A műsor elején megbeszéljük, milyen szerepet játszotta családi vállalkozás életében a délszláv háború és a jugoszláviai menekültek. Utána kitérünk saját márkája, az R-Water születésére. Annyit előre elárulok, hogy rögös volt az út, kétszer lényegében tönkrement, aztán megalkotta az új jövőképet: jött a sportital, és vele a bombasiker.

Beszélünk az R-Water fenntarthatósággal a kapcsolatos aktivitásairól. Csak címszavakban: zöld projektek, napelem, szelektív gyűjtés, dolgozók jóléte.. Kiemelt témánk lesz a PET-palack, és ezzel a visszagyűjtés, az újrahasznosítás, a betéti díj kérdése. A műsor végén arra is lesz időnk, hogy beszélgessünk az idei év üzleti perspektíváiról.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Tucatnyi módja van annak, hogy egy cégvezetés csökkentse környezeti lábnyomát. A K&H fenntarthatósági indexe egy átfogó felmérés keretében kérdezte a hazai közepes és nagyvállalatok vezetését arról, hogy hogyan viszonyulnak a fenntarthatóság kérdésköréhez. Suba Levente, a K&H Csoport fenntarthatósági programjának vezetője szerint a kedvezőtlen gazdasági környezetben érthető módon a vállalatok elsősorban költségeik csökkentésére összpontosítanak – ez azonban közvetve csökkenti a környezetterhelésüket is.

A cégek közel 60 százaléka már meg is oldotta a szelektív hulladékgyűjtést, és további 32 százalék tervezi ezt. A veszélyes hulladékok környezetbarát kezelése ettől némileg elmarad. A papírfelhasználás csökkentését 40-40 százalékban már végrehajtották vagy a közeljövőben tervezik. Hasonló megoszlást mutat az energiaköltségek elszállása miatt az energiafelhasználás csökkentése, illetve hatékonyságának növelése. Igaz ez – bár csökkenő arányokban – az épületek hőszigetelésére, a hibrid- vagy elektromos autók forgalomba állítására, vagy akár a vízfelhasználására is. Azt azonban csak a cégek 3 százaléka engedi meg magának, hogy úgynevezett „zöld” – azaz igazoltan megújuló forrásból származó, egyben drágább – energiát vásároljon, és csak további 4 százalék fontolgatja ezt. Ugyanakkor a megújuló energiaforrások jelentőségével a cégvezetők 89 százaléka egyetért, csak döntő többségük szerint ezek alkalmazását a kedvezőtlen gazdasági helyzet most gátolja.

A cégeket a költségtakarékosságon kívül elsősorban a szabályok fogják rászorítani arra, hogy kevesebb széndioxid-kibocsátás mellett végezzék tevékenységüket. Az Európai Unió 2050-re a karbonsemlegességet tűzte ki céljául, ennek érdekében szigorú szabályokat is alkotott. A klímasemlegességhez vezető utat a hazai cégek ma még sokkal inkább nehézségként, mint lehetőségként fogják fel.

Mindenki magán kezdje a szigort

A bankoknak kulcsszerepet kell játszaniuk az éghajlati vészhelyzet kezelésében. A cégeket finanszírozó pénzintézeti szektorra egyre szigorúbb szabályok vonatkoznak, illetve magukra nézve is kemény korlátokat állítanak fel. Ennek terén a K&H anyabankja, a belga KBC élen jár. A KBC például átfogó elemzést készített 8 iparág szennyezőanyag-kibocsátásáról és környezeti lábnyomáról. Ez alapján megvizsgálta saját közvetett kitettségét, és kizárta azokat a tevékenységek finanszírozását, amelyek a legnagyobb szennyezők. De nem csak a belga anyabank, hanem a K&H is olyan felelős befektetési alapokat hozott létre, amelyekben szereplő cégek gondot fordítanak környezetterhelésük csökkentésére.

Suba Levente szerint mindenki: a bankok, a cégek és a magánszemélyek is sokat tehetnek azért, hogy a természeti környezet állapota ne romoljon tovább. Ezt így gondolja a K&H fenntarthatósági index felmérésében résztvevő cégek 88 százaléka is.

Magánemberként is sokat tehetünk

A világ elvárja a vállalatoktól, sőt igyekszik rászorítani őket, hogy dolgozzanak ki stratégiát a saját környezeti lábnyomuk csökkentésére; mérjék a szennyezőanyag-kibocsátásukat, erről jelentés formájában számoljanak be a társadalomnak és tartsák magukat a stratégiában meghatározott fenntarthatósági pályához. Ugyanakkor mindenki egyszemélyben, családjával és közösségével is tud valamit tenni a fenntarthatóságért.

„Ha megnézzük egy négytagú család jellemző fogyasztásának széndioxid-kibocsátását, érdekes következtetésekre juthatunk” – mondja Suba Levente, aki kiszámolta, hogy minek mekkora karbonlábnyoma van.  Az ásványvizes, üdítős, tisztítószeres PET-palackok mintegy 300 kilogramm CO₂ kibocsátásért felelnek. Egy átlagos személygépkocsi évi 10-20 ezer kilométer használat mellett körülbelül 2 tonna széndioxidot pöfög ki. Fejenkénti 65 kilogrammnyi éves húsfogyasztással számolva az egész családra évi 2,5 tonna CO₂-kibocsátás jön ki.  Ezzel szemben a lakóház fűtése ‒ és esetleges hűtése ‒ a hagyományos módon évi akár 5 tonna szennyezőanyag-kibocsátással is járhat. Egyértelmű, hogy a lakóházunk korszerűsítésével nagyságrenddel többet tudunk megtakarítani, mint bármi mással.

„A legokosabb döntés tehát, amit egy család hozhat, az az, ha energiatudatosan építi meg vagy újítja fel otthonát” – vallja Suba Levente, aki szerint a leginkább ésszerű és célszerű egyéni cselekvés a lakás- és ház szigetelés, az energia rendszerek korszerűsítése. Ilyen beavatkozások mellett az energiaszámla számottevően csökken, a komfortérzet megnő, egyben irdatlan nagy lépés a környezetterhelés csökkentése irányába is.

Világszerte percenként egymillió darab PET palackot használunk. Aggasztó, ugye? A Henkel célja, hogy 2030-ra klímapozitívvá váljon, így rengeteget tesz a körkörös gazdaság előremozdításáért, melynek a csomagolási törekvések – ezen belül pedig a műanyag újrahasznosítás – a fő pillére.

A Henkel évek óta kiemelt figyelmet fordít annak kommunikálására, hogy a vállalat által forgalmazott termékek műanyag flakonjai szelektíven gyűjthetőek és újrahasznosíthatóak. A promóció keretein belül a vásárlók 2016 óta országszerte leadhatják kiürült Henkel termékes flakonjaikat közel 220 Rossmann üzletben. Az üres flakonokért cserébe egy kódot kapnak, mellyel egy tetszőlegesen választott bölcsődére, óvodára vagy általános iskolára szavazhatnak, a legtöbb szavazatot kapott intézmény pedig értékes támogatásban részesül.

A tavalyi promóció 2022. május 2. – június 26. között tartott és 33 intézményre érkeztek a szavazatok. Az első hónap a gyűjtésre való felhívással zajlott, a második hónap pedig a szavazásra való ösztönzéssel. A minimum 200 szavazatot gyűjtő intézményeknek garantált nyereményt biztosított a Henkel és a Rossmann, mégpedig egy 20 000 Ft értékű Henkel – Rossmann higiéniás csomag formájában.

A nyertes intézmények, amelyek a legtöbb szavazatot kapták:

1. Egri Hunyadi Mátyás Általános Iskola

Nyeremény: 2 000 000 Ft értékű támogatás választható játszótérre vonatkozóan

2. Gyöngyös Város Óvodái Epreskert Úti Tagóvodája

Nyeremény: 200 000 Ft értékű sportszer utalvány

3. Újpesti Károlyi István Általános Iskola és Gimnázium

Nyeremény: 100 000 Ft értékű sportszer utalvány

Fődíj átadás

A fődíjat Egerben, ünnepélyes keretek között adták át. A rendezvényen Kozma-Solymos Dorottya, Group Key Account Manager és Somogyi Eszter, Key Account Manager képviselte a Henkelt. A Rossmanntól pedig Horváth Tamás senior beszerző és Mitykó Mariann beszerző voltak jelen. Rózsa Sándor, a nyertes intézmény vezetője kiemelte: nagyon örültek, hogy végre idén el tudták vinni a fődíjat, hiszen már több éve játszanak a promócióval – előző évben éppen, hogy csak lecsúsztak az első helyről.

Már szinte hagyománnyá vált az elmúlt években, hogy összeszervezik a gyűjtést a szülői közösséggel, aminek komoly logisztikai előkészületei is vannak. Az igazgató úr kiemelte azt is, hogy amellett, hogy jó célt támogat a gyűjtés és a gyerekekben megerősödik az újrahasznosítás fontossága, nagyon jó kezdeményezés, hogy játszótér építésre/fejlesztésre ajánl fel a Henkel támogatást, hiszen erre általában nincs költségkeretük az iskoláknak.

