A globális e-autó piac dinamikus második negyedéves bővülése a féléves növekedési adatokat is 27%-ra húzta fel

A növekedés nagy részét Kína hajtotta, amely a globális BEV-eladások közel kétharmadáért volt felelős. Ott az év első hat hónapjában majdnem a felével (47%) nőtt az eladott e-autók mennyisége 2024 azonos időszakához képest. Az öt legnagyobb európai piacon az első féléves eladások 25%-kal emelkedtek, piaci részesedésük pedig az eddigi legmagasabb, 15%-os szintet ért el.

Németország BEV-piaca, mely a támogatások megszűnése miatt tavaly átmenetileg visszaesett, különösen erőteljesen tért magához, több mint 35%-os növekedést mutatva 2025 első félévében, és a legmagasabb értékesítési darabszámot (közel negyedmillió autó) produkálva Európában. Ezzel a volumennel megelőzi a szintén 35%-os éves növekedést mutató Egyesült Királyság BEV-piacát. A franciaországi BEV-eladások viszont 6%-kal visszaestek, ami azonban még így is enyhébb az ország teljes autópiacának 8%-os csökkenésénél.

Egymillió darab alacsony kibocsátású jármű a top 5 európai piacon

Európában az év első hat hónapjában Spanyolország mutatta a legerősebb növekedést, 84%-os ugrást produkálva 2024 ugyanezen időszakához képest. Bár a növekedés viszonylag alacsony bázisról indult, az akkumulátoros elektromos járművek piaci részesedése itt már elérte a 8%-ot. Ez a szint jelentősen meghaladja az Olaszországban mért 5%-ot, pedig a két ország elektromosautó-piaca sokáig hasonló trendek mentén, fej-fej mellett haladt, de mára az olaszok vesztettek a lendületükből. Az év első felében az Egyesült Királyság rendelkezett a legmagasabb BEV-piaci részesedéssel az eladásokban a top 5 között, 22%-kal, míg Németország és Franciaország egyaránt 18%-on állnak.

A plug-in hibrid járművek (PHEV) növekedése szintén erős volt az 5 vezető piacon, az értékesített autók száma 2025 első felében 30%-kal nőtt 2024 azonos időszakához képest. A hibridautó-eladások ennél kisebb mértékben, 18%-kal emelkedtek. Az elektromos járművek (BEV, PHEV és hibrid együttesen) teljes piaci részesedése az európai újautó-értékesítéseken belül 61%-ot tett ki az év első 6 hónapjában.

„2025 első felében először adtak el több mint egymillió akkumulátoros elektromos autót az elemzett európai piacokon. Előrejelzéseink alapján 2030-ra az új eladások felét már a BEV szegmens fedheti le, elérve az évi 6 millió feletti darabszámot” – emelte ki Szoboszlai Beáta, a PwC Magyarország energiaipari és közműszolgáltatási tanácsadási területének igazgatója.

Kínában az alacsony kibocsátású járművek eladásai elérték az 50%-os piaci részt, de az USA-ban továbbra is a belsőégésű motoros járművek dominálnak

Kínában az elektromos járművek piaci részesedése először érte el az 50%-ot egy naptári év első felében, a korábbi évhez képest 53%-kal emelkedve az új eladásokban. Ráadásul az akkumulátoros elektromos járművek iránti fogyasztói érdeklődés dominálta az eladásokat a PHEV és a hibrid autókkal szemben.

Japánban az elektromos járművek piacát – Európához hasonlóan – továbbra is a hibridek értékesítése uralja, 63%-os piaci részesedéssel 2025 első felében.

Az Egyesült Államok BEV-piaca ugyanakkor 3%-kal csökkent 2025 második negyedévében az előző év azonos időszakához képest. Jelentős fellendülés várható viszont a harmadik negyedévben, mivel a fogyasztók igyekeznek kihasználni a jelenlegi 7 500 dolláros adókedvezményt annak szeptember végi megszűnése előtt. Az akkumulátoros elektromos autók piaci részesedése relatíve alacsony az új eladásokban a fejlett régiókkal összevetve, 2025 H1-ben csak 7%-ot tett ki.

Itthon állami támogatás és töltőinfrastruktúra-fejlesztés lendítheti a keresletet

Magyarországon januárban az elektromos autók eladásainak száma kiugró, 51%-os emelkedést jelzett a 2024-es év első hónapjához képest. Ez elsősorban az állami támogatások miatt előrehozott vásárlásoknak volt köszönhető, de a kereslet ilyen magas szintje tartósan nem tudott fennmaradni: a negyedéves alapon 30%-os növekedés félév alatt még alacsonyabbra süllyedt. Az iparági előrejelzések ugyanakkor az elektromosautó-piac (BEV, PHEV) gyarapodását valószínűsítik 2025 egészére. Az elektromos személygépkocsi-eladások aránya a teljes személygépkocsi-eladásokon belül idén várhatóan 13,7%-ra fog nőni, szemben a 2024-es 10,4%-kal, és ez a szám jelentősen emelkedhet a következő években. Bár a PHEV-ek eladási számai még megközelítik a tisztán elektromos modellekét, a jövőben további átstrukturálódásra, a BEV-piac markáns fellendülésére lehet számítani. Ebben kulcsfontosságú szerepet játszhat a kormányzati támogatások esetleges kiterjesztése a családokra, és a hazai töltőinfrastruktúra fejlődése.

Globális verseny a ritkaföldfémekért

A gyártóknak és a kormányoknak világszerte egyre nagyobb problémát okoz, hogy miként biztosítsák a ritkaföldfémek (rare earth elements, REE-k) fenntartható ellátását, amelyek szükségesek az elektromos járművek gyártásához, de ezeket használják az okostelefonokban és különféle hadipari technológiákban is.

