Április 11-e 1964 óta “A magyar költészet napja” – ilyenkor a hazai poétákat és a magyar lírát ünnepeljük. A Madame Tussauds Budapest a jeles nap alkalmából meginvitált két népszerű kortárs költőt, Karafiáth Orsolyát és Kemény Zsófit, hogy látogassanak el a Dorottya utcai produkcióba.

A művészek találkoztak a produkció egyetlen magyar poétájával, Petőfi Sándorral, aki a korabeli Pilvax kávéházat megidéző installációban “várta őket” egy közös fényképre. Petőfi figuráján kézművesek és történészek tucatjai dolgoztak több hónapon keresztül, hogy ruházatában és külsejében is élethű legyen.

Petőfi a produkció egyik legnépszerűbb magyar figurája, a hazai vendégek mellett a külföldiek is szívesen fotózkodnak a lánglelkű poéta alakjával. A költőt körbevevő installáció a korabeli Pilvax kávéházat és annak hangulatát idézi fel, még egy Hírmondó újságot is fellapozhatnak a látogatók. Az installációban található írógép segítségével bárki megalkothatja a saját versét is.

A Madame Tussauds Budapest produkció mintegy hatvan figurája között több hivatásos poéta ugyan nincs, de többen is szereztek maradandó dalszövegeket, írtak könyveket. A legmeglepőbb közülük Ferenc pápa – az egyházfő költészetről és az irodalomról írt gondolataiból könyvet adtak ki.

Lady Gaga nemcsak énekesként aktív, dalszerzőként számos sláger szövegét jegyzi, többek között az ikonikus Born This Way című dalt is. Freddie Mercury szintén több sláger szövegét szerezte, a Queen egykori frontembere az együttes legsikeresebb dalainak szerzője.

Kevesen tudják Marilyn Monroe-ról, hogy számos versszerű írástöredék maradt a színésznő után, amelyek jóval a halála után jelentek meg. Az írások egy érzékeny, a világra refláktáló személyiség lenyomatát mutatják.

Madonna nemcsak anyagias lány, hanem két gyermekkönyv szerzője is egyben. Az Angol rózsák című kötete négy lány történetét meséli el, a 2003-ban kiadott Mr. Peabody almái pedig egy tanulságos mesét tartalmaz.

A Madame Tussauds Budapest termeiben bárki találkozhat Petőfi Sándorral és a többi hírességgel, akik közül nem kevesen a szavak mesterei is egyben.

Pont úgy, ahogy a Madame Tussauds Budapest produkcióban látható figurájának alkotói is, hiszen Petőfi viaszmása négy hónapon keresztül készült egy London melletti műhelyben, több tucat kézműves, művész és más szakember közreműködésével. A ruházatát magyar szakértő bevonásával tervezték meg, korabeli források alapján.

„Bizonyos, hogy Petőfi az átlagostól eltérően, feltűnően öltözködött, és különc viselete ezért is jelenik meg a kortársak számos emlékezésében. Amikor Petőfinek erre anyagi lehetősége volt, az átlagnál jobban ügyelt megjelenésére” – mondta Balla Ildikó díszlet- és jelmeztervező. „Öltözködése tükrözi a magyar társadalomban végbemenő akkori divat és ízlésváltást, a németes-franciás hullám visszaszorulását a nemzeti viselet javára. A szélesre kihajtott, nagy inggallért, a negyvenes évek ezen divatját a költő tette híressé, amit aztán Petőfi-gallérnak nevezték el” – tette hozzá Balla Ildikó.

A Madame Tussauds Budapest impozáns csarnokában Petőfi a március 15-i viseletében látható, méghozzá az egykori Pilvax miliőjében. A költő figurája egy atilladolmányt visel, hasonlót ahhoz, amelyben Barabás Miklós rajzolta le őt a Pesti Divatlap 1848. június 3-i számában. Petőfi a Madame Tussauds Budapestben nemzeti színű szalaggal látható, valamint a mellén egy korona nélküli magyar címer díszeleg. Érdekesség, hogy az eredeti címert felesége, Szendrey Júlia hímezte számára, piros, fehér és zöld színű gyöngyökkel. „A derekára kötött széles, vérpiros selyemszalag jól jelzi Petőfi feltűnő, egyedi stílusát” – mondta el Balla Ildikó.

A kiállítás 52 figurája között az érdeklődők megtalálják Petőfi mellett a reformkor nagyjai, Kossuth Lajos és Széchenyi István viaszmását is. Petőfi mellett egy régi írógépet is találnak a vendégek, amelyen kipróbálhatják a versírást Petőfi stílusában.

