Alan Ayckbourn hatalmas életművel rendelkező, rendkívül sokoldalú szerző, akit mindig is vonzott a sci-fi és a fantasy világa. Magyarországon először Keresztül-kasul című bohózatát mutatták be Kern András rendezésében 1972. december 29-én a Vígszínházban. Hírnevét vígjátékaival alapozta meg, melyek szinte kivétel nélkül komoly kérdéseket is felvetnek. Szerinte ugyanis a komédia és a tragédia közelebb áll egymáshoz, mint gondolnánk. Az Igazából komédia is egyszerre tragédia és komédia, mely arra a kérdésre keresi a választ, mi különbözteti meg az embert a robotoktól, és mi az, ami a miénk marad a technológia rohamos térnyerése után is.

„Ez egy nagyon emberi színdarab, miközben a színpadon egy kevésbé emberséges jövőt kell ábrázolnunk, ami nagyon izgalmas feladat. Egyszerre kell megteremtenünk a disztópikus közeg feltételezhető ridegségét – aminek olyan referenciái vannak, mint például a Szárnyas fejvadász – és egy vígjátéki előadás szellemes helyzeteit. Számomra a legnagyobb kihívás, miként lehet a színészeket instruálni arra, hogy aktoidokat játszanak, akik éppen embereket játszanak. És melyek a robotok olyan, emberileg nem megmagyarázható megnyilvánulásai, amelyek meglepőek vagy humorosak, és ezzel jót tesznek a darabnak. És ott van Jacie, az aktoidlány, aki egy hiba folytán mintha rálátna arra, ami megkülönbözteti az embert a robotoktól. Adammel való találkozása pedig egy olyan szerelmi ábrázolást tesz lehetővé, mely pont az emberi létből adódó távlatok hiánya miatt lesz esszenciális és idealista” – meséli a rendező, Szabó Máté.

Az előadás díszlettervezője Pater Sparrow, jelmeztervezője Tihanyi Ildi, zeneszerzője pedig Cser Ádám. Az ő közös munkájuk nem csupán a színpadon látható világot teremti meg, hanem az azt körülvevő közeget is érzékelteti, amely a történetben konkrétan nem jelenik meg, de folyamatosan hatással van rá.

A történet szerint a szappanoperát játszó aktoidok közül az egyik, talán egy rendszerhiba folytán, nevetéssel reagál a humoros helyzetekre. A tévéstúdióba látogató fiatal író, Adam, pedig meglátja benne a vígjátéki potenciált. „A legizgalmasabb ebben a karakterben a robot és az emberi közötti arány megtalálása. Nem jó, ha tisztán robotot játszol, és nem lehet teljesen emberi sem. Ez az aktoid olyan, mint egy felnőtt testbe szorult gyerek, aki szabadságára ébred, elkezd önálló tudattal rendelkezni, és ezt rettentően élvezi. És bár verbálisan egyáltalán nem robotszerű, a fizikumába, a mozgásába bele kell rakni valami furcsaságot. Másként viseli a testét, mint egy normális ember, de mégsem olyan, mint egy 1.0-ás robot. S ennek a frissen tudatára ébredt lénynek van egyfajta tisztásaga, ami az emberekből már hiányzik. A végén még a szöveg is kimondja, hogy ebben az embertelen világban igazából ez a robot a legemberibb a naivitásával, a gyermeki gondolataival és érzéseivel, ami azért egy nagyon fontos üzenet.” -meséli a Jacie-t alakító Varga-Járó Sára.

„A mesterséges intelligencia a mindennapjaink természetes részévé kezd válni, ezért is aktuális ez a darab, miközben igazán fontos kérdéseket feszeget. Mitől lesz az ember ember, és honnan válik a gép géppé. Ha van egy robot, amely spontán humort mutat, érez és gondolkodik, nevezhetjük-e még robotnak, és ha nem, akkor micsoda valójában? Abban bízom, hogy ez az előadás a közönségnek egyszerre lesz vicces, gyomorszorító és szívet melengető. S talán magukban is felteszünk olyan kérdéseket, hogy mennyire fontos nekünk az emberi kapcsolatok minősége, és hogyan vagyunk jelen ebben a világban.” – teszi hozzá az Adamet alakító Kovács Tamás.

