„Amikor beléptem az üzleti világba, egymást érték a kihívások, és gyakran úgy éreztem, hogy ez nőként azért sokkal nehezebb – mondja Tomán Szabina, a Tomán Lifestyle vállalat alapítója. – Már ekkor eldöntöttem, hogy ha egyszer módom lesz rá, misszióként fogok arra tekinteni, hogy segítsek azoknak, akik hasonló cipőben járnak. Fontosnak tartom képviselni, hogy egy nő igenis lehet egyszerre családanya és sikeres vállalkozó”

A tervek szerint idén startol el, de évente új jelentkezőkkel rendszeresen működik majd a Szabina által megálmodott mentorprogram, amelynek 5 szerencsés vállalkozó hölgy vághat neki most. Fontos, hogy ez a program nem a tevékenység beindításánál segít, olyanok jelentkezését várják, akinek már van működő vállalkozása, és aki meg tudja fogalmazni, hogy mi az a terület, amelyben leginkább segítségre szorul. A jelentkezéshez a pályázati adatlap kitöltése mellé egy videót kell beküldeni, amelyből kiderül a saját személyes történet, a motiváció, hogy mi a legnagyobb aktuális kihívás, és megismerhető a jelölt. A videóanyagok alapján Tomán Szabina fogja kiválasztani, hogy kivel szeretne együtt dolgozni a következő hónapokban.

Szeptembertől decemberig havi 1 hétvégén találkoznak majd a mentoráltak, minden alkalommal más tematika szerint szakértő mentorcsapat társaságában. A négy téma magában foglalja a márkaépítést, a marketinget és a kommunikációt, a stratégiai és az üzleti tervezést, a megfelelő munkatársi gárda kialakítását és a jó vezetőhöz szükséges képességek gondozását is, gondoljunk itt az időmenedzsmentre vagy arra, hogy milyen megjelenés elvárható az üzleti életben.

„A négy modulhoz a legjobb szakembereket választottam ki a mentoráltjaim számára, olyanokat, akiktől én magam is folyamatosan tanulok – folytatja Tomán Szabina. – Természetesen  ott leszek a nyitó- és a záró alkalmon, és velem is lesz mód személyesen konzultálni, de minden területen profi szakértő fog a hölgyeknek segíteni, legyen szó brandingről, szervezetépítésről, pénzügyről, jogról, vagy éppen a lélekről. A közös alkalmak mellett pedig szintén lesz 1-1 alkalom mindenki számára, hogy szakértőinkkel azokat a kérdéseket vegyék górcső alá, amelyek a saját vállalkozásukban aktuálisan a legfontosabbak.”

A szakértői névsor valóban magáért beszél: Balogh Péter, Pistyur Veronika, Blaskó Nikolett, Dr. Velencei Jolán, Bognár Vera, Andorka Miklós, Harangvölgyi Anna, Dezső Anita, Keresztúri Gabriella mondott igent Szabina felkérésére. A Toman Mentorprogram szeretne gyakorlati témákban is igazi segítséget nyújtani, tehát ha van 1-1 konkrét kihívás, akkor arra konkrét megoldást adni. Például, ha valaki úgy érzi, hogy szüksége volna egy fotóra a bemutatkozó anyagokhoz, segítenek egy megfelelő fotózást megszervezni. Ha valaki a ruhatárát nem érzi megfelelőnek az üzleti élethez, stylist tanácsát kaphatja, ha az oldala keresőoptimalizálásával van gondja, akkor SEO-szakértőét.

„További terveim is vannak a témával kapcsolatban – mondja Tomán Szabina. – Szeretnék egy díjat alapítani, női vállalkozók részére, mintegy alkalmat is adva rá, hogy évente egyszer egy díjátadó gálán önmagunkat is ünnepeljük, hogy képesek vagyunk egyszerre több szerepkörben is ugyanolyan magas szinten helytállni.”

A mentorprogramra itt lehet jelentkezni.

