A javaslat jelentős változtatásokat hozhat a nyugellátások területén. A tervezet szerint az egészségi állapothoz kötött nyugellátások esetében az igénylők és a nyugdíjasok személyes megjelenése válna kötelezővé az állapotuk felmérésére. Amennyiben valaki önhibájából elmulasztja ezt a megjelenést, a nyugdíjkérelme visszavontnak minősül, a nyugdíjasok esetében pedig megszűnne a nyugellátás folyósítása a következő hónaptól. További szigorításokat vezetnének be a nyugdíjról való lemondás szabályaiban: a nyugellátás végleges megállapítása után már nem lehetne lemondani róla, és azt sem átruházni, sem engedményezni nem lehetne.

Amennyiben valaki mégis visszalépne, a felvett összegeket vissza kellene fizetnie, és az ellátást mintha soha nem is állapították volna meg.

A javaslat továbbá pontosan meghatározza, hogy mely állami szervek férhetnek hozzá a nyugdíjasok adataihoz. Az adó- és vámhatóság, a szociális és gyermekvédelmi szervek, valamint a honvédelmi és rendvédelmi szervek meghatározott esetekben jogosultak lesznek hozzáférni a nyugdíjasok személyes adataihoz, akár támogatás-megállapítási, akár statisztikai célból – írja a 24.hu.

Photo by Christian Langballe on Unsplash

Kupa Mihály Budapesten született 1941. április 3-án. 1958-ban összeesküvés vádjával 10 hónapi börtönre ítélték. 1959 és 1969 között a Chinoin Gyógyszergyárban dolgozott, 1965-től a Mikrobiológiai Laboratórium kísérleti üzemének vezetője volt.

Közben levelező tagozaton leérettségizett, esti tagozaton pedig elvégezte a közgazdaságtudományi egyetem elméleti közgazdaságtudományi szakát. 1975-ben doktorált.

1969 és 1975 között a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkatársa volt, infrastruktúrával és pénzügyi statisztikával foglalkozott. 1975-től a Pénzügykutatási Intézetben dolgozott, 1984-től a Pénzügyminisztérium munkatársaként pénzügypolitikával, adópolitikával, majd az államháztartás reformjával foglalkozott.

1990-ben a világ egyik legnagyobb pénzügyi tanácsadó cégének, a DRT Hungary budapesti irodájának vezetője lett, s Rabár Ferenc akkori pénzügyminiszter tanácsadójaként tevékenykedett.

Rabár Ferenc utódjaként 1990. december 20. és 1993. február 11. között pénzügyminiszter volt. Funkciójából adódóan ő volt a kormány gazdasági kabinetjének elnöke, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kormányzótanácsának alelnöke, valamint a Nemzetközi Valutalap (IMF) és a Világbank Közgyűlésének elnöke.

1991-ben időközi országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum (MDF) támogatásával indult Borsod-Abaúj-Zemplén megye 11. számú egyéni választókerületében, megválasztása után az MDF parlamenti frakciójához csatlakozott.

1993-ban kilépett az MDF-frakcióból, a ciklus végéig független képviselőként dolgozott. 1994-ben független országgyűlésiképviselő-jelölt volt, de mandátumot nem szerzett. Az 1998-as országgyűlési választáson sikeresen indult Szerencsen független képviselő-jelöltként, 2002-ig volt parlamenti képviselő.

2001-től 2007-ig az általa alapított Centrum Párt elnöke volt.

1993-tól a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem docense volt. 1980-ban jelent meg A jövedelemelosztás, költségvetés, gazdasági folyamatok című könyve, 1987-ben pedig A személyi jövedelemadó Magyarországon című munka szerkesztője volt.

1991-ben 1956-os Emlékéremben részesült, 2003-ban Heller Farkas-díjat, 2009-ben Húszéves a Köztársaság Díjat kapott.

2018-ban a Magyar Sclerosis Multiplexes Betegekért Alapítvány kuratóriumának tagja lett.

Január-februárban a központi költségvetés 505,5 milliárd forintos,  a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 47,6 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 13,4 milliárd forintos többletet könyveltek el. Janárban még 198,8 milliárd forint többlettel zárt a központi alrendszer, eszerint 838,5 milliárd forint volt a februári deficit.

Az előző év azonos időszakában a központi alrendszer hiánya 254,6 milliárd forintot tett ki – jegyezte meg a minisztérium tájékoztatója.

