A következő négy évre szóló stratégiai együttműködési megállapodás évi 50 millió forint, összesen 200 millió forint adományt irányoz elő. Az iskola- és óvodakezdő programok, valamint az ételosztások további támogatása mellett folytatódhat a vállalat és a segélyszervezet által, a covid járvány idején életre hívott Kapaszkodó 2.0 program, amely az indulástól számított eddigi négy év alatt, országszerte 20 helyszínen több mint 1200 gyermeket ért el digitális felzárkóztató tevékenységével. Az alapfokú digitális oktatás, a nyári táborok és az iskolaidőben szervezett tanulóműhelyek, az élménynapok és az iskolai bemutatók, valamint a digitális kompetenciát fejlesztő program keretében jelentősen bővült a Segélyszervezet élményalapú gyermekfejlesztéshez szükséges informatikai és digitális eszközparkja is. A jövőben két új helyszínnel, illetve pályaorientációs elemmel és további digitális eszközökkel gyarapodó Kapaszkodó 2.0 programban nagy hangsúlyt kap a robotika, mellyel az iskolai tantárgyakat (pl. angol, földrajz, technika) érdekfeszítő módon tanulják a gyerekek, a legfrissebb digitális tudással bíró képzett pedagógusoktól.

Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató-helyettese a megállapodás aláírása kapcsán hangsúlyozta: „Hatékony, célzott és kézzelfogható segítséget nyújtani, gondoskodva róla, hogy azokhoz jusson el, akik a leginkább rászorulnak – közel 20 éve teszi lehetővé mindezt az E.ON és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet partnersége. Különösen fontosnak tartjuk, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek is esélyt kapjanak képességeik kibontakoztatására, amiben a kezdetektől mindig számíthattunk a segélyszervezet munkatársainak szakértelmére, helyismeretére és elhivatottságára. Ennek a közös munkának a folytatásához teremt stabil anyagi hátteret az új együttműködési megállapodás aláírása. Büszkék vagyunk a közösen elért eredményekre, és köszönjük az Ökumenikus Segélyszervezet szakembereinek és önkénteseinek áldozatos munkáját, amelyet a magunk eszközeivel a jövőben is elkötelezetten támogatunk.“

Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója kiemelte: „Közel két évtized alatt számtalanszor bizonyította az E.ON, hogy a társadalmi szerepvállalás milyen fontos, stratégiai jelentőségű érték a vállalat számára. Számtalanszor álltak mellettünk e legnehezebb pillanatokban, és sokszor örülhettünk közös eredményeknek is. Ez a példaértékű partnerség jól mutatja, hogy egy szektorokon átívelő hosszú távú együttműködés milyen jelentős értéket képes teremteni a társadalom számára. A mai napon ezt a szövetséget erősítettük meg: köszönetet mondva az eddigi támogatásért, és kölcsönösen elköteleződve a közös folytatás mellett.”

Fotó: Lehel László és Jamniczky Zsolt aláírja az együttműködési megállapodást

Bár a kormány eddig nem hozta nyilvánosságra a Bizottságnak benyújtott változatot, a hírek alapján ez lényegében nem különbözik az október 8-án a kormány honlapján megjelent változattól. A tervezetnek az a legfőbb hiányossága, hogy nagyrészt olyan infrastruktúra-fejlesztéseket irányoz elő, amelyek nyersanyag- és energiaigényük miatt fokozhatják a környezet állapotának romlását, ugyanakkor nem derül ki belőle, hogy mennyivel lép előre az ország az EU éghajlatvédelmi, környezetvédelmi céljainak elérése felé. Például a tervezet szerinti gyorsforgalmi utak építése vagy a Duna merülési mélységének növelése a természeti értékeink további romlását vetítik előre. A tervezet a Balaton térségére kiemelt fejlesztési területként hivatkozik, ami hasonlóan aggasztó, hiszen ez a gyakorlatban már ma is azt jelenti, hogy az uniós adófizetők (köztük a magyarok) olyan beruházásokat finanszíroznak, amelyek környezeti és gazdasági szempontból fenntarthatatlanok, messze meghaladják az érintett terület tűrőképességét, és sokszor óriási természeti pusztítást okoznak. E beruházások rövid távú haszna a magánszereplőkhöz kerül, míg a szükséges közszolgáltatások, a környezeti károk, illetve a hosszabb távon fenntarthatatlannak bizonyuló létesítmények terhei a közösséget terhelik.

A tervezet energiáról szóló része nem irányoz elő hathatós intézkedéseket az energiahatékonyság javítására, mindenekelőtt az épületek felújítására. A levegőminőségről szóló részből hiányoznak a lakossági fűtésből származó kibocsátások csökkentésére irányuló lépések, és szintén túlságosan az új infrastrukturális elemekre összpontosít. A levegőszennyezésért elsősorban a „széntüzelésű kályhákat” teszi felelőssé, miközben nem említi, hogy a felhasznált szén a legrosszabb minőségű lignit, amelynek a lakossági fűtésre történő értékesítését már évekkel ezelőtt be lehetett és be kellett volna tiltani. Azt sem említi, hogy az emberi egészségre legveszélyesebb légszennyezés a háztartásokban széles körben elterjedt hulladékégetésből ered, és mindenekelőtt a kormány intézkedéseinek hiánya teszi lehetővé ezen illegális tevékenységek folytatását.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke kijelentette: „Aggályosnak tartjuk, hogy miközben az uniós jogszabályok előírják a Partnerségi Megállapodás társadalmi egyeztetését, a magyar kormány úgy nyújtotta be a tervezetet, hogy a végleges változatot nem hozta sem előzetesen, sem a mai napig nyilvánosságra. Ez már önmagában veszélyezteti a dokumentum Bizottság általi elfogadását. Ennél is nagyobb gond, hogy a PM vélhetően számos egyéb ponton is uniós jogszabályokba ütközik.”

Alapvető probléma, hogy miközben egy tagország csak akkor kaphat uniós támogatást, ha megfelel az Európai Unió Alapjogi Chartájának, ez Magyarország esetében távolról sem áll fenn. A megfeleléséhez jelentős javulásra van szükség a sajtószabadság, az igazságszolgáltatás és az ügyészségi munka terén, valamint fel kell számolni a politikai alapú diszkriminációt és érdemi korrupcióellenes intézkedéseket kell hozni.

A Levegő Munkacsoport részletes értékelése a Partnerségi Megállapodás tervezetéről itt olvasható: https://www.levego.hu/egyeb/kiadvanyok-hatekony-unios-tamogatasokkal-a-klimasemleges-europaert/

Fotó: Lukács András, Levegő Munkacsoport