Nem csak a Marvel-univerzum, hanem Pókember világa is tele van színesebbnél-színesebb karakterekkel – szuperhősökkel és antihősökkel egyaránt. Pókember számtalan ellenséggel küzd, köztük a maszkulin vadásszal, Kravennel, akinek célja, hogy levadássza a lehető legveszélyesebb vadat, Pókembert.

Kraven figurája 1964-ben látta meg a napvilágot a képregényekben, azonban csak 60 évvel később debütált a képernyőkön főhősként a Kraven, a vadász c. filmben. Az orosz származású Szergej Kravinov, vagyis Kraven megszemélyesítője a filmvásznon a sokoldalú brit színész, Aaron Taylor-Johnson, aki nem először bújik Marvel-szereplő bőrébe a karrierje során. A Bosszúállók: Ultron kora című filmben Pietro Maximoff, vagyis Higanyszál szerepében láthattuk – egy olyan hőst alakítva, aki nemcsak átáll a jó oldalra a film végén, hanem fel is áldozza magát.

Kraven ezzel szemben rendkívül kemény karakter. Vad és fékezhetetlen természetű ifjú, akit folyamatosan hajt a vadászösztön – csakhogy célpontjai nem állatok, hanem az alvilág gonosztevői. Mint minden Marvel hősnek, neki is van háttértörténete. Szupererejét két dolognak köszönheti: a kegyetlen édesapjával (Russell Crowe) való rossz viszonyának, amely folyamatos küzdelemre sarkallja a gonosz ellen, valamint egy oroszlánvadászaton szerzett súlyos sebesülésének. A sebét egy különleges szérummal kezelik, amely megmenti életét, ráadásul emberfeletti képességekkel ruházza fel.

A vadászbaleset után nincs megállás – Kraven a földkerekség legkiválóbb vadászaként tekint magára. A megállíthatatlan antihős mögött azonban egy gyermekkori traumákkal küzdő ember áll.

Érdekesség, hogy Madame Web figurájának Stan Lee, a Marvel egykori elnökének felesége, Joan Lee kölcsönözte a hangját a Pókember című animációs sorozatban. Az eredetileg idős, vak és autoimmun-betegségéből kifolyólag paralízissel élő hősnő egészen új megközelítésben tűnik fel a Columbia Pictures által forgalmazott élő szereplős friss alkotásban.

A New York-i mentős, Cassandra Webb élete egy nap véglegesen megváltozik. Elkezdi látni a jövőt, ráadásul egy titokzatos, a falakon kúszó férfi (Ezekiel Sims szerepében Tahar Rahim) is többször felbukkan a közelében. Vajon Cassandrára vadászna? Szerencsére nincs egyedül, hiszen megismer három fiatal, belevaló, lányt, akik szintén szuperhős képességekkel rendelkeznek, és felkarolja őket egy közös kaland során. A második póknő, Julia Carpenter szerepében Sydney Sweeney-t láthatjuk, a további póknőket Celeste O’Connor és Isabela Merced alakítják. A Madame Webben nincs hiány a pörgős akciójelenetekből, és természetesen Marvel univerzumos utalásokból sem. Bár Pókember nem szerepel a képernyőn, de Mary Parker (Emma Roberts), az édesanyja felbukkan a filmben.

A női szuperhősöket felvonultató alkotás április 2-től nézhető, megvásárolható vagy kölcsönözhető az Apple TV, a Google TV, a Rakuten TV és a Telekom FilmPremier kínálatában.

Jon Watts rendező filmjében többek között olyan sztárok szerepelnek, mint a Peter Parkert alakító Tom Holland, az MJ-t megformázó Zendaya vagy az ebben a Pókember részben fontos szerephez jutó Dr Strange-t alakító Benedict Cumberbatch. Az eredeti Pókember – Nincs hazaút magyarországi mozipremierje 2021. december 16-án, közel egy éve volt. A film a Pókember Hazatérés és a Pókember Idegenben részeket követve a trilógia harmadik eleme.