A PM közleménye hangsúlyozza: a járványügyi és gazdasági védekezés forrásait a költségvetés a tavalyi évben maradéktalanul biztosította, ennek is köszönhető, hogy a magyar gazdaság 2020-ban az uniós átlag felett teljesített. Ahogyan a védekezéshez, úgy a vakcinák beszerzéséhez és a gazdaság újraindításához szükséges források is változatlanul rendelkezésre állnak a költségvetésben – szögezték le.

A február végére kialakult egyenlegre jelentős hatással volt, hogy míg 2021 első két hónapjában 128,8 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe, ugyanakkor e két hónapban az uniós kiadások megközelítették a 481 milliárd forintot – közölték.

A február végéig felmerült kiadások közül kiemelték a közúti fejlesztésekre fordított 57,4 milliárd forintot, a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásra kiutalt 50,7 milliárd forintot, a Modern városok program céljaira elköltött 42,0 milliárd forintot, a közlekedési ágazati programokra kifizetett 38,8 milliárd forint és az Egészséges Budapest programra   folyósított 28,7 milliárd forintot.

Emlékeztettek, hogy a tizenharmadik havi nyugdíj első részletének kifizetésére is februárban került sor, és elindult az orvosok több évig tartó, átfogó béremelési programja is.

Jelezték, hogy a járványügyi helyzetre való tekintettel a kormány meghosszabbította a bértámogatási rendszert minden bezárással érintett területre kiterjesztve.

Forrás: MTI

A Pénztárszövetség a Magyar Nemzeti Bankkal, a Pénzügyminisztériummal és a Pénziránytű Alapítvánnyal együttműködve idén második alkalommal indította el a Pénzmesterek online pénzügyi játékát. Az idei kiírásra több mint 850 diák jelentkezett, közülük került ki az a 20 díjazott, aki csütörtökön átvette nyereményét. A többfordulós, tudásalapú verseny legeredményesebb résztvevői mellett iskolák is díjazásra kerültek.

A „Pénzmesterek Verseny” célja, hogy a fiatalok már középiskolás korban megismerhessék az öngondoskodás alapjait, és az ahhoz kapcsolódó intézmények, valamint termékek működését, azzal a remélt eredménnyel, hogy később maguk is tudatosan megtakarítanak akár egészségügyi-, akár nyugdíjcélokra.

„Azt látjuk, és ezt a kutatások is alátámasztják, hogy van hová fejlődni, ha a pénzügyi tudatosságról, vagy az öngondoskodásról van szó. A kutatásunk is megmutatta, hogy a megkérdezettek mindössze 20%-a rendelkezik konkrét tervekkel idős korára, és kevesebb, mint 40%-a rendelkezik egészségügyi célokra félretett összegekkel – emelte ki az aktuális trendeket Nagy Csaba, a Pénztárszövetség elnöke. – Ugyanakkor bizakodásra ad okot, hogy már a második alkalommal megrendezett Pénzmesterek Versenyen közel ezer diák vett részt. Ez valóban egy olyan vetélkedő, ahol nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos, hiszen bárki, aki már fiatal korban felkészült a pénzügyi tudatosság témakörében hosszú távon kamatoztathatja tudását a családi költségvetés megtervezésében” – tette hozzá.

A Pénzmesterek versenyhez egy, a Pénztárszövetség szakértői által kidolgozott, ötrészes kurzus is kapcsolódott, melynek segítségével a nevezők felkészülhettek a többfordulós, tesztalapú megmérettetésekre.

Az akadémia (online kurzusok, kvízek) és a verseny is teljes mértékben online zajlott, alkalmazkodva egyfelől a korosztály igényeihez, másfelől a jelenlegi járványhelyzethez is. A megmérettetéshez készült kurzusok továbbra is elérhetőek a verseny honlapján, így az érdeklődők továbbra is gyarapíthatják ismereteiket, tájékozottágukat, sőt a gyakorló kvízek segítségével bárki felmérheti, hol is tart a pénzügyi tudás terén.

A Pénztárszövetség számára továbbra is kiemelt cél marad a fiatalok megszólítása, a pénzügyi tudatosság erősítése, így a Pénzmesterek versenyt jövőre is szeretnék megrendezni.

