A Ruttkai Éva-emlékgyűrűt a színésznő lánya, Gábor Júlia 1986-ban alapította édesanyja, a Kossuth-díjas színésznő, a Vígszínház legendás művészének emlékére. A díjat annak a színművésznek adják át, aki a Vígszínházban az adott évben a legkiemelkedőbb művészi teljesítményt nyújtotta. Ennek az elismerésnek különleges rangja van, mert nem egy zsűri ítéli oda, hanem a társulat minden tagja titkosan szavaz az általa legjobbnak ítélt kollégára. Idén a Vígszínház színművészei Waskovics Andrea Az üvegcipő és a Pinokkió című előadásokban nyújtott alakítását ismerték el az emlékgyűrűvel. A díjat Gábor Júlia és férje, Szigethy Gábor színháztörténész adta át december 28-án a Vígszínház színpadán a Kabaré című előadás után.

Waskovics Andrea 1992-ben Balmazújvárosban született. 2012-ben érettségizett a debreceni Ady Endre Gimnáziumban. 2012 és 2017 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója volt Máté Gábor és Dömötör András osztályában. Még egyetemistaként fontos szerepet kapott az Aranyélet című filmsorozatban. Egyetemi gyakorlatát a Nemzeti Színházban töltötte, majd a 2017-2018-as évadban a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. 2018 óta a Vígszínház társulatának tagja. Korosztályának egyik kiemelkedő színművésze, tehetségét 2020-ban Junior Príma díjjal ismerték el, ugyanebben az évben elnyerte az évad legjobb női alakításáért járó Ajtay Andor-díjat.

Érzékeny játékában a törékeny tisztaság, báj és őszinteség keveredik határozottsággal és szikár keménységgel. A Vígszínház egyik meghatározó színésznője, több előadásban is látható. A nagy Gatsby-ben Daisy Buchanan ellentmondásos alakját különleges finomsággal jeleníti meg, A nyugat császára női főszereplőjeként pedig érzékeny egyensúllyal mutatja meg egy szikár keménység mögé bújó törékeny lány vágyait és kiszolgáltatottságát. Az apában Kern András oldalán lenyűgöző egyszerűséggel formálja meg Laurát, az ápolónőt, de emlékezetes alakítást nyújt A diktátorban, a Lóvátett lovagokban és a Béranyákban is. A 2023 őszén bemutatott Az üvegcipő Irmájaként magával ragadja a közönséget, naiv gyermektől a ragyogó nőn át az önmagából kivetkőző, szenvedélyes szerelmesig a karakter minden színét felejthetetlenül jeleníti meg, míg a Pinokkióban Kékhajúként nemcsak a főszereplőt, de a gyerekeket is elvarázsolja éteri hangjával és játékával.

A színésznő aláírásával díszített Ruttkai Éva-emlékgyűrűvel elsőként – 1987-ben – Tordy Gézát jutalmazta a társulat. További kitüntetettek: Eszenyi Enikő, Darvas Iván, Pap Vera, Gálffi László, Kaszás Attila, Lukács Sándor, Tábori Nóra, Jánoskúti Márta, Kútvölgyi Erzsébet, Igó Éva, Börcsök Enikő, Alföldi Róbert, Hajdu István, Csőre Gábor, Harkányi Endre, Rajhona Ádám, Danis Lídia, Epres Attila, Reviczky Gábor, Hegyi Barbara, Venczel Vera, Bata Éva, Fesztbaum Béla, Péter Kata, Wunderlich József, ifj. Vidnyánszky Attila, Szilágyi Csenge, Kern András, Gyöngyösi Zoltán és Márkus Luca.

Mindenki a feldolgozásokra támaszkodik, pedig az eredeti mese hihetetlenül szórakoztató, fordulatos, humoros, és olykor kicsit ijesztő is. A Vígszínház új zenés változata arra vállalkozott, hogy minél többet megmutasson az eredeti történet csapongó fantáziájából, játékosságából és humorából. Az előadás szövegkönyvét Collodi-regénye alapján Benedek Albert, Keresztes Tamás és Kovács Krisztina írták, míg a dalokat Presser Gábor és Sztevanovity Dusán jegyzi.