Az Igazából komédia – robotika december 6-tól látható a Pesti Színházban.

Alan Ayckbourn: Igazából komédia

robotika

Zöldi Gergely fordítása alapján a pesti színházi változatot készítette:

Hársing Hilda, Szabó Máté

Jacie Triplethree: Varga-Járó Sára

Adam Trainsmith: Kovács Tamás

Chandler Tate: Méhes László

Carla Pepperbloom: Petrik Andrea

Lester Trainsmith: Lukács Sándor

Prim Spring: Waskovics Andrea

Trudi Floote | Lány a ruhaboltban | Prostituált a szállodában: Radnay Csilla

Doktor | Farmer | Férfi a ruhaboltban | Török: Telekes Péter

Anya | Farmer felesége| Ruhabolti asszisztens | Szállodai picér: Majsai-Nyilas Tünde

Fiú | Marmion | Recepciós | Szállodai pincér | Technikus: Szántó Balázs

További szereplők: Mezei Ábel, Guido Di Vona, Nádas Zalán, Jónás Roland

Külön köszönjük Balázsovits Edit, Hegyi Barbara, Kovács Patrícia, Szilágyi Csenge, Gyöngyösi Zoltán, Kern András, Rudolf Péter, ifj. Vidnyánszky Attila és Wunderlich József közreműködését.

Díszlettervező: Pater Sparrow

Jelmeztervező: Tihanyi Ildi

Dramaturg: Hársing Hilda

Zeneszerző: Cser Ádám

Mozgás: Kováts Gergely Csanád

Világítástervező: Ágoston András

Díszlettervező asszisztens: Huszár Musu

Jelmeztervező asszisztens: Darvay Botond

Animációtervező: Czeglédi Zsombor, Tóth Norbert

Ügyelő: Báhner Péter

Súgó: Vajdai Veronika

Rendezőasszisztens: Szládek Kata

Rendező: Szabó Máté

A színdarab a Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség közvetítésével kerül színre. www.theatrum-mundi.hu

Fotók: Réti Dóra, Márkamonitor

Valamikor, a nem túl távoli jövőben – amikor minden megváltozik, kivéve az emberi természetet – a televíziós szappanoperákat már nem emberek, hanem a mesterséges intelligencia írja, a szerepeket pedig erre a célra kifejlesztett androidok, úgy nevezett „aktoidok” játsszák. Komédiák már nem készülnek, mivel ezek a robotok bármily illúziókeltően is utánozzák az emberi viselkedést, humorérzékkel egyáltalán nem rendelkeznek. Ám egy napon a tévéstúdióba ellátogató ifjú író az egyik meghibásodott robotlányban meglátja a vígjátéki potenciált…

Az előadás szereplői: Varga-Járó Sára, Kovács Tamás, Méhes László, Petrik Andrea, Lukács Sándor, Waskovics Andrea, Radnay Csilla, Telekes Péter, Majsai-Nyilas Tünde, Szántó Balázs.

]]> https://markamonitor.hu/madame-tartuffe-tragikomedia-a-pesti-szinhazban-udvaros-dorottyaval-a-foszerepben/ Sun, 28 Sep 2025 10:04:59 +0000 https://markamonitor.hu/?p=71541 Kincses Réka rendező és a szereplők improvizációi nyomán született a Madame Tartuffe című tragikomédia, amelynek középpontjában egy karizmatikus nő áll, aki miután – több, kevesebb sikerrel – meggyógyította magát, mások segítésének szenteli életét. A kortárs történet egy terápiás csoport mindennapjaiba enged betekintést, így mesél a manipulációról, az álszentségről, a vakhitről és a kiszolgáltatottságról. A Madame Tartuffe Udvaros Dorottya, Petrik Andrea, Kőszegi Ákos, Horváth Szabolcs, Liber Ágoston, Majsai-Nyilas Tünde, Ertl Zsombor, Bölkény Balázs, Balázsovits Edit és Kövesi Zsombor szereplésével szeptember 28-tól látható a Pesti Színházban.

