A regény a Jókai által elképzelt huszadik századot mutatja be 1952-től egészen 2000-ig. Az író nem jósként, hanem széles körű ismereteire támaszkodva kísérelte meg felvázolni a jövő társadalmi problémáit és lehetséges megoldásait. Gondolkodásának egyik kiindulópontját Immanuel Kant Az örök béke című műve adta, amely alapján Jókai saját utópiáját alkotta meg: egy olyan világot, ahol a filozófus által megfogalmazott feltételek megvalósulásával létrejöhet az egyetemes béke. A regény központi találmánya a repülőgép, amely a történet szerint kulcsszerepet játszik a világbéke megteremtésében.

A jövő század regénye 1872 és 1874 között, folytatásokban jelent meg a Jókai által szerkesztett Hon hasábjain. A mű szokatlan témaválasztása és hangneme megjelenésekor vegyes fogadtatásra talált, nem került be az író legismertebb alkotásai közé. A regény kézirata teljes terjedelmében nem maradt fenn: egyes fejezetek csak töredékesen ismertek, más részek kéziratai pedig elvesztek.

A fennmaradt anyag jelentős részét az OSZK Kézirattára őrzi, több különböző jelzet alatt, mivel a dokumentumok eltérő időpontokban és különböző forrásokból kerültek be a gyűjteménybe. A kézirat másik egysége pedig a PIM gondozásában áll. A két intézmény együttműködése nyomán létrejöhetett a kézirat virtuális egyesítése, így a mű széttöredezett kézirata most először vált teljes egészében megtekinthetővé.

A Copia új, Jókaihoz kapcsolódó tartalomszolgáltatása nemcsak a kéziratokat egyesítette, hanem a regény folyóiratbeli közlését és első kiadásának szövegét is elérhetővé tette, lehetőséget adva az összehasonlító elemzésre. A regény Jókai Mór születésnapjától, február 18-tól elérhető a nemzeti könyvtár Copia oldalán.

Jó hír a Jókai különleges műve iránt érdeklődőknek, hogy március 31-én nyílik meg az OSZK-ban A jövő század regényéhez készült kiállítás, amely június 30-ig lesz látogatható. A tárlat Jókai fiktív világának bemutatása mellett modern műalkotásokat és tágabb képzettársításokat is felvonultat. A kiállítás célja, hogy rámutasson: Jókai elfeledett regényének létezhet modern, izgalmas olvasata, amely a mai ember mindennapjaira is reflektál.

A reformkor nagyjai – kicsiknek programot még 2023 tavaszán indította a Kulturális és Innovációs Minisztérium a Petőfi Irodalmi Múzeummal és a Petőfi Kulturális Ügynökséggel közösen azzal a céllal, hogy megismertessék az alsó tagozatosokkal a reformkor meghatározó személyiségeit.

• A programban létrehoztak egy külön honlapot, lefejlesztettek egy mobiltelefonos alkalmazást illetve készültek YouTube-videók is. Utóbbiak koncepciója az, hogy a reformkor meghatározó alakjai gyerekként színpadon adják elő saját későbbi életüket.
• Mindezekre a Petőfi 200 Ideiglenes Kollégium közel 32 millió forint támogatást ítélt meg. A projektet a Dedu Digital Education Kft. valósította meg, és ez a cég birtokolja most is a megalkotott gyermek-karakterek szerzői jogait.

November elején a Petőfi Kulturális Ügynökség több ezer darab, ezekről a karakterekről mintázott műanyag figurát rendelt. A bábuk legyártására kiírtak ugyan egy közbeszerzést, ám a szerzői jog miatt erre kizárólag a Dedu jelentkezhetett (pdf).

A kiírás szerint az ügynökség 1300-1300 darabot vásárol Petőfi Sanyi, Széchenyi Pisti, Liszt Feri, Brunszvik Rézi, Batthyány Lojzi, és Jókai Mór figuráiból. A bábuk 5 milliméter vastag kerek talpon állnak majd, és 8-10 centi magasak lesznek.

