USA az élen

A technológiai beruházások iránti élénk érdeklődés ellenére a globális növekedéssel kapcsolatos várakozások visszafogottak a kedvezőtlen makrogazdasági környezet miatt: mindössze a válaszadók 28%-a számít mérsékelt vagy jelentős javulásra a világgazdaság teljesítményében a következő év során.

A globális képet közelebbről vizsgálva a befektetők úgy vélik, hogy az Egyesült Államok lesz a legvonzóbb befektetési célpont (67%) a következő három évben, megelőzve Indiát (45%), Kínát (32%), az Egyesült Királyságot (26%) és az Egyesült Arab Emírségeket (26%). Bár az USA áll a népszerűségi ranglista élén, az amerikai befektetők kevésbé optimisták a globális növekedést illetően, ami azt mutatja, hogy piaconként eltérő óvatosság jellemző.

A visszafogott növekedési várakozások részben a befektetők kockázatértékelésével magyarázhatók. A válaszadók több mint fele (55%) magas vagy rendkívül magas kitettséget lát a kiberkockázatok terén az általuk vizsgált vagy finanszírozott vállalatoknál, és közel ugyanennyien (53%) érzékelnek hasonló mértékű kitettséget a technológiai átalakulásokból fakadó kockázatokkal kapcsolatban. Az infláció (44%), a makrogazdasági volatilitás (43%) és a geopolitikai konfliktusok (42%) szintén visszavetik a befektetési kedvet.

MI-átláthatósági, nem-pénzügyi teljesítmény – ezekre a mutatókra kíváncsiak a befektetők

A kiszámíthatatlan környezetben a befektetők azokat a vállalatokat részesítik előnyben, amelyek erősítik ellenálló képességüket, miközben a technológia adta lehetőségeket kihasználva világos, átlátható megtérülést biztosítanak. Ennek megfelelően támogatják, hogy a vállalatok többet költsenek kiberbiztonságra (88%), az üzleti modell rugalmasságára (73%), szabályozói megfelelésre (66%) és az ellátási lánc menedzsmentjére (64%).

A válaszadók közel háromnegyede (74%) magasabb növekedést vár azoktól a vállalatoktól, amelyek a hagyományos ágazati határokon átnyúló lehetőségeket is megragadják, és 65% szerint nagyobb a működési zavarok kockázata azoknál a cégeknél, amelyek ezt nem teszik.

A reziliencia és növekedés iránti törekvés a fenntarthatóságra is kiterjed: a befektetők 84%-a szerint a vállalatoknak fenn kell tartaniuk vagy növelniük kell a klímaadaptációra irányuló beruházásaikat. Mindeközben 61% nyilatkozott úgy, hogy legalább mérsékelten növelné saját befektetéseit azokban a vállalatokban, amelyek fenntarthatósági adatokat használnak a hatékonyság és a teljesítmény javítására. A befektetők több információt várnak arról is, hogy a vállalatvezetés miként kíván növekedést elérni a bizonytalan környezetben. Az átláthatóság szempontjából a legfontosabb területek az innovációs stratégiák (47%), az MI-hez kapcsolódó hozamok és költségmegtakarítások (42%), az MI-beruházások (42%), a versenypozíció (37%) és a reziliencia stratégiák (29%).

„A befektetők szerint a növekedéshez a technológiai fejlődés vezet, de fontos, hogy a cégek ellenállóak legyenek és átláthatóan működjenek. Azok a vállalatok számítanak sikeresnek, amelyek okosan és felelősen fejlesztik az innovációt, világosan irányítják a folyamatokat, mérhető eredményeket mutatnak fel, és hiteles tervekkel dolgoznak. Így a technológia valóban hosszú távú értéket teremthet” – mutatott rá Herodek Róbert, a PwC Magyarország Executive Directora.

A felmérésben megkérdezett befektetők 71%-a szerint a technológiai változás jelenti a legnagyobb hajtóerőt a vállalatok átalakulásában. Emellett olyan tényezők kényszerítik a szervezeteket arra, hogy változtassanak azon, a értékteremtési újragondolják a tevékenységüket, mint a kormányzati szabályozás (64%), a vásárlói igények változása (61%) és az ellátási lánc bizonytalansága (60%) miatt kényszerülnek arra, hogy megváltoztassák azt, ahogyan értéket teremtenek.