Korának kultikus figuráját, aki a mai napig a legismertebb költő Magyarországon, nem csak itthon, hanem a világ más tájain is sokat emlegették az Ynsight Research kutatása szerint az elmúlt egy hétben.

Összesen harminc országban találtak említést a költőről, a világ négy különböző földrészén: Európán kívül Amerikában, Ázsiában, sőt még Afrikában is beszéltek róla ebben az időszakban.

Ha az országok listáját nézzük, akkor értelemszerűen Magyarország áll az első helyen (2200), ezt követi Románia (127) és az USA (111). Érdekesség, hogy Marokkó is felkerült a tízes toplistára egyetlen afrikai országként.

További izgalmas adat, hogy a magyar forradalom és szabadságharc ünnepe előtti héten, Ausztriában épp annyiszor említették (4) a forradalom jelképévé vált és az osztrák fennhatóság ellen lázadó költőt, mint Indonéziában, de szóba került Petőfi Sándor neve Iránban, Kolumbiában és a Dominikai Köztársaságban is.

Fotó: petofi200.hu

Az ügynökség a bicentenáriumra egyedi arculatot is tervezett, amelyet egy, az országos médiumokat is megszólító sajtótájékoztatón mutattak be 2022. március 15-én. A logó Petőfi Kiskőrösön található szülőházának illusztratív átiratát jeleníti meg nemzeti színű zászlóval.

A Petőfi Szülőház és Emlékmúzeumot, Magyarország első irodalmi emlékházát idén októberben avatták történelmi emlékhellyé a Petőfi 200 emlékév alkalmából. Az intézmény az évfordulóra megújult terekkel és kiállításokkal is gazdagodott. A Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum megújult arculatában a korszak hangulatát megelevenítő kézírásos tipográfia kap kiemelt szerepet. Ez mind a logóban, mind az intézmény weboldalán és a hozzá kapcsolódó kiadványban visszaköszön, a kék szín néhány árnyalatával kiegészülve.

A János Vitéz Látogatóközpont a technológia és a tradíció, a szórakoztatás és tudásmegosztás ötvözésével egy interaktív játékos labirintusban hozza közelebb az érdeklődőkhöz Petőfi költeményének helyszíneit, alakjait és cselekményét. Az intézmény megújult arculata a hagyományos népművészeti motívumok modern, letisztult átiratára épül. Az arculattal együtt a Látogatóközpont belső terei is megújultak, melyet a MITTE sajtó, social és hirdetési kampánnyal együtt népszerűsített.

Az intézmények esetén az ügynökség célja könnyen átlátható, színes, informatív weboldalak és kiadványok létrehozása volt, amelyek alkalmasak a kiállításokról készült gazdag képi tartalmak, a tömör információmegosztás, illetve az arculati színek, formák bemutatására. Az oldalak esetén további kiemelt szempont volt az egyértelmű használat és a könnyű kezelhetőség, valamint a reszponzív kialakítás, így minden eszközön minőségi felhasználói élményt nyújtanak.

A Petőfi 200 emlékév kiskőrösi nyitóeseményéhez, a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum történelmi emlékhely avatásához, valamint a János Vitéz Látogatóközpont megújulásához fűződő kampányok összesen közel 200 országos és megyei sajtómegjelenést eredményeztek, cikkek, személyes és online interjúk, valamint televíziós riportok és híradós tudósítások formájában.

2023. január 1-jén ünnepeljük Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját. A költő, színész, forradalmár, nemzeti hős, a hazafias érzelmek és a nemzeti identitás példaértékű őrzője, akinek munkássága ma is meghatározó az egész Kárpát-medencében. A bicentenárium tiszteletére az Országgyűlés Petőfi Sándor-emlékévvé nyilvánította a 2022-es és 2023-as esztendőt. Ebben Bács-Kiskun megyében kiemelt figyelmet kapnak a költő születéséhez kapcsolódó események, rendezvények, fejlesztések.

Rendhagyó irodalmi estekkel, konferenciákkal, kiállításokkal és emléktúrákkal is várják az érdeklődőket. Szabadszálláson például összegyűlnek Petőfi Sándor rokonai, leszármazottjai. Eddig összesen két Petőfi rokonok országos találkozót tartottak, egyet Kecskeméten, egyet pedig Kiskunfélegyházán. Mivel Petőfi családja két évtizedig Szabadszálláson élt ez a település is nagyon sok szálon kötődik Petőfi Sándorhoz, sőt egy Petőfi-relikviát is őriznek itt.

