A mesterséges intelligencia és a podcastok egyre meghatározóbb szerepet töltenek be a reklámpiacon – ezt erősítik meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb kutatásai is, amelyeket az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) közös workshopján mutattak be.

Az esemény legfőbb célja az volt, hogy a reklám- és médiaszakma első kézből ismerje meg a médiahatóság által készített tanulmányok legfontosabb megállapításait, és azok gyakorlati hatásait a reklámozás jelenére és jövőjére. A közel 100 szakember részvételével zajló workshop egyértelműen rámutatott: a technológiai fejlődés új lehetőségeket teremt, ugyanakkor új szakmai és etikai kérdéseket is felvet. A hatósággal való együttműködés az ÖRT stratégiájának fontos része. Idén már harmadik alkalommal rendezett workshopot a szakmai szervezet a reklámterület szempontjából kiemelt hatósággal, melyet kiemelt érdeklődés követett a tagság részéről.

Dr. Szabó László Zsolt, az NMHH médiapiaci együttműködési és kutatási igazgatója köszöntőjében kiemelte: „A társszabályozó szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelten fontos számunkra. Az NMHH és az ÖRT között több területen is konstruktív együttműködés zajlik. Az idei már a negyedik év amikor bemutathatunk olyan általunk készített kutatási anyagokat az ÖRT tagságának, amelyek a reklámozási gyakorlat jelenét és jövőjét egyaránt érintik.”

Az AI már nem jövő – hanem a reklámipar új működési alapja

Soós Edina, az NMHH Médiapiaci Együttműködési és Kutatási Igazgatóságának szakértője előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia ma már nem egy jövőbeli lehetőség, hanem a reklámipar mindennapi gyakorlatának része. A kutatás szerint a magyar cégek mintegy ötöde már alkalmaz AI-megoldásokat, a nagyobb vállalatok körében pedig ez az arány még magasabb. A technológia elsősorban a tartalomgyártásban, a kampánytervezésben és az optimalizálásban hoz érdemi változást, jelentősen növelve a hatékonyságot és a személyre szabhatóságot. Ugyanakkor az AI térnyerése új kihívásokat is felszínre hoz: a transzparencia, a hitelesség és a fogyasztói bizalom kérdései minden korábbinál hangsúlyosabbá válnak a reklámozási gyakorlatban.

Hallgatóból vásárló: a podcastok reklámereje egyre nő

Kövecses Ágnes, az NMHH Műsorfigyelő és -elemző Igazgatóságának osztályvezetője bemutatta, hogy a podcastfogyasztás Magyarországon dinamikusan növekszik: míg 2021-ben a lakosság 40%-a hallgatott valamilyen gyakorisággal podcastet, ez az arány 2024-re már 66%-ra emelkedett. A podcastok egyik legfontosabb sajátossága a személyesebb, bizalmi jellegű kommunikáció, amely különösen értékessé teszi a márkák számára. A hallgatók több mint fele találkozott már reklámmal podcastben, és egy részük vásárlási döntést is hozott ezek hatására. A formátum így egyértelműen kilépett a kísérleti fázisból, és mára a reklámkommunikáció egyik releváns csatornájává vált. A siker kulcsa ugyanakkor nem pusztán a jelenlét, hanem a hiteles, a tartalomba természetesen illeszkedő megjelenés.

Nemcsak trendek, hanem iránymutatások is rendelkezésre állnak

Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára az előadásokat követően hangsúlyozta: a bemutatott két téma aktualitása megkérdőjelezhetetlen, ugyanakkor a szakma számára már ma is elérhetők olyan iránymutatások, amelyek segítik a jogkövető és etikus marketing és reklámozási gyakorlatot.