A Pénzmester 2020-as kiírásának díjazottjai:

Pénzmesterek verseny:

1. Helyezett: Szafián Petra – Kőszeg, Jurisich Miklós Gimnázium és Kollégium
2. Helyezett: Matuska Sára Mária – Mezőberènyi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium ès Kollégium
3. Helyezett: Szabó Martin – Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelmi Szakgimnázium
4. Helyezett: Horváth Ákos – Debrecen, Tóth Árpád Gimnázium
5. Helyezett: Bagyinszki Lili – Kecskemét SZC Széchenyi István Idegenforgalmi Szakgimnázium és Szakiskola.
6. Helyezett: Kiss Hanga – Dunakeszi, Radnóti Miklós Gimnázium

Nyugdíj kvíz:

1. Helyezett: Szafián Dorottya Anna – Kőszeg, Jurisich Miklós Gimnázium és Kollégium
2. Helyezett: Szántó Anna – Kisvárda, Bessenyei György Gimnázium
3. Terenyei Eszter – Kazincbarcika, Irinyi János Gimnázium

További díjazottak:

• Legjobb 9. évfolyamos diák, aki más díjat nem nyert: Őrsi Álmos Vászoly – Kispesti Deák Ferenc Gimnázium
• Legjobb 10. évfolyamos diák, aki más díjat nem nyert: Pipó Fanni – Veszprém, Lovassy László Gimnázium
• Legjobb 11. évfolyamos diák, aki más díjat nem nyert: Terenyei Eszter – Kazincbarcika, Irinyi János Gimnázium

Iskolák:

Pénzmester verseny | I. helyezett: Kőszeg, Jurisich Miklós Gimnázium és Kollégium

Pénzmester verseny | II. helyezett: Mezőberènyi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium

Pénzmester verseny | III. helyezett: Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelmi Szakgimnázium

Legeredményesebb más díjat nem nyerő budapesti iskola: Újpesti Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Gimnázium

Legtöbb diákot indító iskola: Debrecen, Tóth Árpád Gimnázium

Legtöbb döntőbe kerülő diákot küldő iskola: Kisvárda, Bessenyei György Gimnázium és Kollégium

Legeredményesebb vidéki iskola: VSzC Petőfi Sándor Gimnáziuma, Gépészeti Szakgimnáziuma és Kollégiuma

A KATA bevezetésekor az adónemet választók csupán 3 százaléka volt korábban foglalkoztatott, 2019 végére ez az arány már 40 százalék volt a Pénzügyminisztérium adatai szerint. Jelentősen megnőtt tehát azoknak a száma, akik úgy lettek katások, hogy korábban jellemzően munkaviszonyban álltak.

„Mivel a KATA célja soha nem az volt, hogy a foglalkoztatás egy alternatíváját jelentse, ezért csak idő kérdése volt, hogy mikor lép fel a Pénzügyminisztérium a negatív irányú folyamatokkal szemben. Úgy tűnik, a katán keresztül bújtatott munkaviszony miatti becsült adóbevétel-kiesés most lépte át az ingerküszöböt” – nyilatkozta Heinczinger Róbert, az EY adótanácsadással foglalkozó partnere.

Az Országgyűlés előtt álló új törvényjavaslat szerint a legfontosabb változás, hogy 2021. január 1-jétől az ugyanazon megbízótól származó, 3 millió forintot meghaladó összeget a fix havi tételes adón túl 40 százalékos különadóval terhelik. Ez a többlet adó nem közvetlenül a katás vállalkozókat érintené, hanem üzleti partnereiket.

„A Pénzügyminisztérium célja egyértelmű. Azokban a helyzetekben, ahol felmerülhet, hogy a katás vállalkozó megbízása munkaviszonyt leplez, ott kiegyenlítse az adóterhelések közti különbözetet”– hívta fel rá a figyelmet Dr. Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi iroda adóperes jogásza.  – Az új szabály bevezetése nem jelentene változást abban a tekintetben, hogy a katás vállalkozóként történő bújtatott munkaviszonyban foglalkoztatás eddig is tilos volt. Amennyiben az adóhatóság azt felfedezte, jelentős szankciók fűződtek hozzá. A tervezett különadó pusztán egy újabb lépés ebbe az irányba, de semmiképp sem szigorítás az eredetileg is megcélzott adózói körben.”