„Pinokkió mindenhol ott van. A könyvespolcon, az altató mesét ismételgető anyukában, a filmekben és a színpadokon, és ott van minden fatörzsben, várva, hogy egy magányos öregember megtalálja, és életre keltse. Hogy legyen kivel veszekedni, legyen kit tanítani, legyen kiért aggódni. Hogy legyen kit szeretni” – emeli ki Sztevanovity Dusán, aki A padlás óta először dolgozott újra együtt zenés darabon Presser Gáborral. „Bár a Pinokkiót már rengetegen feldolgozták, nincs közöttük egy olyan zenés színházi mű sem, amit világszerte játszanának. Pedig ez a történet nem dobja le magáról a zenét. A karakterek és helyszínek sokféleségéből adódóan a dalok is sokfélék lehetnek, s ha jól csináljuk, a mi kis előadásunk érdekes lehet” – teszi hozzá Presser Gábor.

Az emberek többségének Pinokkió-képe a Disney-feldolgozásokra épül. Collodi Pinokkiója azonban jóval szertelenebb, izgalmas kalandok sorozata. Olyan, mintha az író az álmaiból fogalmazta volna, a figurái pedig sokkal mélyebbek, gazdagabbak és igazabbak. „Sajátos hangulatú világot szeretnénk teremteni. Vetítéssel, pimaszul egyszerű és könnyen mozgatható díszletekkel különös univerzumba repítjük a nézőket. Sokszor gyermekrajz-szerűen teremtődik meg egy-egy kép, és közben nem leplezzük azt sem, hogy az egész színházban zajlik. Megmutatjuk, mennyi ember munkájára van szükség, hogy egy ilyen gépezet működjön” – meséli a rendező, Keresztes Tamás.

Pinokkió meséje igazi hazatalálás történet: a kíváncsi és a világra folyamatosan rácsodálkozó naiv fabábu hihetetlen és nehéz kalandok után hazatalál, pontosabban visszatalál az apukájához, Dzsepettóhoz. Az előadás címszerepét Dino Benjamin játssza. „Pinokkió miután életre kel, szinte azonnal találkozik mindennel, gyorsan nagyon sok tapasztalatot szerez, és közben a legapróbb dolgokra is rácsodálkozik. Az a szépsége ennek a szerepnek, hogy újra gyerek lehetek, és felfedezhetek mindent. A próbák során elkezdtem azokat a dolgokat figyelni, amiket talán soha nem vennék észre: milyen egy ember szemébe nézni, milyen fantasztikus a lélegzet, vagy az éhség, ami egyébként benne is van az előadásban. Sokkal élesebbek lettek az érzékeim. A szövegben lévő csodálatos mondatok pedig segítenek abban, hogy ne csak mi, hanem a néző is rácsodálkozzon a hétköznapi dolgok nagyszerűségére… A mi Pinokkiónk nagyon más, mint a többi ember, de őt így kell elfogadni. A különbözőségei miatt lesz igazán nagy lélek, ezek által képes nagy erőket megmozgatni.”

A Pinokkió családi roadmovie december 9-től látható a Vígszínházban. Az előadás koreográfusa, Vati Tamás, videótervezője Sánta Balázs, jelmeztervezője Giliga Ilka, díszlettervezője Keresztes Tamás és Auer Alexandra.

„Mindannyiunkat folyamatosan kihívások elé állítanak, újratervezésre késztetnek a mindennapok. Ezért is szeretném megköszönni a társulat nevében nézőink bizalmát.  A Vígszínház 2023/24-es évadára ugyanis már több mint 7200 bérlet fogyott, ami meghaladja a 2019-ben, a járvány előtti utolsó békeévben értékesített bérletek számát. Köszönjük, hogy velünk vannak!” – emelte ki Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója.

Az üvegcipő ősbemutatója 1924-ben volt a Vígszínházban. A teátrum házi szerzője, Molnár Ferenc a szóbeszéd szerint a darabban saját magánéleti válságát írta ki magából. Az előadás szeptember 23-án Mohácsi János rendezésében tér vissza igazi otthonába. Szabó Irma, a Józsefváros kis Hamupipőkéje és Sipos Lajos műbútorasztalos szerelmének története egy izgalmas, konfliktusokkal teli szerelmi négyszög, amely összeomló és felépülő kapcsolatokon keresztül bontakozik ki. Az élőzenével kísért előadás főbb szerepeiben Waskovics Andrea, Stohl András, Kovács Patrícia és Medveczky Balázs lesz látható. Az évadnyitó eseményen az előadás esküvői jelenetének kezdő forgatagába is betekinthettek a részvevők.