A vásárlók lelkesedése és a kampány népszerűsége töretlen, vannak olyan intézmények, ahol a szülők szervezetten gyűjtik az üres Henkel flakonokat, és közös erővel indulnak a főnyereményért. Így évről-évre egyre több emberhez jut el a fenntarthatósági törekvés. Az eredmény 2016 óta több, mint 10 tonna összegyűjtött műanyag flakon.

Exkluzív fenntarthatósági törekvés, amely díjat érdemelt

A 2022-es AS Watson – a Rossmann Magyarország 50%-os tulajdonrészét birtokló nemzetközi kereskedelmi lánc – Global Suppliers Conference világszintű szállítói eseményen a „Legjobb európai fenntarthatósági kollaboráció” díjat hozta el a Henkel, többek között ennek az aktivitásnak is köszönhetően. A Henkel büszke arra, hogy a „Játék egy zöldebb jövőért” kampány teljes mértékben egy helyi, magyar kezdeményezés, amit a magyar Rossmannal közösen dolgozott ki és szervez már több, mint 6 éve. Ezzel a két vállalat igazán egyedi és exkluzív szintre emelte a fenntarthatósági törekvéseit, és társadalmi felelősségvállalását.

A fentiekből is jól látható, mindamellett, hogy a Henkel egyre szélesebb körben köteleződik el a fenntarthatóság iránt, közösségformáló szerepe is egyre erősebb. A vállalat célja, hogy 2025-re 100%-ban újrahasználható és újrahasznosítható csomagolást érjen el, így a következő években is erőteljes fókuszban marad a műanyag újrahasznosítás témaköre.

Őszinte szembenézés és közös felelősségvállalás oldhatja meg a környezetszennyezés kérdését.

Szeptember 16., Tiszaderzs. Önkéntesek gyülekeznek a folyó partján, hogy aztán vízi járművekbe szállva vagy a part mentén haladva összegyűjtsék, ami nem a természetbe való. A nap végére a mérleg közel egy tonna szemét, amelynek jelentős része PET-palack vagy egyéb műanyag. A Coca-Cola Magyarország munkatársaiból és a tiszai PET Kupa szakértőiből verbuválódott csapatnak ez volt a hatodik közös akciója, eddig 200 önkéntessel összesen 100 tonna hulladéktól szabadították meg a folyót a Hulladékmentes Tisza projekt keretében. Mint mondják, a szemét nagy része már a Tisza ukrajnai szakaszánál a vízbe kerül, valahol azonban „meg kell fogni” a szemétáradatot, hogy elejét vegyék az élővilág további szennyezésének. A 2019-ben indított projekt nem pusztán hulladékgyűjtő akció, hanem jövőbe mutató kezdeményezés is. A Hulladékmentes Tisza program keretében készítettek eddig GPS-alapú nyomkövetőt, amellyel a PET-palackok útja feltérképezhető, számos hulladék-újrafeldolgozási módszert is kidolgoztak, és építettek a folyóból származó műanyagból plasztikkajakokat is.

Greenwashing vagy valódi cselekvés?

Zöldszervezetek részéről gyakran éri az a vád a nagyvállalatokat, hogy a zömében általuk okozott környezeti problémákat szép, kirakatba tehető megmozdulásokkal próbálják ellensúlyozni, amelyek azonban inkább csak elkendőzik a valós helyzetet, de igazi megoldást nem nyújtanak rá. A Coca-Cola viszont komolyan veszi a szerepét: a látványos akciók mögött valódi vállalások állnak.

A globális Hulladékmentes Világ stratégia „ernyőként” borul minden egyes termékükre, tevékenységükre. 2025-ig a teljes vállalat minden palackjának újrahasznosíthatónak kell lennie – ez a cél Magyarországon már teljesült is. 2030-ig pedig azt szeretnék elérni, hogy ugyanannyi palackot gyűjtsenek vissza és dolgozzanak fel újra, mint amennyit termelnek. A visszagyűjtés azonban nem működik a fogyasztók közreműködése nélkül.

Kié a felelősség?

Műanyag nélkül nehezen képzelhető el a mai emberi civilizáció. Használnak műanyagot az orvostudományban, a közlekedésben, az ipar számos területén és persze a csomagolásban is. Nem várható el és nem is reális, hogy az emberiség egyszerűen lemondjon erről a találmányról. A PET-palack például higiénikus és biztonságos módja az italok fogyasztókhoz való eljuttatásának, és ha felelősségteljesen kezeljük az így keletkező hulladékot, akkor igenis van helye a fenntartható csomagolások között.

„A szelektív gyűjtés és az újrahasznosítás kapcsán olykor elhangzik, hogy ez pusztán a felelősség áthárítása a fogyasztókra. Valójában azonban mindannyian a körforgásos gazdaság részei vagyunk, így a magunk módján ki kell vennünk a részünket abból, hogy a PET-palackok és az egyéb műanyagszemét visszakerüljön a körforgásba, és ne a környezetet szennyezze – mondta Varga-Nagy Eszter, a Coca-Cola Magyarország kommunikációs vezetője. – Nekünk mint nagyvállalatnak többek között abban is szerepünk van, hogy segítsük a fogyasztó tájékoztatását is, miként tehetjük együtt fenntarthatóbbá a világot.”

2021-ben a vállalat például „Az üres palack is érték” néven kampányt indított, amelynek része volt egy kupakkódfeltöltő játék környezetbarát nyereményekkel, illetve ennek keretében hasznos tudnivalókat osztottak meg a fogyasztókkal azzal kapcsolatban, hogy melyik hulladékot hová szabad dobni.

Zöldmegoldás a Szigeten

„Egy kutatásunk során azzal szembesültünk, hogy bár Magyarországon az emberek többsége otthon már odafigyel a szelektív hulladékgyűjtésre, a házon kívül elfogyasztott italok palackjai gyakran végzik a kommunális hulladék között vagy még rosszabb helyen, egyszerűen azért, mert a fogyasztók nem találnak szelektív gyűjtőedényt. Innen is jött az ötlet, hogy miért ne kínálhatnánk mi magunk megoldást erre a problémára” – mondta Varga-Nagy Eszter.

A Sziget Fesztiválon például PET-palack-visszagyűjtő állomásokat telepítettek, aminek köszönhetően 12 tonna hasznosítható hulladék, közte 4 tonna PET-palack gyűlt össze – körülbelül 340 köbméter szelektív hulladék, amelyből 130 köbméter volt a PET-palack.

Az említett felmérés eredményeiből kiderült, hogy míg a megkérdezettek 47 százaléka már beépítette a szelektív gyűjtést az életébe, és minden esetben odafigyel arra, hogy a szemét a megfelelő hulladékgyűjtőbe kerüljön, addig az emberek mintegy 20 százaléka kizárólag otthon gyűjti szelektíven a hulladékot. 32 százalékuk viszont csak akkor dobja a PET-palackot szelektív gyűjtőbe, ha van elérhető közelségben, szem előtt, ellenkező esetben a palack a kommunális hulladék között végzi, vagy csak úgy eldobják. (A kutatást 2022 augusztusában végezték ezerfős mintán a 18–65 éves magyar lakosság körében, CAWI módszerrel.)

Szelektív gyűjtőszigetet mindenhová!

2021-ben a Coca-Cola Magyarország pályázatot hirdetett szelektív hulladékgyűjtők kihelyezésére Magyarországon működő vállalkozások, intézmények, szervezetek, közösségek számára, hogy növelje az elérhető helyen lévő gyűjtőszigetek számát. A pályázat első szakaszában összesen 166 szettet osztottak szét, ezáltal megközelítőleg 150 ezer ember számára tették lehetővé a szelektív hulladékgyűjtést – többek között munkahelyeknek, például egy mentőállomásnak és egy tűzoltóságnak is. A kampány második felében kiválasztott nyertesekkel videóbeszélgetéseket készítettek arról, miért fontos számukra a környezetvédelem, illetve ők maguk hogyan vállalnak ebben szerepet. A kisfilmek reményeik szerint még többeket motiválnak majd arra, hogy ők maguk is kivegyék a részüket a hulladékmentes világ, a körforgásos gazdaság megteremtésében.

„A felelősségvállalást persze magunkon kell kezdeni, és a Coca-Cola elég bátor mind az üzleti célok fenntarthatóságnak való alárendelésében, mind a kommunikációban. Azt szoktuk mondani, hogy ha már a probléma létrejöttének részei vagyunk, akkor a megoldásban is részt kell vállalnunk. Mindezt integrált módon tesszük, a tevékenységünk, kampányaink minden elemébe beépítve, és arra biztatjuk a fogyasztóinkat is, hogy legyenek részesei ennek a folyamatnak, mindennap akár csak egy kis lépéssel hozzájárulva a közös célhoz” – tette hozzá Varga-Nagy Eszter.

Aki bármennyire is követi a környezetvédelmi trendeket, biztosan tisztában van azzal, milyen káros hatása van a természetben felhalmozódott hulladéknak. Úszó hulladékszigetek az óceánokban, mikroműanyaggal szennyezett élővilág és édesvizek, szemét mindenfelé. Bár egyre több háztartásra jellemző a szelektív hulladékgyűjtés, és igyekszünk odafigyelni arra is, hogy ne vásároljunk feleslegesen, a probléma megszüntetésétől és a zero waste életmódtól egyelőre még messze jár a társadalmunk.

