Az együttműködési szerződés célja a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és az iparigáz szakértő Messer közötti hosszútávú partnerség kialakítása, amely támogatja a felek kutatás-fejlesztéshez, technológia-transzferhez és innovációhoz kapcsolódó tevékenységét. A megállapodás elősegíti az innovatív technológiák minél sikeresebb piacra juttatását és közös tudományos publikációk megjelenését. A két szervezet hosszútávú célja, hogy minőségi, széleskörű ismereteket és gyakorlati megközelítést adó képzéssel biztosítsák a jövő hidrogéntechnológiákban jártas szakembereit, valamint ismeretterjesztést végezzenek a lakosság számára, melyek elengedhetetlen feltételei a magyarországi hidrogéngazdaság fejlődésének.

Az oktatás terén már évek óta tartó együttműködés keretében a Messer szakértője rendszeresen tart előadásokat a PTE Műszaki és Informatikai Karán működő Tüzelőanyag-cella és hidrogéntechnológia szakmérnöki képzésben. 2025-től a Messer vállalja a szakmérnöki képzés „Műveletek hidrogén gázzal” nevű tantárgy oktatását is. Ennek részeként a hallgatók látogatást tehetnek a Messer hidrogénüzemébe, ahol gyakorlati tapasztalatokkal mélyíthetik az előadások során megszerzett elméleti tudásukat. A szakmérnöki képzés gyakorlatorientált jellegét jelentős mértékben támogatja a Messerrel közös oktatási munka.

A PTE Hidrogén Központjában, a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium projekt keretében folyó szakmai munkát is támogatja a Messer, különös tekintettel a gáztárolási, gázszállítási és hidrogén töltő megoldásokra. Az együttműködés része a PTE-n folyó demonstrációs célú hidrogén infrastruktúra kiépítését megalapozó gazdasági és műszaki modell kidolgozásának támogatása is, amely előrevetíti a jövőben, gyakorlatban is megvalósuló „zöld” infrastruktúra fejlesztési projekteket. „Szoros kapcsolatban állunk ipari szereplőkkel, egyetemekkel, kutatóintézetekkel, annak érdekében, hogy a teljes értékláncot felölelő kapcsolati hálóval támogassuk a fejlesztői munkát, építsük a szinergiákat. A helyi kompetenciákat kitűnően egészíti ki a Messer, gázipari oldalról” – mondta Bakk Diána Teodóra, a PTE Hidrogén Központ operatív vezetője.

A Messernek több évtizedes tapasztalata van a hidrogéntechnológiában. „Zöld hidrogén szakértőként a teljes értékláncot le tudjuk fedni: az elektrolizálók telepítésétől a sűrített hidrogén tárolásán, szállításán át a hidrogén-töltőállomások kulcsrakész átadásáig. Hidrogénstratégiánk fontos eleme ezen túl az ipar szereplőinek edukálása a hidrogénnel kapcsolatban, illetve a hidrogéntechnológiában jártas szakemberek képzése is” – emelte ki Bohner Zsolt, a Messer ügyvezető igazgatója. A Messer szolgáltatta a hidrogént és a technológiai szakértelmet a 2024 év végén lezárult HUMDA-val közös kísérleti buszprojekt számára is. Ennek keretében egy éven keresztül 2-2 hónapig hat magyar nagyváros közösségi közlekedésében egy hidrogénnel hajtott busz vett részt. A projekt során a résztvevő városokban megrendezett hidrogén szakmai és pályaorientációs napokon szakértőink szakmai közönség, egyetemi hallgatók és középiskolások előtt is demonstrálták a hidrogén töltőállomások gyakorlati működését.

Bóday Tamás több mint húsz éves tapasztalattal rendelkezik a távközlési és IT területen. Dolgozott projektmenedzsment, termékfejlesztési, kereskedelmi és üzemeltetési pozíciókban is, többek között a Vodafone Group Enterprise, a Magyar Telekom, a Nokia és a Kapsch szineiben. A CETIN Hungary Zrt.-hez a Huawei Technologies Hungary-től érkezik, ahol több mint négy évig dolgozott integrált megoldásokért felelős regionális igazgatóként.

