Műszaki cikkek cseréje

Az otthonunk korszerűsítése vagy a műszaki eszközök cseréje jelentős összegeket emészthet fel. Egy új hűtő, mosógép, televízió vagy épp egy robotgép vásárlása nem a legizgalmasabb kiadás, de elengedhetetlen az életünkhöz. Éppen ezért érdemes szezonális leárazásokat és a „Black Friday” akciókat figyelni, amikor akár 20-40%-os kedvezménnyel is hozzájuthatunk a kiszemelt termékhez.

Egészségügyi és szépségápolási kiadások

Az egészségügyi kiadásokra is érdemes tartalékot képezni, hiszen egy váratlan kezelés vagy gyógyszerköltség komolyan megterhelheti a családi kasszát. Egy rutinszerű fogászati kezelés vagy akár egy új szemüveg is nagyobb beruházást jelenthet, viszont nem szabad abba a csapdába beleesni, hogy csak a drága szemüvegek lehetnek jók, hiszen egy olcsó szemüveg is lehet minőségi darab.

Egy őszi vagy év végi szemüveg akció keretében a legtöbb optika, így az eOptika is jelentős kedvezményeket kínál. Ugyanez érvényes a divatra és a szépségápolásra is. A szezonvégi leárazások, a webáruházak kuponjai és a hírlevelekre való feliratkozás mind segíthetnek abban, hogy a ruhásszekrényünket és kozmetikumainkat megújítsuk anélkül, hogy a teljes havi fizetésünket elköltenénk.

Tippek a tudatos költéshez

A tudatos költés érdekében érdemes előre megtervezni a kiadásokat. Készíts listát a közelgő nagyobb tételekről, és jelöld be a naptáradban a várható akciók és leárazások időpontjait. Vásárlás előtt mindig hasonlítsd össze a termékeket és az árakat több boltban vagy webáruházban. Ehhez használhatsz árösszehasonlító oldalakat, amelyek segítenek megtalálni a legjobb ajánlatot.

Emellett használd ki a hűségprogramokat, hiszen számos üzlet kínál hűségkártyát vagy pontgyűjtő rendszert, amelyekkel hosszú távon spórolhatsz. Végül pedig, fizess okosan, kihasználva a kedvezményes fizetési módokat, mint például a az online kuponokat.

Horváth Magyary Voljc Nóra pályakezdőként PR-cégeknél, majd a Coca-Colánál tevékenykedett, és immár 23 éve dolgozik a K&H Csoport kommunikációján.

Beszélgetésünk (egyik) apropója a március 25-én tartott Márkaépítés 2025 – Storytelling a digitális korban konferencia, amelyen ő is szerepelt egy kerekasztalban. Beszélgetünk az edukáció fontosságáról és a pénzügyi tudatosságról, és természetesen a műsor egyik örök témájáról, a fenntarthatóságról, ami egy bank esetében egészen speciális kérdéseket is felvet.

Fontos témánk lesz az innováció, a digitalizáció, az AI és a banki szolgáltatások jövője.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Átrendeződés várható a magyar befektetési piacon. „Sok megtakarítónak kell döntenie arról, hogy mi legyen az eddig inflációkövető magyar állampapírokban lévő megtakarításával, hiszen azokkal lényegében kockázatmentesen lehetett elérni a 2023-as infláció eredményeként majdnem 20 százalékos hozamot. Ugyanakkor a 2024-ben lelassuló infláció miatt az érintett papírok hozama jelentősen csökken, ezért sokan keresnek most alternatív befektetési lehetőségeket” – mondta Horváth István, a K&H Értékpapír ügyvezető igazgatója.