A műanyag – legyenek bármilyen súlyosak is a környezeti hatásai, ha nem figyelünk a helyes kezelésére – az emberiség egyik legsokoldalúbban hasznosított találmánya. Jelen van például az orvostudományban, elég csak a lélegeztetéshez szükséges intubációs tubusra, az infúzió adagolásához nélkülözhetetlen branülre vagy a különböző varróanyagokra, erek elszorítására szolgáló klipekre gondolni. Számtalan olyan eszközt állítanak elő belőle, amely az életünk megóvására hivatott: a különböző mikrobáktól, baktériumoktól az ételünket, italunkat megvédő csomagolás is műanyagból készül.

Nem a műanyag a baj, hanem a nem megfelelően kezelt műanyag. A Coca-Cola, mint a világ egyik legnagyobb üdítőital gyártója és forgalmazója úgy látja, hogy ebben a kérdésben a nagyvállalatoknak is komoly felelősségük van, és tenni is hajlandók a helyzet javításáért, ezért alkották meg a Hulladékmentes Világ névre hallgató programjukat.

„Elkötelezettek vagyunk a csomagolási hulladék problémájának megoldásában. A Coca -Cola Hulladékmentes Világ kezdeményezésének három alapvető célja van: az első, hogy a csomagolásunk 100%-át újrahasznosíthatóvá tegyük 2025-re világszerte. Másik fő vállalásunk, hogy 2030-ra legalább 50%-ban újrahasznosított anyagot használjunk fel a csomagolóanyagainkhoz, illetve, hogy2030-ig pedig a felhasznált csomagolóanyagok 100 százalékának megfelelő mennyiséget hasznosítunk újra.​. Szintén fontos eleme a Hulladékmentes Világ kezdeményezésnek, hogy összehozza az embereket a hulladékmentes környezet támogatása érdekében”– mondta Szalóky-Tóth Judit, a Coca-Cola magyarországi vállalati kapcsolatok vezetője.

A Coca-Cola elhivatottságát az is jelzi, hogy vállalták: 2030-ra jelentős mértékben csökkentik a felhasznált műanyag mennyiségét.

„A Coca-Cola célul tűzte ki, hogy csökkentse a gyártásban felhasznált új műanyag mennyiségét, és tíz éven belül minden PET-palackot legalább felerészben újrahasznosított anyagokból állítson elő” – magyarázta Varga-Nagy Eszter, a Coca-Cola Magyarország kommunikációs vezetője. „Az elmúlt esztendők innovációs tevékenységének köszönhetően a Coca-Cola Magyarországon forgalmazott italcsomagolásai 100 százalékban újrahasznosíthatók. Csomagolási innovációinknak köszönhetően az elmúlt években 20 százalékkal csökkent a PET palackjaink előállításához szükséges műanyag mennyisége, alumínium dobozaink csomagolásához éves szinten közel 170 tonnával kevesebb alumíniumot használunk fel 2020 óta, továbbá másodlagos csomagolási anyagaink mennyiségét is csökkentettük.  Stratégiánk fontos eleme az innovatív csomagolási megoldások kifejlesztése is: nemrégiben bemutattuk papírpalack prototípusunkat és ilyen a nemrég bevezetett KeelClip technológia is. A KeelClip bevezetésével egy újabb fontos lépéssel kerülünk közelebb a Hulladékmentes Világhoz, ugyanis ezzel a több, mint 800 millió forintos beruházással a Coca-Cola palackozóüzeme Magyarországon éves szinten közel 230 tonnával csökkenti a műanyagfelhasználását. A technológia lényege, hogy zsugorfólia helyett egy erős kartonpapír tető segítségével fogja össze a 4-es és 6-os kiszerelésben értékesített alumínium dobozokat.”

Mára a PET-palack lett az egyik leginkább hasznosított csomagolóanyag az üdítőital-iparban, hiszen kevésbé környezetterhelő, ha megfelelően gyűjtik és újrahasznosítják.

„Minden csomagolóanyagnak vannak előnyei, és megfelelő kezelés esetén ismét értékes erőforrásokká alakíthatók. A PET palacknak is vannak előnyei: könnyű, újrazárható és karbonlábnyoma kisebb más csomagolási megoldásoknál, ha körforgásos gazdaságról beszélünk – melynek létrehozására törekszünk. Nem jelenthető ki egyértelműen, hogy az alumínium és az üveg csomagolás kevésbé káros a környezetre, mint a műanyag. Az aludobozos kiszerelés jellemzően kisebb, mint a PET, így több fogy belőle, ami végül nagyobb mennyiségű hulladékot eredményez.  A különböző anyagok újrahasznosításának mértéke térségenként is eltérő, tehát önmagában a csomagolóanyag alapján nem állapítható meg, hogy melyik a jobb megoldás. Folyamatosan dolgozunk a vállalat teljes ökológiai lábnyomának csökkentésén, többek között a palackozóüzemünk termékei zöld energiával készülnek hazánkban. Minden csomagolásnak van környezetre gyakorolt hatása, legyen szó gyártásról, tisztításról vagy szállításról, ezért nem lehet egyszerűen kijelenteni, hogy az egyik megoldás jobb lenne, mint a másik. ​Globális és lokális szinten egyaránt a fenntartható működésre, a kibocsátásunk minimalizálására és és a különböző csomagolóanyagok optimális használatára törekszünk” – mondta el Szalóky-Tóth Judit.

„A körforgásos gazdasággal kapcsolatos víziónkat sajnos nem tudjuk egyedül megvalósítani: ez az együttműködésre épül, ahol a fogyasztókkal, döntéshozókkal, iparági és szakmai szervezetekkel közös célért dolgozunk. A körforgásos gazdaság megteremtése olyan többszereplős együttműködést igényel, amelyet mi a Coca-Cola Magyarországnál is ösztönözni próbálunk. Aktív párbeszédre és együttműködésre törekszünk így mind a beszállítói, mind a szabályozói szervekkel és a fogyasztókkal is, hogy az italcsomagolásokból keletkező hulladék visszagyűjtése minél nagyobb mértékben megvalósulhasson Magyarországon.” – hangsúlyozta Varga-Nagy Eszter.

Sokszor előfordul ugyanakkor, hogy bár a szándék megvan, a lehetőség sajnos nem adott a szelektív hulladékgyűjtésre. Ezt a problémát hivatott kezelni a Coca-Cola Magyarország kezdeményezése, melynek keretében szelektív hulladékgyűjtő edények kihelyezésére lehetett pályázni.

„Az első lépéseket megtettük, a pályázat első körös nyerteseihez az első félévben ki tudjuk szállítani a hulladékgyűjtőket.” – mondta Varga-Nagy Eszter. – Most az a célunk, hogy minél alaposabban felmérjük és megértsük, milyen tényezők befolyásolják a fogyasztók hulladékgyűjtési szokásait, viselkedését, hogyan motiválhatjuk őket, hogy szelektíven gyűjtsenek. Ehhez felbecsülhetetlenek lesznek a tapasztalataik, hiszen a környezetvédelem iránt elkötelezett szereplőkkel valós körülmények között vizsgálhatjuk, hogyan változik az emberek viselkedése, amikor elhárul a legkézenfekvőbb akadály, az, hogy nincs kuka, amibe dobhatnák a csomagolási hulladékot. Sokan látják már ugyanakkor, hogy megoldást csak közösen találhatunk – a gyártók, a hatóságok és a vásárlók, fogyasztók együttesen. Országszerte elérhető a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés, ám jelentős probléma, hogy sok településen az otthonukon kívül az emberek nem tudják elkülönítve gyűjteni a papír- és műanyaghulladékot, mert a közterületen, a munkahelyükön vagy az üzletekben, bevásárlóközpontokban sok esetben nincs hulladékgyűjtő edény. Szeretnénk adatalapú programot és kampányt kidolgozni, figyelembe véve az attitűdök, a fogyasztók által vallott környezetvédelmi elvek és a gyakorlat, a tényleges cselekvés közötti rést.”

Hosszú ideje dolgozol FMCG-cégeknél. Volt benned valami személyes motiváció, hogy ebbe a szektorba kerültél?

A fiam most tizenhét éves, és nem tudja, milyen pályát válasszon. Én pont ugyanezt éreztem ennyi idős koromban. Jó voltam matekból és történelemből, gondoltam, legyen a Közgáz, aztán majd meglátjuk. Ott a marketing szakirányt választottam, mert az kreatív, színes, érdekes, de nem volt hosszú távú vízióm.

Az első komoly munkahelyem a BAT volt. Bekerültem a management trainee programjukba, amelyhez hasonlót nagyon kevés cég csinált akkoriban. Nem dobozolták be a résztvevőket, hanem tehetséges, jól gondolkodó embereket kerestek, akiket aztán megismertettek mindenfelé területtel – sales, marketing, üzletfejlesztés –, hogy olyan megközelítésük legyen, amely az egész üzletet átfogja. Ez nagyon közel állt hozzám, hiszen szeretem látni a dolgok összefüggéseit. Akikkel akkor együtt kezdtem, most mindannyian különböző nagyvállalatok igazgatóságában dolgoznak. A BAT-nél sok munkakörben megfordultam. A dohányiparnak a kilencvenes évek végén még nem volt olyan negatív a megítélése, mint manapság, remek dolgokat lehetett csinálni. Máig hálás vagyok a cégvezetésnek azért, amit ott tanulhattam.

