A globális e-autó piac dinamikus második negyedéves bővülése a féléves növekedési adatokat is 27%-ra húzta fel

A növekedés nagy részét Kína hajtotta, amely a globális BEV-eladások közel kétharmadáért volt felelős. Ott az év első hat hónapjában majdnem a felével (47%) nőtt az eladott e-autók mennyisége 2024 azonos időszakához képest. Az öt legnagyobb európai piacon az első féléves eladások 25%-kal emelkedtek, piaci részesedésük pedig az eddigi legmagasabb, 15%-os szintet ért el.

Németország BEV-piaca, mely a támogatások megszűnése miatt tavaly átmenetileg visszaesett, különösen erőteljesen tért magához, több mint 35%-os növekedést mutatva 2025 első félévében, és a legmagasabb értékesítési darabszámot (közel negyedmillió autó) produkálva Európában. Ezzel a volumennel megelőzi a szintén 35%-os éves növekedést mutató Egyesült Királyság BEV-piacát. A franciaországi BEV-eladások viszont 6%-kal visszaestek, ami azonban még így is enyhébb az ország teljes autópiacának 8%-os csökkenésénél.

Egymillió darab alacsony kibocsátású jármű a top 5 európai piacon

Európában az év első hat hónapjában Spanyolország mutatta a legerősebb növekedést, 84%-os ugrást produkálva 2024 ugyanezen időszakához képest. Bár a növekedés viszonylag alacsony bázisról indult, az akkumulátoros elektromos járművek piaci részesedése itt már elérte a 8%-ot. Ez a szint jelentősen meghaladja az Olaszországban mért 5%-ot, pedig a két ország elektromosautó-piaca sokáig hasonló trendek mentén, fej-fej mellett haladt, de mára az olaszok vesztettek a lendületükből. Az év első felében az Egyesült Királyság rendelkezett a legmagasabb BEV-piaci részesedéssel az eladásokban a top 5 között, 22%-kal, míg Németország és Franciaország egyaránt 18%-on állnak.

A plug-in hibrid járművek (PHEV) növekedése szintén erős volt az 5 vezető piacon, az értékesített autók száma 2025 első felében 30%-kal nőtt 2024 azonos időszakához képest. A hibridautó-eladások ennél kisebb mértékben, 18%-kal emelkedtek. Az elektromos járművek (BEV, PHEV és hibrid együttesen) teljes piaci részesedése az európai újautó-értékesítéseken belül 61%-ot tett ki az év első 6 hónapjában.

„2025 első felében először adtak el több mint egymillió akkumulátoros elektromos autót az elemzett európai piacokon. Előrejelzéseink alapján 2030-ra az új eladások felét már a BEV szegmens fedheti le, elérve az évi 6 millió feletti darabszámot” – emelte ki Szoboszlai Beáta, a PwC Magyarország energiaipari és közműszolgáltatási tanácsadási területének igazgatója.

Kínában az alacsony kibocsátású járművek eladásai elérték az 50%-os piaci részt, de az USA-ban továbbra is a belsőégésű motoros járművek dominálnak

Kínában az elektromos járművek piaci részesedése először érte el az 50%-ot egy naptári év első felében, a korábbi évhez képest 53%-kal emelkedve az új eladásokban. Ráadásul az akkumulátoros elektromos járművek iránti fogyasztói érdeklődés dominálta az eladásokat a PHEV és a hibrid autókkal szemben.

Japánban az elektromos járművek piacát – Európához hasonlóan – továbbra is a hibridek értékesítése uralja, 63%-os piaci részesedéssel 2025 első felében.

Az Egyesült Államok BEV-piaca ugyanakkor 3%-kal csökkent 2025 második negyedévében az előző év azonos időszakához képest. Jelentős fellendülés várható viszont a harmadik negyedévben, mivel a fogyasztók igyekeznek kihasználni a jelenlegi 7 500 dolláros adókedvezményt annak szeptember végi megszűnése előtt. Az akkumulátoros elektromos autók piaci részesedése relatíve alacsony az új eladásokban a fejlett régiókkal összevetve, 2025 H1-ben csak 7%-ot tett ki.

Itthon állami támogatás és töltőinfrastruktúra-fejlesztés lendítheti a keresletet

Magyarországon januárban az elektromos autók eladásainak száma kiugró, 51%-os emelkedést jelzett a 2024-es év első hónapjához képest. Ez elsősorban az állami támogatások miatt előrehozott vásárlásoknak volt köszönhető, de a kereslet ilyen magas szintje tartósan nem tudott fennmaradni: a negyedéves alapon 30%-os növekedés félév alatt még alacsonyabbra süllyedt. Az iparági előrejelzések ugyanakkor az elektromosautó-piac (BEV, PHEV) gyarapodását valószínűsítik 2025 egészére. Az elektromos személygépkocsi-eladások aránya a teljes személygépkocsi-eladásokon belül idén várhatóan 13,7%-ra fog nőni, szemben a 2024-es 10,4%-kal, és ez a szám jelentősen emelkedhet a következő években. Bár a PHEV-ek eladási számai még megközelítik a tisztán elektromos modellekét, a jövőben további átstrukturálódásra, a BEV-piac markáns fellendülésére lehet számítani. Ebben kulcsfontosságú szerepet játszhat a kormányzati támogatások esetleges kiterjesztése a családokra, és a hazai töltőinfrastruktúra fejlődése.

