A pénzügyi elvárások tekintetében 20%-uk úgy véli, hogy kicsit, míg 10%-uk gondolja azt, hogy sokkal jobban alakulnak majd pénzügyeik, mint az elmúlt évben. A nők és a férfiak közel azonos arányban optimisták, de a kor előrehaladtával a pesszimizmus mindkét nemnél erősödött, tehát az idősebb válaszadók borúsabban látják a jövőt. A kutatásban résztvevők harmada (32%) szerint ugyanakkor semmilyen anyagi változást sem fog hozni az új esztendő.

Az egészségre többet, külföldi utazásra kevesebbet fordítanának a magyarok, a lakáson nem spórolnának 2025-ben

A kutatás konkrétumokra is kitért, mire tervez a lakosság kevesebbet, ugyanannyit vagy többet költeni 2025-ben, mint tavaly. A lakás prioritást élvez a megkérdezettek életében: a válaszadók 18%-a többet, 44%-a hasonló összeget szán felújításra, bérlésre, berendezésre stb., mint tavaly. Némileg talán meglepő, de a fizikai és mentális egészségükön nem terveznek spórolni a magyarok: mindössze minden ötödik ember szeretne erre kevesebbet költeni. A válaszadók költségcsökkentést is terveznek: várakozásaik szerint a belföldi utazás, a befektetések, a hobbik és a szórakozás tekintetében költenek idén kevesebbet.  A legnagyobb arányban (48%) a külföldi utazásokon húznák meg a nadrágszíjat a magyarok.

A kor itt is meghatározza az attitűdöt: a 30 év alatti fiatalok idén több pénzt szánnának egyebek mellett lakáscélra (28%), befektetésre (25%) és oktatásra (24%). Ezzel szemben a 60 év felettiek jelentős hányada csökkentené kiadásait az élet több területén is, leszámítva az egészséget, amelyre a tavalyi évhez hasonlóan költenének.

Csak olyanra költenének, amire feltétlenül szükségük van

A Generali kutatása rávilágított arra is, hogy a többség elkerülné a felesleges kiadásokat. A válaszadók több mint egyharmada nem fordítana pénzt olyanra, amire nincs feltétlenül szüksége. A 30 év alattiak 24%-a, míg a 60 éves vagy annál idősebb korosztály 52%-a említette, hogy tervei között szerepel a felesleges kiadások kerülése.

A fő célok között van még 2025-ben a spórolás is. A nők pénzügyi terveiben egyértelműen prioritásként jelenik meg a férfiakhoz képest, míg az erősebb nem képviselői a megtakarítások optimalizálását említették nagyobb arányban.

Emellett a bevételek növelése is központi szerepet kapott a válaszadók körében. A kutatásban résztvevők 29%-a szeretne idén megtakarítani, vagy több pénzt félretenni. A válaszadók közel negyede akár munkahelyváltást vagy plusz munka vállalását is megfontolná annak érdekében, hogy növelje pénzügyi forrásait. Ez az arány a 30-39 évesek körében magasabb, a korosztály 32%-ánál a meghatározó tervek közé tartozik a bevételek gyarapítása.

A megkérdezettek 21%-a mérsékelné a rezsire fordított kiadásait, és 15%-uk tervezi azt, hogy idén jobban vezeti majd a bevételeit és a kiadásait. A válaszadók csupán 14%-a gondolja úgy, hogy semmilyen pénzügyi változtatást sem tervez a tavalyi évhez képest.

Photo by Fabian Blank on Unsplash

2023-ban világviszonylatban Észak-Amerikában volt a legerősebb a HNWI-k fellendülése: a vagyon tekintetében 7,2%-os, a vagyonosok száma tekintetében pedig 7,1%-os éves növekedéssel. A kutatás szerint a lendület alapját a szilárd gazdasági ellenállóképesség, az inflációs nyomás csökkenése és a hihetetlen mértékben megugró amerikai részvénypiac jelentette. Ám a növekvő tendencia a világ más pontjain is megfigyelhető. Az ázsiai-csendes-óceáni HNWI-szegmens (4,2% és 4,8%) és Európa (3,9% és 4,0%) szerényebb, de számottevő vagyon- és számbeli növekedést mutat. Latin-Amerikában és a Közel-Keleten korlátozott növekedést mértek. Afrika az egyetlen régió, ahol – a csökkenő nyersanyagárak és a külföldi befektetések visszaesése miatt – mind a HNWI-k vagyona (-1,0%), mind pedig számuk (-0,1%) csökkent.