A 17 REE közül a neodímium és a szamárium különösen fontos az elektromos járműgyártók számára, mivel lehetővé teszik lényegesen erősebb állandó mágnesek előállítását, melyek a nagy teljesítményű és hatékony elektromos motorokhoz szükségesek. Bár a REE-ket ritkának nevezik, valójában viszonylag gyakoriak – háromszor gyakoribbak a földkéregben, mint a réz, és 200-szor gyakoribbak, mint a platina vagy az arany. Ugyanakkor a ritkaföldfémek más fémekhez képest viszonylag alacsony koncentrációban találhatók meg, ami sokkal nehezebbé teszi a kitermelésüket és feldolgozásukat. Ezen tevékenységek során gyakran erős és többnyire jogos aggodalmak merülnek fel a környezeti károkkal és a fenntarthatósággal kapcsolatban.

Geopolitikai alkuk

Szintén nehézséget jelent, hogy a ritkaföldfémek gazdaságosan kitermelhető készletei néhány országra korlátozódnak, míg a termelés még inkább lokalizált. A világ ismert ritkaföldfém készleteinek majdnem fele (48%) Kínában található, jelen ismeretek szerint több mint kétszer annyi becsült mennyiséggel, mint a rangsorban második Brazíliában, ahol a készletek 23%-a van. Ráadásul Kína a globális REE-bányászat több mint kétharmadát (69%) adja. Az ennyire erőteljes dominancia befolyásgyakorlási eszközként szolgál a ritkaföldfémekben gazdag országok számára a kereskedelmi tárgyalások során. „A kereslet fellendülése egyértelműen rávilágít Európa importált nyersanyagoktól való függőségére, mivel az ide érkező ritkaföldfémek 98%-a jelenleg Kínából származik” – mutatott rá Szoboszlai Beáta.

„Számos további, a kitermelés lokációjával kapcsolatos kockázat is árnyalja a képet: természeti katasztrófák, háborúk, társadalmi feszültségek, zavargások, politikai vagy szabályozási változások, valamint a fejletlen infrastruktúra mind az ellátási lánc megszakadásához vezethetnek. Mivel a globális kereskedelmi feszültségek ismét fokozódnak, a ritkaföldfémek és más kritikus nyersanyagok hatékony eszközt jelentenek egyes államok érdekeinek érvényesítésében” – tette hozzá a szakember.

A 2025-ös, immáron rendelhető plug-in hibrid elektromos Toyota Prius valójában kettős DNS-t kínál: akár 110 kilométeres tisztán elektromos hatótávolságot városi környezetben, valamint a Toyota legújabb hibrid technológiájának hatékonyságát a hosszabb utazásokhoz. A Prius ráadásul idén az innováció és a hatékonyság örökségére építve frissül, és új geo-fencing technológiát, valamint minden tekintetben gazdagabb alapfelszereltséget kínál.

Az Európában kizárólag plug-in hibridként elérhető ötödik generáció a valaha volt legtisztább és leghatékonyabb Prius, amely 223 lóerős (164 kW) összteljesítményével dinamizmus terén is meglepetést tud okozni. Pontos felszereltségétől függően a Prius akár 72 kilométeres (WLTP kombinált adat), kipufogógáz-kibocsátás nélküli, szinte hangtalan tisztán elektromos hatótávolságot kínál. Ez a legtöbb esetben elég arra, hogy a napi ingázást tisztán elektromosan tegye meg. Kizárólag városi körülmények közötti közlekedés esetén a Prius tisztán elektromos hatótávolsága akár 110 kilométerre is nőhet.

Hosszabb utazásokhoz, vagy amikor a töltés nem, vagy csak nehezen megoldható, a legújabb plug-in hibrid technológia biztosítja az alacsony károsanyag-kibocsátású működést. A leghatékonyabb esetben az üzemanyag-fogyasztás mindössze 0,5 l/100 km, rendkívül alacsony, 11 g/km-es kombinált WLTP CO₂-kibocsátás mellett – ez a Prius eddigi legalacsonyabb CO₂-kibocsátása.

Fejlett napelemes töltés

Az ötödik generációs Prius még önmagát is képes feltölteni, ami akár napi 8,7 km elektromos hatótávolságnak felel meg.

Az elektromos hatótáv optimalizálása a geofencing révén

A 2025-ös kivitel fenntartja az innováció és a fejlesztés hagyományát a Priusban, hiszen a nagyobb hatékonyság és kényelem érdekében intelligens geo-fencing funkciót vezet be, így a Toyota CH-R után ez lesz a második Toyota, amely ezt a rendszert alkalmazza.

A geo-fencing rendszer a felhőalapú navigáción keresztül elemzi az út- és forgalmi viszonyokat. Ezeket az adatokat a felhasználó rendszeres útvonalainak és vezetési stílusának folyamatos tanulásával kombinálva a Prius képes maximalizálni az akkumulátor töltöttségét a közelgő alacsony károsanyag-kibocsátású zónákban, automatikusan váltva a hibrid és elektromos üzemmódok között. Ha az útvonal egy BEV-köteles zónán halad keresztül, a geo-fencing rendszer biztosítja, hogy az útvonal teljes egészében elektromos üzemmódban teljesíthető legyen, míg ha az úti cél egy alacsony kibocsátású zónán belül van, a rendszer automatikusan megőrzi a töltést, hogy az utat elektromos üzemmódban lehessen teljesíteni – írják.

Prémium kényelmi funkciók

A 2025-ös Prius a geo-fencing technológia mellett további prémium funkciókat is alapfelszereltségként kínál minden kivitelben. Az alkalmazásalapú digitális kulcs segítségével akár öt felhasználó is kényelmesen hozzáférhet és elindíthatja az autót okostelefonjával, a készülékek pedig az első utastérben elhelyezett vezeték nélküli töltőn keresztül egyszerűen tölthetők.