Tehát a javaslatban szereplő 40 százalékos adó elsősorban az önkéntes jogkövetést segítheti és csökkentheti a visszaélések számát, hiszen a változtatások hatására már kevésbé lehet vonzó ez a foglalkoztatási forma. A különadó megfizetése ráadásul nem jelenti azt, hogy az átminősítés kockázata, és az azzal járó szankciók veszélye megszűnne. Akár köteles lesz a vállalkozás a 40 százalékos adó megfizetésére, akár nem, mindenképpen érdemes lesz megvizsgálnia, hogy a fennáll-e nála az átminősítés kockázata.

„Ahol a 40 százalékos adó megfizetése egyáltalán felmerülne, ott mindenképpen érdemes lesz átgondolni az adott cég és a katás vállalkozó közötti jövőbeni kapcsolat formáját – tette hozzá Heinczinger Róbert, az EY adópartnere. – Különösen annak fényében, hogy az adóhatóság 2020. július 1-jétől kiemelt figyelmet fordít majd erre a területre. Márpedig a NAV számára minden adat rendelkezésre áll az érintett adózói kör beazonosításához.”

A nyíregyházi Hotel Pagonyban megrendezett eseményen az élelmiszer-, illetve vegyiáru-kereskedelemmel foglalkozó Nyírzem cégcsoport három okból is kerek évfordulót ünnepelt, ugyanis nemcsak a Nyírzem Zrt., hanem a cégcsoporthoz tavaly óta tartozó Szabolcs-Coop Zrt. is 20 éve jött létre, valamint a cégcsoport által 2007-ben megvásárolt Mecsek Füszért Zrt. 70 éve alakult meg.

Pekó László, a Nyírzem Zrt. elnök-vezérigazgatója köszöntő beszédében elmondta: a Nyírzem cégcsoport stratégiáját és egyben a sikeresség zálogát a növekedés, az akvizíciók és a megtermelt eredmény visszaforgatása jelenti. „A cégcsoportban az idők során egyetlenegy forint osztalék sem lett kivéve, minden vissza lett forgatva” – tette hozzá.

A cégcsoport hazai kiskereskedelemben betöltött szerepét ismertetve kiemelte: a közel 3300 főt foglalkoztató, az ország 14 megyéjében, illetve Budapesten is jelen lévő társaság több mint 400 kereskedelmi üzletet, kiskereskedelmi Coop boltot és C+C áruházat üzemeltet. (A működési terület szinte az egész Dunántúlt – Győr-Moson-Sopron megye kivételével –, Pest és Bács-Kiskun megyéket, az Észak-Magyarországi régiót, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét, valamint Budapestet öleli fel.) A társaság 273 településen működtet kiskereskedelmi boltot, amelyek közül 164 helyen a lakosság létszáma nem éri el 2000 főt. „Vagyis a cégcsoport által kiszolgált települések 60 százaléka kistelepülés” – jegyezte meg.

A cég pénzügyi mutatóival kapcsolatban kiemelte: tavaly a cégcsoport 76 milliárd forintos árbevételt ért el. A cégcsoport legnagyobb társaságának a Mecsek Füszért Zrt. számít, amelynek fő tevékenysége 2012-től szintén a kiskereskedelem lett (a Nyírzem Zrt.-hez és a Szabolcs-Coop Zrt.-hez hasonlóan). A cégcsoportnak három szárazáru-nagykereskedelmi raktára van (Pécsett, Veszprémben és Nyíregyházán), illetve a hűtött és fagyasztott termékeket öt frissáru-hűtőház szállítja a partnerek számára.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az ünnepségen bejelentette, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter Magyar Gazdaságért díjjal tüntette ki Pekó Lászlót. „A Nyírzem cégcsoport tagvállalatai esetében valódi magyar sikertörténetről beszélhetünk. Mindhárom társaság a Coop országos kiskereskedelmi hálózat meghatározó szereplőjének számít” – emelte ki az államtitkár.

Dr. Seszták Miklós, Kisvárda térségének országgyűlési képviselője, az egyes Kárpát-medencei gazdaságélénkítő programokért felelős kormánybiztos kiemelte a cégcsoport sikerében Pekó László elkötelezettségét, illetve arra is rámutatott, hogy Pekó Lászlóban egy nagyon korrekt, az üzleti életben maximálisan tisztességes magatartást tanúsító üzletembert ismert meg, aki a sikerei csúcsán az üzleti kapcsolataiban is mindig ember tudott maradni.

Tóth Béla, a Gyermelyi Zrt. elnök-igazgatója arra tért ki, hogy Pekó László, a CO-OP Hungary Zrt. igazgatóságának elnökeként nemcsak országos szinten tölt be fontos pozíciót, hanem a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara élén is „becsülettel dolgozik, mindannyiunk számára példaképként lehet állítani”.