A megvalósításra 40 millió forint állt rendelkezésre, tehát több, mint amennyi támogatást korábban kapott a teljes projekt. A Dedu azonban ennél olcsóbban, 29 millió forintért vállalta a munkát.

Az összesen 7800 darab figurát elvileg december 31-ig kell legyártani, a kiírásból azonban nem derül ki, hogy ezeket mire fogja használni a Petőfi Kulturális Ügynökség – teszik hozzá.

Vershaza. Himnusz, Szózat, Nemzeti dal – emblematikussá lett verseink címmel időszaki kiállítás látogatható a megújult kiállítótérben, ahol a hazaszeretet három ikonikus költeménye, a hazafiság három verssé vált megtestesülése mutatkozik be eddig még nem látott módon.

A tárlat, a 21. századi követelményeknek megfelelően, a legkorszerűbb installációs eszközök segítségével mutatja be első ízben együtt a három mű nemzeti könyvtárban őrzött eredeti kéziratát, felemlítve a legfontosabb szövegkiadásokat, megzenésítéseket és a különböző fordításokat, vagyis megidézve a költemények emblematikussá válásának folyamatát. A kiállítás kitér néhány jelentős történelmi pillanatra, amellyel a versek visszavonhatatlanul összeforrtak, és felidézi azokat a hatásokat, irodalmi utalásokat, amelyek az elmúlt idők klasszikusainak alkotásaiban éppúgy fellelhetők, mint napjaink alkotóinak műveiben.

Nemzeti identitásunk meghatározó dokumentumait tizenöt rangos színművész keltette életre az OSZK felkérésére az intézmény Történeti Fénykép- és Videótárában. A művészek az ország számos neves teátrumát képviselték a Veszprémi Petőfi Színháztól a Szolnoki Szigligeti Színházon át a Nemzeti Színházig. A három költemény felvételei, illetve más különleges dokumentumok, többek között Erkel Ferenc Himnuszának kottája is megtekinthető lesz a tárlaton. A megújult kiállítótérben a költemények történetét érintőképernyők és óriás kivetítőn követhető mozgó installációk mutatják be, élményszerűségükkel segítve a látogatót az elmélyülésben.

A tárlat szerves részét képezi a Petőfi Irodalmi Múzeum átalakítása nyomán az OSZK-ban ez év novemberéig otthonra lelő Landerer–Heckenast-nyomdagép, amelyet a látogatók az ünnep alkalmából kipróbálhatnak a regisztrációhoz kötött csoportokban.

Szintén az V. emeleti bejárati szinten látogatható újragondolt és interaktívvá vált könyvtártörténeti kiállításunk felújított környezetben, bemutatva a klasszikus könyvtári enteriőrt, egy könyvtárőr szobáját. Műemléki és könyvtártörténeti értékű bútorok, egykori intézményi feliratok, irodaszerek, a feldolgozó- és műhelymunkában használt gépek és eszközök, dokumentumok és fényképek ismerhetők meg.

Ugyanitt egy több mint nyolcméteres interaktív érintőképernyőn egyszerre többen is böngészhetik a nemzeti könyvtár történetét – felfedezve kivételes gyűjteményünk számos érdekességét. A képernyőkön rendkívül szemléletes módon, különböző méretű és kialakítású katalógusfiókokat megérintve, mintegy kihúzva azokat jelenik meg a bibliotéka története idővonallal, fotókkal, sajtóhírekkel, anekdotákkal, kiegészítő látványelemekkel. Ezt a digitális muzeológiai megújulást egészítik ki a VI. emeleten álló érintőképernyők, amelyeken a bibliotéka tárainak bemutatkozása látható.

Helyszín:

Országos Széchényi Könyvtár, Budavári Palota F épület V. emelet, 1014 Budapest, Szent György tér 4–5–6.

Nyitvatartás:

március 14., hétfő 13.00ؘ–18.00

március 15., kedd 10.00–18.00

Részletesebb látogatói tájékoztató a Vershaza. Himnusz, Szózat, Nemzeti dal – emblematikussá lett verseink című kiállításról itt olvasható.