A közleményben felidézték, hogy 2016. január elejétől a plug-in hibrid járművek jelentős, a zéró emissziós, azaz tisztán elektromos és hidrogén meghajtású gépjárművekkel megegyező mértékű kedvezményekben részesültek. Az eltelt nyolc év azonban vegyes tapasztalatokat hozott mind a technológia környezetvédelmi értékére, mind az ezt használó autókra vonatkozóan.

Az Európai Számvevőszék az elmúlt években figyelemmel kísérte a közúton közlekedő külső töltésű, hibrid üzemű gépjárművek általános üzemeltetési gyakorlatát, valamint az ezzel összefüggő károsanyag-kibocsátási tapasztalatokat és megállapította, hogy a hálózatról tölthető hibridek valós vezetési feltételek melletti kibocsátása átlagosan háromszorosa-ötszöröse a laboratóriumban mért kibocsátásnak, ami az ilyen autókban lévő belső égésű motorok vártnál gyakoribb és nagyobb mértékű használatával magyarázható.

Másrészről az elmúlt években nagyobb számban terjedtek el azok a járművek, amelyek az átlagos benzin vagy dízelüzemű autóknál nagyobb belső égésű motorral rendelkeznek, de egy elektromos meghajtással kiegészítve úgy részesülhetnek a környezetkímélő, nulla kibocsátású autókkal megegyező mértékű kedvezményekben, hogy valójában lényegesen szennyezőbbek, mint az átlagos, fosszilis üzemanyagot használó járművek – mutatott rá az ÉKM.

Tekintettel arra, hogy a plug-in hibrid technológia környezetvédelmi terhelése magasabb, mint a zéró kibocsátású járműveké, ráadásul lehetővé teszi, hogy zöld rendszámú luxusterepjárók élvezhessék a környezetkímélő autóknak járó kedvezményeket, az Építési és Közlekedési Minisztérium álláspontja szerint nem indokolt a zéró kibocsátású és plug-in hibrid járművek azonos mértékű kedvezményének fenntartása.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a Magyar Közlöny 2024. július 31-i számában megjelent két rendelet – a kormány 221/2024. (VII. 31.) Korm. rendelete a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról, valamint az építési és közlekedési miniszter 22/2024. (VII. 31.) ÉKM rendelete a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról – értelmében 2024. szeptember 1-jétől a zöld rendszámra kizárólag a tisztán elektromos és nulla emissziós gépjárművek lesznek jogosultak az első belföldi forgalomba helyezés során. A kevésbé környezetkímélő tulajdonságokkal rendelkező – 5P (külső töltésű) és az 5N (növelt hatótávolságú) környezetvédelmi osztályba sorolt – hibrid elektromos járművekre eddig kiadott zöld rendszámtáblákat a tulajdonos kezdeményezésével legkésőbb 2026. november 30-ig le kell cserélni fehér alapszínű rendszámtáblára. A fentieknek megfelelően folyamatban van a zöld rendszámhoz kapcsolódó adókedvezmények felülvizsgálata is – közölte az ÉKM.

Forrás: MTI

Az új Toyota C-HR 100 százalékban elektrifikált hajtáslánc-kínálata tükrözi a Toyota azon elkötelezettségét, hogy megfelelő széndioxid-csökkentési lehetőségeket kínáljon Európa legnagyobb és legversenyképesebb piaci szegmensének. A hibrid változat mellett az új, helyben összeszerelt akkumulátorokat kapó, plug-in hibrid Toyota C-HR tovább bővíti a Toyota multitechnológiás kínálatát, és 2035-ig 100 százalékkal csökkenti a széndioxid-kibocsátást Európában.

A hálózatról tölthető hibrid járművek és akkumulátorok gyártása stratégiai mérföldkövet jelent Európában

A járművek gyártósora mellett a TMMT egy új, plug-in akkumulátorokat összeszerelő gépsort épít ki, amelynek kapacitása évi 75.000 egység lesz. A plug-in hibrid akkumulátorok összeszerelése 2023 decemberében kezdődik, és mintegy 60 új, szakképesítést megkívánó munkahelyet teremt. Az akkumulátor-összeszerelő gépsor létrehozása a TMMT-ben stratégiai mérföldkő a Toyota elektrifikációs átalakításában, és a jövőben más európai Toyota gyárakat is támogatni fog megfelelő munkaerővel és know-how-val. A projekt teljes beruházása körülbelül 317 millió euró lesz, így a TMMT-be összesen befektetett összeg mértéke körülbelül 2,3 milliárd euróra emelkedik. Az új modell okán szükséges beruházás keretében a TMMT továbbfejleszti gyártósorát, miközben lefekteti a keretet a termelési sokszínűség és a rugalmasság jövőbeli követelményeinek teljesítéséhez.

Zöld üzem

A Toyota elkötelezett amellett, hogy 2040-re elérje a teljes karbonsemlegességet Európában, és ennek keretében 2030-ra minden gyártóüzemében megcélozza a karbonsemlegesség elérését. A TMMT e cél felé halad azáltal, hogy olyan technológiákat vezet be a Sakaryában található üzemben, amelyek minimalizálják az energiafogyasztást, ugyanakkor áttérnek a megújuló energiára. Ezek az intézkedések magukban foglalják a széndioxid-kibocsátást minimálisra csökkentő új fényezőműhely-technológiák bevezetését, valamint a napenergia felhasználását, amelynek célja, hogy az üzem önellátóvá tegye az energiafelhasználást.