Az MI-technológia mit sem ér készségfejlesztés nélkül

A befektetők több mint 60%-a rövid távú eredményeket vár a generatív mesterséges intelligenciától: 66% a termelékenység, 63% a bevétel és 62% a jövedelmezőség javulását várja tőle a következő 12 hónapban. Hisznek abban is, hogy a technológia alkalmazása a munkavállalók javára válik, ezért 74%-uk úgy véli, hogy a vállalatoknak növelniük kell a munkaerő átképzésére és fejlesztésére fordított beruházásaikat. Csaknem egyforma azok aránya, akik a mesterséges intelligencia általi létszámnövekedésre (32%), avagy csökkenésre (31%) számítanak.

„A befektetők mérhető eredményeket várnak a generatív mesterséges intelligencia használatától, és úgy gondolják, hogy ehhez egyszerre van szükség technológiai beruházásokra és a munkavállalók fejlesztésére. A vezetőknek fel kell készülniük arra, hogy a befektetők az MI nyújtotta termelékenységnövekedést számszerűsítve szeretnék látni, ahogyan azt is, hogy a technológián túlmenően a vállalatok miként gondolják újra a működésüket” – mondta Polacsek Csaba, a PwC Magyarország tranzakciós tanácsadási üzletágát vezető cégtársa.

A kiberkockázatok és a geopolitikai konfliktusok nem enyhültek

Óvatos optimizmussal tekintenek a befektetők a globális gazdaság kilátásaira: 51%-uk növekedésre számít a következő 12 hónapban. A makrogazdasági és inflációs aggodalmak jelentősen enyhültek a 2022-es csúcshoz képest, előbbi 62%-ról 34%-ra, míg az utóbbi 67%-ról 31%-ra csökkent 2024-re. A befektetők legnagyobb aggodalmát azonban továbbra is a kiberkockázatok (36%) és a geopolitikai konfliktusok (36%) jelentik, ezek a félelmek az elmúlt két évben lényegében változatlanok maradtak.

Tízből kilencen (86%) úgy vélik, hogy egy vállalat válságkezelési képessége kiemelten fontos szempont a befektetési döntések során. A megkérdezettek 60%-a szerint az is elengedhetetlen, hogy a cégek újragondolják üzleti modelljeiket az ellátási láncok bizonytalanságának kezelésére, 68% szerint pedig növelni kell a beruházásokat a kockázatok mérséklése érdekében.

Klímaintézkedéseket és az ellátási lánc fejlesztését várják

A befektetők 30%-a úgy véli, hogy a vállalatok az elkövetkező 12 hónapban nagy vagy kiemelkedő mértékben lesznek kitéve az éghajlatváltozás jelentette fenyegetéseknek. Bár ez 2 százalékponttal alacsonyabb a 2023-as szinthez képest, 2022-höz viszonyítva viszont 8 százalékos emelkedést jelent.

75% növelné befektetéseit azokba a vállalatokba, amelyek konkrét lépéseket tesznek az éghajlatvédelem érdekében. A legnagyobb támogatottságot azok az intézkedések kapták, amelyek a beszállítókkal és a helyi közösségekkel együttműködésben kiépített fenntartható ellátási láncok kiépítésére irányulnak (80%). A megkérdezettek szerint a cégek nettó nulla kibocsátási terveinek értékelésekor különösen fontos a vezetés szerepe (72%) és az ehhez kapcsolódó tőke- vagy működési kiadások (68%), emellett 71%-uk úgy véli, hogy a vállalatoknak a működésükbe kell integrálniuk ESG-stratégiájukat.

A fenntarthatósági jelentések hitelessége továbbra is kérdéses: a válaszadók 44%-a szerint a fenntarthatósági teljesítményről szóló vállalati jelentések megalapozatlan állításokat tartalmaznak. Ezért sem meglepő, hogy a megkérdezettek 73%-a azt várja el, hogy ezek részletessége elérje a pénzügyi auditok szintjét.

