A járvány legsúlyosabb hetei alatt számtalan cikk és tanulmány született a COVID-19 veszteseiről, valamint rendelkezünk egy általános képpel az egyértelmű nyertesekről is, úgymint a maszk- és kézfertőtlenítő-gyártók, vagy az e-kereskedelem. Kevesebb szó esik viszont azokról az ágazatokról és vállalati szereplőkről, akik közvetetten tudtak előnyt kovácsolni a pandémia által megváltozott körülményekből. A PwC Magyarország Kényszerpihenő helyett túlórák – Avagy kik a COVID-19 nyertesei? című tanulmányának célja egy szélesebb kép kialakítása a világjárvány nyerteseiről, rámutatva olyan összefüggésekre is, melyek nem tekinthetők magától értetődőnek.

Változó értékek – első a biztonság

A vírus idején mindennél fontosabb értékké vált a biztonság, amely az élet több területén is új trendek felemelkedéséhez vezetett. A társadalom összetettségéből és rendszerszintű összefonódásából kifolyólag a legnagyobb kihívást a hálózati biztonság megteremtése jelentette.

„A járvány által létrejött új társadalmi rendben háttérbe szorultak a közvetlen társas kapcsolatok, és a fizikai távolságtartás miatt szükség volt digitális támogató folyamatok kiépítésére. Ebbe a kategóriába sorolhatók az otthoni munkavégzés miatt kiemelt fontosságúvá vált kiberbiztonsági szolgáltatók, valamint a mind gyógyszerszállításra, mind a social distancing megfigyelésére használt drónok, de új lendületet kapott a fintech-szektor és a járványügyi megfigyelések során is alkalmazott QR-kód-megoldás is. A járvány egyik sajátos következménye, hogy a közösségi biztonság miatt a társadalom még az egyéni szabadságjogok mérsékelt korlátozását is elfogadta” – mondja Osztovits Ádám, a PwC közép- és kelet-európai régiójának stratégiai igazgatója.

Az elemzés rámutat a fintech-szektor vírushelyzetben tapasztalt trendjeire is: a pár perc alatt online benyújtható hitelkérelmek, számlanyitások vagy éppen a tőzsdei applikációk népszerűségének megugrására. Az utóbbira példa a brit Freetrade, amelyet 125%-kal többen töltöttek le márciusban. A drónok használata is új terepet kapott: fertőtlenítésre, illetve emberek testhőmérsékletének beazonosítására is bevetették a repülő eszközöket.

A PwC szakértői azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy míg számos fintech-megoldás fogyasztói bizalmat kapott, addig a befektetési piacokon észlelhető tendenciák vegyes képet mutattak. Egyrészt a kockázatminimalizálás jegyében jelentősen megugrott az arany-befektetések volumene, azonban a bizonytalanabb helyzetű országok befektetői bátran fordultak kevésbé konvencionális termékek, így például a kriptovaluták felé. Az egészségügyi válsághelyzet idején azok a vállalatok is befektetői bizalmat tudtak szerezni, amelyek vegyipari vagy egészségügyi profillal bírnak.

Szabadidő másként – felívelő szórakoztató- és oktatóplatformok

Az oktatás és a munka mellett a szórakozás is a virtuális térbe költözött, így nagy igény mutatkozott a digitális szabadidős megoldások iránt. Ennek hatására számos tradicionális szórakoztatóplatform mellett olyan új szereplők is fókuszba kerültek, mint például a kínai TikTok – az applikáció letöltéseinek összesített száma 112 millió volt májusban. Szintén a beszűkülő sportolási és utazási lehetőségek vezettek a videojátékok és az online szerencsejáték felíveléséhez. Az emberek jelentős része nemcsak a szórakozásra formált igényt, hanem lehetőséget látott saját maga és a digitális oktatás kapcsán családtagjainak fejlesztésében is, így felgyorsult az oktatási témájú appok terjedése. Márciusban 32 millió új Microsoft Teams felhasználót regisztráltak, míg a Zoom-részvény árfolyama 108 USA dollárról 250 dollárra nőtt március és június között.

Vállalatok, amelyek rugalmasan és gyorsan alkalmazkodtak

A vállalati szféra is speciális alkalmazkodási folyamaton ment keresztül. Működési modell tekintetében a válság idején csak azok a szereplők képesek talpon maradni, akik megfelelő pénzügyi tartalékokkal rendelkeznek, hiszen a kereslet több iparágban is nehezen becsülhető, bizonytalan.

„A vírus az ellátási láncokat is érzékenyen érintette, a lezáruló határok és a szigorúbbá váló biztonsági előírások megnehezítették a pontos árumozgásokat és többletköltségekhez – vagy soha meg nem érkező szállítmányokhoz – vezettek. A krízist leghatékonyabban azok a vállalatok voltak képesek átvészelni, amelyek rugalmas beszállítói kapcsolatokat tartanak fent, valamint felismerik a fogyasztók elérésének megváltozott alternatíváit. Átfogó tanulságnak tűnik, hogy leginkább azok a szereplők tudták zavartalanul folytatni működésüket, akik egyszerű, helyi ellátási lánccal rendelkeznek, valamint a fogyasztókhoz szorosan kapcsolódva – vagyis őket közvetlenül elérve – működnek” – teszi hozzá Osztovits Ádám.

A tanulmány szerzői hangsúlyozzák: a koronavírus esetén azt sem felejthetjük el, hogy egy nehezen megfogható 2008-2009-es, tőzsdei összeomlással szemben ez a válság az emberek mindennapjaiba férkőzött be, a megváltozó szabályok és életvitel egyértelműen érezhetővé vált a társadalom minden szereplője számára. Azoknak, akik átélték a karantént és a kijárási korlátozások intézményét, nem csak új szokásaik alakultak ki, de sok esetben akár értékrendjük is változott: van, akinek a meditációval, otthoni jógaórákkal felértékelődött a lelassulás, spiritualitás.

„A világszerte prioritássá vált biztonság miatt a korábbinál elfogadottabbá vált a megfigyelés a személyi szabadság bizonyos értelemben vett feladása, a kijárási és utazási korlátozások vagy a házi karantén intézménye kapcsán. Új lendületet kapott a minimalista életstílus és a csináld magad (DIY) trend is, hiszen nagyon sokan kezdtek (újra) kertészkedni, barkácsolni, vagy éppen otthon kenyeret sütni, hajat vágni. A globális-lokális tengelyen is elmozdulás történt: előtérbe kerültek a helyi termékek, és a korábbi évekkel ellentétben a legtöbben helyi nyaralási célpontot választottak” – mondja Perger Júlia, a PwC Magyarország üzleti tanácsadója, a tanulmány egyik szerzője.