A szeretet nem az egyik, hanem az egyetlen út a boldogsághoz! Itt ebben a csoportban fel fogjátok fedezni önmagatokat, és figyelmeztetlek, hogy nem lesz könnyű. Minden bennünk van. Egy angyalt nem nehéz szeretni. Az keine Kunst. Azt mindenki tudja. De egy ördögöt…?” – vallja Barbara Tartuffe, aki, miután élete második felében sikeres természetgyógyásszá nőtte ki magát, úgy dönt, hogy átteszi székhelyét a Balaton-felvidékre, és egyik kedvenc tanítványa házában folytatja áldásos tevékenységét. A család azonban fenntartásokkal fogadja ezt a különös, excentrikus, szinte magnetikus képességekkel bíró asszonyt.

A Madame Tartuffe létrejöttét közel egy éves munka előzte meg. Kincses Réka rendező és a színészek több fázisban improvizáltak, így az ő történeteik is indirekt módon benne vannak az előadásban. „A téma, ami igazán érdekelt a manipuláció. Hol kezdődik, hol végződik. Emellett volt egy konkrét személyes történet, amit el szerettem volna mesélni. Ismerem azt a figurát, aki Barbara karakterét ihlette. És egyszer csak rájöttem ez az egész rímel Molière Tartuffe-jére. Az előadásban persze inkább asszociatív az összekapcsolás. Tartuffe egyértelmű csaló, Barbara azonban nem. Az ő karaktere komplexebb, meglepetésekkel teli” – emeli ki a rendező.

„Ide csak a bátrak jönnek, a kiválasztottak, azok, akik kézbe akarják venni az életüket, nincsenek véletlenek.” A Madame Tartuffe szeptemberben 28-tól látható a Pesti Színházban.

Madame Tartuffe

tragikomédia

Akik Berlinből jöttek

Tartuffe                       Udvaros Dorottya m.v.

Philip                           Ertl Zsombor

Ursula                         Majsai-Nyilas Tünde

Valér                           Kövesi Zsombor m.v.

Akik itthon vannak

Orgon                          Petrik Andrea

Elmíra                         Horváth Szabolcs

Pernelle                      Kőszegi Ákos

Damis                         Liber Ágoston m.v.

Cléante                       Bölkény Balázs

Akire nem számítottak

Dorine                         Balázsovits Edit

Díszlettervező: CSIKI CSABA

Jelmeztervező: Cs. KISS ZSUZSANNA

Mozgás: GERGYE KRISZTIÁN

Dramaturg: ENYEDI ÉVA

Világítástervező: ÁGOSTON ANDRÁS

Ügyelő: MUCSI ZOLTÁN

Súgó: JÁROLI HELGA

Rendezőasszisztens: EFSTRATIADU ZOÉ

Rendező: KINCSES RÉKA

„Mindannyiunkat folyamatosan kihívások elé állítanak, újratervezésre késztetnek a mindennapok. Ezért is szeretném megköszönni a társulat nevében nézőink bizalmát.  A Vígszínház 2023/24-es évadára ugyanis már több mint 7200 bérlet fogyott, ami meghaladja a 2019-ben, a járvány előtti utolsó békeévben értékesített bérletek számát. Köszönjük, hogy velünk vannak!” – emelte ki Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója.