„Ebben a projektben, amely a TMMT magas színvonalú járműgyártási tapasztalatát és fejlett mérnöki képességeit mutatja be, nagy odaadással hajtjuk végre feladatainkat. Ez izgalmas előrelépést jelent a TMMT jövője szempontjából, mivel továbbra is népszerű, vonzó és kiváló minőségű modelleket gyártunk majd. Ez a projekt ismét megerősíti, hogy sakaryai gyártóüzemünk globálisan fontos hely a Toyota számára. Büszkén osztom meg ezt a fontos mérföldkövet alkalmazottaink és értékes beszállítóink nevében. Egy csapatként továbbra is hozzájárulunk Sakarya és Törökország gazdaságához, minden energiánkkal együttműködve”  – fogalmaz Erdoğan Şahin, a Toyota Motor Manufacturing Turkey elnök-vezérigazgatója.

„Büszkén jelentjük be, hogy a TMMT gyártja majd a második generációs Toyota C-HR-t, és ezzel egyben az elsők lesz, amely konnektorról tölthető hibrid Toyotát gyárt Európában. A TMMT munkatársai által tanúsított kiemelkedő teljesítmény és elhivatottság teszi majd ezt az új modellt is olyan sikeressé, akárcsak elődjét. Ez egy másik fontos mérföldkő is egyben, hiszen az első európai akkumulátor-összeszerelő sorunk is elindul majd, ami fontos lépés az európai elektrifikációs tervünkben” – teszi hozzá Marvin Cooke, a Toyota európai gyártásért felelős ügyvezető alelnöke.

Konnektoros töltés: fapados módszer?

Úgynevezett konnektoros töltéssel az autó gyári töltőkábelét használva otthon is feltöltheted az akksit. Nagyon fontos, hogy ebben az esetben ne használj hosszabbítót, mivel a gyári töltők termikus védelemmel vannak ellátva a túlmelegedés által okozott tűzesetek megelőzése érdekében. Jó ha tudod, hogy konnektoros töltés esetén a töltő és az autó nem kommunikál egymással.

A fali töltők, illetve a töltőoszlopok már jóval kifinomultabb technológiák, amelyekkel gyorsabban, kényelmesebben és biztonságosabban töltheted a járgányodat. A továbbiakban ezekről lesz szó.

Gyorstöltés: fali töltők és töltőoszlopok a maximális kényelemért

A fali töltők mindegyike úgynevezett gyorstöltő, tehát 11, vagy 22 kW-os töltési sebességre képesek. Kábeles és kábel nélküli változat is elérhető  és akár otthonodban is felszerelhető, ha rendelkezel saját garázzsal, vagy a forgalomtól elzárt fedett parkolóval. A kábel nélküli modell esetén továbbra is a gyári töltőt kell használnod, ám a művelet során a töltő aktívan kommunikál az autóval, a töltési folyamatot pedig te magad is nyomon követheted.

Nyilvános töltés esetén nem csak fali töltővel, de töltőoszloppal is találkozhatsz. Fontos megjegyezni, hogy a töltőoszlopok nem mindegyike gyorstöltő, ebben a kivitelben egyre elterjedtebbek a jóval nagyobb kapacitású villámtöltők is. A 3,6 és 40 kW közötti teljesítményű töltőoszlopok a gyorstöltők, míg a 40 kW, vagy afeletti teljesítménnyel rendelkező töltőoszlopok már a villámtöltő besorolásba tartoznak. Előbbiek közül itthon a  kábeles vagy kábel nélküli 22 kW-os töltőoszlopok terjedtek el a leginkább. Ezek pontos helyéről mobil applikáció segítségével tájékozódhatsz.

A villámtöltők minden esetben kábellel szereltek, autód típusának megfelelően háromféle csatlakozófej közül választhatsz:

• Type 2
• CCS
• CHAdeMO

Gyorstöltő esetén az elektromos autó töltése nagy átlagban körülbelül négy, míg villámtöltőhöz csatlakozva hozzávetőlegesen fél óra alatt teljesül. Ezt azonban a fali töltő teljesítménye, az autó gyári fedélzeti töltőjének paraméterei és még számos más tényező befolyásolhatja. Többek között az is, hogy épp milyen hőmérsékleten történik a jármű töltése.

Az azonban bizonyos, hogy a gyorstöltő a konnektoros töltésnél jóval gyorsabb, egyszerűbb és kényelmesebb megoldás: az autó töltőhöz csatlakoztatása és leválasztása alig egy percet vesz igénybe. A maximális kényelem és költséghatékonyság jegyében Wi-Fi vagy LAN csatlakozásra képes, telefonos applikáción keresztül vezérelhető okos töltőket is bevethetsz, melyek segítségével többek között rugalmasan indíthatod a töltést. A fali töltők nemcsak nyilvános, de otthoni töltésre is rendelkezésre állnak, méghozzá igény szerinti kapacitással.

Hol töltheted hibrid autód?

A nem tisztán elektromos autók, azaz a hibridek nagy része is tölthető külső forrásból. Ez a tisztán elektromos autók töltésével nagyjából megegyezően történik. Fontos különbség ugyanakkor, hogy az 50 kW feletti teljesítményű villámtöltők a plug-in hibridekkel már nem kompatibilisek.

Fotó: Shutterstock

Ezzel párhuzamosan az idén bemutatkozó első akkumulátoros elektromos Lexus, a kisméretű UX crossover és az első plug-in hibrid elektromos Lexus, az NX közepes méretű SUV után hamarosan megérkezik a kétféle öntöltő hibrid elektromos és egy plug-in hibrid elektromos hajtással is rendelhető Lexus RX nagyméretű SUV, valamint az első dedikáltan akkumulátoros elektromosnak fejlesztett Lexus, a nagyméretű SUV RZ is. Eközben Shanghaiban leleplezésre került a Toyota bZ almárka egyelőre csak Kínában forgalmazni tervezett második modellje, a bZ három, míg Los Angelesben a vadonatúj plug-in hibrid elektromos Prius mellett lehullt a lepel a bZ Compact SUV Concept tanulmányautóról, amelyből hamarosan sorozatgyártásra érett változat is várható.