Nem csak a pénzügyi adatok számítanak

A befektetők a pénzügyi adatok mellett számos más információra is támaszkodnak: 40% a vállalatirányítással, 37% az innovációval kapcsolatos adatokat tartja fontosnak. A többségük befektetőknek szóló kommunikációkból (61%) vagy a vállalatokkal folytatott közvetlen párbeszédből (57%) tájékozódik. Ugyanakkor lényegesen kevesebben (55%) támaszkodnak a pénzügyi beszámolókra és azok kiegészítő jegyzeteire, mint 2023-ban (66%). A minőségi adatokra helyezik a hangsúlyt, és közel kétharmaduk (62%) szerint a mesterséges intelligencia javította elemzési képességeiket.

„A megbízható információ a tőkepiacok alapja, de a mai adatmennyiség egyszerre áldás és átok. Az üzleti vezetőktől elvárják, hogy világosan és érthetően közvetítsék a befektetők felé, mely tényezők lényegesek a vállalkozásuk szempontjából, miközben a transzparencia és a következetesség is kiemelt szerepet kap. Az MI segít abban, hogy a minőségi és mennyiségi adatokat könnyebben lehessen elemezni, ezért még fontosabb, hogy a vállalatvezetők hatékonyan kommunikáljanak” – mutatott rá Polacsek Csaba.

Módszertan: A PwC 2024 szeptemberében világszerte 24 országban és régióban összesen 345 befektetőt és elemzőt kérdezett meg, továbbá 14 mélyinterjút készített. A válaszadók többsége intézményi befektető volt, köztük portfóliókezelők (21%), elemzők (21%) és befektetési igazgatók (23%), akiknek 52%-a tíz évet meghaladó iparági tapasztalattal rendelkezik. Befektetéseik számos eszközosztályt, befektetési megközelítést és időtávot fedtek le, és a szervezeteik által kezelt vagyon nagysága az 500 millió dollár alattitól az ezer milliárd dollár vagy azt meghaladó értékig terjed. A válaszadók 53%-a olyan szervezetet képvisel, amelynek teljes kezelt vagyona meghaladja a 10 milliárd amerikai dollárt.

A teljes felmérés és annak megállapításai a pwc.com oldalon olvashatók.

A családi vállalkozások vezetői vonakodnak átadni a stafétát

A PwC globális felmérésben a családi vállalkozások következő generációs tagjai számoltak be a legfontosabb prioritásaikról és az előttük álló kihívásokról. A kutatásban megkérdezettek közel fele (43%) nyilatkozott úgy, hogy elkötelezettebbnek érzi magát a vállalkozás iránt, és aktívabban részt vesz a szervezet életében mint a világjárvány előtt. A válaszadók 56 százaléka úgy véli, hogy a családtagok közötti, vállalkozással kapcsolatos kommunikáció a világjárvány alatt fokozódott. Úgy tűnik azonban, hogy a pandémia okozta bizonytalanság miatt a jelenlegi generáció kevésbé hajlandó átadni az irányítást, és a következő generáció tagjai számára is nehezebbé vált az érvényesülés. A 2019. évi felmérés során az utódok 48% mondta azt, hogy jelentős belső feladatokat kapnak, most mindössze 28%-uk nyilatkozott így.

A válaszadók több mint fele (57%-a) szerint a jelenlegi generáció vonakodása a nyugdíjba vonulástól szintén nagy kihívást jelent a fiatalabb nemzedék számára. A következő generáció tagjainak 39%-a tapasztalt ellenállást a vállalkozáson belül a változások elfogadásával szemben. Pozitív fejlemény azonban, hogy a családi vállalkozások 61%-a rendelkezik utódlási tervvel, és a megkérdezettek 39%-a részt is vett ennek kidolgozásában.