Peter Parker történetének legutóbbi része világszerte és hazánkban is hatalmas siker aratott. 1,9 milliárd dolláros globális bevételével 2021 legsikeresebb filmje lett, és minden idők legjövedelmezőbb filmjeinek listáján is az előkelő hatodik helyre ugrott. A Filmforgalmazók Egyesületének éves összesítése szerint 2021-ben Magyarországon ez volt a legnézettebb és egyben a legtöbb éves bevételt generáló filmalkotás. Az 1990 óta minden adatot összesítő hazai All Time listán pedig a Pókember – Nincs hazaút a hatodik helyen áll.

Ez a bővített változat több mint tizenegy percnyi új felvételt tartalmaz, beleértve a törölt jeleneteket is. A Pókember filmes történetében először derül fény a barátságos hős személyazonosságára, ami a szuperhős kötelességeit konfliktusba állítja a normális, hétköznapi életével és veszélybe sodorja azokat, akiket a legjobban szeret. Amikor Doctor Strange segítségét kéri, hogy helyreállítsa titkát, a varázslat lyukat szakít a világukba, és kiszabadítja a legerősebb gonosztevőket, akik valaha is harcoltak Pókember ellen bármelyik univerzumban. Most Peternek eddigi legnagyobb kihívását kell leküzdenie, ami nemcsak a saját jövőjét, hanem a Multiverzum jövőjét is örökre megváltoztatja.

A Pókember – Nincs hazaút kibővített verziója nem kerül a magyar mozikba, december 12-től többek között a Magyar Telekom FilmPremier, a Vodafone Filmtár szolgáltatásában, valamint az Apple TV és a Google Play kínálatában érhető el.

Képregény-megszállottak vagyunk: egy friss felmérés¹ válaszadóinak közel 60 százaléka jelölte, hogy szívesen olvas képregényeket. Az online piactéren is népszerű a kategória, az elmúlt egy évben szinte óránként lelt gazdára egy-egy darab, összesen 7480 tranzakció ment végbe, közel 20 millió forint értékben. A gyűjtők nagyobb összeget sem sajnálnak kiadni egy-egy darabra, van, aki 1,2 millióra, hárman félmillió forintra értékelik a legkülönlegesebb saját példányukat. A Magyar Képregény Szövetség és a Vatera közös képregényfogyasztási szokásokat vizsgáló kutatása rávilágított arra is, hogy döntően a férfiak szeretik a képregényeket. Ezt a tendenciát mutatja, hogy a legnagyobb népszerűségnek örvendő Pókembert 81 százalékban az erősebb nem vásárolja, Garfieldot viszont közel azonos arányban olvassák férfiak és nők. Arra is fény derült, hogy egyre növekszik az online forma iránti kereslet.

Pókember mindent visz

A szuperhősök kötnek le minket leginkább, a kérdőíves felmérés alapján a képregényolvasók negyede forgatja a Pókember számait, azt követi picit lemaradva a Bosszúállók (22%) és a Batman (19%). Ugyanakkor Garfieldot (18%) és a Star Warst (16%) is a kedvencek között említhetjük. Az elmúlt év eladási adatai alapján elmondható, hogy másfélszer annyi DC Comicshoz tartozó példány kelt el az online piactéren, mint Marveles.

„Az online piacnak lehet olyan dinamikája, amely szerint a DC egy ideig népszerűbbnek tűnhet, de a mi tapasztalataink mást mutatnak. A háttérben az áll, hogy a DC sorozat jóval korábban indult, így a megunt példányok hamarabb kerültek ki a másodlagos piacra, ennek ellenére mi minden képregényes fórumon azt látjuk, hogy a Marvel sokkal népszerűbb itthon. Véleményünk szerint hamarosan az eladási statisztikák is ezt mutatják majd” – mondta Bayer Antal, a Magyar Képregény Szövetség korábbi elnöke.

Nemcsak az olvasmányokat faljuk, de igazi rajongói is vagyunk egy-egy karakternek. A képregényolvasók jelentős részére (76%) jellemző, hogy rajong az írásos alkotások alapján készült mozifilmekért. A többség (64%) előszeretettel vásárol a főhősök képével ellátott termékeket is, például bögrét, pólót, és harmaduk (34%) még figurák formájában is ragaszkodik kedvencéhez. A válaszadók több mint negyede (27%) ilyen jellegű eseményekre is szívesen jár.

