Az így készült fotók szemléltetik, mennyi apró, a néző számára talán észrevehetetlen részletből áll össze egy-egy mozdulat, de egyben a Bartók Tavasz előadásain átélt pillanatok megismételhetetlenségét, sokrétűségét is szimbolizálják.

A plakátok a fesztivál névadójának művészi hagyatékára is visszautalnak, hiszen Bartók Béla munkássága számos műfajra hatással volt, jelenléte a mai napig fellelhető a hazai és nemzetközi művészeti élet kiválóságainak alkotásaiban, a zenén és táncon át a képzőművészetig, erre pedig tökéletes példát szolgáltatnak a fesztivál produkciói.

A végeredmény mintegy hatszáz helyen látható Budapest-szerte, de animált formában a plakátok a főváros nagyobb bevásárlóközpontjaiban található digitális kijelzőkön is megjelennek, a 4-6-os villamos Bartók Tavaszra hangolt megállóiban pedig különleges, lentikuláris megoldással is találkozhatunk.

A hétüléses kivitelben is kapható, akár car sharingre is optimális Dacia Jogger ugyan csak a sorozat utolsó plakátján tűnik fel, az alaposan teleírt felvezető sorozat azonban részletesen ismerteti annak előnyeit – hiszen a dugóban akár 3-5 percet is eltölthetünk egy-egy plakát előtt. Az érvek között az alacsony fogyasztás és a kedvező felszereltség mellett kulcsszerepe van annak, hogy az autó, méreténél fogva alkalmas lehet például a kollégákkal közös munkába járásra – ezzel is csökkentve a dugókat.

„Nemcsak a befogadói helyzetet figyelembe véve keretezi újra ez a plakátsorozat azt, amit a plakátműfajról, az OOH funkciójáról gondolunk, de tonalitásában is passzol a Dacia csipkelődősebb, lazább világához” – emelte ki a kampány fő mozzanatát Csirke Dániel, a Mediator kreatívigazgatója. „Fontosnak tartjuk azt az üzenetet, hogy a mobilitásban zajló elektromos forradalom mellett az ésszerű autóhasználattal már ma is tehetnénk azért, hogy ne a dugóban töltsük el az értékes időt” – tette hozzá a kreatívigazgató, aki bízik benne, hogy az AutoWallis-szal a jövőben is dolgozhatnak majd hasonló awareness-kampányokon.

„Nyitottak vagyunk a rendhagyó, a szokásostól merészen eltérő megjelenésekre, melyek passzolnak a Dacia értékrendjéhez: észszerű megoldások kompromisszumok nélkül, ügyfélközpontú, demokratizált mobilitás” – fogalmazott Sóstói Tamás, Marketingkommunikációs és CRM Vezető. „A három óriásplakátos megjelenésünkben egyszerre hívtuk fel a figyelmet a mai közlekedés egyik alapproblémájára és annak megoldási lehetőségére. Hiszünk benne, hogy jobban átgondolt utazástervezéssel javítani lehet a közlekedést és ezáltal életminőségünket” – tette hozzá az autómárka képviselője.

A fesztivál harmadik éve mutatja be a magyar és nemzetközi kulturális élet alkotásait. A fiatalnak számító eseménysorozat kommunikációjának célja, hogy az általa használt arculat, így a Liszt Ünnep mint márka összekapcsolódjon a fellépők nevével.

A kampányban használt hat, egymástól jól elkülönülő és az eseménysorozat arculatában is visszaköszönő szín a fellépők és programok sokszínűségét hivatott képviselni. A koncepció szerint a hat színhez hat különböző műfajban alkotó művész társul. A művészek kiválasztása során fontos szempont volt, hogy hazai és nemzetközi szinten is kiemelkedő magyar alkotók reprezentálják az eseménysorozatot és annak összművészeti jellegét:

Kurtág György, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, a 20–21. századi magyar kortárs zene egyik legmeghatározóbb alakja; Magyarországon először a fesztiválon mutatják be Fin de partie (A játszma vége) című díjnyertes operáját.

Lakatos Mónika, Kossuth-díjas és WOMEX-életműdíjas roma énekesnő; a cigány tánc- és zenekultúra ikonikus előadóművészeivel – a Boban Marković Orkestarral, a Parno Graszttal és a Romafest Gypsy Dance Theatre-rel – közös estjén négy tájegység négy különböző roma kultúráját idézi meg.

Radics Gigi, énekesnő; az 1985-ben alakult legendás amerikai Clayton–Hamilton Jazz Orchestra személyes meghívására, a zenekar vendégeként lép színpadra.

Feledi János, Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus, a magyar kortárs táncélet meghatározó szereplője; három részből álló, két kortárs magyar zeneszerző, Szentpáli Roland és Orbán György kompozícióira koreografált táncetűdjeit élő zenekari kísérettel mutatja be.