A vállalat világszintű elnöke, Akio Toyoda egy évvel ezelőtt 2030-ig harminc akkumulátoros elektromos modell bemutatását ígérte a már korábban bejelentett öntöltő hibrid elektromos, plug-in hibrid elektromos és hidrogén üzemanyagcellás elektromos modellinvázión felül, a Toyota és Lexus pedig sorban szállítja is az ígért modelleket, ráadásul, szemben sok versenytársával nem csupán a kínálatában szerepelteti őket, hanem eladási zömét is az elektrifikált autók teszi ki.

Mi várható a következő években?

Alig három év múlva, 2025-re a Toyota tervei szerint éves szinten világszerte minimum 5,5 millió részben vagy teljesen elektromos autót értékesít majd: ez 2021-ben 2,2 millió körül volt. Ezzel párhuzamosan a mostani negyven körüli darabszámról hetven fölé nő a részben vagy teljesen elektromos Toyota és Lexus modellek száma, és az autógyártó kínálatában nem szerepel majd egyetlen olyan modell sem, amely ne lenne valamint elektrifikált meghajtással.

Hogy áll majd a vállalat az évtized végén?

2030-ra a Toyota éves szinten minimum 8,8 millió részben vagy teljesen elektromos autó értékesítésével számol, amiből minimum 3,5 millió darab lesz zéró emissziós. Utóbbi drasztikus, 3,5-szeres növekedést jelent a 2019 végén megfogalmazott célokhoz képest, a Toyota ugyanis akkor még csupán 1 millió zéró emissziós járművel kalkulált 2030-ra. Ezzel párhuzamosan a japán autógyártó célul tűzte ki, hogy az évtized végére a Lexus márka eladásai Európában, Észak-Amerikában és Kínában 100%-ban akkumulátoros elektromos modellekből álljon.

Az új generáció, amely Európában kizárólag plug-in hibrid változatban lesz elérhető, újabb nagy lépést tesz előre. A Toyota elkötelezett a karbonsemlegesség mellett, és az eredetileg a Prius által megteremtett hibrid technológia továbbra is jelentős mértékben hozzájárul a zéró emissziós átalakuláshoz. Az új Plug-in Hybrid Prius a Toyota multitechnológiás hozzáállását erősíti, amely akkumulátoros elektromos (BEV) és üzemanyagcellás elektromos (FCEV) megoldásokat is tartalmaz, fokozott hatékonyságot és hozzáférhető karboncsökkentési megoldásokat kínálva.

A még erőteljesebb generátor/elektromotor és a kétliteres benzinmotor együttesen 223 lóerő (164 kW) teljesítményre képesek, erőteljes és gyors reakciójú gyorsítóképességet biztosítva. Eközben az új karosszéria még áramvonalasabb, ami kiváló üzemanyag-hatékonyságot, kezelhetőséget és stabilitást biztosít.

A Prius karakteres megjelenése új, még dinamikusabb szintre emelkedik a kupészerű sziluettnek köszönhetően, amely erőteljes emocionális érzelmeket vált ki. A Toyota New Global Architecture (TNGA) család második generációs GA-C platformja az elődnél könnyebb és merevebb alapokat biztosít az ötödik generációs modell számára. Az akkumulátor és az üzemanyagtartály tovább optimalizált elhelyezése csökkenti az újdonság súlypontját, ami hozzájárul a magával ragadó vezethetőséghez és a kényelmes rugózáshoz.

A tágas utastér helyet ad a vezetési élményeknek és az izgalmaknak, kialakításában kihasználva a Prius új, „Sziget Architektúráját” a letisztult, tágas összhatás érdekében. Az üléshelyzet alacsonyabb, ami sportosabb érzetet teremt, miközben a kijelzők és a vezérlők elhelyezése az optimális használhatósághoz járul hozzá – írják.

A film keretében Budapesten és környékén indul közös felfedezőútra az építész és a fotográfus, melynek első állomása a présházak világát minimalista köntösben megidéző Etyeki Kúria, amely 2013-ban elsők között hozta meg a szakmai elismerést Bordás Péter számára.

„Az inspiráció általában pont ott van, ahová a házat szeretnénk rakni. Oda kell menni, és ott hever valahol a lábunk alatt” – mutat rá módszerére az építész, aki alig kilenc évesen döntötte el, hogy maga tervezi meg a saját házát. Az azóta számos emblematikus épületet – többek között a Debreceni Nagyerdei stadiont, Aquaticum strandfürdőt vagy például több borászatot (Holdvölgy, Lajvér, Sauska) – megalkotó tervező munkája során arra törekszik, hogy a helyi jellegzetességeket figyelembe véve, és lehetőleg a helyi építőanyagokat használva alakítsa az épített környezetet.

Az építészet szemlélete az eredetileg szintén építészként végzett Tomas Opitz alkotói folyamatában is jelen van, ugyanakkor a fényképészet az, amely gyerekkorától kezdve izgatja a Venezuelában született, de hosszú ideje Budapesten élő fotográfust. „Sokszor megkérdezik tőlem, hogy mit szeretek jobban, a fotográfiát vagy az építészetet. Erre azt szoktam felelni, hogy a designt!” – jellemzi az alkotáshoz való hozzáállását a művész, aki szerint a fotózás során létrehozott kompozíció, az arányok kiemelése is egyfajta design.

Az utazás következő állomásaként felkeresik Péter egy korábbi munkáját, a Budai Várban lévő egykori Lónyay-Hatvany villát, ahol még jelenleg is kivitelezési munkálatok folynak. Itt betekintést nyerünk abba, hogyan képes a korszerű technológia és a klasszicizmus találkozása egyedülálló építészeti élmény kialakítására. Ahogyan Tomas fogalmaz, ez a formálódó épület is jó példa arra, hogy a modern technológia és a klasszikus értékek találkozása akkor lesz időtálló, ha kellő nyitottsággal állunk hozzájuk.