Tizenkét év nagy idő egy munkahelyen, még ha sok területen megfordul is az ember.

Valóban, éreztem is, hogy itt már mindent láttam. Akkor kerültem át az AstraZenecához. A gyógyszeripar látszólag nagyon különbözik az FMCG-szektortól, de valójában igen sok a hasonlóság köztük. Mindkettő erősen szabályozott és jövedelmező iparág, amelyet óvatos, lassú mederben folyó munkavégzés jellemez, úgyhogy amit az előző munkahelyemen tanultam, azt itt is remekül tudtam kamatoztatni. De nem a hazai AstraZenecának dolgoztam, hanem a központnak, a Manchesterben ülő igazgatónak riportoltam Budapestről. Hozzám tartozott Közép-Kelet-Európa, a volt Szovjetunió és Skandinávia teljes ellátási lánca, minden országban voltak csapataim. Ez a rendszer előttem nem létezett, én építettem fel, én vettem fel az embereket a különböző országokban. Mindig szerettem az olyan helyzeteket, amikor nem konkrét feladatot kell végrehajtani, hanem van egy kitűzött cél meg egy fehér lap, amit én írhatok tele. A gyógyszeripar lassúsága, túlszabályozottsága azonban nem volt ínyemre.

Következett egy újabb periódus a BAT kötelékében.

A BAT többször is vissza akart hívni. Eljött az a pillanat, amikor a gyerekek már elég nagyok voltak ahhoz, hogy elvállaljak egy külföldi munkát. Regionális kereskedelmi igazgató lettem Londonban. A hozzám tartozó régió különösen érdekes volt: Afrika, a Közel-Kelet és a volt Szovjetunió. Borzasztóan sokat lehetett tanulni, hiszen Európán belül minden ország többé-kevésbé hasonlóan működik, ugyanazok az alapszabályok, hasonlóak a mechanizmusok, a kereskedelmi láncok, de Nigériában, Marokkóban, Szaúd-Arábiában az ember kénytelen az alapoktól mindent újragondolni. Ennek az időszaknak egy belső átszervezés vetett véget, átkerültem egy marketinges pozícióba. Olyan globális márkák stratégiáján dolgoztam, mint a Lucky Strike, a Dunhill, a Rothmans, a Kent, a Pall Mall. Ez is olyan munka volt, amely az embert kimozgatja a komfortzónájából.

Egy ilyen nagy vállalatközpontban dolgozni csak azért nem teljesen kielégítő, mert az ember messze van a valóságos dolgoktól. Ott az a sikerélmény, ha tartasz egy jó prezentációt, engem meg inkább az motivál, ha sokat adunk el, nő a piaci részesedésünk, bizonyítjuk egy nagy csapattal, mi mindenre vagyunk képesek. Három és fél évnyi londoni munka után új dolgokra nyitottan jöttem haza.

Ekkor jött a kommunikációs ipar, az Uniomedia, ami látszólag kilóg sorból.

Ennek az a háttere, hogy az Uniomedia tulajdonosait már régóta ismertem. A cégük nagyon szépen növekedett, és akkor jutottak el arra a pontra, amikor a kézi vezérlés már nem működött elég hatékonyan. Először baráti alapon foglalkoztam a céggel, megnéztem, hogyan működik, és ahogy egyre inkább beleláttam, nagyon szimpatikus lett a csapat. Végül csatlakoztam hozzájuk, hivatalosan vezérigazgató-helyettesként, ténylegesen operatív vezetőként. Egy ötven embert foglalkoztató, eredményes vállalkozásból kellett cégszerűen működő vállalkozást csinálni. Ebben is megtaláltam a kihívást, bár a korábbi cégeimnél lényegesen kisebb, magyar tulajdonú vállalatról volt szó, amely azonban rengeteg multival dolgozik együtt. Helyükre kerültek a dolgok, de azért éreztem, hogy a tapasztalataimat egy sokkal nagyobb vállalatnál tudnám igazán kamatoztatni.

A Danone például sokkal nagyobb.

Jókor jött a megkeresés. Többfordulós interjúzás után ügyvezető lettem. Mindig úgy fogok emlékezni az ott töltött időszakra, hogy egy hihetetlenül kedves, csupa szív csapattal dolgozhattam együtt. Miközben maga a cég nem állt jól, szervezeti problémái voltak, tíz éve csökkenő piacrésszel. A Danone-nak akkor még két külön cége volt itthon, én a tejtermékekkel kereskedő vállalat vezetését vettem át. Mindent újra ki kellett találni, fel kellett építeni az alapoktól. Nagyon büszke vagyok rá, hogy három év elteltével kitűnő eredményeket ért a Danone, működnek a dolgok, jönnek az üzleti sikerek.

Időközben ott is elindult egy globális átszervezés, Magyarországon pedig összevonták a két cégüket, én pedig nem láttam igazán a helyemet az új struktúrában.

A Szentkirályinál is történt valami hasonló a közelmúltban, összevontak néhány céget.

Az már egy kicsit korábban történt, meg egy kicsit bonyolultabb is volt. 2015-ben a Pasquale család tulajdonában lévő Mattoni 1873 Balogh Leventével közösen létrehozott egy holdingot, melynek a Szentkirályi Ásványvíz Kft.-n kívül a Kékkúti Ásványvíz Zrt. is a tulajdonába került, majd egy évvel később a két vállalat egyesült. 2018-ban a Mattoni 1873-csoport a cseh, a szlovák és a magyar piacon megvásárolta a PepsiCo regionális érdekeltségeit. A PepsiCo hazai érdekeltségeivel kibővült vállalatcsoport pedig 2019-től Szentkirályi Magyarország néven folytatta működését.

Vannak még feladatok a különböző cégkultúrák összesimításával?

A folyamat nagyjából már lezárult, az emberek, a csapatok jól működnek együtt. Minimális különbségek vannak, a Szentkirályi-üzemben értelemszerűen a szentkirályis munkatársak vannak túlsúlyban, míg a kereskedelemben inkább a pepsisek a meghatározóak. De ha beszélsz valakivel, nem mondanád meg, honnan érkezett, mindkét vállalattól jöttek kiváló, tehetséges emberek. A Szentkirályi és a Pepsi múltjából persze maradtak még zárványok, az egyik feladat, hogy ezeket most összehangoljuk egy harmadik, közös vállalati kultúrában.

Azt is látni kell azonban, hogy nem csak a Szentkirályiról és a Pepsiről van szó, hiszen az egész Mattoni 1873-csoport sokat fejlődött és változott, helyi cégből nőtte ki magát olyan vállalattá, amely nyolc országban fontos piaci szereplő. A Mattoni családi vállalkozásként kezd valódi multinacionális vállalattá válni, amely egy víziót alakít, hogy kikké akarunk válni, hogy képzeljük el a sikert, a jövőnket. Ez a közös vízió fog mindannyiunkat összekovácsolni, amiben nem számít már, hogy ki honnan érkezett.

Ez az összeolvadás nagyon sok előnnyel jár, jönnek azok a szinergiák, amikre a döntéshozók számítottak.

Az elmúlt két év keményen megtépázta a HORECA-szektort. Tudtátok kompenzálni az ott kiesett forgalmat az üzletekben?

Tavaly a Szentkirályi bevétele és profitja is rekordot döntött. A volumen még nem érte el a Covid előtti csúcsot, de idén már ez is meglesz. A bővülés elsősorban nem az áremelésnek köszönhető, bár infláció van, az árak is emelkednek. Sokkal inkább azért növekszünk, mert a Szentkirályi és a Pepsi együtt jóval hatékonyabban működik, szélesebb a portfólió.

A HORECA kiesése inkább a Pepsit érintette, mint az ásványvízforgalmat, így az utóbbi terület üzletileg rendkívül stabil lábakon áll. Attól még fogyasztanak az emberek, hogy nem mennek étterembe. Az otthoni fogyasztás miatt változtak az értékesítési csatornák, a portfólión belüli termékpreferenciák, a promóciós mechanizmusok, és aki erre gyorsan reagált, az hamar ki tudott jönni a járvány okozta gödörből.

Optimista vagyok, azt várom, hogy már idén minden mutatóban jobbak leszünk, mint a Covid előtti időszakban.

Vannak új kihívások, emelkedő alapanyagárak, infláció, munkabérek, lényegében minden költség soha nem látott mértékben növekszik. Aki rugalmas, bátor, és mer kockáztatni, az nemcsak idén, hanem hosszú távon is nagyot nyerhet, két-három évig is élvezheti a mostani döntése gyümölcseit. Bízom benne, hogy mi jól játsszuk ezt a játékot.

Elsősorban organikus növekedéssel számolsz, vagy vannak a látóhatáron felvásárlási célpontok?

A Mattoniról azt kell tudni, hogy már a múltban is igen ambiciózus felvásárlási tervei voltak, és ezekben ma sincs hiány. Amikor belép egy piacra, az mindig felvásárlással indul, legutóbb Szerbiában vette meg az ottani ásványvíz- és energiaital-gyártót. A Pepsivel való együttműködés is egyre szélesebb, Magyarország, Csehország és Szlovákia után idén már Ausztriában is folytatódik, és Szerbiában is van rá esély. Mattoni-szinten biztosan lesznek még akvizíciók, Magyarországon viszont inkább organikus növekedéssel számolunk, de ebben is hatalmas lehetőségek vannak.