Szamosi Zsófia, Jászai Mari-díjas színésznő; a tavalyi Margó-díjas Vonnák Diána novelláskötetéből olvas fel részleteket az ifjú szerző saját irodalmi estjén.

Eredics Benjamin, Junior Prima-díjas népzenész, zeneszerző, a Söndörgő együttes tagja, a Müpa Zeneműpályázatán díjazott és a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében bemutatott, Végvárak, vitézek című zeneműve a Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadásában kel életre a fesztiválon.

A kreatívokon megjelenő szimbólumokat minden esetben egyedileg gyártották, a formák kontúrját pedig mind a harminchat elemen kézzel festették meg a készítők. A Müpa Táncpróbatermében zajló fotózás három teljes napot vett igénybe.

A zsűri által legjobbnak ítélt alkotásokért járó díjak 2022. szeptember 9-én, a sajtónyilvános díjátadón kerültek átadásra.

A legjobb alkotásnak járó díjat Hamvas Bella, „Sötét van” című alkotása kapta. Második helyezett Csóti Rebeka, „Élünk, mint hal a vízben” című képe lett. Harmadik helyezést ért el Szegfű Liliána, „Boldog pedagógusok napját” című munkájával. A legkedélyborzolóbb alkotás díját, a Borz díjat pedig Kékesi Dóra, Balogh Bianka, Bódi Zsófia, Dózsa Ivett, Égner Enikő, Herczeg Lilla, Tóth Blanka, „…már a spájzban vannak” című műve kapta.

Budapest különdíját Pétery Dorottya, „Az év színe 2040” című alkotása kapta, melyet a díj felajánlója azon pályázat készítőjének ítélt oda, aki Budapest szempontjából a legfigyelemreméltóbb megoldást alkalmazta.

Újbuda különdíját szintén Pétery Dorottya, „Az év színe 2040” című pályaműve kapta, melyet a díj felajánlója azon pályázat készítőjének ítélt oda, aki fontos társadalmi kérdésre progresszív módon reflektál és cselekvésre ösztönöz.

Újbuda kultúráért felelős alpolgármestere, Barabás Richárd különdíját Révész Pál és molga, „Metszet” című pályaműve kapta.

A Hammer Agency különdíját Szücs János,” Át a hídon” című pályamunkája nyerte el, melyet a díj felajánlója azon pályázat készítőjének ítélt oda, aki marketing szempontból világszínvonalú megoldást nyújtott.

A díjazottak sora itt nem ér véget, hiszen a közönségdíjért még megküzdenek a pályaművek. A szervezők arra biztatják a kiállítás látogatóit, hogy fedezzék fel az idei tárlatot, keressék meg kedvenc alkotásaikat és szavazzanak rájuk a képek alatti QR kód segítségével, vagy az ARC weboldalán 2022. október 9-ig! A közönségdíjazott alkotást 2022. októberében teszik majd nyilvánossá.

Az alkotói szabadság jegyében a felkínált témán kívül más ötlettel, témával is szabadon lehetett pályázni idén is.

„Az arany a mesehős, a naphérosz színe. Ez illik a magyar Herkuleshez. Toldi Miklós nem suttyó falusi legényke lenne? Hát az olyan mesehősök, mint Aranyhajú Kis Miklós, Erős Jankó, a finn Kullervo micsodák? Parasztlegények, egyszersmind naphéroszok. Arany János sokat tudott erről, tessék csak figyelmesen olvasni remekművét! Vajon miért tagolta épp 12 énekre a hónapok száma szerint? Mitől emberfeletti erejű ez a kis legény, akinek „még legénytoll sem pehelyzik állán”? Puszta kézzel dönti földre a megvadult bikát, akár a táltosok. Miért szorul bele annyi düh, amennyi csak a pusztító Napba? És annyi igazságérzet, mint a mindent látó napistenekbe? Hogy képes együltő helyében annyi húst magába tömni, annyi bort ledönteni a torkán, amennyit a görög Héraklész, a Nagyevő szokott?” – írta Jankovics Marcell a Toldiról. „A mitologikus világképben a Nap kering a Föld körül, ezért van az, hogy a szoláris év mítoszai, meséi a Napot megszemélyesítő hős vándorlásairól szólnak” – olvashatjuk továbbá Jankovics Jelkép-Kalendáriumában a Napról.

A film a Kecskemétfilm gyártásában készült. A forgatókönyvet írta, a figuraterveket készítette és a filmet rendezte Jankovics Marcell, a társrendező Csákovics Lajos. A producer Mikulás Ferenc, a zeneszerző Selmeczi György, a látványtervező és színdramaturg Maticska Zsolt és Richly Zsolt, a gyártásvezető Vécsy Vera. A TOLDI mesélője Széles Tamás.  A film támogatói a Nemzeti Filmintézet, a Magyar Nemzeti Bank és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap. A TOLDI október 20-án kerül a magyar mozikba a Kecskemétfilm és Mozinet forgalmazásában.