Tóth László, az Unió Coop Zrt. vezérigazgatója a Nyírzem cégcsoport COOP láncon belüli szerepéről elmondta: a Coop hálózat összforgalmának 16 százalékát adva ez a cégcsoport számít a lánc legnagyobb forgalmú tagjának. Emlékeztetett arra, hogy 2007-ben, amikor a Nyírzem Zrt. megvásárolta a Mecsek Füszért Zrt.-t, valójában az történt, hogy „a kis hal ette meg a nagyot, hiszen egy kisebb cég vált egy nagyobb társaság tulajdonosává és állította megfelelő pályára”.

Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt 20 évben jelentősen átalakult a hazai kiskereskedelem, többek között vállalkozások szűntek meg, a piacon megjelentek a multinacionális cégek. „Egy ilyen gyorsan változó környezetben a Nyírzem cégcsoport történetének kulcsszava az összefogás volt, az egyes tagtársaságok vezetői meg tudták találni a közös hangot” – jegyezte meg.

„Nagy öröm városunknak, hogy egy ilyen szép eredményeket elérő cégcsoportnak jelentős érdekeltségei vannak Nyíregyházán” – mondta dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere. „A cégcsoport itt működtet egy logisztikai raktárat, valamint számos kiskereskedelmi egységet” – tette hozzá.

A Nyírzem Zrt.

A Nyírzem Zrt. 20 évvel ezelőtt 1999 márciusában alakult, az alapítók a Felső-Szabolcs Áfész, a Nyírbátor és Vidéke Áfész, a Zemplén Coop Kft., valamint magánszemélyek voltak. Szintén idén lett 20 éves a Szabolcs-Coop Zrt., amely 2018 óta tagja a cégcsoportnak. Az 1999-ben létrehozott társaság alapítói a Nyíregyháza és Vidéke Áfész, valamint a Balkány és Vidéke Áfész. A Mecsek Füszért Zrt.-t jogelődei 1949-ben hozták létre, így a társaság idén ünnepli 70 éves fennállását. A rendszerváltás után 1991-ben alakult meg a Mecsek Füszért Rt., a privatizációra 1994-ben került sor. A társaság alapítója a 1995-ben létrejött Coop csoportnak. A cég tulajdonosává 2007-ben vált a Nyírzem Zrt.

Egy gyermek pénzügyi nevelése alapvetően egyszerre a családi nevelés és az iskolai képzés feladata. A pénzügyi tudatosság kiépítése azonban sok ponton félrecsúszhat. Az egyik legnagyobb problémát napjainkban az jelenti, hogy sok felnőtt sem rendelkezik megfelelő pénzügyi ismeretekkel, így a gyermekeknek sem tudnak jó példával szolgálni, amiből tanulhatnának.

A pénzügyi oktatás hosszú időn keresztül hiányzott a hazai alapfokú oktatásból, és hogy szükség van rá, jól bizonyítja, hogy a gazdasági nevelés 2007-től fejlesztendő feladatként szerepel a Nemzeti Alaptantervben. 2015 óta pedig Európa-szerte van egy hét, ami a pénzügyi ismeretekről szól az iskolákban. A Pénz7 programsorozaton hazánkban idén is több száz szakértő önkéntes vett részt a különböző pénzintézetek képviseletében.

„Egy pénzügyi intézetnek fontos, hogy ügyfelei jól tájékozottak legyenek, fel tudják mérni a lehetőségeiket, ezért azt gondolom, ha felelős gondolkodású ügyfeleket szeretnénk, akkor azért nekünk is tenni kell. Kollégáink immár ötödik alkalommal adtak át különböző korosztályokban és országszerte több iskolában pénzügyi ismereteket. Idén több mint 20 önkéntesünk által elsősorban a befektetések és vállalkozások kerültek a középpontba a tanórákon február 25. és március 1. között” – mondta el Horváth Magyary Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója.

A Pénz7 szakmai programja alapvetően a pénzügyi ismeretterjesztést célozza, az idei tanévtől pedig már a Pénzügyminisztérium, az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Junior Achievement Alapítvány támogatásával a vállalkozói alapismeretek és kompetenciafejlesztés is bekerültek a programba. A K&H Csoport aktív szerepet vállalt idén is a Pénz7-hez való szakmai társulással, amelynek tananyagai a korosztályos szinteknek megfelelően épültek egymásra.