Az üvegcipő ősbemutatója 1924-ben volt a Vígszínházban. A teátrum házi szerzője, Molnár Ferenc a szóbeszéd szerint a darabban saját magánéleti válságát írta ki magából. Az előadás szeptember 23-án Mohácsi János rendezésében tér vissza igazi otthonába. Szabó Irma, a Józsefváros kis Hamupipőkéje és Sipos Lajos műbútorasztalos szerelmének története egy izgalmas, konfliktusokkal teli szerelmi négyszög, amely összeomló és felépülő kapcsolatokon keresztül bontakozik ki. Az élőzenével kísért előadás főbb szerepeiben Waskovics Andrea, Stohl András, Kovács Patrícia és Medveczky Balázs lesz látható. Az évadnyitó eseményen az előadás esküvői jelenetének kezdő forgatagába is betekinthettek a részvevők.

A Pesti Színházban már zajlanak a Krum próbái. Hanoch Levin életszeretettel és humorral teli, az 1970-es években írt művét az utóbbi időben újra felfedezték Európa-szerte, Barcelonától Brüsszelen át Marosvásárhelyig nagy sikerrel játsszák. Nem véletlenül. Az előadás középpontjában ugyanis a fiatal generáció jövőkép nélkülisége és elmagányosodása áll. A szerző azonban úgy mesél a legfontosabb dolgokról – a szerelemről, a magányról, az élet élhetetlenségéről és a be nem teljesített vágyakról –, hogy közben még nevetni is tudunk mindezeken. A Valló Péter rendezte előadás főbb szerepeiben Wunderlich József, Nagy-Kálózy Eszter, Kövesi Zsombor, Ötvös András és Szilágyi Csenge lép színpadra.

Peter Shaffer Amadeus című világhírű drámájában a művészeti hagyományokat tisztelő, rendkívül sikeres alkotó kerül szembe az újító zsenivel. Salieri számára rövidesen a fiatal Mozart puszta léte is már provokáció. November 25-től a Pesti Színházban Ötvös András és ifj. Vidnyánszky Attila főszereplésével, Hegedűs D. Géza rendezésében lesz látható az előadás, mely szellemesen beszél tehetségről, sikerről, a zsenikben is ott rejlő tökéletlenségekről.  Az alkotói csapat arra törekszik, hogy egyensúlyt teremtsen a mű alapjául szolgáló és széles körben elterjedt pletykák, valamint a történelmi tények között.

Egy zenés roadmovie, ami 10-től 100 éves korig megszólítja a családot. A Pinokkió bemutatóját Keresztes Tamás rendezésében, Presser Gábor zenéjével Dino Benjamin, Borbiczki Ferenc, Hegyi Barbara, Kern András, Seress Zoltán, Majsai-Nyilas Tünde, Halász Judit, Igó Éva, Méhes László, Antóci Dorottya, Szántó Balázs és Varga-Járó Sára (e.h.) szereplésével már régóta várja a közönség. December 9-én a Vígszínház színpadán végre megelevenedik Collodi-története.  Hajmeresztő kalandokon és csodás dalokon keresztül követhetjük végig, mi kell ahhoz, hogy egy a zabolátlan kisgyerek felismerje a bajtársiasság fontosságát. Asztalos műhelytől, bábszínházon, cirkuszon és a csodák mezején át a tengerig kalandozhatunk, miközben olykor egy róka és egy macska, máskor egy gumicsizmás tündér vagy éppen egy szamár fakad dalra, s közben még az is lehet, hogy a palacsintából lesz az új szilvásgombóc…

Goldoni A hazug című darabja kiváló jellemkomédia, amely egy különös és igen szórakoztató embertípust állít elénk a hazugságaival zsonglőrködő Lelio személyében, aki gyökértelen világutazóként városról-városra, szerelemről-szerelemre vándorol. De vajon meddig terjed Lelio szabadsága a saját maga által kitalált és felépített alternatív valóságban és történetekben? Horváth Csaba rendezése ezt a jelenséget mutatja be modern és árnyalt megközelítésben a commedia d’ell arte kortársra hangolt eszközeivel. Az előadás február 24-től Ertl Zsombor, Radnay Csilla, Petrik Andrea, Orosz Ákos, Brasch Bence, ifj. Vidnyánszky Attila, Kőszegi Ákos, Lukács Sándor, Bach Kata, Telekes Péter és Kövesi Zsombor szereplésével lesz látható a Pesti Színházban.