A műszaki és gazdasági végzettségű Bóday Tamás jelenleg az Óbudai Egyetem doktori iskolájában készül Phd tudományos fokozata megszerzésére. Szakterülete az ipar digitalizációja. A Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense, 2017 óta a Central European University és az Óbudai Egyetem vendégelőadója, ahol többek közt az adatvezérelt iparról, a dolgok internetéről (IoT) és a negyedik ipari forradalomról (ipar 4.0) tart előadásokat.

„Az ABB nagy örömmel működik együtt a Pécsi Tudományegyetemmel, és több robottal is biztosítja a diákok szakképzését az automatizálás és kutatás területén. Mivel az automatizálás fontos szerepet fog játszani a jövő gyáraiban, a vállalat arra törekszik, hogy világszerte megmutassa a diákoknak, milyen előnyökkel járhat egy robot a mérnöki és gyártási tevékenységtől kezdve az egészségügyi kutatáson át a terméktervezésig. Vállalatunk hosszú távú célja, hogy nagyobb hatékonysággal és a környezeti hatások minimalizálásával párhuzamban megteremtse a jövő foglalkoztatási lehetőségeit. Természetesen várjuk további oktatási intézmények jelentkezését is, akik szeretnének megismerkedni a robotika világával” – mondta el Harvich Zsolt, az ABB Kft. Robotika üzletágának értékesítési szakembere.

YuMi az egyetem Orvos-Mérnöki és Innovációs Központjának (CBEI -Centre for Biomedical Engineering and Innovation) projektjeit segíti. Dr. Schiffer Ádám, a Műszaki és Informatikai Kar egyetemi docense és az Informatikai és Villamos Intézet igazgatója elmondta, hogy a CBEI az egyetem Általános Orvostudományi Kara, valamint a Műszaki és Informatikai Kar közös fejlesztéseinek és innovatív megoldásainak működtetésére létrejött központ, melynek célja multidiszciplináris kutatócsoportok kialakítása, amelyben orvosok és mérnökök is részt vesznek. „A kutatóhálózat egyik kutatócsoportja orvosi robotikával foglalkozik, amely azt tűzte ki célul, hogy olyan kutatási projekteket valósít meg, amely mind az orvosok, mind a műszaki tudományban hasznosulnak” – tette hozzá Dr. Schiffer Ádám

„A robottal kapcsolatos elvárásaink ahhoz kapcsolódtak, hogy föl tudjuk használni a robotot a tanulmányok során, be lehessen vonni a hallgatókat, legyen hozzá tananyag, illetve az is nagyon fontos volt, hogy egy olyan robot legyen, amely nagyon érdekes és látványos, amely vonzza a hallgatókat, és felkelti a figyelmüket az intézményünkben folyó képzések és a robotika iránt” – mutatta be a robottal kapcsolatos igényeket Dr. Tukora Balázs, egyetemi docens, a kutatócsoport vezetője.

YuMi egy kollaboratív robot, azaz kobot, mely új lehetőségeket nyit az automatizálás terén. Alkalmazási területe lehet például apró alkatrészek összeszerelése, ahol fontos, hogy a robot és ember egy térben közösen dolgozzon. A YuMi név az angol te és én szavak összevonásával keletkezett és ez is a robot és ember közös munkájára utal.

Korsós Zoltán, a Műszaki és Informatikai Karának egyik hallgatója egy távmanipulációs projektben használja a YuMit, amelyet a hallgatók nagy érdeklődése kísér. A karon megrendezett bemutatót követően több hallgató is érdeklődött, hogy milyen szakirányon lehet ilyet tanulni.