Az elmúlt évtized startup-forradalma megmutatta, hogy napjainkban a digitalizáció és egy jó ötlet akár egy garázscéget is pillanatok alatt a nemzetközi sikerig repíthet. Bár a lehetőségek ma már szinte mindenki számára nyitottak, egy nemrég elvégzett kutatás[1] szerint Magyarországon a kis- és középvállalkozások 72 százaléka semmilyen informatikai fejlesztést nem végzett az elmúlt két évben. A számok tehát azt mutatják: óriási versenyelőnyre tehet szert az a vállalkozás, amely idejében felismeri a digitalizációban rejlő értékeket.

A z üzleti érvényesülésnek azonban nem egyedüli kelléke a korszerűség – a valós eredményekhez ennél többre van szükség. Barabási Albert László hálózatkutató szerint bárki, életének bármely szakaszában képes lehet elérni a sikert, amennyiben hajlandó újra és újra próbálkozni, míg el nem jön az áttörés. Hogy a kitűzött cél elérésének – a folyamatos próbálkozás mellett – milyen egyéb összetevői vannak, azt az októberi Most Fórumon olyan résztvevők igyekeztek megfejteni, mint Pistyur Veronika, a Bridge Budapest és az Oktogon Ventures ügyvezetője, a Telekom Tettre-kész díjas Muhi Kristóf, az Innobie Tech  ügyvezetője és vezető fejlesztője, Bogár Márk, a Sárréti Chilifarm tulajdonosa, illetve Papp Norbert, a Voiz Hangoskönyvtár alapítója.

A beszélgetés során a meghívottak mind megerősítették azt az alaptézist, hogy napjainkban a különböző okoseszközöknek és online vállalkozásfejlesztési lehetőségeknek köszönhetően sokkal elérhetőbbé válhat az üzleti siker, mint akár egy-két évtizede. „A startupoknál és a hagyományos vállalkozásoknál egyaránt fontosnak tartom, hogy minél több digitális eszközt használjanak, hiszen manapság már helyi szinten is ezek segítenek láthatóvá tenni a céget a potenciális vevők felé, vagy épp a működésük egyszerűségére, hatékonyságára vannak jótékony hatással, lassan nélkülözhetetlenül” – mondta Pistyur Veronika, az Oktogon Ventures ügyvezetője.

Bár a technológia mindenki előtt megnyithatja az érvényesülés útjait, a kereteket továbbra is az egyénnek kell feltöltenie tartalommal, s ez most is – ugyanúgy, mint korábban – komoly tudatosságot és elkötelezettséget kíván a vállalkozótól. Ahogy Bogár Márk, a Sárréti Chilifarm fiatal tulajdonosa megfogalmazta: „A titok az, hogy nem szabad elfelejteni dolgozni.”

A MOST Fórum havonta új témával és új szakértő vendégekkel jelentkezik. A következő esemény novemberben a gigabites hálózat, a mobiltechnológia és az 5G által megnyitott technológiai és gazdasági fejlődés témáját járja körbe.

[1] https://www.t-systems.hu/hirek-es-media/hirek/osszes-hir/versenyelony_a_digitalis_fejlesztes_a_kkv_szektorban_is

A Y&R Best Countries kutatása – mely az ügynökség Brand Asset Valuator (BAV) márkaérték-kutatásán alapult, és a rangsorok készítésében jártas U.S. News, valamint a Wharton Business School részvételével készült – számos tényezőt figyelembe vett az értékelésnél. így a GDP alakulását, a turizmus mutatóit, a Human Development Indexet és a külföldi tőkeberuházások (FDI) alakulását is. 60 országot értékelt a 16.200 megkérdezett, akik között az átlagpolgárok mellett üzleti döntéshozók, valamint a „tájékozott elitbe” tartozók is helyet kaptak.

A felmérés eredményeit Saul Betmead, a Y&R EMEA és Gál Sarolta, a Y&R Budapeststratégiai igazgatója ismertette. Az országmárkázás és a nemzeti azonosságtudat szinte egyidős a birodalmakkal, de ma már számszerűsíthető is. A történelmi, katonai, pénzügyi mérőszámok („bankok és tankok”) helyett egyre nagyobb a puha mérőszámok – életminőség, kreativitás, kulturális befolyás, innováció, globális felelősség (stewardship), kaland, nemek egyelősége – szerepe. Miután egyre szélesebbé, mélyebbé és holisztikusabbá válik az értékelés, az országmárkázás sem csupán a turisztikai irodák feladata. Betmead felvetése szerint az állami vezetők is CMO-vá válhatnának, ahogy ez már a kanadai Trudeau-nak vagy Obamának sikerült.