Mindkét alkotó számára fontos inspirációs forrást nyújt az utazás, hiszen a haladás, a dinamika, az elsuhanó tájak és a felsejlő struktúrák mind-mind ötleteket adnak és érzéseket közvetítenek számukra. Ugyanakkor hozzáteszik, hogy – legyen szó az utazásról vagy a munkáról – a fenntarthatóság szempontjainak nemcsak a rendelkezésre álló technológia, hanem az egyéni döntések és viselkedés szintjén is meg kell felelni, hogy minél kisebb lábnyomot hagyjunk magunk után.

Bordás Péter és Tomas Opitz inspiráló találkozását a PHEV (Plug-in Hybrid – tölthető hibrid) technológiával működő új Jaguar F-PACE tette lehetővé, amely igazán környezetbarát útitársként akár 53 km tisztán elektromos hatótáv megtételére is képes.

*****

Az inspiráció nyomában c. kisfilm a YouTube-on: https://youtu.be/gsJcbsanOtc

Tomas Opitz a forgatás során készített fotográfiáit, valamint a stáb által készített werk képeket INNEN töltheti le.

További információ: https://www.jaguar.hu/jaguar-range-f-pace-city-circuit

A Marvel és a környezetbarát öntöltő hibrid elektromos modelljei mellett az azokban bemutatkozó forradalmi technológiákról és jövőbe mutató műszaki megoldásokról ismert Lexus együttműködése akkora sikernek bizonyult, ami nem csupán az egész szakmát, de vélhetően a filmóriást és a prémium autógyártót is meglepte. Az 1,35 milliárd dolláros bevételével minden idők legsikeresebb képregény-feldolgozásának és szuperhősfilmjének bizonyuló Fekete Párduc a díjszezont is meglehetősen erősen kezdte: 3 Golden Globe -elölését (Legjobb drámai film, Legjobb zene, Legjobb eredeti betétdal) ugyan nem váltotta díjra, a hollywoodi színészcéh által odaítélt „kis Oscarnak” is tekintett SAG díj közül ugyanakkor kettőt is elhozott, a Legjobb szereplőgárda és a Legjobb kaszkadőrmunka kategóriában. A Legjobb különleges effektekért, valamint a Legígéretesebb feltörekvő tehetségnek járó BAFTA díj, valamint a Legjobb rap előadásért és a Legjobb eredeti filmzenéért odítélt Grammy-díjak elnyerése után az egész szakma lélegzet-visszafojtva figyelt, vajon meddig menetel az Oscaron a 7 jelölést begyűjtő blockbuster.

Már az Oscar-jelöléseivel történelmet írt a Lexus szuperhősfilm

A Fekete Párduc 7 Oscar-jelölést is kapott (Legjobb film, Legjobb látványtervezés, Legjobb jelmeztervezés, Legjobb eredeti filmzene, Legjobb eredeti betétdal, Legjobb hangkeverés, Legjobb hangvágás) – és a szakemberek szerint egy nyolcadikat, a Legjobb vizuális effektekért járót is megérdemelte volna. Ezzel a Fekete Párduc történelmet írt, hiszen ez volt az első szuperhősfilm, amit a Legjobb film kategóriában Oscarra jelöltek. Az év egyik legnagyobb sikertörténetének számító Fekete Párduc végül három Oscar-jelölését váltotta díjra: a filmet az akadémia szavazói a Legjobb látványtervezés, a Legjobb jelmeztervezés és a Legjobb eredeti filmzene kategóriában ítélték díjra érdemesnek.

Óriási siker a Marvelnek és a Lexusnak egyaránt

Az, hogy a Fekete Párduc nem csupán a kasszáknál döntött rekordokat, hanem a díjszezonban is, kétségkívül hatalmas siker mind a filmet jegyző stúdiónak, mind az autós együttműködő partnernek, a Lexusnak. A filmben ugyanis az autómárka több modellje, különösen az ikonikus Lexus LC szupersportkupé és a gyártó jövőbe mutató high-tech technológiái egészen markáns szerepet kaptak. A Fekete Párduc egyik leglátványosabb és legemlékezetesebb része az az autóüldözéses jelenet, amelyet a CGI munkálatok vezetője, Brendan Seals ekként kommentált: „Lövedékekkel kellett megrongálnunk a Lexust, betörni a szélvédőjét, a Párduc karmának nyomait rányomni, szóval jó néhány verzióját felépítettük a kocsinak mindenféle megrongált állapotban, hogy felhasználhassuk az egész jelenetben. Az egyik legizgalmasabb snitt az volt, mikor Klaue rálő a Párducra a szonikus fegyverrel, minek hála a Lexus LC 500 száz apró darabra hullik szét.”

A film ikonikus jelenetének tartott üldözéses rész készítését a következő videó mutatja be. Kétségtelen, hogy a Lexus és anyamárkája, a Toyota közismerten élen jár a mesterséges intelligencia, a robotika és az autonóm autózás, valamint a jelen és a jövő környezetbarát meghajtásai, a hibrid elektromos, plug-in hibrid elektromos, akkumulátoros elektromos és hidrogén üzemanyagcellás technológiák fejlesztésében. Mindez valóban kézenfekvő partnerré tette az autógyártót a filmben, a márka modelljeire jellemző többszörösen díjnyertes futurisztikus formavilág révén pedig az autók organikus részét képezték a megjelenített világnak.