Globális verseny a ritkaföldfémekért

A gyártóknak és a kormányoknak világszerte egyre nagyobb problémát okoz, hogy miként biztosítsák a ritkaföldfémek (rare earth elements, REE-k) fenntartható ellátását, amelyek szükségesek az elektromos járművek gyártásához, de ezeket használják az okostelefonokban és különféle hadipari technológiákban is.

A 17 REE közül a neodímium és a szamárium különösen fontos az elektromos járműgyártók számára, mivel lehetővé teszik lényegesen erősebb állandó mágnesek előállítását, melyek a nagy teljesítményű és hatékony elektromos motorokhoz szükségesek. Bár a REE-ket ritkának nevezik, valójában viszonylag gyakoriak – háromszor gyakoribbak a földkéregben, mint a réz, és 200-szor gyakoribbak, mint a platina vagy az arany. Ugyanakkor a ritkaföldfémek más fémekhez képest viszonylag alacsony koncentrációban találhatók meg, ami sokkal nehezebbé teszi a kitermelésüket és feldolgozásukat. Ezen tevékenységek során gyakran erős és többnyire jogos aggodalmak merülnek fel a környezeti károkkal és a fenntarthatósággal kapcsolatban.

Geopolitikai alkuk

Szintén nehézséget jelent, hogy a ritkaföldfémek gazdaságosan kitermelhető készletei néhány országra korlátozódnak, míg a termelés még inkább lokalizált. A világ ismert ritkaföldfém készleteinek majdnem fele (48%) Kínában található, jelen ismeretek szerint több mint kétszer annyi becsült mennyiséggel, mint a rangsorban második Brazíliában, ahol a készletek 23%-a van. Ráadásul Kína a globális REE-bányászat több mint kétharmadát (69%) adja. Az ennyire erőteljes dominancia befolyásgyakorlási eszközként szolgál a ritkaföldfémekben gazdag országok számára a kereskedelmi tárgyalások során. „A kereslet fellendülése egyértelműen rávilágít Európa importált nyersanyagoktól való függőségére, mivel az ide érkező ritkaföldfémek 98%-a jelenleg Kínából származik” – mutatott rá Szoboszlai Beáta.

„Számos további, a kitermelés lokációjával kapcsolatos kockázat is árnyalja a képet: természeti katasztrófák, háborúk, társadalmi feszültségek, zavargások, politikai vagy szabályozási változások, valamint a fejletlen infrastruktúra mind az ellátási lánc megszakadásához vezethetnek. Mivel a globális kereskedelmi feszültségek ismét fokozódnak, a ritkaföldfémek és más kritikus nyersanyagok hatékony eszközt jelentenek egyes államok érdekeinek érvényesítésében” – tette hozzá a szakember.

1. Akkumulátor mérete és hatótáv

Fontos tudni, hogy mekkora az akkumulátor kapacitása – ezt az értéket a gyártók kWh-ban adják meg – mivel ez határozza meg a jármű hatótávját. Ez 80 és akár 500 km között is mozoghat, függően az akkumulátor méretétől. Érdemes átgondolni, mekkora hatótávra van szükség a mindennapi használathoz és milyen gyakran utazol hosszabb távokra.

2. Teljesítmény és vezetési élmény

Az elektromos autók verhetetlenek a dinamikus vezetési élményben. A teljes nyomaték azonnal rendelkezésre áll, így sokszor már a közepes méretű családi szedánok is hozzák egy sportosabb benzines, vagy dízel autó gyorsulási élményét. Érdemes átgondolni, mekkora teljesítményre van szükséged a mindennapokban, hogy megtaláld azt, amelyik a legjobban megfelel a vezetési stílusodnak.

3. Alacsonyabb üzemeltetési költségek

Elektromos autók esetében nem csak az üzemanyagköltségek jelentősen alacsonyabbak, mint a benzines autóknál. Az elektromotorok kevesebb mozgó alkatrészt tartalmaznak, nincs benne váltó, nem kell olajszűrőt és fékeket cserélni, ami csökkenti a karbantartási költségeket. A legtöbb gyártó ma már több éves garanciát vállal az akkumulátorra, éppen ezért fontos, hogy olyan márkát válassz, amely rendelkezik megbízható szervizhálózattal a lakóhelyedhez közel.