„A mesterséges intelligencia és a podcastok területén nem a nulláról indul a piac. 2025-ben a reklám- és marketing szakmai szervezetek partneri együttműködésében elkészült az AI Guide ajánlás, míg a podcast reklámozás esetében az ÖRT és az IAB Hungary közösen dolgozott ki útmutatót a helyes reklámozási gyakorlatról” – emelte ki záró gondolatában a szervezet operatív vezetője, majd hozzátette: „a hatóságokkal való közös munkát az érdeklődést látva sikertörténetként értékeljük és a jövőben is folytatni fogjuk”. 

A podcast egyre inkább része a hirdetői médiamixnek, és bár korábban is létezett erre a médiatípusra érvényes jogszabályi környezet, rengeteg anomália volt a podcastokban zajló marketingcélú megjelenésekkel kapcsolatban. Ezért a szabálykövető podcasthirdetési gyakorlat megismerésére az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) és az IAB Hungary témáért felelős közös munkacsoportja egy Podcast Reklámelhelyezési Útmutatót adott ki, amelyet a június 12-i Business Festen mutattak be.

A kiadvány segít jobban megérteni a podcastok mint reklámhordozók szerepét, a bennük rejlő lehetőségeket és a velük kapcsolatos szabályozási kérdéseket. Vagyis a podcastra nem mint szerkesztett tartalomra tekint, hanem a kereskedelmi gyakorlat megvalósításának lehetséges eszközét érti alatta.

“Célunk, hogy a podcasthallgatók egyértelműen felismerjék, amikor egy tartalom fizetett megjelenés (reklám), illetve amikor az független szerkesztői (organikus) tartalomként jelenik meg. Elvi állásfoglalásunkat a hatóságok vizsgálati szempontjai, a bírósági döntések indoklásai, az ÖRT előzetes véleményezése során kialakított gyakorlata, valamint a nemzetközi gyakorlat ismerete alapján fogalmaztuk meg. Ez tehát egy általános érvényű iránymutatás a piac számára, hiszen egy konkrét reklám- és kereskedelmi tevékenység megfelelése mindig csak az összes körülmény értékelése alapján állapítható meg” – hangsúlyozta Gerendi Zsolt, az Önszabályozó Reklám Testület főtitkára.

Az IAB Hungary másfél évvel ezelőtt egy workshop keretében kezdeményezett szakmai párbeszédet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal és a Gazdasági Versenyhivatallal, hogy együtt tisztázzák, mit jelent pontosan a podcast – mint új médiatípus – jogi és üzleti szempontból, és hogy közösen tompíthassák a podcastokban elhelyezhető reklámok körüli bizonytalanságokat. Ez a folyamat érett be azzal, hogy a hatóságokkal és az ÖRT-tel együttműködve elkészült a Podcast Reklámelhelyezési Útmutató.

“Fontos volt, hogy egyértelműen, következetesen megfogalmazott ajánlás készüljön a témában, amely minden szakmai szereplőt segíthet abban, hogy szabálykövető módon helyezhessen el reklámokat a podcastműsorok környezetében. Mert a szabályok és irányelvek nemcsak jogi kötelezettséget jelentenek, de hozzájárulnak a podcast mint médium hitelességéhez is. A szabályozott és felelős reklámgyakorlat védi a hallgatókat, erősíti a hirdetők iránti bizalmat, és hosszú távon fenntarthatóvá teszi a piacot” – tette hozzá Román Balázs, az IAB Hungary Audió Munkacsoportjának vezetője.

Az útmutatóban összegyűjtve találhatók meg a podcast készítésére illetve reklámfelületként használatára vonatkozó jogszabályok és irányelvek, de az ilyen típusú audiotartalmaknál használt legfontosabb fogalmak, szakkifejezések definícióit is listázza. Az utolsó, leghosszabb fejezet pedig praktikus és napi gyakorlatot segítő kérdés-válasz formában dolgozza fel a podcastreklámozás helyes gyakorlatát.

