Alan Ayckbourn hatalmas életművel rendelkező, rendkívül sokoldalú szerző, akit mindig is vonzott a sci-fi és a fantasy világa. Magyarországon először Keresztül-kasul című bohózatát mutatták be Kern András rendezésében 1972. december 29-én a Vígszínházban. Hírnevét vígjátékaival alapozta meg, melyek szinte kivétel nélkül komoly kérdéseket is felvetnek. Szerinte ugyanis a komédia és a tragédia közelebb áll egymáshoz, mint gondolnánk. Az Igazából komédia is egyszerre tragédia és komédia, mely arra a kérdésre keresi a választ, mi különbözteti meg az embert a robotoktól, és mi az, ami a miénk marad a technológia rohamos térnyerése után is.

„Ez egy nagyon emberi színdarab, miközben a színpadon egy kevésbé emberséges jövőt kell ábrázolnunk, ami nagyon izgalmas feladat. Egyszerre kell megteremtenünk a disztópikus közeg feltételezhető ridegségét – aminek olyan referenciái vannak, mint például a Szárnyas fejvadász – és egy vígjátéki előadás szellemes helyzeteit. Számomra a legnagyobb kihívás, miként lehet a színészeket instruálni arra, hogy aktoidokat játszanak, akik éppen embereket játszanak. És melyek a robotok olyan, emberileg nem megmagyarázható megnyilvánulásai, amelyek meglepőek vagy humorosak, és ezzel jót tesznek a darabnak. És ott van Jacie, az aktoidlány, aki egy hiba folytán mintha rálátna arra, ami megkülönbözteti az embert a robotoktól. Adammel való találkozása pedig egy olyan szerelmi ábrázolást tesz lehetővé, mely pont az emberi létből adódó távlatok hiánya miatt lesz esszenciális és idealista” – meséli a rendező, Szabó Máté.

Az előadás díszlettervezője Pater Sparrow, jelmeztervezője Tihanyi Ildi, zeneszerzője pedig Cser Ádám. Az ő közös munkájuk nem csupán a színpadon látható világot teremti meg, hanem az azt körülvevő közeget is érzékelteti, amely a történetben konkrétan nem jelenik meg, de folyamatosan hatással van rá.

A történet szerint a szappanoperát játszó aktoidok közül az egyik, talán egy rendszerhiba folytán, nevetéssel reagál a humoros helyzetekre. A tévéstúdióba látogató fiatal író, Adam, pedig meglátja benne a vígjátéki potenciált. „A legizgalmasabb ebben a karakterben a robot és az emberi közötti arány megtalálása. Nem jó, ha tisztán robotot játszol, és nem lehet teljesen emberi sem. Ez az aktoid olyan, mint egy felnőtt testbe szorult gyerek, aki szabadságára ébred, elkezd önálló tudattal rendelkezni, és ezt rettentően élvezi. És bár verbálisan egyáltalán nem robotszerű, a fizikumába, a mozgásába bele kell rakni valami furcsaságot. Másként viseli a testét, mint egy normális ember, de mégsem olyan, mint egy 1.0-ás robot. S ennek a frissen tudatára ébredt lénynek van egyfajta tisztásaga, ami az emberekből már hiányzik. A végén még a szöveg is kimondja, hogy ebben az embertelen világban igazából ez a robot a legemberibb a naivitásával, a gyermeki gondolataival és érzéseivel, ami azért egy nagyon fontos üzenet.” -meséli a Jacie-t alakító Varga-Járó Sára.

„A mesterséges intelligencia a mindennapjaink természetes részévé kezd válni, ezért is aktuális ez a darab, miközben igazán fontos kérdéseket feszeget. Mitől lesz az ember ember, és honnan válik a gép géppé. Ha van egy robot, amely spontán humort mutat, érez és gondolkodik, nevezhetjük-e még robotnak, és ha nem, akkor micsoda valójában? Abban bízom, hogy ez az előadás a közönségnek egyszerre lesz vicces, gyomorszorító és szívet melengető. S talán magukban is felteszünk olyan kérdéseket, hogy mennyire fontos nekünk az emberi kapcsolatok minősége, és hogyan vagyunk jelen ebben a világban.” – teszi hozzá az Adamet alakító Kovács Tamás.

Az Igazából komédia – robotika december 6-tól látható a Pesti Színházban.

Alan Ayckbourn: Igazából komédia

robotika

Zöldi Gergely fordítása alapján a pesti színházi változatot készítette:

Hársing Hilda, Szabó Máté

Jacie Triplethree: Varga-Járó Sára

Adam Trainsmith: Kovács Tamás

Chandler Tate: Méhes László

Carla Pepperbloom: Petrik Andrea

Lester Trainsmith: Lukács Sándor

Prim Spring: Waskovics Andrea

Trudi Floote | Lány a ruhaboltban | Prostituált a szállodában: Radnay Csilla

Doktor | Farmer | Férfi a ruhaboltban | Török: Telekes Péter

Anya | Farmer felesége| Ruhabolti asszisztens | Szállodai picér: Majsai-Nyilas Tünde

Fiú | Marmion | Recepciós | Szállodai pincér | Technikus: Szántó Balázs

További szereplők: Mezei Ábel, Guido Di Vona, Nádas Zalán, Jónás Roland

Külön köszönjük Balázsovits Edit, Hegyi Barbara, Kovács Patrícia, Szilágyi Csenge, Gyöngyösi Zoltán, Kern András, Rudolf Péter, ifj. Vidnyánszky Attila és Wunderlich József közreműködését.