Magyarország a hatvanas listán a 44. helyre került. (A minket jobban ismerő európai válaszadók körében 39-dikek, az üzleti döntéshozók körében 33-dikak lettünk.) Általánosságban elmondható, hogy nagyon keveset látnak belőlünk a világban. A márkaértéket meghatározó tényezők közül azoké, amelyekre jellemzően büszkék vagyunk – szépség, kulturális örökség, kaland – nem túl magas, cserébe a kifejezetten fontos egyediség, eredetiség épp a leggyengébb pontjaink. Az innováció és a globális állampolgárság mellett relatíve jó eredményt értünk el a jó étkezések, a vallásszabadság, a könnyű közlekedés és a biztonság terén is.

A szakemberek szerint a relatív erősségeinkre tudnánk márkát építeni, de ennek az önértékelésünkkel is összhangban kell állnia. A márkaértékeket vizsgáló BAV kutatás szerint elsősorban másnak látjuk magunkat, viszont önértékelésben jelentősen elmaradunk más nemzetektől. (Igaz, cserébe a szomszédaink többségét is lenézzük.) Számos ellentétes állítást fogalmazunk meg önmagunkról: progresszív, csiszolatlan, barátságos, arrogáns, kedves, merész, jövőbetekintő, gyakorlatias…

A jó hír, hogy az erős márkák jó részének középpontjában is egy-egy ellentmondás áll: a szuperhősök többsége ilyen; Diana hercegnő királyi és polgári, a Facebook intim és nyilvános, a Nike a sport-csúcsteljesítményeket és a mindennapokat is megtestesíti.

Az eredmények prezentációját követően Pistyur Veronika, a Bridge Budapestvezérigazgatója, Varga Zoltán, a Central Médiacsoport vezérigazgatója és Rózsa Iván, a Budapest2024 kommunikációs vezetője beszélgettek a helyzetről és a lehetőségeinkről.
Az innovációt mindannyian ígéretes irányként értékelték, hiszen már a múlt rendszerben is a szellemi tőkénkre alapoztunk, de felhívták a figyelmet arra, hogy ez a gondolkodásmód nem természetes, viszint fejleszthető, ugyanakkor a „magyaros” problémamegoldás, a „brahis innováció” hátrányt is jelenthet. Különösen igaz ez a vállalkozók roppant hátrányos megítélésének fényében.

A beszélgetők körében felmerült a fókusz igénye is, és úgy érezték, Magyarország megismertetéséhez Budapest felépítésén át vezethet az út. A főváros márkaattribútumai már most sokkal erősebbek, mint az országé, de a nemzetközi ismertségük továbbra is csekély. Ha viszont valaki ideutazik, már meggyőzhető, akár fesztiválvendégként, akár áttelepülő külföldi munkavállalóként. Varga Zoltán ezt még kiegészítette azzal, hogy a Jeremie-programban nonszensz volt a vidéki jelenlét kikötése, ha egyáltalán van esélyünk startup-központtá válni (amire egyébként minden régiós főváros hajt), arra Budapestnek van lehetősége.

Néha a saját kincseinket sem ismerjük fel, és főleg nem tudjuk azokat fókuszáltan kommunikálni. Ehhez belső építkezésre is szükség van. Erről szól a Bridge Budapest missziója, a magyar sikertörténetek megosztása, példaképek állítása. A Z-generáció is egy digitális, kinyílt világban próbálja megállni a helyét, feléjük ráadásul hatékonyan lehet kommunikálni a digitális térben – hívja fel a figyelmet Varga Zoltán. Rózsa Iván szerint pedig a legfontosabb, hogy élvezzük ezt a várost és mások számára is tegyük élvezhetővé.

(A nyitóképen balról jobbra: Aczél László, a Y&R Budapest ügyvezetője, Rózsa Iván, Pistyur Veronika és Varga Zoltán)