A generációk közötti vagyonátadás központi kérdés

Az ultra-nagy vagyonnal rendelkező magánszemélyek (UHNWI-k), a vagyoni sávok közül a legkoncentráltabbak, a HNWI-k teljes vagyonának több mint 34%-át birtokolják, ugyanakkor a HNWI-k alig több mint 1%-át teszik ki. Becslések szerint az elkövetkező két évtizedben az idősödő generációk több, mint 80 billió dollárt ruháznak majd át, ami növeli az igényt a különböző pénzügyi (befektetéskezelés, adótervezés) és nem pénzügyi (jótékonyság, alternatív befektetések és kapcsolatépítési lehetőségek) szolgáltatások iránt, jövedelmező lehetőséget jelentve a vagyonkezelő cégek számára.

A kutatásból az is kiderül, hogy az UHNWI-k 78%-a alapvető fontosságúnak tartja az értéknövelt szolgáltatásokat. Több, mint 77%-uk számít arra, hogy a vagyonkezelő cégük támogatja őket a generációk közötti vagyonátadással kapcsolatos igényeik kielégítésében. Mivel a nagy vagyonnal rendelkező befektetők megfontolt iránymutatást keresnek, 65%-ukat aggasztja, hogy nem kapnak személyre szabott tanácsokat.

„Az ügyfelek egyre többet várnak el a vagyonkezelőiktől, a tét még soha nem volt ilyen magas. A cégek aktív lépéseket tehetnek az ügyfelek bevonása és megtartása érdekében. Személyre szabott, minden csatornán elérhető élmény nyújtásával jelen lehetnek a nagy vagyonátadási folyamatok kibontakozásánál és a nagy vagyonosok számának további növekedésénél” – mondta Nilesh Vaidya, a Capgemini lakossági banki és vagyonkezelési üzletágának globális iparági vezetője. „Míg az ügyfelek profilalkotásának hagyományos módja mindenütt jelen van, meg kell fontolni a mesterséges intelligencia alapú, pszichográfiát használó viselkedési-pénzügyi eszközök alkalmazását is. Versenyelőnyt nyújthatnak azáltal, hogy megértik az egyének döntéshozatali folyamatait, így mélyebb és szorosabb kapcsolat alakulhat ki az ügyféllel.”

MI-al a befektetői döntések racionalizálása érdekében

A nagy vagyonnal rendelkező befektetők több, mint 65%-áról derül ki, hogy különböző előítéletek befolyásolják a befektetési döntéseiket, különösen olyan jelentős életesemények során, mint a házasságkötés, a válás és a nyugdíjba vonulás. Éppen ezért a nagy vagyonnal rendelkező befektetők 79%-a szeretne útmutatást kapni egy ügyfélkapcsolati vezetőtől (relationship manager, RM) a tudattalan torzítások kezelése érdekében. A mesterséges intelligencia integrálásával a vagyonkezelő cégek felmérhetik, hogyan reagálnak az ügyfelek a piaci ingadozásokra és olyan adatvezérelt döntéseket hozhatnak, amelyek kevésbé vannak kitéve érzelmi vagy kognitív torzításoknak.

A szakemberek kiemelik, hogy az MI-vezérelt rendszerek képesek az adatok elemzésére és olyan mintázatok azonosítására, amelyeket az ember nehezen tudna felismerni, így lehetővé teszik a pénzügyi tanácsadók számára a proaktív fellépést a tanácsadás során.

A kutatás eredményeit látva az UHNWI-k a 2020-as háromról 2023-ra hétre növelték a vagyonkezelő cégekkel fenntartott kapcsolataik átlagos számát. Ez a tendencia azt jelzi, hogy a szektor nehezen találja az UHNWI szegmens által igényelt szolgáltatások elvárt körét és minőségét. Ezzel szemben a kizárólag egy családot kiszolgáló családi vagyonkezelő irodák száma az elmúlt évtizedben 200%-kal nőtt. A HNWI és UHNWI szegmens további kiszolgálása érdekében a vagyonkezelő cégeknek meg kell találniuk az egyensúlyt a verseny és a családi irodákkal való együttműködés között. Minden második (52%) UHNWI szeretne családi irodát létrehozni és ehhez az elsődleges cégétől szeretne útmutatást kapni.