Egyharmad, egynegyed, egynegyed

A brókercég saját, tőzsdei befektetésekkel rendelkező ügyfelei körében készített egy  felmérést, hogy mihez kezdenek most. „A digitálisan elérhető felmérésre eddig mintegy 2200 ügyfél válaszolt. A válaszadók harmada (28,2%) nem érintett a kérdésben, mert nincs állampapír-befektetése, a megkérdezettek negyede (24,7%) nem tervez változtatást, azaz megtartja az állampapírját az alacsonyabb hozammal is. További 25,9 százalékuk azonban leginkább ETF-ek, tőzsdei részvények, más állampapírok és befektetési alapok felé fordul” – ismertette az eredményeket Horváth István. Szerinte a K&H Értékpapír ügyfelei körében magas kockázattűrés figyelhető meg, ennek is köszönhető, hogy egy részük az ETF-ek és tőzsdei részvények iránt érdeklődik.

Mire jók?

Az ETF-ek előnye abban rejlik, hogy ezek már eleve diverzifikált portfóliókat kínálnak, amelyek csökkenthetik az egyedi részvényekhez képest fennálló kockázatokat. Az S&P 500 amerikai tőzsdeindexhez vagy más nemzetközi indexekhez kötött ETF-ekkel a befektetők számos cég teljesítményéből profitálhatnak anélkül, hogy egy-egy vállalat eredményeire kellene hagyatkozniuk, ezen keresztül az adott társasághoz köthető egyedi kockázatokat kellene rendszeresen figyelniük. Az ETF-eken túl az egyedi részvények és a befektetési alapok is célpontok lehetnek.

Szintlépés a tudatosságban

Horváth István szerint az inflációkövető állampapírokhoz köthető átrendeződés a pénzügyi tudatosságot is érinti. Ezek a papírok eddig lényegében rizikómentesen kínáltak igen magas hozamot, a befektetők egy része továbbra is szeretne hasonló gyarapodást elérni, ehhez azonban fokozottabb kockázatvállalásra van szükség. Egyre többen vannak tisztában azzal, hogy hosszú távú stratégiai gondolkodásra van szükségük, legyen szó a portfólió diverzifikációjáról, vagy az adózási szempontok figyelembevételéről. „Nemcsak a mostani kiélezett piaci helyzetben, hanem bármikor érdemes a befektetéseket diverzifikálni, akár földrajzilag, akár szektoronként kiválasztva a vállalatokat. Emellett fontos a diverzifikációnál a devizakérdés is, azaz érdemes a forinton túl a dollár- és euróalapú befektetéseket megnézni. Adózási szempontból pedig a tartós befektetési számlák (tbsz) és a nyugdíj-előtakarékossági (nyesz) nyújthatnak előnyös megoldást a megtakarítók számára” – emelte ki a szakember.

Itt is főszerepben a digitális megoldások

Horváth István beszélt arról is, hogy a K&H Értékpapír a K&H általános stratégiájával összhangban a digitális megoldásokat preferálja. „Ügyfeleink nagy része digitális platformokon intézi befektetéseit. A mobiltrader és webtrader platformokon történő tranzakciók lehetővé teszik, hogy a befektetők gyorsan és kényelmesen reagáljanak a piaci változásokra, amelyekről rendszeresen beszámolunk nekik, megkönnyítve a döntésüket.” Szerinte ez az új szemlélet már most formálja a magyar befektetési piacot, miközben a tőzsdei befektetések iránti érdeklődés is fokozatosan nő.

Photo by Andre Taissin on Unsplash

A bankszámlához pedig bankkártya is jár, aminek a használata a most ballagó korosztály számára már magától értetődő. Az OTP Bank tapasztalata alapján a 14-24 évesek előszeretettel fizetnek kártyával. Az összes számlához köthető tranzakciók több mint fele (54%) kártyás fizetés. Míg a készpénzfelvétel csak a tranzakciók 18 százalékát tette ki. A fiatalok is előszeretettel használják a szinte mindenhol elérhető bankkártyás fizetést. A szülők és a gyermekeik számára is előny lehet a kezdeti időszakban, hogy a bankszámlához tartozó bankkártyával végzett tranzakciókat a szülő is nyomon tudja követni.