4. Állami támogatások

Sok ország különböző módokon segíti az elektromos átállást és a járműpark zöldítését, fiatalítását. Magyarországon jelenleg is elérhető vállalatoknak állami támogatás elektromos autók vásárlásához, ami akkumulátormérettől függően akár több millió forint is lehet. Sok márka kínál egyedi kedvezményeket, akciókat magánszemélyeknek. Érdemes tájékozódni ezekről, mivel jelentős megtakarítást eredményezhetnek.

5. Töltés és töltőhálózat

Vásárlás előtt mindenképpen informálódj az autó töltési lehetőségeiről, beleértve a töltési sebességet és a kompatibilis töltőállomásokat. Fontos tudni, hogy otthon vagy munkahelyen rendelkezésre áll-e a kellő infrastruktúra, vagy szükséges-e további beruházás. Az elektromos autók töltése hosszabb időt vehet igénybe, mint a benzines autók tankolása és bár a gyorstöltők száma növekszik, a töltési infrastruktúra még mindig korlátozott lehet bizonyos területeken.

Szerencsére ma már a legtöbb parkolóházban és bevásárlóközpontban elérhetők kifejezetten az elektromos autóknak fenntartott parkolóhelyek, ahol munkaidőben, esetleg bevásárlás, szórakozás vagy ügyintézés alatt gyorstöltőkkel feltölthetjük az autót.

„Az áttörés akkor következik be, amikor az elektromos járművek aránya a teljes járműparkban eléri a 10 százalékot. Az adatok alapján határozottan arra számítunk, hogy Európában 2030-ra az EV eladások részesedése meghaladja az összes többi típusát. A hazai forgalmazóknak és kereskedőknek is érdemes mielőbb felkészülni a fogyasztói igények átalakulására, akár külső szakértő bevonásával is, hogy versenyelőnyre tegyenek szert a piacon” – mutat rá Rózsa Tamás, az EY-Parthenon autóipari szakértője.

A nehéz tehergépjárművek (HDV-k) területén is fellendülés tapasztalható. A kisteherautó-eladások több mint 7 százaléka már elektromos, míg az elektromos teherautók a piac 1,5 százalékát teszik ki, ami ugrásszerű növekedést jelent a 2022-es 0,4 százalékos értékhez képest. Az elektromos buszok értékesítése a piac 14 százalékát fedi le, jelentős bővülést eredményezve Franciaországban, Spanyolországban és Németországban.

A töltőhálózat is követi a trendeket

Az elektromos járművek térnyerésével párhuzamosan a nyilvános gyorstöltő-hálózat is bővül. Míg Európában 2022-ben mintegy 530 000 ilyen töltőpont volt, 2023-van már 744 000 állt az EV-felhasználók rendelkezésére. A gyors és ultragyors egyenáramú (DC) töltők kiépítése is élénkült 77 százalékkal, számuk több mint 100 000-re nőtt, a váltóáramú (AC) töltők telepítése pedig több mint harmadával (36%) ugrott meg. A gyorstöltők teljesítménye az akkumulátor-technológia fejlődésének köszönhetően ma már tízszer nagyobb, mint öt évvel ezelőtt. Ennek eredményeként jelentősen csökkent a töltési idő is, ami az ügyfelek egyik legnagyobb aggodalma a hatótávolsággal és a magas kezdeti költségekkel kapcsolatos fenntartások mellett.

Mindeközben az egész kontinensen jellemzőek a földrajzi eltérések a töltőállomások fejlesztése terén. 2023-ban az állomások több mint háromnegyede (78%) mindössze hét országban összpontosult: Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Svédországban és az Egyesült Királyságban.

Photo by Jenny Ueberberg on Unsplash

A legújabb Prius egy lépéssel tovább megy ezen az úton, hiszen lemezei alatt bemutatkozik az elektrifikációt még magasabb szintre emelő, modern plug-in hibrid elektromos (PHEV) technológia. Ez kiegészíti a Toyota multitechnológiás megközelítését a karbonsemlegesség felé vezető úton, amelynek részeként már több mint 23,5 millió elektrifikált autót értékesítettek világszerte, amiből csak a Prius öntöltő hibrid elektromos és plug-in hibrid elektromos verziói 5 milliót tesznek ki.

1997-es bemutatása óta a Prius a hatékonyságról, de nem annyira a teljesítményéről volt híres. A Toyota ötödik generációs hibrid technológiája azonban képes meglepetést okozni. A hibrid rendszer javítja a vezetési élményt, valamint nagyobb teljesítményt és fokozott hatékonyságot biztosít. A 2,0 literes TNGA motor 152 lóerős (112 kW) teljesítményt nyújt, és az új, 163 lóerős (120 kW) első transaxle egységgel párhuzamosan működve 223 lóerős (164 kW) rendszerteljesítményt biztosít. Az előző generáció 122 lóerős (90 kW) teljesítményéhez képest az új plug-in hibrid Prius jóval nagyobb erőt, valamint közvetlen gyorsulást biztosít.