Photo by freestocks on Unsplash

Ennek fényében a Wise azt elemezte, hogy a főbb magyarországi bankok hogyan változtatták meg a devizaárfolyam-felárakat a tavalyi évhez képest, és hogy történt-e változás abban, hogy a felárakról hogyan tájékoztatják az ügyfeleket. Bár a felárak csökkentek, azokat még mindig nem díjként tüntetik fel, ami megnehezíti azt, hogy az emberek és a vállalkozások világos képet kapjanak a tranzakció teljes költségéről, amikor külföldre küldenek vagy külföldön költenek pénzt.

A probléma különösen az eurózónán kívül jelentkezik, amely az inflált árfolyamok miatt elvesztett 21 milliárd euróval az összes veszteség több mint kétharmadához járul hozzá. Ezek olyan pénzeszközök, amelyek sok magyar számára jelentős hatással lehettek volna, mivel a családok további támogatására, a gyermekek taníttatására vagy megtakarításokra és befektetésekre fordíthatták volna a pénzt. A probléma a mai inflációs környezetben még aggasztóbbá válik.

A díjak teljes átláthatósága megvalósítható lenne, ha a bankok a Google-on is található piaci középárfolyamot használnák. Átláthatóság nélkül az ügyfelek nem tudják megmondani egy tranzakció valós árát, és nem tudnak megalapozott döntést hozni.

Pápai Attila, a Wise mérnöki vezetője: „Az uniós szintű előrelépés ellenére a rejtett díjak továbbra is óriási problémát jelentenek a régióban, és az eurón kívüli országok szenvednek a leginkább. A nyaralók, a külföldön tanulmányaikat folytató diákok, az otthoni szeretteik támogatására pénzt küldő emberek és a külföldi beszállítókkal együttműködő kisvállalkozások mind érintettek. A nemzetközi fizetések fontos részét képezik a magyarok életének, és az emberek megérdemlik az átláthatóságot. Joguk van ahhoz, hogy pontosan tudják, mennyi díjat fizetnek, hogy össze tudják hasonlítani a szolgáltatókat és megalapozott döntéseket tudjanak hozni.  A Wise-nál elkötelezettek vagyunk az átláthatóságért folytatott küzdelem mellett minden olyan magánszemély és vállalkozás számára, akinek nemzetközi pénzszükségletei vannak. Különösen büszkék vagyunk arra, hogy ezeket a kezdeményezéseket itt, Magyarországon mozdítjuk elő, hiszen Budapest ad otthont egyik legfontosabb irodánknak, ahol több mint 700 ember építi globális vállalatunkat.”

Photo by Alexander Mils on Unsplash

A jelentés szerint New Yorkban 345 ezer 600 milliomos és 15 ezer 470 multimilliomos (vagyis több mint 10 millió dolláros vagyonnal rendelkező lakos) él. Emellett 737 ember vagyona meghaladja a 100 millió dollárt, 59 pedig milliárdos. A CNBC szerint a New York 8,38 millió lakosának mintegy 4 százaléka rendelkezik több mint 1 millió dollár értékű befektetésre alkalmas vagyonnal – ingatlannal, készpénzzel vagy részvénnyel – írja a 24.hu.

A legtöbb gazdag lakossal rendelkező városok rangsorában a második helyen Tokió végzett (304 ezer 900 milliomossal, és 12 milliárdossal). Tokióban 7350-en multimilliomosok, 263 embernek a vagyona több mint 100 millió dollár. A harmadik helyen a Szilícium-völgyet magába foglaló San Francisco-öböl térsége áll (276 ezer 400 milliomossal, akik közül 12 ezer 890 a multimilliomos és 62 milliárdos). A milliomosok száma alapján a listán a negyedik London (272 ezer 400), Szingapúr pedig az ötödik (249 ezer 800). Ezután három amerikai város következik: a hatodik Los Angeles (192 ezer 400), a hetedik Chicago, (160 ezer 100), a nyolcadik pedig Houston (132 ezer 600). A milliomosok száma alapján a lista kilencedik helyén Peking áll (131 ezer 500), amelyet az ugyancsak kínai Sanghaj követ 130 ezer 100 milliomossal.