Az OTP Bank adataiból az derül ki, hogy a 14-24 éves korosztálynál jóval magasabb a Digitális Szerződés regisztráció (78%), mint a többi korosztálynál (59%), azaz a papírmentes, digitális ügyintézést preferálják. Ugyanígy a mobilbanki aktív arány is magasabb (94%), mint a többi korosztálynál (87%), vagyis nagyobb arányban használják a telefonjukat pénzügyeik követésére, intézésére. Az OTP Junior kártyák túlnyomó részét fiatal tulajdonosaik mára már digitalizálták, vagyis a mobiltelefonjukba költöztették. Így akkor is bármikor tudnak fizetni, ha csak a telefonjuk van náluk, a kártyájuk nincs. Az OTP Bank adatai szerint leggyakrabban élelmiszerboltban, drogériában vagy benzinkúton vásárolnak vele, valamint ételt rendelnek.

A pénzügyi tudatosság egyik első lépcsőfoka, hogy a fiatalok megtanulják beosztani azt az összeget, amivel az adott hónapban gazdálkodhatnak, vagy például azt az összeget, amit ballagásra kaptak ajándékként. A szüleihez hasonlóan a gyermeknek is lesznek kiadásai és a mobilbankban elérhető Kiadásfigyelőn keresztül követni tudja, hogy az aktuális hónapban mire költötte a zsebpénzét. Ez a funkció továbbá azt is megmutatja hogyan gazdálkodott a pénzével, szüksége van-e további tanácsokra, információkra a pénzügyi tudatosságot illetően.

„A pénzügyi tudatosság a mindennapok részévé kell, hogy váljon és fontos, hogy már fiatalkorban megtanuljunk következetesen bánni a pénzzel. Érdemesebb kisebb összegekkel, szülői segítséggel elsajátítani azokat a készségeket, amelyek a pénzügyek kezeléséhez szükségesek és ebben az OTP Junior maximálisan támogatja az ügyfeleit. A különböző mobilbanki funkciók, mint például a Persely, nagyban segítik a pénzügyi tudatosságra törekvő fiatalokat. A Persely egy zseb a bankszámlán belül, ahova rendszeresen vagy alkalmanként lehet díjmentesen félretenni kisebb-nagyobb összegeket. Ez a funkció nagy népszerűségnek örvend a Juniorok körében, külön öröm látni, hogy az egyik leggyakoribb cél, hogy a tanulmányaikra gyűjtenek. Az OTP a jövőben is kiemelt figyelmet fordít a fiatalok pénzügyi tudásának növelésére” – mondta Máriás Endre, az OTP Bank bankkapcsolati területének vezetője.

Photo by Brooke Cagle on Unsplash

Aki látott már kamasz dühkitörést valamelyik szülőjével szemben, az egy kicsit rácsodálkozhat a K&H fiatalok pénzügyi tudatosságával kapcsolatos reprezentatív felmérésre, amelyből az derül ki, hogy a 14-18 éves korosztály – ha nem is gyakran, de – mégiscsak leginkább szüleivel beszéli meg az anyagiakat. Hogy aztán ebből lesz-e ajtócsapkodás, arra a kutatás nem tér ki – de az világosan látszik, hogy pénzügyekről ez a korosztály sem a tanáraitól, sem a barátaitól, de még csak nem is a nagyszüleitől, vagy távolabbi rokonaitól tájékozódik. Ahogy egyre érettebbé és önállóbbá válnak, úgy nő a téma iránti érdeklődésük. Érdekes, hogy a lányok jóval többen – a megkérdezettek 43 százaléka – beszélget anyagiakról a szüleivel, míg a fiúknak csak 31 százaléka. Igaz, ők egy kicsit gyakrabban beszélik meg haverjaikkal a pénzügyeket, mint a lányok a barátnőikkel.