„A YuMi kollaboratív robotot sikeresen használtuk fel egy hét hónapon át tartó kutatási projektben, melynek a célja az volt, hogy a robotot a vezérlő személy kezeit felhasználva tudja irányítani. A robot kezelhetőségét illetően meglepődve tapasztaltuk, hogy mennyire precízen, stabilan és gyorsan képes lekövetni az emberi kéz mozgását. Saját tapasztalatból mondhatom, hogy egy ilyen csúcstechnológiás környezetben nagy élmény a tanulás. Úgy gondolom, ezzel az egyetem is vonzóbbá tehet egy-egy adott szakot a pályaválasztók számára” – számolt be Korsós Zoltán a YuMi-val kapcsolatos tapasztalatairól.

A jelenleg aktuális benzinár-stop bizonyos kérdéseit a piacelmélet segítségével lehet a leghatékonyabban elemezni. Ennek fenntartási lehetőségei összetettebb kérdéseket eredményeznek, amihez különböző szempontokat kell figyelembe venni. A téma kapcsán egyszerre jelennek meg a végfelhasználók és az üzemanyagtöltő állomások érdekei is, akik nélkül a gazdaság nem tudna tovább működni.

A kiskereskedelmi árstopra már láthattunk példát (a nagykereskedelmi stop előtt) az utóbbi időszakban, aminek következménye lett, hogy a benzinkutakat hatalmas veszteség érte, sőt, egyeseknek meg kellett szüntetniük a működésüket. Az ilyen benzinkutak kénytelenek voltak alacsonyabb áron értékesíteni az üzemanyagot, mint amennyi annak beszerzési ára volt. Világosan látható az, hogy minél nagyobb az üzemanyagon elszenvedett veszteség literenként, annál kérdésesebb, hogy megéri-e fenntartani a benzinkút működését, hiszen a tartalékok kimerülése után a folyamatosan jelenlévő költségeknek annál kisebb hányadát tudják fedezni az üzemanyag nagykereskedelmi árának megfizetése után.

Amit ennek kapcsán fontos kiemelni, hogy az ilyen okok miatt megszüntetett tevékenységek markánsan különböznek a szokásos piaci folyamatok miatt megszűnő tevékenységektől. Míg utóbbi esetben, amikor a sokkszerű beavatkozástól mentes piacon szűnik meg egy vállalkozás, annak oka – függetlenül a konkrét kiváltó októl – jellemzően az, hogy az adott keresleti és kínálati viszonyok mellett nem tartható fenn annak működése. Egyszerűen fogalmazva „tönkremegy a vállalkozás, mert nincs rá szükség az adott piaci környezetben”.

Ezt a szituációt a gazdaság makró (vagyis összgazdasági) szintjén nem érzékeljük, hiszen egy piaci öntisztulási folyamatról van szó, általában a hatékony működés mentén. Jelen esetben azonban olyan vállalkozások, itt konkrétan benzinkutak, zártak be, amelyekre egyébként a gazdasági struktúrának szüksége lenne, hiszen nem véletlenül működtek problémamentesen évek óta. A kiskereskedelmi benzinár-stop bevezetése után megszűnő üzemanyagtöltő állomások tehát nem automatikus piaci mechanizmusok alapján szűntek meg, hanem egy a piac szempontjából kívülről érkező döntés miatt.

Ez viszont azt jelenti, hogy ez a szektor nem tudja hatékonyan betölteni azokat a funkciókat, amelyeket szükséges, hiszen hiányoznak egységei (benzinkutak), amelyek a normál iparági működés alatt szükségesek voltak. A megszűnés érinteni fogja az összes olyan iparágat (áruszállítás, logisztika, stb.), amelyek működéséhez az üzemanyag szükséges. Ezekben a szektorokban szintén áremelkedések várhatók, figyelhetők meg, így végső soron újra a végfelhasználó viseli az árstop következményét, csak nem a benzinkúton fizeti ki (hanem például egy interneten rendelt termékben, amelynek megnő az ára vagy a szállítási költsége). A probléma enyhítésére került bevezetésre a nagykereskedelmi benzinár-stop, a töltőállomások helyzetének könnyítésére. Ezzel azonban a probléma nem oldódik meg, csupán annak egy része a nagykereskedelmi szektorra van hárítva, de végső soron, más termékekben ugyanúgy a végső fogyasztók fizetik meg az intézkedés költségeit.