Díszlettervező: Pater Sparrow

Jelmeztervező: Tihanyi Ildi

Dramaturg: Hársing Hilda

Zeneszerző: Cser Ádám

Mozgás: Kováts Gergely Csanád

Világítástervező: Ágoston András

Díszlettervező asszisztens: Huszár Musu

Jelmeztervező asszisztens: Darvay Botond

Animációtervező: Czeglédi Zsombor, Tóth Norbert

Ügyelő: Báhner Péter

Súgó: Vajdai Veronika

Rendezőasszisztens: Szládek Kata

Rendező: Szabó Máté

A színdarab a Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség közvetítésével kerül színre. www.theatrum-mundi.hu

Fotók: Réti Dóra, Márkamonitor

A Pesti Színház Képzelt beteg című előadása a magyar színháztörténet egyik legsikeresebb, folyamatosan repertoáron tartott klasszikus feldolgozása: az elmúlt 25 évben 278 alkalommal játszották, és eddig közel 136 ezer néző tekintette meg. Molière utolsó színpadi műve egyszerre szatíra és tűpontos társadalomkritika: nevettet, miközben kérlelhetetlen tükröt tart emberi gyarlóságainknak. Kifigurázza félelmeinket, öncsalásainkat, kicsinyességünket. A történet középpontjában Argan, a rögeszmés hipochonder áll, aki saját egészségi állapotának megszállottja, mindennapjait orvosok, gyógymódok és képzelt betegségek köré szervezi. Ez a mánia önzővé és zsarnokká teszi. Csak az orvostudományban hisz; gyógyszerekben, állandó kezelésekben és fiatal feleségében. Azokat, akik mindezekben kételkedni mernek, ellenségnek tekinti. Lányának, Angelikának is orvos férjet szán. Ám az ő szíve titokban már másé…

Az előadást legközelebb október 16-án láthatják a Pesti Színházban.

A szeretet nem az egyik, hanem az egyetlen út a boldogsághoz! Itt ebben a csoportban fel fogjátok fedezni önmagatokat, és figyelmeztetlek, hogy nem lesz könnyű. Minden bennünk van. Egy angyalt nem nehéz szeretni. Az keine Kunst. Azt mindenki tudja. De egy ördögöt…?” – vallja Barbara Tartuffe, aki, miután élete második felében sikeres természetgyógyásszá nőtte ki magát, úgy dönt, hogy átteszi székhelyét a Balaton-felvidékre, és egyik kedvenc tanítványa házában folytatja áldásos tevékenységét. A család azonban fenntartásokkal fogadja ezt a különös, excentrikus, szinte magnetikus képességekkel bíró asszonyt.

A Madame Tartuffe létrejöttét közel egy éves munka előzte meg. Kincses Réka rendező és a színészek több fázisban improvizáltak, így az ő történeteik is indirekt módon benne vannak az előadásban. „A téma, ami igazán érdekelt a manipuláció. Hol kezdődik, hol végződik. Emellett volt egy konkrét személyes történet, amit el szerettem volna mesélni. Ismerem azt a figurát, aki Barbara karakterét ihlette. És egyszer csak rájöttem ez az egész rímel Molière Tartuffe-jére. Az előadásban persze inkább asszociatív az összekapcsolás. Tartuffe egyértelmű csaló, Barbara azonban nem. Az ő karaktere komplexebb, meglepetésekkel teli” – emeli ki a rendező.

„Ide csak a bátrak jönnek, a kiválasztottak, azok, akik kézbe akarják venni az életüket, nincsenek véletlenek.” A Madame Tartuffe szeptemberben 28-tól látható a Pesti Színházban.

Madame Tartuffe

tragikomédia

Akik Berlinből jöttek

Tartuffe                       Udvaros Dorottya m.v.

Philip                           Ertl Zsombor

Ursula                         Majsai-Nyilas Tünde

Valér                           Kövesi Zsombor m.v.

Akik itthon vannak

Orgon                          Petrik Andrea

Elmíra                         Horváth Szabolcs

Pernelle                      Kőszegi Ákos

Damis                         Liber Ágoston m.v.

Cléante                       Bölkény Balázs

Akire nem számítottak

Dorine                         Balázsovits Edit

Díszlettervező: CSIKI CSABA

Jelmeztervező: Cs. KISS ZSUZSANNA

Mozgás: GERGYE KRISZTIÁN

Dramaturg: ENYEDI ÉVA

Világítástervező: ÁGOSTON ANDRÁS

Ügyelő: MUCSI ZOLTÁN

Súgó: JÁROLI HELGA

Rendezőasszisztens: EFSTRATIADU ZOÉ

Rendező: KINCSES RÉKA

A Vígszínházban már zajlanak a @LL3t4rgIA próbái. Büchner mindössze huszonhárom évesen írta meg Leonce és Léna című komédiáját, amelyben két fiatal úgy dönt, hogy elmenekül a felnőtt élet felelőssége elől. Ifj. Vidnyánszky Attila rendezésének főhősei is kamaszok, akik az érettségi évének nyomasztó terheit nyögik, miközben tanáraik mindent megtesznek, hogy felkészítsék őket arra a pillanatra, amikor majd kezükbe veszik a jövőnket. A bemutató szeptember 20-án lesz.

