Szerző: Boros Péter | óraadó | Metropolitan Egyetem Budapest és Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar

E-mail: peter@peterboros.eu

Nincs ez máshogy a fenntarthatóság témakörben sem. Például indulhat egy tanóra azzal a felvetéssel (ahogy ez történt nemrég), hogy a fenntarthatóság csak marketing-„hype”, közönséges kis marketingeszköz, aminek a profitnövelésen kívül semmi haszna, és senkit sem érdekel igazán.

Ujjé! Van tehát valami, ami szuperdivatos, és növeli vállalkozásunk profitját. Amivel mindenki csak azért foglalkozik, mert nem akar lemaradni a marketingvonatról. Az újrahasznosítható csomagolás, a biotermékek, a zöldszemlélettel átitatott papír zsebkendő jelenti ma a kulcsot az üzleti vállalkozások sikeréhez. Az a cég, amelyik nem hivatkozik az egész szervezetét átfogó fenntarthatósági aktivitásokra, lemarad a profitnövelési versenyben.

Persze hogy nem. Az üzleti siker sok tényezőn múlik, amelyek közül a fenntarthatósági szempontoknak való megfelelés csak az egyik. Ma már viszont az is egyértelmű, vagy legalábbis jól látható, hogy messze nem csak egy felfújt marketingeszközről van szó.

Napjainkban szinte minden komolyabb, hosszabb távra tervező vállalkozás versenyképességének fontos mérési szempontja, hogy mennyire része a cég stratégiájának a fenntarthatósági szemlélet. Nem elég csak kijelenteni, mennyire „zöld” a cégünk, az üzleti folyamatoknak, az egész vállalati szervezetnek tükröznie kell ezt a szemléletet, és természetesen az is fontos, hogy az ügyfelek, a fontos piaci szereplők tudjanak erről.

Itt jut kulcsszerepbe a kommunikáció és vele a hype-effektus. A nemzetközi szinten zajló marketingaktivitásoknak (reklám, PR, egyéb kommunikáció) nagy érdeme, hogy előtérbe hozták az emberiség történelmének talán eddigi legnagyobb kihívását. Sikerül-e vajon megoldást találni fennmaradásunk biztosítására, vagy teljesen feléljük természeti és ásványkincseinket, elvágjuk magunk alatt a faágat (sajnos szó szerint)?

A tömegkommunikáció véleményformáló hatását nem érdemes vitatni. Legyen szó bármilyen iparágról, üzleti, politikai vagy egyéb témáról, ha hosszú időn keresztül, elég sokszor halljuk a hozzánk eljuttatni kívánt üzenetet, akkor is változik a szemléletünk, ha éppen nem értünk egyet az üzenet tartalmával. Ezt számos kutatás bizonyítja, de a felméréseken kívül világszerte különböző gyakorlati példák is vannak a kommunikáció hatékonyságára nézve.

Talán sokak által ismert a PETA (People for the Ethical Treatment of Animals, lásd keretes írásunkat) állatvédő szervezet tevékenysége, amely megosztó, sok esetben botránykeltő, néha kifejezetten durva kampányaival elérte, hogy világszerte megváltozott az állatok, az élővilág szerepéhez való hozzáállás. Egyéb tényezők is közrejátszottak, de a szervezet tevékenysége komoly mértékben hozzájárult azokhoz a változásokhoz, amelyek jelentősen átformálták mind a különböző iparágak (például divat, ruházat) szereplői, mind pedig vásárlóik szemléletét. A természetes szőrméből készült ruhák szerepe visszaszorult, és átadták a helyüket olyan modern anyagokból előállított termékeknek, amelyeknek fizikai tulajdonságai, érzékszervi megjelenése szinte megszólalásig olyan, mint az állati eredetű szőrméé. (Az más kérdés, hogy ezeknek az új anyagoknak a használata mennyire terheli környezetünket.)

Bátran vonhatjuk le tehát azt a következtetést, hogy a fenntarthatóság esetében is lényeges a hatékony kommunikáció. A „hype-olás”. Igenis, toljuk túl, beszéljünk róla sokszor, minden lehetséges fórumon, mert bár az elmúlt három évtizedben nemzetközi szinten folyamatosan konferenciák követik egymást a témában, átfogó, világszintű változást még mindig nem sikerült elérni.

A figyelemfelhívás mellett az eddig elért eredményeket is érdemes minél szélesebb körben megosztani, hiszen azok mind az egyének, mind a közösségek, vállalatok szintjén látványosak, és jó irányba mutatnak. Az egyszer használatos műanyagok visszaszorítása, a környezetfejlesztési programok, a szén-dioxid-kvóták bevezetése, a vízzel való takarékosság, a nagyobb vállalatok esetében az üzleti stratégiába bekerülő fenntarthatósági KPI-ok, ESG és egyéb rendszerek kidolgozása mind-mind kivétel nélkül kitűnő és biztató fejlemény.

A tanulási folyamat hosszú, és sajnos időnk kevés van, de ha mindent beleadunk, sokan megértik majd, hogy a fenntarthatóság jóval több, mint egy divatos marketingeszköz.