Mindezek alapján Farkas Richárd úgy látja, hogy a benzinár-stop addig tartható fenn, amíg pénzügyileg kibírja az éppen aktuális teherviselője. Véleménye szerint jelenlegi formájában nem tartható túlzottan sokáig a benzinár-stop, mert a magyar benzinpiaci struktúra ezt egészen egyszerűen nem bírja el hosszú távon. Egy lehetséges megoldásról így fogalmazott: „Úgy gondolom, hogy egy jól átgondolt, többlépcsőben bevezetett költségszétterítési-technikával a szektorok, az állam és a végfelhasználók között, amely kétségtelenül népszerűtlen lenne, és ugyan nem teljesen hatékony, olyan állapotot lehetne teremteni, amely a lehető legnagyobb mértékben képes lenne megóvni a szektorális struktúrát, ameddig nem rendeződnek a piaci viszonyok.”

Fotó: Freepik Stock Photo

Dr. Farkas Richárd 2017 óta oktat a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán tanársegédként, 2020-tól pedig adjunktusként. Főleg Mikroökonómia és Makroökonómia tárgyköréhez kapcsolódó kurzusokat oktat, de fő kutatási fókusza a piacelmélet és az ehhez kapcsolódó empirikus kutatások. Vendégkutatóként több külföldi egyetemet is látogatott már.

A Kortalan Tudomány Konferencia és Fesztivál célja a Pécsi Tudományegyetem számos tudományterületet felölelő kultúrájának és kutatásainak bemutatása, elismerése és a további együttműködések erősítése. Az idén október 6-10. között megrendezett – és online közvetítéseken követhető – rendezvénysorozat az emberi életben a kor, az idősödés és a minőségi életévek kiterjesztése szellemiségében válogatott elemeket mutat be. Ugyanakkor az idő, mint vezérfonal a kort is jelenti, amelyben élünk, és a változásokat is, amelyet a társadalom és az egyén megél.

A technológia újabb és újabb fejlesztésekkel könnyíti meg életünket, de kihívásokat is jelent. Egyre több adatot ismernek meg rólunk a számítógépes rendszerek, az okos városok (ahol minél több paraméter mérésével és azoknak a folyamatok irányításába való intelligens bekötésével szervezik az életet) egyre érzékenyebben tudnak reagálni a környezet változásaira. Ezekben az adatalapú irányítási megoldásokban az egészség megőrzését segítő lehetőségek is rejlenek – ezt mutatja be a PTE Energia Design Kutatócsoport előadása. Itt kiderül, hogy például a levegőminőségi adatok és a mikrokörnyezetet szimuláló 3D-s városmodell összeillesztése olyan új rendszert hozhat létre, amely még a közösségi médiás aktivitásokat is figyelembe tudja venni, majd mindebből például a veszélyeztetett csoportok számára hasznos előrejelzési módszert megvalósítani.

A technika ennél is kézzelfoghatóbban jelenik meg a kollaboratív robotok, azaz az embert hétköznapi feladatokban segítő berendezések bemutatásán. Az október 7-én zajló előadásban ezúttal a fizikai kézfogásra sajnos nem lesz lehetőség a számos hétköznapi feladatot, akár kávéfőzést is elvégző robotokkal, de a demonstráció szemléltet olyan – például idős emberek segítésére alkalmas – funkciókat, mint a testet kívülről megtámasztó, fizikai erőt helyettesítő exoskeletonok működése, amelyek megkönnyítik a terheket, hogy az embert ne korlátozzák a kreatív, értékteremtő munkában vagy a megérdemelt pihenésben.