Az organikus növekedés nemcsak azt jelenti, hogy a meglévő márkáinkból többet hozunk ki, hanem a portfóliót is bővítjük. Például januárban beléptünk mi is az energiaital-piacra, amelyből szép szeletet akarunk majd kihasítani.

Alapvetően az italpiacban gondolkodtok?

A Pepsi a Lay’s és a Cheetos révén jelen van a snackpiacon is, de hosszabb távon is az italszegmensre fókuszálunk. De az italpiac maga is nagy és változatos, vannak alkoholos és alkoholmentes termékek, utóbbiban üdítő, víz, energiaital. Ez az FMCG-szektor egyik legnagyobb területe, és ezek a piacok kezdenek nagyon összecsúszni. Aki energiaitallal indult, az bemegy az üdítő kategóriába, a vizesek szintén, az üdítősök kihoznak vizeket, söröket, a sörösök megjelennek alkoholmentes italokkal, elmosódnak a kategóriahatárok, és a cégek is a lehető legszélesebb termékkínálatra törekszenek, mert kereskedelmileg ennek nagyon sok előnye van. A HORECA-szektorban széles portfólió nélkül nem nagyon lehet labdába rúgni.

Milyen szerepe van az innovációnak a termékpalettátok alakulásában?

Szeretném, ha nagyobb lenne. Tavaly például fontos fejlesztés volt a Szentkirályi extra dús ásványvíz bevezetése, ami nagyon sikeresnek bizonyult. Dolgozunk azon, hogy az innováció még inkább előtérbe kerüljön. Az ember azt gondolná, hogy az ásványvízpiacon nem lehet sok újdonsággal előállni, a víz, az víz, az üveg, az üveg. Ám a fejlesztésnek inkább a gyártás szab határt, mint a fantáziánk. Az italpiac a mennyiségről szól, ha valamiből nem tudsz sokat eladni, akkor az nem fog menni. Beruházásigényes az iparág, gépeket kell venni, ha nincs volumen, akkor a termék nem lesz sikeres. Hosszabb távon azonban üzletileg is, a márkaépítés szempontjából pedig még inkább szükség van az innovációra.

Az ásványvíz- és üdítőital-piac a PET-palack miatt került néhány éve az első számú közellenség státuszába. A probléma megoldása érdekében nagy erők mozdultak meg, jön a betétdíj. Nyugvópontra jutott ez az ügy, vagy kell még dolgozni rajta?

A betétdíjas rendszer nem új találmány, sok országban már jól működik. Lehet csinálni jól is meg rosszul is. Mi a betétdíj bevezetésének egyik éllovasa vagyunk, de az egész iparág megmozdult érte, együtt dolgozunk azért, hogy egy valódi körforgásos rendszer jöjjön létre. Nemcsak arra kell gondolni, hogy ne dobjuk el a PET-palackot, hogy gyűjtsük vissza, hanem arra is, hogy a PET-palackból újra PET-palack legyen.

Megvalósítható a majdnem teljes visszagyűjtés, a 90 százalék feletti arány?

Vannak országok, ahol ez sikerült. Ez történt például Németországban. De ennyire messze sem kell menni, hiszen a szomszédos Horvátországban is hasonló a visszagyűjtési arány. A rendszer részletein múlik a siker, mennyi a betétdíj, kik működtetik a rendszert.

Mi azt tekintjük sikernek, ha a PET-palackot visszagyűjtik, újrahasznosítják, és ismét PET-palackot készítenek belőle. Ha ugyanis nem PET-palack lesz belőle, hanem egy másik iparág kezdi felvásárolni és saját céljára használni, nem érjük el a célunkat. Manapság divat a visszagyűjtött műanyagból ruhát, cipőt előállítani, de ezek inkább látványos PR-akciók, hiszen ami a műanyagból készül, annak a volumene jelentéktelen, és nem segíti elő a valódi körforgást.

Az italok csomagolása feltétlenül műanyag legyen?

Szó sincs róla, használunk üveget, alumíniumot is. Az a probléma, hogy a PET-palackra rásütöttek egy bélyeget, ami nem indokolt, hiszen a teljes körforgás megvalósítható, miközben a műanyag csomagolásnak nincs valódi alternatívája. Az üvegnek legalább akkora a karbonlábnyoma, mint a műanyagnak, borzasztóan sok energiát igényel az előállítása, nehéz, a szállítása drága és szintén energiaigényes, és az üveg sem örök életű. Nincs jó csomagolás meg rossz csomagolás, csak jó és rossz rendszer van. Az aludoboz hiába lenne újrahasznosítható, ha a patakparton végzi.

Mi a körforgás megvalósításában hiszünk, és az egész Mattoni-csoport Európa-szerte az egyik élharcosa a jól működő rendszer megteremtésének. Sajnos Magyarországon még nem látszanak a leendő rendszer pontos paraméterei. A céldátum 2023 második fele, bár lehet, hogy átcsúszik 2024-re, de még nem tudjuk, pontosan hogyan fog működni. Nagyon szeretnénk, ha úgy valósulna meg, ahogy Európa számos országában már bevált.

Van egyébként egy komoly probléma, ami sok cég kommunikációjában feltűnik: a csomagolóanyag – műanyag vagy más – kapcsán elmondják, hogy az újrahasznosítható. Azt azonban már nem teszik hozzá, hogy ez csak elvi lehetőség, mert nincs visszagyűjtés, vagy nincs is olyan technológia Magyarországon, amely a tényleges újrahasznosítást lehetővé tenné. Mi a Mattoninál azon dolgozunk, hogy a körforgás ne pusztán elvi lehetőség legyen, hanem egy átgondolt, valóban működő rendszer.

A közelmúlt egyik fontos hívószava lett a purpose, az, hogy a vállalat működésének a profiton túlmutató célja, küldetése van. Számodra és a Szentkirályi számára van ennek relevanciája?

Tudok ezzel a gondolattal azonosulni. Nagyon fontos azonban, hogy ez ne csak kifelé szóljon. Sok cég marketingszempontból közelít hozzá. Ha valakinek igazán fontos, akkor a purpose értelmezését belülről kell elkezdeni. Ha valóban úgy dolgozunk, hogy az értelmezhető egy cél, egy szándék jegyében, akkor azt utána kifelé is lehet kommunikálni. Egyelőre sok példát látok arra, hogy a szavak mögött nincs valós tartalom.

Házon belül is tapasztalom, milyen fontos, hogy az emberek között legyen egy összetartó erő, egy közös cél, amit hitelesen lehet képviselni. A szándékvezérelt gondolkodásnak nem marketingcélja van. Sok cég próbál éppen aktuális és sokakat foglalkoztató témákra rákapcsolódni. De ha ez nem belülről fakad, akkor nem lehet hitelesen sem felkarolni őket.

Az interjú eredetileg a Márkamonitor 2022/1. (márciusi) számában jelent meg. 

A Coca-Cola a világ egyik legismertebb márkája. Hogyan épül tovább egy ilyen régi, közismert márka, mennyire kötik a hagyományok, és hogy történik egy nagyobb megújítás, egy új kommunikációs platform bevezetése? Milyen innovációkra lehet ma büszke a vállalat, merre tart a termékpaletta? Hogyan alakul a márkaépítés eszköztára és a médiahasználat? Mi jön Atlantából és mekkora a mozgástér itthon?

Beszélünk a Coca-Cola és a fenntarthatóság viszonyáról, a cég fenntarthatósági stratégiájának fő vonalairól. Mi újság a PET-palack visszagyűjtésével kapcsolatban, hogy működik a körforgásos gazdaság?

Visszatekintünk a tavalyi „Az üres palack is érték” kampányra, és megbeszéljük, hogyan folytatódik ez az akció idén tavasszal.

Kölcsei Gergely előad március 22-én a Márkaépítés 2022 – Neverending Branding konferencián, arról is adunk egy kis előzetest.

Hangoljatok este 7-kor a 90.9 Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Az interjú eredetileg a Márkamonitor 2021/4. számában jelent meg. 

Pályakezdőként már dolgoztál a The Coca-Cola Company kötelékében a Fanta, Sprite és Nestea brand managereként, de aztán közel két évtizedet töltöttél más cégeknél, és csak 2018-ban igazoltál át az athéni HBC-hez. Visszahúzott a szíved a Coca-Colához?

Nagyon tetszik, hogy úgy fogalmazol: a szívem visszahúzott a Coca-Cola márkához, valóban így történt! Van az a mondás, hogy az első szerelmét senki nem felejti el, ez rám is igaz. Nagyon hálás vagyok minden korábbi munkahelyemnek, hiszen általuk több országban, sok pozícióban dolgozhattam, de a szívem mindvégig a Coca-Cola márkáért dobogott. Nagyon örülök, hogy most visszatérhettem a céghez mint a magyarországi leányvállalat vezetője.

A HBC palackozza és forgalmazza a The Coca-Cola Company termékeit. Mennyiben más a márkatulajdonosnál dolgozni?

A The Coca-Cola Company globális vállalat, ám értelemszerűen helyi szinten működik, helyben irányítanak mindenhol, ahol a cég jelen van.

