A digitális üzleti modellek adóztatására vonatkozó szabályrendszer alapjainak közös kidolgozására gyűltek össze 135 ország képviselői Párizsban, 2020. január 29. és 30. között. Az OECD által rendezett konferencia egyik legfontosabb előrelépése, hogy a résztvevő országok – főként az Egyesült Államok nyomására – megállapodtak.

„A megalkotandó új szabályok nemcsak a digitális világcégek adóztatására vonatkoznának, hanem olyan más iparágakban működő nagy nemzetközi vállalatcsoportokra is – pl. az autóipar – amelyek közvetlen módon kerülhetnek üzleti kapcsolatba egy másik ország végfelhasználóival” – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A párizsi tárgyalásokon résztvevő országok közös zárónyilatkozatukban erősítették meg az elköteleződésüket a jövőbeni együttműködés mellett annak érdekében, hogy 2020 végéig konszenzuson alapuló megállapodásra jussanak a kérdésben. Az egyeztetések várhatóan a következő hónapokban a G20 országok szaud-arábiai találkozója keretében folytatódnak.

Az OECD pozitív várakozásait fejezte ki a tárgyalások kapcsán, mert a felszínre került érdekellentétek eredményeképpen valódi egyeztetések kezdődtek az egyes szereplők között, ez pedig elősegíti egy konszenzuson alapuló rendszer kialakítását.

A digitális üzleti modellek adóztatásában ellenérdekelt felek közül fontos kiemelni az Egyesült Államokat. Az ország pénzügyminisztériuma 2019 decemberében nyílt levélben fejezte ki álláspontját, miszerint az OECD által tervezett megközelítés káros és kifejezetten diszkriminatív hatással van az amerikai érdekeltségű cégekre. Az Egyesült Államok aggodalmát fejezte ki továbbá az egyes országokban – nemzetközi konszenzus hiányában – egyoldalúan kivetett, digitális üzleti modelleket terhelő adókkal szemben.

A nemzetközi szabályozás bevezetésének szükségességét tükrözi, hogy a folyamatban lévő intézkedések ellenére világszerte már számos ország, köztük Franciaország is egyoldalú, helyi szintű rendelkezéseket vezetett be a digitális szektort érintő nyereség megadóztatására.

„A francia szabályozás értelmében három százalékos mértékű adókötelezettség terheli a digitális üzleti modelleken keresztüli szolgáltatásokból elért, Franciaországból származó bevételt. A francia szabályok csak bizonyos globális szintű, csoportos bevétel felett alkalmazandók. Ennek megfelelően az érintettek között a legtöbb esetben olyan amerikai tech óriások szerepelnek, mint a Google, Apple, Facebook és Amazon” – emlékeztetett Bella Márió Péter, a Deloitte adóosztályának menedzsre.

A francia digitális adó kivetését az Egyesült Államok heves tiltakozása követte, amelynek részeként Donald Trump amerikai elnök pót- és büntetővámok kivetését helyezte kilátásba a legnagyobb francia exportcikkekre (mint például a bor, sajt és luxustermékek). A két ország között egyre feszülő ellentétek rendezése érdekében Franciaország és az Egyesült Államok képviselői 2020. január 23-án, csütörtökön zajlott davosi Világgazdasági Fórumon kétoldalú egyeztetéseket folytattak, amely eredményeképpen a felek között rövidtávú megállapodás született annak érdekében, hogy elősegítsék a nemzetközi konszenzus mihamarabbi kialakítását.

„A megállapodás eredményeként Franciaország ideiglenesen felfüggesztette a digitális szektort érintő nyereségadók kivetését az év végéig. Ezzel egyidejűleg, az Egyesült Államok visszalépett a francia exporttermékeket célzó pót- és büntetővámok bevezetésétől” – tette hozzá Bella Márió Péter.

A davosi egyeztetéseket követően az Egyesült Államok pénzügyminisztere ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a digitális üzleti modellek adóztatásának egy nemzetközi konszenzuson alapuló szabályrendszer szerint kell megvalósulnia. Ennek megfelelően az Egyesült Államok elutasítja valamennyi egyoldalú, helyi szintű rendelkezés bevezetését. Steve Mnuchin reagálva az Olaszországban és Ausztriában elfogadott rendelkezésekre elmondta, hogy az Egyesült Államok kész bármely országgal szemben azonnali szankciókat érvénybe léptetni, amely önkényesen vet ki digitális üzleti modelleket célzó nyereségadókat.

„A kilépés jellegétől függetlenül a jelenleg hatályos kettős jövedelemadóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezmények továbbra is érvényesek és alkalmazandóak maradnak. Az egyezmények rendelkezései – így a Magyarország és az Egyesült Királyság között a jövedelemadókat érintő kettős adózás elleni egyezmény rendelkezései is – egy viszonylag kiszámítható keretet biztosítanak az egyezmény által lefedett területeken. Továbbá, az Egyesült Királyságban letelepedett társaságok magyarországi tőkebefektetéseiből, illetve az egyéb formában Magyarországról származó jövedelmeinek magyar adóterhelése sem változik” – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte Magyarország nemzetközi adócsoportjának vezetője.