Egy héttel később, szeptember 27-én a Pesti Színházban mutatják be a Madame Tartuffe című tragikomédiát, mely Kincses Réka rendező és a szereplők improvizációi nyomán született. A speciális próbafolyamat során létrejött előadás középpontjában Barbara Tartuffe áll, aki miután elvégzett egy elismert természetgyógyász iskolát Berlinben, és sikeresen kigyógyította magát súlyos gerincbántalmaiból, kiszáll a tolószékből és az emberek gyógyításának szenteli az életét. A kortárs történet az álszentségről, a vakhitről és a kiszolgáltatottságról szól, főszereplője pedig Udvaros Dorottya.

Novemberben Valló Péter rendezésében, Hegedűs D. Gézával a címszerepben mutatják be William Shakespeare egyik legnépszerűbb vígjátéki hősének történetét, a Falstaffot. Shakespeare művei és a Verdi-opera alapján Nádasdy Ádám fordításának felhasználásával új színdarab születik, amely teljesebb, összetettebb képet mutat Falstaffról. A csibész, hedonista öregember figurájából ebben a feldolgozásban egy egyszerre rettenetesen gátlástalan, ám mégis szerethető, már-már királydrámai hős alakja bontakozik ki. Ez a Falstaff egy keserédes vígjáték az időskorról, az élet értelméről és szeretetéről.

2025 decemberében mutatják be a Pesti Színházban az Igazából komédiát Szabó Máté rendezésében. Az előadás korábban Robotika munkacímen lett bejelentve. Alan Ayckbourn, aki a színházi legendák szerint Shakespeare után a második legtöbbet játszott angol drámaíró, 1998-ban írta az Igazából komédiát, mely nagyon hamar az egyik legnépszerűbb művévé vált. A történet a nem túl távoli jövőben játszódik, ahol a színészek helyét már erre a célra kifejlesztett androidok, úgynevezett „aktoidok” vették át. Egy napon a tévéstúdióba ellátogató ifjú író az egyik meghibásodott robotlányban meglátja a vígjátéki potenciált. A darab azt a kérdést kutatja, mi különbözteti meg az embereket a robotoktól, és arra a következtetésre jut, hogy két nagyon fontos tulajdonság biztosan elválaszt minket tőlük, mégpedig a humorérzék és a szerelem képessége.

Mary Shelley 19 éves korában írta a Frankenstein, avagy a modern Prométheusz című regényét. Több mint kétszáz évvel a mű születése után Hegymegi Máté rendező és alkotócsapata a Vígszínház társulatával gondolja újra Victor Frankenstein, a teremtő és Teremtménye történetét. Victor Frankenstein a lehetetlent kísérli meg: életet ad az élettelennek, de a kísérlet végeredménye elborzasztja, és menekül a lény elől, akinek életet adott. Az elhagyatottság, a kitaszítottság, a társadalomból való kirekesztettség kétségbeejtő helyzetének felismerése pedig arra ösztönzi a Teremtményt, hogy felkutassa teremtőjét, és feltegye neki kérdéseit. Az adaptációban központi szerepet kap a történetmesélés sokszínűsége és rétegzettsége, és a történések kapcsán felmerülő, ugyanakkor szerteágazó erkölcsi és morális kérdések felvetése.

A Vígszínház első legendás sikere Alexandre Bisson Az államtitkár úr című darabja volt, amely még 130 év múlva is ugyanolyan frissnek hat, mint első bemutatása alkalmával. A történet egy magas rangú államférfi szokatlan és komikus kalandjait tárgyalja. De la Mare államtitkár úr kifinomult ízléssel válogat a feltörekvő tisztviselők nőrokonai között, a szolgáltatásért pedig előléptetéssel fizet. Üzelmei a végtelenségig folytatódnának, ám – ahogy az lenni szokott – egy szép napon az ő szívét is megperzseli valaki… A bravúros vígjátékot 2026 márciusában Máté Gábor rendezésében mutatják be a Pesti Színházban.

A Vígszínház művészi szándéka továbbra is az, hogy a Házi Színpad a kortárs magyar művek műhelye legyen. Seress Zoltán Borbély Szilárd Egy gyilkosság mellékszálai című műve alapján készült adaptáción dolgozik a Házi Színpadon. Az előadás – ahogy az eredeti prózai mű is – izgalmasan vegyíti majd a dokumentumdráma, a líra és az esszé elemeit. A nézők egyszerre lehetnek tanúi a szerző szüleit ért rablótámadás utáni nyomozásnak és a belső utazásnak, amely során a fiú megpróbálja megérteni és elfogadni azt, ami a szüleivel történt.