Habár az európai kezdeményezés országszerte fiatalok százainak tudását bővíti a pénzügyek terén ezen a héten, de tudásuk további mélyítése szükséges ahhoz, hogy a gyerekek készségszintű, magabiztos tudást szerezzenek. A K&H Csoport éppen ezért 9 éve indította el a K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedőt, amelynek ismeretanyagát a pedagógusok könnyedén beilleszthetik például a matematika, környezetismeret vagy életvitel órák tanmenetébe. „A K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedővel a 9 és 18 év közöttiek pénzügyi tudatosságát igyekszünk fejleszteni, és a tapasztalataink azt mutatják, hogy a gyerekek már egész kis korban nyitottak és fogékonyak erre az elsőre talán száraznak tűnő témára. A pénzügyi tudatosság kiépítése sok gyakorlati elmélyítést, példákon keresztüli tapasztalatot igényel, és természetesen az alapfogalmak kellő ismeretét. Az általános iskolások számára nem jelent különösebb nehézséget az alapfogalmak elsajátítása, sőt, azokat kontextusban is elég hamar megtanulják használni – például kreatív történetet tudnak írni egy pénzügyi kérdésre” – tette hozzá Horváth Magyary Nóra.

Vajon Önre is ráférne a felkészítés?

Tesztelje tudását a K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő kvízkérdéseiben! A vetélkedő korosztályos kategóriáinak kérdései közül, mennyire tudja a helyes választ? KVÍZ!

Jóllehet a választási évek alapvető jellemzője, hogy ilyenkor a szokásos mértékhez képest eleve kevesebb jogszabályt hirdetnek ki, de ez a számadat még ebben a kontextusban is kiemelkedően alacsonynak minősül. A 2014-es választási évben 1030, a 2010-es választási évben 1142, a 2006-osban pedig 1119 jogszabályt hirdetett ki a jogalkotó.

Mindez összesen 37 624 oldalnyi Magyar Közlönyben volt olvasható, ami kevesebb, mint a 2017-es 40 004 oldalnyi Magyar Közlöny (a 2016-os pedig még a 2017-es duplája, 86 578 oldal volt). Az utóbbi nyolc év jogalkotási terjedelmét vizsgálva a 2018-as év a középmezőnyben helyezkedik el, ennél több közlönyoldal a 2017-es és a 2016-os éven kívül 2011-ben (42 242), 2012-ben (39 048) és 2013-ban (90 345) jelent meg. Ugyanakkor messze meghaladja a legszerényebb közlönyoldalszámmal rendelkező 2010-es (32 842), 2014-es (27 022) és 2015-ös (28 776) éveket.

Rég nem látott nyugalommal indul a 2019-es új esztendő. Míg tavaly, javarészt az új polgári perrendtartás és az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, a közigazgatási perrendtartás, az ügyvédi tevékenységről szóló törvény, a nemzetközi magánjogról szóló törvény, az adózás rendjéről szóló törvény és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény hatályba lépésével szükségessé vált új jogszabályi környezet kialakítása miatt 2018 első napján 2010 norma lépett hatályba, módosult vagy helyezték hatályon kívül, addig 2019. január 1-jén mindösszesen csak 686 norma lépett hatályba, módosult vagy helyezték hatályon kívül (ezek közül a módosítások összesen 532 darabot tesznek ki, új jogszabály 128 darab van, míg hatályon kívül helyezett 26).

Ez a normaszám az utóbbi nyolc év jogalkotásának fényében is kiemelkedően alacsony. 2017. január 1-jén összesen 1889 darab, 2016. január 1-jén 1016 darab, 2015. január 1-jén 763 darab, 2014. január 1-jén 1114 darab, 2013. január 1-jén 1249 darab, 2012. január 1-jén 1612 darab, 2011. január 1-jén 1398 darab, 2010. január 1-jén pedig 869 darab volt.

Nyugalom övezte az év utolsó pár napját is. A két ünnep közötti időszakban, az év utolsó két munkanapján (december 27–28) összesen 5 Magyar Közlöny jelent meg (2017-ben az utolsó 3 munkanapon összesen 10), igaz, ezen 5 Magyar Közlöny közül egy december 30-án, vasárnap jelent meg (összesen 217 Magyar Közlöny volt 2018-ban). Az utolsó napokban összesen 677 oldal terjedelemben jelentek meg Magyar Közlönyök (2017 év végén mindez több mint 4200 oldal volt), vagyis az éves közlönyoldalak csupán 1,8 százaléka esett erre a pár napra, szemben a tavalyi 10,5 százalékkal.