Annak, hogy a szülők az elsődleges beszélgetőtársak, az az oka, hogy leginkább bennük bíznak meg és hozzáértésüket sem vonják kétségbe a gyerekek. A fiatalok nagyra értékelnék, ha az iskolákban banki szakemberek beszélnének a pénzügyekről – feltéve, hogy érdekesen, interaktív módon adnak elő – és annak is örülnének, ha lehetne tőlük kérdezni a területtel kapcsolatban. Nagyjából egyenlő arányban – a megkérdezettek 20-20 százaléka körül – nyilatkoztak úgy, hogy valamilyen mértékben vonzónak találnák banki szakemberek játékos, interaktív előadásait pénzügyi témákban.

A látvány mindent visz

A pénzügyekről szóló rövid, érdekes videókat is szívesen megnézik, de népszerűek a játékok is. Fontos, hogy minőségi, vizuális megjelenítéssel, a fiatalok nyelvén szóljon hozzájuk. Ugyanakkor az anyagiakkal kapcsolatos tartalmakat is a figyelmükbe kell ajánlani – hiszen maguktól nem keresnek ilyen témájú szórakoztató és instruktív anyagokat.

Leginkább az interneten szörfölve, YouTube-on vagy TikTokon akadnak pénzügyekkel foglalkozó tartalomra, de jellemzően csak akkor, ha éppen belefutnak egy érdekesebbnek tűnő videóba vagy hirdetésbe. Banki honlapot csak a 18 év körüliek néznek meg, közülük is alig 12 százalék. Ők azok, akik már általános vagy gazdaságra szakosodott hírportálokat is meg-megnéznek – ugyanis a televízió már nem információforrás számukra, pláne nem a nyomtatott sajtó. A Facebook már annyira a boomerek terepe, hogy a kutatók rá sem kérdeztek.

Versenybe, vetélkedőbe is szívesen beneveznek – de csak akkor, ha a barátok is velük tartanak. A felmérés szerint a barátokkal, kortársakkal azért nem beszélnek anyagiakról, mert azokat nem érdekli, meg nem is igazán értenek hozzá.

Korábban érdemes

A pénzintézet szerint érdemes a gyereket akár már 9-10 évesen is elkezdeni megismertetni a pénzügyekkel, hogy felnőtté válva otthonosan mozogjanak ezen a területen is. Ezért hívták életre 2010-ben a K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedőt, mely hasznos pénzügyi tudást nyújt a 9-17 éves diákoknak. Az idei megmérettetésen minden eddigi rekordot túlszárnyalva több mint háromezer csapatban összesen több mint 12 ezer diák jelentkezett az ország minden részéből. A verseny 2. fordulója is lezárult már, a csapatok a március 18-i eredményhirdetésre várnak, ahol kiderül, hogy ki jut tovább a regionális középdöntőbe.

Erősödik a tudatos gondolkodás a pénzügyekkel kapcsolatban a magyar fiatalok körében. Természetesen ez mást jelent korcsoportonként, mert különböző a 14 év alattiak, a 14–18 évesek és a 18 éven felüliek élethelyzete. Az elmúlt évhez képest jelentősen nőtt a fiatalok bankkártyás költése, sőt az okoseszközös – mobiltelefonos, okosórás – fizetési lehetőségek igénybevétele is. A K&H ifjúsági számlás korcsoportjaihoz tartozó ügyfeleinél 2023 első kilenc hónapjában 40 százalékkal nőtt a bankkártyás tranzakciók száma 2022 első három negyedévéhez képest. Ezzel egyidejűleg ugyanebben az összehasonlításban 50 százalékkal nőtt a bankkártyás pénzforgalom az ifjúsági számlásoknál, utóbbi növekedésben benne van az inflációs hatás, azaz a drágulás is – mondta Árva András, a K&H lakossági szegmens marketing vezetője. A bank szakembereinek tapasztalatai szerint saját életkorának megfelelően minden korcsoportban erősödik az érdeklődés a pénzügyek iránt – közölte a vezető.