Pass Andrea kifejezetten a Vígszínház művészeire írt, személyes hangvételű új drámája, a Könnyűvel indul megtörtént esetet dolgoz fel, és azt a kérdést járja körül, hogy mi történik akkor, amikor egy harmincas pár már évek óta, időt, energiát, pénzt nem kímélve küzd azért, hogy gyermeke lehessen… és mégsem sikerül nekik. Az előadás középpontjában az önzetlen szeretet áll, és a képesség arra, hogy „átlépjük” önmagunkat egy másik ember érdekében.

Vinnai András és Nagy Péter István műve, a Rebbenő pillantások a kihalás pereméről egy disztópikus jövőben játszódik, ahol az északi sarkkör erőforrásaiért dúl a geopolitikai harc, miközben a világ lassan a kihalás felé sodródik. A darab az izoláció, a hatalom cinizmusa, a technológia és ember viszonya, valamint a megváltás illúziója és a pusztulásba vezető öncsalás groteszk, mégis intim története.

A hagyományoknak megfelelően a Vígszínház évadzáró társulati ülésén több művészeti díjat is átadtak. A társulat titkos szavazatai alapján választott zsűri az évad legjobb alakításaiért járó Ajtay Andor Emlékdíjakat Radnay Csillának és Orosz Ákosnak ítélte oda. A Szatmári István emlékére alapított, legjobb epizódszereplőnek járó „A kiscsillag is csillag díj”-at Szántó Balázs nyerte el. A zsűri a Roboz Imre Művészeti Emlékdíjjal a Vígszínház tagjai közül azt a munkatársat jutalmazza, aki nemcsak alkotómunkájával, de társadalmi szerepvállalásával is erősíti a színház művészi rangját és hírnevét. A díjat idén megosztva Kovács Adrián és Mester Dávid, a Víg129 koncert karmesterei, a Vígszínház zenei konzulensei kapták. A társulat titkos szavazatai alapján a legjobb 30 év alatti színésznőnek járó Varsányi Irén-emlékgyűrű díjazottja Márkus Luca.

A Czapp György által alapított Venczel Vera Emlékdíjat, amellyel minden páros évben az évad legjobb díszlettervezőjét, páratlan évben a legjobb jelmeztervezőjét jutalmazzák, 2025-ben Kálmán Eszter díszlet- és jelmeztervező nyerte el a Büszkeség és balítélet, illetve az Egy nő anatómiája előadások jelmezeiért. A Harsányi Zsolt Emlékdíj odaítélésénél az alapító szándéka szerint fontos szempont, hogy a díjazott sokat tegyen a magyar nyelv ápolásáért. A díj kuratóriuma idén Hegyi Barbarát választotta. A társulatért végzett odaadó munkájáért Vörösné Ackermann Éva bérszámfejtő, Csonka Balázs produkciós manager és Sztrehárszki László a Pesti Színház megbízott színpadmestere Vígszínház-díjat vehetett át. Az Üzemi Tanács által alapított Aranyforgó-díjat, amellyel a műszaki és adminisztratív kollégákat díjazzák, Berkes Kornélia produkciós koordinátor és Horváth Gábor bútoros kapták.

Az évadzárón a társulat jubiláló tagjait is köszöntötték. A színművészek közül Halász Judit 60 éve, Kern András 55 éve, Hegedűs D. Géza 50 éve, míg Makai Zsolt világosító és Györgypál István éjszakai portás 40 éve, Gál Tünde súgó 35 éve, Sütő Judit férfi szabó 30 éve, Csiki János díszítő és Páhány Dóra színházi titkár 20 éve hűséges tagja a Vígszínháznak.

Az évad legtöbbet játszó színművésznői Márkus Luca 151, Szilágyi Csenge 137, Balázsovits Edit, Radnay Csilla és Varga-Járó Sára 124 előadással, míg a színművészek közül Szántó Balázs 165, Zoltán Áron 160, Ertl Zsombor 146 alkalommal lépett színpadra. Először fordult elő, hogy a színművésznőknél a harmadik legtöbbet játszó helyen hármas holtverseny alakult ki.

Az évad végével Dengyel Iván színművész visszavonul a színpadtól. A 2025/26-os évadban Szász Júlia, Kovács Tamás és Sághy Tamás szerződik a Vígszínházhoz, míg Bach Kata, Brasch Bence, Dino Benjamin, Kövesi Zsombor és Stohl András vendégművészként dolgoznak tovább a teátrumban. A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói közül László Rebeka, Rigó Mária, Laczkó Bálint és Steenhuis Raul a Vígben kezdi meg gyakorlatát.

A Vígszínház 2025/26-os évadának első bemutatója szeptember 20-án ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében a @LL3t4rgIA lesz, míg a Pesti Színházban szeptember 27-én a Madame Tartuffe című előadást Kincses Réka állítja színpadra.  A Falstaff Valló Péter, a Frankenstein – A modern Prométheusz Hegymegi Máté rendezésében lesz látható a Vígszínházban, a Pesti Színházban Szabó Máté a Robotikát, míg Máté Gábor Az államtitkár urat rendezi. A Házi Színpadon Pass Andrea a Könnyűvel indul című lírai abszurdot, míg Nagy Péter István a Rebbenő pillantások a kihalás pereméről című szatírát állítja színpadra. Az új bemutatókra és a repertoár korábbi darabjaira is többféle bérletet kínál a színház, a szeptemberi és októberi előadásokra június végén kezdődik a jegyértékesítés.