„A mesterséges intelligencia, a robotika és az önvezető autók előszobájának tekinthető forradalmi aktív biztonsági rendszerek fejlesztésében élen járó Lexus számára kézenfekvő asszociáció a filmben szereplő wakandák high-tech világa. Éppen ezért képezik a Lexus modellek annyira organikus részét a filmnek és hatnak természetesnek a látványos autós jelenetek” – mutat rá Varga Zsombor, a Toyota és Lexus márkák magyarországi kommunikációjáért felelős vezetője.

Idén sem maradunk látványos Lexus-film nélkül

Az elmúlt időszakban a Lexus szinte minden évben jelentkezett látványos filmes együttműködéssel (a leglátványosabb kétségkívül az eddigi legnagyobb szabású európai szuperprodukciónak számító Valerian és az ezer bolygó városa, valamint a Fekete Párduc volt, de feltűntek Lexus modellek a Transformes: Az utolsó lovagban is), és nem lesz ez másként idén sem. A környezetbarát, futurisztikus formavilágú high-tech hibridek mellett elképesztő teljesítményű izomautóiról is ismert Lexus ugyanis bejelentette, hogy a vadonatúj Lexus RC F sportkupé fontos szerepet kap majd a hazánkban június 13-án premierjét tartó Man in Black – Sötét zsarukban. A hazai márkakereskedésekbe nagyjából a filmmel egyszerre érkező RC F többször feltűnik a film előzetesében is, ami az alábbi linken tekinthető meg.

Jóllehet szélesebb körben még kevesebbet olvashatunk róla, mint a slágertémának számító akkumulátoros elektromos hajtásról vagy napjaink legnépszerűbb zöldmeghajtásáról, a külső töltést nem igénylő, a városi forgalomban akár 50-70 százalékban tisztán elektromos üzemű, károsanyagkibocsátás-mentes közlekedést lehetővé tevő hibrid elektromos hajtásról, sok iparági és energetikai szakértő egyetért abban, hogy a jövő abszolút zöldenergia-hordozója a hidrogén lehet, amely forradalmasíthatja majd a közúti, a vízi, a vasúti és a légi közlekedést egyaránt, de új alapokra helyezheti a létesítmények energiaellátását is.

Abban persze megoszlanak a vélemények, hogy milyen gyorsan következhet be a hidrogén áttörése és köszönthet be a hidrogén alapú társadalom, a 18 vezető globális autógyártó és energetikai szolgáltató vállalat által megalapított Hidrogén Tanács ugyanakkor egyértelműen azon dolgozik, hogy minél szélesebb körben megismertesse a politikai döntéshozókkal és a felhasználókkal egyaránt a hidrogén mint abszolút zöldenergia-hordozó jelentette előnyöket.

A hidrogén autóipari alkalmazásának élharcosa a területen a legelőrehaladottabb fejlesztéseket magának tudó Toyota és prémium márkája, a Lexus.

A világ legzöldebb és leginnovatívabb autógyártójának tartott japán autóipari óriás már nem csupán sorozatgyártott, melléktermékként tiszta vizet kibocsátó hidrogénüzemanyag-cellás személyautót (Mirai), de a technologiával meghajtott buszt (Sora), teherautót (Portal) és targoncát is kínál, miközben támogatja a hidrogén vasúti, légi és vízi közlekedésben történő fejlesztését célzó projekteket is.

Utóbbira kiváló példa a tökéletes zöldkörforgást megvalósító Energy Observer elnevezésű yacht, amely éppen a Föld megkerülését célzó 6 éves expedíción vesz részt.

A Toyota ráadásul a technológia mihamarabbi széles körű elterjedését segítendő mintegy 5600 a hidrogénüzemanyag-cellás meghajtással kapcsolatos szabadalmat osztott meg versenytársaival ingyenesen.

Az, hogy mennyire reális az Autovista olvasóinak várakozása, miszerint már 10 éven belül ez a meghajtás lesz a legnépszerűbb az új autók vásárlóinak körében, persze fogós kérdés, gyors elterjedésének igazából csak a szükséges infrastruktúra kialakításának üteme szab határt.

Jelenleg Európában közel 100 nyilvános hidrogéntöltő állomás van, a szakértők 2020-ra azonban már 520-szal számolnak, Magyarországon is ekkorra van előirányozva az első hidrogénkút megnyitása, 2030-ra pedig már 14-et irányoz elő idehaza a szakpolitika. Addigra Európában már több ezer kút várható: egyedül Nagy-Britanniában mintegy 1150 hidrogénkút megnyitását tervezik 2030-ra.

„Egy hidrogéntöltő állomás kialakítása ma mérettől és helytől függően 300 ezer euró és 2 millió euró közötti összegbe kerül, a költség ugyanakkor folyamatosan csökken, amire hatással van az is, hogy a hidrogént központilag, utólagos elosztás mellett vagy helyben állítják elő.

Hatalmas előny ugyanakkor, hogy egy hidrogéntöltő állomás kialakítása alapesetben nem igényel az elektromos töltőhálózathoz hasonló teljesen új, önálló infrastruktúrát, Nyugat-Európában számos példát találunk a meglévő töltőállomás átalakítására, egy (vagy több) új hidrogén kiállással való kiegészítésére” – avat be Varga Zsombor, a Toyota és Lexus márkák magyarországi kommunikációjáért felelős vezetője.

A szakember arra is rámutat, hogy a melléktermékként tiszta vizet kibocsátó hidrogénüzemanyag-cellás elektromos autók (FCEV – Fuel Cell Electric Vehicle) megtankolása nagyon hasonlóan történik a mostani benzin- és dízelüzemű autók tankolásához, és miközben éppúgy 2-3 percet vesz igénybe, a hatótáv is hozzájuk hasonlóan 500-1000 km is lehet, ami rendkívül vonzó alternatívává teheti őket az akkumulátoros elektromos autókkal szemben, ezért a következő évtized közepére könnyűszerrel akár tízszer annyi FCEV is gazdára találhat évente, mint ma.