A cégünkből és palackozó partnereinkből álló világméretű Coca-Cola-rendszernek köszönhetően lokális fókusszal tudjuk megvalósítani globális céljainkat, hiszen ugyanarra törekszünk: olyan márkákat és választási lehetőségeket kínálni fogyasztóinknak, amelyeket szeretnek és örömmel fogyasztanak.

Nagyon szigorúan értelmezve a The Coca-Cola Company koncentrátumokat, italalapokat és szirupokat gyárt és értékesít palackozó partnerei számára. A vállalat a márkák jogtulajdonosa, és felelős a fogyasztói marketingkommunikációért.

Palackozó partnereink – mint a Coca-Cola HBC Magyarország – feladata az italok előállítása, forgalmazása és értékesítése. A két szervezet szorosan együtt dolgozik annak érdekében, hogy a piacainknak megfelelő portfólióval rendelkezzünk, és hogy közösen biztosítsuk a hatékony munkát.

Ezen túlmenően, még ha mindenben hasonló értékeket vallunk is, a The Coca-Cola Company globális vállalat, amelynek termékeit több mint 200 országban árulják, és világszerte 225 palackozó partnerrel rendelkezik. Globálisan egységes vállalati kultúrára törekszünk, amely azonban éppúgy értékeli a helyi munkamódszereket, mint az egyes piacok eredményeit, az el- és befogadást, az önálló, felelős döntéshozást, a kíváncsiságot és az agilitást.

A The Coca-Cola Company és a Coca-Cola HBC számára nagyon hasznos  a közös munka, hiszen a két vállalat közötti átjárás minden kolléga számára biztosított, és erre természetesen sokszor van is példa. Ez többek között a tudástranszfer miatt is felbecsülhetetlen érték, hiszen általa egyedülálló versenyelőny teremtődik más munkáltatókkal szemben.

Bár dolgoztál Bulgáriában és Hollandiában is, pályád nagy részét Görögországban töltötted. Mi motivált, hogy külföldön vállalj állást?

A tanulás és a fejlődés az életünkben sosem érhet véget. Hétéves koromtól kezdve voltak levelezőtársaim a világ minden tájáról, és már akkor lenyűgözött, milyen más a kultúra a különböző országokban. Tizenhárom évesen a cserkészcsapatommal átszeltem a fél világot, ezáltal is szélesítve a tapasztalataimat. Szeretek „világpolgárként” gondolni magamra, még akkor is, ha egy pici görög szigeten születtem, és ott is éltem tizennyolc éves koromig. Felbecsülhetetlen szerintem az az érték, amit egy másik országban élve és dolgozva megtapasztalhat az ember, arról nem is beszélve, hogy ez milyen elképesztő mértékben fejleszti az érzelmi intelligenciát, a toleranciát. Az ilyenkor szövődő barátságok egy életen át elkísérnek, és nagyon hálás vagyok azért, hogy most a fiamnak is lehetősége adódik ezeket az élményeket megtapasztalni. Biztos vagyok benne, hogy ennek számára is óriási a jelentősége.

A The Coca-Cola Company idén tavasszal hatalmas átszervezésen ment keresztül. Korábbi budapesti csapatának több tagja regionális pozícióban folytatja karrierjét. Új vezetőként előnynek vagy hátránynak érzed, hogy az aktuális csapat számos tagja az elmúlt hónapokban csatlakozott a céghez?

A The Coca-Cola Company igen sokszínű, globális közösség, olyan emberek alkotják, akik mindig többre vágynak.

A vállalat ikonikus múltjára alapozva folyamatosan együtt fejlődünk és tanulunk, hogy pozitív hatással legyünk a világra. Ahogyan a márkáink fejlesztésére és folyamatos megújítására is nagy hangsúlyt fektetünk, úgy legalább annyira fontos a munkavállalóink fejlesztése is. Szerintem az az egyik legfontosabb feladatunk, hogy támogassuk őket az előrehaladásukban, megfelelő platformot nyújtva hozzá. Az én karrierem is példa erre a fejlődési útra, legyen szó akár országok vagy vezetői beosztások közti váltásról. Véleményem szerint nagyon hasznos, ha a munkatársaink „mozognak” a Coca-Cola sakktábláján, hiszen így rengeteg jól hasznosítható tapasztalatot gyűjtenek, akár lokális, akár regionális beosztásban. Ezáltal építhetünk egy olyan sokszínű, az egyenlőségen alapuló és befogadó közeget, ahol mindenkinek az ötlete meghallgatásra talál, ahol a párbeszédek kiegyensúlyozottak, és a felek közti kommunikáció hatékony lehet.

A piacon erős trend az egészséges életmód és táplálkozás iránti igény. A Coca-Cola valaha egy barna színű üdítőitalt jelentett. Mekkora részarányt képviselnek ma a cég portfóliójában az egészséges termékek?

Ezzel a kérdéssel kapcsolatban fontos azt is kimondani, hogy mi számít egészségesnek. Mi a kiegyensúlyozott életmód választásának lehetőségét kínáljuk a fogyasztóknak széles portfóliónkkal, legyen a termék víz, szénsavas üdítőital vagy gyümölcslé.

Magyarországon is egyre jellemzőbb az a világszerte megfigyelhető trend, hogy az emberek tudatosabban figyelnek életmódjukra és táplálkozásukra. Ez természetesen az üdítőital-fogyasztásra is érvényes, így az alacsony cukortartalmú vagy cukormentes termékek egyre nagyobb teret hódítanak. Piacvezető cégként felelősségünk is élni a pozíciónkból adódó azon lehetőséggel, hogy a fenti trendet erősítsük: a kalóriabevitel kontrollálásával, a tudatos, megfelelő folyadékfogyasztás támogatásával. Globális szinten 2014 óta közel 500 olyan új itallal jelentünk meg, amely alacsony cukortartalmú, vagy egyáltalán nem tartalmaz cukrot. Szintén a fogyasztók kalóriabevitelét segítjük korlátozni azáltal, hogy egyre több termékünk kisebb kiszerelésben is elérhető. Magyarországon 107 különböző terméket kínálunk, és ezek több mint fele alacsony kalóriatartalmú vagy cukormentes. Italaink receptúráját folyamatosan felülvizsgáljuk, és keressük a lehetőségét annak, hogy ugyanolyan finom, de kevesebb kalóriát tartalmazó termékeket kínáljunk. Ezen törekvésünk jegyében 2015 óta tizenhárom termékünk receptúráját alakítottuk át.

Számos fogyasztó szemében ma az első számú közellenség a műanyag, a PET-palack, illetve általában mindenfajta hulladék. Hol tart ma a World Without Waste program, milyen konkrét feladatai vannak ezzel kapcsolatban a magyarországi Coca-Colának?

Határozott és ambiciózus célokat tűztünk ki 2025-re és 2030-ra a csomagolásaink tervezésével és visszagyűjtésével kapcsolatban, és következetesen beszámoltunk a célkitűzéseink megvalósítása érdekében tett erőfeszítéseinkről, az elért eredményeinkről. A Hulladékmentes Világ stratégiánk elindítása óta eltelt három év során részletes jelentéseket tettünk közzé, ezek évről évre több adatot és nagyobb átláthatóságot biztosítanak. Mindezt természetesen a jövőben is folytatni fogjuk, és egyúttal minden érintettet arra kérünk, nyugodtan kérdezzen rá, hogy állunk, mennyit haladtunk előre. Persze tudjuk, még hosszú út áll előttünk.

Magyarországon minden csomagolásunk újrahasznosítható, és az itteni gyártásban felhasznált műanyag mennyisége az elmúlt években 15 százalékkal csökkent, 2020-tól pedig egy mintegy 100 millió forintos technológiai fejlesztés eredményeként további 4 százalékkal kevesebb lett a szénsavas üdítőitalok palackjaihoz felhasznált műanyag mennyisége. Ennek köszönhetően a vállalat 600 tonnával kevesebb műanyagot használt fel itthon 2020-ban az előző évhez képest, ami összességében 24 millió PET-palack súlyának felel meg.

Ezenfelül folyamatosan törekszünk arra, hogy olyan programokat indítsunk, illetve olyan kezdeményezéseket támogassunk, amelyekkel valódi eredményeket érhetünk el. A 2019-ben indult Hulladékmentes Tisza projekt célja a folyó és az ártéri területek szennyezése elleni folyamatos védekezés, a kitermelt hulladék jelentős volumenű újrahasznosítása és a Tisza egyre nagyobb mértékű megtisztítása, aminek érdekében a vízügyi, a civil és a vállalati oldal egyedülálló összefogásban küzd. Mintegy 5,5 tonna műanyagot szállítottunk el a Waste Free Oceans szervezethez újrahasznosításra, és csaknem 80 tonna hulladékot szedtünk össze főként a Tisza árteréből. A munkát a Coca-Cola Alapítvány 73 millió forintos támogatással segítette, illetve munkatársaink is több önkéntes napon vettek részt a hulladékgyűjtésben. A kétéves újrahasznosítási célt már a program első évében közel száz százalékban teljesítettük. A kezdeményezés sikerét az is jelzi, hogy 2021 szeptembere és 2022 szeptembere között a Coca-Cola Alapítvány további 48 millió forinttal támogatja a projektet, így zavartalanul folytatódhat a munka a hulladékmentes Tiszáért.