Ugyanakkor a határokon átnyúló társasági jogi egyesülések tekintetében a Brexit utáni jogkörnyezetre vonatkozóan egyelőre még bizonytalan, hogy milyen átmeneti rendelkezéseket vezet majd be akár a kilépési megállapodás, akár az Európai Unió irányelvek formájában. „Külön átmeneti megállapodás hiányában nem lesznek közvetlenül alkalmazhatóak az EU irányelvek, illetve azok nemzeti megfelelői, amelyek célja az EU-n belüli átalakulások egységes jogi és adózási megítélése. Ennek megfelelően a Magyarországot és az Egyesült Királyságot érintő határon átnyúló egyesülések esetében kérdésessé válhat az ilyen egyesülések jogi megvalósíthatósága, illetve megszűnhet a társasági adóról szóló törvény által meghatározott kedvezményezett átalakulások adósemleges kezelésének lehetősége is” – tette hozzá Kocsis Gabriella, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.

A Brexit várhatóan érinteni fogja a magyarországi székhelyű társaságok brit fióktelepeinek, valamint a brit társaságok magyarországi fióktelepeinek a működését is. Magyarország esetében például jelenleg csak az EU-s székhelyű társaságok fióktelepei mentesülnek automatikusan a magyarországi beszámolójukra vonatkozó közzétételi, letétbe helyezési és könyvvizsgálati kötelezettség alól. A Brexit után egy brit társaság fióktelepe már csak akkor mentesülhet ezen kötelezettségek alól, ha az Egyesült Királyságban érvényes letétbe helyezési, közzétételi és könyvvizsgálati kötelezettségek továbbra is összhangban lesznek az EU vonatkozó előírásaival.

Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvény (Aktv.) két kötelezettséget, a bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettséget írja elő a CBCR-rel összefüggésben az érintett magyarországi vállalkozások számára.

A bejelentési kötelezettség keretében az üzleti év végéig értesíteni kell az adóhatóságot a megfelelő nyomtatvány elektronikus benyújtásával arról, hogy a csoporton belül mely tagvállalat készíti el a CBCR-t és nyújtja majd be azt a helyi adóhatósághoz. Az adatszolgáltatási kötelezettség pedig magának a riportnak a benyújtását jelenti a kapcsolódó elektronikus nyomtatványon.

„Az érintett multinacionális vállalatcsoportok magyarországi leányvállalatai akkor is kötelesek lehetnek az adatszolgáltatásra, ha a CBCR-t egyébként a csoport végső anyavállalata az adóügyi illetősége szerinti államban elkészíti és benyújtja. Ez például abban az esetben fordulhat elő, ha az érintett állam és Magyarország között nincs érvényes információcsere-megállapodás az érintett időszakban. Számos magyarországi vállalkozás vált ezért adatszolgáltatásra kötelezetté az Egyesült Államokkal való megállapodás hiánya miatt, ez a kötelezettség azonban most a megállapodás aláírása következtében elhárulni látszik” – mondta el Póczak Ferenc, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának partnere.

Az adóhatóság köteles a honlapján nyilvánosságra hozni, hogy Magyarországnak az Európai Unión kívül mely államokkal van hatályos információcsere-megállapodása, illetve esetlegesen mely államokkal áll fenn az információcserét megakadályozó rendszerhiba, utóbbi esetben is adatszolgáltatásra kötelezetté válhat a magyarországi leányvállalat.

„Jelenleg Magyarországnak az adóhatóság nyilvánosan elérhető tájékoztatása szerint az EU-n kívül 28 állammal van érvényben információcsere-megállapodása, várhatóan ez fog kiegészülni hamarosan az Egyesült Államokkal.  Az érintett országok között azonban továbbra sem szerepelnek olyan nagy országok, mint például Kína, ami szintén számos magyarországi vállalkozásnál eredményezhet adatszolgáltatási köztelezettséget” – mondta el Helybély Judit, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának igazgatója. Az USA és Magyarország közötti információcsere-megállapodás létrejöttével, bár az adatszolgáltatási kötelezettség alól mentesülhetnek az érintett magyarországi vállalkozások, szükséges lehet azonban a korábban tett bejelentéseket felülvizsgálni és a bejelentés tartalmát megfelelően módosítani a változásoknak megfelelően, a kapcsolódó nyomtatvány ismételt benyújtásával.

A bejelentés módosítására azért lehet szükség, mert a 2016. és 2017. évekre vonatkozó nyilatkozatokat már a 2017. üzleti év végéig szükséges volt benyújtani, ebben az időpontban azonban még nem volt ismert az információcsere-megállapodás ténye az USA és Magyarország között. Az Aktv. előírja, hogy a bejelentett adatokban bekövetkező változást 30 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnál. A bejelentési kötelezettség megfelelő teljesítésére azért is érdemes fokozottan ügyelni, mert az Aktv. 20 millió forintig terjedő mulasztási bírság kiszabását helyezi kilátásba mind az adatszolgáltatási kötelezettség, mind a bejelentési kötelezettség elmulasztásának, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítésének esetére.