Az ÖRT és az IAB Hungary közösen készített Podcast Reklámelhelyezési Útmutatója az Önszabályozó Reklám Testület weboldaláról és az IAB Hungary Dokumentumtárából tölthető le.

„A podcast indulása óta rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk. A közönség egyenlő arányban oszlik meg férfiak és nők között, és a nézőink nagyrészt YouTube-ajánlásokból érkeznek, ami azt bizonyítja, hogy a műsorunk valóban releváns és érdekes a szélesebb közönség számára” – mondta Hámori Barbara.

A podcast a longevity, vagyis a hosszú, minőségi élet titkait kutatja, olyan témák mentén, mint a helyes táplálkozás, a mozgás, az alvás, a közösségi kapcsolatok és a stresszmenedzsment. Nevét azokról az egyedülálló helyekről kapta, ahol a legmagasabb számban élnek 100 év felettiek, ezek a világ úgynevezett kék zónái, amikről számos kutatás látott már napvilágot. Az epizódokban szakértők osztják meg tapasztalataikat – tudományos alapokra helyezve a hosszú élet kérdéseit. Emellett Hámori Barbara személyes motivációja teszi egyedivé a podcastet.

„Jelenleg 52 éves vagyok, 3 gyereket szültem, voltam sikeres és sikertelen, fent és lent, egy örökké és folyton újrakezdő. Kérdésekre keresek válaszokat és végletekig maximalista vagyok. Tudni akarom, élhetünk-e tényleg 120 évig? És ha igen, megéri-e ezért küzdenünk? Vagy ami ennél még fontosabb: meddig élhetünk jól és egészségben?” – kérdezte.

Hozzátette, amikor valaki ránéz, azt mondja: könnyű neki, sikeres, megvan mindene.

„Arról szeretnék mesélni, hogy nekem is rengeteg elakadt, szorongással teli és álmatlan év kellett ahhoz, hogy elinduljak végre egy úton, ahol a fizikai, mentális, lelki újra megszületésemet megélhettem. Azt szeretném elmesélni, és a beszélgetőtársaimmal elmeséltetni, hogy a longevity, vagyis a hosszú boldog élet, az én kék zónám megtalálása a saját belső akaratunkon és szándékunkon múlik csak” – teszi hozzá Hámori Barbara, aki igazán otthon érzi magát ebben az új szerepben.

Az én kék zónám minden héten új epizóddal jelentkezik YouTube-on és Spotify-on, hogy a hallgatók és nézők első kézből ismerhessék meg a longevity világának legújabb trendjeit és szakértői tanácsait.

Az első epizódban Philippe Rambach, a Schneider Electric mesterséges intelligenciáért felelős vezetője arról beszél, hogy miért van egyáltalán szükségünk MI-re, milyen fontos a fenntartható és takarékos megközelítés a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, és a technológia milyen szerepet játszik a dekarbonizáció, valamint az energiahatékonyság támogatásában. Emellett gyakorlati tapasztalatokat is megoszt arról, hogyan lehet az MI-t fokozatosan bevezetni annak érdekében, hogy a felhasználók elfogadják és olyan üzleti értéket képviseljen, aminek köszönhetően megtérül a befektetés.

A jövőbeli epizódokban többek között az MI alkalmazásáért, valamint az adatmenedzsmentért felelős szakemberek, technológiai vezetők, egyetemek és kutatóközpontok képviselői, illetve különböző ágazatok, a mesterséges intelligenciát a gyakorlatban is használó képviselői lesznek majd a vendégek. Az epizódokban a témák széles skálája jelenik majd meg, szó lesz például arról, hogyan hat az MI az adatközpontokra, a szolgáltatásokra, a gyártásra, a közlekedésre, az élelmiszer-feldolgozásra, vagy éppen a marketingre.

A Schneider Electric „AI at Scale” podcastje több streaming platformon is elérhető, többek között a Spotify és az Apple Podcasts szolgáltatásokon.