Legújabb kezdeményezésünk „Az üres palack is érték” elnevezésű program, amely révén valós hatást szeretnénk elérni mind az oktatásban, mind a szemléletformálásban. Olyan cégeket, szervezeteket, intézményeket keresünk, amelyek szelektíven szeretnék gyűjteni a hulladékot, de erre eddig valamiért nem volt lehetőségük – például mert túl nagy befektetés lett volna hulladékgyűjtő edényeket vásárolni. Ezzel a programmal szeretnénk elősegíteni, hogy minél többen gyűjtsék a hulladékot szelektíven – nemcsak a PET-palackokat, hanem az alumínium-, papír- és kommunális hulladékot is. Idén afféle pilotprogramot indítottunk, hosszú távra tervezünk, mert az a tapasztalatunk, hogy a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtéssel otthon megoldott a különféle hulladékáramok elkülönítése, de a munkahelyeken, a szabadidős létesítmények egy részén és útközben, például közterületen nem az.

A fogyasztók, közülük is különösen a fiatalok számára egyre fontosabb, milyen álláspontot képvisel egy vállalat a legfontosabb társadalmi kérdésekben. Milyen témák, aktivitások lesznek jövőre a cég fókuszában?

Ezt különösen fontos témának tartom. A következő generációk formálása mindig is kiemelt jelentőséggel bírt a Coca-Cola számára, számos olyan programot és kezdeményezést támogatunk, amely ezt tűzte ki fő feladatául. Mindezek mellett mi is elengedhetetlennek tartjuk megszólítani a fiatalabb generációt, erre példa a mostani „Real Magic” kampányunk, amellyel többek között a gamereket is megcélozzuk. Ennél is sokkal fontosabb viszont az, hogy tudatosan nem reklámozunk annak a fiatal korosztálynak, amelynek tagjait illetően szerintünk még a szülőknek kell meghozniuk a kiegyensúlyozott táplálkozással kapcsolatos döntéseket. Ezt a vállalást marketingkampányaink során mindig be is tartjuk, hiszen globális nagyvállalatként felelősségünk van abban, hogy mit és hogyan reklámozunk, és mire buzdítjuk fogyasztóinkat. Több olyan szemléletformáló kezdeményezésünk is van, amely a felelős fogyasztói magatartásra fókuszál, ilyen a fentebb már említett fenntarthatósági, hulladékgyűjtési kampányunk is.

Folyamatosan együttműködünk különböző szervezetekkel, mint a Magyar Vöröskereszt vagy a Koraszülöttekért Országos Egyesület. A Coca-Cola Magyarország két évvel ezelőtti karácsonyi akciójának folytatásaként idén újra lehetővé tesszük, hogy fogyasztóink egy apró gesztussal segítsék a rászorulókat: minden, a Szent István-bazilikánál megrendezett karácsonyi vásáron eladott Coca-Cola, Fanta, Sprite, Kinley, Fuzetea, Cappy vagy Naturaqua üdítőital után támogatjuk a Magyar Vöröskereszt programjait, hogy jövő év elején is jusson étel a rászorulók asztalára. Ezt az együttműködést a jövőben is folytatni kívánjuk.

A célunk az, hogy a következő évben feltérképezzük és elemezzük, mik azok a kulcsfontosságú társadalmi kérdések Magyarországon, amikre koncentrálnunk kell. Szeretnénk azonosítani és egyúttal felkarolni egy konkrét társadalmi problémát annak érdekében, hogy a támogatásunkkal a lehető legjelentősebb, valódi változást érhessünk el.

Fontos szót ejteni a női vezetők témaköréről is, hiszen ez egy olyan téma, amely – össztársadalmi jelentőségén túl – természetesen az én szívemhez is közel áll. A Coca-Cola a nemek közötti egyenlőség megteremtésére törekszik. Hiszünk abban, hogy a nők helyzetének javítása nemcsak a nők hasznára válik, hanem vállalkozásunk és közösségeink számára is határozottan előnyös. A tavalyi évben zárult „5 by 20” kezdeményezésünk célja az volt, hogy ötmillió, a globális értékláncunkhoz kapcsolódó nőt segítsen hozzá konkrét gazdasági lehetőségekhez. 2020 végéig több mint hatmillió nőnek segítettünk a boldogulásban! Hiszünk abban, hogy növekedésünk kulcsa az egyensúly. Ezért törekszünk arra, hogy 2030-ra cégünket 50 százalékban nők vezessék világszerte. Európában máris nagy előrelépést tettünk ezen az úton: felső vezetői pozícióink több mint felét nők töltik be. A női munkavállalóknak azonban még mindig hatalmas kihívásokkal kell szembenézniük világszerte. Ezért elengedhetetlen lesz a magánszektor, a kormányzat és a civil társadalom közös, megfontolt fellépése bármilyen változás megvalósításához.

Idén először történt meg, hogy a Coca-Cola karácsonyi reklámfilmjét Magyarországon forgatták, ráadásul magyar kreatív szakember irányításával. Értelmezhetjük ezt úgy, hogy a nem túl nagy magyar piac „rajta van a Coca-Cola térképén”?

Természetesen! Ez igen jelentős év volt Magyarország számára: a karácsonyi TVC etyeki forgatása mellett muszáj megemlítenünk azt is, hogy a nyáron a világon először a magyar fogyasztók részvételével teszteltük piaci körülmények között innovatív papírpalackunk prototípusát.

Mi a Coca-Cola Magyarországnál szeretünk a közösségünkre úgy gondolni, mint egy nagy családra. Nem számít, ki honnan érkezett, vagy milyen háttérrel rendelkezik, mindenkit elfogadunk, és szívesen látunk a csapatunkban. Hidvégi Tom igazán tehetséges kreatív szakember, a vállalat csapatának nagyon értékes tagja. Bár jelenleg a latin-amerikai régióban dolgozik, a szíve hazahúzza. Kreatívstratégaként ő vezette az egész kampányt, a brieftől kezdve a megvalósításig. A magyar média képviselői a világon az elsők között láthatták az elkészült karácsonyi reklámfilmünket. Ahogy a sajtóvetítésen Tom is elmondta, az itteni forgatás ráadásul nem is az ő ötlete volt: a rendező szerette volna Magyarországra hozni a filmet, mert korábbi tapasztalatai alapján a kollégáival egyetemben teljesen le volt nyűgözve a magyar szakemberek profizmusától és tehetségétől. Szerintem óriási dolog a magyar piacnak és persze a fogyasztóknak is, hogy ilyenfajta kapcsolat van az ország és a Coca-Cola globális karácsonyi reklámfilmje között.

Közel másfél évtizede mentorálással is foglalkozol. Tervezed, hogy bekapcsolódsz valamelyik magyarországi szervezet hasonló programjába?

Igen, nagyon örülnék annak, ha itt is lenne erre lehetőségem. A mentorálás iránti elkötelezettségemet elsősorban az motiválja, hogy pályám során szerencsém volt csodálatos mentorokkal dolgozni, akiket a „védőangyalaimnak” nevezek. Bárhol legyenek is a világon, továbbra is mellettem állnak, és legyenek bármilyen elfoglaltak is, arra mindig van idejük, hogy tanácsot adjanak, vezessenek, és arra ösztönöznek, hogy nézzek szembe a kihívásokkal, vagy hogy kreatívan gondolkodjak, feszegessem a határaimat.

És még ha ez most önzőnek is hangzik, számomra a mentorálás a bölcsesség és a fiatalabb generációkkal való kapcsolat egyedülálló forrása. A napi teendőim mellett ez utóbbi egyébként nagyon nehéz lenne! Megítélésem szerint a mentorálás valódi win-win helyzet.

Végül, de nem utolsósorban magam is nagyon büszke és boldog vagyok a mentoráltjaim eredményei láttán. Nagyszerű figyelni, mekkora fejlődésen mentek keresztül, rengeteg energiát és szenvedélyt ad ahhoz, hogy folytassam, ameddig csak lehet!

Számos intézmény marketing- és menedzsmentképzésén szereztél diplomát, de elvégezted a London College of Style divat- és személyesstílus-kurzusát is. Egyszer kipróbálnád magad a divatszakmában is?

Egy dolgot biztosan megtanultam: soha ne mondd, hogy soha!

Imádom a divatot, a színeket, a sminket, a stílust! Egyrészt kiélhetem benne a kreativitásom, másrészt ez az egyik olyan terület, amivel le tudom vezetni a feszültséget. Azért is választottam a személyi stílustanácsadással foglalkozó kurzust, mert nagyon hiszek abban, hogy az emberek egy személyes találkozás alkalmával az első hat másodpercben döntést hoznak arról, kicsoda, milyen személy a másik fél.

Ron Ashkenas a Harvard Business Review erre vonatkozó cikkében írja, hogy „a legkisebb benyomások számítanak”, és hogy „bár soha nem kapunk még egy lehetőséget az első benyomásra, számos alkalmunk adódik a következő impulzusok alakítására”. Kulcsfontosságú tehát szerintem, hogy tudjuk, miként tehetjük ezeket a pillanatokat győzedelmessé. A mottóm: „A siker és a tudatos, domináns öltözködés kéz a kézben jár.”