A Pesti Színházban már zajlanak a Krum próbái. Hanoch Levin életszeretettel és humorral teli, az 1970-es években írt művét az utóbbi időben újra felfedezték Európa-szerte, Barcelonától Brüsszelen át Marosvásárhelyig nagy sikerrel játsszák. Nem véletlenül. Az előadás középpontjában ugyanis a fiatal generáció jövőkép nélkülisége és elmagányosodása áll. A szerző azonban úgy mesél a legfontosabb dolgokról – a szerelemről, a magányról, az élet élhetetlenségéről és a be nem teljesített vágyakról –, hogy közben még nevetni is tudunk mindezeken. A Valló Péter rendezte előadás főbb szerepeiben Wunderlich József, Nagy-Kálózy Eszter, Kövesi Zsombor, Ötvös András és Szilágyi Csenge lép színpadra.

Peter Shaffer Amadeus című világhírű drámájában a művészeti hagyományokat tisztelő, rendkívül sikeres alkotó kerül szembe az újító zsenivel. Salieri számára rövidesen a fiatal Mozart puszta léte is már provokáció. November 25-től a Pesti Színházban Ötvös András és ifj. Vidnyánszky Attila főszereplésével, Hegedűs D. Géza rendezésében lesz látható az előadás, mely szellemesen beszél tehetségről, sikerről, a zsenikben is ott rejlő tökéletlenségekről.  Az alkotói csapat arra törekszik, hogy egyensúlyt teremtsen a mű alapjául szolgáló és széles körben elterjedt pletykák, valamint a történelmi tények között.

Egy zenés roadmovie, ami 10-től 100 éves korig megszólítja a családot. A Pinokkió bemutatóját Keresztes Tamás rendezésében, Presser Gábor zenéjével Dino Benjamin, Borbiczki Ferenc, Hegyi Barbara, Kern András, Seress Zoltán, Majsai-Nyilas Tünde, Halász Judit, Igó Éva, Méhes László, Antóci Dorottya, Szántó Balázs és Varga-Járó Sára (e.h.) szereplésével már régóta várja a közönség. December 9-én a Vígszínház színpadán végre megelevenedik Collodi-története.  Hajmeresztő kalandokon és csodás dalokon keresztül követhetjük végig, mi kell ahhoz, hogy egy a zabolátlan kisgyerek felismerje a bajtársiasság fontosságát. Asztalos műhelytől, bábszínházon, cirkuszon és a csodák mezején át a tengerig kalandozhatunk, miközben olykor egy róka és egy macska, máskor egy gumicsizmás tündér vagy éppen egy szamár fakad dalra, s közben még az is lehet, hogy a palacsintából lesz az új szilvásgombóc…

Goldoni A hazug című darabja kiváló jellemkomédia, amely egy különös és igen szórakoztató embertípust állít elénk a hazugságaival zsonglőrködő Lelio személyében, aki gyökértelen világutazóként városról-városra, szerelemről-szerelemre vándorol. De vajon meddig terjed Lelio szabadsága a saját maga által kitalált és felépített alternatív valóságban és történetekben? Horváth Csaba rendezése ezt a jelenséget mutatja be modern és árnyalt megközelítésben a commedia d’ell arte kortársra hangolt eszközeivel. Az előadás február 24-től Ertl Zsombor, Radnay Csilla, Petrik Andrea, Orosz Ákos, Brasch Bence, ifj. Vidnyánszky Attila, Kőszegi Ákos, Lukács Sándor, Bach Kata, Telekes Péter és Kövesi Zsombor szereplésével lesz látható a Pesti Színházban.