A maximális hatékonyság elérése érdekében az opcionálisan tetőbe integrált napelemekkel naponta akár 8,7 kilométernyi elektromos hatótávolság is nyerhető (a japán Nagoyában a napfény éves átlagos mennyisége alapján számolva). Ez a megoldás immár közvetlenül tölti a plug-in hibrid akkumulátort, anélkül, hogy másik akkumulátorra lenne szükség, mint a korábbi modelleknél. A tető kisebb, mint korábban, de az új napelemeknek köszönhetően az általános hatásfok több mint 15 százalékkal javult.

A tágas utastér ötvözi a vezetési élményt a praktikummal, miközben letisztult kialakítást kapott. A vezető és az utasok számára egyaránt szellős az utastér, amely stílusos, minőségi anyagokból készült, míg a harmonikus részletmegoldások a dinamizmust és a céltudatosságot hangsúlyozzák – teszik hozzá.

A mintegy 69 kilométeres tisztán elektromos hatótávolság minden korábbinál hosszabb károsanyag-kibocsátás nélküli utazást kínál, a mindössze 19 g/kilométeres széndioxid-kibocsátásnak köszönhetően így különösen hatékony hibrid rendszerről beszélhetünk, amely kettős DNS-t kapott. Mindezeken felül a  T-Mate és a legújabb generációs Toyota Safety Sense rendszer biztosítja a nyugalmat a fejlettebb kockázatészlelésnek és az aktív biztonságnak köszönhetően.

Az ötödik generációs Toyota Prius megnyitja a mérnöki innováció és a dinamikus formatervezés történetének következő fejezetét

1997-es bemutatása óta a Prius maradandó hatást gyakorolt a Toyota márkára és a világra egyaránt, köszönhetően az elektrifikáció hangsúlyozásának és a jövőbeli trendek félelmek nélküli előrevetítésének – így vált igazán hiteles ikonná az autózás világában. Az új generáció, amely Európában kizárólag plug-in hibridként lesz elérhető, megteszi a következő lépést ezen az úton.

A Toyota elkötelezett a karbonsemlegesség mellett, és az eredetileg a Prius képében kifejlesztett hibrid technológia továbbra is jelentősen hozzájárul a zéró károsanyag-kibocsátás felé vezető átálláshoz. Az új plug-in Prius megerősíti a Toyota többtechnológiás termékkínálatát, amely magában foglalja az akkumulátoros elektromos (BEV) és az üzemanyagcellás elektromos (FCEV) megoldásokat is, növelve a hatékonyságot és a maximálisan elérhető széndioxid-kibocsátás csökkentést.

Az új technológiák útkeresőjeként a Prius mindig is inspirálta más modellek jövőjét, és a legújabb generáció folytatja ezt az úttörő szellemet. Bemutatja a Toyota új generációs plug-in hibrid rendszerét, amely teljes körű fejlesztésen ment keresztül, így megnövelt teljesítményt, nagy kapacitású akkumulátort és kivételesen alacsony kombinált WLTP széndioxid-kibocsátást tud felmutatni – ez utóbbi 19 g/kilométert jelent, ami a legalacsonyabb érték a Prius történetében. Valójában ez teszi a Priust egy kettős DNS-sel rendelkező autóvá: az elektromos hatótávolság kellően nagy ahhoz, hogy a legtöbb úton teljesen tiszta napi ingázást tegyen lehetővé, míg a hatékony hibrid rendszer rugalmasságot és a kényelmet biztosít a hosszabb távokra.

Bármilyen utazásról beszélünk, legyen az egy rövid városi szakasz vagy egy hosszabb országúti kaland, az erősebb elektromotornak és a kétliteres erőforrásnak köszönhetően a 223 lóerős (164 kW) összteljesítmény erőteljes gyorsulást és kiváló reakciókat biztosít. A Prius híresen jellegzetes stílusát egy kupészerű sziluett emeli új, dinamikusabb szintre. Az autó azonnal vonzza a tekinteteket és erős érzelmi reakciókat vált ki. A Toyota New Global Architecture (TNGA) második generációs GA-C platformjára épül, amely csökkenti a súlyt és növeli a merevséget a magával ragadó vezetési élmény és a nyugodt utazás érdekében – írják.

A jelenlegi uniós szabályokkal nem lehet elérni azt a kitűzött célt, hogy a 2030-as évek első felében megszűnjön a benzines és dízeles autók értékesítése az Európai Unióban. Erre a következtetésre jutott az a tanulmány, amelyet most hozott nyilvánosságra az az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E).

Évente közel 16 millió új személygépkocsit vettek az uniós polgárok az utóbbi években. Idén ez kevesebb lesz a járvány miatt, és változik az egyes hajtások aránya is az eladott autók között. A T&E új tanulmánya szerint várható, hogy a szigorodó uniós előírásoknak köszönhetően idén és jövőre megugrik a tölthető villanyhajtású gépkocsik piaci részesedése. 2022-től azonban már leállhat ez a növekedés, ha nem hoznak még szigorúbb előírásokat.