Polacsek Csaba, a PwC Magyarország Üzleti tanácsadás üzletágának cégtársa az utódlási nehézségek kapcsán hozzátette: „A tapasztalatok alapján hazánkban átlagosan minden harmadik cég elbukik a generációváltáskor. Ennek egyik oka, hogy Magyarországon csak a rendszerváltást követően indultak az első családi cégek, így nem áll rendelkezésre minta és tudás az átadásra. Ráadásul itthon általában kisebbek a családi vállalkozások mint Nyugat-Európában, ami azzal is jár, hogy jóval több feladat hárul az alapító tulajdonosra, nincs kapacitás strukturált irányításra, így a sikeres átadás is sokkal esetlegesebb.”

A generációváltás új perspektívát hozhat

A PwC nemrégiben a családi vállalkozások tulajdonosainak jelenlegi generációját is megkérdezte, és bár sok téren egyetértenek a következő generáció tagjaival, van néhány figyelemre méltó különbség. Mindkét generáció a növekedésre összpontosít, ugyanakkor a jelenlegi generációnak csak a fele gondolja úgy, hogy vállalkozásának felelőssége van az éghajlatváltozás és annak következményei elleni küzdelemben, szemben az utódok közel háromnegyedével. A következő generáció tagjainak hasonlóan magas aránya (76%) véli úgy, hogy vállalkozása aktívan segíti a helyi közösséget, míg a jelenlegi vezetők alig több mint fele (54%-a) gondolja ezt. A generációk között némi digitális szakadék is megfigyelhető. A következő generáció tagjainak 42%-a és a jelenlegi generáció 38%-a véli úgy, hogy vállalkozása erős digitális képességekkel rendelkezik, de az utódok egyharmada szerint a jelenlegi generáció nincs teljesen tisztában a digitalizáció lehetőségeivel és kockázataival a vállalkozásában.

„Az alapító tulajdonos szerepe sokszor a vevői és szállítói kapcsolatok biztosítása, a cégen belül és az üzleti partnereknél is nagy tekintélye van, ami nem változtatható meg egyik napról a másikra. Egy cég csak akkor adható át sikeresen, ha tudatos, fokozatos az átmenetre való felkészülés mindkét generáció részéről. Ha ez nem kezdődik meg időben, akkor a második generáció már lehet, hogy egy másik terület irányába indult, a váltás idejére már 8-10-15 év tapasztalattal felépít egy másik karriert és nem tér vissza a családi vállalkozásba” – világít rá még egy fontos átadást nehezítő aspektusra a PwC szakértője.

Van még tér a női vezetők helyzetbe hozására

A felmérés arra is rámutat, hogy sok családi vállalkozásnak jót tenne, ha nagyobb figyelmet fordítana a következő generáció férfi és női tagjainak egymáshoz viszonyított szerepére. A következő generáció megkérdezett női tagjai közül jóval kevesebben, 43%-uk tölt be vezető szerepet, szemben a férfi válaszadók 59 százalékával. Az üzleti növekedés, mint fő prioritás elérésében a nőknek mindössze fele (53%) vesz aktívan részt, szemben a férfiak 69%-ával.

Polacsek Csaba szerint a családi vállalkozások jó jelzői a globális gazdaságnak, és felmérésünk eredményei biztatóak e tekintetben. A családi vállalkozások következő generációja érzékeli az ESG és a növekedés közötti létfontosságú kapcsolatot. Készek tanulni, alkalmazkodni és nagyobb szerepet játszani mind a vállalkozásuk, mind a családjuk jövőjének alakításában. A következő generáció elkötelezettségét látva bízhatunk egy fenntartható növekedésre épülő jövőben.

A PwC Global Economy Watch for 2021 – From the Great Lockdown to the Great Rebound – (Világgazdasági előrejelzés 2021-re – a nagy lezárástól a nagy fellendülésig) című elemzésének idei előrejelzései a gazdaság, a készségek és a társadalom szintjén végbemenő szélesebb körű újraindításhoz kapcsolódó kulcsfontosságú témákkal foglalkoznak.

Az újrainduló gazdasági növekedés egyenetlen lesz, és attól függ majd, hogy a védőoltásokat sikeresen és gyorsan alkalmazzák-e, illetve, hogy a világ jelentős gazdaságaiban továbbra is laza fiskális, monetáris és pénzügyi feltételek érvényesülnek-e. Egy másik kulcstéma a gazdaságélénkítés és a zöld infrastrukturális beruházások összehangolása, ami fordulatot hozhat a klímaváltozás elleni küzdelemben.