„Korunk társadalma hihetetlenül izgalmas, és olykor nehéz lehet, hogy elválasszuk vagy megkülönböztessük az ármányt a szerelemtől” – véli David Doiasvili, aki a jelenben fogja elhelyezni az Ármány és szerelem történetét. Schiller szenvedélyektől szétrobbanó darabjában örök ellentétpárok csapnak össze: a kötelesség és a szabadság, a hatalomvágy és az erkölcsi tisztaság, a megfelelési kényszer és önmagunk vállalása, az önzés és a szerelem. Az előadás 2024. március 9-től látható a Vígszínházban Hegedűs D. Géza, Medveczky Balázs, Márkus Luca, Nagy-Kálózy Eszter, Horváth Szabolcs, Rudolf Péter, Hegyi Barbara és Hirtling István szereplésével.

A Házi Színpadon a 2023/24-es évadban két bemutatót láthat a közönség. December 16-án a Magyar Elektrát mutatják be Valló Péter rendezésében, Brasch Bence, Orosz Ákos, Kovács Patrícia, Antóci Dorottya, Virágh Panna, Balázsovits Edit, Kövesi Zsombor és Zoltán Áron szereplésével. Bornemisza Péter közel 500 évvel ezelőtt az emberiség egyik legismertebb görög drámáját, Szophoklész Elektráját dolgozta át igazi magyar történetté, melynek karaktereiben és lélektaniságában magunkra és a világunkra ismerhetünk. S bár a nyelvezet elsőre nehéznek tűnik, ha Shakespeare-t eredetiben nézik az angolok, mi miért ne tehetnénk ezt egy régi magyar színdarabbal?

 Schwajda György komédiája, a Csoda egy teljesen groteszk helyzetből indul ki. Nagy Vencel nyomdai betűszedő egy napon elveszíti szeme világát, de miután betegállományban csak egy évig lehet, egy év után keresőképesnek nyilvánítják. Újra dolgozni jár, ám egy apró körülmény — tudniillik az, hogy vak — sok bosszúságot és kalamajkát okoz. Szívbe markoló élethelyzeteket láthatunk, melyekben a szó szoros értelmében botladozik a főhős, miközben a környezete önfeláldozóan és emberségesen próbálja menteni a menthetőt…  Az előadást március 22-én mutatják be Dino Benjamin rendezésében, Gyöngyösi Zoltán, Waskovics Andrea, Hullan Zsuzsa, Borbiczki Ferenc, Szántó Balázs, Bölkény Balázs, Karácsonyi Zoltán, Tar Renáta és Gados Béla szereplésével.

Sajtómunkások a színpadon

Az évadnyitó sajtótájékoztató szellemes bevezetővel indult. A regisztrált újságírókat, fotósokat arra kérték, hogy a kezdés előtt még ne menjenek be a nézőtérre. Fél háromkor aztán az összegyűlt sajtómunkásokat egy oldalajtón a kulisszák mögé vezették, ahol a társulat fiatal színészei mindenkinek belépésre jogosító pecsétet nyomtak a csuklójára, majd egy díszleten keresztül az egész sajtós csapatot felsorakoztatták a színpadon. Az egyik újságírót megkérték, mondja hangosan: most! – és a vezényszóra mindenki meghajolt, mint a színészek egy sikeres darab végén. Újabb meghajlás a színpad előterében, és az meghívott újságírók csak akkor, a nézőtéren ülő színészek felcsattanó tapsa közepette foglalhatták el helyüket immár a szokásos helyükön, a kényelmes nézőtéri fotelekben.

Alkalmazkodnak a nehéz időkhöz

Innen már a megszokott koreográfia szerint ment tovább a program.  Rudolf Péter igazgató jelezte, hogy nagyon nehéz évnek néz elébe a színház. Mint mondta, a legnagyobb nehézség az, hogy még csak nem is tudható pontosan, mekkora a baj. Hozzátette: az új kihívásokra reagálva számos intézkedést hoztak, és munkatársait arra kérte, hogy mindenki a saját területén takarékoskodjon. Az új évadtól több népszerű előadást – köztük A padlás, A dzsungel könyve és A Pál utcai fiúk című produkciót – is kettőzött szereposztásban láthat majd a közönség. A járványidőszakban látszott, hogy csak a folyamatos beugrásokkal működhet a színház, a kettőzés elengedhetetlen, így az ikonikus előadásoknak nem egyszerűen felújító, hanem szerepátvételi próbái voltak – tette hozzá.