És ha már a feladatokat átvevő robotokról szó esik, azt is megvizsgálják, hogy elveszi vagy éppen átveszi-e a munkát az embertől az egyre okosabb gépek generációja. Az ipar 4.0 hatása a munka jövőjére című előadáson az egymással kommunikáló gépeken, a mesterséges intelligencián alapuló termelés világát ismerhetjük meg. És ez már nem a fantasztikus filmek világa, hanem a velünk élő jövő. A kooperatív robotok ugyanis már ma is egyre nagyobb szerepet kapnak a gyárakban, de a gépi megmunkálást automatizáló ipari robotok területén túlmutatva már kreatív műhelyekben is szolgálják az ember szabadságát és alkotó energiáinak kifejezését. Ezek a gépek tehát nem elveszik a munkát, hanem átveszik a monoton és fizikailag megterhelő feladatokat – mindezt egy olyan humánerőforrás-szolgáltató vállalkozás mutatja be, ahol emberek és segítő robotok munkaerejét együttesen hasznosítják.

A tudományos kutatást, társadalmi kérdéseket és művészetet összefogó konferencia és fesztivál a PTE Általános Orvostudományi Karán működő Transzdiszciplináris Kutatások Intézete szervezésében valósul meg, a programok és közvetítések a http://itdweb.hu/kortalan-tudomany-konferencia-es-fesztival-2020/ internetes oldalon elérhetők.

A Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) ötödik alkalommal hirdette meg az Employer Branding Awardot az idei év elején. A pályázat a példaértékű munkáltatói márkaépítési gyakorlatokat jutalmazza és mutatja be a szakmai közönségnek a 2019-es évből. A díj presztízse 5 év alatt nagyot nőtt, hiszen megkerülhetetlenné vált és jelentős szerepet tölt be a kommunikációs és HR szakma fejlesztésében. A szakmaiság és a hitelesség teszi ezt a díjat egyedivé abban az időszakban, amikor a vírus megjelenése előtt szinte naponta adtak át előtt különböző díjakat HR területen, sokszor a szakmaiság minden látszatát is mellőzve. Hosszútávú biztosíték az értékteremtésre és a magas színvonalra a pályázati kiírás szakmaisága és az ország meghatározó HR és kommunikációs vezetőiből álló zsűri.

“Az idei év újdonsága, hogy egy újabb kategóriával bővült a pályázati lehetőségek köre, ugyanis nyitottunk az állami intézmények felé, mert azt látjuk, hogy egyre több a jó gyakorlat ott is, amelyet szívesen díjazunk és osztunk meg. Eddig az állami vállalatok jellemzően nem pályáztak és nagyon örülünk, hogy a trend fordulni látszik. A nevezők csaknem 30 pályázatot küldtek be a különböző kategóriákban egy olyan időszakban, amikor a vállalatok többsége a járvány miatti tűzoltással volt elfoglalva. Ez nagyszerű eredmény és ezúton szeretném megköszönni minden pályázónak, hogy ennyire komolyan vette az indulást ebben az embert és vállalatokat próbáló COVID-os időszakban. Ma már szerencsére nem szükséges magyaráznunk, mit jelent az Employer Branding Award és miért volna érdemes indulni rajta. Míg más díjak szervezői jövő évre halasztották pályázataik kiírását és az eredményhirdetéseket, mi úgy döntöttük, más utat járunk: nem hirdetünk második fordulót és még nyáron átadtuk a jól megérdemelt díjakat egy – a koronavírus-járvány által életre hívott – online díjátadó keretében”-  mondta el Kádár Balázs, az MPRSZ elnökségi tagja, a díj létrehozója.

 A szakmai zsűri alapos munkát végzett, 10 szempont mentén értékelte a pályázatokat három kategóriában (Középvállalat, nagyvállalat, állami intézmények) és választotta ki a 2019-es év legjobbjait.  Az Employer Branding Award évek óta értékes pontokat ér a Kreatív által jegyzett PR Toplistában, így a díjazott vállalatok együttműködő partnerei  (ügynökségek) számíthatnak utólagos pontjóváírásra.

Az online díjátadó utólag itt nézhető meg: Online díjátadó megtekintése

Az online díjátadóról készült rövid összefoglaló videó itt érhető el: A díjátadóról készült rövidfilm megtekintése

A győztes pályaművek a napokban felkerülnek az Employer Branding Award honlapjára (www.employerbrandingaward.hu), illetve akik kíváncsiak a műhelytitkokra, azoknak érdemes várni a Kreatívval közösen tartandó konferenciára, ahol a pályaművek nagy részével lehet találkozni és eszmét lehet cserélni személyesen a nyertesekkel. A nem online konferencia időpontjával a szervezők később jelentkeznek. Az Employer Branding Award 2020 kiírása a jövő év elején várható.