A gazdasági növekedés egyenetlenül indul újra

Noha a világgazdaságban idén piaci árfolyamon számítva 5 százalékos növekedés várható, az előrejelzések szerint a következő 3–6 hónap továbbra is küzdelmes lesz, különösen az északi féltekén a téli hónapokat élő országok számára, mivel elképzelhető, hogy további helyi, illetve országos korlátozásokat kell majd bevezetniük (ahogyan az az Egyesült Királyságban nemrégiben történt).

Néhány fejlett gazdaság teljesítménye például az év első negyedévében csökkenhet, és összességében inkább csak a második félévben indulhat növekedésnek, amikorra a jelentős fejlett gazdaságok várhatóan a lakosság legalább kétharmadát beoltják.

„Bár jó hír, hogy a világgazdaság teljesítménye 2021 végére vagy 2022 elejére összességében elérheti a válság előtti szintet, a >>nagy fellendülés<< egyik sajátsága az lesz, hogy a különböző országok, ágazatok és jövedelmi szintek között egyenetlenül zajlik majd. A kínai gazdaság mérete például már most meghaladja a világjárvány előttit, azonban más fejlett gazdaságok teljesítménye – különösen azoké, amelyekben a szolgáltatási szektor a meghatározó, mint az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Spanyolországban, illetve amelyek főként a tőkejavak exportjára épülnek, mint Németországban és Japánban – 2021 vége előtt valószínűleg nem éri el újra a válság előtti szintet” – mondta Polacsek Csaba, a PwC Magyarország Üzleti tanácsadás üzletágának cégtársa.

A brit, a francia, a spanyol és a német gazdaság növekvő, bár a korábbitól elmaradó teljesítménye miatt ezekben az országokban várhatóan nőni fog a munkanélküliség, ami valószínűleg főként a legalsó jövedelmi szegmensbe tartozó munkahelyeket érinti majd, növelve a jövedelmi egyenlőtlenségeket.

„A járvány megfékezését követően a döntéshozóknak a fenntartható és széles körre kiterjedő növekedés alapjainak megteremtésére kell összpontosítaniuk, különös tekintettel a munkahelyteremtésre és a zöld gazdaság programjának előmozdítására. A vállalatvezetőknek mind a növekedés, mind a beruházások kapcsán most kell tervezniük, ideértve a meglévő munkaerő továbbképzését, mely egy kulcsfontosságú terület” – hangsúlyozta Polacsek Csaba.

Összehangolt erőfeszítés a zöld infrastruktúráért

A környezet 2021-ben kiemelt hangsúlyt kap, lehetőséget kínálva a nettó nulla kibocsátásra történő gazdasági és politikai átmenet felgyorsítására. A főbb kereskedelmi tömbökben, így az Egyesült Államokban, Kínában és az Európai Unióban idén az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodáshoz kapcsoló jelentős beruházások és szakpolitikai változások várhatók.

A környezetvédelmi projektek közvetlen finanszírozására szolgáló zöld kötvények a fix hozamú értékpapírok globális piacának jelenleg kevesebb mint 5 százalékát teszik ki. 2021-ben a zöldkötvény-kibocsátás várhatóan összességében több mint 40 százalékkal nő, és értéke – első alkalommal – meghaladja az 500 milliárd amerikai dollárt. Emellett tovább nő majd a befektetői érdeklődés a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) alapok iránt, melyek 2025-ig az összes európai befektetési alap akár 57 százalékát tehetik ki.

Az elemzés rámutat, hogy a megújuló energiaforrások felhasználásával történő villamosenergia-termelés aránya világszerte tovább nő, és az EU, India és Kína növekvő kapacitásának köszönhetően valószínűleg gyors ütemben bővülnek a fotovoltaikus napenergia (PV) termelési kapacitások. A jelenlegi trendek mellett a globális villamosenergia-termelési szektoron belül a fotovoltaikus napenergia-termelési kapacitás 2023-ra a földgáz-, 2024-re pedig a szénalapú termelési kapacitást is meghaladhatja.