A Víg Szalon a Vígszínház negyedik játszóhelye a teátrum kulturális tematikájú beszélgetéseinek is otthont ad. A Víg Társalgó beszélgetéseinek szerkesztett változatát csütörtökönként teszik elérhetővé a Vígszínház YouTube csatornáján. Az első rész a színházi világnapon debütált: Az imposztor című színdarabról az előadás olvasópróbája előtti este Spiró György szerző, Rudolf Péter rendező és Kern András színművész beszélgetett. Az estet – melyen sok szórakoztató anekdota és érdekes háttérinformáció is elhangzott – Nyáry Krisztián irodalomtörténész vezette.

A második részben a Z generáció színházhoz való hozzáállásáról ifj. Vidnyánszky Attila színművész, rendező, Tarnóczi Jakab rendező és Hegymegi Máté színművész, rendező osztották meg gondolataikat.  Az Ascher Tamás rendező által moderált alkalmon többek között az alábbi kérdéseket járták körbe: Milyen hatással van a színházra az egyre rövidülő figyelmi képesség és a TikTok? Mennyire menő ma a színház és a színészet? Egy színházi előadás, hogy tud úgy megújulni, hogy érdekelje a gyerekeket?

A sorozat harmadik részében Kútvölgyi Erzsébet pályáját ismerhetjük meg. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész és Érdemes Művész több mint 50 éve tagja a Vígszínház társulatának. Olyan meghatározó darabokban láthatta a közönség, mint a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, a Harmincéves vagyok, az Angyali Johanna vagy a Kurázsi mama és gyermekei.

Az Amadeusban Frau Weber, a Barátom, Harvey-ban Ethel néni szerepében látható vagy Olga, a túrázó hangja Az ember, aki elvesztette az időt című előadásban. A Házi Színpadon 2006 óta töretlen sikerrel játszik Az élet mint olyan tragikus komédiában. Az est vendége Péter Vladimir volt, a moderátora pedig Lovász László.

Víg Társalgó 1. rész (vendégek: Kern András színművész, Rudolf Péter rendező, Spiró György szerző, a moderátor Nyáry Krisztián irodalmár)

Víg Társalgó 2. rész (vendégek: ifj. Vidnyánszky Attila színművész, rendező, Tarnóczi Jakab rendező, Hegymegi Máté rendező, moderátor: Ascher Tamás rendező)

Víg Társalgó 3. rész (A beszélgetésben Kútvölgyi Erzsébet pályáját ismerhettük meg. A beszélgetés vendége Péter Vladimir, a moderátor Lovász László)

„Azt hiszem, ez a valaha volt legbizarrabb, legviccesebb és legőrültebb előadás” – írta egy kritikus a Rémségek kicsiny boltja 1982-es bemutatója után. Alan Menken és Howard Ashman első nagyszabású közös munkája óriási sikert aratott az Off-Broadwayn. A közönség imádta az előadás frissességét, nem szokványos történetét, humorát és fülbemászó zenéjét. A párosra ennek köszönhetően figyelt fel Hollywood, és váltak a legnagyobb Disney-sikerek szerzőivé. A Rémségek kicsiny boltja pedig az elmúlt évtizedekben világszerte az egyik legnépszerűbb musical lett, 1986-ban Frank Oz rendezésében még kultfilm is készült a történetből.

A Rémségek kicsiny boltját március 1-jén Varró Dániel új fordításában mutatják be a Pesti Színházban. „Rajongásig szeretem ezt a musicalt, rég voltam olyan lelkes, mint amikor felkértek rá, hogy fordítsam le. Nagyon közel áll hozzám az a határokat nem ismerő humor, amivel gátlástalanul parodizál mindent a görög drámáktól a Fauston át a retró sci-fi-horror filmekig. Minden szereplő szívszorítóan naiv ebben a darabban, és Alan Menken csodálatos zenéje még a leghajmeresztőbb vicceket is annyi érzéssel tölti meg, hogy nem lehet nem együttérezni a saját vesztükbe rohanó, tragikusan komikus hősökkel. Öröm volt újra és újra meghallgatni a dalokat, amíg a húsbavágóan szellemes szövegek magyar változatán dolgoztam. Remélem, a közönség is olyan szeretettel fogadja majd, amennyire én szerettem fordítani.”

„A zenés színházi műfajok komplexitást igényelnek a színművészektől, a munkatársaktól, a rendezőtől egyaránt. Pláne akkor, ha a mű kifejezett műfaj- és stílusismeretet igényel, hiszen tele van ironikus és parodisztikus elemekkel, kikacsintó reflexióval. És pláne akkor, ha egy világméretű, illetve virágméretű összeesküvés áldozatává válhatunk. A horrorparódia azonban nem tántorítja el az embert, hogy drukkoljon jobb életre vágyó hőseinek” – emeli ki az előadás rendezője, Novák Eszter.