Az év utolsó pár napján összesen 149 jogszabály módosítását (2017-ben 966) és 9 jogszabály hatályon kívül helyezését (2017-ben 218) rendelte el a jogalkotó. Kiemelkedő volt azonban a közjogi szervezetszabályozók közül az 1829/2018. (XII. 27.) Korm. határozat, amely csak maga 479 darab kormányhatározat hatályon kívül helyezését és visszavonását rendelte el.

Az utóbbi évekhez képest nem találunk kiugró eredményt a jogszabályok számában, annak ellenére, hogy az idei év jóval visszafogottabb volt a 2017-es évhez képest. 139 törvény és egy alaptörvény-módosítás (2017-ben 208 törvény), illetve 324 kormányrendelet (2017-ben 532 kormányrendelet) született, ezek az utóbbi 7 év átlagával összhangban állnak.

A legaktívabb minisztérium az elmúlt évben is az agrárügyi tárca lett a maga 55 rendeletével (ebben benne van a Földművelésügyi Minisztériumként kiadott 10 rendelet is), bár ez a szám jelentősen elmarad a 2017-es 70 rendelettől. Őt követi az innovációért és technológiáért felelős minisztérium 46 rendelettel (ebből 9 még Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kiadott), majd az Igazságügyi Minisztérium következik 32 rendelettel, a Pénzügyminisztérium 29 rendelettel (ebből 9 még Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott) és a Honvédelmi Minisztérium 22 rendelettel.

A legkevésbé aktív tárca idén újra a 7 rendeletet kiadó Külgazdasági és Külügyminisztérium lett, amely a 2017-es fellendülést követően csúszott vissza ebbe a pozícióba. Csökkent a Belügyminisztérium által kiadott rendeletek száma, a 2017-es 44 rendelet után idén 38 rendelet született. Az emberi erőforrások minisztere ezzel szemben 9-cel több, összesen 49 rendeletet adott ki idén. A tavaly a jogalkotási palettán új szereplőként megjelent Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter idén újabb rendeletet adott ki, így már összesen két rendeletnél jár. Ezzel szemben az idei évben jogalkotási jogot szerző, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter már 10 rendeletnél jár, míg a Miniszterelnökséget vezető miniszter 21 rendeletet adott ki idén.

A 2016-os szintre csökkent vissza az Alkotmánybíróság aktivitása, és a 2017-es és 2015-ös 36 határozat után idén ismételten 25 határozatot hozott.

Emelkedett a köztársasági elnök által kiadott határozatok száma, az idei 542 határozat már megközelítette a 2015-ös rekordot (548). Szintén a 2016-os szintre kúszott vissza az Országgyűlés által kiadott határozatok száma. Idén a tavalyi rekordalacsony 34 határozat után ismét 36 határozat született. Jelentős mérséklődés mutatkozott meg a kormány által kiadott határozatok terén, a tavalyi 1148 határozat után idén 838 határozat született.

Kisebb változások figyelhetőek meg a kiadott rendeletek számában az előző évvel összevetve a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál (18-ről 16-ra) és a Magyar Nemzeti Banknál (39-ről 48-ra), jelentősen csökkent viszont a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által kiadott rendeletek száma (13-ról 2-re)

A Jogászvilág kiadója a Wolters Kluwer Hungary Kft.

 A Wolters Kluwerről

A Wolters Kluwer világszinten vezető szerepet tölt be az egészségügy, az adózási és pénzügyi szakemberek, a kockázatkezelési és a jogi szektor számára nyújtott szakmai információk és tartalmak, szoftvermegoldások és szolgáltatások piacán. A Wolters Kluwer éves árbevétele 2017-ben 4,4 milliárd euró volt. A vállalatcsoport több mint 170 országban szolgál ki ügyfeleket, több mint 40 országban működik, és világszerte több mint 19 ezer főt foglalkoztat. A vállalat központja a hollandiai Alphen aan den Rijn. A Wolters Kluwer Legal&Regulatory divíziója ügyfeleit világszerte szakértői információs megoldásokkal, szoftverekkel és szolgáltatásokkal látja el a jog, az üzlet és a szabályozásnak való megfelelés területén.