Izgalmasan indult az idei év a kis- és nagyobb befektetők számára, akik egyebek mellett a budapesti tőzsdén igyekeztek többletet elérni. Az irányadó index, a BUX remekül kezdte az évet, és már a januári hónapban 7,8 százalékkal erősödött. Ez azt is jelenti, hogy egyetlen hónap alatt a tavalyi infláció kétszeresével emelkedett a mutató – közölte a K&H Értékpapír.

A pénzintézet szakértői annak apropóján nézték meg a budapesti tőzsde mostani és múltbeli teljesítményét, hogy 2025 első hónapjaiban jelentős kamatfizetésekre is sor kerül a Magyar Államkincstár részéről, mivel a Prémium Állampapírok a 2023-as évi infláció alapján most fizetik majd a kamatokat. 2023-ban 17,6 százalékos volt az infláció, ez alapján pedig most igen magas kamatokat kaphatnak a befektetők. Azt viszont látni kell, hogy a kamatforduló után már a tavalyi, 2024-es infláció lesz a mérvadó, ez pedig ehhez képest „csak” 3,7 százalékos volt tavaly. 2026-ban így már jóval alacsonyabb kamatok várhatóak ezeknél a sorozatoknál, ezzel pedig az odáig felhalmozódó kamat tekintetében is alacsonyabb értékeket fognak látni a befektetők.

25 év mérlege

„Érdemes azonban a januári közel 8 százalékos BUX-erősödést hosszabb távon is megnézni. Ha 25 éves távlatban vizsgáljuk az index teljesítményét, akkor az látszik, hogy havonta átlagosan 0,9 százalékkal emelkedett, vagyis átlagosan ennyivel kerül magasabbra egyetlen hónap leforgása alatt a magyar piac, persze jelentős szóródással. Ehhez képest is kiemelkedő volt a januári eredmény. Ráadásul az elmúlt negyed évszázadban ez volt a harmadik legerősebb évkezdés a BUX történetében, ez előjelnek sem rossz: ha megnézzük ugyanis a legjobb öt évkezdést az elmúlt 25 évből – vagyis 2000, 2012, 2004, 2006, 2012 éveit -, akkor az átlagos éves hozam is 16,4 százalékos volt, ami érezhetően jobb teljesítményt jelent a szokásos BUX-eredménynél” – mondta Cinkotai Norbert, a K&H Értékpapír vezető elemzője.

A szakember hozzátette, hogy ugyanakkor részvénypiacról van szó, tehát a kockázatok jóval magasabbak az állampapírokhoz képest. A részvények árfolyama nagyon változékony lehet: a pozitív mozgások, azaz részvényárfolyam-emelkedések mellett csökkenések, zuhanások is lehetségesek.

„Ezzel együtt az elmúlt 25 év adataiból is látható, hogy a többlet kockázat mellett nem rosszak a historikus adatok akár a havi, akár az éves hozamokat vizsgáljuk meg. Az utóbbi 25 év januári hozamaiból 19 pozitív, 6 negatív előjelű volt, vagyis az évkezdés átlagosan azért derűs szokott lenni a magyar piacon” – mondta Cinkotai.

Emellett 25 év távlatában az éves hozamok közül 17 volt pozitív és csak 8 negatív található, vagyis még az éves hozamok szintjén is a pozitív irányba tolódnak el a statisztikai adatok.

Az elemző fontosnak tartja kiemelni, hogy a múltbeli adatok elemzésre ugyan alkalmasak, de a jövő előrejelzésére legfeljebb csak valószínűségekhez nyújthatnak némi támpontot. Ettől függetlenül a piaci adatok múltbeli alakulásával nem árt tisztában lenni, és nem csak az amerikai S&P 500 kapcsán hasznos ismerni azokat, hanem magyar befektetőként a BUX-hozamok is legalább ennyire izgalmasak.