PETA

A People for the Ethical Treatment of Animals (PETA, www.peta.org) a világ legnagyobb állatvédelemmel, állati jogokkal foglalkozó szervezete. Nemzetközi szinten tagjainak és támogatóinak száma meghaladja a kilencmilliót. A szervezet tevékenysége négy területre koncentrálódik, a laboratóriumokban végzett állatkísérletekre, az élelmiszeriparra, a ruhaiparra és a szórakoztatóiparra. Az ezeken a területeken előforduló, állatokkal szembeni, morális szempontból elfogadhatatlan eljárásokon kívül egyéb olyan ügyeket is felvállalnak, ahol az állatok jogai sérülnek, állatokkal szemben való kegyetlen bánásmód érhető tetten.

Közösségi oktatás, oknyomozó újságírás, kutatások, állatmentés és különböző demonstrációk, tüntetések, tiltakozó kampányok szervezése tartoznak elsődleges kommunikációs eszközeik közé. Ezek közül különösen a tiltakozó kampányokkal tűntek ki, amelyek rendszerint igen megosztó, sokszor sokkoló, brutális naturalizmusukkal keltenek nagy feltűnést és publicitást.

Ez a nyers kommunikációs stílus nagyon hatásosnak bizonyul. A szándékosan megbotránkoztató aktivitások rendszeresen a nemzetközi vezető újságok, média híradásaiban szerepelnek, gyakorlatilag a világon mindenhová eljuttatva a szervezet üzeneteit. Máig emlékezetes az orvvadászat elleni 2013-as kampányuk, amelynek során hirdetéseikben megcsonkított állati tetemeket mutattak be, meztelen emberi női testekkel együtt, amelyeket fogyasztásra szánt állathúshoz hasonlítottak.

Többek között ezeknek a kampányoknak köszönhetően világszerte egyre szélesebb nyilvánosságot kapott az állati jogok témaköre, az orvvadászat, az illegális állatkereskedelem elleni küzdelem, ami nagymértékben hozzájárult például a divat- és a szórakoztatóiparban bekövetkezett, állatvédelemmel kapcsolatos változásokhoz.

Nyitó kép: Nick Fewings, Unsplash

1. Újrahasznosított műanyag, kevesebb hulladék

Semmi gond, ha úgy érezzük, hogy a tisztítószerek, tusfürdők házi előállítása nem a mi világunk: nincs időnk vagy kedvünk kísérletezni, az alapanyagokat külön-külön beszerezni, majd otthon kevergetni, esetleg nem bízunk abban, hogy ezek ugyanolyan hatékonyak volnának, mint az üzletekben kapható, jól bevált szerek. Első lépésként, ha az ismert tisztítószer- és szépségápolási márkák között válogatunk, keressünk olyan termékeket, amelyek csomagolása újrahasznosított műanyagból készül. Az egyszer használatos termékeknél pedig törekedjünk arra, hogy minél kevesebb szemetet termeljünk, így például a hagyományos nedves tisztítókendőket leválthatjuk biológiailag lebomló, műanyagot egyáltalán nem tartalmazó verziókra.

2. Keressük a PETA-logót

Főleg a szépségápolási termékeknél lehet veszélyes a házi készítés: ha nem ismerjük az alapanyagok reakcióit, akár hosszú távú bőrproblémát, allergiás reakciókat is okozhatunk. Mindemellett persze az sem ellenőrizhető könnyen, hogy a házi szerekhez beszerezhető alapanyagok gyártói valóban felelős módon működnek-e. Épp ezért, ha nem akarunk kísérletezni, mégis fontos a biztonság és az állatbarát hozzáállás, válasszunk olyan terméket, amely igazoltan állatkísérlet-mentesen készül. A Dove termékeit és az alapanyagait például már több mint 30 éve nem tesztelik állatokon és ezt a PETA-logó is tanúsítja, ráadásul a márka termékei újrahasznosított műanyagflakonban kaphatók.

3. Számít a kiszerelés

Tisztítószerek esetében a hatékonyság mellett kifejezetten fontos, hogy mennyi ideig tudunk egy kiszerelést használni, hiszen ezzel is a hulladék mennyiségét csökkenthetjük. Szerencsére most már elérhetőek a szuperkoncentrált, azaz hígítva használandó szerek, amelyekhez kevesebb csomagolóanyagra van szükség. Egy adag szuperkoncentrált tisztítószer akár tízszer annyi ideig elegendő lehet, mint a hagyományos verzió, ráadásul semmi különleges eljárásra nincs szükség, csak vizet kell adni a termékhez. Ezeknek a tisztítószereknek a használatával a szállítás környezetterhelése is csökken, ráadásul még az otthonunkban is kevesebb helyet foglalnak az ilyen termékek.

4. Nézzük meg a gyártót

Lényeges, hogy ne csak a kiválasztott termék legyen környezetbarát, hanem a gyártó is felelős vállalatként viselkedjen, mind fenntarthatósági, mind társadalmi szempontból. A Dove, a Cif és a Domestos márkákról ismert Unilever például épp 10 évvel ezelőtt indította el fenntarthatósági tervét, ez idő alatt pedig a világon mindenütt átállt a megújuló forrásból származó áram használatára. Emellett 1,3 milliárd embert ért el az egészségügyi és higiéniai programjain keresztül, Magyarországon például a Domestos márka révén az elmúlt években 22, hátrányos helyzetű településen található iskola mosdóját újította fel. Ezen felül az Unilever tavaly ősszel azt is vállalta, hogy 2025-ig több mint 100.000 ezer tonnával csökkenti a felhasznált műanyagcsomagolás mennyiségét, továbbá az általa kibocsátott mennyiségnél több műanyagcsomagolást fog újrafeldolgozni.