Fotó: Michael Discenza/unsplash.com

A nők 58, a férfiak 48%-ának van olyan hobbija, amivel alkot, létrehoz valamit – derül ki a márka reprezentatív felméréséből. A nők 32, a férfiak 18%-a készít különböző ételeket vagy italokat, azaz tesz el lekvárt, befőttet, süt mézeskalácsot vagy tölti fel például szörppel, fermentált zöldségekkel az éléskamrát. Ezzel mindkét nem esetében a sütés-főzés a legnépszerűbb elfoglaltság, amit a különböző művészeti ágak követnek. A nők 20, a férfiak 7%-a vallja, hogy a művészet a hobbija. A nők körében divattal kapcsolatos tevékenységek kerültek még a dobogóra: nagyjából minden tizedik nő (9%) például ruhát, táskát varr, ékszereket készít. Húszból egy férfi mondta, hogy csinál és/vagy újít fel bútorokat és/vagy makettezik – ez a két elfoglaltság holtversenyben lett így a férfiak körében 3. legnépszerűbb kreatív hobbi. Többen készítenek kozmetikumokat, gyerekjátékokat, és vannak olyanok is, akik könyvet, képregényt vagy épp edzéstervező programot írnak szabadidejükben. De akadnak igazán egyedi és izgalmas kreatív hobbik is, mint például a könyvfelújítás, autórestaurálás, fémmegmunkálás, 3D tervezés és nyomtatás, origamizás vagy drágakő csiszolás.

A kikapcsolódás mellett sokakat motivál a spórolás és az egészségtudatosság is

A Shoptet kíváncsi volt arra is, hogy miért alkotnak a magyarok. A hobbi szó kapcsán a kikapcsolódásra asszociálhatunk leginkább, és természetesen ez a legfőbb motivációnk, de az már meglepő, hogy pusztán a válaszadók közel kétharmada (63%) jelölte ezt fontos tényezőnek a hobbijával kapcsolatban. A második legtöbbet említett ösztönző az, hogy jó érzéssel tölti el az embereket, ha saját készítésű dolgok veszik körül őket: tízből közel négy nő (38%) és minden 4. férfi adta ezt válaszul. A spórolás is felkerült a dobogóra: a nők 29, a férfiak 18%-ának fontos, hogy olyat készít, amit fel is használ, és így pénzt takaríthat meg.

A hobbi, mint megélhetés jelenleg leginkább a férfiakra jellemző, de ez könnyen változhat

A kikapcsolódás, spórolás, egészségtudatosság, ajándékozási lehetőség és környezetvédelem mellett a pénzkereset is fontos tényező az alkotótevékenységet végzők körében. A felmérés adatai azt mutatják, hogy közülük nagyjából minden ötödiknek származik bevétele a hobbijából. Majd minden tizedik kreatív hobbival rendelkező konkrétan a hobbijából él, míg 11%-nak ugyan nem a hobbija a fő munkája, de mégis keres vele pénzt. Összességében a hobbi, mint megélhetés leginkább a férfiakra jellemző. Az alkotó hobbival rendelkező férfiak közül tízből három (31%) elmondhatja magáról, hogy a hobbija pénzt hoz a konyhára, míg a nőknek pusztán 12%-a. Ez az arány változhat, mert jelen gazdasági helyzetben azok között, akik eddig nem alkottak, arányaiban több nő kezdett el azon gondolkozni, hogy olyan hobbiba kezdjen, amivel pénzt is kereshet (mindez a nők 63, a férfiak 46%-áról mondható el). Korosztályokat tekintve a huszonévesek a legmotiváltabbak, hogy a hobbiból bevételük legyen, körükben 70% ez az arány, míg például az ötvenes korosztály körében pusztán 37%.

Fotó: Alexander Grey/unsplash.com

Megváltozott idén a gazdasági környezet, kedvezőtlenebb helyzet állt elő: szinte minden területen emelkednek az árak, az árstopos termékeket leszámítva például az élelmiszereknél látható komoly – júniusban például 20 százalékot meghaladó – drágulás. Ráadásul az új rezsiszabályok szerint az átlagfogyasztás felett magasabb díjat kell fizetni a jövőben. Ez csak két olyan tényező, amelyek miatt át kell írni a korábbi években megszokott családi költségvetéseket, és hatást gyakorolnak a megtakarítási hajlandóságra is mindenkinél, köztük a fiataloknál is.

A K&H ifjúsági index idei második negyedévben készült reprezentatív kutatásából kiderül, hogy kedvező és kevésbé pozitív tényezők is jellemzik a 19-29 éves fiatalok megtakarítási magatartását.