A vonatkozó uniós szabályozás célja, hogy az EU-ban eladott új gépkocsik átlagfogyasztása minél kisebb legyen. Ezért azt írja elő a rendelet, hogy ha egy autógyár által eladott autók átlagos széndioxid-kibocsátása nagyobb 95 gramm/kilométernél (ami mintegy 4 liter benzinnek vagy gázolajnak felel meg 100 kilométeren), akkor büntetést kell fizetnie. A típusengedélyt kapott, forgalomba hozható robbanómotoros gyártmányok átlagos széndioxid-kibocsátása ennél nagyobb, ezért az autógyárak rá vannak szorítva villanyhajtású modellek beillesztésére a kínálatba. Nemcsak akkumulátorosok (BEV) jöhetnek szóba, hanem tölthető hibridek (PHEV) is, melyek túlnyomó részének a kibocsátása 50 gramm körül van.

2020 első félévében már érezhető volt a piacon az eltolódás. Az BEV és a PHEV modellek piaci részesedése a Volvónál elérte a 23, a BMW-nél a 13, a Hyundai-Kiánál a 11, összességében pedig a nyolc százalékot. A nyáron bejelentett állami támogatások csak megerősítették a villanyhajtás részesedését. (Magyarországon is rövid idő alatt kimerült az a keret, amit a villanyautók támogatására szánt a kormány.)

A T&E kutatói szerint a szabályozásba beépített rugalmasság eredményeképpen éves szinten ledolgozhatónak látják a kibocsátás jó részét és csak a többi eltérést kell a BEV-k és PHEV-ek eladásának növelésével ellensúlyozni. De ehhez is el kell érni a tölthető villanyhajtású modellek 9 százalékos részesedését a 27 tagállamban. A tendencia a kutatók szerint 2021-ben is folytatódik, az éves piaci részesedés elérheti a 15 százalékot. Az EV és a PHEV modellek piaci részesedése azonban a 2021 utáni években már nem kell, hogy tovább növekedjen a kibocsátási korlát teljesítéséhez. Árnyalja a képet – növeli a valós kibocsátást –, hogy a mindennapos használatban a PHEV modellek közül sokat alig töltenek, inkább csak benzinnel vagy gázolajjal hajtják őket.

Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse megállapította: „Mindebből az következik, hogy a 95 grammos határt fölül kell vizsgálni, és minél előbb tovább kell csökkenteni annak érdekében, hogy a gyártási kapacitás a harmincas évek első felében lehetővé tegye a robbanómotoros gépkocsik forgalomba hozásának betiltását az Unióban. A tiltás nélkül ugyanis nem lehet nettó nulla kibocsátásúvá tenni az Európai Unióban a közlekedést 2050-re, anélkül pedig az átlaghőmérséklet emelkedését se lehet másfél fok Celsius alatt tartani.”

A brüsszeli székhelyű T&E egy független civil szövetség, amelynek célja egy környezetbarát közlekedési rendszer kialakítása. Hatvannégy tagszervezete van Európa 24 országából, összesen 3,5 millió taggal. Magyarországi tagszervezete a Levegő Munkacsoport.

A Tokiói Egyetem (UTokyo), a Toyota és a TRENDE egymással együttműködve június 17-től a Toyota Higashi-Fuji Műszaki Központban és annak környékén olyan új generációs villamosenergia-rendszer (P2P villamosenergia-tranzakciók) tesztelésébe kezd, amely a blokklánc-technológia révén lehetővé teszi az áramhálózathoz csatlakozó otthonok, vállalatok és az elektromos autók tulajdonosai számára, hogy részt vegyenek a villamosenergia-kereskedelemben. Tekintve, hogy az elosztott áramtermelők – azaz a napelemek, a másodlagos akkumulátorok és az elektromos járművek – meglehetősen széles körben elterjedtek, Japán villamosenergia-ellátó rendszere jelenleg átmeneti állapotban van.

Az országra jellemző hagyományos, nagyszabású, egységes rendszer felől az elosztott rendszer felé mozdulnak el, melyben a magánszemélyek és a vállalatok saját áramellátással rendelkeznek. A teszt célja a gazdasági előny igazolása, amely a prosumerek (vagyis az olyan termelő-fogyasztók, akik saját elosztott áramtermelő berendezésükkel villamos energiát termelnek, amit aztán az áramtőzsdén keresztül adnak el az áramfogyasztóknak, a kereslet és kínálat viszonyaihoz igazodó áron) révén keletkezik, valamint egy olyan kétirányú, önálló villamosenergia-rendszer megvalósíthatóságának felmérése, amely lehetővé teszi a direkt kereskedelmet más prosumerekkel.