„Korunk társadalma hihetetlenül izgalmas, és olykor nehéz lehet, hogy elválasszuk vagy megkülönböztessük az ármányt a szerelemtől” – véli David Doiasvili, aki a jelenben fogja elhelyezni az Ármány és szerelem történetét. Schiller szenvedélyektől szétrobbanó darabjában örök ellentétpárok csapnak össze: a kötelesség és a szabadság, a hatalomvágy és az erkölcsi tisztaság, a megfelelési kényszer és önmagunk vállalása, az önzés és a szerelem. Az előadás 2024. március 9-től látható a Vígszínházban Hegedűs D. Géza, Medveczky Balázs, Márkus Luca, Nagy-Kálózy Eszter, Horváth Szabolcs, Rudolf Péter, Hegyi Barbara és Hirtling István szereplésével.

A Házi Színpadon a 2023/24-es évadban két bemutatót láthat a közönség. December 16-án a Magyar Elektrát mutatják be Valló Péter rendezésében, Brasch Bence, Orosz Ákos, Kovács Patrícia, Antóci Dorottya, Virágh Panna, Balázsovits Edit, Kövesi Zsombor és Zoltán Áron szereplésével. Bornemisza Péter közel 500 évvel ezelőtt az emberiség egyik legismertebb görög drámáját, Szophoklész Elektráját dolgozta át igazi magyar történetté, melynek karaktereiben és lélektaniságában magunkra és a világunkra ismerhetünk. S bár a nyelvezet elsőre nehéznek tűnik, ha Shakespeare-t eredetiben nézik az angolok, mi miért ne tehetnénk ezt egy régi magyar színdarabbal?

 Schwajda György komédiája, a Csoda egy teljesen groteszk helyzetből indul ki. Nagy Vencel nyomdai betűszedő egy napon elveszíti szeme világát, de miután betegállományban csak egy évig lehet, egy év után keresőképesnek nyilvánítják. Újra dolgozni jár, ám egy apró körülmény — tudniillik az, hogy vak — sok bosszúságot és kalamajkát okoz. Szívbe markoló élethelyzeteket láthatunk, melyekben a szó szoros értelmében botladozik a főhős, miközben a környezete önfeláldozóan és emberségesen próbálja menteni a menthetőt…  Az előadást március 22-én mutatják be Dino Benjamin rendezésében, Gyöngyösi Zoltán, Waskovics Andrea, Hullan Zsuzsa, Borbiczki Ferenc, Szántó Balázs, Bölkény Balázs, Karácsonyi Zoltán, Tar Renáta és Gados Béla szereplésével.

A korai vetítések természetesen úgy az igaziak, ha korábban is lehet rájuk jegyet vásárolni. Ahogy a legnagyobb filmsikerek esetében szokás, az elővétel már be is indult: aki nem akar kinn rekedni a Pesti balhé első előadásairól, az máris biztosíthatja a helyét.

Erről szól a Pesti balhé:

Gyerekkorukban elválaszthatatlan haverok voltak. Csak kicsit rosszak: ártatlan kalandozásaik nyomában lángoló gyerektáborok és rémült pedagógusok maradtak. Azután felnőttek – de szerencsére nem komolyodtak meg.

Marcell (Mészáros Béla) kivételével, aki kőgazdag, de nem túl boldog mérnök lett, mind ugyanolyan gátlástalan, pihentagyú tréfacsinálók, mint voltak. És amikor a banda (Szabó Simon, Elek Ferenc, Petrik Andrea, Jászberényi Gábor, Inotay Ákos) egyik tagjának az az ötlete támad, hogy egy fura festményt társai James Bondot megszégyenítő ügyességgel lopják be az évszázad műkincs-árverésére, még a tőlük eltávolodott régi cimborát is sikerül rábeszélni az eszement bűntényre.