A fiatalok 20 százaléka semmilyen módon nem tesz félre. Rendszeresen a hónap elején a fiatalok 26 százaléka tesz félre, 21 százalékuk pedig a hónap végi “maradékkal” hizlalja a megtakarítását. Szintén 21 százalékos azoknak az aránya, akik nem minden hónapban, de rendszeresen takarékoskodnak. Ezek az eredmények lényegében megegyeznek a felmérés első negyedéves eredményeivel, az eltérések 1-2 százalékpontosak, ami gyakorlatilag stagnálást jelent.

Ugyanakkor az érintettek hatoda – 16 százaléka – a második negyedévben azt mondta, rendszeresen nem tud spórolni, csak akkor tud előrébb lépni a megtakarításokat nézve, ha nagyobb összeget kap. Az első negyedévben ez még 22 százalékukra volt igaz.

A felmérés arra is rákérdezett, hogy a fiatalok a megkérdezésük előtti hónapban – azaz idén áprilisban – tudtak-e takarékoskodni, és ha igen, mekkora összegről volt szó. A fiatalok negyede erre nem tudott konkrét választ adni, 47 százalékuknak nem volt lehetősége a takarékoskodásra, 28 százalékuknak viszont sikerült. Bár az ő arányuk csökkent az első negyedévben mért 34 százalékról, az átlagosan megtakarított összeg 54 ezerről 67 ezer forintra, vagyis 24 százalékkal emelkedett. A kutatás adatait értékelve Árva András, a K&H lakossági szegmensért felelős marketingvezetője azt mondta: “Általánosságban, hosszabb távon a fiatalok ötöde nem tud félretenni, áprilisban például 47 százalékuknak nem volt módja erre. Ez részben a kedvezőtlenebbé váló gazdasági helyzettel, a gyorsuló inflációval, többek között az élelmiszer-kiadások emelkedésével magyarázható. Ebből a szempontból a kilátások is kedvezőtlenek, mivel az árak várhatóan tovább emelkednek. Az új rezsiszabályok miatt elképzelhető, hogy a fiatalok egy részénél növekedni fognak a lakásfenntartási költségek. Ezen tényezők miatt várhatóan tovább mérséklődhet a rövid távon takarékoskodó fiatalok aránya.”

Fotó: Jesús Rodríguez/unsplash.com

A 100 Leggazdagabb magyar című kiadvány szerint Mészárosnak tavaly évé végén 480 milliárd forintos vagyona volt, 60 milliárddal több, mint egy évvel korábban. Őt Csányi Sándor OTP-vezér követi a második helyen 420 milliárddal, az ő vagyona nem gyarapodott tavaly, elsősorban az OTP részvényárfolyamának gyengélkedésének köszönhetően.

Idén először került fel a dobogóra Felcsuti Zsolt, a géptartozék gyártó MPF Holding többségi tulajdonosa Gattyán Györgyöt szorította egy hellyel hátrébb: Felcsuti vagyonát 345 milliárdra, Gattyánét pedig 320 milliárdra becsülték a kiadvány szerkesztői.

Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

A színésznőből lett üzletasszonynak nehéz döntést kell meghoznia, hiszen 12 év házasság után mondana le az Ezeregy éjszaka meséibe illő gazdagságról és a keleti kényelemről. Az Apám beájulna című filmmel ismertté vált bombázó 24 évesen ismerkedett meg férjével, Burak Taluval egy előkelő szórakozóhelyen Isztambulban. A török milliárdos rögtön szemet vetett a barna szépségre – írja a portál.

„Állandóan megyünk valahova, ha van három szabad napunk, akkor elutazunk a Maldív-szigetekre, vagy a Seychelle-szigetekre, mivel nagyon sokat vagyunk távol egymástól, ilyenkor tudunk egymásra figyelni. És nem szégyellem, a legdrágább luxuséttermekben eszünk, és igazából bármit megvehetek magamnak” – nyilatkozta néhány éve Csősz Bogi.

Az elsősorban autópályákat, utakat, gátakat építő cégeket irányító Burak Talu vagyonát már néhány évvel ezelőtt mintegy 700 milliárd forintnyi dollárra becsülték, ezzel a világ ezer legtehetősebb embere közé tartozott. Bogi korábban arról beszélt, mivel nem számítottak válásra, előre nem rögzítették, kinek mi jár a vagyonból – teszik hozzá.

