A két nap alatt az oktatás, a média, a kormányzat, a tudomány, az ipar és a civil szféra területéről meghívott 26 szakember tartott tizenöt perces előadásokat különböző témákba csoportosítva, és három kerekasztal-beszélgetésre került sor a legaktuálisabb témakörökben. Négy előadó online tartotta meg az előadását, ők külföldről és Magyarországból jelentkeztek be – zoomon. A konferenciát online lehetett követni a Gyermekmentő Szolgálat és a Safer Internet honlapján és Facebook-oldalain. Az előadások jövő hét elejétől lesznek elérhetőek a Gyermekmentő Szolgálat YouTube-oldalán.

Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke megnyitójában elmondta, hogy a szervezet 1997 óta kíséri figyelemmel és végez kutatásokat a gyermekek médiahasználati szokásairól. 2010-ben ebbe a folyamatba illesztette be szervesen a kifejezetten az internettel, internetbiztonsággal foglalkozó konferenciáit. A Gyermekmentő Szolgálat felelősségének érzi, hogy felhívja a gyerekek, szülők, és mindazok figyelmét, akik gyerekekkel foglalkoznak, hogy jó és hasznos dolog az internet, de ugyanúgy be kell tartani a szabályait, mint a közlekedési szabályokat, különben veszélyessé válik a felhasználók, közülük is elsősorban a gyerekek számára. Kihangsúlyozta, hogy úgy az online tanulásnál, mint a közösségi oldalak használatánál, nagyon fontos a szülő és a gyerek kapcsolata. Ne hagyjuk egyedül a gyerekeinket a számítógéppel, és naponta egy-két órát töltsünk együtt velük, tanulva, szórakozva.

A konferencia leghangsúlyosabb pontja időszerűen a digitális oktatás, otthonoktatás-otthontanulás volt, és ettől nem elválaszthatóan a szülői felelősség kérdése. Ságvári Bence szociológus-kutató elmondta, hogy 2020 tavaszán, egyik napról a másikra, a koronavírus-járvány következtében gyerekek milliói kényszerültek hosszú hetekre otthonaikba. Hogyan próbáltak megfelelni a szülők ennek a helyzetnek? Saját munkájukat végezni, elfoglaltságot adni a gyerekeiknek, segíteni nekik a tanulásban. Milyen is a „jó” digitális szülő? Az előadás ezekbe a dilemmákba nyújtott betekintést, szembeállítva a kurrens tudományos eredményeket a saját szülői tapasztalatokkal.  A témához kerekasztal-beszélgetés kapcsolódott, „Az online otthontanulás és otthonoktatás. Tapasztalatok és kihívások” címmel.

Erősen jelen volt a konferencia témái között az online viselkedésformák a közösségi terekben, a cybertér hatása a személyiségfejlődésre. Tari Annamária klinikai szakpszichológus véleménye szerint egy családnak évente legalább kétszer el kellene menni olyan helyre nyaralni, ahol nincs térerő. Ott lehet megtapasztalni, hogy egymással mit tudnak még kezdeni az emberek, hisz rengeteg idő megy el a közösségi médiára. A gyerekeket meg kell tanítani offline életben is érvényesülni, hisz életük fő eseményei, így a társas kapcsolatok, offline zajlanak.

Krasznay Csaba, az NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetője előadásában kitért arra, hogy a közösségi hálózatok egyre fiatalabb korban szippantják be a gyerekeket, egyre addiktívabb módon tukmálják rájuk tartalmukat, melyek bár szórakozásnak jók, de kulturális értékük megkérdőjelezhető.

Ebben a témában szólalt meg a konferenciába online bekapcsolódva Mary Aiken, a törvényszéki cyberpszichológia világszerte elismert szakértője, „Hogyan változtatja meg az online tér az emberi viselkedést?” című előadásával. A konferencia különlegessége volt, hogy az egyik szünetben bemutatták Mary Aiken itthon a Harmat Kiadó gondozásában most megjelent könyvét, mely ugyanezt a címet viseli. A kötetet a helyszínen meg lehetett vásárolni. Ehhez a témához ugyancsak kapcsolódott egy kerekasztal-beszélgetés, „A cybertér hatása a személyiségfejlődésre” címmel.

Markáns részét képezte a konferencia témáinak a digitális platformok jogi szabályozása, a személyiségi és gyermeki jogok védelme, az adatvédelem, a kiberbiztonsági trendek, az internetes nyilvánosság és véleményszabadság kérdése. Ebben a blokkban bejelentkezett – online – a Facebook és a Google egy-egy képviselője is, és beszámoltak róla, hogy mit tesz a cégük az online gyermekbiztonság terén. Előadást tartott még – a teljesség igénye nélkül – Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos, Schiffer András ügyvéd és Koltay András, az NKE rektora. Schiffer András szerint, ha egy szolgáltató úgy látja, hogy butuska gyermekfilmekkel növelni tudja a bevételét, akkor ezt meg is fogja tenni, hiszen a közösségi oldalak viselkedését a bevétel irányítja. A témához kapcsolódó kerekasztal-beszélgetés „Az internetes véleményszabadság” címet viselte.