A szakmai zsűri tagjai

Dr. András Klára (Egis Gyógyszergyár) – Humánerőforrás Igazgató; Árr Mariann (Generali Biztosító)  – CMO; Bánhegyi Zsófia (Szerencsejáték Zrt.) – Marketing & Kommunikációs Igazgató; Dulin Judit (Lidl Magyarország) – HR Cégvezető; Gáspár Bence (OTP Bank) – Kommunikációs és Társadalmi Kapcsolatok Főosztályvezető; Hornyacsek Zoltán (Continental Magyarország) – Országos Vállalati Kommunikációs Vezető; Lévai Zsuzsanna (Ringier AxelSpringer Magyarország) – HR Igazgató; Márton Katalin (Praktiker) – HR & CSR Igazgató; Mihók Krisztina (Erste Bank) – Emberi Erőforrás Management Vezető; Spáda Tibor (Provident) – Senior Szervezetfejlesztési Vezető; Szányi Gabriella (BKIK) – PR-Marketing Igazgató; Szekeres Zita (Trans-Sped) – HR Igazgató; Tencz Beáta (Union Biztosító) – Stratégiai és PR Vezető; Virágh Adrienn (Siemens Smart Infrastructure) – Global Communications Manager; Vogronics Krisztina (Phoenix Hungaria Holding) – HR és Kommunikációs Igazgató

A Példaértékű Munkáltatói Márkaépítés Díját a 2019-ben a következő vállalatok nyerték el:

Fődíj (kategóriák feletti):

Magyar Telekom Nyrt. – #NEMÁLLUNKMEG

Középvállalat kategória:

 Éves Employer Branding Stratégia

Arany minősítés:  H1 Systems Mérnöki Szolgáltatások Kft. – Employer Branding stratégia

Ezüst minősítés:   NN Biztosító Zrt. – Belső Kommunikációs Stratégia

Bronz minősítés:  Webtown – Employer Branding a Webtown szervezetében

Employer Branding Kampány:

Különdíj: Continental Hungaria Kft. – ContiCafé 2019 kampány

Nagyvállalat kategória:

Éves Employer Branding Stratégia

Arany minősítés: Magyar Telekom – #NEMÁLLUNKMEG

Ezüst minősítés:  Praktiker – Employer Branding Stratégia 2019

Bronz minősítés: EATON Enterprises (Hungary) – We make employer branding work

Employer Branding Kampány

Arany minősítés: Magyar Telekom – Check In

Ezüst minősítés:  UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. – The Challenge is ON

Bronz minősítés: Bridgestone Tatabánya Termelő Kft. – B-PINK A Te egészséged, a Mi törődésünk

Állami intézmények kategória

Employer Branding Kampány

Különdíj: Pécsi Tudományegyetem – PTE a családokért

A szövetnyomtatás vagy bioprinting elsőre futurisztikusan hangzó, de nagyon is aktuális kutatási terület, amely nemzetközileg is a figyelem középpontjában van. A Pécsi Tudományegyetemen, a Centre for Biomedical Engineering and Innovation keretében dolgozó kutatócsoport fontos, az egészségügy több területén hasznosítható újdonságokkal foglalkozik.

„Maga a szövetnyomtatás egy többlépcsős folyamat. Elsőként egy bioreaktorban, lényegében egy tápoldattal teli, gondosan szabályozott körülményeket biztosító tartályban kitenyésztjük és szaporítjuk a felhasználni kívánt sejteket. A bioreaktor előnye a megszokott, lapos Petri-csészével szemben, hogy három dimenzióban láthatóak a sejtek és a tápoldat folyamatosan áramoltatható körülöttük. Az így előállított sejtek kerülnek a nyomtatóba. Nyomtatás után az előállított szöveteket, avagy több szövettípust is tartalmazó szervecskéket – tudományos nevükön organoidokat – ismét a bioreaktorban érleljük. Ez akár hónapokig is eltarthat annak érdekében, hogy a szöveti elemek egységet képezzenek és az emberi szervezetben megtalálható szövetekhez hasonló működésre legyenek képesek” – foglalta össze a technológiát Prof. Dr. Pongrácz Judit, a kutatócsoport vezetője.