Photo by Nicholas Cappello on Unsplash

A múlt évi – nyers adatok szerinti – 0,5 százalékos éves GDP-növekedés után 2025-ben már tempósabb lehet a fejlődés, de így is 2,3-2,4 százalék körüli bővülés várható a jelenlegi kilátások alapján. A tavaly mínuszos teljesítményt mutató, az év vége felé stabilizálódó új megrendelésállománnyal rendelkező iparban javulás várható részben az újonnan induló gyáraknak és az alacsony bázisnak köszönhetően. A múlt évben szintén erőtlen építőipar szintén jobban teljesíthet a beruházásokhoz és állami projektekhez kötődő kivitelezések, illetve az ingatlanszektornak nyújtott ösztönző programok eredményeként. A mezőgazdaságban sok a kérdőjel az időjárás miatt, ha száraz nyár következik, akkor a szektor nem igazán járul majd hozzá a gazdaság teljesítményéhez – mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője az idei kilátásokról.

Mekkora lehet az infláció? milyen kamatszinttel párosulhat?

„Az infláció a múlt év végére felgyorsult és egyelőre sok a felfelé mutató kockázat. Például az élelmiszereknél elmúlt hónapokban látott áremelési hullám még kitarthat az év első első hónapjaiban. Emellett a gyengébb forint és a magasabb energiaár is elkezdett begyűrűzni az árakba. Ráadásul az idei évre vonatkozó adóemelések, például a magasabb tranzakciós illeték és jövedéki adó ugyancsak felfelé húzhatja az árindexet. A múlt évi 3,7 százalékos ütem után az idén 4 százalékos kicsit meghaladó éves átlagos inflációval számolunk” – közölte a szakember.

Az inflációs kockázatok miatt az idén két vagy három kamatcsökkentésre van kilátás, ennek eredményeként 5,75-6 százalékos szintre mérséklődhet a kamatszint. Sok függ azonban attól, hogy az amerikai Fed és az Európai Központi Bank (EKB) milyen ütemben mérsékli a kamatait. Egy Fed-kamatcsökkentés mindenképpen javíthatja a magyar jegybankárok mozgásterét. „Az eurózóna jegybankjától négy kamatcsökkentést várunk az év első felében, ezzel 2 százalékra mérséklődhet az EKB-alapkamat. A Fedtől viszont csak az év második felében várunk lazítást és két alkalommal, összesen 50 bázisponttal csökkenhet a dollárkamat” – tette hozzá.

Mekkora reálbér-növekedés várható a magánszektorban?

Németh Dávid beszélt arról is, hogy visszafogott lehet az idén a reálbér-emelkedés. Ennek hátterében több tényező áll. Például az, hogy a munkaerőpiac feszessége oldódott, azaz a munkaerő-kereslet csökkent. Így a magánszektorban a béremelési szándék 5-7 százalékos növekedést valószínűsít. Továbbá 2025-ben az egy évvel korábbinál alacsonyabb mértékben nőtt a minimálbér és az infláció is enyhe gyorsulást mutathat. Összességében a magánszektorban szerény, 3 százalék körüli reálbér-növekedéssel lehet számolni.

Ez segítheti a lakossági fogyasztás múlt év második felében elindult fellendülését, de azért kiugró mértékű bővülés ezen a téren sem várható. Németh Dávid 3-4 százalékos fogyasztásbővülést valószínűsít. Segítheti a fogyasztás élénkülését az állampapírok hozamkifizetése, amelynek egy részét a háztartások vásárlásokra fordíthatják.

A szakember szerint a beruházások terén is jobban alakulhat az idei év, mint a tavalyi. A folyamatban uniós forrásokon alapuló projektek és az állami beruházások élénkülése segíthet kompenzálni a korábbi visszaeséseket. Tehát a bázishatás is javíthatja a statisztikát, hiszen tavaly negatív tartományban voltak a beruházások. A harmadik negyedévben például a beruházások volumene több mint 20 százalékkal maradt el a 2021-es év negyedéves átlagaitól.

Photo by Headway on Unsplash