De nincs tökéletes terv. Vagy hát: náluk biztos nincs. Egy profi bűnöző (Reviczky Gábor) bevonása után is csak káosz, kaland, küzdelem és sok béka mard. De ők épp az ilyen helyzeteket szeretik…

A nagy érdeklődésre és a módosult mozipremierekre való tekintettel a nyár sikervárományos magyar vígjátékát, a Pesti balhét az eredetileg tervezett augusztusi időpont helyett már július 30-án bemutatják. Ezzel továbbra is Lóth Balázs rendezése lesz az első hazai produkció az újranyitó mozikban, bízva abban, hogy a Másnaposok szellemében forgatott, hazai ízekkel és remek magyar színészekkel teli komédia kitűnő alkalmat teremt majd mindenkinek az önfeledt szórakozásra, és a hűs mozizásra a nyári kánikulában.

Egy őrült képrablás, egy még őrültebb barátság és egy nagy szerelem története körül kavargó, vicces és váratlan fordulatokat egyaránt ígérő filmben a humor mellett akcióból sem lesz hiány.  Ezekből Mészáros Bélának és Szabó Simonnak jutottak a legnehezebb feladatok a felvételek során. Előbbinek többek közt a búvárkodásban kellett tapasztalatokat szerezve elmerülnie, míg az utóbbinak kijutott a pofonokból, és a magasból lezuhanásból is. Szabó Simon ugyanis sokszor nem kért kaszkadőrt, hanem bevállalta a veszélyes jeleneteket is. A profi előkészítésnek köszönhetően természetesen sérülés nélkül oldotta meg a vásznon egyébként fájdalmasnak látszó, izgalmas akciókat.

A végleges előzetes már a mozikban és az interneten is látható. A film pedig július 30-ától a mozik műsorán az InterCom forgalmazásában.

„A Petrik Andrea, Mészáros Béla, Elek Ferenc, Szabó Simon és Inotay Ákos főszereplésével, valamint Hegedűs D. Géza, Reviczky Gábor és Jászberényi Gábor közreműködésével forgatott vígjátékunk olyan, eszement figuráktól hemzsegő, egy őrült képrablás, egy még őrültebb barátság és egy nagy szerelem történetét elmesélő, humorban, helyszínekben, képi megoldásokban is meglepetéseket kínáló  film lett, ami így együtt – reményeim szerint – igazán szórakoztató kikapcsolódást nyújt majd a mozikba visszatérő, nevetésre, izgalomra vágyó nézőknek. Számomra külön öröm az is, hogy a Pesti balhé premierje nyithatja meg az idei év második felében bemutatandó hazai filmek sorát” – mondta Lóth Balázs rendező, aki tavaly nyáron több mint 30, főleg budapesti helyszínen forgatta stábjával a Pesti balhét, hogy abban a fővárost is minél sokszínűbben, illetve szokatlan látószögeken keresztül mutathassák be a közönségnek. Ennek megfelelően az alkotók dolgoztak a Skála Metró tetején, a Király fürdőben, a Párisi Divatházban, a Filozófusok kertjében, pesti és budai villákban, fővárosi hotelekben és a 150 éves kőbányai pincerendszerben, olykor a víz alatt is.

Lóth Balázs első mozifilmjének forgatókönyvét Kis-Szabó Márkkal és a filmben is látható Inotay Ákossal közösen jegyzi, míg a Pesti balhé fényképezéséért Balázs István Balázs felelt. A film produceri feladatait Fülöp Péter és Hutlassa Barnabás látták el. Fülöp több mint 15 éve dolgozik a filmszakmában, és a magyar alkotások mellett olyan hazánkban forgatott szuperprodukciókban is dolgozott, mint a Z világháború, vagy a Die Hard – Drágább, mint az életed. Hutlassa Barnabás pedig producerként a Kincsem és A Viszkis című filmben, valamint line producerként Nemes Jeles László Napszálltájában vett részt az elmúlt években.

A Pesti balhé augusztus 13-án kerül a mozikba az InterCom forgalmazásában.