A 21. század hírei, új médiatartalmai rendszeresen hivatkoznak a múlt egyes eseményeire vagy szereplőire, és sok esetben használják fel őket saját szempontjaik szerint. A Rubicon Intézet új műsorában történészek reflektálnak az olykor nézők-olvasók tömegeit is elérő aktualitásokra, hogy eligazodást, tágabb perspektívát kínáljanak a közönség számára. A műsor célja, hogy a podcast műfaji előnyeit kihasználva egy beszélgetés keretében könnyen fogyasztható, friss formát adjon a tudományos szórakoztatásnak és ismeretterjesztésnek, összekapcsolva a napi hírek olvasását a történettudomány látásmódjával.

Az egyes podcast epizódok nemcsak kortárs médiatartalmakkal, hírekkel vagy filmekkel foglalkoznak, de rendszeresen kitérnek egy-egy történelmi jelenséggel kapcsolatos régóta terjedő hétköznapi tévedésekre, és a legújabb kutatásokat is bemutatják – írják.

Az adások heti rendszerességgel jelennek meg a Rubicon Intézet YouTube-csatornáján és a Spotify platformon.

Mint ismeretes, 2020-ban a Mandiner-főszerkesztő és Mathias Corvinus Collegium-főigazgató Szalai Zoltán 70 millió forintért vásárolta meg a legnagyobb hazai történelmi ismeretterjesztő lap teljes archívumát, így részben magát a Rubicon brandet is.

A Válasz Online szerint a Rubicon Intézet a Bethlen Gábor Alapkezelő 300 millió forintos támogatásával kezdheti meg működését, közleményükben pedig azt ígérik, pártatlan, szakmai szemszögből tanulmányozzák a magyar történelmet.

A műsor 13. vendége a Balázs Béla-díjas filmproducer, Kovács Gábor, aki a közel egy órás podcast adásban számtalan kulisszatitkot osztott meg. Beszélt az eddig nem igazán ismert, Indiában töltött gyermekkoráról, annak hatásairól. Szóba került Sylvester Stallone, Pelé, a Rudasban meztelenül gőzfürdőző Robin Williams is.

Nem maradhattak ki a beszélgetésből a Fekete kefe, a Fehér tenyér és Bibliotheque Pascal háttérsztorijai, a VICO-korszak, a Kozmo-korszak és az Üvegtigris: „Bús Gábor Olivér egy miskolci újságíró és ő nagy Rudolf Péter rajongó volt. 1997 környékén elküldte az Üvegtigris forgatókönyvét Rudolf Péternek, hogy csináljon belőle színdarabot. Péter elolvasta mondta, hogy jó, majd berakta a fiókba. Később amikor egy alkalommal hosszasan beszélgettünk Kapitány Ivánnal és Gulyás Budával, Iván említette, hogy a Rudinak van egy jó könyve. Elolvastuk és nagyon jókat röhögtünk. Megkerestük Bús Gábor Olivért és átírattuk vele filmre, mert egyébként egy színdarabnak készült. Majd Pataki Ágival elmentek és hoztak annyi pénzt, amiből megcsinálhattuk. Az elsőt nem is nézték meg olyan sokan, körülbelül 120 ezren, ez még nem volt akkora szám, de az már feltűnt, amikor elkezdtük látni az „Ízirájder öcsém” feliratokat. De a DVD eladásban szinte mindenkit vertünk. Utána jött az Üvegtigris kettő, ami aztán berobbant a mozikba” – mesélte Kovács Gábor a Drops: podcastban.

A Drops: legújabb, Kovács Gáborral készült epizódja mától érhető el Spotify-on ezen a linken: https://open.spotify.com/episode/3hkeKNyK6tF3tU6bN8kMzG

Fotó: Drops: / Juhász Péter

A Mátraverebély-Szentkúton szolgáló ferences szerzetes szerint az ünnep arra tanít, hogy a csoda egyszerű dolog; itt van közöttünk, mi magunk vagyunk azok. Vegyük észre mindenkiben a csodát, hiszen azzal adhatjuk a legtöbbet, ha felfedezzük egymásban a születő Jézust.

