A Magenta AI – amelynek köszönhetően széles kör számára válik elérhetővé a mesterséges intelligencia alapú keresés – a Perplexity segítségével működik. A Perplexity egy olyan fejlett AI válaszmotor, amely a GPT-4.1, a Claude Sonnet 4.7 és az o-4 mini csúcsmodelleket használja a valós idejű internetes kereséshez, hogy olyan válaszokat adjon, amelyekben mindenki megbízhat, megsokszorozva az okostelefonok képességeit. Ha a felhasználó segítségre szorul egy feladat megoldásában, egy számára ismeretlen hely vagy helyzet kiismerésében, esetleg ötletekre vagy inspirációra van szüksége, a Magenta AI mindig rendelkezésére áll. Külön alkalmazás telepítése nélkül minden már meglévő és új Telekom app felhasználó számára hozzáférhető.

A Magenta AI az ügyintézésben is segít: ha az ügyfél Telekomos ügyintézéshez kapcsolódó kérdést tesz fel, akkor átirányít Vanda chatbotra. A megoldás folyamatosan fejlődik, így a Magenta AI használói nem egy adott tudáscsomaghoz, hanem egy napról napra bővülő képességhez jutnak hozzá az új funkció révén.

A Telekom egy nemrég végzett felmérés alapján, – ami a digitalizációval és AI-jal kapcsolatos attitűdök feltárására irányult – azt látja, hogy a fogyasztók ugyan nyitottak a mesterséges intelligencia alapú megoldásokra, sokszor azonban nem tudják, hogyan kezdjék el a használatot.  A megkérdezettek 81%-a válaszolta azt, hogy a mesterséges intelligencia nagyon sok jól hasznosítható lehetőséget jelent, ugyanakkor a válaszadóknak csak a 37%-a használja rendszeresen a mesterséges intelligenciát mindennapi feladataihoz, például e-mail vagy üzenetek írására. Ezt is elsősorban a fiatal, magasabban képzett városi lakosság és a diákok válaszolták. Ebben szeretne segítséget nyújtani ügyfeleinek a Telekom a Magenta AI-hoz való hozzáférés biztosításával, valamint a közösségi oldalain folytatott edukációs tevékenységgel.

„A mesterséges intelligencia felgyorsította a digitális átalakulást. Ebből a folyamatból egyértelműen azok profitálnak a legtöbbet, akik a leggyorsabban ki tudják aknázni az új AI-megoldások tudását és kapacitását. Meggyőződésünk, hogy a szolgáltatás elindítása mérföldkő a hazai digitalizáció történetében. Azzal, hogy alkalmazásunkban minden felhasználó számára elérhetővé tesszük a Magenta AI-t, az egyének és az ország szintjén is lehetőséget teremtünk, hogy az emberek életének részévé váljon a fejlett mesterséges intelligencia: ez az országtuning” – mondta el Pereszlényi Zoltán, a Telekom kereskedelmi vezérigazgató-helyettese.

A felmérést több mint 120 szervezet munkatársai töltötték ki, legnagyobb arányban PR-ügynökségek (29,45%), valamint multinacionális (17%) és magyar tulajdonú nagyvállalatok (15,5%), döntő többségük budapesti (77,5%). Kétharmaduk napi szinten vagy hetente többször, a válaszadók csekély hányada (7%) próbálta már, de nem használ rendszeresen AI-eszközöket, elenyésző, 2% nem is próbált ki ilyen megoldásokat.

A legtöbben ötletgenerálásra, brainstorming támogatására, háttérinformációk gyűjtésére és rendszerezésére, valamint rövidebb szövegek és közösségimédia-bejegyzések generálására alkalmaznak mesterséges intelligenciát, tízből kilencen a ChatGPT-t. A válaszadók fele szerint a technológia sokat, további harmada szerint valamennyit segít a munkája sebességén, nagyjából felük gondolja úgy, hogy javít a munka minőségén (24,08% szerint „sokat”, 25,58% szerint „valamennyit”). A népszerűbb technológiai megoldások közé tartozik a Microsoft Copilot, a képgeneráló eszközök közül a DALL-E és a Midjourney, a Google Gemini és a Perplexity.