„Az akkumulátoros elektromos autók területén természetesen áttörést hozhatnak majd a következő évtized elején a szilárdtest-akkumulátorok (ezek fejlesztésének vezető szereplője szintén a Toyota), amelyek alkalmazása révén drasztikusan csökken majd a töltési idő és növekszik a hatótáv, az infrastruktúra és a megnövekedett hálózati terhelés problémája azonban továbbra is fennmarad” – mutat rá Varga Zsombor.

A szakember úgy véli, a következő évtized közepére a jelenleginél sokkal meghatározóbb szerep vár mind az akkumulátoros-elektromos, mind a hidrogénüzemanyag-cellás technológiára a tisztán robbanómotoros üzemű (benzines és főként a környezetszennyező dízel) hajtások visszaesése mellett, ám a legnépszerűbb zöldmeghajtást még továbbra sem ezek, hanem mostani helyzethez hasonlóan a benzines és elektromos hajtást kombináló hibrid elektromos autók jelentik majd. A nem elhanyagolható különbség az lesz, hogy míg ma a hibridek még csak a teljes újautó-értékesítés valamivel több, mint 5 százalékát teszik ki Európában, és az eladások zömét még továbbra is a benzines és kisebb mértékben az utóbbi években mélyrepülést bemutató dízelek teszik ki, addig a következő évtized közepére már a hibridek képviselik majd a fő csapást.

„2025-re a világ vezető autógyártójának számító Toyota már egyetlen olyan autót sem kínál majd, amely ne lenne elérhető részben vagy teljesen elektromos hajtással (hibrid elektromos, plug-in hibrid elektromos, akkumulátoros-elektromos vagy hidrogénüzemanyag-cellás elektromos), és egyre több autógyártó jelent be minket követve hasonló ambíciókat. Szemben az idei több mint 1,5 millióval 2030-ra évi 5,5 millió részben vagy teljesen elektromos autó értékesítésével számolunk, amiből 1 millió lehet zéró károsanyag-kibocsátású (akkumulátoros elektromos vagy hidrogénüzemanyag-cellás elektromos) modell. A teljes értékesítésünk zéró emisszójúvá tételét 2050-re várjuk, ám a zöldértékesítések felgyorsulásával és az ezt célzó szabályozások szigorodásával ez akár hamarabb is bekövetkezhet” – avat be Varga Zsombor.

A szakember arra is rámutat, hogy az újautó-értékesítések zöldülésében a magánvásárlók ez irányú preferenciája mellett meghatározó szerepe van a Klíma Csoport EV100 elnevezésű globális kezdeményezéséhez hasonló megmozdulásoknak, amelynek keretében meghatározó globális vállalatok kötelezték el magukat arra, hogy 2020-ra vállalati flottáik 25 százaléka, 2025-re 50 százaléka, 2030-ra pedig 100 százaléka hibrid elektromos, hálózatról tölthető hibrid elektromos (plug-in hibrid), akkumulátoros-elektromos és hidrogénüzemanyag-cellás elektromos járművekből álljon. A világszintű újautó-vásárlásoknak ugyanis mintegy felét teszik ki a vállalati flották részére történő értékesítések, így egy ilyen mérvű elmozdulás, ha egyre több vállalat csatlakozik a kezdeményezéshez, érzékelhetően felgyorsíthatja az újautópiac zöldülését.

Az Autovista olvasóinak várakozása egyelőre tehát kissé túl optimistának tűnnek, hiszen tíz éven belül, 2028-ra azzal számolnak, hogy az újautó-eladások 73 százaléka részben vagy teljesen elektromos lesz: 28 százalék hidrogénüzemanyag-cellás elektromos (FCEV), 18 százalék akkumulátoros-elektromos (BEV), 18 százalék hibrid elektromos (HEV) és 9 százalék hálózatról tölthető avagy plug-in hibrid elektromos (PHEV). Varga Zsombor azonban emlékeztet arra, hogy az autógyártók azokat az autókat gyártják majd, amelyekre van igény, így az Autovista-olvasók várakozása akár önmegvalósító is lehet: ha valóban ekkora igény mutatkozik majd az alternatív hajtású autókra, akkor a többi gyártó is követi majd a Toyotát és a Lexus kínálata és értékesítése drasztikus zöldítésében.

„A Toyota európai értékesítéseit már most mintegy 50 százalékban a környezetbarát hibrid elektromos autók teszik ki, míg a Lexus esetében ez az arány meghaladja a 98 százalékot. Ez a két márka kínálja a világ legszélesebb hibrid -elektromos modellportfólióját (világszinten 36, Európában 20 modell), és nem csupán a világ hibridértékesítéseinek közel 80 százalékát jegyzi, de egyben a világ legnépszerűbb hibrid (Toyota C-HR), plug-in hibrid (Toyota Prius Plug-in Hybrid) és hidrogénüzemanyag-cellás (Toyota Mirai) autóját is, a szilárdtest-akkumulátorok térnyerésével pedig csupán idő kérdése hogy a világ legnépszerűbb akkumulátoros-elektromos autója is Toyota legyen. Számos versenytársunk szintén gőzerővel növeli kínálatában a részben vagy teljesen elektromos modellek számát, értékesítéseikben ez azonban jelenleg csak korlátozottan köszön vissza. Amennyiben azonban azzal szembesülnek, hogy a piac ezeket a modelleket keresi, ők is fel fogják pörgetni zöldautó-termelésüket és -eladásaikat, amivel együttesen hatalmas lépést tehetünk a klímavédelmi célok teljesüléséért, még akkor is, ha a világszintű szén-dioxid-kibocsátás csupán egyötödéért felelős az közúti közlekedés” – hívja fel a figyelmet Varga Zsombor.