Foto: Greg Rosenke, Unsplashe

A vállalatokat piaci tőkeértékük alapján rangsoroló Global Top 100 kiadvány negyedéves frissítése szerint a globális részvénypiacokon a 2020. márciusi alacsony szintekről erőteljes visszapattanás ment végbe, azonban a volatilitás továbbra is magas.

A jelentés kiemeli, hogy a kiábrándító 2020. első félévi eredmények következtében szükségessé válhat a recessziós kockázatok és a kapcsolódó részvényértékelések felülvizsgálata.

Noha a Global Top 100 rangsorban szereplő vállalatok piaci tőkeértéke 2019 decembere és 2020 márciusa között összesen 15%-kal (3 905 milliárd dollárral) csökkent, 2020 júniusában már csak 1%-kal (335 milliárd dollárral) maradt el a 2019. decemberi érték mögött.

Viszonyításképpen az MSCI World Index (mely 23 fejlett piacon méri a nagy és közepes tőkeértékű vállalatok teljesítményét) 2020. június 30-án 7%-kal maradt el a 2019. decemberi értéktől, nagyrészt ledolgozva a 2020 első negyedévében elszenvedett esést.

„A pénzügyi piacokon tapasztalható jelentős volatilitás fényében a világ legnagyobb vállalatai relatív biztonságot nyújtanak a befektetők számára. Az, hogy a Global Top 100 teljesítménye meghaladja a szélesebb vállalati kört felölelő piaci indexet, elsősorban annak köszönhető, hogy a rangsorban koncentráltan vannak jelen a technológiai és a fogyasztói szolgáltatási szektort képviselő vállalatok.

A jelen környezet minden vállalkozás számára kihívást jelent, azonban az is látszik, hogy világos különbségek vannak az egyes régiók és ágazatok relatív teljesítményében” – mondta Polacsek Csaba, a PwC Magyarország Pénzügyi tranzakciós tanácsadási területének vezető cégtársa.

Regionális elemzés

• A Global Top 100 rangsorba tartozó egyesült államokbeli és kínai vállalatok 2020. márciustól júniusig ledolgozták első negyedéves veszteségeiket – az európai, illetve a világ többi részén működő cégek azonban nem voltak erre képesek.
• Az amerikai vállalatok piaci tőkeértékének 2020 márciusa és júniusa között tapasztalt 21%-os növekedése a technológiai cégek eredményeinek köszönhető.
• A Kínában és régióiban működő vállalatok teljesítményének 2019. december óta elért javulása pedig a COVID-19 járvány hatásainak mérséklésében elért további előrelépésnek, valamint a technológiai és e-kereskedelmi (fogyasztói szolgáltatási) szektor jó eredményeinek tudható be.

Főbb vállalati eredmények

 A 2020. júniusi adatok szerint 2020 márciusa és júniusa között a Global Top 100 rangsorban szereplő vállalatok 87%-a növelte piaci tőkeértékét, míg 2020. január és március között ez mindössze 10%-uknak sikerült.

Tíz olyan cég, amely 2020 márciusában még szerepelt a Global Top 100-ban, a 2020. júniusi rangsorba már nem fért be.

A PwC szakértőinek prognózisa szerint a globális gazdasági növekedés 2020-ban várhatóan körülbelül 3,4%-kal fog növekedni a vásárlóerő-paritás tekintetében, szemben az elmúlt húsz év 3,8%-os éves átlagával.

Várhatóan a szolgáltatások a globális kereskedelemben továbbra is jól teljesítenek, és a szolgáltatásexport globális értéke 2020-ban eléri a rekordnak számító 7 ezer milliárd dollárt. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság valószínűleg továbbra is a szolgáltatások vezető exportőre lesz, bár Kína az év során várhatóan megelőzi a negyedik helyen szereplő Franciaországot.

Bizonytalan kilátások a globális kereskedelemben

Általánosságban elmondható, hogy 2020-ban a globális gazdasági növekedés szerény ütemben folytatódik, mivel a főbb gazdaságok növekedését az alkalmazkodó pénzügyi feltételek, valamint a nettó export és a beruházások helyett egyre inkább a háztartások fogyasztása élénkíti.