Ebben a folyamatban nyilvánvalóan szerepet játszik az is, hogy egyre több helyen lehet bankkártyával fizetni. A K&H szakértőinek tapasztalata, hogy a fiatalok a felnőtté válás egyik lépésének tekintik a bankszámla nyitását. Például a fiatalok először tapasztalhatják meg, hogy a tanácsadók személyesen velük beszélik meg a részleteket. A bankszámla nyitásának időszakával az a bank tapasztalta, hogy sokan 14-15 éves korukban kezdenek önálló számlát használni. A második nagy hullám összefügg a felsőoktatási beiratkozásokkal, mert az egyetemekkel és főiskolákkal az ösztöndíjak, a tandíjak, a vizsgadíjak és az esetleges szociális támogatások kapcsán pénzügyi kapcsolatba is kerülnek.

Az egyik legfontosabb tendencia az elmúlt években, így az idén is a legfiatalabbak bankkártyahasználatának bővülése. “Nem szokatlan, hogy a gimnazista diákok bankkártyával fizetnek az iskolai büfében. A legjobb hír talán az, hogy divatos dolog a körükben a bankkártyás vagy mobiltelefonos fizetés. Ahogy idősebbé válnak, lehetőségük nyílik arra is, hogy az interneten önállóan vásároljanak. Amikor saját jövedelemhez, ösztöndíjhoz, alkalmi vagy rendszeres fizetéshez jutnak, akkor igénybe veszik a teljes körű bankszámla-szolgáltatásokat, természetessé válik a rendszeres bankolás. Végül, ha jövedelmük eléri azt a szintet, hogy már félre is tudnak tenni, akkor elkezdenek jobban figyelni arra is, milyen megtakarítási lehetőségeket vehetnek igénybe” – tette hozzá Árva András, a K&H lakossági szegmens marketing vezetője.

A pénzügyi ismeretek alapja, hogy a fiatalok átgondolják bevételeiket és kiadásaikat. Főként az utóbbi az érdekes, mert napvilágra kerülnek a felesleges költségek és azok, amelyeket csökkenteni lehet. Kiderülhet az is, hogy a fiatalok költségvetéséből is kigazdálkodható egy kisebb, 1-2 ezer vagy akár 5-10 ezer forintos havi megtakarítás.

Photo by Jonas Leupe on Unsplash

Idén is megrendezte a Budapesti Értéktőzsde a tőkepiac kiemelkedő teljesítményeit díjazó gáláját, a BÉT Legeket. A díjjal a BÉT célja, hogy ösztönözze a hazai tőkepiaci szereplőket, és ezzel közvetve a teljes tőkepiac fejlődését segítse.

A K&H Csoporttal szorosan együttműködő két testvérvállalat két díjat is elnyert a megmérettetésen: az év részvényalap-kezelője a K&H alapok kezelője, a KBC Alapkezelő Magyarországi Fióktelepe lett, míg a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe, – a többek között a K&H ügyfelek részvényügyleteit is kezelő értékpapírforgalmi vállalat – a felhasználók szavazatai alapján immár harmadik alkalommal nyerte el az év hazairészvény-kereskedési platformjának járó díjat, WebBroker és MobilBroker kereskedési rendszerével.

Fenntartható befektetések és pénzügyi tudatosság

Az év részvényalap-kezelője elismerést a gáláról, a K&H alapok kezelője „hozta el”. Oraveczné Németh Ildikó, a K&H befektetési alapok kezelőjének vezetője elmondta, hogy bár az alapok mögötti részvénykitettséget jellemzően globális eszközökkel valósítják meg, kiemelten fontos számukra a hazai részvénypiac fejlődése. A K&H alapok kezelőjeként pedig kiemelt figyelmet fordítanak a fenntartható befektetésekre, az innovatív befektetési megoldások meghonosítására és az ügyfelek pénzügyi tudatosságának növelésére. A K&H a fenntartható befektetési alapok kínálatát folyamatosan bővíti, a társadalmilag felelős befektetések (SRI) értéke 2021-ben megnégyszereződött, és mára elérte a 60 milliárd forintot. A társaság a hazai piacon elsőként vezette be azt a befektetési alapot, amelynek működését mesterséges intelligencia által vezérelt modellek segítségével végzik, és algoritmusát portfoliómenedzserek felügyelik.