A történet mozgatórugója kivételesen nem egy élő ember, hanem egy, az emberiség létét fenyegető, egzotikus növény, amely szeptember havának huszonegyedik napján látszólag a legártatlanabb és leghétköznapibb helyen bukkan fel, New York egyik nyomornegyedének kis, félreeső virágüzletében. Audrey II-t Seymour, az ifjú botanikus nevelgeti, és közben a virágboltban dolgozó eladólányért, Audrey-ért epekedik. „Régóta érdekel a zenés színház, de még sosem próbáltam musicalben ilyen nagy szerepet. Sokszor erőteljes karaktereket, nem ritkán negatív hősöket szoktam játszani. Seymour azonban egy törékeny, befelé forduló figura, aki védi a szerelemét, és emiatt végül az elszabadult húsevő virág gyilkosságaiban cinkossá válik. Azonban félénk, érzékeny, rebbenékeny lénye mindvégig megmarad. Nagyon felemelő végre egy ilyen karakteren dolgozni, amelynél a lágyabb, „trubadúrosabb” húrjaimat pengethetem” – meséli a Seymourt alakító Orosz Ákos.

„A műfaj sajátosságaiból adódóan sztereotip figurákkal dolgozunk, és mivel a mű önmagát is paródiaként aposztrofálja, már-már olyan, mintha egy képregényt állítanánk színpadra. Mi emberek szeretnénk hinni egy igazságos világban, ahol annak, akit sokat bántottak, aki kitaszított, lecsúszott, van esélye arra, hogy megmentsék, hogy új életet kezdjen, hogy szeretetet kapjon valakitől. Ez a történet tulajdonképpen erről szólna, ha nem állna ott a színpad közepén ez a szörnyeteg húsevő virág, aki mindent felülír… S mindeközben az egész őrületet Alan Menken elképesztő és nagyszabású zenéje fogja egybe, ami vállaltan panelekkel dolgozik, de azokból a legminőségibbekkel. Ez a zene egyszerűen mindenkit beszippant, nem lehet kívül maradni” – teszi hozzá Radnay Csilla.

A Rémségek kicsiny boltja március 1-jétől látható a Pesti Színházban. Az előadást 14 éven felüli nézőknek ajánlják!

Howard Ashman – Alan Menken: Rémségek kicsiny boltja

Horror musical, Charles B. Griffith forgatókönyve és Roger Corman filmje alapján

SEYMOUR KRELBORN, ifjú botanikus: Orosz Ákos

AUDREY, eladólány a virágboltban: Radnay Csilla

Mr. MUSHNIK, a virágbolt tulajdonosa: Seress Zoltán

DR. ORIN SCRIVELLO, szadista fogorvos: Brasch Bence

CRYSTAL, lány a Skid Row-n: Márkus Luca

RONNETTE, lány a Skid Row-n: Kovács Patrícia

CHIFFON, lány a Skid Row-n: Majsai-Nyilas Tünde

CSAVARGÓ, VEVŐ, RIPORTER, BERNSTEIN, MRS. LUCE,

SKIP SNIP, PATRICK MARTIN: Szántó Balázs

AUDREY II., a növény: Herczeg Tamás m.v. / Vatamány Atanáz m.v.

ALKESZEK, JÁRÓKELŐK, BÁBMOZGATÓK: Harangozó Boglárka, Kóbor Balázs, Nagy Bálint, Nánási Attila, Vati Luca

Szövegkönyv, dalszövegek: HOWARD ASHMAN

Zene: ALAN MENKEN

Vokális hangszerelés: ROBERT BILLIG

Zenekari hangszerelés: ROBBY MERKIN

Fordító: VARRÓ DÁNIEL

Díszlettervező: FODOR VIOLA

Jelmeztervező: ZEKE EDIT

Koreográfus: BÓBIS LÁSZLÓ

Koreográfus asszisztens: HARANGOZÓ BOGLÁRKA

Dramaturg: HÁRSING HILDA

Bábtervező: HOFFER KÁROLY, FODOR VIOLA

Zenei vezető: KOVÁCS ADRIÁN

Zongorán közreműködik: TEMPFLI ERIK

Világítástervező: FRIEDRICH GERGELY

Ügyelő: D. MUCSI ZOLTÁN

Súgó: JÁROLI HELGA

Rendezőasszisztens: PATKÓS GERGŐ

Rendező: NOVÁK ESZTER

A színdarabot eredetileg a WPA Theatre állította színpadra Kyle Renick produkciós igazgató irányításával.

A színdarab eredeti bemutatóját a New York-i Oprheum Theatre-ben tartotta a WPA Theatre, David Geffen, Cameron Macintosh és a Schubert Organization közreműködésével.

A RÉMSÉGEK KICSINY BOLTJA eredeti rendezése Howard Ashman nevéhez fűződik, Edie Cowan zenei rendezővel együttműködésben.

A színdarabot Magyarországon a THEATRUM MUNDI Színházi és Irodalmi Ügynökség képviseli. (www.theatrum-mundi.hu)

„Mi, magyar alkotóművészek, akik az elmúlt több mint három évtized alatt együttműködtünk a Kolibri Színház társulatával, aggodalommal figyeljük a színház igazgatói pályázata körül kialakult helyzetet.

Mindannyian szívesen járultunk hozzá teremtő erőinkkel, alkotói energiánkkal, szakmai és emberi odaadásunkkal, hogy a Kolibri az lehessen, amit ma jelent – hiszünk abban, hogy olyan értékek születtek, amelyeket érdemes megőrizni, amelyek átadása a következő generációknak mindannyiunk közös érdeke és felelőssége.

