• Az elemzés szerint alapvető fontosságú, hogy a világon széles körben elérhető legyen egy alacsony költségű, könnyen tárolható és kezelhető, széles körben elérhető, hatékony és biztonságos oltóanyag, ha úgy tetszik a globális oltási program igáslova. Ennek minden tekintetben megfelel az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca által kifejlesztett vakcina, melynek használata a felmerült hírek miatt veszélyben van.
• A kockázatokkal kapcsolatos félelmek eltúlzása az összes vektorvakcina megítélését rontja, márpedig ezek az oltóanyagok adják a COVAX program (az alacsony/közepes jövedelmű országok számára biztosított COVID-19 oltás) 90%-át. Globális oltási siker nélkül viszont folyamatosan újabb és újabb mutációk és variánsok felbukkanása várható, mely meghosszabbítja vagy egyenesen lehetetlenné teszi a világjárvány leküzdését.
• A kockázatok egyoldalú felülértékelése miatt hozott korlátozó intézkedések aláássák a bizalmat az oltóanyagokkal (kiemelten az AstraZeneca vakcinával) szemben – nemcsak az adott korlátozásokat bevezető országban, hanem világszerte is. Miközben egy igen ritka (250.000 oltásonként egy eset) feltételezhető mellékhatás miatt oltási programokat állítanak le, addig más széles körben alkalmazott terápiák (pl. az orális fogamzásgátlók) esetén, ahol a kockázat ennek többszöröse (1000-2000 felhasználónál 1 eset), erről szó sincs.
• A rendelkezésre álló adatokat rendszeresen nyilvánosságra kell hozni, hogy a bizalom helyreállhasson és a vakcinák való életben mutatott hatékonysága és biztonságossága mindenki számára egyértelmű legyen. Erre kiemelkedően jó lehetőség nyílik az Egyesült Királyságban, ahol nagy mennyiségben és jól dokumentáltan használják az oltásokat, köztük a Pfizer és az AstraZeneca oltóanyagát.
• Az elemzés időpontjáig 20,6 millió ember kapott Astra és 11 millió Pfizer oltást az Egyesült Királyságban. Az összegzett mellékhatás-bejelentések szerint mind a Pfizer, mind az AstraZeneca vakcina alkalmazása mellett kevés mellékhatást és halálos esetet jelentettek (100.000 beoltottra 4,07 Pfizer és 1,49 Astra mellékhatás-jelentés).
• Ugyanakkor nincs kellőképpen hangsúlyozva, hogy az oltásoknak köszönhetően hány emberéletet sikerült megmenteni,  hány kórházi kezelés sikerült elkerülni.

• A Tony Blair Intézet az elemzés alapján az alábbi javaslatokat teszi minden ország számára:
  • Naponta publikálják a COVID betegséggel kapcsolatos és az oltások alkalmazásával összefüggő számokat (esetek, kórházi ápolás és halálozás) nem és életkori bontásban, vakcinatípusok szerint.
  • Közöljék az észlelt mellékhatások számát és a pozitív tapasztalatokat is – ezzel bemutatva azt, hogy a súlyos mellékhatások milyen ritkák.
  • Nemzetközi szakértő testület felállításával biztosítsák, hogy az adatokat megfelelően és folyamatosan értékelik és kommunikálják, elkerülendő, hogy az egyes nemzeti testületek más-más következtetésre jussanak ugyanazon adatokból.
  • Ne függesszék fel a vakcinák alkalmazását feltételezett mellékhatások miatt, hanem törekedjenek az észlelt esetek gyors kivizsgálására. Normál esetben a leállítás és a hosszas vizsgálat indokolt – de most nem normális időket élünk. A vakcináció leállítása és korlátozása olyan bizalmi válságot okozhat, ami az oltási program kudarcához vezethet, ezért csak végső esetben jön szóba.
  • Állítsanak fel megfelelő infrastruktúrát, mely magába foglalja a tesztelést, tüneti kezelést és az antivirális terápiát – mindezek a vakcinákkal kombinálva a COVID-19 világjárványt egy influenzához hasonló járvánnyá szelidíthetik.

Néhány nemzetközi megjelenés a témában:

https://news.sky.com/story/covid-19-tony-blair-says-vaccine-hesitancy-is-completely-wrong-and-unjustified-12282181

https://www.telegraph.co.uk/global-health/science-and-disease/tony-blair-urges-release-full-vaccination-data-combat-fear-astrazeneca/

Egy évvel az első regisztrált eset után, túl a 3 millió beoltotton megállapítható, hogy egyre tudatosabban használják a magyarok a közkedvelt keresőmotort. Ez abból is látszik, hogy már nem az általános „covid” vagy „vakcina” szavakra keresnek rá, hanem a konkrét vakcinamárkák után kutakodnak. A keresési szempontból legnépszerűbb Pfizerre és azt tartalmazó szókapcsolatokra a vizsgált február 25. és április 9-e közötti időszakban átlagosan napi 100 keresést indítottak. Bár a lezárásokról szóló kormánybejelentés előtt még fej-fej mellett álltak a Sinopharm vakcinával, utóbbira március közepe után már 59%-kal kevesebben voltak kíváncsiak. A dobogó harmadik helyére tört a Szputnyik V 133%-os keresésszám-növekedéssel, ezt követi a Moderna, ennek indexe folyamatosan csökkent. Az AstraZeneca vakcinát egyre többször írják be a keresőbe, érthető módon a mellékhatásokkal kapcsolatos hírek itt is megnövelték az érdeklődést. A Johnson & Johnson cég terméke viszont egyelőre bőven alul marad a többivel szemben a keresések tekintetében.

Óriási, 4100%-os szökést mutat a „koronavírus friss” téma iránti érdeklődés, azon belül is elsősorban a mellékhatásokra kíváncsiak a felhasználók: itt a listát az AstraZeneca vezeti, de 600%-kal nőtt az orosz, és 50%-kal a Moderna oltás esetleges következményei után kutatók száma. Az adatok alapján, ha mellékhatásokról van szó, a Pfizer és a kínai vakcinák nem kívánt hatásaira keresnek rá mostanság a legkevesebben az interneten.

Az eredmények hamar és nagymértékben változnak, az elemző Avantgarde Digital is többször frissítette az adatokat, és várhatóan a Johnson & Johnson vakcina érkezésével ismét felbolydulnak a számok. Érdekesség, hogy bár az Európai Gyógyszerügynökség ezt a terméket is vizsgálja, idehaza ez a hír nem mozgatta meg a lakosság internetes kereséseit. A trendek szerint ez meg fog változni, ha már azzal is megkezdik az oltásokat Magyarországon.