Virtuális asszisztens tájékoztat a tőkepiacról

Herczku György, a KBC Securities Magyarországi Fióktelep vezetője szerint az alkalmazás sikerének titka, hogy kiemelt figyelmet fordítanak az ügyfelek visszajelzéseinek monitorozására, így a fejlesztéseket a tényleges ügyféligényekhez tudják igazítani. A platform legújabb változata pedig már nem csupán arra alkalmas, hogy bárhol és bármikor néhány pillanat alatt kezelni tudják az ügyfelek a portfoliójukat, hanem egyfajta asszisztensként is szolgálhat a befektetőknek: real-time tájékoztat a legfontosabb tőkepiaci hírekről és elemzésekről.

A szakember hozzátette, hogy a mobil kereskedési rendszerek térnyerése miatt a társaság minden új fejlesztését nem csupán asztali alkalmazásként, de mobil platformon is elérhetővé teszi. Emellett kiemelt figyelmet fordítanak a befektetésekre nyitott fiatalok edukációjára is, akik a különböző pénzügyi termékekről rengeteg pontatlan információval találkozhatnak a közösségi médián keresztül.

A BÉT Legek díjátadón összesen 26 kategóriában díjazták a jelölteket. A győzteseket a Tőzsdei Tanácsadó Testület tagjaiból álló szakmai zsűri véleménye és a tőzsdei vállalatok piaci teljesítménye alapján választották ki, míg az év online hazairészvény-kereskedési platformját a felhasználók online leadott szavazatai alapján döntötték el.

Egyre fontosabb szerep jut világszerte az Y-generáció tagjainak, hiszen mind nagyobb részét alkotják a keresőképes aktív lakosságnak. Így van ez hazánkban is, hiszen közel 1,7 millió Y-os fiatal van jelen a munkaerőpiacon, ezzel az X-generáció után a második legnépesebb nemzedéknek számítanak Magyarországon. Míg azonban más korosztályok esetében viszonylag egységes képet kaphatunk az őket jellemző értékekről, gondolkodásmódról és attitűdökről, ez az Y-generáció esetében egészen változatosan alakul. A betöltött életévek helyett a fiatal felnőttek között inkább az élethelyzetbeli változások számítanak valódi mérföldkőnek: míg a munkavállalás első éveiben a „bakancslistás” tételeket pipálják ki az Y-osok (főként utazásra, élményekre vagy drágább elektronikai eszközökre költenek), a házasságkötés és a gyermekvállalás után előkerülnek a megtakarítások, a lakásvásárlás, még később pedig a hosszabb távú célok és az öngondoskodás is fontos szempontként fogalmazódik meg.

Mítosz és valóság – ilyennek látja magát az Y-generáció

A Generali kutatása[1] a 20-as és 30-as korosztály pénzügyi attitűdjeit övező sztereotípiák és tévhitek valóságtartalmát térképezte fel – mégpedig éppen az érintettek, az Y-generáció tagjainak megkérdezésével. Milyen elképzelések rejtőznek valójában a hedonistának és jövőnélkülinek bélyegzett korcsoport gondolkodása mögött?

1. Mítosz: a fiatal felnőttek pénzügyi döntéseiben komoly szerepe van a szülők, közvetlen hozzátartozók által mutatott példának.

Valóság: a válaszokból az derült ki, hogy a fiatalok valóban gyakran követik az otthoni példákat a pénzügyekben is, sőt, a szolgáltatók és a termékek kiválasztásában is meghatározó példának tekintik a szülőket. Sokszor ebből a szempontból is későn önállósodnak, és inkább családi flottához vagy szolgáltatáscsomaghoz csatlakoznak szívesen.