Ezért aláírásunkkal csatlakozunk a fővárosi fenntartású színházak vezetőinek nyílt leveléhez, és kérjük a döntéshozókat, tegyenek meg mindent, ami módjukban áll, hogy elkerülhessük ezt az értékvesztést.

Budapest, 2025. január 30.

Ágoston Péter, Alexis Latham, Andrusko Marcella, Bagossy László, Bagossy Levente, Bán Bálint , Bán János, Benedek Judit, Bodnár Enikő, Czeizel Gábor, Czukor Balázs, Darvasi László, Faragó Zsuzsa, Grisnik Petra, Győri Katalin, Harangi Mária, Hámori Ildikó , Háy János, Hevér Gábor, Horgas Péter, Lutz Hübner, Illés Haibo, Jeli Viktória, Kárpáti Péter , Kiss Márton, Kolozsi Angéla, Kőszegi Mari, Kováts Kriszta, Laboda Kornél, Marék Veronika, Mátravölgyi Ákos, Molnár Piroska, Monori András, Nagy Orsolya, Stefo Nantsou, Oláh Horváth Sára, Pajor Patrícia, Pelsőczy Réka, Pintér Réka, Pogány Judit, Rumi László, Scherer Péter, Agnija Seiko, Somogyi Tamás, Szabó Győző, Székely Andrea, Szűcs Zoltán, Tasnádi István, Tihanyi Ildikó, Udvaros Dorottya, Inga Vares, Zalán Tibor”

Az aláírók listája még bővül – teszi hozzá a szinhaz.online.

Eddig több mint ötven művész emelte fel a szavát Zalán János kinevezése ellen, akit Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter annak ellenére nevezett ki a Kolibri Színház igazgatójának, hogy a társulat elsöprő többsége ellene szavazott. Azóta az is kiderült, hogy Zalán, aki korábban a Pesti Színházat vezette, meglehetősen rossz állapotban hagyta utódjára a színházat, mely ellen hatósági vizsgálat folyik annak – a Zalán-időszakban tapasztalható – szabálytalan működése miatt.

A döntés ellen tiltakozott a Magyar Színházi Társaság, majd közös nyilatkozatban a Szabad Tér Színház, a Trafó, az Örkény Színház, a Radnóti Színház és a Katona József Színház igazgatója is.

Fotó: Kolibri Színház

„Ez a mű önvallomás a színházról. Sok mindent tudunk arról, hogy egy társulat miként működik, ebben a próbafolyamatban azonban önmagunkra is ráláthattunk. Számos alkalommal, amikor közösen gondolkodtunk, vitáztunk, vagy egy színpadi szituációt elemeztünk, hogy megtaláljunk valami lényegit, rá kellett döbbennünk, hogy abszurd módon maga a próbált jelenet játszódott le közöttünk. Igazán akkor lesz jó az előadás, ha nem általában a színházról, hanem minél személyesebben rólunk szól. A színház a világ minden pontján, minden társadalmi helyzetben, minden korban alapvetően ugyanúgy működik, bár az egzisztenciális helyzetek természetesen hatnak rá. Ez a kisebbségi, nyomorúságos helyzetben lévő lengyel színház Bogusławskitól várja a megváltást. Nyilván akkor van értelme ezt a darabot elővenni, ha van egy olyan színészegyéniség a társulaton belül, aki valami hasonlót jelent a színháznak, az országnak. Nekünk szerencsére itt van Kern András” – emeli ki a darab rendezője, Rudolf Péter, akinek fiatalkorában Az Ikszek, az egyik legmeghatározóbb olvasmányélménye volt.

„Mindkét Spiró-darabot – a Kvartettet és a Honderűt –, amiben eddig szerepeltem, nagyon szerettem. Közel álltak hozzám, jó emlékeket idéznek fel bennem. Bízom benne, ez most is így lesz. Az imposztor szónak a legtöbb nyelvben inkább ellenszenves a jelentése, a magyarban azonban jó értelemben vett csibészséget is sugall. Ezért arra törekszünk, hogy Bogusławskinak legyen szíve, humora, és mindenféle csibészségben benne legyen. Mindamellett a mi előadásunk elég drámai is… Színház a színházban helyzetet már többször játszottam. Úgy gondolom, ez csak akkor lesz izgalmas a nézőknek, ha nagyon jól csináljuk. Eltalálja őket és hozzájuk szól. Azért dolgozunk, hogy a mi előadásunk is ilyen legyen” – meséli a színészfejedelmet alakító Kern András.