„A globalizáció az 1970-es évek óta a világgazdaság meghatározó jellemzője. Az árukereskedelem globális növekedése azonban drámaian lelassult, sőt 2019-ben visszájára fordult. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vitarendezési mechanizmusának decemberi megbénításával a globális kereskedelem területén a jövőben még több kihívásra kell számítanunk. Ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal, hogy az integráció és a kereskedelmi forgalom továbbra is növekszik, csak lassabb ütemben. Tekintettel az árukereskedelem és a gazdasági növekedés közötti kapcsolatra, 2020-ban is a világgazdaság átlagosnál alacsonyabb növekedése várható” – mondta Polacsek Csaba, a PwC Magyarország Üzleti tanácsadás üzletágának cégtársa.

Több munkahely

A PwC várakozásai szerint a G7 országok körülbelül 2 millió új munkahelyet hoznak létre, amelyen belül öt új munkahelyből négy az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Japánban jön létre. Miközben a G7-ek munkaerő-tartalékai lassan elapadnak, a keresetek tovább emelkednek. A termelékenység növelése nélkül azonban a vállalatok haszonkulcsának szűkülése várható.

Hasonlóképpen a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) azt várja, hogy a hét legnagyobb feltörekvő gazdaság – az E7-ek – mintegy nettó 8 millió munkahelyet teremt. Az ILO G7-ekre vonatkozó foglalkoztatási előrejelzései azt mutatják, hogy a férfiak és a nők egyenlő mértékben vesznek majd részt a foglalkoztatásban. Az E7 országokon belül azonban az ILO előrejelzései szerint az újonnan létrehozott munkahelyek nemek közötti megoszlása kevésbé lesz egyenletes.

India várhatóan előre lép a globális gazdasági rangsorban

Az IMF legutóbbi becslései szerint 2019 volt az az év, amikor India az Egyesült Királyságot és Franciaországot megelőzve a világ ötödik legnagyobb gazdasága lett. India előretörése folyamatos, és ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, 2025-re Németországot és 2030-ra Japánt is megelőzheti, amivel Kína és az USA mögött a világ harmadik legnagyobb gazdaságává válhat. Franciaország és az Egyesült Királyság a rangsor hatodik helyéért küzd, relatív pozíciójuk pedig a font euróval szembeni árfolyamától függ, amely 2020-ban ingadozó maradhat.

A kőolaj marad a legnépszerűbb energiaforrás, rekordszinten a megújulóenergia- és atomenergia-fogyasztás

A globális megújulóenergia- és atomenergia-fogyasztás a világ energiafogyasztásának több mint 20%-át teszi ki, ami a valaha mért legmagasabb érték. A megújuló energia térhódítása azt tükrözi, hogy a vállalkozások, a háztartások és a kormányok hogyan alkalmazkodnak és változtatnak hozzáállásukon.

„A megújuló energia legnagyobb fogyasztója várhatóan Kína lesz, majd szorosan utána Európa következik. A világgazdaság számára azonban várhatóan 2020-ban is a kőolaj lesz a legnépszerűbb energiaforrás, amelyet a szén és a földgáz követ. A világ legnagyobb olajfogyasztója 2020-ban az Egyesült Államok és Kína marad” – mondta Osztovits Ádám, a PwC Magyarország Üzleti tanácsadás üzletágának vezetője, illetve a közép- és kelet-európai régió Strategy & Transformation területért felelős cégtársa.

A világ népessége a valaha volt legnagyobb, de egyben a legöregebb is

A világ népessége 2020-ban várhatóan eléri a 7,7 milliárd főt, ami körülbelül 10%-os növekedést jelent az elmúlt évtizedhez képest. Kína, India és Afrika szubszaharai térsége várhatóan a világ éves népességnövekedésének mintegy felét teszi ki. Ugyanakkor a 60 év felettiek száma világszerte várhatóan meghaladja az egymilliárd főt. Kínának várhatóan több 65 év feletti lakója lesz, mint a hat másik legnagyobb feltörekvő gazdaságnak együttvéve.