A Vígszínházban már elkezdődtek az első idei bemutató, A kastély próbái, amelynek bemutatója október 8-án lesz. Kafka regényét Bodó Viktor állítja színpadra, aki elmondta, hogy az előadás korábbi sikeres hamburgi rendezésének majdnem hűséges másolata. Mint megjegyezte, először rendez meg újra ugyanúgy egy előadást, ráadásul ezt a darabot még játsszák is Hamburgban. Kiemelte, hogy Kafka humorát igyekszik minél erőteljesebben kibontani, de a szorongás is jelen lesz a darabban, többféle aspektusból megközelítve, mindenféle torz figurán, a világ sajátságos ábrázolásán keresztül. Attraktív és dinamikus, nem szomorú, inkább riasztó és humoros előadást terveznek – fűzte hozzá.

A Pesti Színházban október 22-én mutatják be Nick Payne Inkognitó című darabját, amelyet Szőcs Artur állít színpadra. A kortárs angol színmű története három szálon fut, kettő valós esemény, a harmadik fikció, a végén ezek a szálak összeérnek – mondta a rendező, hozzátéve, hogy a mű középpontjában Albert Einstein agyának elrablása áll. Mint mondta, a történet 1955-ben kezdődik és napjainkban ér véget, az időben állandóan ugrálva. A darab csaknem 20 karakterét négy színész játssza.

A Vígszínház nagyszínpadán december 9-én Rudolf Péter rendezésében mutatják be a Szeget szeggelt, Shakespeare utolsó vígjátékát. A rendező elmondta: régóta foglalkoztatja a darab, amelynek van egy sötét színe és vígjátéki vonulata, és mindig is érdekelte a benne zajló politikai játszma. Hozzátette: a Bécsben játszódó történet nehéz morális kérdéseket vet fel. Az előadást olyan játékosság, olyan közösségi munka jellemzi majd, ahol mindenki a másik jelenetéhez hozzáadhat, zenében, táncban, szövegben is – mondta.

Minden tervezett bemutatót megtartanak

Hubay Miklós, Ránki György és Vas István Egy szerelem három éjszakája című műve a Pesti Színházban decemberben 17-én ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében lesz látható. A rendező elmondta: olyan darabot keresett, ahol fiatal emberek szemén keresztül lehet megmutatni, hogy milyen az, amikor a világ szétesőben van.

A Pinokkió Keresztes Tamás rendezésében és Presser Gábor zenéjével februártól látható a Vígszínházban. Az új zenés változat alkotói Carlo Collodi eredeti meséjéből készítenek színpadi művet. Keresztes Tamás szerint ez egy sötét történet, amelynek enyhe lidércességét szeretnék megtartani, de úgy, hogy családbarát legyen.

A Pesti Színházban Valló Péter rendezésében Tennessee Williams Macska a forró bádogtetőn című darabját mutatják be. Mint a rendező kiemelte, a darab megírása óta sok idő telt el, és az emberi kapcsolatok lélektana terén, a nemek viszonylatában rengeteg új dolog történt, ezért ma ezeket a darabokat máshogy olvassuk, mint megírásuk idején, vagy azokban az években, amikor Magyarországon elkezdték játszani őket.

A Házi Színpadon november 5-én Komán Attila K utazásai című drámai költeményének ősbemutatója látható Gardenö Klaudia rendezésében. A történet főszereplője K, vagyis egy 1211 kilogrammos kokainszállítmány, amelynek útját Dél-Amerikától az Azori-szigeteken keresztül, Budapesten át Erdélyig követheti a közönség. A MU Színházzal koprodukcióban készülő előadásban Dzsúdló új dala is hallható lesz.

November 26-án Czukor Balázs rendezésében mutatják be a Béranyák című művet, amelyet a rendező Kovács Krisztina dramaturggal közösen jegyez. A szövegkönyvet valós dokumentumokból, történetekből kiindulva írják, amelyek érintik az ukrán háború következtében kialakult helyzetet is. A szkeccs-szerűen, rövid képekből felépülő előadás a béranyaság különböző aspektusait mutatja be.

Fotó: Vígszínház