A történet a cári Oroszország által megszállt Vilna városában játszódik. Egy, a megmaradásáért küzdő kis lengyel színház meghívja Wojciech Bogusławskit, a „lengyel színház atyját”, hogy vendégfellépésével megmentse a társulatot a csődtől, egyben a különleges színházi csemegével elnyerje az orosz helytartó jóindulatát. A jegyeket azonnal elkapkodják, de a legendás színészóriás még mindig nincs sehol. Az előadás reggelén aztán megérkezik egy fáradt, kissé cinikus, rozzant öregúr, aki a várva várt vendégművésznek vallja magát – újabb csalódást okozva az amúgy is reményvesztett társulatnak – majd meglepetten értesül arról, hogy hazafias operáját, melyre felkérték, a cenzúra betiltotta. Helyette Molière Tartuffe-jének címszerepét kell aznap este életében először eljátszania. Kapkodva próbálni kezdenek. A színháznak azonban még arra is alig van pénze, hogy a vendégművész gázsiját kifizesse, így a színészek kénytelenek maguk varrni a jelmezeket és festeni a díszleteket is… A bemutató díszlettervezője Bagossy Levente, munkáját az előadás szereplői is segítették. A történetre reflektálva ugyanis közösen festették ki a díszlet egy részét.

Wéber Kata nevét itthon leginkább színészként ismerik, hiszen éveken át a Radnóti Színház vezető színésznője volt. Egy ideje azonban nemzetközileg elismert, dráma- és forgatókönyvíróként is találkozhatunk vele: Mundruczó Kornéllal több színházi előadást és filmet jegyeznek közösen. Az Egy nő anatómiája egy varsói színház felkérésére íródott, a darabot 2018-ban mutatták be a TR Warszawa előadásában, Mundruczó Kornél rendezésében. „Nagy örömömre szolgál, hogy több európai nagyváros után az Egy nő anatómiája című darabot Budapesten is bemutatják, annál is inkább, mert ezt a drámát eredetileg magyar nők történetei inspirálták. Régóta szerettem volna a különböző társadalmi elvárások fogságában élő nők helyzetével foglalkozni. Számomra Maya sorsa éppen annyira szól a veszteségről, mint az újrakezdés lehetőségéről és arról, hogy a megpróbáltatások leküzdése lehetővé teheti, hogy újrafogalmazzuk az identitásunkat” – emeli ki a darab írója, Wéber Kata.

A színdarab felkavaró vízió a modern nőkről, akik azért harcolnak, hogy maguk dönthessenek a saját életükről. A Közép-Európában játszódó családtörténet általános érvényét bizonyítja a lengyel produkció zajos sikere több európai nagyvárosban és nemzetközi fesztiválon Avignontól Athénig. A darabból egy felkérés után forgatókönyv lett, majd elkészült a film. A Pieces of a Woman női főszereplőjének alakítását Oscar-díjra is jelölték. A Pesti Színházban a történet visszatér színházi gyökereihez: Wéber Kata a Vígszínház felkérésére dolgozott a dráma magyar szövegkönyvén, és a rendezővel, Alföldi Róberttel, illetve a többi alkotóval közösen úgy döntöttek, hogy nem helyezik át magyar környezetbe a darabot, ezért az Egy nő anatómiája Lengyelországban játszódik, de a történet univerzális.

„A darab origója, egy nagyon tragikus gyerekhalál. Közben mégis azt gondolom, ennek a történetnek az az ereje, hogy ebből a helyzetből is mutat kiutat.  Azt mutatja, hogy nem létezik olyan élethelyzet, amikor nem a valós szembenézés tudja továbbvinni az életet. Akár mikro, akár makro értelemben. Akár családi, akár társadalmi szinten. A fájdalom, a gyász, a tragédia van, és mindig is lesz, de a szembenézés, a bármennyire fájdalmas és fájó helyzet vállalása és feldolgozása az, ami a valóságot mutatja, ami segít tovább élnünk, segít élnünk, ami megteremtheti az újrakezdés lehetőségét. Az újra megtalált boldogság lehetőségét” – hangsúlyozza az előadás rendezője, Alföldi Róbert.

A felkavaró történet főszereplőjének, Mayának egy fájdalmas veszteséggel kell szembenéznie – a feldolgozás és az elfogadás során azonban sok minden megkérdőjeleződik az életében: meg kell küzdenie a családja elvárásaival, a társadalmi konvenciókkal, és a legfontosabb emberi kapcsolatait is újra kell építenie, hogy tovább tudjon lépni. Fájdalom, düh, szerelem és csalódások mentén vezet az út az újrakezdéshez.

„Ez egy színészközpontú előadás. Az a nehézség benne, ami jó és élvezetes is, hogy nincs semmi más, csak a színészet. Így van megírva az anyag. A szülés jelenet egyszerre bátor és egyedi. Mind a hármunknak – nekem, a férjnek és a bábának – egy állapotot kell eljátszanunk. Szokatlan lehet ilyet színpadon látni, de az utána lévő jelenet miatt szükség van rá. Maya karaktere megmutatja, hogy az élet élni akar. Egy nagy trauma után vége lehet mindennek, vagy az élni akarás kivájja magának az utat. Itt az utóbbi történik. Nem felejti el azt, ami vele történt, mégsem keseredik el, mégsem sajnáltatja önmagát, hanem azzal együtt megpróbál valahogy tovább élni” – meséli Petrik Andrea, az előadás főszereplője.

Az Egy nő anatómiája október 5-től látható a Pesti Színházban. Az előadás díszletét és jelmezeit Kálmán Eszter tervezte, míg a központi szerepet kapó kacsaszobrok Havadtőy Sámuel, világszerte elismert képzőművész útmutatása alapján készültek.