A nyomtatott szövettenyészetek mind a klinikai alkalmazásban, mind a kutatásban fontos területet képviselnek. A pécsi csoport három fő fejlesztési irányra koncentrál. Közülük az egyik a gyógyszerkutatás. A mesterséges szövetek felépítésüket és viselkedésüket tekintve megegyeznek a természetes emberi szövetekkel, ezért alkalmasak toxikológiai vizsgálatokra és betegségek modellezésére. A vizsgált gyógyszermolekulák hatásai az emberi sejtek körülményei között figyelhetőek meg anélkül, hogy a hatóanyag fejlesztésének ezen szakaszában állatokon kellene kísérletezni. Mivel az emberi gyógyszerreakciók sok esetben különböznek az állatokétól, ezért az emberi szöveteken tesztelt gyógyszerek biztonságosabbak is a későbbi klinikai kipróbálások során.

Bár az emberbe beültethető mesterséges szervek előállítása egyelőre még várat magára, a sérült csontok és porcok nyomtatott szövetekkel való helyettesítésének eljárása hamarosan készen áll a klinikai alkalmazásra. A pécsi kutatók technikailag képesek a betegből vett szövetmintából – ami lehet egyszerű zsírszövet – porccá vagy csonttá átalakuló sejttenyészetet előállítani és személyre szabott pótlást készíteni. Ez a betegek számára a lehető legjobb megoldás, hiszen szervezetüknek nem kell idegen anyagot befogadnia.

Hasonló eljárással a daganatos betegekből kinyert rákos sejtekből is kitenyészthetőek különféle szervecskék. Az onkológusok ezeken akár nagyszámú potenciális kezelési módot ki tudnak próbálni, gondosan megfigyelve azok hatását nemcsak a beteg, hanem az egészséges sejtekre is. A tapasztalatok alapján választhatják ki a legmegfelelőbb gyógymódot és azzal kezdhetik meg a beteg tényleges terápiáját.

A Tématerületi Kiválósági Program keretében a bioprinting mellett további 14 kutatócsoport működik a Pécsi Tudományegyetemen. Az ezekben dolgozó orvosok és mérnökök az egészségügyi és műszaki tudományok határterületein keresik azokat az újszerű technológiai megoldásokat, amelyek képesek javítani a betegellátás színvonalát és segítenek életminőségünk megőrzésében.

Idén összesen 210 hallgató, vagyis 70 csapat jelentkezett a versenyre. Közülük 16 csapat vehetett részt a pozsonyi regionális döntőn. A feladat az egészségtudatos fogyasztóknak szóló áttörő, innovatív bőrápolási élmény megtervezése volt. Az ötletnek kapcsolódnia kellett az Aktív Kozmetika Divízió üzleti modelljéhez és márkáihoz. A zsűri innovatív, digitális és fenntartható megoldásokat várt.

A regionális fordulón a L’Oréal FaceTech csapat nyert, melynek tagjai a Pécsi Tudományegyetemről érkeztek, ötletük egy szilikonból készült, fenntartható, újrahasználható, okos arcmaszk volt, melynek digitális szenzorai az arcbőrt területenként, az arcbőr igényeinek megfelelően hidratálják, míg a hozzá kapcsolódó alkalmazás bőrápolási és sminktanácsokkal is ellátja a felhasználókat. Ötletüket május 23-án, a nemzetközi döntőn is bemutatják majd Párizsban. A tét nagy, ugyanis ha az ő ötletük tetszik leginkább a zsűrinek, 3 hónapos gyakornoki programot tölthetnek el a Station F startupnál, Párizsban.