A teszt főbb lépései közé tartozik egy olyan áramtőzsde létesítése, amely elérhető a tesztben szereplő összes háztartás és vállalkozás számára, valamint egy mesterséges intelligenciával működő villamosenergia-gazdálkodási rendszer (azaz egy kereskedő robot, angolul trading agent) telepítése, ami szintén minden háztartásban és vállalkozásnál megtalálható. A kereskedő robot az áramtőzsdén keresztül megbízásokat ad villamos energia vásárlására és eladására. Az árak mindig az áramfogyasztáson és azon az előrejelzésén alapulnak, hogy mennyi villamos energiát termelnek a háztartások és a vállalkozások napelemei. Az egyének közötti villamosenergia-tranzakciók meghatározott algoritmus szerint történnek, ami egyezteti az összes háztartásból és vállalkozásból az áramtőzsdére beérkező vételi és eladási megbízásokat.

Ez az első, magánszemélyek között folyó villamosenergia-kereskedelemmel kapcsolatos teszt, amely a plug-in hibrid autókat (PHEV) mint elosztott energiatermelőket is magában foglalja a napelemek és a másodlagos akkumulátorok mellett. A cél annak a gazdasági előnynek a megerősítése, amely abból származik, hogy a fogyasztók és a prosumerek piaci tranzakciók révén folytatnak villamosenergia-kereskedelmet egymással. A teszt emellett megtett távolságon alapuló áramszállítási díjakat is szimulál majd, valamint hitelesít egy algoritmust az elektromos autók villamosenergia-igényének előrejelzésére. Ezek egymástól eltérő áramfelhasználási szintje a hatótávolságuktól függ.

A teszt áttekintése

A Toyota Higashi-Fuji Műszaki Központjában és környékén 2019. június 17-től 2020 májusáig tartó tesztidőszak célja a villamosenergia-számlák P2P villamosenergia-tranzakciók révén történő minimalizálása és az áramszolgáltató rendszerként történő megvalósíthatóság igazolása. A tesztidőszakban a keletkező villamos energia ára a kereslet és kínálat mennyisége szerint alakul. A Tokiói Egyetem feladata lesz az ennek lekövetését lehetővé tévő villamosenergia-tőzsde alapítása, valamint az áramtőzsdei kereskedő robot elindítása az üzleti használatra.

A Toyota felel az áramtőzsdei kereskedő robot járművön belüli, míg a TRENDE annak háztartási használatra történő elindításáért. A tesztben részt vevők köre kiterjed a vállalkozásokra (napelemek és PHEV-töltők) és az általános háztartásokra. Utóbbiak két csoportra oszthatóak:

Villamosenergia-fogyasztók (két típus: PHEV-tulajdonosok és nem PHEV-tulajdonosok)

Prosumerek (négy típus: csak napelemek tulajdonosai; napelemek és másodlagos akkumulátorok tulajdonosai; napelemek és PHEV tulajdonosai; napelemek, másodlagos akkumulátorok és PHEV tulajdonosai.

A rendszer működésének folyamata a következő:

1. Az ajánlati információk minden háztartásból, vállalkozástól az áramtőzsdére érkeznek be, ahol egyeztetik azokat.

2. Az áramtőzsde teljesíti az ügyleteket az értékesítési és vásárlási feltételek egyeztetésével.

3. Az értékesített áram az áramelosztó- és átviteli hálózaton keresztül a létrejött ügyletnek megfelelő helyre jut el.

A Toyota és prémium márkája, a Lexus neve egyet jelent a környezetbarát autózással: a japán autógyártó tavaly közel 1,7 millió hibrid elektromos autót értékesített világszerte (ebből 480 ezer Európában talált gazdára), összesen pedig több mint 13 milliónál tart, ami többszöröse az összes többi autógyártó által eladott részben vagy teljesen elektromos autók számának. Az öntöltő hibrid elektromos hajtás mellett a Toyota jegyzi az egy hálózatról is tölthető addicionális akkumulátor révén további tisztán elektromos kilométerek megtételére képes plug-in hibrid elektromos hajtást is. A világ leghatékonyabb és legnagyobb tisztán elektromos hatótávját kínáló plug-in hibrid elektromos hajtását a Toyota Prius Plug-in Hybrid kínálja. Jóllehet a Toyota a felhasználói tapasztalatok miatt (miszerint a plug-in hibrid autók vásárlóinak jó része nem tölti az autóját és full hibridként használja) a plug-in hibrid kínálatának növelését nem tekintette priortásnak, a piaci igényekre reagálva a vállalat az idei Genfi Autószalonon bejelentette, hogy 2020-tól évente minimum egy plug-in hibrid modellel bővíti majd európai kínálatát. Kínában egyébiránt a tervek szerint még idén megkezdődik a Toyota Corolla és a Toyota Levin plug-in hibrid elektromos változatának forgalmazása.