Szerettem volna elsajátítani, hogyan kell öltöznöm ahhoz, hogy mindig én irányítsam a pillanatot, és egyúttal a barátaimnak is szerettem volna segíteni abban, hogy ők is kedvük szerint formálhassák a karrierjüket.

A pandémia alatt visszaesett a szelektív hulladékgyűjtési hajlandóság a lakosság körében, ezért az Italos Karton Egyesülés megvizsgálta, hogyan alakultak az elmúlt időszakban a magyarok szelektív hulladékgyűjtési és újrahasznosítási szokásai. Továbbá, hogy az italoskarton, mint fenntartható csomagolási forma, hogyan teljesít a többi csomagoláshoz képest, figyelembe véve az egyszer használatos műanyagpalackok használatára vonatkozó szabályok jövőbeni szigorítását, például kötelező hasznosítási százalékokat.

Elméletben jók vagyunk a szelektív hulladékgyűjtésben, gyakorlatban kevésbé

A szelektív hulladékgyűjtést vizsgálva kiderült, hogy a tavalyi, hasonló témában végzett felmérés óta, a megkérdezettek továbbra is a papírt (90%) és a műanyagot (92%) gyűjtik leginkább szelektíven. Műanyag alatt ebben az esetben főként PET palack, nejlon zacskó, hulladék értendő.

A műanyagokat például a magyarok mindössze 35-40 százaléka különíti el, így megállapítható, hogy bár a hajlandóság elméletben megvan, ez a gyakorlatban még nem jelenik meg.  Míg az EU-ban az italoskartonok 49 százalékát hasznosítják újra, hazánkban ugyanez az arány mindössze 20-23%, ráadásul ez a szám évek óta stagnál.

„A kutatás számai azt mutatják, hogy hazánkban nagy az érdeklődés a szelektív hulladékgyűjtés iránt és egyre tudatosabbak az emberek. Ez ugyanakkor csalóka: a hozzáállás nem elég, tenni is kell érte. Az italos kartondobozok ökológiai lábnyoma sokkal kisebb, mint például a PET palackoké, de mégsem nyilvánul ez meg a szelektív gyűjtés százalékában” – fűzte hozzá az eredményekhez Baka Éva, az IKSZ ügyvezető igazgatója.

Érdekes tendencia a hulladékudvarok növekvő népszerűsége, a megkérdezettek közel fele rendszeresen szállítja ide a szemetet, tavaly ez az arány még a 30 százalékot sem érte el. Ami kiemelendő, hogy a magyarok 96 százaléka lapítva teszi a hulladékot a szelektív gyűjtőbe az italos karton esetében, ezzel pedig komolyan hozzájárul a szelektív hulladékgyűjtés hatékonyságához. Semmi nem olyan drága, mint a levegőt szállítani az eredeti formájában meghagyott dobozban.

Zöld csomagolás a nyerő

Az eredmények rámutattak, hogy hazánkban a környezetbarát csomagolások valós alternatívái lehetnek a nem újrahasznosítható alternatíváknak. A zöld csomagolásért a válaszadók többsége 5-10 százalékkal magasabb összeget fizetne, sőt, minden huszadik megkérdezett akár 25 százalékkal magasabb árat is elképzelhetőnek tartana. Az egyszer használatos műanyag bevásárló szatyrok kivonását ráadásul azért sem bánják a magyarok, mivel az alternatívák közül a megkérdezettek közel 65 százaléka a szövet, 13 százalékuk pedig a papír bevásárlótáskát is kifejezetten kedveli. A legkevésbé pedig a műanyag szívószál és a léggömb rögzítő pálcika hiányát érzik a megkérdezettek. A papír népszerűsége például annak is köszönhető, hogy a megkérdezettek 66 százaléka szerint az újrahasznosítható anyagok közül a papírnak a legkisebb az ökológiai lábnyoma, ami a válaszadók tájékozottságát is igazolja. Ráadásul tisztában vannak vele, hová kerül a papír az újrahasznosítás során és mi készül belőle.

A kutatásról röviden:

Az online kutatás október 8. és november 1. között futott, összesen közel 1000 kitöltött kérdőív érkezett be. A kutatást 25 százalékkal többen töltötték ki, mint tavaly, ami azt igazolja, hogy a magyarokat egyre jobban érdekli az újrahasznosítás témája. A demográfiai adatokból kiderült, hogy a fenntartható életmódot leginkább a városokban élő, 55 évnél idősebb, közösségi médiából tájékozódó hölgyek viselik a szívükön.

Az IKSZ-ről bővebben:

Az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés az italos kartondobozok (tejes és gyümölcsleves karton dobozok) szelektív hulladékgyűjtését és újrahasznosítását szorgalmazza és ebben a témában szervez oktatási és kommunikációs kampányokat immár 18 éve.

Magyarország kivételes helyzetben van a vízellátást tekintve: minden településen van vezetékes ivóvíz, köszönhetően annak a több mint 65 000 ezer kilométert is meghaladó vízhálózatnak, amely a lakosság számára biztosítja a vezetékes vízellátást. Ráadásul a magyar vezetékes ivóvíz nagyon jó minőségű, sok helyen ásványvíz minőségű víz folyik a csapokból.

Mindezek ellenére hazánkban rengeteg, többnyire PET palackba csomagolt víz fogy: a magyarok évente átlagban 130 liter palackozott vizet isznak fejenként, ami súlyos környezeti terhelést jelent, hiszen óriási mennyiségű csomagolási hulladék keletkezik általa. A Floewater erre a súlyos problémára nyúlt megoldást, hiszen csomagolás nélkül biztosít friss és prémium minőségű vizet, melyet nemcsak megszűr, hanem kezel is, amennyiben az alapvíz minőségileg kifogásolható. A mai magyar vízvezetékhálózat bekötővezetékei helyenként felújításra szorulnak, az esetleges elöregedésből eredően kioldódó anyagok, a hálózati sajátosságok okán kialakuló ún. pangóvíz, valamint az ezeket semlegesítő fertőtlenítő klór megváltoztatják a csapból kifolyó víz ízét, színét, esetleg szagát. A Floewater technológia az esetlegesen a csapvízbe kerülő szennyeződéseket úgy távolítja el, hogy megőrzi a vízben található értékes oldott ásványi anyag tartalmat, valamint – ahol szükséges a víz minősége miatt – az előkezelés során beállítja a víz pH értékét.

A Floewater nyáron jelent meg a vízpiacon, első körben éttermekben és vendéglátóegységekben, de a mai nappal már a Miskolci Egyetemen is elérhető, az 5 darab frissen átadott automatának köszönhetően.

„A Miskolci Egyetem egyik legfontosabb célja, hogy fenntartható módon működjön, és egy valóban smart&green oktatási környezetet alakítson ki a diákok és az oktatók, kutatók, munkatársak számára. Ennek a stratégiának az egyik eleme, hogy visszaszorítsuk a keletkező csomagolási hulladék mennyiségét, elérjük a PET-mentességet. Mi is jól tudjuk, a víz csomagolás nélkül a legjobb – nem csak egy alternatíva, hanem szükségszerű megoldás a műanyagszennyezés jelentette globális problémára. Reméljük, hogy a Floewater vízautomaták kihelyezésével más egyetemeknek is példát mutatunk azzal, hogy nemcsak beszélünk a fenntarthatóságról, hanem teszünk is érte” – mondta el a sajtóeseményen prof. dr. Szűcs Péter, a Miskolci Egyetem általános és tudományos rektorhelyettese.

A Floewatert a 100%-ban magyar tulajdonú HELL ENERGY vezette be, amely a magas újrahasznosított tartalommal bíró alumíniumdobozos termékeivel már eddig is élen járt a körforgásos gazdaság eléréséért folytatott küzdelemben.

“A környezettudatosság és egészségmegőrzés érdekében meg kell változtatnunk azt, ahogy az ivóvízről, a csapvízről gondolkozunk. Magyarországon a vezetékes hálózat által biztosított ivóvíz nagyon jó minőségű, így teljesen felesleges palackokkal és szállítással terhelni a környezetünket. Annak érdekében, hogy mindig ugyanazt a minőségű és finom ízű csomagolásmentes vizet érhessük el, idén nyáron bevezettük az innovatív vízszűrő- és vízkezelő technológiával készülő Floewater csapokat, melyek mind ízében, mind összetételében az ország minden pontján ugyanazt a prémium vizet biztosítják az éttermekben, szállodákban, munkahelyeken. Az automaták fejlesztésével most újabb lépést tettünk a fenntarthatóság elérése érdekében, melyeket kiemelt partner oktatási intézményünkben, a Miskolci Egyetemen mutathatunk be először.” – mondta el Szabó Diána, a HELL ENERGY senior brand managere az első Floewater automaták átadásán.

A Floewater automaták használata nagyon egyszerű, a széles körben használt kulacsok méretéhez igazodva, 500 és 750 ml hűtött, szűrt, szénsavas vagy szénsavmentes vizet vásárolhat belőle bárki kártyás fizetéssel.

Ha Magyarország lakosságának 10%-a fél évig nem vásárolna PET palackot, hanem kulacsból inná a vizet, mintegy 110 millió palackkal kevesebb hulladék terhelné a környezetet.