A rendezvény – az Európai Kiberbiztonsági Hónap kampány programsorozatába illeszkedve – a Safer Internet Program keretében valósult meg. A projekt célja az Európai Unió által közvetített értékrenddel összhangban, az internet és az új online technológiák használatának – különösen a gyermekek számára történő – biztonságosabbá tétele, a jogellenes, valamint a felhasználó által nem igényelt tartalmak elleni küzdelem hatékonyságának biztosítása.

A Deloitte MeetingRequest podcast sorozatának vendége Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke volt, aki Szöllősi Zoltánnal, a Deloitte kockázati tanácsadási üzletágának technológiai szakértőjével és dr. Majoros Gáborral, a Deloitte Legal ügyvédi iroda adatvédelemi és technológiai jogi szolgáltatásokért felelős ügyvédjével (nyitó képünkön) beszélgetett. A szakértők a közös európai adatvédelmi szabályozás elmúlt évének tapasztalatait, hatásait és a jövőbeni kérdéseit vitatták meg.

A Deloitte két tanulmányt is publikált ebben a témában: egy regionális jelentést és egy globális kitekintést a GDPR első hat hónapjáról. A tanulmányokban megvizsgálták azokat a területeket, amelyek leginkább problémát okoztak adatkezelési szempontból, illetve azokat a joggyakorlatokat, amelyek segítették az egyes országokban a piaci szereplőket. A felmérés kiterjedt a felügyeleti hatóságok kapcsolódó gyakorlatára és a szektorális kezdeményezésekre is.

„Az európai gyakorlatban hosszabb távon arra lehet számítani, hogy a kiszabott bírságok szintje közelíteni fog egymáshoz. Ennek összehangolása időigényes lesz, főleg, hogy minden tagországnak saját bírságolási gyakorlata van, azonban nem tartható fenn az a gyakorlat, hogy egy bizonyos jogsértésért ne ugyanaz a mértékű bírság kerüljön kiszabásra az Európai Unión belül mindenhol. Először olyan mérvadó ügyeknél várható egységes bírságolási gyakorlat, ahol az egyablakos ügyintézés keretében szankcionálnak. Ezeknél a kiszabott bírság összege is szavazással dől majd el” – mondta Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke.

„A GDPR szabályozás egyik kritikus technológiai pontja, hogy az adatkezelők megfelelő technikai kontrollokat vezessenek be, a jogosultságkezelés, tevékenységnaplózás és adatszivárgás területén. Ezenkívül az eddigi tapasztalatok alapján nem került a piaci szereplők fókuszába a cookie-k kezelése, amelyek a végfelhasználó készülékére települnek, lehetővé téve ezáltal az adatgyűjtést és adattovábbítást a felhasználói szokásokról” – mondta Szöllősi Zoltán, a Deloitte kockázati tanácsadási üzletágának technológiai szakértője.

A GDPR bevezetése óta számos hazai jogszabályváltozás, harmonizációs törvénymódosítás történt, amelyekre nagy szükség volt. Ilyen például a Munka Törvénykönyvének módosítása, amelybe több olyan terület is bekerült, ami megkönnyíti a munkáltatók adatvédelemmel kapcsolatos megfelelését. Ilyen például a biometrikus adatkezelés szabályozása, a bűnügyi személyes adatok kezelése, az erkölcsi bizonyítvány kérése és kezelése, illetve a munkáltatói ellenőrzés információtechnológiai eszközök alkalmazásával. „Az e-mail fiókok adatellenőrzése problémás szokott lenni, mivel nagy hiányosság, hogy ez nem jogszerűen történik abban az esetben, ha nem valósul meg előzetes és kifejezett tájékoztatás a munkavállaló felé, ahogy ezt a törvénymódosítás is egyértelműen rögzíti” – mondta dr. Majoros Gábor, a Deloitte Legal ügyvédi iroda adatvédelemi és technológiai szolgáltatásokért felelős ügyvédje.

A privacy by design vagy privacy by default kérdéskörét is körbejárták a szakértők. Elhangzott, hogy fontos különbség van az adatok anonimizálása és törlése között. „Egy törlési kérelemnél mindenképpen meg kell vizsgálni, hogy ténylegesen megvan-e a lehetőség az adatok törlésére. Az egész adatkezelést eleve úgy kell felépíteni, hogy a törlésre lehetőség legyen. Az adatvédelmi hatóság nem fogja elfogadni azt, hogy egy törlés nem valósítható meg, hiszen az adatkezelés megtervezésekor a rendszert ennek megfelelően kell megtervezni. A közeljövőben várhatók olyan adatvédelmi hatósági határozatok, ahol a hatóság bírságolni fog, mert a szükséges törlést nem hajtották végre” – mondta Péterfalvi Attila.

Annak ellenére, hogy Európa gazdasági dominanciája csökkent, a GDPR szabályozás nem csupán egy „európai játszóteret” hozott létre, hanem globális hatással bír. Az Egyesült Államokban, Dél-Amerikában és Ázsiában egyre fokozottabb szabályozási tendenciák indultak el, melyek az adatkezelési szabályok harmonizálását célozzák, hogy azok illeszkedjenek az európai szabályozáshoz és az európai piacra is megfelelő válaszokat tudjanak adni.

A beszélgetést itt tudja meghallgatni.