Az akkumulátoros elektromos hajtást néhány éven belül forradalmasító szilárdtest-akkumulátorok vezető fejlesztőjeként a Toyota ugyan nem tekintette prioritásnak az elektromos meghajtás jelenlegi generációjával működő autók bemutatását, a vállalat azonban e tekintetben is reagált a piaci igényekre. A vállalat szintén még Genfben bejelentette, hogy 2020-tól kezdődően rövid idő alatt 10 akkumulátoros elektromos modellt mutat be világszerte, amelyek közül 3 legkésőbb 2021-ig Európában is kapható lesz. Az első akkumulátoros elektromos Toyotát Kínában forgalmazzák: 2020-tól itt kezdi majd meg a vállalat a C-HR / IZOA elektromos változatának értékesítését.

Shanghajban debütáltak az elektromos Toyoták

A Toyota a Sanghaji Autókiállítás első napján bejelentette, hogy az ott bemutatott C–HR és IZOA tisztán elektromos hajtású (BEV) modellek lesznek az elsők a kínai piacon, amelyeket a Toyota saját márkaneve alatt forgalmaz. Az új modellek 2020-tól kezdve jelennek meg a kínai márkakereskedésekben. Emellett a Toyota számos más elektromos hajtású járművet is bemutatott Sanghajban: a kínai nagyközönség itt láthatta először a RAV4 és az Alphard/Vellfire modellek hibrid (HEV) változatát, akárcsak a Corolla és a Levin plug-in hibrid (PHEV) kivitelét is. A vállalat leleplezte a Rhombus elektromos tanulmányautót is, amit a Toyota kínai kutatás-fejlesztési bázisa, a TMEC munkatársai terveztek. A Rhombus kifejezetten arra készült, hogy tökéletesen illeszkedjen az 1990 után született autósok értékrendjéhez és életstílusához.

Az üzemanyagcellás (FCEV) járművekkel kapcsolatban így nyilatkozott Moritaka Yoshida, a Toyota ügyvezető alelnöke: „A Toyota 2017 óta folytat közúti, népszerűsítő teszteket Kínában a Mirai modellel. Jelenleg további üzemanyagcellás modellek – például az FC Coaster – bevezetését fontolgatjuk a helyi piacon.”

Az elektromos hajtású C–HR és IZOA modellek kínai bemutatása jelenti a kezdő lépést a Toyota nagy ívű tervében, aminek értelmében a vállalat tíznél is több BEV-vel jelenik meg a világpiacon a 2020-as évek első felében, és az ilyen autók kitartó népszerűsítésével 2030-ig több mint 5,5 millió elektromos hajtású autót értékesít világszerte. 2019. február végéig – a legelső Prius 1997-es bemutatása óta – a Toyota közel 13 millió villamosított járművet adott el. Ez az autómennyiség több mint 103 millió tonnával mérsékelte a globális szén-dioxid-kibocsátást. 2018 novemberében a Kínai Nemzetközi Import Kiállításon mutatta be a Toyota a vállalat új mobilitási koncepcióját, amelynek célja, hogy segítsen nagyobb léptékben elérhetővé tenni az emberek életében az elektromos áram, a mesterséges intelligencia és az informatikai megoldások használatát. A Toyota tervei közt szerepel az új mobilitási koncepció alkalmazása a 2020-as Tokiói Olimpiai és Paralimpiai Játékokon. A vállalat az itt szerzett tapasztalatok révén szeretne hozzájárulni a 2022-es Pekingi Téli Olimpia és Paralimpia sikeréhez is, együttműködve a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal és a Pekingi Téli Olimpia és Paralimpia szervezőbizottságával.

A Toyota két, globális klímacélok teljesítése tekintetében túlzás nélkül történelminek tekinthető intézkedést jelentett be, amelyek a vállalat szabadalmainak és műszaki ismereteinek felhasználásával támogatják az elektromos járművek elterjedését. Az intézkedések célja, hogy a globálisan már most közel 20%-ban, Európában pedig közel 50%-ban környezetbarát hibrid elektromos autókat értékesítő és a világ legszélesebb, valamennyi személyautó-szegmensre kiterjedő hibrid portfóliójának köszönhetően az elmúlt években látványos értékesítési sikereket elkönyvelő vállalat a növekvő károsanyag-kibocsátás elleni harcban támogassa a fenntartható mobilitást és elérhetővé tegye a jelenleg már rendelkezésre álló technológiák használatát, hiszen e cél eléréséhez rendkívül sok idő, pénz és forrás szükséges.

A Toyota elsőként azt jelentette be, hogy közel 24 ezer, elektromos járművekkel kapcsolatos szabadalmára (beleértve néhány függőben lévőt is) jogdíjmentes használatot engedélyez. Emellett a Toyota díjazás ellenében támogatást nyújt olyan más, elektromos járműveket fejlesztő és forgalmazó járműgyártóknak, amelyek Toyota gyártmányú motorokat, akkumulátorokat, PCU-kat, motorvezérléseket és más elektromos járműtechnológiákat használnak hajtásláncuk részeként. A vállalat célja, hogy az elektromos járművekkel kapcsolatos jogdíjmentes szabadalmak és a műszaki támogatás révén gyorsítsa az elektromos járművek elterjedését, és ezáltal segítse a kormányokat, az autógyártókat és az országokat klímaváltozással kapcsolatos céljaik elérésében.