A Blikk kereste Csősz Boglárkát, aki némi hezitálás után cáfolta az információinkat, ám egyik barátja beszédesebb volt: „Nehéz időszakot él meg Bogi, mert komoly válságba került a kapcsolatuk. Nehezen viseli, hogy csak látványelem legyen befolyásos férje mellett, ez pedig egyre nagyobb problémákat szült az elmúlt években” – fogalmazott az ismerős.

Fotó: Blikk.hu/Instagram

A Portfolio.hu cikke szerint a látványos gyengülés 15.20 körül indult, amikor a parlamentben Orbán Viktor éppen a beszédét tartotta az Országgyűlésben azután, hogy újra megválasztották miniszterelnöknek. Ebben a régi-új miniszterelnök többek között arról beszélt, hogy az infláció ellen a kormánynak és a jegybanknak közös erővel kell föllépnie, beavatkozva a piaci működésbe – írja a 444.hu.

Fotó: Markus Winkler/unsplash.com

A válaszadóknak egy 17 munkahelyi adottságot felsorakoztató listából a számukra öt legfontosabbat kellett megjelölniük. A rangsor első helyére nem meglepő módon a fizetés került, ugyanakkor nem sokkal maradt alul a rugalmas munkarend iránti vágy. A TOP5-be emellett a tudásbővítésre és szakmai tapasztatalatszerzésre vonatkozó igények kerültek be, és hogy mindezt megfelelő munkakörülmények között, jó munkahelyi hangulatban tehessék.

„Öt évvel ezelőtt a felnőtthöz méltó bánásmód igénye a TOP5-ben jelent meg, mára azonban ugyanez csak a 9. helyet érte el. A kutatás teret biztosított további igények felsorakoztatásának is, és kimagaslóan sokan fejezték ki abbéli vágyukat, hogy szeretnének alkotómunkát végezni a cégnél, így érdemben tenni hozzá a munkahely fejlődéséhez. Ezeken túl a fiatalok előszeretettel veszik azt is, ha a vezetőség megosztja velük (is) a céges információkat” – árulta el Baross Levente, a kutatást végző Schönherz Iskolaszövetkezet elnöke.

A Z generáció megélhetésre vonatkozó igényei

Rákérdeztek arra is, hogy milyen összeg jár a diákok fejében megélhetési minimumot illetően, valamint hogy mekkora lenne az az összeg, amelyből úgy érzik, komfortosan élnének. A minimumot tekintve nagyon szerteoszló a vélemény: 40 ezertől egészen 500 ezer forintig érkeztek válaszok (annak függvényében, hogy a hallgatók kollégiumban, albérletben vagy otthon laknak-e), de a válaszadók többsége szerint 100-250 ezer forint közötti tartományban lehet a megélhetéshez szükséges összeg. Az összes válasz átlagát tekintve havonta 174.000 forint kell egy diáknak a megélhetéshez.

„Ezt az összeget ma tanulmányok mellett is meg lehet keresni. A szakmai diákmunkák átlagos órabére 2.000 forint körül mozog, így heti 20 órás, azaz félmunkaidős ráéréssel elérhető ez a bevétel. A felmérésünkből az is kiderül, hogy a diákok 55%-a hetente 20-30 órában tud(na) munkát vállalni, így a havi 174.000 forint iránti vágy végképp nem elképzelhetetlen” – tette hozzá Baross Levente.

Meglepő, hogy sokaknak a minimumhoz képest plusz 10-20 ezer forint már elég lenne ahhoz, hogy komfortosabban érezzék magukat a bőrükben, és ne csak a kötelezőkre (lakhatás, étkezés, számlák) költsenek. Nagy átlagban viszont havi 75.000 Ft plusz segítene a fiataloknak, hogy szórakozásra, hobbira, utazásra és eszközvásárlásra is jusson az alapdolgok mellett. Egy egyetemista/főiskolás hallgató ma havi 250.000 forintot igényelne a kényelmesebb élethez.

Ha az irodai bejárás, illetve otthonról dolgozás közül kellene választani, akkor a diákok 60%-a a home office mellett voksol, de ha maguk oszthatnák be a munkahetüket, akkor annak felét otthon, másik felét pedig a munkahelyükön töltenék.

Fotó: Element5 Digital/unsplash.com