„A tárgyi ajándék is fontos lehet, amennyiben egymás megbecsülését és szeretetét fejezzük ki vele. Önmagában, ha nincs mögötte a szeretet szándéka, nem ér semmit. Igazi örömöt okozni azzal tudunk, hogy segítünk egymásnak abban, hogy létezésünk azzá legyen, aminek Isten teremtett bennünket. Mindenkivel érzékeltessük, hogy fontos, egyedi, hiszen Isten teremtménye. Nincs két egyforma ember és mindenki máshogy tudja kinyilvánítani a szeretetet a földön, amelyre szükség van” – tanítja Julián atya.

Mátraverebély-Szentkút weboldalán havi rendszerességgel jelennek majd meg az aktuális lelkigyakorlatokhoz, zarándoklatokhoz, a kegyhely vagy a ferencesek életéhez kötődő beszélgetések. A következő adás a nemzeti kegyhely fejlesztéséről szól majd.

A beszélgetést itt lehet meghallgatni: https://szentkut.hu/hirek/podcast/podcastot-inditott-a-katolikus-nemzeti-kegyhely

„A Testkép podcastben minden olyan témát szeretnénk körbejárni, ami egy elfoglalt nőnek segítséget nyújthat abban, hogy a legtöbbet hozza ki magából, jól érezze magát a bőrében, harmóniában legyen magával.  Segítünk abban, hogy minél kevesebbet kelljen az információtengerben kutakodni” – mondta el Birta Brigitta. Az első adások vendégei lesz többek között Nyári Dia, Tapasztó Orsi és Trokán Anna is.

Az InStyle közel három évvel ezelőtt indította útjára a #képesvagyok kezdeményezését, amelyben hiteles emberek beszélnek a saját korlátaik leküzdéséről. Mostantól lehetőség lesz arra is, hogy a motiváló életutak és üzenetek podcast formájában is eljussanak azokhoz, akik szeretnének változtatni az életükön, vagy kíváncsiak arra, másoknak ez hogyan sikerült. A Képesvagyok podcastot  Alberti Petra, a Marquard Group Hungary tartalom igazgatója, az InStyle főszerkesztője vezeti. Az első vendég Puskás Peti lesz, de hamarosan felbukkan többek között Jakupcsek Gabriella, Gryllus Dorka, Balatoni József, Pataki Ági és Dobó Kata is. Az új epizódok hetente érkeznek, minden csütörtökön.

„Pontosan látjuk, hogy mekkora az igény az inspiráló történetekre, motiváló sztorikra. A podcast hiteles emberek valós élethelyzeteit mutatja be, amelyek mindenki számára tanulságosak lehetnek. Célunk az, hogy jó beszélgetések szülessenek, a szórakoztatáson túl pedig támpontot adjunk a ma emberének a modern problémák leküzdéséhez” – mondta Alberti Petra.

„A Marquard Group Hungary több podcasstal is büszkélkedhet az egyre bővülő hazai médiapiacon. A prémium márkák frissen bejelentett műsorai mellett ott vannak a sikersorozatok, például a hatalmas követőtáborral rendelkező ÉVA – Mesélj, Anyukám! és a díjnyertes ÉVA – Micsoda Nők Voltak! podcast, az InStyle Teadélután, valamint az InStyle Men Autóbutik című videós produkciója is” – mondta el Fenyővári Szilvia, a Marquard Group Hungary ügyvezető igazgatója.

A Ne vegyél be mindent! beszélgetések már ismerősek lehetnek a nézőknek, hiszen Tatár Csilla két éve élő interjúkat készít a témában elismert szakemberekkel az Instagram oldalán.