A Toyota egyébiránt önmaga számára is meglehetősen szigorú és ambiciózus környezetvédelmi célokat fogalmazott meg: 2025-re a vállalat egyetlen olyan autót sem kínál majd, amely ne lenne elérhető valamilyen részben vagy teljesen elektromos hajtással (hibrid elektromos, plug-in hibrid elektromos, akkumulátoros elektromos vagy hidrogén üzemanyagcellás elektromos), 2030-ra már minimum évi 1 millió zéró károsanyag-kibocsátású (akkumulátoros elektromos és hidrogénüzemanyag-cellás elektromos) autó értékesítését tervezi, 2050-re pedig globális eladásainak 100%-át teszi ki majd a zéró emissziójú járművek.

„Rendkívül sokan keresnek meg minket elektromos járműfejlesztéssel kapcsolatban. Olyan cégekről van szó, amelyek felismerték a hibrid és elektromos technológia népszerűsítésének szükségességét. Ezért úgy gondoljuk, eljött az együttműködés ideje” – avat be a történelmi bejelentés kapcsán Shigeki Terashi, a Toyota igazgatótanácsának tagja, és a vállalat alelnöke. „Ha az elkövetkező tíz évben jelentős mértékben növekszik az elektromos járművek száma, akkor ezek a járművek válnak általánossá, és reményeink szerint fontos szerepet játszhatnak ebben a folyamatban.”

A jogdíjmentes szabadalmak olyan fejlett technológiákra vonatkoznak, amelyek elektromos, leginkább hibrid (HEV) járművekben találhatók. Olyan megoldásokra, amelyek egyrészt segítettek a Toyotának növelni az autók teljesítményét, másrészt csökkenteni a hajtásláncok méretét és költségét. Részletesebben olyan szabadalmakról van szó, amelyek részegységekről és rendszerekről szólnak, mint például villanymotorok, teljesítményvezérlő egységek (PCU-k), és rendszervezérlők. Ezek olyan alapvető műszaki megoldások, amelyek számos elektromos jármű – hibrid (HEV), plug-in hibrid (PHEV), üzemanyagcellás autó (FCEV) – fejlesztésénél felhasználhatók. Mindent összevetve a Toyota körülbelül 23 740 szabadalmat kínál fel, vagyis 20 év hibrid elektromos járműtechnológiájának díjnyertes találmányait. Az engedélyezés azonnali hatállyal érvénybe lép, és 2030 végéig tart. Az ezzel kapcsolatos szerződések kiállításához a Toyotával kell felvenni a kapcsolatot, hogy részleteiben is kidolgozhassák a licencek általános szerződési feltételeit.

A Toyota 2015 januárja óta kínálja fel üzemanyagcellás (FCEV) járműveivel kapcsolatos szabadalmait, szám szerint 5680-at. Ehhez most hozzájön körülbelül 2590 villanymotorokkal kapcsolatos szabadalom, valamint 2020 PCU-val, 7550 rendszervezérléssel, 1320 váltóművel, 2200 töltőkkel és 2380 üzemanyagcellával kapcsolatos szabadalom (ez az üzemanyagcellával kapcsolatos szabadalmak számát 8060-ra növeli). A Toyota által kínált költségtérítéses műszaki támogatás az elektromos járműrendszerek áttekintését, vezérlési útmutatókat és részletes beállítási magyarázatok tartalmaz a rendszereket alkalmazó járművekkel kapcsolatban. A Toyota által felkínált útmutatás segít jó eredményeket elérni más autógyárak számára az általuk fejlesztett járművek üzemanyag-takarékossága, teljesítménye és zajszintje szempontjából. Ez a szolgáltatás szerződéses alapon fog működni, az érdeklődők számára természetesen további részletek is rendelkezésre állnak.

A jogdíjmentes szabadalmak és a műszaki támogatás által a Toyota lehetőséget lát arra, hogy világszinten ösztönözze az elektromos járművek fejlesztését és piaci bevezetését. Ez a vállalat vezetésének régóta fontos célkitűzése, ami azon a meggyőződésen alapul, hogy a környezettudatos járművek hozzájárulnak a klímaváltozás elleni harchoz, és csak ezeknek a járműveknek az elterjedése csökkentheti a szén-dioxid-kibocsátást. A Toyota 2015-ben saját célokat határozott meg járművei károsanyag-kibocsátásának csökkentésére. A vállalat életre hívta a Toyota Environmental Challenge 2050-et (Toyota környezetvédelmi kihívás 2050), ami egy sor hosszú távú célkitűzést tartalmaz a fenntarthatóságra, valamint a járművek és üzemek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére. 2017-ben pedig olyan kereskedelmi terv készült, amely 2030-ig az elektromos járművek széles körű elterjedését tűzi ki célul.