2. Mítosz: a generáció legfiatalabb tagjainál semmilyen formában nem jelenik meg a pénzügyi tudatosság.

Valóság: ez nem teljesen igaz. Jellemző, hogy mobiltelefonra, fényképezőgépre, laptopra, illetve utazásokra nem csak szívesen költenek, hanem biztosítják is őket. A válaszadók szerint csak a 20-as éveik második felében jelenik meg az igény a megtakarításra, ennek konkrét céljáról azonban még ekkor sincsenek meggyőződve, inkább csak azt tudják, hogy szeretnének félretenni.

3. Mítosz: továbbra is az ingatlan az elsőszámú befektetési cél azok körében, akik félre tudnak tenni.

Valóság: teljes mértékben igaz. Ebben a tekintetben nem történt változás az idősebbekhez képest, a lakásvásárlás az Y-generáció számára is az elsődleges befektetési forma. Fontos azonban megjegyezni, hogy akik félre tudnak tenni, azok is csupán havi 10-20 ezer forintos megtakarítással gazdálkodhatnak, ráadásul sokan kilátástalannak látják ezt a vállalkozást, előtakarékosság helyett pedig jellemzően a viszonylag egyszerűen elérhető hitelfelvételben gondolkodik a korosztály.

4. Mítosz: a generáció tagjai viszonylag későn, 35 éves koruk után kezdenek el foglalkozni a nyugdíj kérdésével, ráadásul sok a bizonytalanság a témával kapcsolatban.

Valóság: valóban nagy ellentmondás van a korosztályban ezen a területen, hiszen miközben az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságában egyáltalán nem hisznek, az alternatívákról nincsenek ismereteik, és egyáltalán nem jellemzi őket tudatosság ezen a téren. A gyermekek számára megkezdett megtakarítás egyébként hangsúlyos szerepet kap a generáció gondolkodásában: „nem rakok félre nyugdíjra, nem tudom, megérem-e. A gyerekeimnek rakom félre”.

Edukáció és rugalmasság kell a pénzügyekben

A Generali kutatásának eredményei tehát egyértelmű képet festetettek a kettészakadt Y-generációról: míg 30 éves kor alatt a rövidebb távú (1-3 év) megtakarítási megoldások jellemzőek, 30 év felett kerülnek képbe a hosszabb távú célok, és még ennél is később az öngondoskodás. Érdekesség azonban, hogy az előítéletekkel szemben a fiatal felnőttek egyáltalán nem ragaszkodnak annyira a digitális kommunikációhoz, mint amennyire gondoljuk: kifejezetten fontos számukra a személyes, bizalmi kapcsolat, amit az ügyintézőkkel, pénzügyi tanácsadókkal alakítanak ki, ez pedig a döntéshozatalban is sokat számít. Hogyan ösztönözhető tehát ez a korosztály a tudatosabb jövőtervezésre, megtakarításra és öngondoskodásra?

„Két fontos tanulságot vonhatunk le az Y-generációtól érkezett visszajelzésekből. Az egyik az, hogy a pénzügyi edukációt kiemelt területként kellene kezelni már az egészen fiatal korosztályok körében is, mert sokszor az tartja őket vissza a megtakarításoktól és az öngondoskodástól, hogy nincsen elegendő információjuk, a tájékoztatást pedig bonyolultnak és nehézkesnek érzik, így inkább bele sem fognak. Emellett pedig az is világossá vált, hogy ennek a generációnak szabadon felhasználható, rugalmas és könnyen módosítható pénzügyi termékekre van szükségük, melyek a folyamatosan változó igényeikhez és éppen aktuális élethelyzetükhöz is alkalmazkodnak. Ahelyett tehát, hogy céltalannak bélyegezzük ezt a generációt, olyan megoldásokat és ismereteket kell kínálnunk nekik, melyekkel hasznos és elérhető opcióként tekinthetnek a pénzügyi jövőtervezésre” – mondja Schaub Erika, a Generali személybiztosításokért felelős igazgatósági tagja.

[1] A Generali Biztosító Zrt. megbízásából a Milestone Solutions Lab készítette a fókuszcsoportos kutatást 2020-ban.