Amikor nagyjából tíz évvel ezelőtt Paul Polman, az Unilever akkori vezérigazgatója elhatározta, hogy jelentősen csökkenteni fogja a vállalat ökológiai lábnyomát, olyan működési modellt alakított ki, amellyel nem csak az Unilever termékek minőségét, hanem a globális cégbirodalom dolgozóinak munkakörülményeit is javította. Nem kis vállalatról és profitról van szó, az Unilever különböző termékeit naponta kétmilliárd ember fogyasztja világszerte. Paul Polman ezzel együtt is radikálisan át merte alakítani a cég működését. Kezdeti intézkedései között szerepelt például, hogy eltörölte a negyedéves jelentéseket, és más tekintetben is hosszabb távú gondolkodásra ösztönözte kollégáit az azonnali megtérülés hajszolása helyett. Polman bátor és nagyszabású átalakításának köszönhetően az elmúlt tíz évben körülbelül 50%-kal csökkent az Unilever globális ökológiai lábnyoma, egyúttal a vállalat szárnyal a tőzsdén. Ez az eset Zsolnai László professzor, a tanulmánykötet egyik szerkesztője szerint jó példa arra, hogy ha egy vezetőben kellő nyitottság van az emberközpontú üzleti működésmód irányába, az hosszabb távon a profitban, a minőségben és az alkalmazottak elégedettségében is megtérül.

„Nem arról van szó, hogy a legtöbb cégvezetőben ne lenne nyitottság más működési módra, a problémát inkább a megtérülési idő jelenti. Egy vállalatvezető általában három-hat hónapos időszak alatt akarja látni az eredményeket, ez a fajta működési modellváltás azonban hosszabb távú gondolkodást igényel” – teszi hozzá Michael Thate, a Princeton kutatója, a tanulmánykötet másik szerkesztője.

Zsolnai László a kaliforniai székhelyű, elsősorban fiataloknak szabadidőruhákat gyártó Patagonia vállalatot is jó példaként említi a humán és társadalmi értékeket szem előtt tartó üzleti működésmódra.  A vállalat buddhista vezetője teljesen átalakította a cég vezetését. A Patagonia Company jelentős összegeket fordít környezetvédelmi és társadalmi kezdeményezésekre, nagy részben abból az extra keretből, amely a nem hagyományos cégszerkezet miatti kedvezményes adózási forma miatt marad náluk.

Michael Thate hozzátette, hogy nemcsak nagyvállalatok esetében vet fel kérdéseket az üzleti működés és a humán értékek összeegyeztethetősége. Az utóbbi évtizedben a világ számos egyetemén is szakmai vita tárgyát képezi, hogy az oktatási intézményeknek hogyan kellene viszonyulniuk az adományokhoz vagy konkrét fenntartási költségekre szánt üzleti támogatásokhoz. Saját munkahelyét, a világhíres Princeton Universityt említi példaként, amely 40 milliárd dollár adományt kap évente. Thate szerint ez a tény már önmagában felveti a kérdést, hogy hogyan tudja megőrizni hagyományos értékeit az egyetem és közben arra is ügyelni, hogy ne üzletiesedjen el a működése.

A közelmúltban megjelent tanulmánykötet egy 2017-re visszanyúló együttműködés eredménye a Princeton University Faith and Work Initiative és a Corvinus Egyetem Gazdaságetikai Központja között. Ugyan a koronavírus-járvány okozta lezárások egy ideig megnehezítették a személyes találkozókat, de 2021 októberében Michael Thate és Zsolnai László egy nemzetközi webináriumsorozatot szerveztek a témáról, amelyen a világ számos országából adtak elő kutatók. Nagyrészt a kötet tanulmányai is innen származnak.

Zsolnai László elmondta, hogy könyvükkel elsősorban azt akarják bemutatni, milyen sokszínű módon segíthetik a humán tudományok és a művészetek a tudósokat, a gyakorlati szakembereket és a társadalmi változások alakítóit abban, hogy hozzájáruljanak az üzleti élet és a hagyományos menedzsment szemlélet átalakításához.

„A humán tudományok és a művészetek be tudják bizonyítani, hogy az üzleti életben és a menedzsmentben is létfontosságúak a nem pénzügyi értékek, és a profiton túl más vezérelvek is léteznek. Az üzleti életnek és a menedzsmentnek olyan komplexebb és dinamikusabb emberképet kellene használnia, amely figyelembe veszi az emberek anyagi, pszichológiai és spirituális szükségleteit, és ösztönzi mind a belső, mind a külső emberi motivációkat” – teszi hozzá a Corvinus professzora.

Az FMCG-óriás eladná 6 milliárd euró értékű margarin-üzletágát, amely olyan márkákat tartalmaz, mint a Flora és a Stork.

A margarinüzletágat magas nyereségtartalmú, de hanyatlóban lévő szegmensnek tekintik, amelyet „más cég jobban tudna üzemeltetni”. A Unilever stratégiája áttekintése kapcsán több fontos változást is bejelentett: ötmilliárd euró értékben vásárolnának vissza saját részvényeket és az is felmerült, hogy a hagyományos kettős tőzsdei regisztrációjukat – az Egyesült Királyságban és Hollandiában – megszüntessék.

A lépéseket néhány héttel azt követően jelentették be, hogy sikeresen elhárították a Kraft Heinz 143 milliárd dolláros felvásárlási ajánlatát, a hatékonyság növelésére vonatkozó részvényesi elvárások viszont nem változtak. Paul Polman vezérigazgató 2020-ra 20 százalékos nyereséghányadot irányzott elő.

A költségcsökkentési törekvések a marketingtevékenységet is érintik majd: zéró bázisú tervezést vezetnek be, 30 százalékkal kevesebb reklámfilmet forgatnának és megfeleznék a szerződött kreatív ügynökségek jelenlegi 3000-es számát is.

(Forrás: Warc)

A vállalat bevételeinek 50 százalékát a szépségápolási szegmensből szerezné.

Paul Polman vezérigazgató bejelentette, hogy a prémium szépségápolási termékekben jelentős növekedési potenciált látnak, ezért ezen a területen kívánnak tovább erősödni. Idén már több márkát felvásárolt a szegmensben az Unilever – a brit REN Skincare-t, valamint a Camayt és a Zestet -, és jelenleg a L’Oréal után a második számú szereplő a piacon. Az innovációs kapacitásokat is erre a területre összpontosítanák. 2014-ben 35 százalékról 45 százalékra emelkedett az új technológiát használó projektek aránya, de a cél a 75 százalék elérése.

Érdekesség, hogy az ősi rivális P&G egy évtizede látott nagy lehetőséget az egészség- és szépségápolásban, most pedig inkább kivonul ezekről a területekről – a Camayt és a Zestet épp tőlük vásárolta meg az Unilever.

(Forrás: WARC, Unilever)