Virtuális megjelenítés kontra 200 év

A Petőfi-kultusz ápolását erősíti majd egy online információs és tudásközpont létrehozása is. A költő emlékhelyeinek és a látnivalók virtuális megjelenítése QR-kód segítségével történik, hiszen hiába a 200 év a kulturális élményekre a 21. században is gondolni kell. Kiskőrös főterén egy látványos, időszakosan megtekinthető szabadtéri kiállítás is létrejön, melyben egyedi kialakítású, látványos tablókon kerülnek bemutatásra Petőfi Sándor életének legfontosabb állomásai. Kiskőrös új főtere, a nagyméretű zöld felületekkel, kiválóan alkalmas a 3 dimenziós elemeket, négyzet alapú hasábokból kialakított kiállítás megrendezésére. Nem csak látványos lesz, hanem hasznos is, hiszen séta vagy üldögélés közben minden információ ott lesz előttünk a költőóriásról.

Ezrek indulnak újra Petőfi Sándor nyomában

Petőfi költészetében jelent meg először a családi líra, a házastársi szerelem ábrázolása, tájköltészetében az Alföld. Műveiben a nép nyelvén szólt. A „Petőfi nyomában” című tematikus túrákat a Kiskunsági Nemzeti Parkban rendezik meg. Célja, hogy a természet szeretetén és a Petőfi-kultusz ápolásán keresztül a szülőföldhöz való kötődést is megerősítse. A Kiskunság az elmúlt 200 évben teljesen átalakult, nagyobb részt elvesztette természetes élőhelyeit, karakterét, de most úgy láthatjuk, hogy Petőfi Sándor költészetében is megjelent.

A szerteágazó Petőfi-kultuszt több településen tematikus turisztikai nevezetességek ápolják, így a költő életének fontos állomásain, például Kiskunfélegyházán, Kiskőrösön, Dunavecsén és Szalkszentmártonon emlékházak és múzeumok őrzik hagyatékát, szobrok dicsőítik a költőt és munkásságát. Az emlékév kapcsán itt is számtalan program várja majd az érdeklődőket.

Talpra Magyar! Program

A Bács-Kiskun Megyei Talpra Magyar! Program előkészítését, koordinálását és lebonyolítását a Bács-Kiskun Megyei Petőfi Emlékbizottság tagjaként a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat vállalta fel. Az évforduló apropóján Petőfi személye és az erre épülő programok alkalmasak lehetnek a megyei vízió eléréséhez, melyet Bács-Kiskun megye területfejlesztési koncepciója így fogalmaz meg 2040-re: „Bács-Kiskun megye egy olyan hely, amely élő és élhető, ahol jó élni és ahová jó érkezni, amely értéket, egészséget és élményt nyújt az itt élőknek és az ide érkezőknek, valamint amely biztonságos otthon, kiszámítható gazdasági térség.”

Élményekből persze eddig sem volt hiány: országos hírű rendezvényként tartják számon a kecskeméti Hírös Hét Fesztivált, a Bajai Halfőző Fesztivált, valamint a hajósi Orbán napi Borünnepet is. A szervezők célja, hogy a Petőfi-kultusz szellemét, illetve a Petőfi Emlékévek aktualitását felhasználva egy olyan projektet valósíthassanak meg, amely közösséget épít, erősíti a helyiek szülőföldjükhöz való kötődését. De cél a Petőfi-brand létrehozása, a magyar hős kialakítása, a magyar összetartozás erősítése, a költőhöz köthető települések együttműködésének megerősítse, valamint a tudásmegosztás.

Petőfi életre kel és túróscsuszát eszik

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat a különleges időutazást azzal is egyedibbé teszi, hogy életre kelti a költőt. Bánföldi Szilárdot, a nyárlőrinci születésű színművészt kérték fel, hogy Petőfit megszemélyesítve hozza közelebb a költő szellemi hagyatékát, verseit. Ami igazán kuriózum, hogy Petőfi Sándor „maga kezeli” az Instagram-oldalát, sőt már a TikTokon is fent van és úgy láthatjuk, ahogy eddig soha: valódi emberként. Itt kiderül – többek között az is –, hogy a költő imádta a túróscsuszát és szívesen reggelizett gulyáslevest.

Nem lesz hiány tanulmányi-, vers- és prózamondó versenyekből, tudományos és ismeretterjesztő konferenciákból, valamint emléktúrákból sem. Megrendezik az I. Bajai Folklór Fesztivált is, sőt, a gasztronómia szerelmeseire is gondolnak: Ballószögön, Kakasfőző Fesztivált, Hajóson Orbán-Napi Borünnepet, Nemesnádudvaron pedig Nemzetközi Vadgasztronómiai és Borfesztivált tartanak. A bicentenáriumi események kiterjednek a szülőváros, sőt az ország határain túlra is, mindenhol, ahol a költő rövid élete során megfordult vagy intézmény viseli a nevét.