14 multinacionális, 4 magyar tulajdonú nagyvállalat, 3-3 KKV és egyéb szervezet, illetve 2 ügynökség jelezte, hogy saját fejlesztésű, belső AI-rendszert is használnak, közülük öten vállalták, hogy a kutatás vezetőinek további kérdéseire is válaszolnak. Leggyakrabban ezek a zárt rendszerek is inkább a szöveggenerálásra koncentrálnak, de a fejlesztések egyértelműen az adatelemzést és információfeldolgozást, a meglévő adatvagyonban, dokumentációban való keresést célozzák.

A legfontosabb kockázatok között a mesterséges intelligenciával generált szövegek, információk hitelességét, a „hallucinált” állításokat (65,89%), az érzékeny információk, személyes vagy pénzügyi adatok védelmét (60,46%), a szerzői jogi kérdéseket, a jogtulajdonosok esetleg követeléseit (58,13%) és – a szervezeti reputáció védelme szempontjából – az álhírek, hamis, deepfake képek és videók terjedését (52,7%) említették.

Az MPRSZ mesterségesintelligencia-felmérését Szántó Balázs elnökségi tag és R. Nagy András, az etikai bizottság tagja vezette.

„Felmérésünk szerint a generatív mesterséges intelligencia beépült a magyar PR-szakemberek mindennapjaiba, ugyanakkor egyelőre inkább egy jó kiindulási alapot, nulladik vázlatot állít elő, amivel továbbra is dolgozni kell – mondta Szántó Balázs, az MPRSZ elnökségi tagja, a Noguchi ügyvezető partnere. – Jóformán senki nem vállalja, hogy egy ilyen anyagot szerkesztés, kontroll nélkül kiengedjen, ez mindenképp megnyugtató. Kevesen gondolják úgy, hogy az AI jelenlegi formájában veszélyeztetné a kommunikációs szakértők munkáját, de a többség egyetért azzal, hogy ismerni és alkalmazni kell a fenntartható működés érdekében. Ez azonban a technológia használatának csupán a felszíne, a folyamatok újragondolása, automatizálása hatalmas lehetőségeket tartogat úgy a hatékonyság növelése, mint a tanácsadók, szakemberek munkájának hozzáadott értéke szempontjából. Úgy tűnik, erre egyelőre elsősorban a nagyvállalatok fordítanak erőforrásokat.” 

„Figyelemreméltó, hogy a válaszadók alig negyedénél van érvényben szabályozás a mesterséges intelligencia használatára, és alig felüknél tartanak rendszeresen, vagy tartottak már egyáltalán képzéseket – mondta R. Nagy András, az MPRSZ etikai bizottságának tagja, a Próbakő Kommunikáció tulajdonosa. – Az is felvet fontos kérdéseket, hogy a válaszadók elsöprő többsége nem jelzi automatikusan, ha egy feladathoz AI-eszközöket használtak, a szakemberek nagyjából fele csak akkor jelöli ezt transzparensen, ha az a projekt érdemi részét érinti, pl. egy képet a DALL-E generált. A vállalati szabályozási környezetben érdemes azt is végiggondolni és adott esetben dokumentálni, hogyan kezeljük a kockázatokat, például az érzékeny adatok védelmét vagy a szerzői jogi megfontolásokat.” 

A felmérés összefoglaló prezentációja elérhető az MPRSZ honlapján.

Ugyan sokan vélhetően már valamiféle összeesküvést vagy MI-s világvégét látnak az egybeesésekbe, a dolognak ennél egyszerűbb magyarázatai is léteznek. Így például az internet gerinchálózatát érintő valamilyen hiba léphetett fel, ami mindegyik működésében zavart okozott. Az sem zárható ki, hogy a konkurens chatbotok azért haltak le, mert a ChatGPT elérhetetlenné válása miatt utóbbi felhasználói is hozzájuk fordultak – és ez a szokatlanul nagy terhelés vezetett az egyébként független szolgáltatások ideiglenes elérhetetlenné válásához, illetve „megkergüléséhez” is.

Egyelőre az érintett cégek egyike sem árulta el, hogy konkrétan mi okozta a problémát szolgáltatásaik működésében – így a nyilvánosság számára egyelőre csak a találgatás maradt az okokat illetően – írja a pcforum.hu.

Fotó: Joel Filipe, Unsplash