„Remek lehetőség egy ilyen nagy, nemzetközi cég működésébe belelátni, ráadásul érdekes projekten dolgozhatunk. Jó volt látni a L’Oréal-dolgozók lelkesedését, látszott, hogy szeretik, amit csinálnak, mintha egy nagy család lennének. Izgatottan várjuk a párizsi utazást és a döntő újabb kihívásait is” – mondták el a L’Oréal FaceTech csapat tagjai, akik két éve tanulnak a Pécsi Tudományegyetemen.

A második helyezett a cseh Vision from Prague cseh csapat lett, míg a harmadik díjat a szintén magyar Skinderella kapta.

A L’Oréal Brandstorm a kreatív és vállalkozó szellemű fiatalok versenye, amely 27 éves története során a világ egyik legnagyobb hallgatói versenyévé nőtte ki magát. A Brandstorm egyedülálló lehetőséget kínál, hiszen a versenyzőknek valós projekten kell dolgozniuk az egyetemen tanultak alkalmazásával, valamint a L’Oréal által elérhetővé tett, több mint 70 e-learning anyag segítségével. A feladatuk önálló projektterv készítése, amelyet a L’Oréal zsűrijének prezentálhatnak.

A verseny célja egyben a tehetséges fiatalok felkutatása is, hiszen a vállalat nemzetközi szinten évente 150-200 diákot vesz fel a Brandstormnak köszönhetően.

Az esemény 2019-es trailere itt tekinthető meg.

Összefoglaló videó a 2018-as eseményről itt látható.

A krónikus fájdalommal élők nagyobb része vallja, hogy a fájdalom egész életüket befolyásolja. Az érintettek fele képtelen a fizikai aktivitásra, jelentős részük alvászavarral, hangulatzavarral küzd, illetve nem teljesít jól a mindennapokban. Számos beteg pedig úgy érzi, a fájdalommal együtt kell élnie.

A fájdalom „kapuelmélete” szerint a fájdalomüzenet létrejöttét követően az inger nem éri el azonnal az agyat, hanem az agykéreg felé haladva különböző idegi vezetési rendszereken, úgynevezett kapukon kell áthaladjon. Amennyiben ezek a kapuk zárva vannak, a fájdalom kevésbé intenzív vagy egyáltalán nem érezhető, kórképtől és annak mértékétől függően. Dr. Hegyi Gabriella, a Pécsi Tudományegyetem professzora 30 éve vezeti a budapesti Yamamoto Rehabilitáció Intézetet. A speciális fájdalomambulancián reumatológiai, ortopédiai és egyéb okból fájdalommal szenvedőket gyógyítják az OMRON több évtizedes szakértelemmel bíró fájdalomcsillapító technológiájával, melyek blokkolják a fájdalomüzenetet, stimulálják az endorfintermelést és javítják a vérkeringést.

Az OMRON E3 Intense egy olyan fájdalomcsillapító készülék, amely az izmokban és ízületekben fellépő fájdalom enyhítését, illetve a hát, váll, karok, lábak és lábfejek merevségének és zsibbadtságának mérséklését szolgálja a fájdalmas részekhez közeli bőrfelületen kiváltott idegi stimuláció alkalmazásával.

„A készülék nem igényel professzionális segítséget. A mindössze negyedórás kezeléssel hosszú órákra csillapíthatjuk a tüneteket, így a fájdalom nem akadályozza tovább az embereket munkájukban, mindennapi tennivalójukban. Az eszköz intenzitása állítható, programjai változtathatók, ráadásul otthon, munkahelyen vagy akár utazás közben is használhatjuk, ezzel nemcsak időt, de pénzt is megtakaríthatunk” – fogalmazott a szakértő.

Hozzátette, hogy krónikus fájdalmak esetén a készülék nem szünteti meg a fájdalom okát, csak átmeneti enyhüléssel szolgál. Önálló és kiegészítő terápiaként is alkalmazható, rendszeres használatával gyakran a gyógyszeradag is csökkenthető.