A népszerű külföldi karakterek mellett a top 20-ban magyar szerzők alkotásai is szerepelnek, Korcsmáros Pál remekei (8%), Zórád Ernő (6%) és Fazekas Attila (5%) munkái. A hazai piacon Korcsmáros-Zórád-Fazekas hármas (viszonylagos) kiemelkedése összefügg azzal, hogy az ő műveiket még jóval nagyobb példányszámban adták ki, így ezekből még mindig rengeteg található a piacon.

Féltve őrzött kincs

Mint minden mást, képregényeket is szívesen gyűjtünk, ez az olvasók felére jellemző. Mi több, az olvasók közel harmadának otthonában 50-nél is több illusztrált füzet található. Kiemelkedően magas azoknak az aránya (85%), akik hobbi célból szerzik be az újabb és újabb példányokat a különleges irodalomból, jelentősen kevesebben, csupán a gyűjtők tizede vadássza a gyerekeinek, és csupán 2 százalék tekint a kollekciójára befektetési céllal. Egyébként sem jellemző a nyerészkedés, a megszerzett darabokat kincsként őrizzük, a kutatásban résztvevők 85 százaléka inkább megtartja a vásárolt darabokat. Bár a gyűjtők felének nincsen különleges példánya, de negyedénél ritka, 13 százalékánál bontatlan, 10 százalékánál vintage darabok is sorakoznak a polcon.

A használt is menő

A felmérés rávilágított, hogy a képregények esetében nem ragaszkodunk az új példányok beszerzéséhez. Bár az olvasók fele az újakat preferálja, 37 százalékuk fele-fele arányban vásárol új és használt darabokat, 13 százalékuk inkább használt párti. Ez utóbbi két csoportnak az online piactér igazi Kánaán, hiszen a Vaterán a képregények esetében nagyságrendileg 9 használt termékre jut egy új termék, míg más kategóriáknál általánosságban másfélszer több az új. Általánosságban elmondható, hogy az illusztrált füzetek szerelmesei a hazai beszerzést preferáljak a külföldivel szemben, de több helyről vásárolnak. A képregényolvasók közel kétharmada (63%) hagyományos üzletben, újságárusnál szerzi be a legújabb darabokat, ahol megfoghatja, megnézheti azokat. Harmaduk előszeretettel helyezi virtuális kosarába legújabb kedvencét az online piactéren – ahol a felhasználók értékelik egymást, így a bizalom garantált, – a legelhivatottabbak képregényes rendezvényeken (14%) vagy gyűjtői klubokban és börzéken (10%) tesznek szert az olvasnivalóra. Összességében elmondható, hogy nem ragaszkodunk egy platformhoz a vásárlások során, több helyen felmérjük a kínálatot, hogy megszerezzük a vágyott darabokat. A különleges külföldi példányokhoz a válaszadók 11 százaléka határon túli webáruházban jut hozzá, vagy külföldi online piactéren (6%).

Legek a Vaterán

A felmérést végző Vatera történetében a rekordnap 2016 júniusában volt, amikor 206 sikeres tranzakció történt, vagyis kicsit kevesebb, mint 7 percenként landolt egy képregény a virtuális kosárban. Az online piactér jelenlegi kínálatában igazi kincsek is fellelhetők, a kategória három legdrágább termékének mindegyike gyűjtemény. Az első helyen egy háromnyelvű – angol, német és magyar képregényekből álló – kollekció áll, amely nem kevesebb, mint 600 ezer forintért találhat gazdára. Második helyen egy 74 darabos gyűjtői állapotú Kockás képregénygyűjtemény található 220 ezer forintért, a harmadik pedig egy az ’50-es években kiadott 140 darabos Vaillant csomag 90 ezer forintért. A Vaterán valaha legdrágábban eladott termék a kategóriában egy 275 darabos Mozaik gyűjtemény volt (Abrafax), amely 290 000 forintért kelt el 2016. augusztus 14-én.

¹ A Magyar Képregény Szövetség és a Vatera közös kérdőíves felmérése alapján, amely 2019. április 30. és 2019. május 16. között zajlott. A kérdőívet online 3 674 ember töltötte ki, amelynek az elérhetősége a Vatera felhasználói, Facebook követői körében, illetve a Magyar Képregény Szövetség online felületeit követőinek körében lett közzétéve.