A műsorfolyam október 4-től minden héten szerdánként broadcast minőségben lesz megtalálható Tatár Csilla YouTube-csatornáján és a Szólalj meg! című Spotify csatornán.

„Az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy mennyire ismered magadat, kívülről belülről. Engem születésemtől fogva, hajt a kíváncsiság, hogy minél jobban megismerjem a környezetemet, magamat, a testemet, a lelkem működését. És ahogy az a lenni szokott, minél mélyebbre ásunk, annál több kérdésünk lesz. Az pedig, hogy kitől kapjuk meg rá a választ nagyon nem mindegy. Iszonyatosan nehéz, kiszűrni azt, ki a jó szakember. A Ne vegyél be mindent! sorozatot azért kezdtem el, hogy segítsen eligazodni, feltenni a helyes kérdéseket és válaszokat keresni rá.  Tudományos, és szakmai magyarázatot kapunk a táplálkozásunkat, életmódunkat, testünket, érintő témákról és arról, hogy mi mindennel etetnek bennünket! Ha jól eszel, jól leszel, ez pedig egészen biztosan nagyon jó hatással lesz elsősorban rád, rajtad keresztül pedig az egész a  környezetedre” – mondta Tatár Csilla.

Tatár Csilla a szakembereken túl ismert személyiségekkel is körbejárja az asztalt az Ízekre szedjük! podcastban. Szó lesz étkezésről, táplálásról, családi hagyományokról és közösen keresik a választ, hogy mitől lesznek jól a hétköznapokban.

„Ismert, szakmájukban sikeres emberekkel beszélgetek arról, hogy ők hogyan milyen történeteket őriznek a családi asztalról. Gyerekkorunk meghatározó helyszíne az étkezőasztal, az a köré szerveződő családi vagy baráti összejövetelek, felnőttként mégis rohanunk és nem figyelünk oda arra, hogy kialakítsuk a saját az étkezési tradíciónkat. Értelmetlen korlátok és szabályok köré épül, minden étkezéssel kapcsolatos döntsünk és közben elfelejtük, hogy enni, nemcsak funkcionális kérdés. Az emberi kapcsolatainkat és az egészségünket meghatározó nagyon fontos esemény. Vendégem lesz többek között Steiner Kristóf, Tombor Nelli és Gere Andrea is” – mondta Tatár Csilla.

“Szinte nincs olyan otthon, ahol ne lennénk ott villanykapcsolóinkkal, ezáltal a Legrand munkatársai közvetett módon valamennyi magyar háztartásban családtagnak számítanak. A hazai termékpaletta ugyanakkor több, mint csupán kapcsolók széles választéka, 30 ezret meghaladó árucikket gyártunk és forgalmazunk, beleértve a manapság keresett innovatív, okos otthon megoldásokat is. Mindezt úgy tudtuk elérni, hogy 30 évvel ezelőtt a cégcsoport befogadta a magyar szakembereket és megadta nekünk a bizalmat és eszközöket, mely révén európai szinten versenyképes vállalatot építettünk fel. A dolgozói munkakultúráról és a közösség értékeiről leghitelesebben ugyanakkor maguk a munkatársak tudnak beszélni. A portrésorozat nem titkolt célja, hogy példát mutassunk a hazai ipari-, valamint foglalkoztatói kultúra létezésére” – mondta Károlyi László, a Legrand Zrt. vezérigazgatója.

A 30 év – 30 arc sorozatban nem csupán vezetők, hanem a teljes gyártási folyamatot átfogó, különböző szerepköröket képviselő kollégák mesélnek, többek között betanított munkás, targonca- és szereldevezető, logisztikus és fejlesztési vezető is. A portrébeszélgetések elkészítéséért Kárpáti Judit író, újságíró felelt, akinek a nevéhez több hazai podcast csatorna is köthető. Az egyes adások Spotify-on és Apple Podcast-en hallgathatók.

Fotó: Jonathan Velasquez/unsplash.com