Részlet a pályázati kiírásból:

„Buborékban élünk. Földgömb-buborékban, laposföld-buborékban, pénzbuborékban, szegénységbuborékban, áldozatbuborékban, erőszakbuborékban, hatalombuborékban, ingatlanbuborékban, karrierbuborékban, prekariátus-buborékban, anarchistabuborékban, alkalmazottbuborékban, nemzetbuborékban, világpolgár-buborékban, turistabuborékban, telepesbuborékban, gémerbuborékban, instabuborékban, offlinebuborékban, klímavédő-buborékban, látszatbuborékban, dubaibuborékban, anyaságbuborékban, családfő-buborékban, nomádbuborékban, karitászbuborékban, enyémbuborékban, leszarom-buborékban.

Oké, de miért baj ez? Miért lett szitokszó a buborék? Miért nem beszél senki a saját buborékjáról? Miért zsűrizzük le állandóan a másik ember buborékját? Talán mert minden buborék csak belülről szép, kívülről csak egy kilukadt lufinak látszik? Vagy azok, akik buborékot emlegetnek, nem élnek buborékban? Talán az nem egy buborék, ha azt gondolod, nem élsz buborékban? Nem lehet, hogy nem a buborékkal van baj, hanem velünk, akik képtelenek vagyunk két ellentmondó buborékot összeilleszteni, átjárhatóvá tenni, hogy megismerjük a dolgok különböző oldalait?

Nem lehetne a buborékjainkat egymásnak megmutatni? Mint egy lakást vagy a helyet, ahol dolgozunk, a várost, amiben élünk, a hitünket, amiért cselekszünk, vagy a tudásunkat és képességeinket, ami értelmet ad a létezésünk élményének?

Te milyen buborékot fújsz? Milyen buboréktól szívsz? Melyik buborékot szereted? Melyik készít ki? A te buborékod határai hová esnek? Tudsz közösködni, kiközösíteni, közösülni vagy bedobni a közösbe a sajátodat más buborékokkal?

Vagy a te buborékod az egyetlen igazság, az univerzális energia-egyenlet, a teljesség törvénye, a lét képlete?

Lehet, hogy mindenkinek ilyen a buborékja. Az viszont biztos, hogy mindenkinek igaza van és mindenki téved. És ez megint egy buborék.

De mindegy is. Egy a lényeg: gyere, és tárd fel nekünk a buborékodat, hogy egyszerre minél több buborékot tudjunk megismerni, megmutatni, bejárni! Itt az új ARC pályázat, és csak rád vár, hogy alkoss, képezz, teremts és legyél büszke a saját buborékodra, a többire meg kíváncsi!

Nyugi. Az ARC is csak egy buborék. De ha hozod a buborékod, még nagyobbra fújhatjuk.

Világ buborékjai, egyesüljetek!

Szabadon választott téma: Az alkotói szabadság jegyében a felkínált témán kívül más ötlettel, témával is pályázhatsz szabadon!

Magyarország legnagyobb köztéri kiállítása várja szabad gondolataidat és zseniális vizuális ötleteidet!

Alkoss képet, és pályázz!„

Idén ismét ÚJBUDA önkormányzatával együttműködve, terveik szerint a Bikás parkban mutatják be a kiállítást szeptember elejétől.

A könyvtárak nem csupán könyveket és folyóiratokat őriznek, hanem más írásos és képi dokumentumokat is, köztük grafikai plakátokat. Az OSZK-ban található az ország legnagyobb – megközelítőleg nyolcvanezer darabos –, legátfogóbb grafikai plakátgyűjteménye, amely a legjelentősebb darabokat őrzi a plakát születésétől napjainkig.

A grafikai plakátok célja mindig is az volt, hogy figyelemfelhívó eszközökkel népszerűsítsék a reklámozott árut, terméket, szolgáltatást, kulturális, sport- vagy közérdekű eseményt, politikai eszmét. Általában konkrét céllal, megrendelésre készülnek, jellemzőjük a tömörítés, a jelképekben való fogalmazás, a különleges színhasználat, a végletekig való egyszerűsítés és a rövid szöveg. Gyakorta jelenik meg eszköztárukban az ötletesség, a kifejezőerő, a humor. Művészi szempontból sokszor jelentős alkotások, elismert grafikusok munkái. A tömegkommunikáció forradalma előtt az utca hírmondójaként a reklám, a propaganda és a véleményformálás legfőbb eszközei voltak.

Számos kultúránkhoz köthető márka vagy márkanév létezik, amely külföldön is ismert. Ilyen például az elsősorban a rádióiról híres Orion, a csokoládéiról nevezetes Stühmer vagy a Közép-Európában is népszerű és a mai napig gyártott Dreher sör. Vannak olyan márkáink is, amelyek csak helyileg ismertek; így a hazánkban sokáig egyeduralkodó utazási iroda, az IBUSZ; valamint a Budapesthez köthető Közért élelmiszerbolt-hálózat, illetve a Corvin áruház is. A Magyar márkák, magyar plakátok című tárlaton e hat márkával találkozhat a közönség. Van közöttük, amelynek a története a 19. századra nyúlik vissza (pl. Stühmer, Dreher), és van, amely a 20. század második felének ismert márkája volt (Közért). Akad ma is élő márka és olyan is, amely már csak az emlékezetben él. Valamennyire jellemző azonban, hogy szinte fogalommá váltak az évtizedek során.

A kiállítás gerincét a hat márka grafikai plakátjai adják, néhány tárggyal kiegészítve. A sokféle típusú és stílusú plakáton keresztül az adott kor művészi stílusába, hétköznapi életébe, történelmébe is bepillanthat a látogató.

A kiállításon több mint 50 plakát és néhány egyéb dokumentum, tárgy reprezentálja az egyes márkákat.

A május 12-én megrendezett aukciót a Plakátfiú és a Múzeum Antikvárium tartotta. A Csillagok háborúja és A jedi visszatér falragaszai egyaránt magyar grafikusok keze munkáját dicsérik.

A George Lucas rendezte Csillagok háborújához a MOKÉP Felvidéky Andrással készíttette el 1979-ben azt a filmplakátot (a nyitóképen), ami 150 000 forintos kikiáltási árról indult, és végül 1,2 millió forintos áron talált gazdára, míg a Richard Marquand rendezésében filmvászonra került A jedi visszatér 1984-es, MOKÉP-es plakátját Helényi Tibor grafikusnak köszönhetjük, amely 300 000 forintos kikiáltási árról indulva egészen egymillió forintig menetelt az este folyamán.

Az aukción több tétel is kiemelkedő sikert ért el, például az írisz- vagy szivárványnyomtatással készült, akkoriban az Iparművészeti Főiskola typo-grafikai tanszékén diplomázó Jozipovics György Palasovszky Ödönnek, az avantgárd hercegének Reorganizáció című verseskötetéhez készített 1982-es plakátja. Ez a különleges nyomtatási technika a színek finom, folyamatos színátmenetet jelentő egybeolvasztása, amit például a pénzjegyek készítésénél is alkalmaznak. Az aukciós tétel 240 000 forintos áron talált új tulajdonosra.

Az árverésen 360 000 forintért kelt el Kassák Lajosnak, a magyar avantgárd mozgalom meghatározó alakjának 1971-es, kölni retrospektív tárlatához készített plakát, míg a lengyel-amerikai származású festőművész, szobrász és grafikus, Jan Sawka, – aki 1969-től tervezett plakátokat – egyik 1975-ben készült munkájáért 160 000 forintot adtak a hetedik Falra fel! aukción.

A zsűri által kiválasztott alkotásokat tartalmazó művet a grafikai design könyvek magyarországi kiadója, a Scolar Kiadó jelenteti meg MAGYAR TERVEZŐGRAFIKA címmel.

Beadható minden. ami ebben a tervezőgrafika fogalomkörben megtalálható: 3D, Arculat, Betűtípus, Bélyeg, Címke, Csomagolás, Honlap, Ikon(ok), Ikonrendszer, Illusztráció, Infografika, Kiadvány, Könyv, Könyvborító, Közösségi média (Social media), Látványterv, Logó, Embléma, Lemezborító, Mobilapplikáció, Mozgó grafika (Motion graphics), Piktogram, Plakát, Tájékoztató, Útba igazító rendszerek, Egyéb.

A pályázatról részletes információ itt érhető el.

Bánó 1940-ben az Atelier Művészeti és Tervező Műhelyiskolában tanult, ahol mesterei Beron Gyula, Kolozsvári Sándor, Végh Gusztáv és Orbán Dezső voltak. Munkássága kiterjedt a tervezőgrafika legkülönbözőbb területeire, a tipográfiától az újságrajzon át az embléma- és plakáttervezésig. Gyakran dolgozott együtt Czeglédi Istvánnal és Gál Mátyással, akikkel kereskedelmi vásárok kiállításgrafikai munkáit készítette. Ő alkotta meg a Népszabadság című napilap grafikusaként az újság fejlécét. Illusztrációkat készített az Ifjúsági Könyvkiadó és a Táncsics Könyvkiadó számos ismeretterjesztő kiadványához, több hazai és külföldi kiállításon is részt vett.

A kiállítást Káldor Katalin grafikusművész nyitja meg, akinek édesapja Káldor László grafikusművész Bánó Endre pályatársa volt.